"Mit produkál ez az ukrán ász? A fegyveres erők légierejének MiG-29-ese megsemmisíti az orosz megszállók "páratlan" Szu-35-ösét! #stoprussia"
#stoprussia
— Defence of Ukraine (@DefenceU) February 25, 2022
Що виробляє цей український ас 😳🤜
--------------------------------------------
МіГ-29 Повітряних Сил ЗСУ знищує "нєімєющій аналогов" Су-35 російських окупантів ❌❌❌ pic.twitter.com/z6YVnm8ezo
"Az emberek csak Kijev Szellemének hívják. És okkal - az Ukrán Légierő ásza uralja a Kijev és az országunk feletti légteret, és máris a megszálló orosz hadsereg légierejének rémálma lett."
People call him the Ghost of Kyiv. And rightly so — this UAF ace dominates the skies over our capital and country, and has already become a nightmare for invading Russian aircrafts. pic.twitter.com/lngfaMN01I
— Ukraine / Україна (@Ukraine) February 27, 2022
Hivatalos ukrán Twitter-profilok, köztük az ukrán hadsereg közösségi oldala is egy névtelen hős vadászpilóta hírét viszik. A Kijev Szelleme néven emlegetett pilóta állítólag már szűk három nappal az orosz hadsereg Ukrajna elleni inváziója megindulása után elmondhatta magáról, hogy egyedül semmisítette meg az orosz légierő hat repülőgépét.
Az első, február 25-én közzétett videót már majdnem 900 ezren, a másodikat több, mint 1,5 millióan látták, a két posztot összesen már több, mint tízezren megosztották, a hős pilóta hamar az ukrán ellenállás ikonja lett.
Csakhogy a létezését azóta sem sikerült bizonyítani. Miközben már a háború első napjaiban érkeztek hivatalos ukrán katonai forrásból hírek 5 orosz harci repülőgép és egy helikopter lelövéséről, arról nincsenek információk, hogy ezt egyetlen ukrán pilóta vitte volna véghez. Sőt, a kérdésben csak gyűlnek a kétségek:
Néhány nappal később viszont, miután olyan hírek jelentek meg, miszerint az érintett katonák mégis életben lehetnek, az ukrán haditengerészet hivatalos közleményben tisztázta: a katonák valóban élnek, orosz hadifogságba kerültek.
Miközben a jelenlegi háborús helyzetben a sajtó számára is az egyik legfontosabb információforrást jelentik, a fenti példákból látszik, hogy időnként hivatalos ukrán csatornák is terjesztenek valótlan, vagy legalábbis ellenőrizhetetlen valóságtartalmú híreket.
Ennek oka, hogy a konfliktus kirobbanása, Ukrajna orosz lerohanásának február 24-i kezdete óta nemcsak az orosz, de az ukrán államgépezet is propaganda üzemmódba kapcsolt
- magyarázta a Lakmusznak Virányi Péter szociológus, aki az MTA II. világháború története albizottságának tagjaként foglalkozik világháborús propagandával, ilyen szemmel figyeli a szomszédban folyó háborúról szóló híreket is.
Virányi szerint ezért - oldaltól függetlenül - a hivatalos kormányzati csatornák minden üzenetét érdemes úgy olvasni, hogy észben tartjuk: ezekkel a megcélzott közönséget igyekszenek megnyerni a saját ügyüknek.
Az üzenetben az orosz katona anyja meglepetésére közli, hogy már nem a Krím-félszigeten állomásozik, hanem Ukrajnában van, ahol “háború tombol”, és a hadsereg a városokat, és az ott élő civileket bombázza. “Félek” - írta ezek szerint a nem sokkal a halála előtt.
Ahogyan ennek az üzenetváltásnak a valóságtartalmát, úgy azt is szinte lehetetlen független forrásból ellenőrizni, mekkora katonai veszteségek érték eddig a háborúban álló feleket. Ukrán és orosz hivatalos források márpedig rendre egymásnak ellentmondó számokat közölnek erről.
