Globális nevelés a magyar oktatásban: a matekórán is lehet az űrszemétről tanulni

2021.03.19. · tudomány

Vannak, akik a globális felelősségvállalás képességét az egyik legfontosabb 21. századi kompetenciának tartják. A legutolsó Nemzeti Alaptanterv (NAT) is több ponton utal a globális világ megismerésére, jelenségeinek feldolgozására. De milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a globális világ és a benne rejlő nehézségek vagy éppen lehetőségek bemutatására? Milyen oktatási segédanyagok vannak most a piacon ebben a témában? Hol tudnak segíteni a civilek? Lehet-e tantárgy a globális nevelésnek hívott oktatási paradigma 2021-ben Magyarországon? Mérhető-e a globális problémák iránti érzékenység?

A legutóbbi NAT-ban összesen 72-szer szerepel a „globális” kifejezés, méghozzá összességében elég komplex, tág, átfogó értelemben. Megjelenik a például a biológia (felismeri a helyi és a globális környezeti problémák összefüggését), a fizika (az emberiség globális problémáira hívják fel a figyelmet, és bemutatják a modern természettudomány újszerű, szemléletformáló eredményeit), a kémia, a történelem tantárgyaknál, de az állampolgári ismereteknél a fenntarthatóság és a környezettudatos életvitel, illetve etikából a globális és társadalmi egyenlőtlenségek problémája is szóba kerül témaként. A feldolgozás módjára vagy eszközére nincs kifejtett útmutatás, ahogy arra sem, milyen módon kapcsolódhatnak össze a reál és a humán tudomány nézőpontjai és kérdésfelvetései, de arra, hogy a diákok érveljenek, sőt, javaslatokat fogalmazzanak meg egy-egy globális kihívás megoldására, mutatkozik igény az alaptantervben.

Mi az a globális nevelés?

A globális nevelés a globalizációhoz és annak jelenségeihez kapcsolódó pedagógiai paradigma. Létrejöttében két meghatározó tényező játszott fontos szerepet: a nagy, nemzetközi intézmények (így az ENSZ vagy az Európai Tanács) és a lokálisan működő civil szervezetek munkája. A nemzetközi szervezetek azzal foglalkoznak, hogy felismerjék a globalizáció kapcsán felmerülő nehézségeket, lefektessék a vonatkozó alapelveket és támogassák a civileket, az utóbbi szervezetek pedig pedig a gyakorlati, oktatási, szemléletformálással kapcsolatos tevékenységeket végzik.

A globális nevelést az a felismerés hívta életre, hogy korunk embere egyre intenzívebb kölcsönhatásban él a globalizálódott világgal. Az oktatásnak ezért lehetőséget kell nyújtania a benne résztvevőknek, hogy reflektálni tudjanak a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokra. A globális nevelés valójában ernyőterminus, ami egy platformra hozza azokat az oktatási részterületeket, amelyeken keresztül érthetővé válnak a globális világ folyamatai, esetleg felkészít az azokra való reagálásra. Az érintett részterületek:

  • emberi jogi oktatás

  • környezettudatosság, fenntarthatóságra nevelés

  • békére nevelés

  • interkulturális tanulás és vallási tolerancia

  • aktív állampolgárságra nevelés

  • kritikai gondolkodás

2000-ben 189 ENSZ tagállam kötelezte el magát, hogy 2015-ig végrehajt egy nyolc pontban megfogalmazott programot. A tervezet neve Millenniumi Fejlesztési Célok, és a globális nevelés ezek egyik alappillére volt. Az MFC célkitűzései mostanra a 17 pontból álló Fenntartható Fejlődési Célok programba adaptálódtak: ezek határozzák meg a globális neveléssel foglalkozó szervezetek munkáját.

A globális nevelés. közkeletű becenevén a globnev meghatározására irányuló egyik első hazai próbálkozás a BOCS Alapítvány által megjelentetett Ugródeszka című kiadványban jelent meg 2004-ben. Eszerint a „globális nevelés (Global Education) egy főként nem formális tanulási formaként és gondolkodási módként arra ösztökéli a benne résztvevőket, hogy aktív állampolgárként fedezzék fel a kapcsolatokat a helyi, regionális és globális szintek között, és vegyék fel a harcot az egyenlőtlenségekkel szemben.” Ezt a definíciót szó szerint átveszi a Zöld-Híd Alapítvány 2006-os kiadványa, a Globális nevelés – oktatócsomag fiatalok iskolai és iskolán kívüli neveléséhez. Az elfogadott definíció szerint a globális nevelésnek olyan szemléletformáló tevékenységnek kell lennie, amely „a globalizáció által létrehozott és felismert egyenlőtlenségeket kívánja orvosolni”. Emellett szükség van a kompetenciák és attitűdök fejlesztésére, hiszen a globális problémák ismerete önmagában „mit sem ér”. Ezek alapján a globális nevelés elsősorban a nem formális, iskolán kívüli szemléletformáló tevékenységhez kapcsolódik, táborokhoz és iskolán kívüli foglalkozásokhoz.

