Volt, amikor a magyar sportlap 100 évvel megelőzte a korát
További Alapvonal cikkek
- A fiatalok digitális elvonási tünetei miatt edzés közben már indokolt szünetet tartani
- Vetélkedősorozattal népszerűsítik az olimpiát, és állítanak emléket a magyar sikereknek
- Már mi vagyunk Imre Bence szülei, nem pedig ő a mi gyerekünk
- Megkezdte működését a Röplabda Specifikus Módszertani Központ
- A hiánypótló edukáció – avagy hogyan kell bevonni a szülőket a gyermek sportéletébe
Könnyen lehet, hogy jó 100 évvel ezelőtt időutazók dolgoztak a Nemzeti Sportnál (NS), legalábbis Bátorfy Attila összeállítása alapján jól látható, hogy a magyar sportlapnál már az 1920-as években is használtak olyan adatábrázolást, ami főleg az internetkorszakban lett aztán általános. Mint kiderült, az NS három ábrával is forradalmasította a mérkőzések tudósítását:
- a fontosabb mérkőzések alakulását hullámszerűen is meg tudták mutatni, ábrázolva, hogy mikor ki volt fölényben, ráadásul statisztikai mutatókat is fel tudtak tüntetni ezen,
- bevezették a kapukkal való lőtábla-ábrázolást, hogy megmutassák, melyik lövés nagyjából hol landolt,
- és a lövések leadásának helyét is megmutatták.
A mérkőzéshullámot meglepően korán, 1922-ben használták először a Magyarország–Ausztria 1-2-es végeredményt hozó barátságos mérkőzés után, bónusz, hogy beépített reklám is volt a grafikus felületben. Bátorfy kutatása alapján 1922-túl a 40-es évekig nagyjából 30-szor vetették be ezt a módszert, köztük a magyar válogatott mai napig legnagyobb arányú győzelme, az 1926-os, Franciaország elleni 13-1-es siker után is.
A csúcspontok végén a körök a kapura lövéseket, a négyzetbe helyezett körök a gólokat, a kis zászlók a leseket, az ikszek pedig a szabadrúgásokat jelölik, vagyis rendkívül informatív volt a grafika, amin az egyes kilengések azt mutatják, az adott térfélen meddig jutott el egyik vagy másik csapat.
Az innovációra nyugaton is felfigyeltek, 1925-ben (joggal) büszkén hirdette a lap, hogy többek között az olasz sportújság, a La Gazzetta dello Sport, illetve a svéd sportlap, az Idrottsbladet is elkezdett hasonló grafikai megoldásokat használni, szinte biztosan a Nemzeti Sport hatására. A cikkben azt írták, hogy amikor megalkották a grafikont, tudták, hogy az sporttörténelmi jelentőséggel bír.
A lőtábla, vagyis a kapura és a kapu felé tartó lövések pontosságot mutató grafikon 1936-ban jelent meg. Ennek bevezetésekor is visszautaltak a mérkőzéseket feldolgozó grafikonok nemzetközi sikerére, ezen felbuzdulva fejlesztették ki az új ábrát, amit az 1936-os, 2-1-es vendégsikert hozó magyar-olasz mérkőzéssel avattak fel. Ahogy látszik, a magyarok sokkal aktívabbak voltak, de az olaszok a kevesebb lehetőségből is eredményesebbek tudtak lenni A fekete körök az erős lövések, rácsosak a közepesen erősek, az üres körök pedig a gyenge próbálkozások. A gólokat a körök mellé írt számmal, találati sorrendben jelölték, így látszik, hogy az olaszok kétszer is vezetést tudtak szerezni – Piero Pasinati, Turay József és Giuseppe Meazza voltak a gólszerzők.
Ugyanez a lőtábla még pontosabban látszik a cikk borítóképén, az 1948-as, Románia elleni 9-0-s mérkőzésről készült grafikonon. Az erős lövések itt is teljesen befeketített körrel jelennek meg, a félerős lövés félig befeketített körrel, a gyenge lövéseket üres karikával jelzik. A körök melletti számok a lövés időpontját mutatják, a külön kis körrel, illetve apró zászlóval ellátott karikák pedig a gólokat jelölik: ez alapján 1948-ban a kapu jobb felét tömték ki Puskásék: a kilenc gólon Mészáros József (2), Egresi Béla (3), Puskás Ferenc (2) és Kocsis Sándor (2) osztoztak.
1942-ben ezen csavartak egy kicsit: ahelyett, hogy a lövések találati helyét mutatták volna be, inkább a próbálkozások indulási helyét ls irányát ábrázolták. Az 1942-es fejlesztés debütálásakor sem maradt el a találmányok méltatása: kiemelték, hogy Olaszországtól Svédországig, Portugáliától Romániáig számos helyen átvették a fejlesztéseket.
Azon az 1942-es mérkőzésen Magyarország 3-0-ra verte Svájcot Bodola Gyula, Németh Antal és Tóth Mátyás góljaival. Svájc aktívabban támadt, de Tóth György remek formában védett. Ahogy Bátorfy is rámutat, sajnos a Nemzeti Sport nem közölte, melyik ábra kinek az érdeme.
(Borítókép: Lőtábla a magyar-román mérkőzésről. Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)
Rovataink a Facebookon