A Pécsi Tudományegyetem
Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Karának periodikája
XIV. évfolyam TDK-különszám
2013. június
El szó .................................................................................................................... 3
Arató Vilja
Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban ........................ 5
Biba Sándor
Új kihívások a vezet i munka eredményességének növelésében ......................... 16
Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata
A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a fels oktatásban ....... 27
Demény Enik
A lakótelepi megújulás lehet ségei a közterek, közösségek és a helyi
identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján kereszt ül ............ 36
Radányi Norbert
Validpack .......................................................................................................... 49
Tancsik Richárd
A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága ............................................ 62
Csorba-Simon Eszter
Biblioterápia ..................................................................................................... 71
Fekete Rita
A szemléletmód vagy a lehet ségek korlátjai? ................................................... 84
Ilácsa Szabina
A könyvtári katalogizálás megújulásának lehet ségei......................................... 98
Jávorka Brigitta
A Rukkola.hu és ami mögötte van .................................................................... 111
Szalacsi Alexandra
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok
közkönyvtáraiban ............................................................................................ 125
Barcza Zsuzsanna
Egyetemisták az internet galaxisban ................................................................. 138
Fazekas Mária
Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános
iskolai tankönyvekben ..................................................................................... 151
Galler Krisztina
Gy r-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek............................................ 160
Hang Barbara
Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában,
különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra ................................................. 167
Abstract.............................................................................................................. 179
Szerz ink ........................................................................................................... 185
Kiadja a PTE FEEK
Felel s kiadó: Nemeskéri Zsolt dékán, hab. egyetemi docens
Szerkeszt ség: 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b.
Korábbi számaink elérhet k:
http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php
ISSN
1586-0698
Szerkeszt bizottság: elnök: Krisztián Béla, PTE FEEK
címzetes egyetemi tanár; felel s szerkeszt : Bodó László (bodo@feek.pte.hu). Tagok: Agárdi Péter egyetemi
tanár, Kleisz Teréz egyetemi docens, Koltai Zsuzsa egyetemi adjunktus, Oroszi Sándor egyetemi tanár, Vámosi Tamás egyetemi adjunktus, János Réka és Szamosközi
István Babeş-Bolyai Egyetem.
E számunk szekesztésében részt vett Egervári Dóra tanársegéd, a kari TDK titkár, Könyvtártudományi Intézet.
2
A felnőttoktatói szakma fejlesztésének európai dimenziói
El szó
2013. április Ő-6. között az Eszterházy Károly F iskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Karán Egerben került megrendezésre a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógia, Könyvtártudományi
Szekciója. Az ülés 27 tagozatra osztva zajlott.
A Tudásmenedzsment különszáma a Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és
Emberi Er forrás Fejlesztési Kar hallgatónak OTDK dolgozataiból készített tanulmányokat teszi közzé.
Bízunk benne, hogy a minden esetben újító jelleggel készült, tudományos igényű
hallgatói dolgozatok elolvasásával új és hasznos ismeretekre tesz szert a z Olvasó.
A XXXI. OTDK-n helyezést elért szerz knek gratulálunk és köszönjük, hogy
dolgozataikat rendelkezésünkre bocsátották.
A publikációk a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0029 Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen pályázat keretében valósultak
meg.
Pedagógia Alszekció
ARATÓ V ILJA; Fejlesztés – oktatás – nevelés; Mindent a kéznek! Múzeumpedagógiai innováció a bécsi Zoom Kindermuseumban és a gyermekmúzeumok fejlesztésének hazai lehet ségei ; Témavezet : Dr. Koltai Zsuzsa ; II. helyezés.
Andragógia Alszekció
B ALÁZS V IKTÓRIA; Feln ttképzés ; Validáció ; Témavezet : Dr. Kocsis Mihály;
III. helyezés.
B IBA S ÁNDOR ; Vezetéselmélet – emberi er forrás; Új kihívások a vezet i munka eredményességének növelésében ; Témavezet : Pankász Balázs ; különdíj.
DEMÉNY ENIK ; Élethosszig tartó tanulás ; A lakótelepi megújulás lehet ségei a
közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül; Témavezet : Dr. Kleisz Teréz ; III. helyezés.
RADÁNYI NORBERT; Feln ttképzés; Validpack – a feln ttoktatói validáció lehetséges eszköze; Témavezet : Dr. Tratnyek Magdolna ; különdíj.
T ANCSIK R ICHÁRD; Feln ttnevelés–feln ttoktatás ; A vajdasági magyar fiatalok
aktív állampolgársága ; Témavezet : Dr. Koltai Dénes; különdíj.
VARGA LILLA; Az andragógia pedagógiai, pszichológiai kérdései ;
Konnektivizmus a gyakorlatban ; Témavezet : Fodorné Dr. Tóth Krisztina ; különdíj.
Könyvtártudomány Alszekció
CSORBA-S IMON ESZTER ; A könyvtári munka pszichológiai, pedagógiai és szociológiai vetületei ; Biblioterápia – A könyvtár(os) lehet ségei a börtönben ; Témavezet : Dr. Béres Judit ; II. helyezés.
3
Arató Vilja
FEKETE R ITA; A könyvtári munka pszichológiai, pedagógiai és szociológiai vetületei; A szemléletmód, vagy a lehet ségek korlátjai? A közkönyvtárak szolgáltatásainak összehasonlítása a public library és a népkönyvtári modell jellemz i alapján ;
Témavezet : Dr. Sipos Anna Magdolna; különdíj.
ILÁCSA SZABINA; Formai és tartalmi feltárás, tájékoztatás ; RDA, az els új generációs katalogizálási szabvány ; Témavezet : Dr. Tóth Máté ; különdíj.
J ÁVORKA B RIGITTA; A könyvtárügy aktuális kérdései ; Rukkola – A szomszéd
könyve mindig zöldebb ; Témavezet : Dr. Tóth Máté; különdíj
S IMON ESZTER; A könyvtárügy aktuális kérdései ; Joghallgatók az információk
világában; Témavezet : Dr. Sipos Anna Magdolna ; különdíj.
SZALACSI ALEXANDRA; A könyvtárügy aktuális kérdései ; E-könyv kölcsönzés a
könyvtárban – Esettanulmányok és tapasztalatok az Egyesült Államokból ; Témavezet : Dr. Tóth Máté; helyezés, különdíj
Továbbá kivonatosan közöljük Barcza Zsuzsanna, Fazekas Mária, Galler Krisztina és Hang Barbara TDK-dolgozatának összefoglalóját is.
4
Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban
A RATÓ V ILJA
Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM
Kindermuseumban
Bevezető
Az alábbi szövegben Ausztria els gyermekmúzeumát, a ZOOM Kindermuseumot
szeretném bemutatni mint a gyerekmúzeumok egy kiváló példáját. A leírás során
kitérek a múzeum történetére, pedagógiai koncepciójára, térbeli felépítésére, pro gramjaira, múzeumpedagógiai módszereire és eszközeire, iskolákkal való együttműködésére valamint a kommunikációs és értékelési rendszerére.
A gyerekmúzeum kifejezéssel el ször németországi múzeumpedagógiai gyako rlatom során találkoztam és mivel ez a fogalom eddig ismeretlen volt számomra,
felkeltette érdekl désem, ám amikor hazai intézményeknek szerettem volna utána
nézni, rádöbbennem, hogy ugyan az intézménytípus az Egyesült Államokban és
Nyugat-Európában már a 19 század vége óta működik és napjainkban igencsak elte rjedt, Magyarországon azonban még igen kevéssé ismert. Így úgy döntöttem érdemes
lenne közelebbr l megvizsgálni ezt a mozgalmat, módszereit és intézményeit.
Írásom f célja a gyermekmúzeumnak, egy a hazánkban még új intézménytípu snak és az abban rejl potenciálnak a bemutatása egy külföldi intézmény jó példáján.
A gyermekmúzeumok
A gyerekmúzeum alapvet újítása, hogy a középpontban maga a módszer áll, a
hangsúly a közvetítésen van, a tartalom rugalmas, a befogadótól és a környezett l is
függ. A múzeum célja, hogy a tanulás élmény legyen, így személyes köt dés alakul
ki, és ez az aktív tanulási folyamat során kifejl dik egy sajátos gondolkodásmód,
ami el segíti a további tanulást. A gyermekmúzeum átfogó jellemz je, hogy nem
tematikájában gyermeki, és hogy nem egy valóság szeletet dolgoz fel, hanem gye rmekbarát módszerekkel az egész világot a maga kulturális komplexitásában.
Minden ország és minden város gyerekmúzeuma különbözik, az adott hely sz ámára releváns témákat dolgoz fel, viszont annak alapvonások, amik minden gye rmekmúzeumnak számító intézmény esetében megjelennek.Ezeket John Pearce, brit
közösségfejleszt a következ kben foglalja össze:
1.
2.
3.
4.
Céljuk minden esetben a gyerekek igényeinek, szükségeinek kielégítése,
célcsoportjuk els sorban 12 éven aluliakból áll.
Szerveznek olyan családi programokat, amik szül knek és gyerekeknek
egyaránt szólnak.
A középpontban a tanulás támogatása áll felfedezésen, játékon, szórakozáson, valamint tárgyakkal és emberekkel való interakción keresztül.
A gyerekmúzeumok a helyi közösségekben gyökereznek a helyi körülményekre, kulturális és etnikai tradíciókra és szükségletekre reflektálnak.
5
Arató Vilja
5.
Kulcsfontosságú elem továbbá a gyerekek bevonása kiállítások kidolgoz ásába.
Az általam vizsgált ZOOM Kindermuseum véleményem szerint a fent felsorolt
gyermekmúzeumi kritériumoknak maradéktalanul megfelel.
A ZOOM Kindermuseum alapítása
A bécsi ZOOM Kindermuseum 1993-ban jött létre egyéni kezdeményezésb l, Claudia Haas, a múzeumi kommunikáció és a látogatómenedzsment nemzetközileg eli smert szakembere szakmai vezetése alatt. A múzeum akkoriban egyedi hiánypótló
szerepet töltött be a bécsi kulturális szcénában, mivel ez volt az els kimondottan
gyerekeknek szóló kultúraközvetít intézmény a bécsi múzeumnegyedben, illetve
országos szinten is az egyik els olyan osztrák kulturális intézmény, amely kimo ndottan a gyerekeket tűzte ki els dleges célcsoportjául.1 Az Egyesült Államokban
ekkoriban már közel egy évszázada terjedt az önálló, gyerekeknek szóló intézmén ytípus, és a kilencvenes évekre Németországban is egyre több gyermekmúzeum nyílt.
Míg Németországban már egy ezek együttműködését segít szakmai szervezet is
létrejött, addig a hangsúly Ausztriában a gyermekprogramok klasszikus muzeális
intézményekben való elterjesztésén, ezen intézmények múzeumpedagógiai kínálatának fejlesztésén volt. Claudia Haas, a múzeum alapítója a kialakítási fázisban ka pcsolatba lépett a német központi szakmai szervezet tagjaival, és a múzeum tervez ésében er sen követte a német mintákat. 2
A múzeum kialakítása el tt hosszas felmérést végeztek a város különböz rész eiben. Ennek során különböz szociális körülmények közt él gyerekeket kérdeztek,
hogy milyen elképzeléseik és elvárásaik vannak egy nekik szóló múzeummal kapcsolatban. A felmérés során kiderült, hogy se a gyerekeknek, se a szüleiknek nincs
határozott elképzelésük, hogy mit várhatnak egy ilyen intézményt l, hogyan kellene
elképzelniük azt. A gyerekek sok különböz ötlettel álltak el , egyesek komplett
kidolgozott koncepciókkal, sokszínű elképzelésekkel, ami azonban a felmérésb l
egyhangúan kiderült, hogy a gyerekek er sen vágynak ijeszt , feln ttes, komoly,
tiltott vagy akár kimondottan veszélyes és szomorú témák megjelenésére, mint b etegség, halál, balesetek, katasztrófák. Emellett közös pontként jelent meg szinte
minden esetben a múzeumi befogadás során végezhet mozgás, ami az iskolai székre
kötözött tanulással való ellenállást mutatta. 3
Az intézmény hiánypótló szerepét bizonyítja az is, hogy annak ellenére, hogy az
alacsony költségvetésb l nem tellett kidolgozott, átfogó marketing kampányra, a
múzeum mégis a nyitását követ en folyamatosan teltházzal működött, és nagyon
nagy népszerűségnek örvendett mind a családok, mind pedig az iskolás csoportok
körében. A múzeum azóta is rendkívül magas látogatottságnak örvend, és a folyamaMenasse-Wiesbauer, Elisabeth (2007): Zoom Children’s Museum – The first hands-on
Museum for children and families in Vienna. In: Barry Lord (szerk.): The Manual of Museum
Learning. AltaMira Press. Plymouth. p. 56.
2
Harrasser, Doris (2010): (Dis)playing Science.Eine ethnographische Studie über die
Inszenierung und Performanz vonexperimentellen Wissensformen im ZOOM Kindermuseum
in Wien. Universität Wien. Wien. p. 67.
3
Interjú Christiane Thenius-szal, a Zoom Kindermuseum Marketing osztályvezet jével.
Bécs. Zoom Kindermuseum. 2012.10.19.
1
6
Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban
tos fejlesztések és b vítések következtében szükségessé vált egy nagyobb kiállít ótérbe való átköltözés, így a ZOOM 2001 óta a múzeum negyed egy másik, tágasabb
épületében működik.
A múzeum pedagógiai koncepciója
A ZOOM Kindermuseum tapasztalati- és élménytereiben művészeti, tudományos és
hétköznapi témák minden érzékszervet megmozgató feltérképezésére és vizsgálatára
van lehet ség korosztályok szerint bontott csoportos vagy egyéni foglalkozások
keretében. A múzeum célja, hogy felkeltse a gyerekek kíváncsiságát, kreativitását és
tudást közvetítsen. A témák kiválasztása és kivitelezése a gyerekek képességeihez és
érdekl déséhez illeszkedik, de nem maradnak figyelmen kívül ese tenként kellemetlen, nehezen feldolgozható témák sem. Annak következtében, hogy a bécsi múzeum negyedben a gyermekmúzeumot els sorban képz művészeti múzeumok veszik körül
a hangsúly a ZOOM-ban is er sen a művészeti témákra helyez dött. A múzeumban
mind a művészet befogadói, mind pedig az alkotói képességek fejlesztésére nagy
hangsúlyt fektetnek. Fontosnak tartják a sokszínűséget a programok, a kivitelezés és
a közvetítés terén is. Művészeti, tudományos és kulturális témákkal kapcsolatos
társadalmi gátak lebontása érdekében minél könnyebb hozzáférést szeretnének biztosítani a programjaikhoz a társadalom minden csoportja számára. Ennek szellemében a kiállítás bizonyos részei ingyenesen megtekinthet k, speciális igényű gyer ekek számára külön foglalkozásokat tartanak képzett pedagógusok felügyeletével,
továbbá a gyerekprogramokon kívül feln ttek részére is tartanak rendezvényeket,
amelyeken gyerekeikkel együtt vagy akár egyedül részt vehetnek.
A múzeumi interpretáció múzeumpedagógiai elemzése
A múzeumnak négy egymástól elkülönül részlege van: az Óceán (Ozean), a
műterem (Atelier), a filmstúdió (Trickfilmstudio) és az ideiglenes kiállítás
(Ausstellung). A részlegek egymástól függetlenül működnek, egy múzeumi pro gramhoz kötött látogatás során a látogatók általában csak egy részben tartózkodnak, a
foglalkozások nem nyúlnak át ez egyik térb l a másikba, más-más jellegűek, és más
célcsoportot szólítanak meg. Annak érdekében, hogy minden korosztálynak lehet sége nyíljon saját képességeit maximálisan próbára tenni, hogy minden célcsoportnak a lehet legmegfelel bb, leginkább testreszabott közeget hozzák létre, a pro gramok szervez i igyekeznek minél konkrétabb kor és érdekcsoportokat meghatáro zni (ezekhez a meghatározásokhoz minden esetben szigorúan tartják magukat), és ezeknek a csoportoknak külön rájuk szabott foglalkozásokat tartani. Ezeket a részlegeket és a
bennük tartott programokat szeretném a következ kben egyenként bemutatni.
A képz művészek által tervezett Óceán foglalkoztatótérben nyolc hónap és hat
év közti gyereket várnak. A terem kialakításakor az alkotók különös figyelmet sze nteltek annak, hogy olyan teret hozzanak létre, amely b velkedik olyan eszközökben,
amelyek mind anyagukban, mind pedig funkciójukban sokszínű tapasztalási lehet séget nyújtanak. A teret és az azt megtölt tárgyakat a kijelölt korosztály motorikus,
kognitív és szociális képességeihez alakították. Az óceán részleg, ahogy azt már a
nevéb l is gondolhatjuk egy tengeri közeget mutat be. Az alsó, egész kicsik (0 -2
évesek) számára tervezett rész a víz alatti világot jeleníti meg, itt a gyerekek különböz anyagú, színű, formájú vízi él lényeket ábrázoló figurákkal játszhatnak, vagy
akár maguk is beöltözhetnek ilyeneknek. A fels részben az óvodáskorúak isme rkedhetnek meg egy hajó felépítésével és a hajózás során felmerül feladatokkal,
élményekkel. A terembe látogató gyerekeket képzett alkalmazottak segítik a befog a7
Arató Vilja
dásban. Az itt tartózkodó alkalmazottaknak fontos feladata az is, hogy a kísér ként
jelenlev szül ket segítsék a játékba való bekapcsolódásba, ezáltal hozzájárulva a
közös tanulási élményhez. A részleg els dleges célja, hogy a kisgyerekek motorikus
és kognitív készségeit stimulálja, érzékenyítse a fiatal látogatókat a művészet befogadására.4 Az óceán terem egyik rendszeres foglalkozása egy „kutatóláda” című
tudományos fejleszt program, egy ismeretterjeszt , kísérletez műhely, aminek
célja olyan alapvet kompetenciák fejlesztése, mint a megfigyelés, összehasonlítás
vagy a mérés. 5
A Műterem egy olyan üvegfalú helység, amelyben különböz művészeti ágakban alkotó kortárs művészek és a múzeum dolgozói tartanak 90 perces alkotó
workshopokat 3-12 éveseknek. Az üvegfalaknak köszönhet en a terem rendívül
világos és rálátást nyújt a múzeum bels kertjére. A műteremben tartott foglalkoz ások negyedévente, félévente változnak. A tervez k igyekeznek olyan foglalkozásokat, olyan alkotói feladatokat kitalálni, amelyeket a nagy anyag- és helyigényük
miatt, illetve a körülményes kivitelezés miatt a gyerekek nehezen tudnának otthon
megvalósítani, így másképp nem lenne lehet ségük kipróbálni.
A 2012 szi-téli program keretében a műteremet megtöltötték homokkal, a te rmet pedig tengerpartot idéz dekorációval díszítették, így a gyerekek egész télen
játszhatnak, építhetnek a strandot idéz homokos medencében úgy, hogy csak egy
üvegfal választja el ket a havas udvartól. 6 Ebben a részlegben a hangsúly a kreatív
alkotáson, az anyagok, a technikák a művészeten keresztül kifejezhet gondolatok,
érzések megismerésén van. A foglalkozásokon keresztül a gyerekeknek lehet s égük
nyílik kísérletezni saját képességeikkel, ötleteikkel és ezáltal feltérképezhetik saját
határaikat, felfedezhetik a bennük rejl tehetséget, érdekl dést a művészet irányába.
A nyolc és tizennégy év közti gyerekeknek tervezett stúdió célja, hogy a felh almozott passzív médiaismereteket aktív alkotóműhelyek foglalkozásai során kamatoztassák. A Stúdióban a gyerekek egy saját fejlesztésű szoftver segítségével maguk
elkészíthetnek egy mesefilmet, amelyet kés bb szinkronizálhatnak, megvághatnak,
utómunkálatokat végezhetnek rajta, majd az elkészült művet a letölthetik a múzeum
honlapjáról, illetve bizonyos projektek esetében moziban is megtekinthetik. Ezáltal
megismerkedhetnek új digitális technikákkal, és megtapasztalhatják egy médiaművészeti alkotási folyamat lépéseit, nehézségeit. 7
A 600 négyzetméteres kiállító térben 6-12 éveseknek szóló félévenként cserél d kiállításokat rendeznek, amelyek olyan komplex témákat dolgoznak fel sokold alúan, amelyek a gyerekek érdekl désének központjában állnak, mindennapi éle tüket
meghatározzák. Az elmúlt évek kiállításai olyan, gyerekek számára meghatározó
motívumokra épültek, mint például az űrutazás, a labdajátékok vagy az építkezés.
A jelenlegi kiállítás témája a család. A kiállításon a gyerekek olyan témákkal,
élethelyzetekkel, sorsokkal találkoznak, amelyek valós életük során is el fordulha tnak, (válás, id hiány, családon belüli viták, kulturális különbségek ütközése) olyan
4
ZOOM KINDERMUSEUM. Jahresbericht 2011.p. 19.
ZOOM KINDERMUSEUM. Jahresbericht 2011.p. 19.
6
ZOOM KINDERMUSEUM 2012/13-as szi programfüzete iskolásoknak
7
Menasse-Wiesbauer, Elisabeth(2007): Zoom Children’s Museum – The first hands-on Museum for children and families in Vienna. In: Barry Lord (szerk.): The Manual of Museum
Learning. AltaMira Press. Plymouth. p. 59.
5
8
Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban
problémákat, konfliktusokat kell megoldaniuk maguktól, illetve a pedagógia dolg ozók segítségével, amelyekbe saját életükben is beleütközhetnek. Ezek a feladatok a
konfliktus megoldásos tanulás módszerével, illetve a példák, alternatívák felmutat ásával segítenek saját problémáik feldolgozásában, illetve szüleik, családjuk kö nynyebb megismerésében, megértésében.
Ahogy az a múzeum megnyitását megel z felmérésb l is kiderült, a gyerekek
különösen érdekl dnek az olyan problematikusnak tartott témák iránt, amelyeket a
hétköznapokban a feln ttek nem szívesen beszélnek meg velük, például halálesetek,
balesetek, anyagi problémák, emberi konfliktusok. A gyerekek különös érdekl dést
mutatnak tiltott, titkos, veszélyes, félelmetes vagy akár szomorú dolgok iránt. Fejl désüknek fontos részét képzi az ilyen jellegű témákkal való konfrontálódás, a saját
elhatározásból történ szembenézés félelmeikkel, viszolygásaikkal. Ezeknek a „nehéz témáknak” a múzeumi feldolgozása nagyban hozzájárulhat félelmeik eloszlatásához, gátlásaik lebontásához. Fontos azonban, hogy biztosítva legyen, hogy minden
gyerek és minden feln tt maga határozhassa meg, hogy milyen mélységben szeretne
foglalkozni az adott témával. Ezen problematikus témák feldolgozása segíti egymás
megértését, a korábban közösen átélt élmény múzeumi feldolgozása jelentésközö sséget, élményközösséget teremt, amely a mai élménytársadalomnak alapvet alkotóeleme. 8
A kiállító tér bejárat fel li részén a belép látogatókat egy lépcs zetes néz tér
fogadja, ahol meghallgathatják a múzeumi dolgozók felvezet jét a kiállításhoz. A
bevezet beszélgetésben a pedagógiai kísér megpróbálja a gyerekeket minél inkább
bevonni, ráhangolni a témára, személyes élményeiket el hívva épít fel köt dést a
kiállításhoz és felajánlja saját maga és jelenlév kollégái segítségét a kiállítás fe ldolgozásához, közös játékra invitálja a látogatókat. Ezt követ en a jelenlév múzeumi alkalmazottak (csoportonként Ő-6 f ) visszafogottan, játékosan csatlakoznak a
kiállítás felfedezéséhez, rávezetik a gyerekeket az egyes feladatok megoldására,
szerepjátékokat, szituációs játékokat kezdeményeznek, vagy ilyenekhez csatlako znak, beszélgetésbe elegyednek a gyerekekkel, az családjuk, életük, élményeik fel l
érdekl dnek, megválaszolnak felmerül kérdéseket vagy a témához kapcsolódó
elgondolkodtató kérdéseket tesznek fel nekik.
A kiállításon sokfajta alternatív családmodellel találkoznak a gyerekek, amelyek
közül feltehet leg nem mind ismert számukra. Az ezekkel való játékos formában
történ megismerkedés segíti a gyerekek toleranciaszintjének növelését, segít elos zlatni, leépíteni az esetleg már egész fiatal korban kialakult sztereotípiákat. Az egyes
bemutatott családmodelleket, családokat a hitelesség kedvéért mind valós élethel yzetekr l, valós személyekr l valós, sorsokról mintázták. Az egyes családok és a
hozzájuk kapcsolódó játékos feladatok egy óriási lakást idéz installáció szobáiban
kerülnek bemutatásra. Minden szoba egy másik családnak és/vagy egy másik pro blémakörnek van szentelve. Az egyes családokhoz kapcsolódó feladatok különböz
jellegűek, eltér mértékű interaktivitás igényelnek, és eltér fajsúlyú problémákat
vetnek fel.
A feladatok kialakításánál törekedtek arra, hogy minél több érzékszervet igén ybevev , megdolgoztató feladatokat találjanak ki, illetve, hogy sokfajta szellemi és
Éber Márk Áron (2007): Élménytársadalom. Gerhard Schulze koncepciójának tudás - és
társadalomelméleti összefüggéseir l. ELTE Társadalomtudományi Kar. Budapest. p. 79.
8
9
Arató Vilja
fizikai aktivitás végzését tegyék lehet vé. Minden családnak szimbolikus beszél
neve van, ami egyben az adott tér elnevezése is (Familie Herzschlag/ szívdobbanás,
Familie Riesenzahl/ óriásszám, Familie Regenbogen/szivárvány, Familie Tandem).
Az egyes szobákban a falon elhelyezett „szövegbuborékokban” vezet kérdések
vagy feladatok állnak a szintén falon függ tárolókból pedig minden szobában laminált lapokra nyomtatott szövegek vehet k el, amelyen egy az adott családhoz, feladathoz kapcsolódó történet, dialógus vagy magyarázat olvasható.
Mivel a kiállítás nagyon sokrétű, nagyon sok alrésze van, így csak bizonyos részeit fogom részletesebben bemutatni, amelyeket pedagógiai szempontból különösen
fontosnak, hatékonynak, újszerűnek tartok a többit csak érint legesen említem.
A „szivárvány család” szobájában egy leszbikus pár családjának történetével ismerkedhetünk meg. A két anyuka együtt nevelnek egy ikerpárt, és nemrég született
még egy kisfiuk. A szobában egy franciaágy áll, amely ágyneműjének bizonyos
részeire füleket rajzoltak. Ha a gyerekek befekszenek az ágyba, és fülüket a jelekhez
helyezik a két anyuka esti beszélgetésének lehetnek fültanúi. Az anyukák a minde nnapi problémáikról beszélnek, nehézségekr l, betegségr l, és arról, hogyan tudják
ezeket megoldani. A jelenet végén pedig gyengéden, játékosan közelednek egymá shoz, és utalást tesznek a testiségre is. A kihelyezett lapokon a gyerekek el is olvashatják a hallott dialógust, a lap másik oldalán pedig a család történetét olvashatják,
valamint olyan elgondolkodtató kérdéseket, hogy hogyan lehetséges az, hogy két
n nek közös gyerekei vannak.
A jelenet segítségével a gyerekek konfrontálódnak a homoszexuális kapcsolatok
témájával egy természetes, számukra is ismert családi közeg felidézése közben. A
történetben elolvashatják, hogyan alakult úgy, hogy a két n most együtt neveli a
gyerekeket, milyen viszonyban állnak egymással.
Azzal, hogy a gyerekeket a játékban felszólítják, buzdítják az egyébként által ánosan tiltott hallgatózásra, a történet titokzatosságán keresztül egyb l vonzónak,
kalandosnak tűnik a szemükben. Az a körülmény, hogy a hallgatózás az ágyban
történik ad egyfajta intim, biztonságos, védelmez hangulatot a jelenetnek, másrészt
pedig felidézi azt a valós élményüket, mikor saját szüleiket hallják az ágyukból b eszélgetni. Mivel olyan témákról eshet szó, amelyekt l a gyerekek könnyen zavarba
eshetnek, így az ágyban való fekvés, beburkolózás, esetleg alvás mímelése lehet s éget nyújt az elbújásra, az elgondolkodásra, vagy akár arra, hogy végighallgathassák
a történetet anélkül, hogy más szemébe kéne nézniük közben.
Mivel a szövegben verbális utalást tesznek a szexualitásra, így könnyen felmerülhet azzal kapcsolatos kérdés is, amelyre azonban a lapokon vagy a szövegben
nem találnak további magyarázatot a gyerekek. A téma rendkívül kényes, viszont
mindenképp fontos, hogy ne legyen tabu, hogy a gyerekek merjenek ezzel kapcsolatban kérdéseket feltenni. A szövegek azonban rövidek, és közel sem adnak választ
minden felmerül kérdésre, ezért nagyon fontos a szül k és a pedagógiai dolgozók
jelenléte és segítsége ezen kérdések, gondolatok feldolgozásában. A közös feldolg ozás, megbeszélés segíthet a szül knek bizonyos témák el hozásában, elmagyarázásában, könnyebbé teheti azt a megadott kerettörténeteken keresztül, így segíthetnek
leépíteni bizonyos gátakat. Az esetleges szerepjáték mögé való rejt zés lehet sége is
segítheti a szül ket a nehézkesebb, kínosabbnak érzett témák megbeszélésében.
A „Kézzelfogható család” termében egy olyan öttagú családot ismerhetünk meg,
amelyben mind a szül k, mind a gyerekek siketek, ezért jelbeszéd segítségével
kommunikálnak egymással. A lapokon a gyerekek elolvashatják a család történetét,
10
Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban
amelynek kapcsán olyan kérdések vet dnek föl, mint például, hogy hogyan hívja
segítségére a szüleit egy olyan kisgyerek, akinek a szülei nem hallanak. A falon egy
kivetít n egy a tizenhárom éves hallássérült kislány által írt történetet láthatunk saját
„elmondásában” kézjelekkel elmesélve, feliratozva. A történetben egy siket szül k
által nevelt szintén halláskárosult kislány visszanyeri a hallását, aminek következt ében a szül k teljesen kétségbe esnek, majd megnyugtatják magukat, hogy attól még
normális a gyerekük, hogy hall. Ezen a kifordított történeten keresztül a gyerekek
belegondolhatnak, milyen érzés is lehet úgy feln ni, hogy az ember számára az a
normális, hogy nem hall hangokat, miben lehet ez más, miben korlátozhatja ez, hogy
oldhat meg ezzel kapcsolatos problémákat. A szoba falán a jelbeszéd egyes kézjelei
vannak felrajzolva, így a gyerekek megpróbálhatják ezzel kifejezni magukat, beleképzelve magukat a család gyerekei helyzetébe.
Egy másik „bíróság” című teremben a gyerekek egy számítógépes program segítségével a bíró szerepébe helyezkedve három felbomlóban lév család gyerekeinek
válás utáni elhelyezésér l dönthetnek. A látogatók a kivetít n kiválaszthatják, melyik gyerek esetét szeretnék elbírálni, a szerepl kre klikkelve meghallgathatják az
összes fél érveit, majd arról kell dönteniük, hogy a gyerekek melyik szül nél legy enek elhelyezve, melyik megoldás lenne számukra a legkedvez bb. A feladat során a
gyerekeknek egyrészt értékelniük kell a hallott érveket és eseteket, morális ítéletet
kell alkotniuk, mind objektív, mind szubjektív tényez ket figyelembe kell venniük.
A játékban a gyerekek olyan élethelyzetekkel találkozhatnak, amelyek könnyen
hasonlíthatnak az övékhez, és egy hasonló szituáció, élethelyzet küls megfigyelése
saját személyesen megélt történetükre is más fényt vethet, új oldalról világíthatja azt
meg. Mivel napjainkban a gyerekek rendkívül magas százalékának válnak el a sz ülei, így nagyon sokan élnek át válásokat, sok esetben anélkül, hogy iga zán bevonódnának az ezzel kapcsolatos döntésekbe, vagy akár anélkül, hogy megértenék mi és
miért is történik körülöttük.
Az „amir l nem beszélünk” című teremben a gyerekek kis öntapadós cetliket
kapnak, amelyekre félelmeiket, bánataikat, titkaikat, örömeiket vagy azokat a dolgokat írhatják föl, amir l nem szívesen beszélnek, nem mernek beszélni. A cetliket
végül (név vagy bármely egyéb jelzés nélkül) kiragasztják a falra, és mindenki elo lvashatja a többiek gondolatait. A válás, a veszekedés, a szeretethiány, szerettek
elvesztése vagy attól való félelem, testvérekkel való konfliktus, iskolai problémák a
leggyakrabban el forduló témák. Éppen ezért, – mert rövid üzenetek tartalma általában hasonló – a gyerekek, mikor a többiek lapjait olvassák, láthatják, hogy még, ha
valami nagyon bántja is ket, nincsenek egyedül a problémával, más is hasonló b ajokkal küzd, ett l alábbhagyhat a kétségbeesésük, és oldódhat bennük a témával
kapcsolatos szégyenérzet, feszengés, esetleg könnyebben beszélnek majd az adott
témáról. A jelenlév pedagógusok – szintén nem tolakodva – próbálnak beszélgetést
kezdeményezni a felmerült témákról, segítenek belekezdeni nehéz dolgok megbesz élésébe, feldolgozásába.
A kiállítás végén áll egy úgynevezett stresszgép, amelybe belépve elindul egy
visszaszámláló, és a gyerekeknek adott id n belül kell ellátnia azokat a feladatokat,
amelyek a szül kre hárulnak egy siet s reggelen (reggeli készítés, mosogatás, p elenkázás, öltözés, bepakolás, stb). Ahogy az id telik a feszültség egyre fokozódik, a
baba sír, a kávéf z sípol, a telefon csörög, egyre nehezebb egyszerre elvégezni a
feladatokat. A szimulátoron keresztül a gyerekek nyernek egy képet arról, (még ha
talán sarkítva is) mi mindenre kell szüleiknek egyszerre odafigyelniük, és milyen
11
Arató Vilja
nehéz ezeket a feladatokat összeegyeztetni, ezáltal megért bbé, türelmesebbé válhatnak a családjukkal szemben. A szimulátorral való játék szintén el segítheti az
adott témáról való beszélgetést a családban, el segítheti olyan témák tisztázását,
amelyek folyamatos konfliktusforrást jelentenek.
Egy újabb teremben híres családi portrék reprodukciói vannak kiállítva a falra, a
gyerekek pedig színes ceruzával megrajzolhatják saját családjukat, és a kész képet a
többi alkotás közt elhelyezett üres keretek egyikébe helyezhetik.
A további termekben lév feladatok közt számos módszertanilag figyelemremé ltó múzeumpedagógiai eszköz található. Az egyik teremben egy nagy plüssteke rvényb l sz tt fészket láthatunk, amelyben nagy tojásokba szerelt képerny kön álla tcsaládokat figyelhetnek meg a gyerekek. A következ szoba egy babaszoba, ahol a
kisbabákkal kapcsolatos teend ket próbálhatják ki. Egy másik szobában a mosóg épekb l kipakolt ruháknak kell megtalálniuk a gazdáit, és felöltöztetni ket. Az egyik
polcrendszerrel körbevett szobában a gyerekek sokfajta fafigurából összeválogathatják az családjukat mintázó bábucsoportot, egy másik szobában pedig a gyerekek
által írt jellemzéseket és élményeket kell összepárosítani nagyszüleiket ábrázoló
képekkel. Az utolsó terem a többinél tágasabb, középen sok száz jenga-elemekhez
hasonló fa épít kockából építkezhetnek a gyerekek, amelyeken mind egy-egy családtag, családi szerep neve szerepel, a terem szélén pedig fejhallgatókkal egyes e mberek, szül k, gyerekek, nagyszül k családi élményeit hallgathatják.
Múzeumpedagógiai programok
A bécsi gyermekmúzeumban az egyes részlegekben tartott rendszeres workshopokon
kívül további alternatív programokat is rendeznek, ilyen például a ZOOM Science
el adássorozat, amelynek keretében tudósok, kutatók mutatják be kutatási területüket a gyerekeknek, olyan formában, hogy ez számukra is érthet legyen, közelebb
hozza hozzájuk a tudományt, felkeltse érdekl désüket a témában, kérdéseket vessen
fel bennük, amelyeket majd feltehetnek az el adónak.
Szintén vendégel adók el adásában rendszeresen rendeznek felolvasásokat a
múzeum egy termében, ahol kortárs írók olvasnak fel műveikb l, majd beszélgetnek
arról a látogatókkal. Ezáltal a gyerekek megismerkedhetnek az írói mesterséggel, a
történetírás művészetével, személyes köt dést alakíthatnak ki kortárs irodalmi művekkel, és vezetett foglalkozás keretében beszélgethetnek és gondolkodhatnak a
történetek kapcsán felmerül témákról.
Annak érdekében, hogy a gyerekeknek lehet sége nyíljon igazán elmélyülni
egy-egy témában a ZOOM Kindermuseum minden nyáron megszervezi gyermekakadémiáját, amely egyfajta napközis táborként működve egy hetén keresztül vezeti
a gyerekeket egy projekten keresztül. Így terük nyílik egy téma közelebbi feldolg ozására, komplexebb projektek kivitelezésére. A Projekthét során a gyerekek művészek segítségével felderítik a múzeum minden terét, majd a stúdióban és a műtere mben filmet és egyéb alkotásokat készítenek az adott témához, amelyeket a hét végén
bemutatnak az érdekl d knek.
