40 mp nyugalom – avagy mit érzünk, amikor hozzánk szól egy kolléga?

6 perc

2020.08.09. 06:15

Egyre több kísértés vagy zavaró tényező akadályozza a folyamatos, elmélyült munkát, ám kutatások szerint ezek korántsem mindig frusztrálók. Nem árt azonban az óvatosság, különösen a home office-ban.

Átlagosan hatpercenként pillant rá egy dolgozó az elektronikus leveleire, de akad olyan is, aki majdnem percenként csekkolja az e-maileket a munkaideje alatt. Erre a meghökkentő statisztikára négy éve hívta fel a figyelmet Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem kutatója, aki munkatársaival – a vállalatvezetés tudtával – titokban napokon keresztül figyelte nagy pénzügyi és techcégek dolgozóinak minden mozdulatát. De persze a munkát korántsem csak a levelezés már-már kényszeres ellenőrzése akasztotta meg, hanem számos egyéb tényező is: többé vagy inkább kevésbé fontos beszélgetések kollégákkal, telefonok, a közösségi szolgáltatásokon beérkező értesítések és üzenetek, vagy egyszerűen csak a nyitott irodai terekben zajló élet hangjai, a nevetéstől a fénymásoló zakatolásáig. Mindent összevetve Markék úgy kalkuláltak, hogy

manapság átlagosan negyven másodperc nyugtuk van a dolgozóknak két megszakítás között, ami jelentős romlás a kétezres évek bő három percéhez képest.

Még aggasztóbb, hogy a kizökkenést csak az esetek felében okozzák külső ingerek, ötven százalékban maguk a dolgozók csábulnak el, hogy – ha csak rövid időre is – valami mást csináljanak. Ez utóbbi aligha független a karnyújtásnyira lévő közösségimédia-felületektől, amelyekről bizonyították, hogy használatuk során ugyanazt az agyi jutalmazó rendszert stimulálják (megemelve például a dopaminszintet), mint az addikciót okozó szerek. De önmagukban a különféle hivatali kommunikációs platformok vagy az internetböngésző is elegendő kísértést jelenthetnek, hogy a dolgozó újra és újra találjon valami „fontosabbat”.