Mit tudsz tenni a hamis híreket posztoló oldalak ellen?

A Facebook 2016 vége óta ad lehetőséget a felhasználók kezébe, hogy jelentsék az olyan oldalakat, amelyeken hamis hírek terjednek. A közösségi oldalon a tényellenőrzés az elmúlt években különösen fontossá vált, a hamis hírek azonosításának pedig az egyik legfontosabb eleme a felhasználók visszajelzése – vagyis az, hogy egy adott tartalomról maguk az emberek jelentik-e, hogy hamis híreket tartalmaz.

Ehhez elég néhány kattintás, mutatjuk, hogyan teheted meg:

  1. Lépj az oldalra, amelyet jelenteni szeretnél.
  2. Kattints a … ikonra az oldal borítóképe alatt.

3. Kattints az Oldal jelentése elemre.
 

4. A megjelenő lehetőségek közül válaszd a “Hamis információt”.
 

5. Hamis hírek esetében azt is jelezd, hogy ezek milyen témában fordulnak elő az oldalon.
 

6. A Facebook ezután rákérdez, hogy az oldalon megjelenő tartalmak sértik-e a platform közösségi alapelveit (itt lehet elolvasni). Amennyiben úgy véled, hogy igen, elküldöd a jelentést, és több dolgod már nincs is.

Hasonlóan járhatsz el akkor is, ha nem egy egész oldalt, csak egy problémás posztot jelentenél..

  1. Ilyenkor a poszt tetején található … ikonra kattints.
  2. Kattints a Bejegyzés jelentése elemre.

3. A megjelenő lehetőségek közül válaszd ki azt, amelyik szerinted a legközelebb áll ahhoz, ami miatt jelenteni szeretnéd a posztot.
 

4. Hamis hírek esetében ugyanúgy jelezd, hogy milyen témában jelent meg a poszt, ahogy az oldal esetében.

5. A Facebook ezután rákérdez, hogy a posztban megjelenő tartalmak sértik-e a platform közösségi alapelveit (itt lehet elolvasni). Amennyiben úgy véled, hogy igen, elküldöd a jelentést, és több dolgod már nincs is.

Fontos kiemelni, hogy ha egy oldalt vagy egy posztot jelentesz, az adott oldal vagy a poszt közzétevője nem fog értesülni róla, hogy ezt te tetted, vagyis anonim módon jelentheted a hamis híreket (Ez alól egy kivétel van: ha szellemi tulajdon megsértése miatt teszel bejelentést).

Mi történik, ha hamis hírek miatt egy oldalt vagy posztot jelentenek?

Bár a felhasználóknak csak néhány kattintás, valójában komoly procedúra indulhat meg.

A Facebook együttműködik a Nemzetközi tényellenőrző hálózat (IFCN) által minősített független, külső tényellenőrző szervezetekkel. 

A felhasználók által jelentett tartalmakat ezek a tényellenőrzők vizsgálják meg: ellenőrzik a benne szereplő tényeket és adatokat, és értékelik a pontosságukat. Amennyiben hamisnak vagy félrevezetőnek találják az információt, a Facebook ezt jelöli.

Így néz ki például az a poszt, amiről mi is megírtuk, hogy hamisan állítja azt, hogy az ellenzék egy tüntetésen az Internacionálét énekelte (valójában ugyanis a Himnusz hangzott el).
 

A Facebook tehát nem feltétlenül törli a posztot, viszont több dolgot is tesz annak érdekében, hogy kevesebb ember láthassa. Egyrészt elhomályosítja a tartalmat, és jelzi, hogy azt problémásnak találták - a felhasználónak kattintania kell, ha ettől függetlenül is meg szeretné nézni a tartalmat.

A Facebook emellett azt is korlátozza, hogy hányan érhetik el az adott posztot. Ha egy tényellenőrző egy adott tartalmat „Hamis”, „Módosított” vagy „Részben hamis” értékeléssel lát el, az a Facebook hírfolyamában lejjebb fog megjelenni. Instagramon pedig nem jelenik meg a Felfedezés területen,  kevésbé látható helyre kerül a képfolyamban és a Stories funkcióban is.

A Facebook a rendszeresen hamis híreket megosztó oldalak, csoportok, fiókok és webhelyek tevékenységét – beleértve a tartalmaik terjesztését – is korlátozza, igaz, csak bizonyos mértékig. Rendszeres szabálysértések esetén előfordulhat például, hogy egy időre megvonják a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget, illetve nem engedélyezik, hogy az oldalt híroldalként regisztrálják.

