Mitikus hősök és túlzó statisztikák: hogy igazodjunk el a háborús hírek közt, miközben mindkét fél dezinformál?

Nemcsak az orosz, de az ukrán hivatalos kommunikációt sem lehet kritika nélkül kezelni. Az elsődleges cél sokszor nem a tényszerű tájékoztatás, hanem az ellenállás tüzelése, az ellenség demoralizálása és a közvélemény szimpátiájának megnyerése.

"Mit produkál ez az ukrán ász? A fegyveres erők légierejének MiG-29-ese megsemmisíti az orosz megszállók "páratlan" Szu-35-ösét! #stoprussia"

   

"Az emberek csak Kijev Szellemének hívják. És okkal - az Ukrán Légierő ásza uralja a Kijev és az országunk feletti légteret, és máris a megszálló orosz hadsereg légierejének rémálma lett."


 

Hivatalos ukrán Twitter-profilok, köztük az ukrán hadsereg közösségi oldala is egy névtelen hős vadászpilóta hírét viszik. A Kijev Szelleme néven emlegetett pilóta állítólag  már szűk három nappal az orosz hadsereg Ukrajna elleni inváziója megindulása után elmondhatta magáról, hogy egyedül semmisítette meg az orosz légierő hat repülőgépét.

Az első, február 25-én közzétett videót már majdnem 900 ezren, a másodikat több, mint 1,5 millióan látták, a két posztot összesen már több, mint tízezren megosztották, a hős pilóta hamar az ukrán ellenállás ikonja lett.

Csakhogy a létezését azóta sem sikerült bizonyítani. Miközben már a háború első napjaiban érkeztek hivatalos ukrán katonai forrásból hírek 5 orosz harci repülőgép és egy helikopter lelövéséről, arról nincsenek információk, hogy ezt egyetlen ukrán pilóta vitte volna véghez. Sőt, a kérdésben csak gyűlnek a kétségek:

  • Az első, az ukrán hadsereg Twitter-posztjában látható, és a második montázsban is szereplő videóról kiderült, hogy nem valódi: a Snopes tényellenőrző oldal és a BBC Reality Check című tényellenőrző rovata is arra jutottak, hogy a felvételt a Digital Combat Simulator nevű videójátékkal készítették.
  • Petro Porosenko volt ukrán elnök pedig úgy osztott meg egy fotót, ami állítása szerint a MIG-29 pilóta Kijev Szellemét ábrázolja, hogy elfelejtette megemlíteni, hogy az ukrán haderő Twitter-oldaláról kölcsönvett fotó még 2019-ben készült egy hadgyakorlaton, ahol ukrán pilóták francia sisakokat teszteltek a kijevi légtérben.
A Fekete-tengeri Kígyó-sziget Fotó: Genya SAVILOV / AFP

Hamisnak bizonyultak a Kígyó-sziget hős védőiről szóló ukrán kormányzati hírek is, amelyek február 25-én az Ukrajinszka Pravda közlése alapján járták be a világsajtót.  A hírek szerint a Fekete-tengeri szigetet védő 13 katona a megszálló orosz hadihajó felszólítására nem adta fel a szigetet, ehelyett azt üzente az orosz egységnek: “Orosz hadihajó, húzz a faszba!”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még aznap maga jelentette be, hogy a sziget hős védői, akiket eztán lelőttek az orosz katonák, posztumusz Ukrajna hőse kitüntetést kapnak.

Néhány nappal később viszont, miután olyan hírek jelentek meg, miszerint az érintett katonák mégis életben lehetnek, az ukrán haditengerészet hivatalos közleményben tisztázta: a katonák valóban élnek, orosz hadifogságba kerültek.
 

Nem a tájékoztatás az első

Miközben a jelenlegi háborús helyzetben a sajtó számára is az egyik legfontosabb információforrást jelentik, a fenti példákból látszik, hogy időnként hivatalos ukrán csatornák is terjesztenek valótlan, vagy legalábbis ellenőrizhetetlen valóságtartalmú híreket.

Ennek oka, hogy a konfliktus kirobbanása, Ukrajna orosz lerohanásának február 24-i kezdete óta nemcsak az orosz, de az ukrán államgépezet is propaganda üzemmódba kapcsolt

 - magyarázta a Lakmusznak Virányi Péter szociológus, aki az MTA II. világháború története albizottságának tagjaként foglalkozik világháborús propagandával, ilyen szemmel figyeli a szomszédban folyó háborúról szóló híreket is.

Virányi szerint ezért - oldaltól függetlenül - a hivatalos kormányzati csatornák minden üzenetét érdemes úgy olvasni, hogy észben tartjuk: ezekkel a megcélzott közönséget igyekszenek megnyerni a saját ügyüknek.