A múzeumban törekednek arra, hogy a pedagógusokat és szül ket is bevonják a
múzeum keretei közt zajló közös tanulásba, nekik is kellemes élményt nyújtsanak,
segítsék a gyerekekkel való közös élmények szerzését. Ezt el segítend a kiállításon
vezetéseket tartanak pedagógus csoportoknak, ahol bemutatják a múzeum egyes
tereit, bemutatva és elmagyarázva azok funkcióit, szerepét a tanulási folyamatban.
2012 folyamán indult egy másik feln tteknek szóló program a múzeum szervezés é12
Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban
ben, egy el adássorozat, amely a gyerekkor 21. századi problémáit, neveléssel, tanulással kapcsolatos kérdéseket dolgoz föl, vendégel adók által tartott el adás és azt
követ beszélgetés formájában. A programsorozatokon kívül a ZOOM-ban rendszeresen rendeznek alkalmi programokat is, így többek közt szakmák képvisel inek a
bemutatkozását, más szervezetekkel való együttműködésben rendezett programokat,
vagy szabadtéri workshopokat.
Múzeumpedagógiai módszerek
A múzeumi tér és programok bemutatása során igyekeztem minél teljesebb képet
adni ZOOM keretei közt folyó informális tanulás lehetséges formáiról. A múzeum
mottója „Hands on, minds on, hearts on!” ennek szellemében – ahogy az az el z kb l ki is derül –középpontban a tárgyakkal és emberekkel, történetekkel való interakción keresztüli tanulás áll. A „hands on” tárgyakkal való interakción keresztül
átélt élmény koncepciója tehát b vül az érintéshez kapcsolódó szellemi, érzelmi
hatásokkal, amit a gyerekek a múzeum tapasztalati- és élménytereiben szereznek a
játékos felfedezés, kutatás, kipróbálás, beszélgetés, érzékszervi tapasztalás során. A
múzeum központi gondolata az úgynevezett „Learning by doing”, tehát az önálló
cselekvésen, alkotáson keresztüli tanulás, önmegismerés Montessori szellemében.
Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a motorikus és nyelvi készségek fejlesztésére,
illetve a média aktív-kreatív használatának megismertetésére. 9
Kommunikáció a múzeumpedagógia szolgálatában
A múzeum célcsoportja alapvet en a 3 és 12 év közötti gyerekek, de mint azt fe ntebb említettem szerveznek programokat családoknak és kimondottan csak feln tteknek is. Kommunikációs stratégiájuk szinte kizárólagosan a feln ttekre épít. Mind
honlapjukkal, mind pedig az általuk készített szóróanyagokkal a szül ket és a ped agógusokat szólítják meg. A félévente megújuló kiállításokhoz minden alakalommal
részlegenként, illetve korcsoportonként bontott brosúrákat készítenek, amelyeket
postán eljuttatnak az adott korcsoporttal foglalkozó pedagógusokhoz. Ezen felül a
múzeumnegyedben, illetve turisztikai infópontokon mindenhol megtalálható angol
és német nyelven az általános, múzeumról szóló szórólapjuk, illetve a városban több
helyen a plakátjuk. Mind a múzeumnegyed általános programajánlójában, mind a
gyerekprogramokat összegz kiadványokban külön hirdet felülete van a múzeumnak, ahol aktuális programjait reklámozhatja.
A múzeum online jelenlétére új fejlesztési tervet dolgoztak ki 2012 -ben, amelynek egyik alappillére a kimondottan gyerekeknek szóló holnap kialakítás a. A múzeum rendelkezik egy átlátható, grafikailag minden kiadvánnyal összhangban lév
honlappal, ami els sorban a feln tteket szólítja meg. November óta elérhet a m úzeum honlapján keresztül egy direkt a gyerekeknek kifejlesztett oldal, ahol egyrészt
megtekinthetik a múzeumban készített műveiket, másrész játszhatnak. 10
A honlapon kívül a múzeumnak facebook oldala is van, amely szintén kizárólag
feln tteknek szól, mivel a facebook szabálya szerint 1Ő éven aluliak nem rendelke zA gondolat a 2012.10.19.-én Christiane Thenius, a Zoom Kindermuseum Marketingosztály
vezet jével készített interjúból származik.
10
Thenius, Christiane (2011): ZOOM Kindermuseum Online. Interaktive Website und Social
Media für Kinder von 6 bis 12 Jahren. Abschlussarbeit. Lehrgang „Kultur & Organisation“.
Universität Wien, Institut für Kulturkonzepte. Wien. p. 47
9
13
Arató Vilja
hetnek facebook adatlappal, így a múzeum vezet sége nem is szeretne ezen a felületen építeni a gyerekek megszólítására még abban az esetben sem, ha ez a szabályzat
ellenére lehetséges lenne. A pedagógusok és minden a hírlevélre feliratkozott látogató rendszeres értesítést kap a múzeumban megrendezésre kerül kiállításokról, programokról és rendezvényekr l. A hírlevél népszerűsége, hatékonysága az utóbbi
években n tt a többi kommunikációs csatornához képest. 11
A gyermekmúzeumok koncepciójának alapvet eleme, hogy a gyerekeket bevonják a kiállítások koncepcióinak kialakításába, bevonják ket az alkotási folyamatban. Ez a gyermekmúzeumok Pearce által megfogalmazott öt kritériumának
egyike. A bécsi gyermekmúzeumban ezen bevonás sikeres hosszútávú működésének
kiváló példája. Egyrészt a múzeum megnyitása el tt egész Bécset átfogó igényfelmérést végeztek iskolások és óvodások körében, melynek eredményeire alapozva
alakították ki a múzeumot. Másrészt a ZOOM-ban működik egy úgynevezett gyerektanács, amely egy 8-10 f b l álló gyerekcsapat, melynek tagjai Bécs különböz
részeir l, különböz szociális és kulturális környezetb l érkeznek, és részt vesznek
az új kiállítások kitalálásában, fejlesztésében, valamint állandó kontrollcsoportként
működnek új programok bevezetése esetén. Ezáltal biztosítva van a folyamatos viszszajelzés a látogatók oldaláról, és a gyerekek ezen csoportja számára lehet vé teszik,
hogy az ebben a folyamatban való részvétel által kipróbálhassák magukat egy k omoly, felel sségteljes feladatban, képviselhessék kortársaik véleményét. Ez a fajta
részvételi lehet ség a Freinet munkaiskolájában való osztály-képvisel i feladat tökéletesen kivitelezett 21. századi megvalósítása.
Christiane Thenius, a dolgozatomban elemzett intézmény vezet ségének tagja
szerint 12 valójában nincs szükség a gyerekmúzeum hatékonyságának statisztikai
kimutatására, mivel ez a fajta, tényeken és számokon alapuló értékelés alapjában
véve ellenkezik, szemben áll a gyermekmúzeum alapvet filozófiájával, miszerint a
múzeum feladata a tudományhoz, tanuláshoz és a világhoz való természetes, közvetlen, kötetlen, személyre szabott kapcsolat kialakítása. Ennek szellemében a 201Ő ben fennállásának 20. évfordulóját ünnepl bécsi Zoom Kindermuseum a tervek
szerint minden kommunikációs csatornáján keresztül arra fogja buzdítani egyk ori
látogatóit, hogy osszák meg a múzeummal kapcsolatos emlékeiket, élményeiket, s
mondják el, érzésük szerint hogyan befolyásolta fejl désüket, milyen hatással volt
rájuk annak idején a múzeumban töltött id .
Mindemellett, amennyiben az iskolák illetve óvodák és a gyerekmúzeumok
szervezett, rendszeres együttműködése meg-valósulna, valamilyen formában alkalom adódhatna eredmények vagy legalábbis pozitív hatások kimutatására, s ez me galapozhatná a gyermekmúzeumok hazánkban még kevéssé stabil lábakon álló poz ícióját.
Összegzés
Az általam végezett interjúk és esettanulmány alapján megállapítottam, hogy a
gyermekúzeumok innovatív módszereik segítségével a kompetenciafejlesztésnek
11
Thenius, Christiane (2011): ZOOM Kindermuseum Online. Interaktive Website und Social
Media für Kinder von 6 bis 12 Jahren. Abschlussarbeit. Lehrgang „Kultur & Organisation“.
Universität Wien, Institut für Kulturkonzepte. Wien. p. Ő8.
12
A gondolat a 2012. 10. 19. -én Christiane Thenius-szal, a Zoom Kindermuseum Marketingosztályának vezet jével készített interjúból származik.
14
Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban
olyan formáját teremetik meg, amelyre az iskola keretein belül nem nyílna lehet ség. A klasszikus múzeumoktól eltér működési struktúrájukból fakadóan nagyban
hozzájárulnak a komplex, interdiszciplináris tanulás és gondolkodásmód kialakul ásához, ezáltal pedig rendkívül jó belépési pontját jelenthetnek az egész életen át tartó
tanulás folyamatába.
Vizsgálatom eredményeit összegezve úgy vélem a gyermekmúzeum óriási p otenciállal rendelkez új, hiánypótló intézménytípus, amelynek hazánkban is érdemes
lenne nagyobb figyelmet szentelni.
Források
Brodel, Marijke (200ő): Museumspädagogische Arbeit in Kinder- und Jugendmuseen – Eine
Übersicht über Entstehung, Legitimation und derzeitige Situation dieser Museumsgattung.
Taschenbuch. Bielefeld.
Haas, Claudia (2007): Families and Children challenging Museums. In: Barry Lord (szerk.):
The Manual of Museum Learning. AltaMira Press. Plymouth. p. 49-53.
Harrasser, Doris (2010): (Dis)playing Science.Eine ethnographische Studie uber die Inszeni erung und Performanz vonexperimentellen Wissensformen im ZOOM Kindermuseum in
Wien. Wien. Universität Wien.
Koltai Zsuzsa (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa. Iskolakultúra Ő1. szám.
Iskolakultúra. Veszprém.
Menasse-Wiesbauer, Elisabeth (2007): Zoom Children’s Museum – The first hands-on Museum for children and families in Vienna. In: Barry Lord (szerk.):The Manual of Museum
Learning. AltaMira Press. Plymouth. p.54-61.76
Pearce, John (1998): Centres for curiosity and imagination. When is a museum not a mus eum? Calouste Gulbenkian Foundation. London.
Puczkó László-Rátz Tamara (2011): Az attrakciótól az élményig Budapest. Akadémiai Kiadó.
Riesman, David (1983): A magányos tömeg. Budapest. Közgazdasági és Jogi Kiadó.1983.
Thenius, Christiane (2011): ZOOM Kindermuseum Online. Interaktive Website und Social
Media für Kinder von 6 bis 12 Jahren. Abschlussarbeit. Lehrgang „Kultur & Organisation“. Wien.Universität Wien, Institut für Kulturkonzepte.
Worm, Nel (szerk.) (1994): HANDS ON! Kinder – und Jugendmuseum. Kulturort mit Zukunft. Bundesverband der Jugendkunstschulen und Kulturpädagogischen Einrichtungen e.
V. Unna.
Online források
Kindermuseen sind keine überdachten Abenteuerspielplätze.Museumspädagogin König über
den Bildungsort Kindermuseum (08. 11. 2001.)
http://www.bildungsserver.de/innovationsportal/bildungplus.html?artid=54 (03. 11.
2012.)
http://www.kindermuseum.at (07.01.2013.)
http://www.childrensmuseums.org/ (29.12.2012.)
http://www.museumspaedagogik.org/index.php4 (24. 11. 2012.)
http://www.bildungsserver.de/Konzepte-von-Kindermuseen-undMuseumspaedagogik3194.html (07. 11. 2012.)
Múzeumi kiadványok
ZOOM KINDERMUSEUM. Jahresbericht 2011.
Mag. Karin Schrammel (Szerk.) (2012): ZOOM KINDERMUSEUM
2012/13-as szi programfüzet iskolák részére. Wien.
Mag. Karin Schrammel (Szerk.) (2012): ZOOM KINDERMUSEUM
2012/13-as szi programfüzet óvodák részére. Wien.
Szóbeli források
Interview mit Christiane Thenius, Leiter der Marketingabteilung von Zoom Kindermuseum
Wien. Zoom Kindermuseum. 19. 10. 2012.
15
Biba Sándor
B IBA S ÁNDOR
Új kihívások a vezet i munka
eredményességének növelésében 1
„Nemcsak az igaz, hogy a régi válaszok nem jelentenek megoldást a kor kihívásaira, de sokszor már akkor is célt tévesztünk, ha újra és újra feltesszük a
régi kérdéseket.” Bakacsi Gyula
Bevezetés
Piacorientált világunkban a gazdaság szerepl i folyamatos versenyhelyzetben biz onyítják, hogy sikeresebbek a versenytársaknál. Csak az nyerheti el ezzel a vásárlók
bizalmát, aki képes megfelel min ségű, korszerű terméket, vagy szolgáltatást ve rsenyképes áron a piacra vinni. Ahhoz, hogy ennek eleget tudjanak tenni, a munk aszervezetek igyekeznek korszerű technológiát és szervezési módszereket alkalmazni,
min ségbiztosítási és más kontrollmechanizmusokat bevezetni, hatékony munkaszervezeteket működtetni, illetve a legjobban felkészült szakembereket megnyerni.
A korszerű ismeretekkel és magas szintű tudással rendelkez ember a munka világában egyre jobban felértékel dik, ez a megállapítás fokozottan igaz a döntéshozó
pozíciókban lév kre. A szervezetnek szüksége van arra a tudásra, készségre, illetve
egyéb kompetenciára, amelyek birtokában az elvárt teljesítmény eléré sére képessé
válik a vezet .
A bevezet gondolataim elején megfogalmazott idézet jól példázza a napjain kban végbemen paradigmaváltást, ahol a régi, menedzser típusú felfogást lassan, de
egyértelműen felváltja a leader (soft), azaz az értékalapú leadership 2 gondolkodásmódja. Ma már nem csak egy csavar vagyunk a gépezetben, akik nap -nap után képesek ugyanazt a fajta munkakínálatot, ugyanabban a min ségben produkálni. A több
évtizeden keresztül uralkodó felfogás szerint a munka csak „púp” a hátunkon, amit
folyamatosan el kell viselnünk a boldogulásunk érdekében. Ez a néz pont hibásnak
bizonyult és nem mellesleg még hatékonynak sem tekinthet . Egy enervált, a végl etekig kifacsart ember soha sem lesz képes annyi értéket el állítani, mint egy teljesen
elhivatott, a vezet teljes bizalmát élvez kreatív személy. Emberek vagyunk, érz éseink vannak, amit a tudás alapú társadalomban a vezet knek érdemes beépíteni a
szervezeti legitimitás képletébe. Dolgozatom célja nem csak az elemz kutatás, h a-
1
A XXXI. OTDK-n a „Vezetéselmélet - emberi er forrás” tagozatban különdíjjal értékelt
dolgozat átdolgozott változata.
2
A szónak nincs elfogadott, meghonosodott magyar megfelel je. A leadershipnek nevezett
magatartás egyik legfontosabb jellemz je szoros kapcsolatot teremteni a szervezeti és egyéni
célok között. Alapját a vezet részér l elvárható feltételek biztosításán felül a beosztottak
érdekeltségének megteremtése képezi. A leadership abban különbözik a puszta hatalomgy akorlástól, hogy elválaszthatatlan a követ k céljaitól, szükségleteit l.
16
Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében
nem az el bb, átvitt értelemben említett képlet érthet vé tétele vezet k, tanácsadók
számára, egyszóval értékteremtés.
A témaválasztás indoklása
A vezet i munka fejlesztése, illetve hatékonyságnövelése iránti vonzalmam már a
f iskolai tanulmányaim idején érlel dött, de a majdani pályámat is befolyásolni
képes er vel a jelenlegi mesterszakos hallgatói fázisban alakult ki. Egyre jobban
felkeltették érdekl désemet e tudományterület olyan, korszerűnek tekinthet lehet ségei, amelyekkel a vezet i munka eredményessége a mai elvárásoknak is megfelel
szintre emelhet .
A témaválasztást indokolja, hogy egyetemi hallgatói státuszban mindeddig viszonylag kevesen vizsgálták ezt az új területet, az általam kutatott vezetésfejlesztési
rendszer konkrét elemzésével pedig – tudomásom szerint – eddig senki nem foglalkozott.
A dolgozat megírásával kapcsolatos további céljaim:
– A Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési K arának Emberi Er forrás Tanácsadó mesterszakos hallgatójaként a jöv m sze mpontjából fontos számomra a téma mélyreható vizsgálata és a jelenleginél alaposabb megismerése.
– Gondolatébreszt mondanivaló átadása vezet pozícióban lév döntéshozók,
vagy ilyen szerepre készül k számára, kiemelve a saját munkakörnyezetükön
belüli szervezeti kultúrát formáló er s hatásukat;
– Egy olyan tanulmány létrehozása, ami az elméleti alapok mellett fontos gyako rlati kérdéseket is felvet.
– Mivel a jelenlegi vezetési felfogást több vonatkozásban is problémás hiedelmek
jellemzik, ennek eloszlatása érdekében a leadership perspektíva minél szélesebb
körökhöz való eljuttatását szeretném megcélozni.
– A kutatásom végs célja az elemzéseim és vizsgálataim alapján olyan eredmények és következtetések megfogalmazása, amelyekkel javítható a vezet i munka
hatékonysága, ennek következményeként pedig a szervezeti teljesítmény.
– Dolgozatom f célkitűzése a vezet i munka értelmezése, szerepének és súlyának
azonosítása, sajátosságainak feltérképezése, valamint az empirikus kutatás
eredményeivel alátámasztva a vezet i kompetenciák és attitűd fejleszthet ség ének igazolása.
A közeg, ahol a vezető a munkáját végzi
A szervezet
Ahhoz, hogy a szervezeti kultúra fogalmát értelmezni tudjuk, szükség van a szerv ezet és a kultúra szavak jelentésének tisztázására. Szervezet elnevezéssel találkozunk
a biológia tudományában, ahol a természet él lényeit alkotó és működtet funkci onális szervek halmazát kutatjuk. Ilyen például az anatómia tárgyát képez emberi
szervezet.
A társadalmi együttélés rendszere többnyire ugyancsak szervezeti keretek között
zajlik. Szervezet keretében végezzük a tanulmányainkat az általános iskolától az
egyetemig, kés bb számos civil szervezethez csatlakozhatunk a sport, a kultúra, a
politika stb. területén, de szervezett közösséget alkot a társadalom legkisebb hom ogén egysége, a család is, még akkor is, ha azt nem szervezet névvel illetjük.
17
Biba Sándor
A munka világa – eltekintve a munkáját egyedül végz fodrász, cipész, kiskeresked és más hasonló tevékenységt l – ugyancsak szervezeti formákra épül. Szervezetként működnek a gazdasági társaságok, a közigazgatás, az oktatás, az egé szségügy intézményei, de a legkisebb hierarchikus egységek, a munkacsoportok is
önálló szervezeti egységnek tekintend k. Klein Sándor szerint a „szervezet két vagy
több ember szándékosan összehangolt tevékenységeinek rendszere”. 3
A szervezeti kultúra
A fogalmat legtömörebben az a klasszikussá vált Marvin Bowert l származó gondolat fejezi ki, mely szerint a szervezeti kultúra nem más, mint "Ahogy mi itt a do lgunkat tesszük". 4
Ha belépünk egy termel munkahelyre, vagy hivatalba általában hamar me gérezzük azt a légkört, mely az ott dolgozókat körülveszi, illetve ami az emberi és
fizikai környezetükb l felénk árad. A szervezet embereivel való találkozás során
megállapíthatjuk, hogy közvetlenek, vagy udvariatlanok, segít készek, vagy közö mbösek. A viselkedésükb l érz dik-e a munkahelyük iránti büszkeség, vagy csupán
pénzkeresésnek tekintik azt. Azt is hamar meg tudjuk állapítani, hogy az ott dolgozók
mennyire szeretik a rendet, ápolják és rendben tartják-e a környezetüket, vagy sem.
Ha már rendelkezünk összehasonlítási alappal, tapasztalhatjuk azt is, hog y azonos kultúra-jellemz kkel leírható munkaszervezetekkel soha nem találkozunk, amib l következik, hogy valamennyi vállalkozás, intézmény önálló arculattal, vagyis
saját szervezeti kultúrával rendelkezik.
A Harvardon 2008-ban megjelent publikáció szerint a szervezeti kultúra a vezet
és beosztottai kapcsolatának függvénye is. „A köt dés szükségletének kielégítése
végett a vezet knek egyfajta bajtársias légkört kell kialakítaniuk, amely ösztönzi a
csapatmunkát, együttműködést, a nyitottságot és a baráti kapcsolatok létrejöttét.” 5
A vezető, mint a szervezeti kultúra legfontosabb eleme
A szervezetek alapításával veszi kezdetét a vezet i munka, mely vitathatatlan hatást
gyakorol a szervezet folyamatosan formálódó kultúrájára. A szervezeti kultúra ala pjainak lerakása is többnyire a vezet feladata, ahol rendszerint az véleménye, a
nézetei, az el ítéletei, sztereotípiái válnak meghatározóvá.
A vezetéssel, illetve a vezet vel foglalkozó témakörben végeláthatatlan menny iségű szakirodalmat lelhetünk fel, ugyanakkor a pozícióból adódó kultúrateremt
képesség értelmezésben már eltéréseket találtam, pontosabban nem volt egyöntetű,
kizárólagos álláspont. Ennek következtében a vezet nek a szervezeti kultúrában való
szerepét saját felfogásom alapján fogalmaztam meg.
A vezet pozícióban lév személy többféle formában fejtheti ki kultúraformáló
hatását:
– Stratégiai célokat tűz ki, ami alapvet en meghatározza a szervezet hozzáállását
és tevékenységét. Ha csak a rövidtávú profitmaximalizálást jelöli meg, mint e lérend célt – és nincs semmilyen magasabb rendű, konkrét feladat, vagy misszió
Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia. Budapest, 2001. SHL Kiadó.
A definíció eredetileg MarvinBowert l (McKinsey&Co.) származik. Igazán ismertté azo nban a Deal és Kennedy szerz páros szervezeti kultúráról szóló könyve tette.
5
NitinNohria, Boris Groysberg, Linda-Eling Lee: EmployeeMotivation: A Powerful New
Model. in: Harvard Business Review LXXXVI. évfolyam 2008 július-augusztus 80. o.
3
4
18
Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében
–
–
–
–
–
–
– akkor a szervezetnek a pénz lesz a „mániája”, a legfontosabb, hogy minimális
költségráfordítással működjenek, s közben maximális hasznot könyvelhessenek
el. Ezen felül semmi másra, sem a vev k-, sem az alkalmazottak szükségleteinek
kielégítésére nem fordítanak energiát. 6 Ezért egy szervezet életében kiemelten
fontos egy el re- és jól meghatározott, kézzelfogható cél jelenléte, amit nem lehet pénzben mérni, és amire a továbbiakban a vállalati stratégiát lehet alapozni.
Sok múlik a vezet kommunikációs képességén és személyiségén is. Nem elh anyagolandó faktor, hogy a kérdéses személy beállítottsága szerint introvertált
vagy extrovertált irányultságú. Lehet-e hozzáfordulni lényeges kérdésekben,
vagy kizárólag csak szakmai területre korlátozza a kommunikációt az alkalmazottaival, ezzel rongálva saját empatikus erényeit. Példaértékű viselkedése az
ügyfelekkel való bánásmódban is tükröz dik, amennyiben ennek nem tesz eleget
egy vezet , hogyan várhatná el az alkalmazottaitól, hogy adott esetben megfelel viselkedést tanúsítsanak? Márpedig ez a felfogás – a vev k igényeinek maximális kielégítése – ma már egy for profit vállalat életében az alapkritériumok sorát képezi.
A vezet kritikus helyzetben tanúsított viselkedésének fontossága nem most
került a napvilágra el ször, szinte az egész történelmünket végigkísér mot ívumnak tekinthet , több, múltat idéz történetben visszaköszöntek már. A jele nkor kihívásai és a gazdasági helyzet megkívánja, hogy a szakemberek a végs kig
kiélezett pillanatokban is nyugodtak tudjanak maradni, és a helyzetnek megfel el en a lehet legjobb döntést hozzák meg. Amennyiben az alkalmazottak látják a
vezet n, hogy a probléma megoldása során nyugalmat sugároz és kimért vise lkedést tanúsít, úgy maga a szervezet is könnyebben halad át a változás rögös útján.
A javadalmazási és az el léptetési rendszer kidolgozása, valamint alkalmazása
során is befolyást gyakorol a vezet a szervezet életére és mindezt a saját elké pzelései alapján teszi, ezzel is igazolva szervezeti kultúraformáló tevékenységét.
Az személyes döntése folytán léphetnek az emberek felfelé, illetve visszafelé a
képzeletbeli ranglétrán, ezáltal a vezet gyakorlatilag a saját képére formálja
munkaszervezete strukturális összetételét.
Munkavégzéssel kapcsolatos eljárásokat, munkamódszereket határoz meg. A
munka megszervezésével, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, az el írások és egyéb szabályozóelemek tudatosításával igyekszik a
folyamatos, problémamentes munkavégzést megteremteni.
Munkaid n túli tevékenységben és a különböz rendezvényekben rejl lehet ségek hasznosítása. A kiváló munkacsoportok jellemz je, hogy a munkaid n túl is
szívesen és meghatározott rendszerességgel kerülnek interakcióba egymással.
Erre lehet séget, pénzügyi forrást a vezet döntése alapján csoportosíthatnak át.
A megrendezésre kerül különböz workshopok, vállalati napok, családnapok
nagymértékben befolyásolják a csapat együttműköd képességét, ami egyben a
csoportkohézió er södését eredményezheti.
Az ergonómia kérdése már a második világháború óta fokozottan foglalkoztatja
a tudósokat. Ma már eljutottunk addig, hogy a munkahelyek kialakításban a
munkamódszerek tervezésében is jelent s szerepet kapnak ezen szempontok, i l-
Lövey Imre - Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet p. 72.
6
19
Biba Sándor
letve a vezet döntései. Képzeljünk el egy sötét, kényelmetlen irodát magunk
el tt, ahol mindennapjainkat töltjük, és hasonlítsuk össze egy, az alkotói szellem
számára az ergonómiai elvek alapján kialakított irodával. Ezt követ en döntsük
el, hogy hol dolgoznánk szívesebben, hol lenne nagyobb a munkavégzésünk hatékonyságának a foka.
Empirikus kutatás
Az empirikus kutatásban a FranklinCovey által rendelkezésemre bocsátott
Leadership vezetésfejlesztési rendszer kérd ívének összehasonlító utóelemzését
végeztem. A kutatásomat kizárólag 82 magyar vezet mintáira alapoztam, ez összesen, az el - és utómérést beleértve 16Ő db vezet i kérd ívet jelent, ezen a mintán
belül kíséreltem meg kvantitatív módszerekkel megvizsgálni a Leadership vezeté sfejlesztési rendszer hatékonyságát.
A FranklinCovey
1997-ben a Franklin Quest és a CoveyLeadership Center bejelentette, hogy egyesítik
a két céget, ennek következtében a FranklinCovey nevű vállalat ugyanazon év május
30-tól létezik. Mára már a világ egyik legnagyobb emberi er forrás-fejlesztéssel
foglalkozó vállalatává vált, 1ŐŐ országban érhet el napi szinten. A Fortune magazin
elemzése alapján 7 a világ TOP 100 vállalat 90%-ának, valamint a TOP ő00 vállalat
75%-ának partnere a FranklinCovey. Továbbá jelent s szerepet vállal a nonprofit
szféra fejlesztésében is.
LQ: LeadershipQuotient
Az LQ a vezet i kvalitás mér száma. A vezet i kérd ívnek egy 0-100-ig terjed
skálán értelmezett konkrét f pontértéke van, ez további négy különálló elemre
bontható, az el z fejezetben már bemutatott kiváló vezet k négy kötelességének
dimenziójában. Ezek: Bizalom ösztönzése, Küldetés tisztázása, Rendszerek kiépít ése, Tehetség kibontakoztatása, szintén 0-100-ig terjed skálán kerülnek értékelésre.
Így a kérd ívek utóelemzése során 82 vezet , 16Ő kérd ívét hasonlíthattam össze.
A FranklinCovey-val kötött titoktartási szerz dés értelmében az LQ vezet i kérd ívek teljes tartalmát, mint szigorú üzleti titkot a piaci versenyel ny meg rzése
érdekében nem ismertethetem.
A kutatás egyediségét/fontosságát és újító szellemét jelzi, hogy az elemzés megírásának pillanatáig nem volt még Magyarországon LQ témakörben fellelhető szakirodalom.
A FranklinCovey által kidolgozott Leadership vezetésfejlesztési rendszer négy
krónikus szervezeti problémát sorol fel, amelyek minél hatékonyabb kezelésére és az
alkalmazottak munkavégz képességének nagyobb arányú megnyerésére létrehozták
a kiváló vezet k négy kötelesség dimenzióját.
Első kötelesség: A bizalom ösztönzése
A bizalom a vezetés alapja, hatással van a vezet minden tettére, ha ez a dimenzió
sérül, akkor a további három sem működhet maradéktalanul. Ezért fontos a kölcs ö-
7
http://www.dailyfinance.com/2012/12/17/franklin-covey-to-report-fiscal-2013-first-quarter
Franklin CoveytoReportFiscal 2013 First-QuarterResults Letöltés: 2012. december 26.
20
Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében
nös magas bizalmi szint kiépítése és ápolása. Elengedhetetlen feltétele az el z e kben már taglalt hitelesség és megkérd jelezhetetlen személyiség.
Második kötelesség: A küldetés tisztázása
Az a szervezet, amelyik nem tudja merre tart, hasonlóan tompán reagál a külvilágra,
mint egy lázas ember, lassú és körülményes. Ezért minden szervezet számára fontos
a célokból és nem a lehet ségekb l összekovácsolt egységes stratégia létrehozása,
ami maga a célok elérésének folyamatát jelenti.
Harmadik kötelesség: Rendszerek kiépítése
A siker egy pillanatnyi eredmény, a múltbéli fáradozásaink megtérülése a jelenre
vonatkozóan, a jöv re irányuló tartós fenntartása már sokkal nehezebb dolognak
bizonyul. A hosszú távú eredményesség érdekében a vezet knek szükségük van
bizonyos rendszerek kiépítésére és utána az állandósítására.
Negyedik kötelesség: A tehetség kibontakoztatása
A legkiválóbb vezet k tulajdonsága, hogy képesek kihozni szervezetük minden tagjából a lehet legnagyobb hozzájárulást ezzel is növelve a hozzáadott érték mértékét.
Így képesek nagymértékű teljesítményre ösztönözni és inspirálni alkalmazottaikat,
hogy el hívják a csapatban rejl lelkesedést és tehetséget.
Eredményeim
Az empirikus kutatásban a FranklinCovey által rendelkezésemre bocsátott
Leadership vezetésfejlesztési rendszer LQ1-es, és rá fél évre következ LQ2-es vezet i 360 fokos kérd ívének összehasonlító utóelemzését végeztem. A kutatásomat
kizárólag 82 magyar vezet mintáira alapoztam, ez összesen 16Ő db LQ1 és LQ2-es
vezet i kérd ívet jelent, ezen a mintán belül kíséreltem meg kvantitatív módszere kkel megvizsgálni a Leadership vezetésfejlesztési rendszer hatékonyságát és ezen
keresztül az LQ kérd ívek validitását.
Az LQ vezet i kérd ívnek egy 0-100-ig terjed skálán értelmezett konkrét f
pontértéke van, ez további négy különálló elemre bontható, az el z fejezetben már
bemutatott kiváló vezet k négy kötelességének dimenziójában. Ezek: Bizalom ös ztönzése, Küldetés tisztázása, Rendszerek kiépítése, Tehetség kibontakoztatása, szi ntén 0-100-ig terjed skálán kerülnek értékelésre.
Az LQ1 és LQ2-es kérdőívek átlagpontszáma
Az 1. ábrán látható maximum érték a tökéletes állapotot hivatott szimbolizálni a
0-tól 100-ig terjed skálán. A Top 10% jelölés a világ vállalatainak fels , elit 10% ban mért LQ értéket jelenti. Ezért az esetükben kimutatott 97-es eredmény egyrészt prezentálja az LQ kérd ív hitelességét, azaz hogy magasabb LQ átlag mellett
nagyobb az értékteremt képesség, másrészt példaértékű az általuk elvégzett munka
kvalitása.
A világátlag 71 LQ pontra tehet , ezért valamelyest meglep volt számomra a
82 magyar vezet LQ1-es kérd ívének eredménye, ahol 80.8 értéket kaptam, ami
jelent s eltérést mutat a világ átlaggal szemben pozitív irányban. Ugyanakkor a rá
fél évre következ LQ2-es kérd ív nem adott konzekvens választ az el re jelezhet
kompetenciaszint növekményre, s t meglep módon kis mértékben még csökkent is,
a második felmérés átlaga 80,ő.
21
Biba Sándor
1. ábra: Az LQ vezető kérdőívek átlageredménye az elő és utómérés tükrében
Az ábrák forrása: a szerz saját szerkesztése a FranklinCovey által szolgáltatott
adatok alapján.
Az utómérés-átlageredményében fellelhet csökkenés további kutatásra motivált, így három különálló csoportba rendszereztem az LQ1-LQ2 felmérésben részt
vett 82 vezet átlagpontszámát: ahol n tt a pontszám, ahol csökkent és az utolsó
harmadik csoport, ahol nem tapasztaltam változást.
2. ábra: Vezetői csoportosítás LQ elő és utómérés hatásának tükrében
Így beigazoltnak tekinthet hipotézisem egyik eleme, a FranklinCovey cég vezetésfejlesztési rendszere képes megfelel hatást el idézni a résztvev knél, hiszen 82b l ő1 embernél kompetenciaszint emelkedés volt tapasztalható, mindössze egy
személy volt, ahol nem történt valamilyen irányba való elmozdulás és 31 embernél
pedig némileg csökkent az átlag az LQ2-es felmérés kapcsán. Ha e logika mentén
haladunk tovább, észrevehetjük, hogy az LQ2-es utómérésnél csökkent az átlagpontszám, ugyanakkor több embernél következett be kompetenciaszint emelkedés, ami
els re teljesen ambivalensnek tűnik. Az ok, hogy kevesebb embernél csökkent az
LQ2-es átlagpontszám, de mégis drasztikusabb mértékben, volt ahol az átlagpontszámtól való eltérés elérte a Ő9-et, ami nagymértékűnek tekinthet . Ezért ez a kevés
kirívó eredmény az LQ2 mérés teljes átlagát lejjebb szorította.
22
Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében
Elemzés az LQ értéket alkotó 4 vezetői kötelesség tükrében
A bizalom ösztönzése
A személy ebben a dimenzióban hitelességér l és bizalmi szintjér l kap visszajelzést.
3. ábra: A bizalom ösztönzésének átlageredményei
A magyar vezet k mintáitól származó átlag ebben a dimenzióban is meghaladja
a világátlagot több mint 10 ponttal és a négy kötelesség közül a bizalom ösztönzés ében teljesítettek a legjobban, tehát tekinthetünk a bizalom kiépítésére úgy, mint a
magyar vezet k specialitása. LQ1-es eredményhez képest szintén minimális csökkenés volt felfedezhet az LQ2-es eredményben, de itt is több embernél történt kompetenciaszint növekedés, szám szerint Ő2-nél, míg 36-nál ugyanezen szint csökkenést
mutatott. A képzést követ csökken önbizalmi szint itt is felfedezhet .
A megkérdezett 82 magyar vezet lojális alkalmazottaihoz, tiszteletet tanúsít
irányukban, folyamatosan szemük el tt lebeg a személyes fejl dés igénye, megbízik
másokban és felhatalmaz másokat bizonyos jogkörökkel, betartják, amiket ígérnek.
A küldetés tisztázása
Az adott személy céljainak eléréséhez felhasznált stratégiáiról kap visszajelzést.
4. ábra: A küldetés tisztázásának átlageredményei
A kérd ívet kitölt 82 vezet továbbra is a 72 pontos világátlag felett teljesített,
tehát jobban tisztában vannak vállalatuk küls -bels igényeivel, azaz hatékonyabban
23
Biba Sándor
tudnak célt kitűzni és azt kifelé kommunikálni, eredményük az el mérésnél 80,1 az
utómérésnél 80,3, a képzés végére kompetenciaszint emelkedés volt tapasztalható, a
Top 10% ugyanebben a dimenzióban átlagosan 97 pontot ért el.
Az adatok elemzése után kijelenthet , hogy a megkérdezett 82 vezet mások v éleményét is figyelembe veszi a célok kitűzésekor, segíti szervezetének tagjait a saját
helyük-szerepük megtalálásában, annak érdekében, hogy megértsék a stratégiát és a
célokat.
A rendszerek kiépítése
Az adott személy a munka elvégeztetésének módjáról kap visszajelzést.
5. ábra: A rendszerek kiépítésének átlageredményei
A rendszerek kiépítésének dimenziójában a megkérdezett 82 magyar vezet továbbra is a világátlag felett teljesít több mint 10 értékkel, világosabban definiálják a
célokat, olyan munkakultúrát alakítanak ki, ami ösztönzi a jó teljesítményt, a világ
elit 16 ponton belülre, „látótávolságra” közelítik meg.
A tehetség kibontakoztatása
Az adott személy együttműköd képességér l kap visszajelzést.
6. ábra: A tehetség kibontakoztatásának átlageredményei
A négy vezet i kötelesség közül a megkérdezett 82 vezet a tehetségek kibontakoztatásának dimenziójában teljesített a „legrosszabban” de ez az érték így is mag a24
Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében
san a világátlag felett állt. Más oldalról az LQ1-es méréshez viszonyított legnagyobb
pozitív változás az LQ2-es utómérés alkalmával. Úgy gondolom a magyar vezet k
tudatában vannak hiányosságaiknak e téren és ezért voltak képesek gyors fejl dést
produkálni ezekben a dimenziókban.
