A digitális siker elsősorban nem a technológia kérdése

A sikeres digitális stratégiák hatékonysága néhány közös, kulcsfontosságú elemre vezethető vissza. A pénz nem tartozik közéjük - állítja Ash Mann stratéga. Az intézményi kultúra és szemlélet sokkal fontosabb eleme a digitálisan magabiztos és sikeres szervezeteknek, mint az a pénzmennyiség, amit a problémára áldoznak.

Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy szervezet felismerje a digitális tér nyújtotta lehetőségeket, kiaknázza ezeket, és hosszabb távú változást és előrelépést érjen el? Miért bukik meg néhány nagy és erőforrásokban gazdag szervezet e téren, amikor más, sokkal kisebb szervezet él és virul a digitális térben? A kollégákkal folytatott beszélgetések nyomán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a digitálisan sikeres intézményekben több közös jellemzőt találunk.

Kíváncsiság és bátorság

A kulturális szektor dúskál kreatív és kíváncsi emberekben. Ez azonban nem mindig jelenti azt, hogy  az intézményi kultúra is nyitott és kreatív.

A változás a digitális térben végzett munka velejárója, a digitális szektor léte a folyamatos változáson múlik. De sok ember számára a változás fenyegetést jelenthet- ez a félelem gyakran abban nyilvánul meg, ahogyan a szervezetek a digitális technológiáról gondolkodnak és ahogy élnek vele. Meglepő, hogy egy olyan ágazat, amelynek középpontjában a kreativitás áll, egy olyan ágazat, amely folyamatosan új ötletekkel áll elő, olyan konzervatív tud lenni, amikor olyan munkáról van szó, ami kevésbé nyilvánvaló módon kapcsolódik az alkotáshoz.

Azok az intézmények, amelyek az elmúlt évben a legbiztosabb kézzel nyúltak a digitális technológiához azok, amik üdvözlik a változásokat, és minden tevékenységükbe új ötleteket építenek be.

Céltudatosság

Ha mélyen megértjük, hogy ki vagyunk, mit képviselünk mint szervezet, sokkal könnyebben reagálunk a kudarcokra vagy a bizonytalanságra olyan módon, ami a munkatársak és a közönség számára is „megfelelőnek” tűnik.

A digitális soha nem lehet a tevékenységünk kiindulópontja. Azok a szervezetek használják a leghatékonyabban a digitális tér nyújtotta lehetőségeket, amelyek nem elsősorban digitális megoldást keresnek. Ami nekük van, az egy erős márka, küldetés, jövőkép, intézményi kultúra, értékrend. A világosan kommunikált, mélyen gyökerező céltudat irányítja a legsikeresebb és legmagabiztosabb kulturális intézmények gondolkodását és tevékenységét.

Természetesen a legsikeresebb digitális szervezetek mélyen és árnyaltan ismerik a digitális technológiák működését. De ugyanolyan jól értenek a közönségélmények alakításához is. A Storythings tanácsadó cég igazgatója, Matt Locke azt javasolja, hogy ne a „digitális” szolgáltatások sajátosságaiban gondoljunk, hanem a „távoli” vs. „fizikai jelenléten alapuló” modellekben.

Nem mindenre megoldás a digitális

A digitálisan sikeres szervezetek számára a digitális nem jelent mindenre megoldást; nem kérdezik, hogyan tudnák a legtöbbet kihozni a TikTokból, vagy a a YouTube jobb-e vagy a Vimeo. Kérdéseik a közönségre, az értékre, a küldetésre vagy a hatásra vonatkoznak. Ha a digitális a megoldás részét képezi, akkor ezzel foglalkoznak, de nem feltételezik, hogy a digitális a válasz.

Együttműködés és partnerség

A legjobb digitális projektek meghaladják a hagyományos szervezeti struktúrákat. A digitális tevékenység nem valamilyen „marketing dolog” vagy „sales dolog”. Az elmúlt hónapokban látott legjobb digitális kampányok, szolgáltatások a jól együttműködő csapatok erőfeszítéseinek volt köszönhető.

Az újszerű munkavégzés sikere attól függ, hogy a szervezet minden részének képességeit jól ki tudják-e aknázni, felismerik-e azokat a képességeket, amelyek hiányoznak, és kérnek-e segítséget, ahol hiányosságot látnak.

via

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