A független sajtó jó esetben a hivatalos forrásból származó információkat is kritika tárgyává teszi, de háborús helyzetben az ellenőrzés nem mindig lehetséges. A probléma azzal van, ha ezt a híradás szövegében sehogyan nem jelzik, kész tényként kezelve a valójában megkérdőjelezhető információt. Az állami forrásból induló háborús propaganda így sokszor a nem kellően független sajtón keresztül jut el szélesebb tömegekhez.
Ukrajnában is működnek független szerkesztőségek, ilyen például az angolul is publikáló Kyiv Independent vagy a New Voice of Ukraine.
Miközben tény, hogy az ukrán-orosz háborút Oroszország indította, és Ukrajna az invázió áldozata, épp az áldozattal érzett szimpátia nehezíti, hogy felismerjük az erről az oldalról érkező, nagyon gyakran az érzelmeinkre ható álhíreket.
Ebben ráadásul az információáramlás platformjai, a közösségi média oldalak működési logikája sem segít bennünket.
A Facebook vagy más platformok algoritmusai ugyanis nagyrészt a világlátásunknak megfelelő tartalmakkal töltik meg a hírfolyamunkat. És bár tesznek lépéseket azért, hogy ellenőrizzék a posztok valóságtartalmát - például független tényellenőrzőkkel együttműködve jelölik a hamis vagy félrevezető tartalmakat -, a gyakorlatban ez az ellenőrző szerep meglehetősen szelektíven működik. Nemrégiben a New York Times kérdezett rá, hogy miután a cikk elején bemutatott hamis Kijev Szelleme videó “A médiatartalmat kiragadták a kontextusából!” figyelmeztetést kapott, miért nem csatolt a cég ilyen üzenetet a montázs-videóhoz, amiben a felvétel is megjelent. Vagy miért nem kezdett semmit azzal a másik hivatkozott bejegyzéssel, amiben Porosenko ex-elnök egy eredeti kontextusából kiragadott régebbi fotóról állította, hogy Kijev Szellemét ábrázolja.
На фото – пілот МіГ-29. Той самий «Привид Києва».
— Петро Порошенко (@poroshenko) February 25, 2022
Він викликає жах у ворогів та гордість в українців 🇺🇦
На його рахунку 6 перемог над російськими пілотами!
З такими потужними захисниками Україна точно переможе! pic.twitter.com/GJLpcJ31Si
A Twitter azt válaszolta, minden olyan tartalmat megjelölnek, amely ütközik az irányelveikkel, de a Kijev Szellemére hivatkozó tweetek önmagukban nem sértik meg a platform szabályzatát.
A nagy információs zajban olvasóként leginkább úgy lehet védekezni az átverés ellen, ha épp az erős érzelmeket kiváltó, súlyos állításokat tartalmazó hírek megosztása előtt fordítunk időt a hitelesség ellenőrzésére.
A Lakmuszon a háború indulása óta igyekszünk konkrét példákon keresztül bemutatni, hogyan tudja bárki saját maga kinyomozni, hogy egy videó honnan származik, vagy azt, hogyan ellenőrizhető, hogy egy fotón valóban az látható-e, amit állítanak róla. Egy egyszerű Google kereséssel pedig kideríthető, hogy a tartalommal, ami elénk került, foglalkozott-e már valamilyen, a Lakmuszhoz hasonlóan működő tényellenőrző oldal.
Ilyenek ukrajnában is működnek: a StopFake és a Vox Ukraine portálok ráadásul tagjai az International Fact Checking Network (IFCN) nevű ernyőszervezetnek, ami garanciát jelent, hogy magas szakmai elvárásoknak megfelelően dolgoznak.
Az IFCN az ukrainefacts.org oldalon gyűjti is az ukrajnai háborúval kapcsolatos, a szervezet tagjai által elvégzett tényellenőrzéseket. Hasonló gyűjtésbe kezdett egy nyilvános táblázatban a Bellingcat, vagy a Lakmusz és más európai tényellenőrző műhelyek munkáját koordináló Európai Digitális Média Obszervatórium (EDMO) is.
Címlapi fotó: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brit parlament előtt szólal fel videókapcsolaton keresztül 2022 március 8-án / Fotó: EyePress via AFP