A megkérdezett magyar vezet k nem csak lehet séget látnak másokban, hanem
igyekeznek megnyerni a lehet legnagyobb hozzájárulásukat is, aminek kapcsán
lehet ségük nyílik az alkalmazottaknak tehetségük életre hívására. Kell szabads ágot és önállóságot delegálnak embereik számára, úgy tekintenek másokra, mint a
segítség forrására.
Következtetések, megállapítások, eredmények
Az LQ értéket alkotó Ő vezet i kötelesség empirikus vizsgálatának eredményei al átámasztották egyrészt a FranklinCovey cég vezetésfejlesztési módszerének eredményességét az érintett vezet k meghatározott kompetenciáinak fejlesztésében, másrészt meggy ztek arról, hogy alkalmazásával a vezet képessé válik arra, hogy ir ányításával a munka világában a munkát végz ember folyamatosan meg tudjon felelni a vele szemben támasztott tudásbeli követelményeknek.
Jelent s eredménynek tekintem a magyar vezet állomány vizsgálatba bevont 82
személy vonatkozásában, hogy az általuk produkált mér számok magasabbak a v ilágátlagnál. Némi absztrahálással azt is következtethetem, hogy a hazai szakembe rállomány értékesebb paraméterekkel rendelkezik a nemzetközi átlagnál. Ezt a feltevést er síti, hogy a világátlag 71-es értékét a magyar átlag közel 10 ponttal meg is
haladja.
Megállapítást nyert, hogy a vizsgált vezet k a négy kötelesség közül a bizalom
ösztönzésében szerepeltek a legjobban, továbbá a tehetség kib ontakoztatásánál volt
tapasztalható a legnagyobb fejl dés.
7. SWOT analízis a 82 vezető helyzete alapján
Gyengeségek
Tehetségek kibontakoztatása
Proaktivitás
Bürokratikus rendszer
Autokratikus szemlélet
Félelem a változástól
Lehet ségek
Vezet i paradigmaváltás
Tehetséggondozás
Optimalizált munkakörnyezet
Maximális teljesítmény
Munkavállalói lojalitás
Er sségek
LQ érték a világátlag felett
Bizalmi hálózatok kiépítése
Problémamegoldó képesség
Rendszerben gondolkodás
Kreativitás
Veszélyek
Rossz szervezeti kultúra
Fluktuáció
Munkáltatói hírnév romlása
Gazdasági érdekek sérülése
Tehetségek elhanyagolása
Munkám értékét min sítheti, hogy a FranklinCovey cég vezetésfejlesztési mó dszerének konkrét statisztikai elemzését a hazai gyakorlatban el ttem még senki nem
végezte el, így kapcsolódó bibliográfiára nem támaszkodhattam.
Köszönetnyilvánítás
A témakör kutatása azonban számos olyan új ismeretet adott számomra, amellyel
gazdagodtam, és amely ismeretet reményeim szerint sikerrel tudok hasznosítani az
egyetemi tanulmányaim további id szakában, majd a terveim között szerepl PhD
képzés során.
25
Biba Sándor
Munkám végén szeretném kifejezni köszönetem els sorban dr. Nemeskéri
Zsoltnak, továbbá a két konzulensemnek, dr. Jakab Juliannának és tanáromnak,
Pankász Balázsnak azért a sok bátorításért és értékes szakmai útmutatásért, amely
nélkül ezt a dolgozatot valószínűleg nem tudtam volna elkészíteni.
Szakirodalom
Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvki adó, 2000.
Handy, C.B. : UnderstandingOrganizations, 3rd Edn, Harmondsworth, PenguinBooks, 1985.
Hofstede, G.:Culture's Consequences: International DifferencesinWorkRelatedValues, B everly Hills, CA, SagePublications, 1980.
Hofstede, Gert: Culture and Organizations: Software of the Mind. Harper Collins Publishers:
London, 1994.
Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia. Budapest, 2001. SHL Kiadó.
Lövey Imre – Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet.
NitinNohria, Boris Groysberg, Linda-Eling Lee: EmployeeMotivation: A Powerful New
Model. in: Harvard Business Review LXXXVI. évfolyam 2008 július-augusztus.
Schein, E. H.: Szervezéslélektan. Budapest, 1978. Közgazdasági és Jogi Kiadó.
Schein, Edgar H.:OrganisationalCulture and Leadership, Jossey-Bass, 2004.
Stephen R. Covey: A kiemelked en sikeres emberek 7 szokása, Bagolyvár Könyvkiadó Kft.
2004.
Vámosi Tamás: Képzés, tudás, munka. Budapest, ÚMK, 2011
Világi Rudolf: A szervezeti kultúra érvényesülése a szervezet létszámgazdálkodásában. T anulmány, mely megjelent 2011-ben a Zsigmond Király F iskola gondozásában.
Willem F. G. Mastenbroek: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Budapest, 2001.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
26
A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban
B IBA S ÁNDOR – K ÁLMÁN D ÓRA K ATA
A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának
elemzése a fels oktatásban 1
Az egyéni teljesítmények felértékelődésének okai
Napjaink felgyorsult világában olyan sztereotípia alakult ki bennünk, hogy folyam atosan rohannunk kell, lépést kell tartanunk az egyre inkább növekv elvárásokkal,
annak érdekében, hogy képesek legyünk megfelelni a ránk váró kihívásoknak. A
környezet, amely körül vesz minket, állandóan változik, így újra és újra meg kell
újulnunk, egyre inkább az kerül el térbe, hogy ki képes hamarabb reagálni a változásokra, ki ismeri fel azokat az er forrásokat, amelyeknek kiaknázása mellett a legnagyobb siker érhet el. Ez igaz mind a szervezetek, mind pedig az egyének szintjén.
Annak érdekében, hogy minél kiemelked bb legyen az általuk elérhet teljesítmény, folyamatosan fejleszteni kell a tudásukat, képességeiket, készségeiket. A
fejlesztési folyamatot pedig nagyban meghatározza az is, hogy milyen módon értékelik az emberek teljesítményét, ugyanis az értékelés hozzájárul a motiváció és ezze l
együtt az egyéni teljesítmény alakulásához.
Hatékonyságnövelés, profitabilitás és a teljesítmény fokozása – korunk legf bb
jellemz i ezek. Folyamatos teljesítménykényszer van jelen, az élet minden területén
kimagasló eredményeket várnak el t lünk, legyen szó a magánéletr l, a munkah elyünkr l, sportról, vagy az oktatásról. Az számít, hogy ki mit kép es „letenni az asztalra”, nem elég csupán a minimum szintet teljesíteni, kiugró teljesítmények elérése
van szükség. Ebben a folyamatban nagy hangsúly helyez dik azokra a motiválási
stratégiákra, amelyek a teljesítményr l való visszajelzést szolgálják. Ez már a tanulóévek alatt el térbe kerül és az évek során egyre inkább hangsúlyossá válik. A k iemelked hallgatói teljesítményt az egyetemek és a f iskolák tanulmányi ösztöndí jjal, köztársasági ösztöndíjjal, szakmai és tudományos ösztöndíjjal stb jutalmazzák. A
cél az elismerés. Megfelel motivációs szint hiányában mindez azonban csak utópia
marad, ahhoz, hogy ez ne csak ábránd legyen; ösztönzés, visszajelzés és orientálás
szükséges.
A tanulás jelentősége – a tanulási motiváció
A tanulás mára központi fogalommá vált, minden nap el térbe kerül az életünkben,
legyen szó a munkahelyr l, a magánéletr l, vagy jelen esetben az oktatásról. Egyre
inkább el térbe kerül, hogy naprakész ismeretekkel kell rendelkeznünk az élet mi nden területén, ugyanis csak így vagyunk képesek alkalmazkodni és reagálni a kihívásokra.
1
A XXXI OTDK-n bemutatott pályamunka szerkesztett változata.
27
Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata
A tanulás definíciójáról az évek során számos meghatározás született, hétköznapi értelmezésben minden olyan folyamatot tanulásnak tekintünk, „amely valami
olyannak a tudását vagy elsajátítását eredményezi, amit azelőtt nem tudtak, vagy
nem voltak képesek teljesíteni.” 2 A tanulás tehát változást idéz el az egyén teljesítményében, ehhez azonban hozzájárulnak bizonyos tényez k is, mint az egyéni kompetenciák, az emlékez képesség, a szorgalom, és az egyes motivációs tényez k,
ilyen pl. a tanulási motiváció is.
„A tanulási motiváció olyan tanulásra késztet bels feszültség, amely energizálja, aktivizálja, irányítja, integrálja a tanulási tevékenységet.” 3 Tehát ez a motiváció az, ami arra ösztönzi a tanulót, hogy minél jobb teljesítményt legyen képes elérni, serkenti a hallgató tanulási hajlandóságát,ezáltal lesz képes folyamatosan fejl dni
és felülmúlni önmagát. A tanulási motivációra egyaránt hatással vannak az egyéni
tulajdonságok, és a küls környezeti hatások, mint például a meger sítés, a jutalmazás, a siker, a tanár személyisége, a család, a barátok stb
A tanulás motiválása
A tanulás és a motiváció kölcsönösen függnek egymástól, mert megfelel motivác iós szint nélkül nincs tanulás, a tanulás eredményének függvényében pedig a kés bbi
motivációs szint is alakul, fejl dik. Amennyiben a tanulás hatékony, a kés bbiekben
önmagát generálja, ösztönz leg hat magára az egyénre és maga a jó teljesítmény lesz
az, ami a motiváció mozgatórugójává válik. Mindez többek között nagyobb er feszítés kifejtésére ad lehet séget, és növeli a kitartást. Az ember, miközben fejl dik,
tanul, egyre magasabb szintű ismeretekre tesz szert, ezzel együtt fejl dik a motiv ációja is, ezzel párhuzamosan pedig az egyéni célok is alakulnak, magasabb szinteket
próbálunk „megugrani”, letenni az érettségit, diplomát szerezni, az elvárásainknak
megfelel állást találni, és így tovább.
A hallgatók eltér motivációs szintekkel rendelkeznek, ezért is fontos, az ösztönzés, a sikerélmények biztosítása, hogy az esetleges hiányosságok pótlása ne teher
legyen, hanem annak tudatában menjen végbe, hogy ez szükségszerű a megfelel
teljesítmény biztosításához. A környezeti hatások nagyban hozzájárulnak ennek
lefolyásához, fokozhatják, feler síthetik a motivációt, formálják az egyéni viselkedést, és a bels tényez kkel együttesen alakítják ki a kívánt eredményt.
„A tanulás motiválása nem más, mint egy kívánatos célállapot elérésére való
késztetés, irányítás, koordinálás a tanuló tanulási tevékenységére való ösztönzése
céljából.”4Tehát a motiváció eszköz annak érdekében, hogy elérjünk egy kitűzött
célt, ösztönözzük az egyént a tanulásra, a tevékenységeinek minél magasabb szintű
kibontakoztatására, és a lehet legnagyobb teljesítmény elérésére. A motiválás egyik
oldalról cél annak elérése érdekében, hogy fejl djön a tanuló személyisége, és az
id k során minél magasabb szintű célokat tűzzön ki maga elé, másik oldalról pedig
eszköz a tanulás megfelel színvonalú megvalósításához.
Barkóczi Ilona – Putnoky Jen : Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.
p.15.
3
Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. p.
43.
4
U.o. p. 80.
2
28
A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban
A motiváció kölcsönhatásban van a tanulási teljesítménnyel, összekapcsolódik a
hatékonyabb eredmények megvalósulásával, a tanulás intenzitásával, tartósságával.
A tanulás motiválásában meghatározó tényez pl. a tanuló önképe, a kíváncsiság és
a szociális motívumok. Az önmagunkról alkotott kép az évek során folyamatosan
változik, alakul, elemezzük saját magunkat, min sítenek a minket körülvev emberek, így a visszajelzések segítségével felszínre kerülnek az esetleges hiányosságok,
és er sségek. Az iskolai teljesítmény szempontjából a legnagyobb szerepe a tanulók
önbecsülésében a teljesítménymotivációnak van. 5 Ha a tanulót folyamatosan csak
kudarcok érik, megrendül az önmagába vetett hite, rossz tanulónak fogja önmagát
elkönyvelni és sokszor ennek megfelel en fog teljesíteni. Ezért fontos, hogy ha növelni szeretnénk a tanulás hatékonyságát, meg kell találni a megfelel ösztönzési
módszert, amely pozitív hatást fog kiváltani a tanulóból.
Fontos, hogy az egyénben olyan ösztönz er alakuljon ki, amely a továbbia kban is el segíti a tanulási szándékot, kialakuljon a folyamatos tanulás igénye, a
problémamegoldó készség, hogy képes legyen leküzdeni azokat az esetleges akad ályokat, amelyek a tanulás útjában állnak, érdekl déssel és kíváncsisággal forduljon
az új ismeretek felé. A hallgatók iskolai és tanuláshoz szükséges motivációja több
tényez b l eredeztethet : az elvárások, a siker és a kudarc megélése, a kíváncsiság,
és a tanári módszerek mind-mind szerepet játszanak az egyéni teljesítmények alakulásában.
Motiválás és értékelés az iskola falain belül
Értékelés szerepe az oktatásban
Az oktatásban megjelen értékelési formák sokat változtak az évszázadok során, az
viszont minden korszakban érzékelhet volt, hogy a teljesítmények értékelése fontos
eleme a tanítási folyamatnak, nagyban befolyásolja a kés bbiek során a z eredményeket az, ahogyan a tanulót a tanárai megítélik, hiszen a teljesítményr l való vi szszajelzés hatással van a tanulók közérzetére, önbecsülésére, motivációjára.
Korszakonként eltér felfogás alakult ki az értékelés és a motiváció fogalomk örér l. Az ókorban leginkább a büntetés erejével próbálták ösztönözni a tanulókat,
ezek a módszerek averzívek voltak, szinte mindennapos volt a vessz zés. Voltak
azonban filozófusok, akik más módon közelítették meg az ösztönz hatásokat, Platón például a játékos tanulásra helyezi a hangsúlyt, Horatius pedig a tárgyi jutalmazást részesíti el nyben.
Az osztályozás kifejezést az 18Ő8-as évekt l kezdték el használni, ezekben az
években a legjobb jegy az 1-es volt (kitűn ), a legrosszabb pedig a 6-os (rossz), a
népiskolákban pedig az ötfokozatú skálán való osztályozás kezdett elterjedni. Ett l a
korszaktól kezdve megállapítható, hogy „az ellenőrzés-értékelés ösztönző szerepe
megnőtt, plasztikusan tükrözi a társadalmi elvárásokat, s egyben eszköze is a társ adalomba való eredményes beilleszkedésnek.” 6 A jegyek itt már egy olyan szerephez
jutnak, amely azt fogja közvetíteni, hogy a kitartó tanulás és a szorgalom fog lek épez dni a társadalom hierarchikus rendjében is, így maga az érdemjegy fog egy
motivációs formává válni a hallgató számára. A jegyek abban is segítséget nyújta5
U.o. p. 80-81.
Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest,
1989. p.23.
6
29
Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata
nak, hogy ezáltal a tanuló felmérje, melyik az a tantárgy, ismeretkör, amelyb l még
fejlesztenie kell a tudását.
A 20. századtól az érdemjegyek mellett el térbe kerül a tanulók szöveges jellemzése is, ennek segítségével differenciáltabban, árnyaltabban lehet érzékeltetni a
teljesítménybeli különbségeket, ez azonban nem vált általános gyakorlattá. A 20.
század második felét l egyre több vita bontakozott ki az érdemjegyek létjogosultsága és funkciója körül, azonban hiába fogalmazódott meg ezzel szemben sok ellenérv,
az oktatásból nem lehet kivonni, és azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az
érdemjegyek er s küls motiváló er vel bírnak, azonban nem elegend csupán érdemjegyekkel értékelni a hallgatók teljesítményét.
Magyarországon „200Ő szeptemberét l, a módosított Közoktatási Törvény me ghatározza, hogy minden egyes diákot egyénileg, szöveges formában kell értékelni,
ezzel kib vítve a hagyományos (1-ő terjed ) osztályozási rendszert. (...) Minden
iskolának feladata kidolgozni egy átfogó értékelési és osztályozási rendszert a tanárok, a szül k és a fenntartók beleegyezésével.” 7 Iskolánként tehát eltér ek lehetnek
az értékelési módszerek, és az egyes teljesítményszintekhez kapcsolódó elvárások,
ennek kidolgozásában az intézménynek bizonyos fokig szabad kezet kapnak. Ezekhez az elvárásokhoz való alkalmazkodás úgy jön létre, hogy az egyén elsajátítja azt,
önmagára érvényesnek fogadja el. A kitűzött teljesítményszinteknek való megfelelés
az értékelésen keresztül realizálódik, ezáltal világossá kell válni a hallgató el tt,
hogy sikerült-e teljesítenie a normát, avagy sem.
„Lényegét tekintve az értékelés nem más, mint a tanárhoz, illetve a tanulókhoz
érkez visszajelzések, valamint a tanár, illetve tanulók meger sítését és/vagy a hibákra való reagálást jelent impulzusok sorozata.” 8
4. ábra: Az értékelés pedagógiai funkciói
Fegyelmezési
funkció
Tanácsadási
funkció
Tanulásszabályozási
funkció
Visszajelzés a
tanárnak
Az értékelés
pedagógiai
funkciói
Rangsorolási
funkció
7
Visszajelzés a
tanulónak
Motivációs
funkció
Szocializációs funkció
http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/tudnivalok-magyar/magyar-oktatasi
Letöltés ideje: 2012. 10. 18.
8
Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest,
1989. p.63.
30
A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban
Forrás: A szerz k saját szerkesztése – GünterHanisch: A tanulók teljesítményének értékelése.
In: István Bábosik, Richard Olechowski (szerk.): Tanítás-tanulás-értékelés. Peter Lang Kiadó, Bécs, 2002. p. 20ő. alapján
A kedvez tanulási eredmények pozitív énkép kialakítására adnak lehet séget a
diákoknak, növelik a motivációt, a tanulási hajlandóságot, a kitartást. A tanulók
személyiségfejl dése szempontjából releváns, hogy az értékelés folyamatos legyen,
mindig kapjanak tájékoztatást a végzett tevékenység eredményér l. Az értékelésnek
ösztönz nek kell lenni, nem csak magát a teljesítményt kell min síteni, hanem az
addig elvezet tevékenység-, és viselkedéselemeket is, annak érdekében, hogy egy
árnyaltabb kép alakulhasson ki.
3.2. A visszajelzés szerepe az egyéni teljesítmény alakulásában
A hallgatói teljesítmények ösztönzése a visszajelzések alkalmával nyilvánulhat meg
többféle csatornán keresztül: elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés, osztályozás, szóbeli min sítés, bírálat, buzdítás, szóbeli és írásbeli dicséret, de szerepe
van még az arcjátéknak, a gesztusoknak, és a többi nonverbális jeleknek is.
Az ellen rzés, az értékelés és a visszajelzés elengedhetetlen fontosságú a tanári
feladatok között, egyrészr l informálja a tanárt a tanulók teljesítményér l, valamint
saját magának is visszaigazolás lehet, hogy megfelel színvonalon oktat -e, másrészr l pedig a tanulók számára remek információs csatorna, amely hat a teljesítmények
alakulására is.
Minden tanuló eltér motiváltsággal rendelkezik a tanulás terén, amely a tanítás tanulási folyamat révén alakítható, formálható. Ebben van szerepe a visszajelzésnek,
hiszen mikor valamilyen tevékenységet végzünk, jól esik, ha kapunk valamiféle
visszajelzést, hogy jó úton haladunk-e, megfelel-e amilyen módon végrehajtjuk a
feladatokat. Amennyiben a visszajelzés pozitív, meger södik a hitünk abban, hogy
eddig jó munkát végeztünk, és ad egy plusz energiát, motivációt, hogy tovább fol ytassuk azt, amit elkezdtünk. Ha viszont a visszajelzés során az derül ki, hogy még
nem állunk azon a szinten, amelyen kellene, szükség lenne fejleszteni önmagunkat,
akkor ez is hathat motiváló tényez ként, viszont ebben annak is szerepe van, hogy
milyen beállítottságú tanulóról van szó.
A sok sikerélmény növeli az egyén önbizalmát, nagyobb lelkesedéssel vág neki
egy-egy feladatnak, bizakodva hárítja el az el tte álló akadályokat. A kudarcok p edig éppen ellentétes hatást válthatnak ki: önbizalomhiány, csak a szükséges feladatot
elvégzése, azokból is csak olyanok vállalása, amelyek nem hordoznak magukban
nagy kockázatot.
A tanítási-tanulási folyamat során a tanár rendelkezésére nem áll túl sok választási lehet ség a jutalmazás terén, ugyanis ami szóba jöhet ilyenkor az nem más, mint
az osztályozás, esetleg a szóbeli vagy az írásbeli dicséret. Az osztályzásnak objektívnek, érvényesnek és megbízhatónak kell lennie. Objektivitás alatt azt értjük, hogy
a jegyre nem lehet hatással a tanár hangulata, vagy a tanuló eddigi teljesítménye, az
adott id pontban történ teljesítményt kell tükröznie a jegynek, segíteni kell a tanulót abban, hogy képet alkothasson saját tudásáról, képességeir l, visszajelzést kapjon
a teljesítményér l, mindez pedig oly módon történjen, hogy a jegy tükrözze a mögötte álló tudást. Éppen ennek el segítése érdekében el re meg van határozva a
tantervi követelményekben, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni, hogy
valaki ötöst, négyest, hármast stb kapjon.
31
Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata
Az osztályozás célja annak a megállapítása, hogy az adott tanuló milyen mértékben felelt meg az el írt követelményeknek, mennyire sajátította el azokat. 9 Igaz az,
hogy a tanulók sokszor igyekeznek mindenb l jobb jegyet szerezni, hiszen ezen
múlik a továbbtanulás, a felvételi, egy-egy jó munkahelyhez való hozzájutás, ezáltal
fontos, hogy megfelel visszajelzések kísérjék a tanulási folyamatot.
Létezik differenciált és differenciálatlan visszajelzés a teljesítményr l. A diff erenciált nem csak a konkrét teljesítményt, pl. feleletet értékeli, hanem kiragad bel le
egy-egy részletet, és azt fejti ki b vebben az oktató, növelve ezzel a tanulók szorgalmát, 10 pozitív értékítéletet hordoz magában a tanuló önértékelését tekintve, és
formálja a tanuláshoz való hozzáállást. A differenciálatlan teljesítmény visszajelzés
csak az adott teljesítmény helyességér l vagy helytelenségér l szolgál információval. A kudarckerül tanulókra a differenciált értékelés optimális ösztönz hatással
van, míg a sikerorientált tanulóknál elég a differenciált visszajelzés is, számukra ez
is megfelel mennyiségű információt tartalmaz, hiszen ket leginkább a versengés
ösztönzi.11
Sok kritika érte az évek során az iskolákban zajló teljesítményértékelést, annak
létjogosultságát, azonban azt mindenképpen be kell látnunk, hogy egy teljesítmén yközpontú világban élünk, ahol igenis számít az, hogy ki mit „tesz le az asztalra.
Az empirikus kutatás eredményei
Vizsgálati szempontok
A kutatásunk során az eddigiekben kifejtett teljesítményértékelés témakörét helyeztük el térbe, a fókuszban pedig az érdemjegyek álltak, amelyek az egyéb visszajelzési csatornákkal együtt (mint pl. a dicséret, jutalmazás, büntetés stb) az egyéni
teljesítmény meghatározásának, értékelésének és növelésének egyik eszközeként
funkcionálnak.
A megfelel teljesítménnyel elért sikerélmény lesz az, amely a kés bbiekben
önmagát generáló folyamattá válik, így felvet dik a kérdés, hogy a hallgatókban
felmerül-e a javítási hajlandóság, egy-egy sikertelen vizsgát követ en? Amennyiben
nem tör dnek bele, mi az, ami hajtja ket: a jobb jegy reménye, az elismeré s, a tanulmányi ösztöndíj, esetleg az, hogy saját maguknak megfelelhessenek? Melyek
azok a motiváló, ösztönz er k, amelyek generálják ezeket a folyamatokat? Ezen
kérdésekre kerestünk választ a kutatásunk során.
A vizsgált témakör és a hipotézisünk igazolása érdekében empirikus kutatást végeztünk kérd ívek segítségével a Pécsi Tudományegyetem egyes karjain – kivéve a
szekszárdit –, az ott tanuló hallgatók körében, így összesen Őő0 darab kérd ívvel
dolgoztunk.
Az elemzés célja annak megállapítása volt, hogy a hallgatóknak mennyire fontos
az érdemjegy, mi befolyásolja a teljesítményüket, mi ösztönzi ket egy jobb, mag asabb színvonalú teljesítmény elérésére, továbbá igyekeztünk feltárni, hogy a motivációnak mekkora szerepe van a teljesítményszintek alakulásában, valamint, hogy egy-
Kiss Árpád: Mérés, értékelés, osztályozás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. p.72.
Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest,
1989. p.117.
11
U.o. p.92.
9
10
32
A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban
egy sikeres, avagy sikertelen vizsga milyen érzéseket kelt a hallgatóságban: újabb
megmérettetésre sarkallja ket, avagy elmerülnek a kudarc okozta csalódottságban?
Elért eredmények
A kérd íves felmérésb l a legfontosabb eredményeket ragadjuk ki:
– A kérd ívet kitöltött hallgatók 49%-a nagymértékben fontosnak tartja, hogy
visszajelzést kapjon, hogy milyen mértékben felelt meg az elvárásoknak, hogyan
tudott teljesíteni egy számára kitűzött feladatot, vagy célt. Olyan személyek,
akiknek egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben fontos a visszacsatolás, csupán
3% volt, tehát elmondhatjuk, hogy szinte minden hallgatónak lényeges szempont, hogy visszajelzést kapjon az általa elért eredményekr l.
– Az egyetemi hallgatók túlnyomó többségét (80%) motiválja a jobb jegy szerzésének lehet sége, csupán 2% azon válaszadók aránya, akiket egyáltalán nem
ösztönöz egy jöv beli magasabb fokozatú érdemjegy.
– A jobb érdemjegy motiváló hatása az egyes egyetemi karokra lebontva a köve tkez képpen alakult:
Egyetemi karok
Egészségtudományi Kar
Bölcsészettudományi Kar
Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar
Művészeti Kar
Állam- és Jogtudományi Kar
Általános Orvostudományi Kar
Természettudományi Kar
Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar
Közgazdaságtudományi Kar
A jobb érdemjegy motiváló hatásának
mértéke a hallgatói válaszok alapján
70%
50%
30%
20%
10%
Tehát az Egészségtudományi Kar hallgatóit motiválja a legnagyobb mértékben,
a legkevésbé pedig (mindössze a megkérdezett hallgatók 10%-át) a Közgazdaságtudományi Karon tanulókat ösztönzi a jobb érdemjegy.
– A megkérdezettek többségénél (63%) pozitív hatással van a tanulási motiváció
alakulására az esetleges tanári dicséret és elismerés, fontos a hallgatóknak, hogy
visszajelzést kapjanak, és elismerjék a munkájukat, a küzdelmeiket, ezáltal er t
merítve ebb l a kés bbi feladatokhoz. A karok tekintetében ez a következ képpen alakult:
Egyetemi karok
Bölcsészettudományi Kar
Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési
Kar
Egészségtudományi Kar
Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar
Állam- és Jogtudományi Kar
Általános Orvostudományi Kar
Természettudományi Kar
Közgazdaságtudományi Kar
Művészeti Kar
33
Az oktatói dicséret, elismerés teljesítményt befolyásoló hatása a hallgatói
válaszok alapján
60%
40%
30%
20%
10%
Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata
Legnagyobb mértékben (a válaszadók 60%-át) a Bölcsészettudományi Kar, valamit a Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar hallgatóit befolyásolja a
teljesítményben a tanártól származó dicséret és elismerés, legkisebb mértékben
(10%) pedig a Közgazdaságtudományi Kar és a Művészeti Kar hallgatóit.
– Túlnyomó többségben vannak (98%) azok a hallgatók, akiknek n az önbizalma
egy-egy jó érdemjegy megszerzését követ en, a válaszadók nagyon kicsi száz alékánál nem történik csak önbizalom növekedés. Karokra lebontva is hasonló
képet kapunk ennél a dimenziónál, leginkább az Egészségtudományi Kar hallg atóinál figyelhet meg a magabiztosság és az önbizalom fejl dése, itt a hallgatók
70%-ánál van ez jelen, továbbá számottev létszám tapasztalta ezt a Bölcsészettudományi Kar, a Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar, valamint a
Művészeti Kar tanulói közül is.
A legkisebb mértékben (a megkérdezett hallgatók 30 százalékánál) az Állam- és
Jogtudományi Kar, az Általános Orvostudományi Kar és a Közgazdaságtudományi
Karnál volt mindez felfedezhet .
– A csoporttársaknak közepes mértékben van motiváló hatásuk egymásra a tanul ási hajlandóság tekintetében, a legtöbb tanulóra ugyanis nincs különösebb hatá ssal az, hogy a csoporttársai milyen hozzáállást tanúsítanak a tanulással, az oktató
elvárásokkal, követelményekkel szemben.
– Az egyes egyetemi karokon eltér en alakultak a tanulási motivációt befolyásoló
tényez k:
Leger sebb motivációs tényez a hallgatók számára
Egyetemi karok
Állam- és Jogtudományi Kar
Közgazdaságtudományi Kar
Művészeti Kar
Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar
Általános Orvostudományi Kar
Bölcsészettudományi Kar
Természettudományi Kar
Egészségtudományi Kar
Saját maguknak való megfelelés
Sikerélmény
Tudás megszerzése
Sikerélmény
Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar
Tanulmányi ösztöndíj
Forrás: a szerz k saját szerkesztése.
Összegzés
Kutatásunk során feltártuk a teljesítmény és a motiváció szerepét az egyén életében,
a teljesítmény értékelésének jelent ségét, funkcióját, valamint, hogy milyen tényez k alakítják az egyes emberek teljesítményét. Vizsgáltuk továbbá a tanulási motiváció alakulását, azt, hogy milyen hatásoktól, körülményekt l függ az er ssége,
hogyan befolyásolja azt a környezet. Analizáltuk az iskolai értékelés formáit, lehet ségeit, a tanulási motiváció jelenség körét, valamint a visszajelzések fontosságát a
hallgatókra nézve, majd egy kérd íves kutatás során bizonyítottuk hipotéziseink
helytállását.
A hipotézisünk – mely szerint a teljesítményértékelés a motiváció növelésének
egyik eszköze, ennek tükrében pedig a jobb jegy szerzésének lehet sége motiválja a
tanulót a jobb teljesítményre, továbbá, hogy az értékelés, a visszajelzés pozitív h atással van az egyéni teljesítmény alakulására – bizonyítást nyert.
34
A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban
A kérd íves felmérés során kiderült, hogy a motiváció hangsúlyos szerepet já tszik a teljesítményszintek formálódásában, ennek tükrében változik a tanulási ha jlandóság és a teljesít képesség. Meger sítést nyert, hogy a hallgatók nagy százalékának fontos, hogy visszajelzést kapjon a teljesítményér l, számít, hogy milyen
jegyet kapnak, mivel ez biztosítja azt, hogy továbbra is ösztönözve legyenek a tanulásra, és elhárítsák az eléjük gördül akadályokat. A jó jegy motiváló stratégiája
el térbe kerül, ugyanakkor a rossz jegy szerzése után is fennáll a javítási hajlandóság, annak érdekében, hogy a hallgatók növeljék a korábbi hatékonyságukat és minél
jobb eredményt tudjanak elérni. Az értékelések és a visszajelzések motiváló tényez ként funkcionálnak a teljesítmények alakulásában, egy-egy jó jegy, vagy sikeres
vizsga további „lökést” ad a hallgatóknak, ezen felül pedig motiválja ket az elism erés, és a dicséret.
Összességében elmondható, hogy az értékelések és visszajelzések során n a t anulók önérzete, önbecsülése, formálódik a tanuláshoz, és önfejlesztéshez való hozzáállása, ez pedig a kés bbi életpályája során is el kerül, megjelenik a munkahelyen
is, hiszen ott is folyamatosan szükség van arra, hogy fejlesszük önmagunkat, képe sségeinket, tudásunkat, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezhessünk.
Irodalomjegyzék:
Barkóczi Ilona – Putnoky Jen : Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.
GünterHanisch: A tanulók teljesítményének értékelése. In: István Bábosik, Richard
Olechowski (szerk.): Tanítás-tanulás-értékelés. Peter Lang Kiadó, Bécs, 2002.
Kiss Árpád: Mérés, értékelés, osztályozás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.
Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003.
Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
Vámosi Tamás: Gyakorlati aspektus a szakképzési rendszerben – vállalkozói motivációk.
Képzés és Gyakorlat, 2012/12. szám.
35
Demény Enikő
D EMÉNY E NIK
A lakótelepi megújulás lehet ségei a közterek,
közösségek és a helyi identitás vonatkozásában
a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül
Bevezetés: a kutatás motivációi, hipotézisei, módszertana
A kutatás el feltevéseinek megfogalmazása el tt kutatói pozíciómat szeretném röviden vázolni, amely elvezetett kutatásom témájához. Nem vagyok pécsi származású.
2011 szét l lakom Pécsett az uránvárosi egyetemi kampusz kollégiumában. Ide
érkezésem után arra figyeltem fel, hogy a helyi lakosság körében általános az Európa Kulturális F város (EKF) projekt utólagos negatív értékelése. A PTE FEEK kulturális mediátor mesterszakának kurzusain az EKF projekt több szempontú vizsgál atára nyílt lehet ségem. Tanáraink különböz , a projektben más-más szinten érintett
és érdekelt társadalmi szerepl ket hívtak el az órákra, akikt l a sikeresség és sikert elenség hol széttartó, hol egyez narratíváit hallhattuk. A projektben „bennmaradtak”
és „kirekesztettek” narratíváinak ismerete árnyaltabb képet nyújtott a projekt lebonyolításáról. A Pécs, a határtalan város eredeti pályázatában célként megfogalmazott kulturális várostervezés továbbá felkeltette az érdekl désem a város, az urbánus
hagyományok kultúrtörténete, valamint a társadalmi részvétellel megvalósított v árosmegújító gyakorlatok és módszerek iránt. Ezen belül pedig f leg a művészeti,
építészeti és társadalomtudományi módszerekkel megvalósított lakótelepi közössé gépít és –aktivizáló példák iránt kezdtem el kutatni romániai és magyarországi ter ületen. Az EKF részletesebb uránvárosi hatásairól csak kés bb, az Urbanista Konzorcium által 2012 tavaszán megrendezett Folytassa Uránváros! – avagy helyzetkép és
1
tennivalók Uránvárosban az EKF után programsorozaton szereztem tudomást.
Ekkor részt vettem a Közös tereink II. műhelybeszélgetésen. Egyik alkalommal pedig véletlenszerűen bevonódtam a programsorozatot kísér Helyben szociokulturális
művészeti projekt egyik akciójába. A műhelybeszélgetésen való részvétel után kez dtem el módszeresen felkutatni a lakótelep kialakulásának történetét, valamint az
EKF-hoz kapcsolódó uránvárosi projekteket. 2
A programsorozatról készült tanulmány, beszámolók letölthet k az ekf.afal.hu Városrészi
akciók menüpont alatt: http://ekf.afal.hu/varosreszi_akciok/uranvaros#akcio (2013.01.08.)
2
2010 – 2012. között Uránvárosban számos köztéri művészeti akcióra került sor: 2010 – az
Artopolis Egyesület által szervezett Pécs PLACCC Fesztivál uránvárosi helyszínnel is/LakásKaland-Túra nevű performatív túra és köztéri művészeti beavatkozások; 2011 – Kioldások
Vidámparkja I, II. utcaszínház a Retextil Alapítvány Malom Csoportja, az Üres Tér Egyesület, a Sosemart Kulturális Egyesület és Hajdú András franciaországi képz művész együttm űködésével; a Palatinus Dóra és Makra Zoltán tervezte 37 nm köztéri szobor felavatása Uránváros f terén, a Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat a Köztéri Művészetért nyertes alkotásaként; 2012 – Folytassa Uránváros! avagy helyzetkép és tennivalók Uránvárosban
1
36
A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában
a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül
A pécsi EKF projekt annak ellenére, hogy a helyi társadalom számos szerepl je
számára nem váltotta be a hozzá fűzött kulturális alapú gazdasági és társadalmi v árosmegújulás reményeit, hipotézisem szerint Uránvárosban katalizátor szereppel
bírt. El remozdította a lakótelep fizikai és társadalmi megújulásában érdekelt, eltér
szakterületekr l érkez társadalmi szerepl k együttműködési hálóinak kialakulását,
és alkalmat nyújtott a lokális közösségr l, identitásról és társadalmi részvételr l
3
szóló kurrens narratívák megfogalmazására. A köztérfelújítás, a köztéri művészeti
akciók és a Folytassa Uránváros!-programok szétaprózottságuk ellenére számos
olyan közös ponttal rendelkeznek, amely lehet vé teszi egy összetartó uránvárosi
városmegújító folyamatként való olvasatukat. Ilyen közös fókusznak számít a köztér
társadalmi szerepének, a városrészi identitás és helyi közösségépítés, valamint a
helyi lakók bevonásának a felértékelése.
