Sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy kezelni tudjuk az éghajlatváltozással összefüggő egészségügyi kihívásokat világszerte.
Magyarországon a tavalyi évben a felnőtt lakosság átlagosan 79 százaléka internetezett napi szinten. Ez az arány bár csak egyetlen százalékkal marad el az EU-átlagtól, mégis összességében a 7. legrosszabb adatnak számít. Igaz, Budapest és a Közép-Magyarországi régiói egészen jól teljesít a hozzáférésben, az Alföld és az észak-magyarországi régió viszont csúnyán lemaradt.
A legfrissebb statisztikák szerint az internetet mindennap használó felnőttek aránya 15 százalékponttal, 65-ről 80 százalékra nőtt az Európai Unióban 2020-ban – derült ki az Eurostat adataiból. A friss adatközlés rámutatott továbbá arra is, hogy a tavalyi évben az EU északi és nyugati régióinak többségében a lakosok viszonylag magas aránya, 10-ből jobbára több mint 9-en, számoltak be napi szintű internethasználatról.
Ezzel szemben Románia és Bulgária egyes területein a napi internetezők aránya több esetben még a 60 százalékot sem érte el. Így például a lista legalján tanyázó bolgár Severozapadenben a napi internetezők aránya mindössze a lakosság 53 százaléka volt. De nem volt sokkal jobb a helyzet a szintén bolgár Severen Tsentralenben sem, ahol a lakosság mindössze 55 százaléka internetezett naponta. Ugyanennyien használták az internetet az Északkelet-romániai területen is, míg hátulról a harmadik legrosszabbul két másik bolgár régió végzet egyaránt 56-56 százalékkal.
Kis magyar internetvilág
Ahogy a bevezetőben írtuk, az EU-ban a lakosság átlagosan 80 százaléka, azaz 10-ből 8 ember internetezik napi szinten. Magyarországon ez az arány éppen elmarad az átlagtól a maga 79 százalékával. Érdemes ugyanakkor például megjegyezni, hogy Izlandon a lakosság 98 százaléka internetezik napi szinten, de Finnországban, Svédországban, Dániában, Norvégiában, Luxembourgban, Hollandiában, és Németország legfejlettebb régióiban is 90 százalék fölött van a napi internetezők aránya.
Az adatokból látszik, hogy bár Magyarország alig van elmaradva az EU-átlagtól, még így is, ha az arányokat nézzük, és a holtversenyeket is beleszámoljuk, ez az egész EU 7. legrosszabb helyére elengedő. Közvetlenül Szlovénia és Olaszország előtt, de már Szlovákia után.
Érdemes egyébként azt is megjegyezni, hogy míg Magyarországon 2015-ben csupán a felnőtt lakosság 66 százaléka internetezett napi szinten, addig most ez az arány már 79 százalék. De 10 éve még csak 48 (!) százalék volt, azaz a felnőtt lakosságnak pusztán a fele.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Internetezés Magyarország régióiban
A friss adatok lehetőséget adnak arra is, hogy megvizsgáljuk, Magyarország egyes régióiban hogyan alakult a napi internetezők aránya. Mindjárt érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb napi internetező Budapesten, a fővárosban él, itt a felnőtt lakosság mintegy 89 százaléka használja napi szinten a világhálót. A fővárt Közép-Magyarország követi a maga 86 százalékával, míg a harmadik legtöbben a Pest megyében élők neteznek napi szinten, az itteniek 81 százaléka.
Észak-Magyarországon azonban már több mint 10 százalékkal kevesebben élnek a napi internetezéssel, a helyi felnőttek csupán 72 százaléka. De nem sokkal jobb az arány az Alföldön sem, Dél-Alföldön a felnőttek 73, még Észak-Alföldön a 74 százaléka internetezik napi szinte. A hozzáférés tehát ezeken a magyar területeken a leggyérebb, persze ez összességében még mindig jóval jobb, mint Bulgária vagy Románia egyes területein, de Nyugat-Európa, sőt főleg Észak-Európa legtöbb területétől jócskán lemarad.
Komolyan ez a legnépszerűbb emoji Magyarországon? Sokan nem is tudják, mit jelent valójában ez a jel
A mosolygó fej vajon kedves vagy negatív jelző? Mit jelenthet a vörös zászló, a bohóc vagy a barack?
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Száz éve nem látott pusztítást végzett a fagy a cseh gyümölcsösökben
- Egy kilencéves fiú nyerte a sikító Európa-bajnokságot – videó
- Számít Balogh Botondra a Parma
- Függőny: aláírták az Operaház új kollektív szerződését
- Titokzatos nagy vásárlás előtt az OTP
- Több száz világháborús bombát találtak a régi athéni repülőtér alatt