A globnev.hu weboldal inkább olyan szemléletként utal a globális nevelésre, ami a globális világ működésének megismertetését, illetve a mindennapi kihívásokra való felkészítést célozza, a globalizációt pedig olyan állapotként határozza meg, ami számtalan lehetőséget és ugyanakkor veszélyt is rejt magában.

A globális neveléssel foglalkozó magyarországi kiadványok a 2000-es évek végétől azt az igényt is megfogalmazzák, hogy a program az iskolák falai között is meg tudjon jelenni. Ebben az időszakban a globális neveléssel foglalkozó szervezetek kifejezett célja volt, hogy a globális nevelés önmaga jogán kerüljön be az oktatásba, vagyis hogy az iskolékban legyen globnev óra. Ezt erősíti az Anthropolis Egyesület Globalizációs túlélőkönyv középiskolásoknak című tankönyve is, ami magát „antropológiai szemléletű globális nevelési oktatási segédanyagnak” nevezi, azonban mind logikáját, mint tartalmát tekintve hagyományos tankönyvnek tekinthető, így alkalmas arra, hogy formális oktatási keretek között használják.

A HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség (a globális nevelés hazai ernyőszervezete, amely minden novemberben megszervezi a globális nevelés hetét) által 2009-ben megjelentetett Globális nevelés – A globális felelősségvállalásra nevelés fejlesztésének lehetőségei a közoktatásban és ajánlások című kiadvány a nem formális oktatást nem prioritásként kezeli, és a globális nevelés program elsődleges megvalósulási színterének a közoktatást nevezi meg, hiszen a „fiatalok aktív idejük jelentős részét az iskolában töltik, az ott tanultak és tapasztaltak pedig bizonyíthatóan nagy hatással van rájuk”. A szöveg ugyanakkor kitér a nem formális oktatásra is: „az iskola mellett továbbá, a nemzetközi trendekkel összhangban, el kell ismernünk a nem formális és az informális tanulás, a közösségi tanulás jelentőségét is, vagyis mindazon tanulási lehetőségeket, amelyek a ma fiataljai előtt nyitva állnak”. A 2016-ban készült, A koncepció globális felelősségvállalásra nevelésről a formális és nem-formális oktatásban Magyarországon című szakmai anyagból pedig látszik, hogy az elmúlt 15 évben nem sikerült elérni, hogy stratégia készüljön a globális nevelésről, pedig a globális felelősségre nevelés kiemelten fontos nemzetközi irányelv az oktatásban. Léteznek a témával kapcsolatos akkreditált tanárképzések, a globális felelősségvállalásra nevelés tartalmai és módszerei gyakorlatilag minden műveltségterületen megjelennek, számtalan oktatási segédanyag létezik, de a globális nevelés nem hatja át a köznevelési rendszer és a felsőoktatás egészét, a jó gyakorlatok széles körben nem ismertek.

Akkor most globnevtüntetésre kell járni?

A pedagógusok között nincs egyetértés arról, hogy egy iskolának mennyire feladata a globális méretű társadalmi jelenségek megértetése és a felkészítés a rájuk való aktív reflexióra. Néhány éve egy gyerekcsoport tanáraként szerettem volna a Friday For Future tüntetésre menni. Előtte foglalkozást tartottam a témában, transzparenseket gyártottunk, a gyerekek motiváltak voltak. Ezzel párhuzamosan intenzív vitába kerültem az egyik kolléganőmmel, aki szerint hiba iskolaidőben gyerekcsoporttal tüntesére járni: mint mondta, egyetért a Friday For Future céljaival, de szerinte ezek inkább családi programok. A gyerekcsoportból végül nem érezte magát mindenki felszabadultan, többet nem is jött szóba, hogy közösen menjünk ilyen rendezvényre.

A tanárképzéseink során is rendszeresen találkozunk azzal a megjegyzéssel, hogy a globális neveléssel foglalkozó pedagógusok sokszor egyedül vannak az intézményükben azzal a véleményükkel, miszerint a társadalmi aktivitásra ösztönzés az intézményesített oktatás része is lehet. De az is jellemző az is, hogy a társadalmi aktivitás a környezetvédelemben merül ki.