Az elmúlt két évben Uránvárosban számos művészeti projekt valósult meg ép ítészek és művészek partnerségében. A Közterek és parkok megújulása kulcsprojekt,
a Victor Vasarely Köztéri Művészeti Pályázat, a PLACCC Fesztivál és a Folytassa
Uránváros! programok koncepciója a lakosok megszólítását és bevonását, a helyi
identitás köztéri/közösségi térben való kifejezését, a közösségi kapcsolatok meger sítését tűzték ki célul. Az Uránváros megújulásába újonnan és ideiglenesen beka pcsolódó társadalmi szerepl k, illetve a már több évtizede itt tevékenyked kulturális
intézmények képvisel i eltér közösség, köztér és identitás narratívái Uránváros
társadalmi közegének eltér aspektusaira képesek rávilágítani.
Kutatásom célja a folyamatban részt vev társadalmi szerepl k azonosítása, a
közöttük létrejöv együttműködési hálók milyenségének, valamint az uránvárosi
közösségr l, köztérr l és helyi identitásról kialakított narratíváik felfedése és
dialogikus viszonyba állítása.
Kutatói kérdéseim a következ képp hangzanak: 1. Az egyes szerepl k milyen
szerepkörben és motivációkkal kapcsolódtak be az uránvárosi városmegújító folyamatokba? 2. Milyen kooperációs hálók alakultak ki közöttük? 3. Milyennek látják
saját illetve az együttműköd partnerek cselekedeteit? Hogyan értékelik egymás
munkáját? Ő. Milyen uránvárosi közösségképzetekkel rendelkeznek? ő. Milyen urán városi köztereket használtak saját tevékenységeik során?
Az uránvárosi városmegújító folyamatokban képz d egyedi társadalmi visz onyok mibenlétére, és az ebben a viszonyban kialakuló cselekvések, gondolkodási
mintázatok és értékrendek felfedéséhez és értelmezéséhez jellemz en kvalitatív
módszereket – egyéni és fókuszcsoportos strukturált interjúkat, majd ezek narratí velemzését – használtam. Az uránvárosi városmegújulási folyamatokban részt vev
társadalmi szerepl knek az uránvárosi közösségr l, köztérr l és identitásról, illetve a
városrész megújulásával kapcsolatos elbeszéléseit az uránvárosi kulturális intézmények (Minerva Könyvtár, Szivárvány Gyermekház majd 2012-t l Pécsi Kulturális
Központ, a Pécsi Harmadik Színház) és civil egyesületek (Pécsi K r si Csoma Sá naz EKF után programsorozathoz kapcsolódó Helyben! szociokulturális köztéri művészeti
akciók.
3
Az EKF utólagos értékeléséhez ld. Elemző értékelés a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól. Pécs Megyei Jogú Önkormányzat, Pécs, 2011.
http://eugyintezes.pecs.hu/static/tempPdf/ekf_elemzes.pdf (2013.01.08.)
37
Demény Enikő
dor Egyesület, Görög Egyesület) képvisel ib l összeálló fókuszcsoportos interjú,4
illetve az építészekkel, művészekkel és művészeti menedzserekkel készített egyéni
interjúk alapján térképeztem fel. 5 Az egyes köztéri művészeti projektleírásokat,
utólagos projekt-beszámolókat ugyancsak az uránvárosi városmegújulási folyamatok
értelmezési narratíváiként elemeztem.
A fókuszcsoportos interjúkban els sorban az egyes intézményeknek a helyi társadalom kulturális és szociális életébe való beágyazottságuk fokát feltáró kérdések
domináltak. Az egyéni interjúkérdések az egyes (szak)területek sajátos néz pontját
igyekeztek feltárni. A művészekkel készült interjúk a köztéri művészet uránvár osi
kontextusba való megvalósulásáról, valamint a köztéri művészetnek a lakótelepi
megújulásban játszott szerepér l és lehet ségeire kérdeztek rá.
Az interjúválaszok narratív elemzése során els lépésként a kutatásba bevont
társadalmi szerepl k specifikus uránvárosi köztér, közösség és identitás narratíváit
azonosítottam, és hoztam egymással összefüggésbe. Az elemzés második blokkjában
az egyes aktorok közötti együttműködési hálók sajátosságait elemeztem. Utoljára
pedig a különböz aktoroknak a város-megújulási folyamatok sikerességét és sikertelenségét mikro- és mezoszinten magyarázó mintázatait gyűjtöttem össze. 6
Jelen publikációban a fenti témakörök szerint csoportosított interjúnarratívákból szeretnék megosztani részleteket. El tte azonban röviden bemut atom
az EKF projekt társadalmi részvétellel és Uránváros megújulásával kapcsolatos v onatkozásait.
Fókuszcsoportos interjú három uránvárosi kulturális intézmény és két civil szervezet képvisel jével: Görög Egyesület (1998-t l működik Uránvárosban): B.Gy. férfi, titkár, ő7 éve él
Uránvárosban; Minerva Könyvtár (1984-t l uránvárosi székhellyel): L.B.N., n , elnök –
könyvtárigazgató, 3 éve dolgozik Uránvárosban; Pécsi Harmadik Színház (1984-t l, el tte
Ságvári Endre Művel dési Ház): Sz.S.M. n , szervez – el adó, 1 éve dolgozik Uránvárosban; Szivárvány Gyermekház (1984-ben nyílt meg → 2012-t l Pécsi Kulturális Központ):
V.Á., n , művel désszervez , 7 éve dolgozik Uránvárosban; Pécsi Kőrösi Csoma Egyesület
(2004 – 2012. között) S.M., férfi, volt elnök, 10 éve él Uránvárosban.
5
2010 Pécsi PLACCC Fesztivál kurátorával, f szervez jével, az Artopolis Egyesület elnökével; a 37 nm c. public art szobor alkotóival; Helyi köztéri művészeti alkotóközösségek képvisel ivel: Retextil Alapítvány, Malom Csoport szakmai-művészeti vezet jével, az Üres Tér
Társulat performatív köztéri művészeti (színház, utcaszínház, performance) csoportosulás
szakmai vezet jével; Helyi építészekkel: P.Z. – helyi építész, a Folytassa Uránváros! avagy
helyzetkép és tennivalók Uránvárosban az EKF után programsorozat egyik f szervez je,
uránvárosi lakos, B.Z. – helyi építész, a Dél-Dunántúli Építész Kamara Építészet és Kontextus c. EKF program keretén belül kiírt Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat a
Köztéri Művészetért egyik menedzsere, együttműködött a 37 nm szobor műszaki kivitelezésében, valamint az uránvárosi PLACCC Fesztivál Minimum Építész Irodája által szervezett
szobaszínház-produkció szervez je.
6
Az interjúk narratív vizsgálatának módszertani szempontjaihoz ld. Szabó Márton Közpolitikai diskurzuselemzés c. tanulmányát. A tanulmány a Kolnai-díj átadásakor a Magyar Politikatudományi Társaság XVIII. Vándorgyűlésén, Veszprémben 2012. június 22 -én tartott el adás
b vített és kiegészített változata.
http://www.tk.mta.hu/pti/uploaded_files/971_1347612216.pdf (2012. 12.11.)
4
38
A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a he lyi identitás vonatkozásában
a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül
A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt
a társadalmi részvétel és a lakótelepek megújulásának tükrében
A Pécs 2010 EKF cím elnyerésével Pécs egyben az európai városok szimbolikus
gazdaságának globális szintű versenyébe is beszállt. 7„Pécs célja az volt, hogy a
művészetet és a kultúrát a korábbi ipari területek gazdasági és társadalmi rehabil itációjának egyik eszközévé avassa…” – olvashatjuk az Európai Bizottság által készült 2011-es küls értékelésben. 8 Az amerikai és nyugat-európai gyakorlatban már a
’90-es évekt l megalapozott kulturális vagy kreatív városfejlesztés módszertana,
valamint az EKF pályázat társadalmasítási folyamatokra vonatkozó kritériumre ndszere kulcsszerepet tulajdonít a lakosok és a helyi civil szervezetek bevonásának a
koncepcióalkotás, a programok operatív megvalósítása és a projektek lebonyolítása
terén. A kulturális tervezés egy olyan újszerű interdiszciplináris közelítésmódot
igényel a várostervez k részér l, amely a fejlesztések során a műszaki-gazdasági
szempontokat kiegészíti a humántudományok és a lakosok várossal kapcsolatos
közvetlen mindennapi tapasztalataival, igényeivel és elképzeléseivel. A pécsi EKF
projekt, derül ki az utólagos értékelésekb l, elmulasztotta a lakosság és a civil szervezetek tényleges bevonását a tervezés és kivitelezés folyamatába. Az átpolitizált
pályázati mechanizmusok és a fenntarthatatlannak vélt kulturális infrastrukturális
fejlesztéseken kívül, a helyi civil társadalmi szerepl k részvétele és a közösségek
bevonása iránti városvezetési érdektelenség keltette a legnagyobb elégedetlenséget
lokális szinten. „A város és az egyetem, a politika és a civil világ, a központ és a
periféria, a tudományos/művészeti elit és a városlakók között egyaránt mély, talán
nem is teljesen tudatosult kommunikációs gátak léteztek, amelyek akadályozták az
együttműködés és a bizalom légkörének megteremtését.” – olvassuk az EKF társadalmi környezetére vonatkozó megállapítások sorában az önkormányzat által megrendelt projektértékel elemzésekhez írt bevezet ben. 9
A Takáts József által megírt, viszont a kés bbiekben az irányítása alól kikerült
Pécs, a határtalan város eredeti pályázat koncepciójában a város szocializmus kori
kulturális örökségének a feldolgozása a kulturális év egyik nagy témája lett volna. 10
A pályázati koncepció szerint a kelet-közép-európai rendszerváltások huszadik évfordulójával egybees 2009-2010-es EKF év kiváló alakalom lehetett volna Pécs
Trócsányi András: A kulturális gazdaság szerepe a városok megújulásában – Pécs adottságai
és
esélyei,
2008.
http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/tarsadalom/otka/pdf/kulturalis_gazdasag_es_varosmegujulas.pdf
(2013.01.08.) Megjelent In: Pap N. (szerk.): Kultúra – Területfejlesztés. Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben. Geographica Pannonica Nova 2. PTE FI – Imedias Kiadó, Pécs,
p. 231- 244.
8
A Bizottság Jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának. A
2010-es Európa Kulturális F városa („Essen a Ruhr-vidékért”, Pécs és Isztambul) eseménysorozat utólagos értékelése. Brüsszel, 2011, p. 7.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0921:FIN:HU:PDF
(2013.01.05.)
9
Elemz értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális F városa program tapasztalatairól. PMJÖ,
Pécs, 2011, p.7.
10
Pécs, a határtalan város. A nyertes pályázat. http://www.hhrf.org/europaiutas/61/
EuropaKF_Pecs.pdf (2013.01.08.)
7
39
Demény Enikő
sajátos szocialista kulturális hagyatékának feldolgozására. Ennek ellenére, a pályázat
körül keletkezett bels társadalmi feszültségek és a rendszerváltás el tti városi é rtelmiségi korosztály magjának az EKF folyamatokból való kívülmaradása miatt „a
Kádár-korszakot leginkább szemérmes hallgatás övezte, s ezzel eltűnt annak a lehetősége, hogy érdemi reflexió történjen Pécs egyik legfontosabb – a városi identitást
meghatározó, de akár országos vagy nemzetközi szinten is érdekes – témájára, a
szocializmus épített, kulturális és társadalmi örökségére. De a feladat és a kihívás
ennek ellenére mindmáig jelen van: a város identitása, önképe számára oly fontos
korszaknak valamilyen módon be kell épülnie a város kulturális emlékezetébe.”11
A megvalósult kulturális infrastrukturális fejlesztések f leg a magas kultúrára
fektettek hangsúlyt. A tényleges társadalmi bevonást, a városlakók mindennapi ku ltúrájának, illetve a helyi civil szféra művészeti és kulturális szervezeteinek aktív
részvételét lehet vé tev programok száma kevésnek bizonyult a kulturális intézmények fejlesztésére szánt forrásokhoz képest. „Sajnos a kulturális „hardware-rel”
kapcsolatos tervezőmunka mögött a „software”, a programok, rendezvények, a kín álat nem infrastrukturális elemei háttérbe szorulni látszanak.” – hívja fel a figyelmet
Trócsányi András a kulturális év felvezet id szakában. 12 Pécs lakótelepei nem kerültek be az EKF átfogó kulturális alapú városrehabilitációs célkitűzésének látókör ébe. A Dél-Dunántúli Operatív Program keretében finanszírozott öt EKF kulcsprojekt
közül csupán a legkisebb költségvetéssel bíró Közterek és parkok újjáélesztése projekt tett lehet vé fizikai fejlesztést a lakótelepeken is. A városalközpontok rehabil itációjának célkitűzései között a policentrikus városi térszerkezet megteremtése me llett másodikként szerepel a városrészi identitás kialakítása és a közösségépítés. 13 Ez
a kulcsprojekt volt az, amely els sorban nem a reprezentatív kulturális terek fejles ztésével, hanem a városi lakosok által a mindennapokban használt terek min ségjav ítását célozta. A felújításokat azonban nem el zte meg igazi kulturális tervezés. A
helyieknek a lakókörnyezetükkel kapcsolatos változásokba való beleszólására nem
került sor.14
Az EKF projekt uránvárosi specifikumát a lakótelep fizikai és a társadalmi me gújulásának keresztez désében betöltött szerepe adja. A köztérfelújító projekt keret ében rehabilitált uránvárosi f tér a lakótelep közterében végbement legnagyobb vá ltozásnak számít az elmúlt húsz évben. Uránváros esetében az EKF nem csupán a
lakótelep f terének és játszóterének megújulását tette lehet vé, hanem olyan kulturális-társadalmi programoknak is helyet adott, amelyek a 21. századi városmegújító
gyakorlatok módszereivel (pl. köztéri művészet) kívánták meg újrafogalmazni a
helyi társadalom identitásának releváns kérdéseit. A társadalmi megújulás motivációi között szerepelt az uránvárosi lakosok helyhez való köt désének meger sítése, az
Szíjártó Zsolt: Koncepció és kontextus. Az EKF projekt és Pécs. In: PMJÖ (2011), i.m., p.
164.
12
Uo. Trócsányi (2008).
13
Magay Miklós: Városalközpont-rehabilitációk Pécsett, avagy a „Közterek és parkok megújítása” projekt. In: Területfejlesztés és Innováció, 2010, Ő. évfolyam 1. szám p. 36 – 45.
http://epa.oszk.hu/01900/01951/00009/pdf/teruletfejlesztes_es_innovacio_EPA01951_2010_
01_1-14.pdf (2013.01.04.)
14
2006-ban volt ugyan egy EKF civil pályázat, amelynek ötleteit beépítették volna a köztérfelújítások során, de a több mint 300 pályamű közül minimális valósult meg, és azok sem a
köztérfelújításokhoz kapcsolódva.
11
40
A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában
a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül
uránvárosi identitást felmutató szociokulturális köztéri művészeti alkotás létrehoz ása, a lakosok jó szomszédi viszonyainak a felelevenítése, a közösségépítés, valamint
a lakosok bevonása a saját környezetüket érint problémák és lehetséges megold ások megvitatatásába. Nem célom az egyes programelemek részletes bemutatása és
lefolyásuknak elemzése. Helyette az ezeket kezdeményez építészek, művészek és
művészeti menedzserek sajátos attitűdjeit szeretném feltárni. Kutatásom egyik alapkérdése az volt, hogy az együttműköd szerepl k milyennek látják saját és egymás
cselekedeteiket az együttműködés folyamatában. Az interjúkérdéseimr e érkezett
válaszok felfedik a városmegújítás folyamatába becsatlakozó társadalmi szerepl k
különböz motivációit, az együttműködést nehezít vagy meghiúsító okokat, val amint a kooperatív (város)tervezést gátló helyi tényez ket. A társadalmi szerepl k
egymás mellé kerül széttartó magyarázatai és értelmezései ugyanakkor rámutatnak
a helyi társadalmi együttműködésnek azokra a kritikus pontjaira, amelyek a jöv ben
el segíthetik egy, a helyi lakosok igényeire érzékeny lakótelepi megújulási terv
kidolgozását.
A városmegújulás társadalmi szereplői Uránvárosban
A helyi építész szakma egy szűk rétege a legaktívabb kezdeményez ként, különböz
szerepkörökben tűnik fel az uránvárosi városmegújító folyamatokban. Az általam
vizsgált projektekben az építészek a folyamatok elindítóiként, művészeti és társadalmasítási projektek koordinátoraiként, a helyi intézményi képvisel k, civilek és
szakmai csoportosulások és a lakosok közötti közvetít kként jelennek meg. A lok ális szinten létrejöv városrész-megújító együttműködési hálók (művészekkel, uránvárosi érdekeltségű civilekkel, szakmai szerepl kkel és intézményi képvisel kkel)
az építészek személyes és szakmai kapcsolatai mentén alakultak ki. Az individuális
kapcsolatok, bizalmi rendszerek el joga a pécsi civil társadalom kooperációs hálóinak a kialakulásában hangsúlyos témaként szerepelt a fókuszcsoportos interjú során.
Az EKF-hez kapcsolódó uránvárosi köztéri művészeti akciók túlnyomó része
ugyancsak az építészek által indítványozott pályázati vagy felkéréses művészeti
projektek nyomán valósultak meg. Az Uránváros f terén 2011-ben felavatott 37 nm
szobor a Dél-Dunántúli Építész Kamara két építésze által kezdeményezett és koord inált Victor Vasarely Nemzetközi Pályázat a Köztéri Művészetért nyertes pályaműveként valósulhatott meg. Küls kezdeményezésként jött létre a Placcc Fesztivál. A
rendhagyó módon budapesti helyszínnel megrendezett PLACCC Fesztivál p écsi/uránvárosi megszervezését a budapesti Artopolis Egyesület kezdeményezte a
Hungarofest Kft., a pécsi EKF projekt kulturális program-menedzserének irányába.
Az EKF utóhatásait és a városrész átfogó helyzetelemzését tematizáló Folytassa
Uránváros! programsorozatot pedig a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. megbíz ásából az Urbanista Konzorcium két olyan építésze bonyolította le, akik 2011-ben a
Horváth&Patartics Építész Irodájuk nevében kértek fel helyi művészeket a Kioldások Vidámparkja interaktív utcaszínház, a 37 nm nevű szobor felavatását kísér
rendezvény megszervezésére. 15
Együttműködtek az Üres Tér Társulat, Retextil Alapítvány, a SosemArt Kulturális Egyesület, a Labor Kulturális Szolgáltató Szociális Szövetkezet, Hajdú István franciaországi utc aszínház-művész, az Endresz György utcai Életmin ség Fejleszt Központ által foglalkoztatott
értelmileg akadályozott fiatalok.
15
41
Demény Enikő
Kurrens uránvárosi köztér-narratívák
A városmegújító szerepl k uránvárosi köztér definíciójának és köztér használatának
feltérképezésekor a köztér a társadalmi nyilvánosság közintézményi és nyilvános
(f tér, játszótér, utca, piac) formáit foglalta magába. Azért kerültem a fogalom po ntos tartalmi lehatárolását, mert nem egy bizonyos köztér-típus uránvárosi visszaigazolását, hanem a közelmúlt városmegújító folyamatai által érvényesnek/relevánsnak
gondolt uránvárosi köztér-narratívákat kerestem. Kíváncsi voltam, hogy a rendszerváltás után több mint húsz évvel, Uránvárosban melyek a társadalmi nyilvánossá gnak azok a valóságos és lehetséges helyei, amelyek befogadják, támogatják és lehet vé teszik a társadalmi megújulást és részvételt?
A fókuszcsoport résztvev i az általuk képviselt intézmény városrészi szerepének
és lokális identitásának a meghatározásakor f leg ennek hiányáról, kialakulatlans ágáról számoltak be. Az interjú során a helyi kulturális intézményeknek a lakótelep
társadalmi életében feltételezett fontos szerepe több szempontból is megkérd jel ez dött. A résztvev k elbeszéléseiben az egyes intézmények gyenge társadalmi nyi lvánosság-szerepe több szinten is összefügg a térbeliség és az infrastruktúra problémájával. A lakótelepet átvágó gyorsforgalmi úthálózat és a közintézményi infrastruktúra el nytelen, periférikus térbeli elhelyezése, valamint az eredeti építészeti terv
hiányos kivitelezése az intézményi terek intenzívebb használatát gátló tényez ként
szerepel az interjúalanyok narratíváiban.
„A Minerva Könyvtárat a Szilárd Leó parkba, a Mecsek Áruházzal szembe te rvezték. Sokkal jobb helye lett volna ott, látogatottabb lett volna, jobban részt vett
volna a városrész életében. A könyvtár peremhelyzetben van. Sem a szigeti, sem az
uránvárosi városrészbe nem tartozik bele. Kiesünk a látótérb l, egy vakfoltba v agyunk itt.” (L. B. N. )
„Nem a peremlét a rossz, hanem a közlekedés a katasztrofális. A 6-os út és a
Tüzér utca átvágja a városrészeket. Nem befejezett a város magja. Hiányzik a Szilárd Leóból ez az intézmény [a lakótelep központjában Dénesi Ödön terveiben sz erepl , de megvalósulatlan kulturális központra utal].” (S.Á.)
„Autóval megközelíthetetlen [Szivárvány Gyermekház]… nincs kitáblázva rendesen. Nincs kényelmes sétálóút, amivel az ember sétálva odajuthatna. Eltűnik, hogy
hol vagytok.” (L.B.N.)
Az érintett intézmények a városi kulturális politika utóbbi években hozott dönt éseinek tükrében városszinten is hátrányos helyzetben tüntetik fel az uránvárosi kulturális intézmények pozícióját. Úgy vélik, hogy az EKF projekt egyik fejlesztéseként
rehabilitált keleti városrészben található Zsolnay Kulturális Negyed megosztja, és
versenyhelyzetbe hozza a város kulturális intézményeit.
„A Kulturális Központtal [Zsolnay Kulturális Negyed], ami csodálatosan szépre
sikerült, a város totális kulturális életének a szétverését is sikerült elérni…Oda ki, a
Zsolnay gyárba nem megy senki sem.” (B.Gy.)
„A városvezetésnek el kellett volna döntenie, hogy a meglév Kulturális Központot, színházakat, kulturális intézményeket segítse, mintsem egy olyan monstr umot [Zs.K.N.] létrehozni, amely ékessége a városnak, csak valakinek ki kell termelni
annak költségeit is. Az, ott kint az újdonság erejével hat még. Az iskolák igyekeznek
oda vinni diákjaikat. mindent próbálnak oda két kézzel… szétaprózódnak a dolgok.”
(Sz.S.M.)
A Görög Egyesület által havi rendszerességgel megtartott görög táncház, a k orábban belvárosi helyszínen működ Ifjúsági Ház Zsolnay Negyedbe tö rtén kiköl42
A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában
a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül
töztetése után, ugyancsak kikerült a keleti városrészbe. A fókuszcsoport egyes i ntézményi képvisel i a verseng pozíciót nem csak városszinten, hanem a lakótelepen
belül is érzékelik.
„Semmi összefüggés nincs aközött, hogy mi [Szivárvány Gyermekház] Uránvárosban vagyunk. Nem tudunk igazán rendes kapcsolatot, hálózatot létesíteni az isk olákkal. Ami a cél lenne, hogy közösen pályázzunk, partnerek legyenek a dologban.
Olyan ingyenes lehet ségeket kínálunk, amiért meg kellene tenni a 300 -Ő00 métert,
és még azok is megtehetetlenek… Ennek oka az iskolák és az óvodák közötti versengés. A pedagógusoktól tudjuk, hogy sokszor úgy érzik – f leg az óvodapedagógusok a f nökükt l megkapták ezt kiosztva, mint feladatot –, hogy k maguknak
kell a tanórán kívüli kulturális feladatokat ellátniuk, és amennyiben intézményhez
fordulnak, ez a szül vagy a város felé egyfajta gyengeségnek a megmutatkozása.
Egy közművel dési intézménynek nagyon nagy baj, hogyha egy oktatási intézmény,
úgy érzi, hogy a saját gyengeségét ismeri el, ha hozzá fordul.” (V.Á.)
A közoktatási intézményekkel való kooperáció els sorban a személyes befolyás
hatására valósul meg. A résztvev intézményi és egyesületi képvisel k egymás k özött hatékony együttműködésr l számolnak be. Igyekeznek összehango lni és partnerként segíteni egymás rendezvényeit. A legaktívabban együttműköd intézmény a
Minerva Könyvtár. Többször is együttműködött már a Szivárvány Gyermekházzal és
az egykori Pécsi Kör si Csoma Sándor Egyesülettel lakótelepi közösségi és váro störténeti programokon. A Görög Egyesülettel való kapcsolatfelvétel viszont a fókuszcsoportos beszélgetésig sikeretlennek bizonyult.
A város kulturális intézményszervezeti átalakulásának következményeként a
Szivárvány Gyermekházat 2012 nyarától a Pécsi Kulturális Központtá nevezték ki.
Az új városszintű szerepkör a szervezeti változások ellenére nem idegen a Gyermekház számára, ugyanis V.Á. művel désszervez elmondása szerint az intézmény a
gyerekeknek és családoknak rendezett programjaival a funkcióváltás el tt is váro sszintű vonzáskörrel rendelkezett. A szolgáltatóházi szerepkör folytán ugyanakkor
számos civil szervezetnek ad otthont, ami a város minden részér l odavonzott fiat alokkal pezsg vé teszi a ház életét és b víti horizontális kapcsolati hálóit. V.Á. ugyanakkor a városszintű szerepkörnek egy a lakótelep szociális problémáival való foglalkozást hátráltató tényez t is tulajdonít:
„A Szivárványban korábban, a lakótelepen él hátrányosabb helyzetű gyereke knek Játék Klub működött, de ahogy a civil szervezetek egyre jobban elterjedtek a
házban, azért mert ebb l is egyre több bevételt termelünk, egyre több termet töltenek
ki, a klub átkerült a Tetthelyhez. 16 Most már nem annyira rendszeres. Mindig személyhez köt dtek ezek a gyerekek.” (V. Á.)
A Harmadik Színház részér l érkez munkatárs többször is meger sítette álláspontját, miszerint a színháznak az uránvárosiak kulturális életében betöltött szerepe
minimális. Jellemz , hogy az intézményi képvisel k a helyi kulturális életben betö ltött szerepüket városszintű viszonylatban pozitívabbnak érzik, mint lokális szinten.
„A Pécsi Harmadik Színháznak rétegközönsége van, és abszolút nem Uránváros
a jellemz je.” (Sz.S.M.)
16
A Baranya Megyei Ifjúságáért Tetthely Hálózatának pécsi irodája.
43
Demény Enikő
A helyi társadalom életében valódi nyilvánossági térként való működésüket akadályozó további magyarázatként– az el nytelen fizikai-térbeli pozíción túl (periféria,
versenyhelyzet más városrészi és városszintű oktatási és kulturális intézményekkel)
– szerepel az önkormányzati fenntartás szabályozó kerete. A profitszerzési és szolgáltatóházi kötelezettség a Pécsi Kulturális Központot és a Harmadik Színházat
megfosztja a közterekre jellemz ingyenes és közvetlen hozzáférést l. Az intézményi képvisel k narratívái kiemelték a közintézmények tereire vonatkozó központi
szabályozásoknak azokat az ellentmondásos aspektusait, amelyek véleményük sz erint a mindennapokban gátolják valódi közösségi térként való működésüket:
„Nekünk munkaköri feladat, hogy közösségi tér legyünk… A város elvárja, hogy
közösségi térként működjünk, ugyanakkor a termeinket szigorúan tilos bárkinek
ingyen kiadni... Bevételt kell termelni, mivel a várostól kapjuk a pénzt.” (V.Á.)
„Sajnos, terembérleti díj nálunk [Harmadik Színház] is működik. Amíg Ságvári
Endre Művel dési Házként működött teljesen más volt a funkciója. Addig sok k özösségi dolgot el tudott látni.” (Sz.S.M.)
A Minerva Könyvtár fenntartása egyesületi formában valósul meg, ezért nem t erembér-köteles. A könyvtárigazgató a könyvtár közösségi térré való átalakulását
szeretné elérni hosszútávon. A könyvtári tér funkciób vít törekvésének hátterében
az intézmény fenntarthatósága, valamint az Uránvárosban jelenleg hiátusként emlegetett közösségi tér intézményen belüli kialakítása áll.
A helyi kulturális intézmények és egyesületek nem csak az intézményi, hanem a
nyilvános köztér narratívájával is éltek, amikor kimondottan az uránvárosi közösségépítést célzó programjaikról számoltak be. Az intézményi teret átlép rendezv ényeik egyben rámutatnak az uránvárosi intézmények nyilvános köztér -használatára
is: Mecsek Áruház és 17 emeletes el tti tér, Szilárd Leó Park. Találunk már hagyományossá vált köztéri rendezvényeket, mint a Bányásznapok, a Gyermeknap és a
Mindenki Karácsonya ünnepség. A hagyományos városszépít tevékenységre példa
az el ször 2012 szén megrendezett Virágoztassuk fel a Harmadik Színházat évadnyitó ingyenes családi nap keretében megszervezett színház körüli közös virágültetés. Vannak globális kulturális mozgalmi irányokat felmutató újszerű kezdeményezések is. Ilyen például az egykori K rösi Cs. S. Egyesület által a Critical Mass, a
biciklizés urbánus kultúráját világszinten terjeszt kerékpáros mozgalom analógiájára szervezett Kidical Mass, amely kimondottan a gyerekes családokat célozta meg.
Az uránvárosi köztérfelújítás körül kialakult egymással ütköz álláspontok lá thatóvá teszik a társadalmi bevonás elmaradásának negatív hatásait. Az általam meginterjúvoltak álláspontja a szakmai és szubjektív néz pontok függvényében változik.
Az építészek els sorban nem a min ségietlen műszaki kivitelezés („betonáradat”),
hanem a rehabilitáció során elmaradt társadalmi bevonás, valamint a társad almi
együttműködés kultúrájának tanulási lehet ségét elszalasztó EKF miatt gondolják
kevésbé sikeresnek a köztérfelújításokat.
„Hogyha az emberek szemszögéb l próbálom elképzelni, azt látom, hogy nagyon örülnek, hogy átalakult a terek anyagi min sége, de szinte már mikrotörténeti
léptékkel mérhet bűne ennek a folyamatnak, hogy nem vonta be az embereket. Ha
az emberek érezték volna azt, hogy ehhez nekik közük van, az egy földindulásszerű
folyamatot jelentett volna saját helyi identitásuk és önszervez désük szempontjából.
A bevonás, az együttműködés tapasztalata nagyon fontos lett volna a helyiek számára...” (B.Z. építész)
44
A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában
a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül
„Butaság lenne azt gondolni, hogy az emberek beleszólhattak volna a hangve rsenyterem megépítésébe, de azt, hogy az adott köztéren milyen igényeik vannak,
ezeket fel kellett volna mérni. Voltak egyébként ilyen típusú felmérések a város
különböz pontjain, de buta kérdéseket tettek fel: pl. szeretné-e, hogy több legyen a
pad, a kuka. Meglep módon mindenki szerette volna.” (P.Z. építész)
A fókuszcsoportos interjún S.Á., a nemrégiben megszűnt kimondottan Uránváros-érdekelt civil egyesület egykori elnöke, széls séges álláspontot fogalmazott meg
a köztérfelújítás kapcsán. Számára a köztérfelújítás műszaki („mindent lenyelő betonáradat”) és jelképes („szellemi sivárság”, „múlt teljes eltörlése és megtagadása”)
szinten is kudarcot jelent. V.Á. művel désszervez a múltbeli tapasztalataival ö szszehasonlítva viszont f leg pozitív fejl dést lát a köztérfelújításban.
„Vitatkoznék S. Á.-dal. Nagyon jelent s változást látok a köztérfelújítás óta,
százszor jobban belakják ezt a teret. Amikor egyetemistaként a városba érkeztem,
sivár, kopár, lehangoló látványt nyújtott Uránváros közepe. Részben, az anyagi ok okon kívül, ezért sem döntöttem Uránváros mellett. Ez, ami most van, jelent sen
megváltoztatatta ezt a dolgot… Ahhoz képest, hogy ez a hajléktalanok székhelye
volt, sehova se vezet ösvényekkel (...) A 17 emeletes el tti térre is vonatkozik ez a
nagyon pozitív megújulás. Amióta az anyukáknak ezer hely van, ho gy leüljenek,
pihenjenek a hangulatosan kialakított filagóriás ül padokon, eközben a gyerekek
szuperül tudnak a kis bringákkal biciklizni akadály nélkül.” (V.Á.)
A Görög Egyesület titkára t sgyökeres uránvárosiként saját álláspontját a helyi
lakosság kollektív szemszögéb l fogalmazza meg.
„Utóbbi egy-két évben, amikor Uránváros központját kicsit átalakították, és e mberibb lett a centrum a Mecsek Áruház környékén, azt lehetett látni, hogy az emb erek, különösen az id sek, az asztalokra kipakolva sakkoznak, nem isznak, nem dorbézolnak. Ez megnyugtató folyamatnak látszik. Ösztönösen belakják [a teret], sa kkoznak, elbeszélgetnek. Látom, hogy lemennek a bányász emberek, az id sek, és
kialakulnak valamilyen formában közösségek. Ez annak a jele, hogy az emberek ott
jól érzik magukat azzal együtt, hogy azt a „kis házikót” [37 nm köztéri szobor] nem
nagyon szeretik. A tér kialakulása mindenképp pozitív irányba megy el, annak ell enére, hogy vannak dolgok, amiket a lakosság nagyon nehezen fogad el.” (B.Gy.)
Uránvárosi közösségképzetek
A köztér fizikai megújulásának narratívája a helyi társadalom új aspektusait is láth atóvá teszi. A köztérmegújulás folyamatában olyan társadalmi viszonyok válnak lá thatóvá, amelyek kikerülnek az intézményi tér látóköréb l. A fókuszcsoport résztv ev i a városrész megújult központjában újszerű, spontán módon szervez d közösségeket azonosítottak (pl. fiatal anyák a játszótéren, öregek és fiatalok az Uránbányász
téren).
A helyi társadalom legrétegzettebb képét a fókuszcsoportos interjú narratíváj ából lehet kibontani. A különböz szerepkörökb l megszólaló interjúalanyok (inté zményi vezet k és dolgozók, lakosok) narratívájában a helyi társadalom rétegezés ekor a kor, a nem, a nemzetiség, a foglalkozás, a jövedelmi szint és az életstílus
szempontjai szerepeltek. Az egyes társadalmi csoportokhoz olykor szociokulturális
jellemz iket megragadó leírásokat is fűztek.
45
Demény Enikő
Görögök
Fiatalok
Id s emberek
Gyermekek
Egyetemisták
Fiatal anyák
Kezdeményez
civilek
az 1960-as években „húsz görög család, durván 80-100 f költözött be a
középs hétemeletesbe” (B.Gy.)
ma már kevesen ismerik ket.
a harmadik generáció már nem beszél görögül
„Érzékelem azt az asszimilációs folyamatot, amit k elszenvednek. Nagyon er s összetartás volt kezdetben náluk. Ünnepeiket komolyan vett ék,
saját szervezésben meg is ünnepelték. Az utánpótlás-nevelés, nyelvtanulás nagyon lehalt náluk. A vegyes házasságok felgyorsították az asszimilációs folyamatot.” (B.Gy.)
„Egy részük vandalizmussal tölti az éjszakát.” (B.Gy.)
a Szivárvány Gyermekházban működ civil szervezetek fiatal tagjai
egykori öreg bányászok („az öregek”) és özvegyeik
a Minerva Könyvtárban működ nyolc f s Nyugdíjas Klub tagjai
els sorban a Szivárvány Gyermekház rétegközönsége
a helyi iskolákban tanuló iskolások (akiknek többsége viszont nem uránvárosi lakos)
iskolai szünetekben az uránvárosi nagyszül knél vakációzó unokák
„sötét tömeg az űrben” (L.B.N.) – a helyi kulturális intézmények nem
tudják ket megszólítani
átmeneti jelleggel, egyetemi tanulmányaik ideje alatt négy-öt évig tartózkodnak az uránvárosi Szántó Kollégiumban és albérletekben
„Szerintem valami [közösség] itt is van, a gyesen lév anyukák kis közössége. F leg a játszótér hozza ket össze spontán módon.” (V.Á.)
„Számunkra intézményesen, szervezeti formában a kismamák nem megszólíthatóak, mert k ad hoc jelleggel vannak. Míg kicsik a gyerekek
alakulnak ki kis baráti társaságok. Nem tudok kit megszólítani, nem egy
intézményesült, igazi egyesületként működnek, hanem kis csoportként,
ami nekünk kiesik a lehet ségeinkb l.” (L.B.N.)
- „Emberek, akik meg tudják finanszírozni az egyes kezdeményezéseket.
F leg Uránvárosban hiányzik ez a réteg. 1200 ilyen ember van Uránban,
én ebb l ismerek 22-öt. Mindenhol ugyanazokat az embereket találjuk
meg.” (S.Á.)
- „Egy jövedelmi tudati szint kell, hogy elinduljon ez a féle attitűd, de ez
egyel re hiányzik.” (S.Á.)
- a középosztályhoz tartoznak
A helyi művészek narratívái – akik pályázat vagy felkérés útján valamilyen állandó vagy ideiglenes köztéri művészeti alkotással kapcsolódtak be Uránváros társ adalmi megújulását célzó programokba – a helyi társadalom olyan periférikus csoportjaira hívják fel a figyelmet, akik a fókuszcsoportos interjú során nem tűntek fel.
Ilyenek az Uránbányász téren gyakran megforduló hajléktalanok és az Endresz
György utcai Életmin ség Fejleszt Központ által foglalkoztatott értelmileg akad ályozott fiatalok. Az utóbbiak a Kioldások Vidámparkja I-II. köztéri művészeti akció
aktív résztvev i voltak.