(Az országgyűlési választások előtt például néhány nappal a Facebook elérhetetlenné tette a Mi Hazánk Mozgalom Facebook-oldalát. Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese akkor annyit közölt az ügyről, hogy mindössze azt a magyarázatot kapták, hogy megsértették a közösségi elveket, ám a Facebook nem jelölt meg semmilyen konkrét tartalmat, posztot.) 

A Facebook értesítést is küld neked, ha olyan hírt próbálsz megosztani vagy osztottál meg korábban, amely hamis információt tartalmaz (de ha nem értesz egyet az tényellenőrzők értékelésével, azt is jelezheted).  Az oldalak adminisztrátorai is értesítést kapnak arról, ha hamis információt tartalmazó bejegyzéseket osztanak meg. 

A Facebook emellett külön oldalon ad tippeket is a hamis hírek felismeréséhez.


Kép forrása: Facebook

Ez az eljárásrend kifejezetten a hamis híreket terjesztő oldalak, csoportok megfékezésére szolgál a közösségi oldalon. Teljesen máshogy néz ki a procedúra például olyan tartalmak esetén, amelyek gyűlöletbeszédet, erőszakot vagy éppen meztelenséget tartalmaznak.

Azért van baj bőven

A Facebook fellépése a hamis hírek ellen előremutató gyakorlat, amelynek azonban egyelőre sok korlátja is van. Leginkább az, hogy maguk a hamis hírek hatalmas számban jelennek meg. A Facebook beszámolója szerint például  a koronavírus-járvány kitörése és 2021 májusa között a Facebook és az Instagram több mint 18 millió olyan posztot törölt, amelyek a Coviddal kapcsolatban közöltekhamis információkat.Emellett több mint 167 millió posztot jelöltek meg hamisként, amelyek azonban értékelésük szerint nem jártak semmilyen “biztonsági kockázattal” (vagyis nem tartalmaztak olyan állításokat, amelyek például veszélyesek lehetnek az egészségre), így a fentebb említett jelölés mögött fent maradhattak a közösségi oldalon.

Van tétje annak, hogy hogyan és mennyire tudnak terjedni a Facebookon a különféle hamis hírek. Elemzők is kimutatták, hogy a Facebook is felelőssé tehető a rohingya muszlimok ellen 2017-ben Mianmarban elkövetett népirtásért, elsősorban amiattl, hogy nem korlátozták a felületen terjedő gyűlöletbeszédet és hamis információkat. 2018-ban maga a Facebook is elismerte, hogy nem sikerült megakadályoznia, hogy a közösségi oldalt „a megosztottság fokozására, erőszakra való buzdításra” használják Mianmarban. Akkor megszüntették több olyan katonai vezető hivatalos oldalát is, amelyeken hamis hírek terjedtek, ám helyi emberi jogi szervezetek szerint az ellen nem tettek eleget, hogy ne születhessenek új hamis profilok – akár ezrével.

Tavaly év végén rohingya menekültek egy csoportja épp ezért kezdeményezett pert, amelyben több mint 150 milliárd dollár kártérítést követelnek a Facebook-tulajdonos Metától. Álláspontjuk szerint ugyanis a cég nem fordított kellő figyelmet az olyan uszító bejegyzések törlésére, amelyek hatására erőszakot tapasztalhattak a mianmari hadsereg és annak támogatóinak részéről.

Arról nehéz pontos képet kapni, hogy a Facebook mint szervezet mennyi energiát fordít arra, hogy ellenőrizze a felületén megjelenő tartalmakat, és hogy pontosan mekkora apparátussal dolgoznak a tényellenőrzők a közösségi oldalon. 

A Facebook mindössze annyit közöl erről, hogy világszerte mintegy 80 szervezet vesz részt a tényellenőrzésben, és 60 különböző nyelven ellenőrzik a posztokat. Magyarországon például az AFP részese a Facebook tényellenőrző programjának, a Ténykérdés oldalon lehet olvasni a magyar vonatkozású cikkeket. Arról viszont a cég nem közöl információkat, hogy nagyságrendileg hány posztot jelentenek a felhasználók, ezek közül mennyit tudnak ellenőrizni a programban résztvevő szervezetek, és mennyi bizonyul közülük hamisnak.

Mi is küldtünk kérdéseket a Facebook regionális sajtóosztályának. Szerettük volna megtudni,hogy hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos bejelentések hány százalékában bizonyosodott be, hogy hamis információ terjedt a közösségi oldalon, és hogy a Facebook hány esetben tett ezek ellen bármilyen lépést. Kérdéseinkre válasz egyelőre nem érkezett, ha ez megtörténik, a cikket frissítjük.

Címlapkép: Jakub Porzycki/NurPhoto via AFP

Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.