Természetesen a globális nevelés célja nem az, hogy mindenkiből Greta Thunberg vagy Malala Yousafzai váljon, de a globális világ jelenségeinek ismerete nem is jelent magától értetődően aktivizmust. Persze az nagyon érdekes kérdés lehet, hogy vajon Thunbergnek volt-e globális nevelés szemléletben megtartott órája Svédországban, vagy támogatták-e a tanárai a szervezkedésben.

A globális nevelés megy Mohamedhez

A globális neveléssel foglalkozó tanítási segédanyagok evolúciója is megerősíti azt az értelmezést, miszerint a civil szervezetek igénye eleinte az volt, hogy önálló oktatási egységként tekintsenek a globális problémákra történő érzékenyítésre, majd megjelent az a gondolatiság is, hogy a civil szervezetek tantárgyi keretek között segítsék, hogy a globális nevelés szemlélete megjelenjen a közoktatásban. A 2000-es évek közepén és végén a globális neveléshez kapcsolódó oktatási segédanyagok tantárgyaktól függetlenek voltak: ide tartozik a Zöld Híd Globális nevelés oktatócsomagja, a Zöld Fiatalok Tükörben a Világ feladatgyűjteménye vagy a Globalizációs túlélőkönyv. Később egy-egy témát dolgoztak fel (például a modernkori rabszolgaságot vagy a fenntarható fogyasztást), de a legutolsó globális nevelés szemléletében készült tanári segédeszköz már tantárgyspecifikus.

Az Európai Bizottság társfinanszírozásában megvalósuló Komplex témák – sokrétű tantárgyak elnevezésű projekt keretében a tankönyvsorozat tantárgyakhoz kötődő óravázlatok révén segít beágyazni a globális nevelés szemléletét a matematika, a magyar nyelv és irodalom és a földrajz tanórákba. A gyakorló tanárok segítségével kidolgozott és kipróbált feladatok úgy épülnek fel, hogy a hagyományos iskolai keretek között megtartott tanórákon is alkalmazhatók legyenek. Igény és a rendelkezésre álló időkeret függvényében egy-egy rövidebb feladatot is ki lehet próbálni, de kitölthető akár egy vagy több teljes tanóra is.

Amennyire különbözni tudnak egymástól ezek a tantárgyak, annyire lett eltérő a három tankönyv is. A matematikai kézikönyv olyan aktuális és a diákokat is érintő kérdésekkel foglalkozik, mint a húsfogyasztás, az élelmiszer-pazarlás, de van óravázlat az űrszemétről is, amelyben az Európai Űrügynökség jelentése alapján meg lehet vizsgálni a kialakult helyzetet és a lehetséges kezelési módokat. A földrajzos tankönyv kifejezetten a Fenntartható Fejlődési Célok köré épül, minden egyes óravázlat egy-egy célkitűzést dolgoz fel. Így szóba kerül többek között a szegénység felszámolása, az egészség és a jólét, a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség, illetve a tisztességes munka és a gazdasági növekedés is. A magyaros tankönyvben szuperhősökről, a szegény és bántalmazott Nemecsekről, egy orvos által írt afrikai helyzetjelentésről és a jövőbeni gettókról találhat óraterveket az érdeklődő pedagógus.

A tankönyvekben minden benne van, amire egy tanárnak szüksége lehet: adatok, képek, előre elkészített sablonok, amelyek megkönnyítik a segédanyaggal való munkát. Az óratervek rendszerint úgy vannak felépítve, hogy azok részelemei is használhatók, nem kell pontosan követni a konkrét struktúrát.

A tankönyvek több más globális neveléshez kapcsolódó oktatási segédanyag mellett letölthetők az Anthropolis honlapjáról, és az egyesület képzést is szervez a tankönyvcsalád köré, a globnev.hu-n pedig még több a globális nevelés szemléletéhez kapcsolódó segédanyagot lehet találni más szervezetektől is.

Az oktatási segédanyagok fejlődése mellett a következő nagy lépés az lehet, ha a globális nevelés szemlélete digitális platformokon jelenik meg. Nem feltétlenül tankönyvekben vagy oktatási segédanyagokban lehet a társadalmi problémák iránt érzékenyíteni, hanem akár a telefonon keresztül is, például egy olyan, kifejezetten középiskolásokat megcélzó globnev-alkalmazással, ami játékos formában segítené a diákokat a globális folyamatok megértésében.

A szerző tanulásszervező, az Újpedagógia program alapítója és trénere. Korábbi cikkei a Qubiten itt olvashatók.