A sikeresség és sikertelenség narratívái
A társadalmi részvétel szemléletében (közösségi részvétel, pozitív helyhez köt dés
kialakítása, lakosok szerepvállalása) megvalósuló városmegújítás uránvárosi sikert elenségének magyarázatára kialakított narratívák túllépnek a városrész partikuláris
társadalmi jellemz in. A városrészi identitás és közösségvállalás, valamint a lakosok
társadalmi cselekv képességének és kezdeményez hajlamának hiányát az egész
46
A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában
a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül
hazai „feudális viszonyokat idéző”, „önkényuralmi” (S.Á.), „etatista” (P.Z.) politikai
társadalmi berendezkedés mikroszinten való leképez déseként értelmezik.
A lakótelep komplex megújulását nehezít mezoszintű akadályok leggyakrabban
az önkormányzat városvezetési attitűdjének kritikájaként fogalmazódnak meg. P.Z.
építész szerint döntéshozatali szinten a városvezet k részér l hiányzik a társadalmi
részvételen alapuló várostervezési és –megújulási szemlélet és szándék. A városvezetés attitűdjével kapcsolatos elégedetlenség a helyi civilekkel készí tett interjúk
során több megközelítésben is el fordult: „A köztéri rendezvényeknek iszonyatos
költségei vannak, amit a város maga fokoz.” (V.Á.), „A városnak az lenne a feladata, hogy a közterületek használatát biztosítsa, ehelyett területfoglalási díjakat kell
fizetni.” (S.Á.), „A város vezetői nem törődnek a várossal, mintha nem is itt élnének.
Nincsen gazdaszemlélet, ennél rosszabb ítéletet nem is mondhatok.” (B.Gy). Az
együttműködés (művész-építész, építész-művész) során fellép kommunikációs
deficitek a civil társadalom szintjén tapasztalt legmeghatározóbb kudarcnak számít.
Az egyes kezdeményezések pozitív hozadékáról szóló narratívák az uránvárosi me gújulásban érdekelt „szűk szakmai réteg” egymásra találásában, az együttműködésben
felgyűlt tudásokban és tapasztalatokban, a társadalmi háló kiszélesítésében jelölik
meg a sikerességet. A civil szinten kialakult kooperatív struktúrák viszont nem tu dtak áttörni sem a lakosok alulról szervezkedésbe, sem a városkormányzat részér l
élvárt szolidaritás irányába.
„Mindennek az a keserű tapasztalat, hogy ennek az égvilágon semmi haszna
nincsen azontúl, hogy néhányan rátaláltak a programsorozatra [Folytassa Uránv áros!]. Ezenkívül a városházán még két ember tudja, hogy van, ismeri a címét, de
egészen biztos vagyok benne, hogy azt a tíz oldalt [szakmai beszámoló, tanulmány
és javaslattétel] háromnál több ember nem olvasta. Akik elolvasták, azok sem teki ntik egy lehet ségnek, amin el lehetne kezdeni dolgozni. A legnagyobb veszteség,
hogy nem kezdenek el kapcsolódni, kihasználni a bennük rejl lehet ségeket.” ( P.
Z., építész)
Összegző gondolatok
Az uránvárosi városmegújító folyamatokba részt vev társadalmi szerepl kkel kész ített interjúkból kirajzolódó markáns narratíva egyfel l a lakosok körében tapasztalt
kritikus tömeg hiányára, a helyiek aktivizálásának kudarcára, másfel l viszont az
Uránváros megújulásában érdekelt szűk szakmai réteg pozitív egymásra találására
vonatkozik.
Az építészek közéleti szerepvállalása köré összpontosuló uránvárosi városme gújító kezdeményezések a helyi építész szakmának egy olyan rétegére irányítja rá a
figyelmet, amely nyitott a társadalmi bevonással véghezvitt városrészi megújulására,
viszont nincs birtokában azoknak a kommunikációs módoknak és csatornáknak,
amelyeken keresztül aktivizálhatná a lakótelep lakosait, ami következésképpen elindíthatna egy alulról építkez városrész-megújító folyamatot. A városrész kulturális
intézményei sem találnak el a lakótelep átalakuló lakossági összetételében jelentkez
ideiglenes csoportokhoz, a köztérben spontánul szervez d életmód -közösségekhez.
A kívülr l érkez , újszerű együttműködési struktúrák bevezetésével próbálkozó
társadalmi szerepl k az uránvárosi kulturális intézményi képvisel kön kívül nem
alakítanak ki tartós kapcsolatokat az uránvárosi lakosokkal. Tapasztalataik kiindulva
úgy vélik, hogy a helyi lakosság elszenved je a folyamatoknak, néha pedig lázadó
47
Demény Enikő
pozícióban jelenik meg, cselekv képessége pedig gyenge. A helyi lakosság valódi
bevonásának és aktivizálásának az elmaradása miatt az uránvárosi városmegújító
kezdeményezések megmaradtak a felülr l szervezkedés szintjén. A hosszútávon
fenntartható lakótelepi megújulás szempontjából azonban elengedhetetlen a helyiek
kezdeményez készségének kialakítása és közösségfejlesztése.
Irodalom
A Bizottság Jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának. A
2010-es Európa Kulturális F városa („Essen a Ruhr-vidékért”, Pécs és Isztambul) eseménysorozat utólagos értékelése. Brüsszel, 2011.
Elemz értékelés a Pécs 2010 Európa Kulturális F városa program tapasztalatairól. Pécsi
Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécs, 2011.
FOLYTASSA URÁNVÁROS! – avagy helyzetkép és tennivalók Uránvárosban az EKF után.
Tanulmány és beszámoló a Pécs 2010 Európa Kulturális F városa Közterek és Parkok ú jjáélesztése II. ütemhez kapcsolódó ESZA tevékenység megvalósításáról. Urbanista Konzorcium, Pécs, 2012.
Magay Miklós: Városalközpont-rehabilitációk Pécsett, avagy a „Közterek és parkok megújítása” projekt. In: Területfejlesztés és Innováció, 2010, Ő. évfolyam 1. szám p. 36 – 45.
Szabó Márton: Közpolitikai diskurzuselemzés. MTA TK Politikatudományi Intézet/Institute
for Political Science, MTA Centre for Social Sciences, Working Papers in Political Science 2012/7.
Trócsányi András: A kulturális gazdaság szerepe a városok megújulásában – Pécs adottságai
és esélyei, 2008. In: Pap N. (szerk.): Kultúra – Területfejlesztés. Pécs – Európa Kulturális
F városa 2010-ben. Geographica Pannonica Nova 2. PTE FI – Imedias Kiadó, Pécs, p.
231- 244.
48
Validpack
R ADÁNYI N ORBERT
Validpack
– a felnőttoktatói validáció lehetséges eszköze
A valádiációról
Napjainkban egyre többet hallani a nem formális úton szerzett tudásról, valamint az
el zetes tudás elismerésér l. El zetes tudásnak nevezzük az életünk során elsajátított készségeket, képességeket, illetve az általuk szerzett tapasztalatok összességét,
melyeket akár a tanulás, akár a munkafolyamatok alatt szereztünk és nem feltétlenül
tudunk valamilyen dokumentummal igazolni. 1
A XXI. század kezdete óta foglalkoznak az el zetes tudás elismerésével
(validációval) az Európai Unióban. Napjainkban pedig egyre fontosabbá vált, hogy
megtalálják a legjobban alkalmazható módszereket és eszközöket, amelyek segíth etik a validációs eljárásokat. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az el zetes tudáseli smerésr l el bb meg kell értenünk annak alapjait.
Az élethosszig tartó tanulás során formális, non-formális, illetve informális tanulással gyarapíthatjuk tudásunkat, tehát ezek a környezetek felölelik a tudás megszerzésének összes módját. Ez a három fogalom képezi a validáció alapjait, hiszen lényegében az egyes tanítási és tanulási környezetek közötti átjárhatóságról van szó.
Az oktatáspolitikai felfogás a formális tanulást tekinti a legfontosabb tanulási
tevékenységnek, így a formális tanulásról alkotott kép, és els dleges helyzet az emberek tudatában is hasonlóképp szerepel. A non-formális tanulást mindig a formális
tanulás alá helyezik, az informálisról pedig sokszor szót sem ejtenek. Úgy gondolom, hogy a tanítás és a tanulás minden formája fontos, ha iskolarendsze ren belül, ha
pedig kívül vagy csak egymás közt cserél dik az információ. Mindenhol képesek
vagyunk tudásra, illetve új kompetenciákra szert tenni. És ezt a sokrétű tudást valahogyan fel kell térképezni, összegezni és elismerni az iskolarendszeren belül és a
munka világában is. A validációs eljárások éppen ezt a célt szolgálják.
A validáció olyan eljárási folyamatot jelent, amely során a különböz tanulási
környezetekben megszerzett ismereteket, készségeket, kompetenciákat adott (el re
definiált) követelményekkel/kritériumokkal vetik össze. Ha a felsoroltak megfelelnek ezeknek az el re meghatározott követelményeknek, akkor az erre felhatalmazott
testületek/intézmények/szervezetek, illetve személyek jóváhagyásával elismerhet ek
lesznek ezek az el zetesen megszerzett tudásanyagok. Tehát ez által lehet vé válik
az adott képesítés közvetlen megszerzése, vagy az elismertek beszámítása az adott
képzésbe. Azonban azzal kapcsolatban, hogy mely személyek, vagy szervezetek
1
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-936_hu.htm?locale=fr (2012.09.18.)
49
Radányi Norbert
jogosultak az ilyenfajta tevékenységekre vagy döntésekre, még nincs konkrét meghatározás.2
A validációs eljárások nagyon fontos alapelve, hogy a különféle tanulási kö rnyezetekben (formális, non-formális, informális) szerzett ismereteket egyenrangúnak
tekinti. A tudás értékességének szempontjából nem számít, hogy valaki gyakorlati
úton szerzett készségekkel és tudással rendelkezik, vagy esetleg egy tanfolyam e lvégzése során sajátította el azokat. Ez azonban egy új látásmódot/felfogást, új me gközelítéseket igényel, amely nagyban eltér a korábbiaktól. Ezek az újítások az egész
oktatási rendszert, beleértve a feln ttoktatást is átható reformokat kívánnak.
A validáció további el nyeiként említhet meg, hogy az eljárás igénybevételével
össze lehetne kapcsolni a szerteágazó tanulási útvonalakat, valamint megol dást nyújtana a már elsajátított ismeretek és egy adott képzési programban szerepl tantá rgyak/modulok közötti egyezések és átfedések elkerülésére (el zetes tudás elfogad ása/beszámítása).
Napjainkban már köztudott, hogy a motiváció a tanulás egyik legf bb mozgatóereje. A tanulási motiváció fokozása is a validációs eljárások pozitív hatásai közé
sorolható. A validáció bizonyos értelemben összekapcsolható a kreditátviteli eljár ásokkal, azonban egy nagy különbség van a két folyamat között. A kreditátvitel csak
a formális képzési rendszerhez köt dik, a validáció viszont kiterjed az összes tanul ási környezetre.
Ahhoz, hogy a fogalomhasználat színvonalas és gördülékenyen működ legyen,
rengeteg id re van szükség. Hosszadalmas és bonyolult folyamat elé nézünk, ha
véghez akarjuk vinni a fejlesztéseket, ugyanis a validációval kapcsolatos fogalmak
és kifejezések leginkább az angol nyelvb l átvett elemeket tartalmaznak.
Hazánkban további problémát jelent a validációs rendszer kialakításában és eg ységesítésében, hogy a követelményszintek pontos meghatározása és összevetése az
egyének már meglév ismereteivel, akadályokba ütközik. Ennek néhány okára a
2001. évi CI., a feln ttképzésr l szóló törvény 17. paragrafusának 3 elemzése során
lelhetünk, amelyet a validációról szóló kötet (Derényi András – Tót Éva: Validáció –
A hozott tudás elismerése a felsőoktatásban) is említ.
A feln ttképzési törvényben leírtakkal ellentétben, a gyakorlatban nem valósul
meg az el zetes tudás tényleges elismerése. Az eljárás csak bemeneti tudásmér és
gyanánt valósul meg, nem kaphatnak felmentést a képzésbe bekapcsolódó tanulók.
Ez egyrészt a szabályozás pontatlansága miatt van, másrészt pedig azért, mert a
képzési programot nem lehet egyénre szabni. 4
Az Európai Unió validációval kapcsolatos projektjei, kutatásai
2000-ben a Lisszaboni stratégia, valamint a szintén ebben az évben – az Európai
Bizottság által – kiadott vitaanyag, a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
Derényi András- Tót Éva: Validáció – A hozott tudás elismerése a fels oktatásban.
http://tamop413.ofi.hu/fejlesztes-eredmenyei (2012.10.20.)
3
„(1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vev feln ttek eltér el képzettségéhez és képességeihez. (2) A képzésre jelentkez feln tt kérheti tudásszintjének el z etes felmérését, amelyet a feln ttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe
venni.”
4
Derényi András - Tót Éva: Validáció – A hozott tudás elismerése a fels oktatásban (p.10.)
http://tamop413.ofi.hu/fejlesztes-eredmenyei (2012.10.20.)
2
50
Validpack
emelte ki az élethosszig tartó tanulás koncepcióját, illetve az oktatással é s képzéssel
kapcsolatos – szükséges – fejlesztéseket, célkitűzéseket és elvárásokat. A kompetenciák és kulcskompetenciák el térbe kerülése is erre az id re tehet . A nem formális
és informális tanulást problémaköre 2001 óta jelen van az Európai Unió dokume ntumaiban. Ekkor kezd dtek a felvetések a formális oktatáson kívül szerzett tudás
elismerésével kapcsolatban, ugyanis „a Bizottság az egész életen át tartó tanulást a
következ képpen határozta meg: az élet során végzett minden olyan tanulási tev ékenység, amelynek célja az ismeretek, készségek és jártasságok fejlesztése személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból. ”5
2004-ben megszülettek a tanácsi következtetések a validáció közös európai elveir l, valamint létrehozták az Europass – keretet (Europass önéletrajz, portfólió,
amely tartalmazza az egyén összes szaktudását és kompetenciáját igazoló dokume ntumokat).
Az Európai Unióban 2007 óta foglalkoznak a validációval kapcsolatos kísérleti
projektekkel és ezek finanszírozásával.
A következ lényeges lépés a témát illet en, hogy 2008-ban elfogadták az európai képesítési keretrendszerr l 6 szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlást. Ezt
követ en, 2009-ben a Bizottság és a CEDEFOP 7 európai iránymutatásai a nem formális és informális tanulás validációjáról.
A működ képes rendszerek létrehozása a validáláshoz az Európa Tanács 2011es állásfoglalásában, a prioritások között kapott helyet, s szerepet. 2012-ben pedig
egy újabb tanácsi ajánlás látott napvilágot a nem formális és informális tanulás
validációját illet en.
Ezek voltak tehát a f bb állomások az európai politikában, amelyek a validáció
el mozdításában fontos szereppel bírtak. Az alábbiakban a validációs projektek
felsorolása látható, amelyek szerepet játszottak a valdiációval kapcsolatos európai
szintű fejlesztésekben.
A validációval kapcsolatos európai projektek
− AGADE – A Good Adult Educator (2004-2006)
− VINEPAC – Validation of Informal and Non-formal Psycho-Pedagogical
Competences of Adult Educators (2006)
− EMAE – European Master in Adult Education (2007)
− Q-ACT – Qualifying the Actors in Adult and Continuing Education (2007)
− ALPINE – Adult Learning Professions in Europe (2007)
5
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3JGPa-yfKGsJ:eur-lex. europa.eu/
LexUriServ/LexUriServ.do%3Furi%3DCOM:2012:0485:FIN:HU:HTML+2004+tan%C3%A1
csi+k%C3%B6vetkeztet%C3%A9sek+a+valid%C3%A1ci%C3%B3&cd=1&hl=hu&ct=clnk&
gl=hu (2012.12.16.)
6
„A 2008 áprilisában életbe lépett EKKR (Európai Képesítési Keretrendszere) egy közös
európai referencia-keretrendszer, amely összekapcsolja egymással a különböz országok
képesítési rendszereit, és olyan fordítási eszközként működik, amely kölcsönösen könnyebben olvashatóvá és érthet bbé teszi az Európa különböz országaiban és rendszereiben me gszerezhet képesítéseket. Két f célja van: a polgárok országok közötti mobilitásának segít ése, valamint egész életen át tartó tanulásuk megkönnyítése.” Mi az EKKR (Európai Képesítési Keretrendszer)? Letöltve: 2012.09.20.
7
European Centre for the Development of Vocational Training (Európai
Szakképzésfejlesztési Központ)
51
Radányi Norbert
− QF2TEACH Qualified to Teach (2009-2011)
− BELEID – Key competenses for adult learning professionals (2010)
− CAPIVAL – Capitalizing on Validpack (2011)
− EMAE – European Master in Adult Education (2012) 8
Láthatjuk tehát, hogy 200Ő óta szinte évente indulnak validációs projektek az
Európai Unióban. A két kiemelt (vastagon szedett) projekt szorosan összefügg mu nkám f témájával, ezért a következ kben a VINEPAC és a CAPIVAL projektekr l
lesz szó részletesebben.
Az el z ekben említett – validációval kapcsolatos – Európai Uniós f bb állomások és projektek közül tehát els ként a CAPIVAL 9 projekt közvetlen el zményét, a
VINEPAC10 projektet kell kiemelnem, amelyben a Validpack nevű – feln ttoktatói
kompetenciák validálására alkalmas – eszközt is kifejlesztették. A két projekt kapcsolódási pontja egyértelműen a validáció, s azon belül a Validpack eszköz, amely a
feln ttoktatók kompetenciáit hivatott elismertetni.
A VINEPAC egy 2006-os Leonardo da Vinci projekt (projektszám:
RO/06/C/F/TH-84201) melynek célja, hogy közös kritériumoknak megfelel en,
egységes módszerek segítségével sikerüljön elismerni a feln ttoktatók pszicho pedagógiai kompetenciáit, amelyeket a non-formális és informális tanulással szereztek. A projekt egyértelműen innovatív jellegű, hiszen megfelel az új Európai Uniós
elvárásoknak, mind az oktatás és képzés, mind pedig a non-formális és informális
tanulási eredmények elismerésének tekintetében. A projekt el térbe helyezi a
feln ttoktatók kompetenciáinak fejlesztését is, melynek eredményeként képzettebb
oktatói gárda jöhet létre.
A projekt célkitűzései a következ k:
– A fenntartható fejl dés érdekében a nem-formális és informális úton szerzett
feln ttoktatói kompetenciák validációjának biztosítása;
– Az oktatók folyamatos szakmai képzésének el mozdítása és a validációs eljárás
rendszerének bemutatása a projekt partnerországaiban;
– Közös, a feln ttoktatókat érint pszicho-pedagógiai kompetenciaprofil létrehozása, amely egységes az Európai Unióban;
– Egy olyan validációs eszköz kialakítása, amely alkalmas a feln ttoktatók ko mpetenciáinak validálására;
– Validációval kapcsolatos fejlesztések és kutatások folytatása.
A projekt célcsoportját a következ k alkotják:
− tanárok/oktatók;
− trainerek;
− tutorok;
− tanácsadók;
Dr. Tratnyek Magdolna – Feln ttoktatói kompetenciák valitdációja (prezentáció) XII. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
Budapest 2012. november 8-10.
9
CAPIVAL: Capitalizing on Validpack (A Validpack kapitalizációja/felhasználása/hasz nosítása)
10
VINEPAC: Validation of Informal and Non-formal Psycho-Pedagogical Competences of
Adult Educators (A feln ttoktatók informális és non-formális pszicho-pedagógiai kompetenciáinak validációja)
8
52
Validpack
− tanterv és programfejleszt k/tervez k;
− feln ttoktatási- és élethosszig tartó tanulás-menedzserek;
− valamint értékel szakemberek.
A felsorolást illet en evidens, hogy a célcsoportot képez szakemberek mind a
feln ttoktatásban tevékenykednek.
A projekt koordinátora a Román Feln ttképzési Intézet – Romanian Institute for
Adult Education (IREA), további partnerei a következ k:
– Német Feln ttképzési Intézet – German Institute for Adult Education (DIE);
– Barcelónai Egyetem – University of Barcelona – Centre of Research in Theories
and Practices that Overcome Inequalities (CREA;
– Munkavállalói Szakszervezetek Uniója – General Worker’s Union (GWU);
– National school of higher agronomy studies (ENESAD);
– Országos Feln ttképzési Fórum – National Adults Training Board (NATB);
– Bukaresti Egyetem – Pszichológiai és Oktatástudományi Kar – University of
Bucharest, Faculty of Psychology and Educational Sciences (UB) .11
A CAPIVAL egy 2011-es projekt, melynek f célja – kapcsolódva a VINEPAC
projekthez -, hogy kialakítson és fenntartson egy egész Európára kiterjed hálózatot,
amely el segíti a VINEPAC projekt során kialakított eszköz, a Validpack tesztelését, forradalmasítását, fejlesztését, valamint terjesztését több mint 20 európai országban.
Ennek a célnak megfelel en a projekt célkitűzései a következ k:
– Nemzetközi Kapcsolattartó Pontok 12 beszervezése a projektbe.
– Felkelteni az érdekl dést a Validpack iránt, hogy gyorsabban bekerülhessen a
„köztudatba”.
– A Validpack hasznosságára és szükségességére való rávilágítás.
– Az érdekelt intézmények/személyek körének kib vítése.
– A projektben való részvev k bevonása a Validpack folyamatos fejlesztésbe;
– A Validpack tesztelése után – a Nemzetközi Kapcsolattartó Pontoktól – beérkezett vélemények feldolgozása, elemzése és beépítése az eszköz továbbfejleszt ésébe.
A CAPIVAL projekt partnerei:
– Román Feln ttképzési Intézet – Romanian Institute for Adult Education (IREA);
– Német Feln ttképzési Intézet – German Institute for Adult Education (DIE);
– Pierre és Marie Curie Egyetem – Pierre and Marie Curie University;
– Hollandiai Egyetem – Alkalmazott Tudományok Kara – (IN)Holland University
of Applied Sciences;
– Nemzeti Szakképzési Ügynökség – National Agency of Vocational Training
(ACLI);
– Feln ttképzési Egyesület – Associació d’Educació de Persones Adultes (AEPA);
– Associação de Defesa do Patrimonio de Mértola;
11
http://www.vinepac.eu/ (2012.12.18.)
A Nemzetközi Kapcsolattartó Pontok (National Contact Points/NCPs) olyan intézmények,
vagy szervezetek lehetnek, amelyek az Európai Unió tagállamaiban vannak, valamint részt
vesznek valamilyen feln ttképzési tevékenységben. Ezek az intézmények/szervezetek segítik
a Validpack tesztelését és továbbfejlesztését.
12
53
Radányi Norbert
–
Lettországi Egyetem – University of Latvia.
Nemzetközi Kapcsolattartó Pontok – Nationcal Contact Points (NCPs):
A CAPIVAL projekt, illetve a Validpack eszköz tesztelésének alapja egy nemzetközi hálózat, amelynek tagjai az Európai Uniós tagállamok feln ttképzéshez kö thet intézményei, melyek Nemzetközi Kapcsolattartó Pontként vesznek részt a pr ojektben. Rengeteg ilyen Euórpai Uniós tagország intézménye, vagy szervezete vett
részt a CAPIVAL projektben, mint a Validpack eszköz tesztel je (lásd alább: A
CAPIVAL projektben Nemzetközi Kapcsolattartó Pontként résztvevő országok és
intézményeik). Köztük a Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar (PTE-FEEK), melynek jómagam is hallgatója voltam. A Nemzetközi Kapcsolattartó Pontként működ intézményeknek/szervezeteknek három f
feladatuk volt:
1.) A Validpack eszköz tesztelése az intézmény/szervezet saját környezetében;
2.) A Validpack kiértékelésének elkészítése, és a visszajelzés elküldése a Román
Feln ttképzési Intézet számára;
3.) További részvétel a Validpack terjesztésében és fejlesztésében (ha ez lehetséges). A CAPIVAL projekt Nemzetközi Kapcsolattartó Pontjai között szerepel
a Pécsi Tudományegyetem Emberi Er forrás Fejlesztési Kar (PTE-FEEK) is.
Jómagam jelenleg ennek a karnak az Andragógia MA szakán vagyok hallgató,
így kapcsolódhattam be a projektbe és a tesztelési fázisba egyaránt. Miután a
2011-es szi szemeszter elején a Román Feln ttképzési Intézet felkérésére b ekerültünk a projektbe, Dr. Tratnyek Magdolna (CAPIVAL projekt kapcsolattartó, PTE-FEEK) felhívására egy hallgatótársam (Tancsik Richárd) és jómagam jelentkeztünk a feladatra, hogy fordítsuk le a Validpack dokumentuma inak lényegét és prezentáljuk azt a tesztelésben résztvev oktatóknak, illetve
hallgatóknak. Itt végeztem empirikus munkám egy részét: forráselemzést, angol
nyelvű dokumentumok lefordítását magyar nyelvre, valamint a Validpack öszszefoglaló prezentációjának elkészítését.
A Validpack tesztelése két fázisból állt. Az els találkozón prezentáltuk a résztvev knek a Validpack összefoglalóját, valamint az eszköz használatáról is szót ejte ttünk. A jelenlév – tesztelésben résztvev – oktatók és hallgatók13 a Validpack
használatával kapcsolatos kérdéseket tettek fel, melyek megválaszolása után a meeting végére egy letisztult képet kaphattak a tesztelést illet feladataikkal kapcsola tban. Ennek megfelel en megfogalmazódtak az els benyomások is az eszközr l.
Az eszköz önértékelési részének letesztelésére két hét állt rendelkezésre, ez alatt
minden tesztel egyénileg foglalkozott a Validpack értelmezésével és kitöltésével,
valamint az önértékelés elvégzésével. A dokumentumok kitöltése és az eszköz öné rtékelési fázisának kipróbálása után, az el re megadott szempontok szerint kellett
elvégezni az eszköz értékelését. A második és egyben utolsó találkozón – melyre a
résztvev k felkészülten érkeztek – megbeszéltük a Validpack használata során felmerült problémákat, tapasztalatokat, valamint sor került egy összegz vélemén y
megfogalmazására, amelyet vissza kellett küldeni a Román Feln ttképzési Intézet
számára. Ezzel fejez dött be a tesztelés, melyben eleget tettünk a projektben való
13
A CAPIVAL projekt tesztelési folyamatában résztvev személyek: Dr. Bajusz Klára; Dr.
Kleisz Terézia; Dr. Németh Balázs; Dr. Tratnyek Magdolna; Egervári Dóra; Guncz Szilvia;
Folmeg Mónika Radányi Norbert; Tancsik Richárd
54
Validpack
szerepünknek. A tesztelés eredménye többek közt a Validpack el nyeinek és hátrányainak megfogalmazása volt. Amelyekr l az alábbiakban lesz szó.
A Validpack bemutatása
A „Validpack” a feln ttoktatói kompetenciák validálására alkalmas módszerek ö szszességét tartalmazó egyedülálló és innovatív eszköz, amely segítséget nyújt a
feln ttoktatók kompetenciáinak feltérképezésében, dokumentálásában, vizsgálatában
és hitelesítésében függetlenül attól, hogy formális, non-formális vagy informális
tanulási környezetben szerezték azokat.
A dokumentum tartalmaz, egy úgynevezett „használati útmutatót”, amely a
„Handbook” (kézikönyv) nevet kapta, amely a feln ttoktató segítségére szolgál,
hogy könnyebben érhessen végig a folyamaton, valamint egy szintén írásos segédl etet az értékelést végz szakemberek számára ( Evaluator’s guide) . Ezek adnak
tanácsokat a validációs folyamat véghezvitelében. A Handbook-ban a leírások és
ismertet k mellett egy táblázat található, amely a feln ttoktató önértékeléséhez
szükséges kitölteni. A folyamatban még két ilyen táblázatot kell kitölteni, amely
ugyanazokat a szempontokat és elemeket tartalmazza, mint az önértékel táblázat.
Az els táblázat kitöltése tehát a feln ttoktató feladata. A második táblázatot a küls
értékel szakember, a harmadikat pedig a feln ttoktató és a küls értékel szake mber közösen töltik ki.
A Validpack igyekszik a folyamat végére a szubjektivitást a minimálisra csökkenteni, másképp az objektivitást el térbe helyezni a validációs folyamat során.
A kézikönyv említ egy kritériumot is a Validpack használati jogosultságát illet en. E szerint a meghatározás szerint, az eszközt használatba vev személyeknek
egyéves, vagy legalább 1ő0 órát meghaladó gyakorlattal és tapasztalatokkal kell
rendelkezniük az oktatási környezetek valamelyikében, feln ttekkel eltöltött valam ilyenfajta foglalkozás/képzés keretein belül. Tehát minden felnőttoktató elvé-
gezheti a teszt kitöltését, aki legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik (legalább 150 órát foglalkozott felnőtt emberek oktatásával/képzésével). A projekt megalkotói szerint, ez az id feltételez bizonyos tudást
a feln ttek oktatásával kapcsolatosan.
A Validpack a feln ttoktatót tehát a trénerrel (trainer) is azonosítja, ez egy t ágabb értelmezés, mert idesorolhatjuk a következ beosztásokat:
− oktatók;
− training vezet k;
− oktatás szervez k;
− egyéb, oktatásban dolgozó szakemberek.
A Validpack célcsoportját képezik a VINEPAC projektben meghatározottak:
− tanárok/oktatók;
− trainerek;
− tutorok;
− tanácsadók;
− tanterv és programfejleszt k/tervez k;
− feln ttoktatási- és élethosszig tartó tanulás-menedzserek;
− értékel szakemberek.
Az eszköz céljai átfogóak és szerteágazóak, melyek meghatározzák a dokumentum irányelveit is. Ezek célok a következők:
55
Radányi Norbert
–
Az els és egyik legfontosabb célt, a feln ttoktatók kompetenciájának a felmér ése és ellen rzése, valamint a tapasztalatok dokumentálása képezi.
– A feln ttoktatói tevékenységhez szükséges kompetenciák minimumának meghatározása. A mai napig dilemma, hogy a feln ttoktatás módszertanilag vajon a
pedagógia része, vagy külön tudományként kell definiálni. A feln ttoktató sz emélyének definiálása sem egységes, még nem igazán fogadja el a köztudat, úgy,
mint tudományos szakembert, pedig a feln ttek képzését elméletileg nem vége zhetné el egy olyan pedagógus, aki nem rendelkezik a feln ttekkel való foglalk ozáshoz szükséges kompetenciákkal. A Validpack el relépést jelentene egy egzakt feln ttoktató-fogalom megalkotásában is.
– Az érvényesítés eredményeire épül tanúsítvány alapjainak megteremtése.
– Ahogy már említettem, a szakmai portfólió elkészítése fontos része az Értékel
csomagnak, hiszen saját kompetenciáink feltérképezése az els feladatok között
található, s a munkaer piac világában nagy „kincsnek” számít egy jól összeállított szakmai portfólió, amely többek közt tartalmazza birtokolt kompetenciáink,
tapasztalataink és végzettségeink összességét.
– Egy másik fontos cél a napjainknak megfelel mobilitási szint elérése, amely
jelen kontextusban azt jelenti, hogy a feln ttoktatók a határokat átlépve is sz erezhetnek és adhatnak át tudást más országok feln ttoktatóinak, ezzel is hozzáj árulva a nemzetközi andragógiai fejlesztésekhez.
– Az európai szintű, egységes felhasználhatóság, amely az el z célhoz (mobilitás) kapcsolódik.
– A feln ttoktatók folyamatos szakmai fejl désének biztosítása.
Az eszköz egyik fontos része tehát a feln tt oktatók kompetenciájának dokumentálása, valamint a feln ttoktatói tevékenységhez szükséges kompetenciák minimumának meghatározása. A mai napig nincs egységes meghatározása, hogy milyen
képességekkel, készségekkel és attitűdökkel rendelkezzen egy feln tteket oktató
szakember. Az el z ekben már írtam az andragógus kompetenciákról, amely több
véleményt és néz pontot, köztük a sajátomat is bemutatja a témával kapcsolatban,
tehát többé-kevésbé lefedi az imént kérdésesnek vélt feln ttoktatói kompetenciákat.
Úgy gondolom, hogy az andragógia, mint tudomány fejl désének egy fontos célja, hogy egyrészt kialakuljon egy egységes rendszer, amely azon túl, hogy megáll apítaná az andragógia különállóságát a pedagógiától, elismertetné Európa szerte,
hogy a feln ttoktatás tudománya fontos és önálló részét képezi az oktat ási rendszereknek. Ehhez kapcsolódóan pedig meghatározná, hogy a feln tteket oktató
andragógus szakembereknek kötelez en rendelkezniük kell bizonyos készsége kkel/kompetenciákkal.
Másrészt pedig, hogy egy nemzetközi el zetes tudásfelmér és elismer rendszert is létrehozhatna, amely segítené az emberek kompetenciáinak és tudásának
el hívását és elismertetését. A Validpack éppen egy ehhez hasonló célt tűz ki. Ez a
nemzetközi fejlesztési projekt segítségül szolgálhat továbbá az oktatók Európai Unió
tagállamai közötti szabad áramlásának el mozdításában.
A tapasztalatok és észrevételek megosztására és új metodikák, azaz módszerek
elsajátítására az egyik legjobb lehet ség a külföldön való oktatás. Így elérhet vé
válna, hogy a tagállamokban folyamatosan fejl dhessen a képzés, vagy a munkaer piaci kínálat színvonala. Továbbá lehet séget biztosítana arra is, hogy a szóban fo rgó feln ttoktatók munkát vállalhassanak más tagállamokban, akár id szakos ve ndégel adóként, ezáltal is növelve szakmai fejl désüket, ahogy arról már az el z ek56
Validpack
ben szó volt az új és modernebb módszertani elemek megismerésével, elsajátításával, vagy egy általa ismert technika megosztásával.
A Validpack fejleszt inek célkitűzései és az eszköz f bb tulajdonságai most már
egyértelműek. Azonban ahhoz, hogy teljesen megérthessük ezt a validációs eszközt,
el ször is meg kell ismernünk rendszerének folyamatát és az eszköz használatát.
Ahogy a lenti ábrán látható, a Validpack három f lépésb l áll, amelyek alapján
az ellen rzési és értékelési folyamat végére juthatunk el, azaz az összesítési és hitelesítési fázishoz.
1.ábra: A Validpack folyamatábrája (saját szerkesztés)
14
A fenti ábrán látható három különálló rész adja meg tehát a kés bbi eredményt,
ami alapján elkészíthetjük a kompetenciák kiértékelését és igazolását vagy ellenkez
esetben elvetését.
A következ kben az egyes fázisok részletes kifejtésére/bemutatására kerül sor.
Önértékelés (Self evaluation)
Az első fázis az önértékelés szakasza. Ahogy a nevéb l is látszik ez a legszubjektívabb része az értékel csomagnak, hiszen itt a felnőtt oktató saját maga idézi fel
megszerzett képesítéseit, felnőttoktatói tapasztalatait, kompetenciáit, ezzel egy képet
alakítva magáról. Ez a technika egy szakmai- vagy állásinterjún is nagyon praktikusnak bizonyulhat, ha esetleg azt a feladatot kapjuk, hogy jellemezzük magunkat
(reális/objektív önkritika).
Visszatérve a folyamathoz: az értékelési tesztet végz feln ttoktató el ször ö néletrajzát állítja össze és nézi át, majd visszaemlékezve a tanulási - és munkafolyamatokra, megpróbálja felidézni a tanulmányai és munkája során szerzett kompete nciáit. E szakasz záró pontjaként, pedig kitölti egy táblázatot, amelyben különböz
14
Saját szerkesztés a Validpack Handbook dokumentum alapján.
57
Radányi Norbert
kompetenciák közül kell megjelölnie a saját magára ill ket. Ezzel kialakul egy ö nkép, amely segíti a feln tt oktatót munkájában, és a teszt kitöltésében, mindezzel
együtt folyamatos szakmai fejl dést biztosítva. A következ fázis folyamatát egy
küls értékel szakember vezeti.
Külső értékelés (External evaluation)
A második rész a külső értékelés, amelyet egy külső – arra jogosult – személy végez.
Két folyamatból tevődik össze, az első a felnőtt oktató oktatás közbeni megfigyelése
és ennek dokumentálása, a második pedig egy interjú. Ez már objektívebb fázisnak
tekinthet , hiszen ebben a részben egy küls szakember végzi a feln ttoktató munka
közbeni megfigyelését, az interjú elkészítését és kiértékelését. A második táblázat
kitöltése a küls értékel szakember feladata. Ez ugyanaz a táblázat, mint amit a
feln ttoktató az önértékelési szakaszban kitöltött, annyi különbséggel, hogy ez a
megfigyelés és az interjúból levont következtetések alapján kerül kitöltésre. Ezzel
egészül ki az önértékelés fázisa.
Itt már csak az a kérdés – amelyet majd az összefoglalóban ki is fejtek –, hogy
ki az a személy, aki ezt a küls értékel szakembert megtestesítheti, valamint ki
dönti el, hogy ki végezhet ilyen munkát? Egy másik fontos pont, amely az eredményekkel kapcsolatban vet fel kérdést, hogy vajon mennyire, milyen mértékben lehe tséges a feln ttoktatók által adott szubjektív véleményeket objektívra változtatni?
Összesítés (Consolidation)
A harmadik, a folyamat befejező szakasza az összesítés, amelyben az adott
felnőttoktató és a külső értékelő szakember az első két lépés (önértékelés; külső
értékelés) összehasonlítását, összegzését, valamint a táblázatok „összefésülését”
végzi. A harmadik táblázatot együtt töltik ki. Ezzel elkészül a folyamat legobjekt ívabb táblázata.