  • A Kijev Szelleméhez, a Kígyó-sziget védőjéhez, vagy az orosz drónt az erkélyéről, egy üveg paradicsombefőttel leszedő kijevi nő sztorijához hasonló történetek célja az orosz megszállók ellen harcoló katonák és civilek lelkesítése, kitartásra biztatása és a nemzetközi közvélemény megnyerése.
  • De az orosz civil társadalom számára is folyamatosan fogalmaz meg üzeneteket az ukrán vezetés, amelyekkel a háború és Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottságát igyekszik aláásni. Ilyen üzenet volt, amikor Szergej Kiszlicija ukrajnai ENSZ-nagykövet állítása szerint egy halott orosz katona és édesanyja utolsó üzenetváltását olvasta fel a háború miatt összehívott rendkívüli ENSZ-ülés plénuma előtt, orosz nyelven.

Az üzenetben az orosz katona anyja meglepetésére közli, hogy már nem a Krím-félszigeten állomásozik, hanem Ukrajnában van, ahol “háború tombol”, és a hadsereg a városokat, és az ott élő civileket bombázza. “Félek” - írta ezek szerint a nem sokkal a halála előtt.

 

Ahogyan ennek az üzenetváltásnak a valóságtartalmát, úgy azt is szinte lehetetlen független forrásból ellenőrizni, mekkora katonai veszteségek érték eddig a háborúban álló feleket. Ukrán és orosz hivatalos források márpedig rendre egymásnak ellentmondó számokat közölnek erről.

A független sajtó jó esetben a hivatalos forrásból származó információkat is kritika tárgyává teszi, de háborús helyzetben az ellenőrzés nem mindig lehetséges. A probléma azzal van, ha ezt a híradás szövegében sehogyan nem jelzik, kész tényként kezelve a valójában megkérdőjelezhető információt. Az állami forrásból induló háborús propaganda így sokszor a nem kellően független sajtón keresztül jut el szélesebb tömegekhez.

Ukrajnában is működnek független szerkesztőségek, ilyen például az angolul is publikáló Kyiv Independent vagy a New Voice of Ukraine.

A választott oldalnak jobban hiszünk


Miközben tény, hogy az ukrán-orosz háborút Oroszország indította, és Ukrajna az invázió áldozata, épp az áldozattal érzett szimpátia nehezíti, hogy felismerjük az erről az oldalról érkező, nagyon gyakran az érzelmeinkre ható álhíreket. 

Ebben ráadásul az információáramlás platformjai, a közösségi média oldalak működési logikája sem segít bennünket.

A Facebook vagy más platformok algoritmusai ugyanis nagyrészt a világlátásunknak megfelelő tartalmakkal töltik meg a hírfolyamunkat. És bár tesznek lépéseket azért, hogy ellenőrizzék a posztok valóságtartalmát - például független tényellenőrzőkkel együttműködve jelölik a hamis vagy félrevezető tartalmakat -, a gyakorlatban ez az ellenőrző szerep meglehetősen szelektíven működik. Nemrégiben a New York Times kérdezett rá, hogy miután a cikk elején bemutatott hamis Kijev Szelleme videó “A médiatartalmat kiragadták a kontextusából!” figyelmeztetést kapott, miért nem csatolt a cég ilyen üzenetet a montázs-videóhoz, amiben a felvétel is megjelent. Vagy miért nem kezdett semmit azzal a másik hivatkozott bejegyzéssel, amiben Porosenko ex-elnök egy eredeti kontextusából kiragadott régebbi fotóról állította, hogy Kijev Szellemét ábrázolja.

A Twitter azt válaszolta, minden olyan tartalmat megjelölnek, amely ütközik az irányelveikkel, de a Kijev Szellemére hivatkozó tweetek önmagukban nem sértik meg a platform szabályzatát.

Ami segíthet

A nagy információs zajban olvasóként leginkább úgy lehet védekezni az átverés ellen, ha épp az erős érzelmeket kiváltó, súlyos állításokat tartalmazó hírek megosztása előtt fordítunk időt a hitelesség ellenőrzésére.

A Lakmuszon a háború indulása óta igyekszünk konkrét példákon keresztül bemutatni, hogyan tudja bárki saját maga kinyomozni, hogy egy videó honnan származik, vagy azt, hogyan ellenőrizhető, hogy egy fotón valóban az látható-e, amit állítanak róla. Egy egyszerű Google kereséssel pedig kideríthető, hogy a tartalommal, ami elénk került, foglalkozott-e már valamilyen, a Lakmuszhoz hasonlóan működő tényellenőrző oldal.

Ilyenek ukrajnában is működnek: a StopFake és a Vox Ukraine portálok ráadásul tagjai az International Fact Checking Network (IFCN) nevű ernyőszervezetnek, ami garanciát jelent, hogy magas szakmai elvárásoknak megfelelően dolgoznak.

Az IFCN az ukrainefacts.org oldalon gyűjti is az ukrajnai háborúval kapcsolatos, a szervezet tagjai által elvégzett tényellenőrzéseket. Hasonló gyűjtésbe kezdett egy nyilvános táblázatban a Bellingcat, vagy a Lakmusz és más európai tényellenőrző műhelyek munkáját koordináló Európai Digitális Média Obszervatórium (EDMO) is.

Címlapi fotó: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brit parlament előtt szólal fel videókapcsolaton keresztül 2022 március 8-án / Fotó: EyePress via AFP

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.