Portalanítással, takarítással, de egy kis ecettel is sokat spórolhatunk a rezsiszámlán
Az energiafelhasználásunkat leginkább mélyfelújítással csökkenthetjük, de a háztartási rendszereink megfelelő kiválasztásával és rendszeres karbantartása is sokat segíthet.
Az ukrajnai háború kapcsán előtérbe került az energiatakarékosság, hiszen az EU összes gázimportjának 36 százalékát adó, és a végső energiafelhasználás mintegy 10 százalékát kitevő orosz gázimport jövője kérdésessé vált. A környezetvédelem szempontjából sem mellékes, hogy spóroljunk az energiával, ezt az otthonunkban kezdhetjük el.
A mélyfelújítással akár 50-70%-os energiamegtakarítást is el lehet érni
Az épületek fogyasztják az összes hazai energia 40%-át, így jelentős energiamegtakarítást érhetünk el egy-egy épület komplex energetikai felújításával.
A nyílászárók cseréjével, a hőszigetelés és a korszerű fűtésrendszer kialakításával - az ingatlan elhelyezkedésétől és típusától függően – egy-egy épület esetében akár 50-70%-os energiamegtakarítást is el tudunk érni
– mondta el a hvg.hu-nak Schum Gergely, az Energiaklub projektvezetője.
A komplex energetikai felújítási folyamat optimális esetben egy energetikai felméréssel és felújítási terv készítésével kezdődik. Ezt követően célszerű kicserélni a régi nyílászárókat modern 3-5 rétegű ablakokra, majd elvégezni a szükséges (homlokzat, padlásfödém, tető, pincefödém) szigetelési munkákat. A folyamatot a fűtésrendszer korszerűsítése zárhatja – mutat rá Schum Gergely. Ehhez a komplex folyamathoz nyújt segítséget az öt szakmai szervezet által létrehozott konzorcium – az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, az AACM Central Europe Llc, az IMRO-DDKK Környezetvédelmi Nonprofit Kft. és a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete - által létrehozott RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ.
A mélyfelújítás az energiamegtakarítás mellett a lakóingatlanok értékét is befolyásolja: a jó energiakategóriájú (CC - BB besorolású) családi házak nagyjából 15-20%-kal magasabb áron forognak a piacon egy „átlagos”, FF kategóriájú, 1960-80-as években épült, felújítás előtti Kádár-kockához képest – derül ki az Energiaklub RenoHUb projektjének Statisztikai Szemlében publikált kutatásából.
A magyarok hajlamosak az előkészítés és tervezés fázist átugrani és egyből belefogni a kivitelezésbe
A felújítást azonban több tényező, kezdve mindjárt onnan, hogy jelenleg nagyon nehéz bármilyen költségbecslésbe bocsátkozni, hiszen a folyamatosan változó építőanyagárak és építőipari kapacitáshiány miatt akár heteken belül több százezer forinttal változhat a költségvetésünk. Ezért Schum Gergely szerint
Magyarországon hajlamosak az emberek - többnyire költségcsökkentés miatt - az előkészítés és tervezés fázist átugrani és egyből belefogni a kivitelezésbe. Az a kockázat áll fenn ilyenkor, hogy nem azok az anyagok kerülnek beépítésre, amelyekre valóban szükségünk volna, így a megfelelő hatást sem érhetjük el.
A szakértő felhívja a figyelmet arra is, hogy próbáljuk elkerülni a „lock-in hatást”, vagyis egy részleges, műszaki szempontból átgondolatlan felújítást, ami később nem jár érdemi energiamegtakarítással, de a jelentősebb anyagi ráfordítás miatt konzerváljuk a rossz megoldást. Amennyiben nincs a mélyfelújításra elegendő pénzünk, inkább szakaszoljuk a munkálatokat és akár több év alatt, kis lépésekben végezzünk el egy alaposan megtervezett felújítást.
A költségvetés mellett az is korlátot szabhat a felújításkor, hogy a régi, belvárosi társasházaknál például a műemléki védettség miatt nem végezhető homlokzati hőszigetelés. Ebben az esetben a szakértő a nyílászárók cseréjét, vagy felújítását javasolja, illetve a ház gépészeti rendszereinek korszerűsítését. Ezen kívül pedig adott esetben elvégezhető a falak belső udvar felőli hőszigetelése, illetve egy padlásfödém és pincefödém szigetelésével szintén el lehet érni energiamegtakarítást.