A Validpack folyamata után pedig egy jogosult szervezet, vagy intézmény állítja
ki a validációs folyamat végtermékét, a kompetencia-elismerő bizonyítványt.
Itt is egy fontos kérdésbe ütközünk: milyen intézménynek lesz jogosultsága egy
ilyen feladat elvégzésére? Erre, illetve az előbbi kérdésekre még nem tudjuk a választ, feltehetően még a közeljövőben fognak megoldást találni rá (ha sikerrel jár a
projekt).
Véleményem szerint a szóban forgó intézményt hasonlóan kéne megalkotni, mint
a Franciaországban és Luxemburgban működő szakértői bírálóbizottságokat, illetve
a Hollandiában létező tapasztalatbizonyítvány-kibocsátó szervezetet.
A Validpack el nyei, pozitívumai a következ k:
– Komplex, átfogó: jól összefoglalja a feln ttoktatói kompetenciákat. A három
lépés pedig teljesen felöleli a folyamatot, amelyre a feln ttoktatói kompetenciák
validilásához szükség van.
– A Validpack forradalmasíthatja a feln ttoktatást, ugyanis több dologban is poz itív hatást fejthet ki:
− Tisztázhatja a feln tt oktató fogalmát és szerepét, valamint segíthet az andr agógia, mint különálló tudomány létezésének alátámasztásában is, így me gnyílhat az út a további fejlesztések el tt.
− Rámutathat a feln tt oktató kompetenciáira és hiányosságaira, segíti az öné rtékelést és a korrigálást és így a képzéseket is ehhez lehet majd igazítani.
58
Validpack
− Innováció és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, tapasztalatok megosz tása,
ez a tudomány fejl désében nagy el relépés lehet.
− Az el zetes tudás elismerését is el segítheti, sürgetheti. Úgy gondolom, na pjainkban rendkívül fontos lenne, hogy a tagországok mindegyikében mihamarabb ténylegesen működhessen az el zetes tudás felmérése és elismerése, valamint beszámítása az oktatás összes területén.
− A Validpack el nye továbbá, hogy formális, non-formális és informális oktatásban dolgozó feln ttoktatók köreiben egyaránt elvégezhet ek a tesztek, ez
által a tesztben résztvev feln ttoktatók célcsoportjának halmazát nagyban kiterjeszti.
− El térbe helyezi a feln ttoktatók szakmai fejl dését.
Ha az el nyöket vizsgáljuk, észrevehetjük, hogy zömében elméleti elemekr l
van szó, tehát az elképzelések egyértelműen pozitívak, de a gyakorlatban je lentkeznek azok a hibák, amelyeket a tesztelés során véltünk felfedezni. Amikor a Pécsi
Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Karán teszteltük a
projektet az el nyök mellett a hátrányokról is szót ejtettünk, hiszen kritika nélkül
nehéz lenne bármilyen továbbfejlesztést is érdemben kezdeményezni, és végrehajt ani. Ezeket szeretném most összefoglalni:
– A webes felület hiánya. Ez az els , ami nehezítheti a Validpack elterjedését,
ugyanis általában „pdf” kiterjesztésű fájlban tölthetjük le a dokumentumokat,
ami megnehezíti a kitöltést. Ha ki akarjuk nyomtatni ezt a rengeteg oldalt az sok
költséggel és pappírral jár. Ha lenne egy online felület, ahol kitölthetik és vi szszaküldhetik értékelésre a Validpack-et, akkor egyszerűbb lenne a kitöltése, illetve több helyre is eljuthatna az Értékel csomag.
– Színvonal alatti gondolattérkép. A zavaros ábrák, a nem egyértelmű csoportos ítások, a színhasználat és a dimenziók elkülöníthetetlensége mind -mind nehezítik
a dokumentum megértését. A gondolattérkép kivitelezésén is lehetne még javítani.
– Bonyolultság, ismétlések. A dokumentumokban többször is szerepelnek azonos
részek, amelye engem néha összezavartak. Az ábrák például rengetegszer fordulnak el nagyon csekély módosításokkal (pl. sötétebb árnyalatú há ttér). Emellett a kitöltése is hagy maga mögött némi változtatni valót, ugyanis többen jele zték a tesztel k közül, hogy néhány rész nem volt számukra egyértelmű. Kissé
bonyolultnak ítélték a Validpack dokumentumait.
– Tisztázatlan fogalmak és kifejezések. Itt a nyelvi problémákat említeném meg,
ugyanis nagyon sok a tisztázatlan angol kifejezés, ez akkor válthat ki nehézs éget, ha az adott tagállamban mást értenek egy-egy kifejezés vagy fogalom alatt,
ezért szükség lene egy egységes definíció rendszerre, amit minden tagállam egységesen értelmez és elfogad.
Ezek voltak tehát a hibák, amelyek véleményünk szerint jellemz ek a
Validpack-re és dokumentumaira. Továbbá kérdések is felmerülnek az Értékel
csomaggal kapcsolatban, amelyekre a Validpack használati útmutatója, a Handbook
sem adott konkrét választ. A fejleszt knek a további munkálatok során meg kell
adniuk a választ ezekre a kérdésekre, hogy a továbbfejlesztés sikeresen zárulhasson
és egy olyan validáló eszközt kaphassunk, amely a tudomány és a felhasználók sz ámára is teljes mértékben érthet és követhet .
59
Radányi Norbert
A Validpack tesztelésének eredményeként – a tesztelésben résztvev k véleményeinek segítségével – az alábbi kérdések fogalmazódtak meg:
– Kik jogosultak elvégezni és felülbírálni a küls értékelést?
– Milyen szervezetek jogosultak elvégezni és hitelesíteni az összegzési folyamatot?
– Költségvetés?
– Hogyan jut el a feln ttképzési intézményekhez/szervezetekhez, illetve az egyes
feln ttoktatókhoz a Validpack?
– Milyen hatást fejt ki a megfigyelés (küls értékelés)?
Összegezve: a Validpack egy validációs eszköz, amely három f lépésb l tev dik össze, melyekben megtalálhatóak mind a szubjektív, mind pedig az objektív
értékelési körülményekkel és tulajdonságokkal tarkított fázisok. Az eszköz alkalmas
lehet a feln ttoktatói szakmához szükséges kompetenciák minimumának megállapítására, a feln ttoktatók formális, non-formális és informális tanulási környezetben
szerzett kompetenciáinak felmérésére, illetve validálására. Ez a kezdeményezés egy
– a validáció – Európai Unió szintű egységes rendszer kialakításának alapja, amely
ha megfelel en elterjed, nagy el relépést jelenthet a feln ttoktatás fejl désében.
Azonban ehhez még sok id re van szükség, – a sok probléma mellett – egyrészt a
tagországok feln ttképzési körülményeiben és tulajdonságaiban lév különbségek,
másrészt pedig az eltér fogalmi meghatározások miatt. A harmadik ok a Validpack
második és harmadik lépésében (küls értékelés; összesítés), valamint a folyamat
után következ bizonyítvány-kiállításában keresend , ugyanis itt a küls értékel
szakember és intézmény nincs konkretizálva. Remélem, hogy a fejlesztések és módosítások sikerrel járnak, és végül egy tökéletes eszközt fogunk kapni, amely egys égesen alkalmas lesz az egész Európai Unió feln ttoktatóinak validálására. El mo zdítva ezzel a feln ttoktatást érint szükséges reformokat, valamint a feln ttoktatók
európai szintű mobilitását is.
Bibliográfia
Dr. Perhács János – Szociálandragógia, A feln tt egyén szocializálása és perszonalizációja,
2011
Dr. Tratnyek Magdolna – Feln ttoktatói kompetenciák valitdációja (prezentáció) XII. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapest 2012. november 8-10.
Memorandum az egész életen át tartó tanulásról, 2000, Brüsszel
Internet
A Capival projekt honlapja http://www.capival.eu/ (2011.11.03.)
A Német Feln ttképzési Intézet honlapja http://www.die-bonn.de/ (2011.11.04.)
A Román Feln ttképzési Intézet honlapja http://www.irea.ro/ro/index.php (2011.11.04.)
A VINEPAC honlapja http://www.vinepac.eu/ (2011.11.03.)
Bajusz Klára: A tanári kompetenciák szerepe az iskolarendszerű feln ttoktatásban
http://feek.pte.hu/kozep/index.php?ulink=1347 (2011.12.28.)
Beszámoló az UNESCO V. Feln ttoktatási Világkonferenciájáról.
http://www.ofi.hu/tudastar/beszamolo-unesco (2012.09.05.)
Dr. Fodor Imréné: Kompetencia alapú, modulrendszerű képzés fejlesztése diasor.
Fergéné Mészáros Éva, Törökné Beke Ida: Tanulási stílus (prezentáció ) www.hamoritfured.sulinet.hu/dokok/tamop/tanulasistil.ppt (2012.03.13.)
http://www.erak.hu/szemelvenyek/rnfil_01.pdf (2012.08.28.)
http://www.zskf.hu/uploaded_bookshelf/540361d5255d65a0.pdf
(2012.08.30.)
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1409
(2012.09.19.)
60
Validpack
EUROPA – Press Releases
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/936&format=HTML&age
d=0&language=HU&guiLanguage=fr (2012.09.18.)
http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/lisbon/article_7207_hu.htm
(2012.09.19.)
http://ec.europa.eu/education/erasmus-for-all/index_en.htm (2012.09.18.)
http://www.consilium.europa.eu/homepage/highlights/erasmus-for-all-investing-in-europesyouth?lang=hu (2012.09.18.)
61
Tancsik Richárd
T ANCSIK R ICHÁRD
A vajdasági magyar fiatalok aktív
állampolgársága
Bevezetés
Európa manapság az egységben látja a lehet séget, hogy a világ, vezet térsége
legyen.
Mi sem bizonyítja jobban, hogy létrejött az Európai Unió, melynek Magyarország 2004. május 4-e óta, teljes jogú tagja.
Az Európai Unió tagállamai, így Magyarország, er feszítéseket tesz, hogy sikeres térség legyen, ehhez viszont, aktív állampolgárokra van szükség. Több nemzetközi dokumentum is külön kiemeli, az aktív állampolgár eszményét. Ezen dokumentumok egyike az UNESCO, CONFINTEA által, 1997-ben kiadott dokumentum is. 1
Viszont felmerül a kérdés ki is az aktív állampolgár?
Országonként eltér, hogy ki az, azonban az Európai Unió, kulcs kompetenciákat
határozott meg, ami a felel s állampolgár ismérve.2
Ezek pedig:
− az anyanyelven folytatott kommunikáció,
− idegen nyelven folytatott kommunikáció,
− matematikai kompetenciák és alapvet kompetenciák a természet- és műszaki
tudományok terén,
− digitális kompetencia,
− a tanulás elsajátítása,
− szociális és állampolgári kompetenciák,
− kezdeményez készség és vállalkozói kompetenciák,
− kulturális tudatosság és kifejez készség.
Ezen készségek birtokában, lehet bárkit is aktív állampolgárnak nevezni.
Feltételezzük, hogy jelen kompetenciákkal, mindenki rendelkezik. A legtöbb állampolgár, úgy gondolja ezeket a készségeket már elsajátította valamilyen formában.
Lehet ez a helyszín, formális-, non formális-, vagy éppen informális út.
Azonban, több európai uniós és magyar kutatás azonban ellenkez jét bizonyítja.
Ha megfigyeljük, a híradásokat és oda figyelünk a körülöttünk lév térre, kiderül, az emberek nem az aktív állampolgár eszményét követik, mégis kiemelkednek
közülük a fiatalok és a fiatal feln ttek.
A négyévente megjelen „Ifjúság gyorsjelentés” című kutatás is ezt bizonyítja
már 2004 óta.
1
2
V. nemzetközi Feln ttoktatási Konferencia Hamburg, 1997
http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/ll-learning/keycomp_hu.pdf
62
A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága
A közügyekt l való elfordulást mi okozhatja? Ez abból következhet, hogy a politikusok, akik példaként szolgálhatnak, eltávolodtak a polgároktól, vagyis a hatalom
megszerzése után, amolyan „fels bbrendű” egyénekké válnak.
Ez az ok els dlegesen, ami miatt bekövetkezhetett a jelenleg meglév passzivitás.
Azonban vajon minden fiatal hasonlóan gondolkodik? Az ifjúsági kutatások
ezeket, bizonyítják. Viszont ha elvonatkoztatunk t lük, akkor figyelembe kell venni
egy csoportot, és k pedig azon fiatalok, akik külföldr l érkeznek.
k azok, akik egy másik állam polgárai, vajon k mennyire aktívak, illetve mely
államot érzik magukhoz közelebb.
Jobb esetben ezek a fiatalok, az Európai Unió valamely tagállamából érkeznek,
vagyis feltételezzük, hogy bennük van a közös érték, a „Közös Európa” eszménye.
2011. január 1-jén viszont Magyarországon egy jogszabály által változások következtek be. A Magyar állam biztosította a határon túli magyaroknak, hogy könnyített állampolgárságot szerezzenek, ez azt jelentette, hogy olyan állampolgárok lettek
az Unió állampolgárai, kiknek szül földje az Unió határain kívül helyezkedik el.
Ilyen állam Szerbia is.
Meg kell említeni, hogy Szerbia, az Unióba igyekv államok egyike, vagyis fiataljainak el kellett sajátítania a már említett kompetenciákat, és kutatásomban erre
keresem a választ, hogy vajon sikerült-e nekik, az európai gondolatok alapját, az
aktív ember eszményét elsajátítani.
A hipotézisek és a kutatás
Ahogy már utaltam rá, kutatásomban, a vajdasági magyar hallgatók aktív állampo lgárságát vizsgálom.
Több hipotézist is felvetettem, ezek pedig:
– A határon túli magyar szervezetek képzéseikkel, nem segítik az aktív állampo lgárságra való nevelést, mert az általuk kínált tananyagban nem jelennek a fejlesztend kulcskompetenciák.
– A Pécsett tanuló szerbiai hallgatók, többsége a nyelvi hátrányok miatt, miatt
választotta Pécsi Tudományegyetemet.
– A határon túli magyar fiatalok, 2/3-t érte már, hátrányos megkülönböztetés.
– A célcsoport tagjainak nagyobb hányada, nem vesz részt a közügyekben, mert
kiábrándultak bel le.
Ezen hipotézisek mellett, azonban a f hipotézisem, amit bizonyítani, vagy me gcáfolni, pedig az, hogy a Határon túli Magyar fiataloknak szükségük van képzésekre,
amik el segítik az aktív állampolgárságot, mert nincsenek birtokában a szükséges
kulcs kompetenciáknak.
Ahhoz, hogy sikeresen prezentáljam az eredményeimet, el ször is elméleti hátt eret kellett megalapoznom.
A kutatásom során viszont, hogy eredményeket szerezzek, magukat az érintett eket kellett megkérdeznem.
Kutatásom során, igénybe vettem a:
− kérd íveket (3ő f , a Pécsi Tudományegyetem hallgatói) 3
− interjút (hallgatók, a szakmában kompetens szakemberek)
3
Kérd íves lekérdezés, 2012. október, készítette: Tancsik Richárd
63
Tancsik Richárd
Itt ki kell térnem a kérd ívre, ugyanis a megbízható eredmények miatt, 2 kérd ívet használtam fel.
Az els kérd ív els dlegesen, a hallgatók egyetem választásával és tanulmányaival foglalkozik.
A másodikban, pedig az aktív állampolgárság kérdéskörét jártam körbe, a már
említett kulcskompetenciákat felhasználva.
A második kérd ív tehát a hallgatók aktív állampolgárságára fókuszál, azon belül is kitér a:
− politikai aktivitására,
− tanulási hajlamukra,
− az információs csatornák használatára,
− az állampolgári és emberi jogok ismeretére és
− Európai Uniós ismeretükre.
A kérd ív kitöltése internetes illetve személyes (megkeresés) úton történt. A
személyes kitöltés a „Márton Áron Szakkollégium” lakói közt történt, egy olyan
kollégiumban, ahol a határon túli magyar hallgatók reprezentálják magukat.
A következ fejezetekben a kutatási eredményeimet és a hipotéziseim teljesülését szeretném prezentálni illetve elméleti alapot is szeretnék adni.
A vajdasági magyar fiatalok és az anyaországi egyetemek
Nem újdonság, hogy a magyar fiatalok inkább az anyaország egyetemeit válasz tják, már a kilencvenes évek elején megfigyelhet volt, hogy nagyon sok vajdasági
fiatal inkább az anyaországi egyetemeket választotta.
Mindez köszönhet volt a gazdasági válság elmélyülésének, ami a ’80 -as években megkezd dött és a háborúknak is, amikor a magyar származású értelmiség nagy
többsége Magyarországra vagy más nyugati országokba távozott.
A háborúk lezárása után kezdett n ni a számuk. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai szerint, az 199ő/96-os tanévben ő96-an voltak, azonban az elszigeteltségnek köszönhet en az 1998/99 tanévig nincs több adat arról, hogy Magyarországon tanult volna valaki.
Az újabb kiáramlás 1998-ban figyelhet , meg köszönhet az újabb válságnak,
ami Koszovó miatt kezdett kialakulni. Ebben az id ben egyre több fiatalt köteleztek
sorkatonai szolgálatra és ennek elkerülése érdekében választották a Magyarországi
egyetemeket.
A legnagyobb ugrás 1999-ben figyelhet , meg amikor is megközelít leg 300%al megn tt a fiatalok száma. Köszönhet ez Szerbia NATO általi bombázásának.
Ebben az id szakban hiába vettek fel min sít vizsga nélkül, de ekkor sem választották a magyarok a szerb fels oktatást nagy számban.
Az utána való id szakban ez a szám stagnál, tartja átlagban a 700 -800 tanuló/félév számot.
Ezen hallgatók közül, jelenleg ő0 hallgató szerepel a Pécsi Tudományegye tem
rendszerben, akik közül 3ő hallgatót tudtam megszólítani a kutatásom során, és a
kutatás eredményét a következ fejezetben szeretném reprezentálni.
A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága
A kérd ívemet 35 vajdasági magyar hallgató töltötte ki, az 50 hallgatóból, akikr l
van információm. Ez több mint a fele, vagyis reprezentatív lesz az eredmény.
A kérd ív további elemzésében a lakóhelyre kell kitérni. A települések, ahonnan
a többség érkezett: Szabadka, Zombor Bácska Topolya.
64
A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága
Jelen városok is, igazolják hipotéziseim egyiket, hogy a távolság miatt választják a Pécsi Tudományegyetemet. Több indokkal is bizonyítani lehet, de szerin tem a
legszembetűn bb, hogy a városok Pécst l, kivétel nélkül, 2ő0 km-en belül helyezkednek, vagyis körülbelül olyan távolságban, mintha Belgrádba kellene utaznia a
hallgatónak, és ráadásul nem is tanulhatna az anyanyelvén.
Ezek az indokok, azonban megcáfolják hipotézisemet. A vajdasági magyar hallgatók, nem azért jönnek a Pécsre tanulni, mert problémájuk lenne a szerb nyelvvel,
hanem mert az otthonuk közel helyezkedik.
Ez nem jelenti, hogy nem kell foglalkozni a hallgatók szerb nyelv ismeretével.
Az elemzések pedig a következ eredményeket hozták, a kutatás során egy 5 fokú
skálát alkalmaztam, ahol: az 1-es, azt jelentette, hogy nem beszéli a szerb nyelvet és
nem is akarja ismerni, az 5-ös pedig, hogy ismeri, és anyanyelvi szinten beszéli.
A megkérdezett 35 f b l: 24 f értékelte a nyelvtudását, 3-a, 1 f értékelte 4-re.
Ha összefoglaljuk az eredményeket, kiderül, hogy a többség véleménye szerint
ismeri a szerb nyelvet, el is boldogul vele, viszont nem érzi magabiztosnak magát,
amikor meg kell szólalnia.
Hat f volt, aki a legkevesebb osztályzatot, vagyis az 1-est, adta magának, ezzel
k kerültek a második helyre. k azok, akik nem ismerik a szerb nyelvet és nem is
hajlandóak, megtanulni.
A kérd ívek összesítése alapján azt a véleményt szűrhetjük le, hogy a fiatalok az
oktatásban látják az els dleges okot, illetve másodlagosan azt a tényt említik, hogy
nincs alkalmuk használni az államnyelvet, köszönhet en a homogén magyar környezetnek. A többség, 28 f Szerbiában szerezte meg érettségi bizonyítványát, ami az
országos szintnek felel, mivel ott is a többség szül földjén szerezte meg a végzetts éget.
Következ kben a szakokat szeretném prezentálni, vagyis mi a legnépszerűbb szak.
Megállapíthatjuk, hogy a legnépszerűbb a pszichológia szak. Ha a karokat veszszük figyelembe, ott a Bölcsésztudományi Kar kerül az els helyre. Az eredményekb l kiderül az is, hogy egyenletes az eloszlás, kimondott nagy létszámú határon túl
magyar csoport nincs sehol. A szak választások okai, az összesített vélemények után
kiderül, hogy általában „szimpátia” alapján történt meg.
Kiderül az is, hogy kevesen érkeznek kimondott céllal, ahogy k mondják „majd
alakul”.
Ez egy bizonytalanabb jöv képet vetít el az elmondottak alapján, amit akár a
kés bbiekben lehetne vizsgálni, hogy a jelen gazdasági helyzetben is ezt a szakot
választaná-e.
Továbbtanulás szempontjából is levonhatjuk a következtetéseket.
A megkérdezett 3ő hallgató közül 30 BA/Bsc szakos hallgató volt, és a többség,
vagyis 2ő f a mesterképzést is a tervei közt emelte ki.
Ez ellentmond a szak választás során tett válaszoknak, ugyanis itt már biztosabb
jöv kép jelenik meg, de a kés bbi kérdésekben kapunk választ, hogy mit terveznek,
ha van jöv képük.
A felhasznált kérd ívemben, ő témakört hoztam létre, amik felölelik azon kulc skompetenciákat, amit az Európai Unió elvár állampolgáraitól, illetve felgyorsult
világunk is, erre a kutatás bemutatása során kitértem.
A következ részben jelen témakörök eredményeit szeretném ismertetni.
Itt, arra voltam kíváncsi, hogy a fiatalok, részt vesznek-e a politikában, részt
vesznek-e a közügyekben. Ezzel is szolgálva a közösséget, ahol élnek.
65
Tancsik Richárd
A kérd ív elemzése után, kiderült a hallgatók többsége, nincs tisztában jogaival.
Azon kérdésemre, hogy milyen politikai joga van, nem tudtak 2 -nél több jogot felsorolni, és a szavazati jog ismerete volt a legtöbbször megjelent jog.
Az eredmények eddigi ismeretében, kiderül az, hogy a hallgatók közül csupán 2
f vesz részt pár feladatokban, és ez a helyi magyar párt. Ez bizonyítja, hogy a k özösség érdekét szem el tt tartva próbálnak aktívan részt venni a mindennapi életben.
A megkérdezettek közül csupán 2 f tudta felsorolni a rendszerváltás óta hivatalban lév magyar miniszterelnököket, illetve a hallgatók közül 3 f szokta követni,
a parlament eseményeit, és az interneten keresztül. Ez azt bizonyítja, hogy érdektelenség jellemzi a hallgatókat, viszont kiderül, hogy az interneten figyelik, ami a
korszerű eszközök egyike, ami a kulcskompetenciák egyik eleme.
Kiderül, hogy a hallgatók véleménye szerint, az aktív állampolgár, mag a irányítja életét, maga éri el céljait és els dleges ilyen feladata, hogy fenntartja magát, mint
fizikális, mint pedig egzisztenciálisan.
A civil szféra viszont, kiemelt helyen szerepel a hallgatók életében kiderül,
ugyanis a hallgatók többsége, részt vesz ilyen szervezet munkájában, ezt 2ő f
mondja el magáról, viszont a többség a „Vörös keresztet” említette meg.
Azon kérdésemre, hogy a kisebbségek, hogyan lehetnek a társadalom aktív r észesei, egyöntetűen kijelentik, hogy elfogadják a kötelezettségeiket, és így válhatnak
a közösség teljes jogú tagjaivá.
E fejezetben ki kell térni, egy adatra, ami úgy gondolom, az aktív állampolgá rokra nem jellemz , ez pedig az önkényuralom kérdése. Ezt azért kell megemlítenem,
mert a megkérdezettek, nagymértékben elfogadná ezt a formát. Ez a 3ő f b l, 1ő f t
jelent. Indokaikban a legtöbbször az jelent meg, hogy „Amíg nekem a megélhetés emet biztosítja valaki, addig nekem mindegy, ki van hatalmon, t lem diktatúra is
lehet”. Ez az elkeseredettséget jelentheti, amit ma megtapasztalhatunk, illetve a
nélkülözés hatását, ami kihatással az elfordulásra, amire már utaltam.
Az utolsó bekezdésben pedig az Európai Uniós témakört kell elemeznem, mel yb l kiderült a hallgatók szkeptikusak, a vélemények, ezt tükrözik. Ez is a jelen id szak nézetét tükrözi, ami bizonyítja, hogy a hallgatók a környezetükhöz igazodnak.
A hallgatók véleményei közt, pedig megjelenik, hogy a határokat is visszahoznák.
Jelen eredmények tudtában a hallgatók mit is gondolnak, az aktív állampolgá rságról. Véleményük egyezik, a kulcskompetenciákkal. A képzést támogatják, de
szerintük nincs szükségük rá. Úgy gondolják, eltudják sajátítani, a mindennapok
során is, de ha lehet sége lenne, szívesen részt venne hasonló képzésen.
Ezen eredmények tudtában tehát kijelenthetjük, a hallgatóknak szükségük van
képzésekre, ami által aktív állampolgárok lehetnek és ez által a saját - és közösségük
jöv jét is jobbá tudják tenni.
Ehhez azonban képzésre van szükség, amit biztosíthatnak a civil szervezetek, a
határon túli hallgatókat segít szervezetek, az egyetem illetve maga az állam is, mert
neki is érdeke, hogy fiataljai segítsék az állam működését
Megoldási javaslat és képzés terv
Az el z ekben már többször említettem, Magyarország vállalta azon Uniós törekv éseket, hogy a fejl dés érdekében megteremti az aktív állampolgáriság eszményét.
66
A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága
Azonban a kutatások és az eredmények mást mutatnak. A polgárok elfordulnak a
közügyekt l, úgy érzik a politikusok eltávolodtak t lük, és ezt már a helyi politikai
szintéren is érzik. 4 Ez a hangulat a fiatalokat is elérte. Ez köszönhet az els dleges
szocializációs színtérnek, a családnak. A fiatalok többsége a szülei véleményét fogja
követni a legtöbb esetben. Ez a fiatalok egyre passzívabb magatartását vonja maga
után. 5
Ezért is fontos, hogy az állam mind inkább felell séget vállaljon az aktív álla mpolgárság kérdésében, mivel egyre több új állampolgára is érkezik. Köszönhet en a
többször említett, egyszerű honosítási eljárásnak. Évente több ezer új polgár érkezik
Magyarországra, akik ugyan magyarok, de egy más kultúrájú országból érkeznek. Itt
a folyamatos kisebbségi lét miatt azt gondoljuk, hogy aktívan részt vesznek a közügyekben.
A vajdasági magyar fiatalok is kiábrándultak a közéletb l. Úgy érzik, nincs l ehet ségük beleszólni a közösség életébe. Ezért is lesz fontos az állami felel sség.
Viszont kérdés az állami szerepvállalás, hogy mennyire vegyen ré szt benne? A legtöbb szakember szerint a legnagyobb veszély, ha közvetlenül beavatkozik, ezért
olyan civil kezdeményezéseket kell támogatni, melyek pártoktól függetlenül tudnak
ilyen képzéseket véghezvinni.
Az andragógiára, komoly feladat hárul abban, hogy a fennálló problémát megoldják.
Az egyik ilyen lehet ség, pedig az aktív állampolgárságra való nevelés. Ez fo ntos megérteni, mivel ezek a fiatalok is részben vagy egészben az Unió állampolgárai
is. Ezért a tananyag megtervezése során több szempontot is figyelembe kell venni,
amely a kés bbiekben befolyásolják a kés bbi sikereket.
Miel tt felvázolnám, azt a tematikát, amit sikeresnek vélek, el ször azt négy
globális kérdést kell feltenni, egy oktatásszervez nek, amik a kés bbiekben befolyásolják a munkánkat. 6
Ezek pedig:
– Mit oktassunk? Ez az a kérdés, ami a leginkább foglalkoztatja az embereket. Itt
több szempontot is figyelembe kell. Az adott területet, cél csoportot, az kultúrát,
a fejlesztend területeket stb. Ebb l is látszik, hogy összetett kérdéskör. Magyarországon pedig különösképpen sajátos. Ugyanis a politika gyakran kisajátítja.
– Hogyan tanítsunk? itt a min ségbiztosítási rendszereke vannak a segítségünkre.
A piaci alapon működ feln ttoktatásban, a jobb min ségre kell törekedni, és ez
az els dleges cél.
– Miből tanítsunk? Itt csak az anyagiak szabhatnak határt. Keretet viszont kapunk
a Feln ttképzési törvény által.
4 Bordás István: Az aktív állampolgár képzés jöv je-paradigmaváltás a közművel désben. In:
Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthné B.
Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003
5 Branka Emersic: A demokratikus állampolgári nevelés 1990 el tt és után. In: A feln ttokt atás története Közép Európában. Szerk.: Willhelm Filla, Elke Gruber, Heribert Hinzen, Jurij
Jug. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézet. 2000
6
Bordás István: Az aktív állampolgár képzés jöv je-paradigmaváltás a közművel désben. In:
Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthné B.
Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003
67
Tancsik Richárd
–
Kiket oktassunk? Sokan, azt gondolják ez a legegyszerűbb kérdés. Azonban ez is
az adott szituációktól függ leginkább. Ez fogja meghatározni kik lesznek a cé lcsoport tagjai. Jelen esetemben tehát a vajdasági magyar hallgatók lesznek k.
Ezen kérdések alapján igyekeztem elkészíteni azt a képzés tervet mely nem csak
a határon túli magyar fiatalok képzésében lehet sikeres, hanem a többi fiatal képz ésében is.
A képzés terv elkészítéshez az alapokat más civil szervezet képzés javaslatai
szolgáltatták. Ezek egyike a „Századvég Alapítvány” és a szerbiai „Katalizátor” civil
szervezet.78
A tananyag tehát a következ elemekb l állna:
− Európai Uniós ismeretek
− Nyelvi kurzusok
− Idegen nyelvi és anyanyelvi kurzusok (szerb és magyar)
− Informatikai kurzusok
− Kulturális tudatosság és kifejez készség
− Történelmi ismeretek (nemzetközi, nemzeti és lokális)
− Retorika
− Új tanítási és tanulási módszerek elsajátítása
− Szociális és állampolgári ismeretek
− Kezdeményez készség és vállalkozói kompetenciák
Ezek a tananyagok is mutatják, azon kérdésköröket, amikre a kérd íveimben v álaszt kerestem. Szerteágazó ismereteket sajátíthatnak el a képzésen résztvev vajd asági fiatalok.
Viszont ezen képzések sok szempontból nehezen megvalósíthatók. Ugyanis a fiatalok többsége passzívan áll hozzá a hasonló képzésekhez. Ezért is lenne fontos,
már az általános iskolában elkezdeni, az aktív állampolgáriságra való nevelést. A
szerb államnak is már a közoktatásban el kell kezdeni aktív állampolgáriságra való
nevelést.
Az államnak pedig, meg kell szerveznie és támogatni kell, minden olyan civil szervezetett, amely el segítheti, hogy létrejöjjön az emberközpontú fejl dés és a részvételi
társadalom, mely tiszteletben tartja emberi jogokat, mely alapja a fejl désnek.
Összegzés
Elmondhatjuk, hogy jelenleg a Pécsi Tudományegyetem jelen vannak, a vajdasági
magyar fiatalok, akik közül többen már magyar állampolgárok is lettek (szeptember
27-én tartották a jubileumi honosítási ünnepséget Magyarországon).
Ezen ok miatt is fontos, hogy oda figyeljünk rájuk, és segítsük ket az aktív á llampolgárság útján. Több hátráltató tényez is megjelenik eközben, a folyamatos
eltávolodás a közügyekt l, ami köszönhet a gazdasági válságnak, a szegénységnek
illetve a politikusok magatartása miatt is. Ezen okok miatt a hallgatók, egyre jobban
kivonják magukat a döntések alól és a jogaikat is feladnák, csak jobban éljenek.
7
http://www.szazadveg.hu/oktatas/
Bordás István: Az aktív állampolgár képzés jöv je-paradigmaváltás a közművel désben. In:
Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthné B.
Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003
8
68
A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága
Ez azonban csorbítja azon terveket, amit az Unió vár el tagállamaitól illetve
azoktól, akik a közös „Európa eszményének” útjára lépnek.
Ezért szükség van, hogy folyamatos képzéseket nyújtsunk, minden állampolgá rnak, és legyen az határon túli magyar vagy magyar állampolgár, mert mindenki, aki
Európában az nem csak szül földjének az állampolgára, hanem az „Európai népek
családjának” is a tagja, és ezzel az Unió teljes jogú állampolgára is.
Irodalomjegyzék
Ádám Magda: A kisantant és Európa: 1920-1929, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989
Branka Emersic: A demokratikus állampolgári nevelés 1990 el tt és után. In: A feln ttoktatás
története Közép Európában. Szerk.: Willhelm Filla, Elke Gruber, Heribert Hinzen, Jurij
Jug. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézet. 2000
Bordás István: Az aktív állampolgár képzés jöv je-paradigmaváltás a közművel désben. In:
Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthné B.
Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003
Cs. Czahesz Erzsébet: Multikulturális Nevelés. Szöveggyűjtemény. Szeged: Mozaik Oktatási
Stúdió. 1998.
Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthn é B.
Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003
Gábrity Molnár Irén: A jugoszláv társadalmi környezet elemzése a nemzeti kisebbségek
szempontjából, In: Vajdasági útkeres , Szerk. Gábrity Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa, Kiadó: Magyarságkutató Tudományos Társaság, mtt 2. kötet: Szabadka, 1998. pp. 13-32.
Gábrity Molnár Irén: A jugoszláviai magyarok vándormozgalmának okai ésvméretei, In:
Fészekhagyó vajdaságiak, Tanulmányok, kutatások, statisztikák. Szerk. Gábrity Molnár
Irén és Mirnics Zsuzsa, Kiadó: Magyarságkutató Tudományos Társaság, mtt Ő. kötet:
Szabadka, 2001. pp. 115-162.
Gábrity Molnár Irén: Szerbia és Vajdaság demográfiai mutatói – migrációk; Oktatásügy – a
tudás alapú társadalom felé, Civil szerepvállalás a helyi fejlesztési programokban (társszerz vel), In: Kistérségek életereje – Délvidéki fejlesztési lehet ségek; Szerk. Dr.
Gábrity Molnár Irén és Ricz András, Kiadó: Regionális Tudományi Társaság, Szabadka,
2006.
Szerk. Szűcs Gabriella: HÖOK mentorprogram- Fels oktatási Mentorhálózat képzési kiadványa mentorok számára, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, 2008. pp. 57-71.
pp. 103-129. pp. 130-143
Halász Iván: Állampolgárság, migráció és integráció. Budapest: MTA Jogtudományi Intézet.
2009
Hálózat az állampolgárságért és demokráciáért Európában (POLITEA). In: Európa Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról. Szerk: Sz. Tóth János. Budapest: Magyar Népf i skolai Társaság, Szent István Egyetem F iskolai Kar Társadalomelméleti, Közművel dési
és Feln ttképzési Intézete. 2001 3ő7 p.
ICAE: Feln ttoktatás és az egész életen át tartó tanulás: problémák szándékok, ajánlások.
Beadványok az „Oktatás és tanulás XXI. század számára” Nemzetközi Bizottsághoz, To rontó, 199Ő. In: Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az
egész életen át tartó tanulásról. Szerk: Harangi László, Heribert Hinzen, Sz. Tóth János:
Pp.:98-10ő. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Int ézete. 1998
Jaques Delores: Oktatás – rejtett kincs. In: A Jaques Delores vezette Nemzetközi Bizottság
jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseir l. Budapest:
Osiris kiadó, Magyar UNSECO bizottság. 1997. pp 71-92.
Longworh, Norman: Learning Cities, Learning Regions, Learning Communities. London and
New York: Routledge, Taylor and Francis Gorup. 2006.
69
Tancsik Richárd
Magyar UNESCO Bizottság: A magyar feln ttoktatás 198ő óta történt változásai és jöv jének
perspektívái. In: Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az
egész életen át tartó tanulásról. Szerk: Harangi László, Heribert Hinzen, Sz. Tóth János:
Pp.:47-67. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. 1998
Tóth Judit, Ugróczky Mária: Kézikönyv a határon túli magyarokat érint jogszabályi rende lkezésekr l. Budapest: Magyar országgyűlés, 2008.
UNESCO, CONFINTEA, Napirend a Jöv számára, Hamburg, 1997. In: Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról. Szerk:
Harangi László, Heribert Hinzen, Sz. Tóth János: Pp.:9-17. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. 1998
UNESCO, CONFINTEA, Hamburgi Nyilatkozat a feln ttek tanulásáról. In: : Nemzetközi
nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról.
Szerk: Harangi László, Heribert Hinzen, Sz. Tóth János: Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról. Pp.:9 -17. Budapest:
Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. 1998
Usztav Republike Szrbije 2006, In: szluzsbeni liszt januar 2, Beograd, 2006.
http://www.mtt.org.rs/publikaciok/mtt_konyvsorozatok/02_Vajdasagi_Utkereso.pdf (2011.
szeptember 15.)
