Maguk alatt vágják a fát a magyar dolgozók: ez a 7 szokás egyenes út a kiégéshez

Nem meglepő, hogy a távmunka elterjedésével vannak, akik küzdenek a napi produktivitás fenntartásával, valamint azzal, hogy a munkájukra figyeljenek. Egy kósza gondolat, egy kis telefonozás, és máris elszaladt 15-20 perc úgy, hogy semmivel sem haladtunk. Te is magadra ismersz?

A Kaliforniai Egyetem kutatói azt figyelték meg, hogy mennyire vagyunk produktívak a munkanap alatt, és hogy mi milyen hatással van a figyelmünkre. Arra jutottak, hogy egy-egy telefonhívás, e-mail megválaszolásával agyunk máris felhagy a koncentrációval, és mintegy 23 perc szükséges ahhoz, hogy visszazökkenjünk a munka menetébe, és újra tudjunk figyelni a feladatunkra.

Mivel sok dolog megszakíthatja a munka menetét, ezek közül vannak olyan esetek, amikor nem tehetünk arról, hogy megzavarnak minket. Egy beszédes kolléga, esetleg a főnökünk megakaszthatja a feladatok menetét, mégis vannak olyan helyzetek, amikor magunkat szabotáljuk. Ennek pedig csak úgy vehetünk véget, ha felismerjük rossz szokásainkat, és teszünk ellenük- hívta fel rá a figyelmet a Huffpost.

Az a fránya technológia

Érdekes, hogy a rossz szokások egy tetemes zöme bizony a technológiához kapcsolódik. Az internet, okostelefonok, emailek mind elvonják a figyelmünket. Így nem is meglepő, a lista élén a telefon áll.Sokan már akkor is a telefonhoz nyúlunk, ha csak 1 percet kell várnunk valamire, így odaragadunk a készülékünkhöz akár 5-10-15 perceket is.

Természetesen van megoldás, Anna Dearmon Kornick, time managment coach, aki maga is hasonló problémával küzd, megoldásként azt javasolja, hogy vezessünk be egy idősávot, amikor a telefonunkkal foglalkozunk.

Ugyanis, ha megengedőek vagyunk ezzel a rossz szokással, és kötött időben görgetünk a közösségi média felületeken, úgy kisebb az esélye, hogy munka alatt elkalandozik a figyelmünk, és kézbe vennénk a telefonunkat.

Az is durván elvonhatja a figyelmünket, ha egyszerre több ablakot nyitvatartunk a keresőszerverünkbe. Minden megnyitott fül, weboldal egy lehetőség arra, hogy a figyelmünk elkalandozzon, ezért fontos ezeknek a lapoknak a bezárása, kordában tartása.

Amikor viszont elindulunk a dekoncentráció lejtőjén lefelé, nehéz a megállás, és bármi elvonhatja a figyelmünket. Nincs ez másként azzal sem, ha túl sokszor nézzük meg, hogy kaptunk-e munkahelyi üzenetet, keresett - e minket valaki. Ráadásul ha azonnal reagálunk minden üzenetre, ehhez a munkatársaink is hozzászoknak, ami tovább folytatja az ördögi kört.

Ha elveszünk a részletekben

Az időbeosztás, és a feladatok prioritásának eldöntése nagy kihívás. Sokan szeretnénk egyszerre több dolgot elvégezni, főleg ha tudjuk, hogy a feladat mindössze egy pillanatot venne igénybe. Ekkor jön a csapda: ugyanis hirtelen az egy perces feladat 10-15 percesre duzzadhat, mi pedig továbbra sem dolgozunk, csak az időt pazaroljuk, elkalandozik a figyelmünk.

Az embereknek rossz szokása az, hogy amint eszünkbe jut valami, rögtön azzal kezdünk el foglalkozni anélkül, hogy befejeztük volna a feladatot. Ezért fontos, hogy a munkán kívüli feladatokat írjuk fel egy listára, és az új dolgokat pedig kategorizáljuk, eldöntve azt, hogy mikor kell velük foglalkozni

- tette hozzá Kornick. Más szakértők is egyet értenek abban, hogy ez egy igen elterjedt probléma. Sokan egyszerre próbálunk dolgozni, és otthoni feladatokat elvégezni, ez különösen jellemző tendencia a távmunka óta. Anyelis Cordero, karrier tanácsadó azt javasolja, hogy próbáljunk órarend alapján dolgozni, ahol bizonyos időszakaszokban kizárólag egy dologra figyelünk, például a munkánkra.

Azzal is sok időt elvesztegethetünk, ha olyan problémákat szeretnénk megoldani a munkahelyünkön, amelyek nem is ránk tartoznak. Tanya Menon, egyetemi professzor világít rá arra, hogy sok munkavégző érzi úgy, hogy kizárólag ő ért a dolgokhoz, ő tud segíteni, így egy -egy felmerülő kérdésnél a csapatmunka helyett azonnal a választ keresik, holott lehet, hogy ez nem is az ő feladata. Ehhez társul az is, ha képtelenek vagyunk elszakadni a saját ötleteinktől, munkamenetünktől, és sokkal több időt fordítunk abba, hogy bizonyítsuk igazunkat. Ha képtelenek vagyunk változtatni, és inkább vitatkozunk, ez nem csak az időnket, de a mentális erőnket is pazarolhatja.

Az emberi kapcsolatok különösen megzavarhatják a munka menetét, így nem csoda, de a túl sok meeting, gyűlés is megzavarhatja a koncentrációt. Amikor épp a munkánkban elkapunk egy aktív hullámot, és jól haladunk egy fölösleges gyűlés ezt szinte azonnal megtörheti, ezért sok szakértő azt javasolja a vezetőknek, munkáltatóknak, hogy jól gondolják meg a gyűlések szükségességét, mert az információt más módszerekkel is szét lehet osztani.

Út a kiégéshez

Ha hosszútávon képtelenek vagyunk figyelni, valamint a túl sok feladat, és az elkezdett,ám befejezetlen dolgok hosszú távon vezethetnek kiégéshez is. Mindezek mellett azonban felmerülhetnek még olyan apró, mikrostressz dolgok is, amelyek szintén alattomosan vezetnek kiégéshez.

Korábban írtunk a mikrostresszről, amellyel nap mint nap találkozunk, mégsem figyelünk oda rá, mivel a napunk részeként kezeljük őket.  Azonban hiába apró cseppek ezek, szépen lassan elérik, hogy beteljen a pohár, így a mikrostressz hatása is romboló tud lenni.

Amíg a nagyobb stresszel járó helyzetekben tudatosan ügyel az ember a mentális egészségére, a mindennapi helyzeteket hajlamosabb félvállról venni. Ráadásul a mikrostresszt okozó tényezők függetlenek attól, mi az ember szakmája, bármilyen munkahelyen jelen lehet. Különösen veszélyes ez, ugyanis a szakértők szerint mikrostressz helyzetekből akár 20-30 is előfordulhat egy nap.