A ház szigetelését és a nyílászárók állapotát is fel kell mérni a vásárlás előtt
Amennyiben új vagy felújított otthont vásárolnánk, érdemes azt felmérni, van-e energiatanúsítványa, ha igen, milyen kategóriába tartozik, és milyen fejlesztési javaslatokat tett a tanúsítvány készítője – mondta el a hvg.hu-nak Vadovics Kristóf, a GreenDependent Intézet ügyvezetője, és Vadovics Edina, az intézet szakmai vezetője. Azt is érdemes felmérni, hogy milyen tájolású a ház, hasznosít már eleve megújuló energiát, vagy van-e lehetőség ennek kialakítására, illetve tudjuk-e „hasznosítani” a természetes fényt. Az is érdekes lehet a szakértők szerint, hogy milyen építőanyagokból készült a ház, odafigyeltek-e az építése és/vagy felújítása során a környezetvédelmi szempontokra. A ház szigetelését és a nyílászárók állapotát is fel kell mérni a vásárlás előtt, ha ehhez nem értünk, mindenképp érdemes szakemberrel konzultálnunk.
A fűtési rendszer átalakításával spórolható meg a legtöbb energia az otthonunkban
Egy háztartásban átlagosan a fűtés fogyasztja a legtöbb energiát (71,7%), ezután következik a melegvíz, a világítás, és az elektromos berendezések által felhasznált energiamennyiség.
A fűtési megoldások esetében a gáztól való függetlenedésre a levegő-vizes hőszivattyú vagy akár a hagyományos hűtő-fűtő klíma (ami egy levegő-levegő hőszivattyú) a legideálisabb megoldás – mondta el a hvg.hu-nak Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette,
az energiatakarékosság szempontjából azért előnyös a megoldás, mert míg az elektromos fűtőpanelek rendszerint annyi fűtési hőenergiát adnak le, amennyi energiát felvesznek, addig a hőszivattyúk a felvett energia 3-4-szeresét képesek fűtési energiaként hasznosítani, és 75%-ban megújuló energiát hasznosítanak működésükhöz.
Európában is egyre jobban törekszenek a fosszilis energiahordozóktól való függőség és a fűtés okozta környezetszennyezés csökkentésére, a megújulók részarányának növelésére: az Európai Bizottság legutóbbi REPowerEU iránymutatása szerint a következő 5 éven belül 10 millió új hőszivattyú telepítésével számolnak a kontinensen, 2030-ig pedig mintegy 30 millióval.
| A hőszivattyú működése |
| Hőenergiát vesz fel a talajból (geotermikus változat), vagy szimplán a környezeti levegőt hasznosítja (levegő-víz változat), és a kompresszor segítségével megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti a rendszerben keringő vizet, amit a hőleadókon keresztül - például padlófűtés, radiátor vagy fan-coil - fűtésre vagy hűtésre tudunk használni. A felületfűtés, padlófűtés a leghatékonyabb hőleadási mód, ugyanis ez esetben elég 30-35 Celsius-fokra melegíteni a vizet, és a hőszivattyú működése nélkül is sokáig tartja ugyanazt a hőmérsékletet. |
Előny az is, hogy a gázzal történő fűtéssel szemben a hőszivattyú telepítéshez nem szükséges semmilyen hatósági engedély, hiszen a levegőből nyerjük a hőenergiát. Az egyetlen ügyintézési feladat az áramszolgáltatónál a H-tarifa, azaz hőszivattyús tarifa igénylése azért, hogy kedvezőbb áron juthassunk az áramhoz.
Ideális esetben napelemmel kiegészítve, gyakorlatilag lenullázható a hőszivattyú üzemeltetési költsége
- tette hozzá Zuggó Balázs.
Attól függően, hogy levegő-levegő típusú hőszivattyút (azaz hűtő-fűtő klímát) vagy levegő-víz hőszivattyút telepítünk, különböző költséggel és telepítési idővel számolhatunk: Míg egy hűtő-fűtő (split) klíma telepítése pár órát vesz igénybe, és körülbelül 250-300 ezer forintnál kezdődik a megbízhatóan működő gépek ára, a telepítés pedig 100 ezer forint körül mozog, addig egy levegő-víz hőszivattyús rendszer telepítése már 2 millió forint körül kezdődik és a telepítési körülményektől függően 350-500 ezer forintos telepítési-beüzemelési költséggel számolhatunk.
Ha a termosztátot 1-2 Celsius-fokkal lejjebb álltjuk, 6-10% energiát takaríthatunk meg
Ha nincs lehetőségünk a mélyfelújításra, azzal is spórolhatunk energiát, ha odafigyelünk az otthoni energiafelhasználásra: minimális ráfordítással jár például az, ha a hagyományos izzónkat modern LED-es égőkre cseréljük. Schum Gergely emellett azt is javasolja, hogy megfelelően, napi 2-3 alkalommal szellőztessük át a teljes lakást, utána zárjuk be az ablakokat.