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/srb/feszekhagyo_vajdasagiak
/pages/003_migracio_kisebbsegi_jogok.htm (2012. december 10.)
http://rtt.org.rs/sites/default/files/doc/Kepzetteke_a_jovo_2008.pdf
(2012. december 12.)
http://www.obrazovanje.vojvodina.gov.rs/ (2012. december 12.)
https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/16/balassa.pdf (2012. szeptember 10.)
http://www.srbija.gov.rs/cinjenice_o_srbiji/ustav.php (2012. november 15.)
http://www.hetek.hu/interju/201001/a_vajdasagi_autonomia_a_szerb_de mokracia_sikertorten
ete (2012. július 10.)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500139.tv (2012. december 07.)
http://www.unc.edu/depts/europe/teachingresources/balkan-crisis.pdf
http://www.vojvodina.gov.rs/index.php?option=com_content&task=view&id=100&Itemid=6
8 (2012. december 5.)
http://www.mp.gov.rs/page.php?page=101 (2012. december 5.)
http://www.volan.hu/nemzetkozibusz.html (2012. december 5.)
http://www.martonaron.hu/index.php?dat=6 (2012. december 17.)
http://www.bbi.hu/data/files/intezet/szakmaidokumentaciok/strategia02.pdf ,
http://www.bbi.hu/index.php?id=96&cid=146 (2012. december 17.)
http://www.sllistbeograd.rs/documents/ustav_republike_srbije_lat.pdf (2012. december 15.)
http://www.unesco.org/fileadmin/MULTIMEDIA/INSTITUTES/UIL/confintea/pdf/National_
Reports/Europe%20-%20North%20America/Serbia.pdf (2012. december 14.)
http://www.szazadveg.hu/oktatas/ (2012. november 14.)
http://europa.eu/youth/active_citizenship/index_eu_hu.html (2012. szeptember 14.)
http://europa.eu/youth/active_citizenship/index_hu_hu.html (2012. szeptember 14.)
70
Biblioterápia
C SORBA -S IMON E SZTER
Biblioterápia
A könyvtár(os) lehetőségei a börtönben
Bevezetés
Szerte a világon kurrens problémává vált a bűnözés, ezzel együtt a büntet ésvégrehajtással kapcsolatos nehézségek, kérdések és megoldások, melynek hatására
az eddig zárt intézményrendszer széles körű társadalmi nyilvánosságot kapott. Sz ámos tudományág és szakterület kezdett foglalkozni a témával, ezzel segítséget
nyújtva a bűnözés megel zésében és felszámolásában. Ez alól nem képeznek kivételt
a könyvtárosok sem, akik börtönkönyvtári szolgáltatásokkal vagy „küls sként”
biblioterápiás foglalkozásokat tartva abban segédkezhetnek, hogy bebizonyosodjon,
az olvasás eredményre vezethet a börtönökben folyó személyiségformáló, javító és
fejleszt munkában is.
A biblioterápia börtönprogramokba való beemelése azon a felismerésen alapul,
hogy az elítélt társadalmi kurdarcaiban kulcstényez lehet érzékelési, észlelési k épessége. Minden szocioterápiás és művészetterápiás foglalkozás a résztvev k „érzékenyítését” tűzi ki célul, annak reményében, hogy sikerül javítani azokon a részben
vagy teljesen hiányzó készségeken és képességeken, amelyek az elítélteknek a társ adalom számára elfogadható formában gyakorolt életviteléhez és egy egészséges
személyiséghez szükségesek. Ha az elítélt megtanulja differenciáltan szemlélni az t
körülvev problémákat, lehet ségeket, akkor a percepciós, kognitív és szociális
készségeiben is változás megy végbe. Ebben a változási folyamatban segíthetnek a
csoportos foglalkozások: miközben tudjuk, hogy csodát nem tehetünk ezekkel az
elkallódott emberekkel, hiszen a kialakult személyiség mindenestül aligha megvá ltoztatható, a személyiségstruktúra hangsúlyai átrendezhet ek, ami már elég lehet az
illet normális életvitelének és a társadalom által elfogadott célokra és jöv re való
irányultságának, asszertivitásának kialakításához.
A jelen dolgozat alapját az a személyes és szakmai tapasztalat képezte, amelyet
leend könyvtárosként saját tervezésű és vezetésű biblioterápiás foglalkozásaim
keretében, a pécsi Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében fogvatartottakkal folytatott foglalkozássorozat tartása során szereztem. Munkám alapja
tehát nem a hagyományos értelemben vett könyvtártudományi kutatások területér l
származik, hanem egy speciális, terápiás empirikus anyag, amelynek megközelítés éhez és elemzéséhez igyekeztem fejleszt a biblioterápia elméleti és módszertani
hátterét, valamint tudományközi kapcsolatait is áttekinteni.
A biblioterápia kialakulása és jelentősége
A börtönfoglalkozásokon általam alkalmazott módszer alapja a fejleszt
biblioterápia, kezdetként tehát azt fogom körüljárni, hogy ez milyen gyakorlatot is
jelent pontosan, illetve honnan eredeztethet és mire használható. A biblioterápia
széleskörű nemzetközi hagyományokra épül módszer, mely többféle tudomány
71
Csorba-Simon Eszter
belátásait és tapasztalatait magába foglalja, és pszichológiai problémák kezelésére,
valamint általános személyiségfejlesztésre a terápiás intézetekt l kezdve a könyvtárakig sok helyütt alkalmazzák. Ennek ellenére Magyarországon csak az 1980 -as
években kezdett ismertté válni, többek között olyan könyvtáros körökben ismert és
elismert szakemberek népszerűsít publikációinak köszönhet en, mint B artos Éva és
Nagy Attila. Ám nyilvánosságra még ekkor sem kerültek olyan eredmények, melyek
széles körben meggy z ek lettek volna a módszer hasznosságát, hasznosíthatóságát,
hatását, esetleg ezek mérhet ségét és az alkalmazható módszertant tekintve. Ez
utóbbi szempontból persze ma sem vagyunk sokkal jobb helyzetben.
A biblioterápia szellemiségének antik gyökereire talán a legszebb példa az a fe lirat, amely a thébai könyvtárban fogadta az oda betér ket: „A könyvtár gyógyszeres
ládika a léleknek”. 1 A biblioterápia els megközelítésben tehát könyvek általi gyógyítást jelent. A szépirodalmi művek és más szövegek (például népmesék, tanuls ágos történetek) gyógyító hatását évszázadok óta szinte minden kultúrában ismerték,
akkor is, amikor a mai értelemben vett biblioterápiás gyakorlat még nem létezett, s a
19. századig nem fogalmazták meg a biblioterápia elvét, módszereit sem. A
biblioterápia esetében tehát egy olyan módszert kell megvizsgálnunk, melynek a lkalmazási-gyakorlati tapasztalatai sokkal régebbre nyúlnak vissza, mint az elméletiszakmai kidolgozottsága. Az 1961-ben kiadott Webster’s Third New International
Dictionary megfogalmazása szerint a biblioterápia „válogatott olvasmányanyag
2
terápiás segédeszközként való felhasználása a gyógyászatban és a pszichiátri ában”.
Vagyis a biblioterápia tágabb értelemben vett jelentése a személyes problémák me goldásának segítése irányított olvasással. Könyvtáros szempontból pedig az a határ ozott szándék a biblioterápia alapja, hogy a könyvek és egyéb források segítségével
befolyásoljuk, áthangoljuk a viselkedésmódokat, valamint kiszolgáljuk az olvasók
speciális vagy kevésbé speciális élethelyzetéb l fakadó információs igényeit. Láth ató, hogy mára a kifejezés sokkal széleskörűbb értelmet nyert, mely egyaránt tarta lmazza a gyógyítást, a rehabilitációt, a fejlesztést és a megel zést.
A biblioterápia definíciói sok utalást tartalmaznak a gyógyításra, a terápiás h atásra és a személyes problémákra, aminek következtében azt lehet gondolni, hogy a
biblioterápiában résztvev k nagyrészt rosszul működ , zaklatott, beteg személyiségek. Pardeck három célcsoportot állít fel a biblioterápia számára:
− az érzelmi zavarokkal,
− akisebb alkalmazkodási problémákkal
− és a személyiségfejl dés tipikusan jellemz problémáival küzd személyek
csoportját.3
A biblioterápia céljai, hatásai
Két alapvet jellemz jét emelhetjük ki a biblioterápiának: a személyiség befolyás olására, fejlesztésre irányuló szándékot és a szövegek – többnyire, de nem feltétlenül
Sóron Ildikó: A művészetterápiák könyvtári alkalmazásának új lehet ségei. In: Könyv,
Könyvtár, Könyvtáros, 18. évf. (2009) 6. sz. http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/amuveszetterapiak-konyvtari-alkalmazasanak-uj-lehetosegei/ (2012. 11.11)
2
Bartos Éva: Olvasókönyv a biblioterápiáról. Budapest : OSZK Könyvtártudományi és Mó dszertani Központ, 1989. 11. o.
3
U.o. 15. o.
1
72
Biblioterápia
– irodalmi művek felhasználását. Sok törekvés létezik arra, hogy nem irodalmi művekkel, például szakirodalmi szövegekkel, újságcikkekkel, naplószövegekkel, népmesékkel, bibliarészletekkel, filozófiai szövegekkel is dolgozzunk, s ezek tekintet ében a személyes tartalmú beszélgetést ösztönz hatás általában ugyanúg y nem szokott elmaradni, mint a szépirodalomnál. Noha a biblioterápiában felhasznált könyv
és szöveg nagyon sokféle lehet – hiszen a fogalom eredetileg nem csak irodalomterápiát jelent -, általában igaz, így a hazai gyakorlatban is, hogy inkább irodalomterápiát értenek rajta. Fontos azonban, hogy tudjuk, biblioterápia címszó alatt hagyományosan is sokféle szöveggel dolgoztak/dolgoznak, így például esetemben a dalszövegek foglalkozásokra való bevitelének ugyanúgy van létjogosultsága, mint a kla szszikus szépirodalmi szövegek alkalmazásának.
A biblioterápia nem más, mint válogatott olvasmányok felhasználása pszichológiai problémák kezelésére, megel zésére és személyiségfejlesztésre. F ként az ir odalomterápia esetében igaz továbbá, hogy egy, a művészetterápiák közé tartozó
interdiszciplináris, verbális terápiás módszerr l beszélünk. A művészetterápia általánosságban a művészeti alkotások vagy azok egyes részletei befogadásának és a
kreatív művészeti tevékenységnek az el segítése, az élmények speciális feldolgozása
által pedagógiai fejleszt , valamint terápiás, preventív és rehabilitációs területeken
egyaránt hatékony módszerek összessége. A művészetterápia, ahogy a biblioterápia
is, lehet aktív és receptív terápia. Aktív terápiában a résztvev maga alkot valamit:
verset, önéletrajzot ír, naplót vezet, fest, filmet készít, agyagedényt formáz, gyö ngyöt fűz, zenél. Receptív terápiáról akkor beszélünk, ha a befogadás tárgya valamilyen művészeti alkotás: egy irodalmi mű vagy annak részlete, egy film, egy fes tmény, egy zenemű vagy annak részlete stb. Ekkor már kész alkotásokkal dolgozunk,
míg aktív terápiában az alkotás folyamata a lényeg, függetlenül az elkészült mű
esztétikai értékét l 4.
A biblioterápia célja sokféle lehet: általánosságban ezek a célok a mentális pro blémák gyógyítása, a személyiségfejlesztés, az önismeret, a szociális képességek, az
empátia, tolerancia fejlesztése, a közösségépítés, esetleg rekreáció témakörein belül
mozognak. Az alapelgondolás a biblioterápia működési elvér l az, hogy egy olva smány segítséget nyújthat abban, hogy küls szemszögb l láthassa az olvasó a pro blémáit, példát vagy épp ellenpéldát ismerjen meg bizonyos élethelyzetekre, következmények nélkül gondolhasson át megoldásokat.
Ami a biblioterápia hazai könyvtári jelenlétét illeti, többnyire azokban a köz- és
iskolai könyvtárakban működik irodalomterápiás foglalkozás, ahol a könyvtárosnak
szívügye ez a terület – az egyik legközismertebb példa Sóron Ildikóé, aki sok évig
tartott népszerű, széles körben látogatott fejleszt biblioterápiás foglalkozásokat az
OIG könyvtárában 5, s -munkáját, illetve tapasztalatait a 3k-ban, könyvtári blogban
és a Katalisten is nyomon követhettük. A szélesebb könyvtáros és irodalmár szakmai
olvasóközönség el tt talán nem ismeretlen a pécsi Nyir Gizella 6 könyvtárostanár és
Sóron
Ildikó
i.m.
http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/a-muveszetterapiak-konyvtarialkalmazasanak-uj-lehetosegei/ (2012. 11.11)
5
Sóron Ildikó: Kincs, ami van. A biblioterápia mint szolgáltatásb vítés az Országos
Idegennyelvű Könyvtárban. In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2012. 21. évf. 3. sz. 16-21. o.
6
Nyír Gizella: Könyvtári órák művészet- és biblioterápiás módszerekkel. In.: Könyv,
Könyvtár, Könyvtáros, 2012. 8. sz. 38-40. o.
4
73
Csorba-Simon Eszter
V. Gilbert Edit7 egyetemi oktató neve sem, akik szintén publikálták biblioterápiás
nézeteiket és tapasztalataikat. A másik lehet ség, ami talán gyakoribb a hazai és a
nemzetközi terepen is, hogy a könyvtárosok és más szakemberek (pedagógusok, szocioterapeuták, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek) nem intézményi keretek
között, például könyvtárban tartják a foglalkozásokat, hanem küls terepre viszik,
”kitelepülnek” a kórházakba, művel dési házakba, id sek otthonába, iskolákba 8.
A legismertebb magyar példa erre a Mosoly Alapítvány által elkezdett program,
melynek keretében az amerikai Nancy Davis és Laura Simms módszereit felhasználva komplex művészetterápia keretében megvalósított biblioterápiával, illetve Bold izsár Ildikó-féle meseterápiával segítik a súlyosan beteg gyerekek felépülését, gyógyulását, illetve a reménytelen betegek túlélését. Projektjük címe a „Meseterápia
kórházakban”, melynek célja a gyerekekkel foglalkozó szakemberek és a családok
segítése9. Ezeket a programokat nem könyvtárosok, hanem művészetterapeuták és a
klinikumban dolgozó szakemberek tartják, Boldizsár Ildikó 10 szimbólumterápiáját és
más művészeti ágakat (zene, festés, rajzolás, mozgás) felhasználva.
A szépirodalmi szövegek sokszor hétköznapi, emberi problémákat fogalmaznak
meg művészi kifejezésformában. A kommunikáció ilyen típusú alkalmazása arra
ösztönzi a résztvev ket, hogy igyekezzenek szókincsüket problémáik pontos kifej ezésére használni. A feldolgozott szöveg szerepl ivel való azonosulás által lehet ség
nyílik el ször a szerepl k konfliktusainak feloldására, kés bb a tanulságokat a saját
élethelyzetre vetítve a saját problémák megoldására is. A már meglév szövegekr l
a terápia résztvev inek általában könnyebb beszélgetni, hiszen így saját véleményüket fejthetik ki. A résztvev knek mindvégig kontrolljuk van a folyamat felett, mivel
lehet ségük van megválasztani a lelki feltárulkozásnak azt a szintjét, ami még biztonságos számukra. Ugyanazon szöveggel kapcsolatban számtalan – akár egymásnak
ellentmondó – vélemény is kialakulhat a résztvev k között, így a módszer kiválóan
fejleszti az egymás iránti toleranciát, mások véleményének tiszteletét, illetve az
ellentétes érzelmek elviselését.
Az irodalomterápiás foglalkozás mindig egy el re kiválasztott irodalmi mű köré
szervez dik, mely lehet ség szerint a csoport tagjainak hasonló problémáját célozza
meg. A mű (műrészlet) kapcsán a csoportvezet irányításával személyes tartalmú
beszélgetés folyik, amely tehát nem irodalomóra és nem műelemzés-központú. A
szöveghez fűzött megjegyzések, illetve a mű szövege kapcsán felmerül asszociác iók, ötletek, emlékek, érzelmek segítenek a csoporttagoknak pontosítani a mű által
sugallt témához, problémához való saját viszonyukat, illetve az ebben lév elakad ásokat, hiányosságokat, amelyeken küls segítség nélkül általában nem vagy csak
nagyon nehezen jutna túl az érintett egyén. Ez fontos felismerésekre vezet önmaguk
megismerésében és mások megítélésében, újra hangolhatja a már megmerevedett
személyiség struktúrákat. Bár a résztvev k sokszor irodalomórához hasonlítják a
foglalkozást, mégsem műelemzéseket, irodalmi kivonatokat és az egyéni műve ltség
csillogtatását várjuk el a foglalkozás során, hanem a résztvev k személyes, saját
V. Gilbert Edit: Az olvasmányélmény megosztásának szerepe a csoportos biblioterápiában.
Literatura 2011. 4. sz. 403-411 o.
8
Bartos Éva: Olvasókönyv a biblioterápiáról. Bp. : OSZK KMK, 1989. 18. o.
9
Korbai Hajnal: Lotilko szárnyai. Bp. : L'Harmattan : Mosoly Alapítvány, 2010. 21ő o.
10
Boldizsár Ildikó: Meseterápia. Bp. : Magvet Kiadó, 2010. 367 o.
7
74
Biblioterápia
élményei kapják a f szerepet, azokat igyekszünk a felszínre hozni. A foglalkozás okon a kiválasztott irodalmi mű élményszintű feldolgozása zajlik, s a foglalkozás
vezet je ezt a folyamatot segíti/segítheti irányító kérdésekkel, ami lehet vé teszi a
problémák közös továbbgondolását és az egyénekre szabott üzenetek, megoldások
megtalálását, elfogadását.
Egyszerűen megfogalmazva, a biblioterápia könyv vagy könyvek közös olva sása
abból a célból, hogy az olvasónak segítsen megbirkózni valamilyen személyes pro blémával. A közös olvasás és beszélgetés fontossága hozza a biblioterápia szocio terápiákhoz való sorolhatóságát is. A szocioterápiás foglalkozásokon a csoporttag
teljes pszichés bels - és szociális világát, értékrendszerének jellemz it hívjuk el ,
ami a csoporttag számára önmaga többszempontú megértését teszi lehet vé. Az
egyén és társas környezetének értékrendjét is tudatosítjuk, és szocializálással a társas
környezet befolyásolását és értékrendjének alakítását is célozzuk 11.
A biblioterápiának különféle fajtáit különböztetik meg, ezek közül az egyik le ghasználhatóbb és legelterjedtebb Clara Richardson Lack tipológiája, aki megkülö nböztet fejleszt és klinikai biblioterápiát, az alkalmazott tevékenységek és a bevont
személyek típusa alapján. Lack szerint „a fejleszt biblioterápia az irodalom
perszonalizálása abból a célból, hogy az egyén képes legyen az életben rá váró fel adatokat megoldani. A klinikai biblioterápia egyfajta beavatkozási mód, mellyel súlyos érzelmi vagy viselkedésbeli problémákkal küzd egyéneken segítenek”. A fe jleszt biblioterápia esetében az olvasmányok és a beszélgetések az általános személyiségfejl dést célozzák meg, míg a klinikai biblioterápia esetében konkrét problémákra fókuszálnak. 12
A fentiek tükrében a biblioterápia leggyakoribb célja az, hogy személyes bel átáshoz segítse az olvasókat és növelje önismeretüket. Ez a belátás azt jelenti, hogy
képesek azonosítani az olvasás során felmerült érzelmeket, és képesek azokról beszélni. Ezt a legtalálóbban Bruce Colville fogalmazta meg: a megfelel id ben olv asott megfelel történet a szív irányába kil tt nyíl. Eltalálhatja és megragadhatja azt,
ami az olvasóban (vagy a hallgatóban) rejt zik, a mélyben lapuló titkos sérelmet,
haragot vagy hiányérzetet, ami alig várja, hogy a felszínre törhessen.
A biblioterápia további céljai lehetnek még:
− A problémamegoldás, melyben az irodalom segíthet az olvasóknak.
− A legtöbb biblioterapeuta azon a véleményen van, hogy a személyes belátás
növelése, a kiváltott katarzis és a problémamegoldásban való segítségnyújtás
hozzásegíti a résztvev ket ahhoz, hogy mások szemével lássanak, empatikusabbá váljanak. A biblioterápia végs próbáját a viselkedésbeli változások
megjelenése jelenti.
− Segít hatékony és kielégít társas kapcsolatokat létrehozni. A csoport ösztönz hatással van az egyénre, és a csoportban kialakuló közös élmény fontoss ága nagy szerepet játszhat a résztvev k életében. A könyvek olyan pontot t eremtenek, amely körül közös érdekl dést és közös élményeket lehet felfedezni, amelyekb l kés bb barátságok alakulhatnak ki. Ezen kívül a könyvek
Németh László (szerk.): Szocioterapeuta képzés : Elméleti szemináriumhoz szöveggyűjtemény. [Budapest] : Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépít Egyesület, 2003.
http://hu.scribd.com/doc/35175612/MMSZKE-szoveggy-2003
12
Idézi Doll i.m. 1ő. o.
11
75
Csorba-Simon Eszter
csökkenthetik a személyes elszigeteltség érzését azáltal, hogy lehet vé teszik
az olvasónak, hogy azonosuljon a könyv egy szerepl jével.
− A biblioterápia információforrásként szolgálhat az olyan olvasók számára,
akik bizonyos problémáik miatt elkülönülnek környezetükt l. Ez a probléma
lehet családi vagy társadalmi kapcsolatokban fennálló vagy betegséggel ka pcsolatos. A könyvek útmutatóként, példaként szolgálhatnak és egy lehetséges
útvonalat mutathatnak az olvasónak.
− A szórakoztatás: az emberek azért is olvasnak, mert az olvasás szórakoztató.
Egy jó könyv felkeltheti az olvasó kíváncsiságát, amik segítenek az új vise lkedési módok kialakításában.
Valójában persze annyi célja lehet a biblioterápiának, ahány szakember alkalmazza azt, és ahány féle csoporttal van dolga a biblioterapeutának.
Ezek alapján az általam vezetett foglalkozások céljaként a következ ket tűztem
ki: a kommunikációs készség, a kreatív gondolkodás és az önismeret fejlesztését, a
türelem és a tolerancia kiépítését, valamint az olvasás népszerűsítését és megszere ttetését. A terápiás folyamat további céljai az aktív részvétel növelése, a problémák
közös megvitatása, a problémahelyzetek felismerése és a változásra való motiválás
voltak.
A könyvtár szerepe
A könyvtárak a tudásalapú társadalom olyan tudáshelyei, melyek az információhoz,
tudáshoz való hozzáférés színterei, s a modern tájékoztatási technológia eszközeinek
felhasználásával és segítségével az oktatás, a művel dés, az információ szétsugárz ásának fontos központjai lehetnek. A könyvtárak tevékenységében is egyfajta par adigmaváltás zajlik le. Ha az információs társadalomban a tudás maga az er forrás,
ennek megvalósulásához alapvet en meg kell változniuk az információszerzési - és
használati módszereknek is. Az információs társadalom veszélyeit kutatók szerint a
társadalom 75-80 százalékát a végleges leszakadás veszélye fenyegeti e tekintetben.
Ebben a világban pedig a könyvtáraknak az egyik legfontosabb szerepe a társadalmi
esélyegyenl ség szolgálata. 13
A könyvtár legyen alkalmas:
− az egész életen át tartó tanulás támogatására,
− a szabadid hasznos eltöltésének segítésére,
− az írni-olvasni tudás fejlesztésének segítésére.
Környei László hangsúlyozza, hogy a könyvtár feladata évezredek óta a kultúra
közvetítése. Most is az a feladata. Akkor reagál jól a könyvtár a modern kor kihí vásaira, ha a gazdasági nehézségek, valamint a csökken olvasási kedv ellenére nem
bezár, hanem megnyit bizonyos kapukat, melyekkel az információt az olvasó rende lkezésére bocsátja. 14
A könyvtár, illetve a könyvtáros fontos szerepet tölthet be az olvasók ol vasási
szokásainak alakításában is. Befolyásolhatja a témaválasztást, segíthet az olvasottak
megbeszélésében és értelmezésében, pótolhatja a családi környezet hiányait. A
könyvtárpedagógia alapvet kérdései közé sorolhatjuk, hogy kik veszik igénybe a
Beély Gábor: A könyvtár jöv je – a jöv könyvtára. In.: Iskolakultúra 2000/Ő. sz. ő1-56. o.
Környei László: „Könyvtár az iskolában, iskola a könyvtárban” In.: Könyv és Nevelés III.
évf. 2001/3. sz. 7-9. o.
13
14
76
Biblioterápia
könyvtárat, illetve milyen szolgáltatásokra van igény. A könyvtár hatókörének sik eres b vítését az teszi lehet vé, ha felismerjük azokat a társadalmi tényez ket, melyek megakadályozzák a könyvtári szolgáltatások igénybe vételét. Az egyes társ adalmi rétegek olvasási szokásait nagymértékben befolyásolják szociális körülményeik, iskolai végzettségük, valamint szociális és kulturális viszonyaik. 15 A könyvtáros
úgy teheti meg az els fontos lépést, ha az olvasóval szemben sikerül kialakítania
egy olyan viszonyt, melyben az olvasó bizalommal fordulhat a könyvtáros felé akár
szakmai, akár magánéleti kérdésekkel, problémákkal. Ezek alapján megállapíthatjuk,
hogy a könyvtárnak fontos szerepe lehet a szocializációban, bár csak kiegészít
intézményként funkcionálhat.
Másrészr l, szociálpszichológiai szempontból nézve nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a könyvtáros is egyfajta mintát képvisel munkavégzése során. Ké pzettsége, tájékozottsága, segít készsége tekintélyt és elismerést vált ki az olvasók
többségéb l. Ám a mintakövet viselkedés kiváltásához szüksége van a megfelel
kommunikációra, a kétoldalú beszélgetésekre, melyek során el kell kerülni a kiokt ató jellegű és er szakos tudásátadást. A könyvtárosnak meg kell találnia az egye nsúlyt, melynek segítségével képes további érdekl dést, igényt ébreszteni. A meggy z közlés a mindenki felé való készséges odafordulást, az egyenrangú vélemén ycserét és az szinte véleménynyilvánítást jelenti. Csakis az ilyen attitűdökkel re ndelkez könyvtárosok képesek viselkedésükkel azonosulásra, modellkövetésre bíztató példákkal szolgálni, s így hatékonyabban szolgálni az olvasók személyiségének
gazdagodását, fejl dését, s így válhat maga a könyvtáros is hatékony szocializációs
faktorrá.16 Mindez nagyon fontos és hangsúlyos kell legyen a biblioterápiás munkát
végz könyvtáros munkájában is.
Itt kell megemlítenünk a hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátását. A
könyvtárügyet újraszabályozó 1976-os tv. már tételesen felsorolta azokat a szociális
csoportokat, amelyek számára speciális könyvtári ellátást kell nyújtani (öregek,
betegek, kórházi és szanatóriumi ápoltak, nemzetiségek, fegyveres er k tagjai, bü ntetésüket tölt k). A magyar könyvtárügy cselekvési és fejlesztési programtervezete
1980-ban a bejáró munkások, a mozgásukban korlátozottak, a kórházi betegek, a
nemzetiségek könyvtári ellátási gondjait hangsúlyozta 17. Ezek a tervek a Könyvtári
Stratégia 2003-200718, és a Portál Program 2008-201319 céljai között is megjelentek.
A hátrányos helyzetűek megfelel könyvtári ellátásával kapcsolatban a könyvtáraknak ugyanazokat a funkciókat kell betölteniük, mint az átlagos olvasók ellátása során.
Témámhoz kapcsolódóan a veszélyeztetett fiatalok könyvtári ellátását szeretném
kiemelni. fel. A társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszköd , deviáns magatartást
tanúsító fiatalok legtöbb esetben nem ismerhet k fel els ránézésre. Viselkedésük
Gereben Ferenc, Katsányi Sándor, Nagy Attila i.m. 389-390. o.
Nagy Attila i.m. 114-118. o.
17
Bartos Éva: Koncepció a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátására. In.: Könyv, Könyvtár,
Könyvtáros. 200Ő. 8. sz. http://ki.oszk.hu/3k/2012/10/koncepcio-a-hatranyos-helyzetuekkonyvtari-ellatasara/ (2013. 01. 07.)
18
Skaliczki Judit: A könyvtári terület stratégiai céljai 2003 - 2007 között. In.: Kapcsolat,
2003. XII. évf. Ő. sz. http://www.ektf.hu/~tovarij/honlap/oktatas/startegia.htm (2013 . 01. 07.)
19
Skaliczki Judit: Portál program – Könyvtárfejlesztési stratégia, 2008-2013. 2008. 1. sz.
http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/portal-program-konyvtarfejlesztesi-strategia-2008-2013/
(2013.01.07.)
15
16
77
Csorba-Simon Eszter
alapvet sajátossága az alkalmazkodási készség hiánya, az önértékelés zavara, ka pcsolatteremt képességük visszafogottsága, alacsony kudarctűr -képesség, indulatos,
agresszív magatartás. Azonban ki kell emelnünk, hogy a könyvtár csak azoknak a
fiataloknak tud segítséget nyújtani, akikben még van hajlandóság az önmegismerés
iránt, és képesek a formális szervezetekhez való kapcsolattartásra 20.
Bartos Éva a Könyvtáros 1987. évi 8. számában megjelent cikkében összefoglalja, hogy a könyvtárak e súlyos társadalmi probléma kialakulásának megel zésében,
terjedésének megakadályozásában mit tudnak nyújtani 21. Els sorban információkat.
Tudjuk, hogy a hátrányos helyzetű rétegek számára legnagyobb gondot az információk hiánya okozza. Végül fontos megemlítenünk a könyvtáros segít -tanácsadó
szerepét. A könyvek, a könyvtár és a könyvtáros jelenlétének létjogosultsága, szer epe nem vitatott a probléma megel zésében. Cél, hogy a személyiség minél teljese bben, minél nagyobb teherbíró képességgel fejl djön. Ezáltal megn az emberi kapcsolatok jelent sége.
Lehetőségek a büntetés-végrehajtási intézetekben
A börtön egy olyan intézmény, ahol a már korábban említett speciális ellátásokat
kellene biztosítani, illetve azokat fejleszteni, er síteni. Így a lehet ségek szinte korlátlanok, ám azok kiaknázásához ismerni kell a potenciális résztvev k motivációit,
képességeit és határait. Sok tanulmány próbálta meghatározni, mi tesz valakit bűnöz vé és hogyan lehetne visszairányítani a normális viselkedési csatornákba.
Els lépésként tisztázzuk, mi is a bűnözés. Buda Béla elmélete szerint a deviác iók közé sorolható az alkoholizmus, a különféle neurózisok, az öngyilkosság, az
elmebetegség és a bűnözés. Deviációnak számít minden olyan magatartás, ami eltér
a normálistól (akár kórosnak tekinthet , akár nem). Tehát a deviáns viselkedés no rmálistól eltér , de nem kóros magatartás forma. Azonban tudnunk kell, hogy a b űnözés egy speciális deviáció, ami nem a környezet türelmét l függ, mert a bűnöz
akkor deviáns, ha a társadalom tűri, és nem tesz ellene semmit. Azonban világszerte,
minden jogi szabályozásban szigorúan és pontosan rögzítésre kerülnek az általán osan elfogadott elvárások és normák. Mi állhat mégis a deviáns viselkedés kialakul ása mögött? Az egyik ok, hogy a bűnöz knél nem alakul ki a szociális gátlás, hanem
megmarad az egocentrikus alappozíció („Ami nekem jó, az jó, ami nekem rossz, az
rossz.”). A másik ok lehet a már sokszor említett családi háttér. A gyermek a kö rnyezetét (els sorban szüleit) utánozza, ösztönösen követi a látott példát, mert fél a
szeretet elvesztését l. Ez egy nagy társadalmi csapda lehet, hiszen a gyermek így
tanulja meg, hogy mi a norma, melynek segítségével beilleszkedhet. Ám ha negatív
mintákat tanul el, nem fejl dik ki személyiségében a szociális gátlásrendszer az
antiszociális cselekvésekkel szemben. Az antiszociális deviáció oka lehet az, hogy a
szeretet-kapcsolat a respektábilis és a nevelt egyén között rideg, elhanyagoló, ese tleg brutális nevelési módszer. Ennek ellenkez je is el fordulhat, mikor a nevel és a
gyermek között az úgy nevezett majomszeretet alakult ki. Ekkor a gyermek nem érzi
a szeretet elvesztését l való félelmet. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a bűnözés
Csalay András: Mit tehet a könyvtár a deviáns és kallódó fiatalokért? In: Könyvtáros, 1987.
8. sz. 472-476. o.
21
Bartos Éva: A könyvtár szerepe a társadalmi beilleszkedési zavarok leküzdésében. In:
Könyvtáros, 1987. 8. sz. Ő76-479. p.
20
78
Biblioterápia
hátterében sok esetben az ember személyes környezete áll, amennyiben nem élt vele,
vagy rosszul alkalmazta a személy emocionális befolyásolásának lehet ségeit. 22
A bűnöz nem tekinthet a társadalmi elvárásokat követ , azokhoz hozzájáruló
tényez nek. Elhárítja magától a felel sséget, és egy olyan világot teremt, melyben
az övé a gy ztes szerep. Ez a viselkedési stratégia egészen addig fennmarad, míg a
bűnöz fel nem ismeri, hogy rossz magatartási példákat követ.
A büntetés-végrehajtás általános célja ugyanaz, mint az egész büntet eljárás cé lja, vagyis hátrány okozása, megtorlás az elkövet vel szemben és az elkövet visszavezetése a társadalomba, azaz a reszocializáció. A modern büntetés-végrehajtási
rendszerekben a hangsúly – a kirekesztés helyett – az elítéltek társadalomba való
beilleszkedésére helyez dik 23, ezért a büntet intézetekben igyekeznek olyan szervezett csoporttevékenységeket (sport, oktatás, könyvtár) szervezni, melyeknek terápiás
hatása lehet. A büntet intézetek könyvtárai számára kiadott irányelvek egyértelműen
megállapítják a könyvtár kötelezettségét a reszocializációs folyamatban: tanácsadás,
oktatási program, olvasási szokások kialakítása. A börtönkönyvtárak kiemelt felad ata, hogy szolgáltatásaik révén el segítsék az elítéltek, mint a társadalmi kirekeszt dés által különösen fenyegetett csoport visszailleszkedését a társadalomba. A könyvtár felzárkóztató, esélyteremt intézményként ajtót nyithat, és átvezetheti a fogvata rtottakat a tudásalapú társadalomba: ezért is kiemelten fontos e könyvtárak fejlesztése
és karbantartása, valamint hozzáért szakemberek alkalmazása 24.
Hogyan segíthet a biblioterápia a börtönben?
A biblioterápia beléptetése a börtönprogramokba azon a felismerésen alapul, hogy
az elítélt társadalmi kurdarcaiban kulcstényez lehet érzékelési, észlelési képessége.
Ha megtanulja differenciáltan szemlélni az t körülvev problémákat, lehet ségeket,
akkor a percepciós képességében is változás megy végbe. Ebben a folyamatban s egíthetnek a csoportos foglalkozások. 25
Magyarországon valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben működik könyvtár, melynek felügyeletét, irányítását az intézet nevel i látják el, míg működtetését,
kezelését az elítéltek végzik. Noha jelent s problémát okoz az állomány elavultsága
és a könyvekhez való korlátlan hozzáférés, korábbi kutatásaim során rengeteg poz itív példával találkoztam a pálhalmai és a pécsi büntet -végrehajtási intézetekben
egyaránt.
Jelen dolgozatom alapjául is egy börtönben, a pécsi Fiatalkorúak Regionális
Büntetés-végrehajtási Intézetében végzett munkám szolgált alapul, ahol már korá bban, egy hazai börtönkönyvtárakról szóló BA-szintű szakdolgozat megírásához is
folytattam kutatómunkát. Az intézetben büntetésüket tölt k száma Ő0 -ő0 f körül
mozog, ebb l Ő-ő f látogatja és használja rendszeresen a könyvtárat, és Nagy Lajos,
nevel t l megtudtam, hogy leginkább az el zetes büntetésüket tölt k használják ki a
könyvtárat.
22
Pápainé Faragó Ildikó: Deviáció, deviáns viselkedés, bűnözés. In.: Hátrányos helyzetű
olvasók könyvtári ellátása. Budapest : OSZK KMK, 1985. 52-54. o.
23 Amberg Eszter: Könyvtárak a peremhelyzetben él k szolgálatában. Börtönkönyvtárak
2006–2010. In.: Könyvtári Figyel . 2012. 2. sz. http://ki.oszk.hu/kf/2012/06/konyvtarak-aperemhelyzetben-elok-szolgalataban-bortonkonyvtarak-2006%E2%80%932010/
24
U.o.
25
Bartos Éva i.m. 32-33. o.
79
Csorba-Simon Eszter
A fogvatartottak többsége roma származású, így nehéz megtalálni a megfelel
motivációs er t, hogy olvasásra bírják ket. A nevel k egyik módszere, hogy tematikus foglalkoztatásokat tart (pl.: Leslie L. Lawrence), melyek keretében felhívja a
figyelmet egy-egy könyve és íróra, így serkentve a rabok érdekl dését, művel dését 26.