Csak azzal, ha lejjebb állítjuk a termosztátot (vagy egyéb hőfokszabályzót) 1-2 Celsius-fokkal, 6-10% energiát takaríthatunk meg
– mondta el a GreenDependent Intézet szakértői.
Fontos a fűtés szabályzása is: éjszakára vagy ha nem tartózkodunk napközben, hétvégén otthon, állítsuk 2-3 Celsius-fokkal lejjebb, vagy programozzunk termosztátunkat ennek megfelelően. Így is nagyon sok energiát megtakaríthatunk. Hasonlóképpen, nyáron ne hűtsük túl lakásunkat, ha van légkondícionálónk, illetve részesítsük előnyben a természetes hűtési módszereket, például az árnyékolást és a redőnyök használatát.
A háztartási rendszereink kiválasztásával és rendszeres karbantartásával is spórolhatunk energiát
Energiát megspórolni otthon a háztartási rendszereink kiválásztásával is tudunk, ha mindenből törekszünk a legenergiahatékonyabbat választani. Emellett, ha rendszeresen karbantartjuk az energiát fogyasztó berendezéseinket, azok fogyasztását akár 20%-kal csökkenthetjük, például a következő lépésekkel:
- Ellenőrizzük, hogy az évszaknak megfelelően vannak-e beállítva a berendezéseink.
- Takarítsuk le a hűtőben a kondenzációs rácsot, olvasszuk le ha nem önleolvasztós. Ha ezt elmulasztjuk, 20-30%-kal nőhet a hűtő fogyasztása.
- Ellenőrizzük, hogy megfelelő hőmérsékletre van-e beállítva a hűtő és a mélyhűtő: a hűtő +5, a mélyhűtő -18 Celsius-fokos beállítása ajánlott. Ha rosszul van beállítva a hőfok, vagyis túl alacsony, Celsius-fokonként 5%-kal nő az energiafogyasztás.
- A villanybojlert évente víztelenítsük: 1 mm vízkő akár 10%-kal is megnövelheti a fogyasztást.
- Ellenőrizzük a vízmelegítők hőmérsékletének beállítását, nyáron nem feltétlenül kell ugyanolyan meleg víz, mint télen. A nyári utazások idején, amikor a család száma megcsappan, akár egy-két hétre is 60-80 Celsius-fokról 50-re állítsuk a hőmérsékletet, ezzel 20-50%-kal csökkenthető a felhasznált energia mennyisége.
- A fűtésrendszerünket, a gázkészülékeinket is ellenőriztessük évente, ezzel 10%-kal csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét.
- A radiátorok esetében fontos a rendszeres portalanítás, és évente, a fűtési szezon kezdetén azok légtelenítése.
- A zuhanyrózsákat és csapokat rendszeresen vízkőtlenítsük, hiszen egy csöpögő csappal havonta akár 800 liter vizet is feleslegesen elfolyathatunk, ezzel egy normál háztartás vízfelhasználásának akár 20%-át is elpazarolhatja.
- A kemény víz miatt a háztartási gépeink vízkövesedhetnek, ezáltal többet fogyasztanak. Ezt elkerülhetjük, ha 2 dl 10%-os ecetet töltünk a gépbe, és elindítunk egy üres 60 Celsius-fokos mosást, vagy az ecetet használhatuk öblítőnek is.
A GreenDependent szakértői szerint a régebbi, energiapazarló háztartási eszközöket akkor javasolt azonnal lecserélni, ha aránytalanul nagyobb a fogyasztásuk, mint egy újabb eszközé. Amennyiben csak kicsivel több, akkor érdemes addig használni, amikor már nem javítható tovább. A leselejtezéskor figyeljünk oda, hogy a megfelelő hulladékkezelést biztosítandó, a kijelölt átvevőhelyeken (pl. elektromos termékeket áruló áruházakban), hulladékudvarokban adjuk le a már nem használt eszközöket.
Egy Kádár-kockánál is lehetséges csökkenteni a fűtési költséget
A megfelelő anyagválasztással az új vagy a régi építésű társasházak beépített kibocsátásait is jelentősen csökkenthetjük – erről ír a Másfél fok.
Az évtized végére tudna csak függetlenedni Európa az orosz energiától
Az uniós országok közül Magyarország a leginkább kitett az orosz földgáznak, ám a fosszilis import kiváltása az egész közösségnek fejtörést okoz. Szakértőkkel beszéltünk arról, milyen megoldások lehetségesek, milyen áron.