A könyvtár által biztosított lehet ségeken kívül többféle program szolgálja az e lítéltek fejl dését. Ezek közé a kulturális programok közé tartozik a kézműves foglalkozás és a színház. Utóbbi keretein belül a fogva tartottak különböz beszéd - és
helyzetgyakorlatokat tanulnak, valamint olyan érintési technikákat vesznek, melye kkel agresszió nélkül fejezhetik ki érzelmeiket. Ezen kívül fontosnak tartom megemlíteni a Murál Morál Mez Csoport által tartott közösség- és személyiségfejleszt
programot. E program célja, hogy fejlessze a közösségi tudatot, az önkifejezést, az
alkalmazkodó, kooperációs és kommunikációs készséget. E mellett a résztvev ket
véleménynyilvánításra, gondolataik kifejezésére és érvényesítésére ösztönzi, így
járulva hozzá ahhoz, hogy közösségi-állampolgárként találják meg a helyüket a társadalomban.
Az elítélteknél különösen fontosnak tartom az ilyen jellegű programokat, hiszen
így non-formális keretek között készítik fel ket a reszocializációra. Ezen kívül
bizonyos fokú szuverenitást is jelent a zárt falak között, hiszen szabadon használha tják a fantáziájukat, beszélgethetnek, kötetlenül alkothatnak 27.
A különböz programokon való részvétel hátterében több ok állhat. Az fogva
tartottakat motiválhatja a tudat, hogy új embereket ismerhetnek meg és kötetlenül
kommunikálhatnak. Ezen kívül fontos tényez az új élmények keresése és az az
esély, hogy kiléphetnek a zárkák által nyújtott alacsony ingerküszöb szigorúan behatárolt lehet ségei közül. Valamint nem elhanyagolható az a tény, hogy az aktív m agatartás és jó magaviselet dicséretet, plusz pontokat von maga utána börtönben,
melyet a kés bbi ítéleteknél, el re hozott szabadulásnál beszámítanak. S bár befolyásolja az elítélteket, ez inkább tekinthet egyfajta eszköznek, mint motivációnak.
Az általam elindított foglalkozássorozat folyamatában természetesen sok az
esetleges tényez is, ami további tervez és elemz munkát kell maga után vonjon.
Nem lehettem mindig biztos abban, hogyan hatott az olvasott mű az elítéltekre, m aradéktalanul megértették-e a hordozott üzeneteket, milyen gondolatok indultak el
bennük. De a célom az volt, hogy a többnyire hátrányos családi hátt érrel rendelkez
fiatal elítélteknek az általuk megszokottól eltér értékeket és lehet ségeket muta ssak. A biblioterápia viselkedés-formáló funkcióját segítségül hívva igyekeztem alakítani bennük a tolerancia és az empátia készségét, figyelembe véve a befo gadóképességüket, kompetencia-és tudáshatáraikat. Úgy gondolom, az említett képességek
kialakításában sokat segíthet a csoportterápiás forma, meger sítve és támogatva az
elítéltek reszocializációját, művelését és egy pozitívabb jöv kép kialakítását.
Nyilvánvaló, hogy a biblioterápia nem jelenthet teljes körű megoldást minden
felmerül problémára, remek kiindulási pontot biztosít azonban azok számára, akik
többet szeretnének megtudni magukról, embertársaikról, akik valamilyen mentális
vagy lelki problémával küzdenek, illetve valamilyen speciális élethelyzetben, életszakaszban, esetleg kényszerpályán vannak. Ebben az értelemben azt gondolom, a
Csorba-Simon Eszter: Olvasási szokások és könyvtárhasználat két magyarországi börtönben. Pécs, 2012. Ő1-43. o.
27
Az elítéltek festményeit lásd a mellékletben.
26
80
Biblioterápia
börtönben végzett biblioterápiás munka rokona az olyan speciális célcsoportoknak
szánt foglalkozásoknak, amelyeket például id seknek (otthonban vagy klubformában), hátrányos helyzetű fiataloknak, vagy várandósoknak tartanak a könyvtáros
kollégák, s amelyekb l remélhet leg egyre több lesz a jöv könyvtári kínálataiban.
Mindegyik esetben arról van szó, hogy egy-egy speciális problémával rendelkez , a
klinikumban azonban meg nem jelen csoport-fejleszt terápiáját végezzük, a speciális igényeknek megfelel módszerekkel és tartalommal.
Ha az olvasmányok által rendszeres pozitív példákkal és problémamegoldási
sémákkal, követhet mintákkal és lelki támogatással tudunk szolgálni, az átélt szituációk beépülhetnek az egyén gondolkodásmódjába, melynek hatására jobb és stab ilabb személyiség alakulhat ki. Ennek pozitív hatásai pedig hosszútávon társadalmi
szinten is jelentkezhetnek, akár az iskolai, a foglalkoztatási, vagy az igazságszolgáltatási eredményeket vesszük alapul.
Összegzés
Általános felfogásban a klasszikus biblioterápia szépirodalmi szövegeket használ, és
a biblioterapeutának nem szabad alá-fölé rendelt helyzetbe kerülni, óvakodnia kell a
pedagógiai helyzet kialakításától is. Ám a börtön egy sajátos környezet, így ezeket a
”szabályokat” újra kellett értelmeznem. Az egyik nehezít tényez , hogy a befogadók nagy része nincs olyan szinten, hogy egy összetett művet értelmezni tudjon. Egy
olyan szövegt l, amit nem ért, még frusztráltabb és elutasítóbb lesz az egyén.
A célom az volt, hogy felkeltsem az érdekl désüket, gondolkodásra bírjam ket
és valamiféle konfliktuskezelési és probléma megoldási mintát lássanak. Ezért tértem át a zenére és dalszövegekre az els csoportnál, bízva abban, hogy a hozzájuk
közelebb álló stílussal, témákkal k is elfogadóbbak, nyitottabbak lesznek. A másik
nehézség a pedagógiai státusz elkerülésével volt. Sok elítélt viselkedési zavarral
küzd – dekoncentrált, hiperaktív, kevéssé tud alkalmazkodni. Ehhez hozzáadódik,
hogy az intézetben hozzászoktak ahhoz, hogy beosztják a napjukat, parancsokat és
utasításokat hajtanak végre. Bár igyekeztem ket feln ttként kezelni, de erre úgy
reagáltak, mint a kisgyerekek – próbálkoztak, meddig mehetnek el. Így annak érdekében, hogy a csoportkohézió megmaradjon, sokszor kénytelen voltam pedagógusként, egyfajta szigorral fellépni.
A klinikai és a nem klinikai terepen tartott biblioterápia és művészetterápia es etében egyformán problémaként szokott felmerülni, hogy elég hosszú-e a terápiás
rezsim, illetve a néhány hét vagy egy-két hónapos foglalkozás után az eredeti környezetbe visszatérve vajon mennyire lesz meg rizhet az elért változás. Noha kilenc
hét nem elég hosszú id arra, hogy egy fiatalkorú addig berögzült viselkedését, go ndolkodásmódját befolyásolni tudjuk, úgy gondolom némi el relépést sikerült elérnem abból, amit kitűztem céloknak. Erre abból merek következtetni, hogy többször
egymásra szóltak, hallgassák végig egymást, illetve a számokat. Valamint a fogla lkozások végére ritkábbá váltak az ugratások, piszkálódások. A legnagyobb egyéni
fejl dést talán annál az elítéltnél vettem észre, aki a rap számok világa felé húzott,
így a cigány- és egyéb zenéknél általában volt a legproblémásabb, türelmetlenebb.
Az utolsó alkalmakkor már többnyire csendben végighallgatott minden dalt és sokkal kevesebb kritikus megjegyzést tett. További érdekes megfigyelésem volt, hogy
egy idegen nyelvű dal is mekkora hatással tudott lenni rájuk. A Sky and sand című
szám alatt teljes volt a csend. És bár nem tudták mir l szól (kés bb kérésükre lefo rdítottam), az alábbi érzéseket fogalmazták meg: megnyugodtak, kikapcsoltak.
81
Csorba-Simon Eszter
Az elítéltekkel több fronton is meg kellett küzdenem: nehezít faktor volt már
maga az, hogy n vagyok. Nem illettem abba a képbe, amit a n kr l gondoltak, így
nehéz volt elérnem, hogy tiszteljenek, hallgassanak rám. Többször el fordult, hogy
az általam feltett kérdésre a mellettem ül pszichológusra nézve válaszoltak.
Az els csoportból az egyik résztvev kilépett, mert nem érezte jól magát a társaságban, keveset beszélt, gúnyolták. Ebb l kifolyólag gondoltunk arra, hogy szervezünk egy olyan csoportot, ahová a visszahúzódóbb, zárkózottabb fiatalokat hívjuk,
így adva esélyt arra, hogy kibontakozhassanak. A második csoport sokkal fogék onyabb volt a versekre, novellákra, kérdésemre azt is elvállalták, hogy k maguk
olvassák fel a kiválasztott műveket, melyeket el re megkapnak. Az elítélt, aki miatt
a csoport megalakult, ebben a társaságban sem érezte jól magát, és innen is ki akart
lépni. Személyiségéb l adódóan hajlamos volt a nagyot mondásra és a túlzásokra,
ami a csoport többi tagjában visszatetszést kelt, így keverve saját magát különböz
nézeteltérésekbe. Bár tartottam t le, hogy ebb l a csoportból is ki fog lépni, részt
vett az összes foglalkozáson, és visszafogottabban viselkedett, így úgy gondolom, a
személyes kapcsolatai is javulhattak. A másik érdekesség, hogy annál az elítéltnél,
aki mindkét csoportot párhuzamosan látogatta, rendkívül figyelemre méltó az a vá ltozás, ami a viselkedésében mutatkozott meg attól függ en, hogy melyik fogl alkozáson volt. Azt vettem észre, hogy a második csoportban sokkal inkább volt a cs oport hangja, mint az els ben, felszabadultabban és természetesebben, bátrabban
beszélt az érzéseir l és a gondolatairól. Neki van a legtöbb érzéke az irodalomhoz,
maga is ír verseket, melyeket volt szerencsém elolvasni. Nagy áttörésnek éreztem a
napot, hiszen nem mindenkinek mutatjuk meg verseinket, gondolatainkat, így igyekeztem tiszteletben tartani a felém irányuló bizalmát.
Az egyik legnehezebbnek tűn feladat számomra az volt, hogy megtaláljam velük a közös hangot. Ezt nehezítette, hogy magázódnom kellett. Ám némi humorral és
közös érdekl dési pontokkal (ismertem azokat az együtteseket, el adókat, melyeket
k is, illetve érdekl dtem azok után, akiket példának hoztak) sikerült elérnem, hogy
nyitottabban álljanak hozzám, valamint az általam közvetíteni kívánt értékekhez.
Eddigi tapasztalatom az, hogy a résztvev k élvezték a foglalkozásokat, és ha nem is
direkt módon, de sikerült formálni a viselkedésüket és pozitív irányba terelni ket.
Azzal, hogy megismerik egymás akár zenei, akár irodalmi ízlését, az ezekkel ka pcsolatos véleményét, nyitottabbá válhatnak a világra és az új dolgokra, és az új n éz pontok több választási lehet séget is biztosíthatnak nekik a kés bbiekben.
Az eredményeim azt igazolják, hogy van létjogosultsága a biblioterápia gyako rlati beültetésének a büntetés-végrehajtásba, különösen a fiatalkorúaknál, akiknél
még valamivel könnyebb átformálni a személyiséget. Az általam és a szakirodalom
által megfogalmazott célok közül sok megvalósult (a tolerancia és empátia kiépítése,
az érdekl dés felkeltése, a kommunikáció fejlesztése stb). Az a törekvésem, hogy
népszerűsítsem az olvasást, nem valósult meg maradéktalanul, hiszen sokuknál el ször a funkcionális analfabétizmus problémáját kell megoldani, ami egy sokkal öszszetettebb feladat. Ezt egy biblioterápiás foglalkozás keretében nehéz kezelni. Ám
ha a program során a résztvev kell motiváltságra tesz szert, felmerülhet az igénye
arra, hogy e téren is fejlessze önmagát, vagy küls segítséget kérjen fejl déséhez.
Kérdéses pont, hogy a foglalkozások által megismert új szemléletmódok meddig
hatnak a résztvev k személyiségére. Ahogy Csalay András is megfogalmazta, a
változáshoz szükséges a résztvev k fejl dni akarása és nyitottsága is az újdonságok
felé. A biblioterápia segítséget nyújthat az olvasónak, hogy a tudatos szférába hozza
82
Biblioterápia
eltemetett érzelmeit és élményeit, lehet séget ad arra, hogy képzeletben kísérlete zzen különböz viselkedési módokkal, valamint növelheti a személy tudatosságát és
szociális érzékenységét, de csupán a kezd lökést adhatja meg ebben a speciális
környezetben. A további viselkedési mechanizmusok azon múlnak, hogy az egyén
mennyire került tisztába saját értékeivel, valamint hogy mennyire tudatosul t benne a
változtatás lehet sége és az arra irányuló vágy. Ezen új értékek meger sítésére szolgálhatna egy felvev csoport létrehozása, ahová visszajárhatnának azok, akik erre
igényt tartanak. A csoport funkciója az lenne, hogy az elítéltek szabadulásuk ut án is
részt vehessenek olyan foglalkozásokon, ahol segítséget kapnának önfejlesztésü khöz, illetve egy alternatív és a pozitív változásban meger sít elfoglaltságot biztos ítana számukra. Továbbá pozitív visszajelzést kapnának arra nézve, hogy gyökeresen
próbálják meg átalakítani életüket és addigi felfogásukat. E terv megvalósítását a
pszichológus és a nevel k támogatják, ám nehezíti a véghez vitelét az a tény, hogy a
fogva-tartottak az ország minden pontjából érkeznek Pécsre, szabadulásuk után p edig elhagyják a várost és vonzáskörzetét. Ezért országos szinten kellene együttműködést kialakítani a büntetés-végrehajtási intézetek, a könyvtár és a biblioterápiás
foglalkozások vezet i között, így biztosítva a szabadult elítéltek fejl désének nyomon követését.
Úgy gondolom, a biblioterápiának, mint sok más művészet- és szocioterápiának,
nagyon fontos szerepe lehetne a börtönök világában is, ahogy jól érzékelhet az
ilyen szolgáltatásokra való igény más, speciális élethelyzetben lév egyéneket go ndozó intézmények, például szociális otthonok részér l is. Ugyanakkor anyagi keret
nem biztosított rá – vagyis a szakember önkéntesként ingyen dolgozhat. Nyilvánvalóan ezen is változtatni kellene annak érdekében, hogy több elhivatott szakember
vállalja ezt a munkát, s nemcsak gyakorlat-jelleggel, hanem hosszútávra tervezve.
Terveim között szerepel, hogy a jelenlegi biblioterápiás foglalkozást a pécsi Fi atalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében folytassam, valamint tovább fejlesszem.
Ebben továbbra is segítségemre vannak a börtönben dolgozó nevel k és az oktatóm.
Hosszú távú célom, hogy a biblioterápia lehet ségeit kiterjesztve iskolai és könyvt ári berkeken belül is gyakorlatot szerezzek. Ezeket a tapasztalatokat szeretném fe lhasználni ahhoz, hogy a biblioterápiát mint kurrens szolgáltatás általánosan elfogadottá és elismertté válhasson a könyvtárakban.
83
Fekete Rita
F EKETE R ITA
A szemléletmód vagy a lehet ségek korlátjai?
A közkönyvtárak szolgáltatásainak összehasonlítása a public library és a
népkönyvtári modell jellemzői alapján
Előszó
A könyvtárak szerepe az évezredek alatt folyamatosan változott és fejl dött. Kezdetben els dleges szerepe az rzésnek volt, kés bb a könyvtárak differenciálódás ával, majd a mai könyvtártípusok kialakulásával el térbe került a szolgáltatás, a tudás
átadásában való közreműködés. E hosszú fejl déstörténet során esetenként – a szolgáltató szerep megtartása mellett – legalább ilyen fontossá vált maga a könyvtáros
szakma és az általa végzett újítások, innovációk, az új társadalmi kihívásokhoz tö rtén alkalmazkodás. A mindenkori változásokhoz történ alkalmazkodás az egyik
meghatározó faktora a könyvtárak évszázadokon átível megmaradásának, a szakma
és az intézményrendszer kontinuitásának.
Napjainkban is hasonló tendencia érvényesül. A világban bekövetkezett és p rognosztizálhatóan egyre inkább gyorsuló változások mindegyike megköveteli a könyvtáraktól, a könyvtárosoktól az újító, kezdeményez és alkalmazkodó képességet. A
profitorientált és termékközpontú világban a közkönyvtáraknak fel kell ismerniük,
hogy nekik is mint non-profit intézménynek szükségük van a könyvtári, szolgáltatási
marketingre és menedzsmentre. Mindemellett nem hagyhatják figyelmen kívül a
felhasználók igényeit, akik a szolgáltatások sokszínűségét, gyorsaságát várják. Mi ndez összekapcsolódik a könyvtár tradicionális feladataival, tovább er síti azt: a tudományos információhordozók összességének gyűjtése, feldolgozása, meg rzése,
hozzáférhet vé tétele és szolgáltatása.
Mit is jelent a használó-központúság, hogyan lehet egyszerre tudományos, információs tár- és szolgáltatóház, valamint rekreációs, közösségi központ a könyvtár?
Mi a feladata és a szerepe a könyvtáraknak a jelenben, és vajon a múlt tényleg hatá ssal lehet a jöv re? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ a XXI. századi szolgált atások tükrében. Hiszen mi más mutathatná meg eredményesebben a könyvtárak sz erepvállalását, hasznosságát a társadalomban, mint a felhasználók által igényelt és
számukra nyújtott szolgáltatások.
A kutatásomban a nyilvános könyvtárak shazája Amerika és Anglia állna k
szemben Magyarországgal, ahol kezdetben a népkönyvtári modellt részesítették
el nyben. A két modell nyomán kialakult szemléletmód esetenként eltér en vall a
könyvtár szerepér l, gyakran másként értelmezi a felhasználó érdekét, de más jellemzi a szolgáltatásaikat, a gyűjteményüket, a könyvtárügyhöz való hozzáállásukat
is. Az összehasonlítás szó hallatán számos kérdés merülhet fel. Az alapkérdés, hogy
egyáltalán összehasonlíthatók-e a gazdaságilag igen eltér , ezért társadalmi potenciáljukban nagyon különböz lehet ségeket biztosító, kultúrájukban és tradícióikban,
könyv- és könyvtári kultúrában egymástól ennyire különböz országok? Mi lehet a
közös pont?
84
A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai?
Már a kutatásom kezdetekor tisztában voltam vele, hogy ezt az alapvet sze mpontot nem lehet majd figyelmen kívül hagyni. Akkor miért is választottam ezt a
három országot? Erre a kérdésre a választ, hogy éppen a nagy különböz ség és a
mögötte rejl okok felderítése, faggatása fogott meg. Témaválasztásomat és annak
aktualitását tovább er sítette, hogy az Európai Unió könyvtárügyekben illetések
szakmai szervezetei éppen napjainkban igen intenzíven foglalkoznak a tagországok
könyvtári, könyvtárügyi, könyvtár-politikai kérdéseivel. Ezért nem hagyhattam figyelmen kívül azokat az elemzéseket és értékeléseket, állásfoglalásokat sem, amelyeket az EBLIDA és az Európa Tanács fogalmazott meg, és amelyek az Európai
Uniós tagországok könyvtári ellátása, szolgáltatási rendszere közötti jelent s külö nböz ségek, továbbá az azok mögött meghúzódó ellentmondásos helyzet okainak
feltárására, enyhítésére, hosszabb távon pedig feloldására vállalkoznak. 1
Könyvtárhasználóként és könyvtárosként egyaránt lenyűgöztek és kíváncsivá
tettek azok a külföldi könyvtári példák, ahol a szolgáltatások tradicionálisan köny vtári jellege mellett megjelentek olyan modern elemek, melyekkel a könyvtár felE folyamat meghatározó állomása volt a 2000. január 20-án, Strasbourgban, az Európa
Tanács Kulturális Együttműködési Bizottsága, valamint az EBLIDA által a könyvtári jogszabályokra és a könyvtárpolitikára vonatkozó irányelvek közzététele. Ám ugyanazokban a
szakmai körökben, amelyek még alig egy évtizede a könyvtárügy országonkénti önálló törv ényi szabályozását szorgalmazták, napjainkban új értelmezések, megközelítések jelentek meg,
új szempontok merültek fel. A korábban egyértelműen elutasított közös európai könyvtárpol itika és egységes könyvtári rendszer kérdése ma már nem mint elvetend , hanem nagyon is
megfontolandó kérdésként fogalmazódik meg. A szemléletváltozást hozó és a változásokat
kényszerít lépéseket leginkább az Európai Uniós tagországok könyvtárainak igen eltér
teljesít képessége er sítette. Mind a politikusok, mind pedig a könyvtárszakmai körök egy etértenek abban, hogy a törvényi szabályozás egységesülési folyamatában elért eredmények
ellenére is, az egyes országok igen eltér könyvtári potenciálja er sen akadályozza az Eur ópai Unió állampolgárainak egyenl és korlátlan kulturális, oktatási és információs szabads ágát, valamint a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlását. Mindezek nyomán úgy
tűnik, hogy a könyvtárak törvényi szintű szabályozásának kooperációs kezdeményezései nem
voltak eléggé hatékonyak, csupán korlátozottan érték el céljukat. Többnyire azokban az o rszágokban hoztak szakmai eredményeket, ahol már korábban is megfelel színvonalú könyvtári ellátásban részesültek az állampolgárok. Mivel a jogalkotási folyamat integrációja nyomán átüt eredmények nem születtek, ezért az EBLIDA újabb irányokat kíván meghatározni.
Ennek érdekében nemzetközi párbeszéd indult, amelynek f bb eseményeit és eredményeit a
2005-ben életre hívott nemzetközi NAPLE Fórum (National Authorities on Public Libraries
in Europe) és konferenciák jelzik. 2009 májusában, Bécsben, A Library Policy for Europe
címmel és tematikával megtartott közös EBLIDA-NAPLE fórum és konferencia az úgynevezett Bécsi Nyilatkozat (Wiener Erklärung) közzétételével zárult, és abban a közös európai
könyvtárpolitikához vezet legfontosabb összetev ket, továbbá az Európai Bizottság számára
szóló feladatokat határozták meg. A fórum felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegy enek lépéseket a legfontosabb és legsürget bb feladatok megvalósítására. A Nyilatkozat kö zzétételével az EBLIDA és a NAPLE közös fóruma jelent sen eltért a korábban kép viselt
állásponttól. Az EU-tagországok eltér fejlettségű és teljesít képességű könyvtári kultúrája
és ellátottsága, amely magában hordozza az állampolgárok információs, kulturális, demokr atikus jogainak gyakorlásához szükséges feltételek egyenl tlenségét, mind a politikai, mind
pedig a szakmai képviselet körében elfogadhatatlan. Ezért vált szükségessé a korábbi ko ncepció megváltoztatása.
1
85
Fekete Rita
használója úgy érezte, mintha ügyfele lenne egy olyan szolgáltató intézménynek,
ami azt figyeli, hogyan tudja személyre szabottan és minél hatékonyabban kielégít eni az emberek igényeit. Mikor megkezdtem ennek a kutatását nem gondoltam volna,
hogy egészen a XIX. századig fogok visszajutni és igazolni azt, hogy nem minden
esetben csak a pénz jelentheti a korlátokat az országok közkönyvtárainak felzárkóz ása között. Azért választottam Angliát, mert itt kezd dtek meg azok a tárgyalások,
melyek az els közkönyvtári törvény alapját képezték a public library modell sze mléletének tükrében. Így talán nem túlzás azt állítani, hogy azok a gondolatok, mely eket az 1850-es törvényben megfogalmaztak a public library modell egyik shazájává
tették az országot. Magyarország esetében egyértelmű volt a választás, azon túl,
hogy a népkönyvtári modell szemlélete alapján kezdte meg könyvtárai fejlesztését ez
az ország a hazám és az otthonom, így egyértelmű volt, hogy tudni szeretném, mit l
tűnnek egyformának az országok közkönyvtári szolgáltatásai és mégis mit l külö nböznek ennyire a hazai szolgáltatásoktól. Másrészt az érzelmi köt désen kívül jól
tudjuk, hogy a magyar könyvtárügy kutatási szempontból is összetett, árnyalt és
rendkívül érdekes képet mutat.
A public library és a népkönyvtári modellr l sokan úgy vélekednek, hogy azok
már a múlt részei, sajátos ismertet jegyeik mára eltűntek az egyes országok könyvtárügyéb l. Ám kérdés, hogy a modellek több évtizeden át tartó szemléletalakító
hatásai valóban elmúlhatnak-e, elmúltak-e nyom nélkül a közkönyvtári ellátás min ségéb l?
Kitekintés: a két közkönyvtári modell kialakulása, jellemzői, elterjedésük
A nemzeti öntudatra ébredés, az egyre inkább művelt és művel dni vágyó társadalmi
rétegek tömeges igényéb l ered en a polgári állam egyre inkább saját feladatai k örébe emelte a könyvtári ellátásról való gondoskodást; a nyilvános könyvtárak és
f ként a köz- és közművel dési célú könyvtárak működésének szabályozását és
részleges finanszírozását Ez a folyamat országonként ugyan nem jelent sen, de mégis eltér id ben, más-más sajátosságokkal valósult meg. A különböz fejl dési
sajátosságok mentén mégis kitapintható és jellemz , hogy a világban két domináns
közkönyvtári modell jött létre. A két modell egymástól eltér sajátosságainak hatásai
– nem kizárólag az ellátási modell dominanciájától függ en, hanem más, f ként
gazdasági és társadalmi, politikai és kulturális berendezkedés által is meghatározo ttan – ma is érzékelhet k az egyes országok könyvtárügyében, valamint a könyvtárak
szolgáltatásaiban. A két közismert modell egyike az angolszász területeken kialak uló és Skandináviában is elterjedt „public library”, azaz nyilvános (köz)könyvtár, a
másik pedig a Közép- és Kelet-Európában meghonosodott népkönyvtári rendszer,
melynek feladata az állami közellátás biztosítása volt. Fontos megemlíteni és se mmiképp sem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy bár a két modellnek különb öz , olykor egymástól nagyon is eltér vonásai vannak, mégsem jelenthet ki, hogy
kölcsönhatásuk ne lett volna, vagy hogy ma is ne lenne az érzékelhet .
86
A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai?
Public library vagyis a nyilvános (köz)könyvtár 2
A nyilvános könyvtárak shazája Amerika és Anglia. Ezekben az országokban már
nagyon korán törvény szabályozta – Angliában 18ő0-re tehet az els könyvtári
törvény megszületése, melynek vezéralakjaiként említik Edward Edwards-ot és William Ewart-ot – a közkönyvtárak felállítását. 3 A törvény értelmében a polgárság
könyvtári adóból tartotta fent a könyvtárakat. El fordult, hogy az állam éves segélyek kiosztásával járult hozzá a fenntartásukhoz, fejl désükhöz.
A public library vagy régi elnevezésén free library egyértelműen meghatározza,
hogy a könyvtár mindenki számára nyitott, szabad és elérhet . Az iskola mellett és
után mint nevel és kulturális intézmény vesz részt a polgárság életében. Működtetésének céljai közzé tartozik a közoktatásban való szerves részvétel, a lakosság ált alános műveltségének kiterjesztése, b vítése, az iskolán kívüli oktatás segítése. Ez
utóbbi a korszak meghatározó jelent ségű művel dési mozgalmának eredményeként
fejl dött ki, amit feln ttképzésnek is szokás nevezni, angol nyelvterületeken pedig
az University Extension a megfelel je.
A public library már ekkor egyfajta szolgáltató intézményként definiálta magát,
hasznos intézményként akart funkcionálni és els sorban a polgárság számára. Ennek
megfelel en biztosította a jó megközelíthet séget, a hosszú hétköznapi, hétvégi
esetenként ünnepnapi nyitva tartást. Az állomány alakításakor biztosítania kellett
mindazt a tudást és ismeretet, ami a mindennapi élet elméleti és gyakorlati szintű
boldoguláshoz szükséges, így nem volt kérdéses, hogy a szépirodalmi, szórakoztató,
tájékoztató, ismeretterjeszt , ifjúsági irodalmak mellett megjelentek a tudományos
művek is. Az információknak, amiket közvetített minden esetben naprakésznek ke llett lenniük, olyan aktuális problémákat kellett kezelniük, amelyek közvetlenül is
érintették a polgárság életét. Az épületekben külön hírlap-, folyóirat- és olvasóterem
állt a felhasználók rendelkezésére, több helyütt gyermek- és ifjúsági részleg, valamint vakoknak kialakított külön gyűjteményt és terem hozzáférését biztosították. A
kézikönyvtárban szótárak, enciklopédiák, lexikonok, bibliográfiák és egyéb „utána
nézésre”4 alkalmas könyvek voltak.
E fejezet összeállításánál az alábbi dokumentumokra támaszkodtam. Ferenczi Zoltán: Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, ezek szervezése és az eseteli könyvtárak kérdése. In: Az
1907. évi szabadtanítási kongresszus naplója. Bp.-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 1997. 3ő2379 p.; U . A népkönyvtárak nemei. In: Múzeumi és Könyvtári Értesít (1907 -1918) 1907/3Ő. füzet 1őő-163 p. Digitalizált változata elérhet
a http://digitalia.tudaskozpontpecs.hu/?p=2927 URL címen keresztül; U . A könyvtártan alapvonalai. Bp.: Athenaeum,
1903. Digitalizált változata elérhet a http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/?p=3146 URL
címen keresztül; Katsányi Sándor: A f város könyvtárának története. I. kötet 19Őő -ig. Bp.:
FSZEK, 2004. 85-86 p.; Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés legels
eszköze, a jó könyv minden magyarhoz, aki olvasni tud és olvasni szeretne.” In: Sipos Anna
Magdolna (szerk.): A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa. Tanulmánykötet a 6ő éves
Agárdi Péter tiszteletére. PTE FEEK, 2011. 231-266 p.; Tóth Gyula: Áttörések. A public
library megjelenése, els térhódítása Magyarországon. In. Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2.
sz. 223-235 p.
3
Sonnevend Péter: Az angolszász közkönyvtár létrejötte. Az 18ő0-es törvény születése és
végrehajtása. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12. évf. 2003. 11. sz. 37-54. p.
4
Ferenczi Zoltán: A könyvtártan alapvonalai. Id.m. 102. p.
2
87
Fekete Rita
A könyvtári funkciók mellett a nyilvános könyvtár egyben a kultúra, a kultúr aközvetítés, a köz művel désének intézménye is volt. El adótermei adtak otthont
közös olvasóestek és író-olvasó találkozóknak, vagy akár az ingyenes tudományos
el adásoknak. A művészetek kedvel inek kiállító terem biztosította a szabadid
hasznos eltöltését a könyvtárban. Máshol a könyvtárak hangversenyteremmel eg észültek ki. Struktúráját, rendszerét tekintve a public library modell három részb l
épült fel: 1. központi könyvtár, mely a város központjában volt található, a könyvtár
gyűjteménye ide volt centralizálva, ez biztosította a szolgáltatások legszélesebb
körét. 2. A fiókkönyvtárak, melyek célja, hogy a város különböz pontjain, f ként a
külváros negyedeiben biztosítson könyvtári hozzáférést a polgároknak. 3. Kiadóh elyek, melyek a könyvek kölcsönzését voltak hívatottak ellátni.
A népkönyvtárak 5
A népkönyvtárak Közép- és Kelet-Európában alakultak ki azzal a céllal, hogy a
köznép, a tömegek, azon belül is f ként a városiasodással, az ipari tevékenység térhódításával rohamosan növekv a munkásosztály erkölcsi, vallási, politikai tanítását
és hazafias nevelését szolgálják. 6 Mindezeken túl azonban a társadalom egyéb rétegei számára is jöttek létre hasonló intézmények.
Ferenczi Zoltán meghatározása szerint a népkönyvtár nyilvános oktatásra, erkö lcsi és szellemi önművelésre szolgáló intézmény. A nemzet tagjainak nevelését a
tömegnevelést hívatott képviselni, azt a fajta szabadtanítást, amire az egyénnek az
iskola utáni élete végéig szüksége van. A nyilvános közkönyvtárral ellentétben a
népkönyvtárakat az állam és a helyi hatóságok, helyi közösségek tartották fent. Ezen
kritériumok alapján er sen válogatott gyűjteménnyel rendelkeztek. Minden esetben a
nemzeti irodalmat helyezték el térbe, az adott ország szépirodalmi művei voltak a
hangsúlyosak. Másodsorban a gyakorlati életben való eligazodást segít f ként
periodikumok, mint például a politikai lapok és a közéleti témájú hírlap és folyóirat
irodalom volt kedvelt. Némely országban pedig szerény mértékben és esetenként
kissé elavult tartalommal, de helyet kaptak a természettudományi témájú, ismerette rjeszt lexikonok, atlaszok, képek, enciklopédikus művek. Egyes esetekben arra is
figyeltek, hogy vidéken a könyvtár gyűjteménye az ott él k foglalkozásaihoz igazodva legyen kialakítva.
A népkönyvtárak állománya, szolgáltatása összehasonlítva a nyilvános kö zkönyvtárakéval, jóval szerényebb volt. Olvasótermeikre, ha voltak is, egyáltalán
nem vagy alig fordítottak figyelmet. Nem az volt a f cél, hogy az olvasót ott tartsák
a könyvtárban, hanem, hogy mindenekel tt kölcsönzéssel a hatóságok, szakmai
testületek által megfelel nek tartott irodalmat adják a kezébe. Ugyanakkor a gyűjt eményét minél szélesebb körökhöz akarta eljuttatni, éppen ezért az angol, amerikai
Ferenczi Zoltán: Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak… Id. m. 3ő2-379 p.; U . A népkönyvtárak nemei. Id. m.; U . A könyvtártan alapvonalai. Id. m.; Sipos Anna Magdolna:”…hogy
eljuthasson a művel dés… Id.m.; Szabó Ervin: Általános irányelvek népkönyvtárak könyve inek megválogatására. In: Az 1907. évi szabadtanítási kongresszus naplója. Bp. -Pécs: Dialóg
Campus Kiadó, 1997. 383-392 p.; Tóth Gyula: Áttörések. Id. m.
6
A népkönyvtári rendszer nevel funkciójára a 18-19. században elterjedt és ható
aufklärizmus, azaz a felvilágosodás volt hatással. Az aufklärizumus fontos nevelési elve volt
a hűséges, a jó állampolgárok személyiségének kialakítása. E célt a társadalom teljességére
ható (állami) köznevelési (öffentliche Erziehung) folyamat eredményeként kívánta elérni .
5
88
A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai?
fiókkönyvtárhoz hasonlatos vándor- mai néven mozgókönyvtárakat hoztak létre. A
fiókkönyvtár céljával megegyez en a vándorkönyvtár lényege is az volt, hogy a
távol es helységeket – ebben az esetben, mint a falvak, telepek és tanyák – is el
tudja látni olvasmányokkal. Színvonalát tekintve azonban mégsem tudott olyan min ségig eljutni, mint a nyugati modell. Nevéb l adódóan kevés id t töltött egy h elyen, mindezt kicsi – csak a legszükségesebb mennyiségű – könyvkészlettel tette.
Századfordulós viták
Világszinten és hazánkban is kevéssé ismertek azok a magyarországi századfordulós
viták, melyek keretében a public library kontra népkönyvtári modell szemléletmódja
és azok képvisel i harcoltak egymással.
Az 1876-ban létrejött Magyar Könyvszemle megfelel fórumot biztosított a
könyvtártudomány szakembereinek arra, hogy megosszák egymással a hazai és ne mzetközi tapasztalataikat. A világ els könyvtári törvényének megszületése után n éhány évtizeddel már külföldi szakirodalmi hivatkozásokat találunk e lapban, melyek
igazolják, hogy a szakma figyelemmel kísérte és követend mintaként tartotta sz ámon a nyugat európai országok – kiemelve az Egyesült Államokat és az Egyesült
Királyságot – könyvtári modelljét a public libraryt. Ennek legf bb okait abban kell
keresnünk, hogy Magyarországon is megoldást kellett találni a gyermekek és ifjúság
könyvtári ellátására, valamint részt kellett venni a nemzetközi bibliográfiai fórumok
munkájában. Látva a nyugati könyvtárak példáit el került a kérdés, hogy vajon jó
irányba haladunk-e? Jól van-e definiálva Magyarországon a könyvtár fogalma és
szerepe, a könyvtári ellátás modellje?
„A különböző könyvtártípusok időszerű feladatai között elsősorban a kö zkönyvtári, továbbá az ifjúsági és az iskolai könyvtárak kérdései, illetve az
ilyen könyvtárak potenciális használói rétegeinek könyvtári igényeit szolgáló
lehetőségek részletezései szerepeltek a szakirodalomban. E témával szorosan
összefüggött, hogy a tömegek könyvtári igényeit kielégítő közkönyvtári szolgáltatások működési modellje többféle utat követett. A módszerek, tapasztalatok terjedésével a két nagy modell (népkönyvtár-Public Library) közötti határvonalak kezdtek elmosódni, és az egyes országok gyakorlatában – még a
népkönyvtári rendszer bölcsőjének számító Németországban is – már közel
sem vegytisztán az egyik vagy a másik, hanem egyre inkább a két modell ötv özete biztosította a közkönyvtári ellátást.” 7
Ezek a kérdések, problémák azonban nem csupán hazánkban, hanem más európai országokban is felmerültek. A német és a példaként állított amerikaiangol közkönyvtári modellek mellett Magyarország figyelemmel kísérte a ho zzánk sok szempontból hasonló helyzetben lévő olaszok könyvtárügyét is.8
A magyar könyvtárellátási modell vitájában a korszak neves „szakférfiai” közül
szinte mindenki megszólalt. Többek között Szabó Ervin, aki a f város számára álmodta meg az els magyar központosított könyvtári szolgáltató rendszert, a hozzá
Sipos Anna Magdolna: A Magyar Könyvszemlét l Ferenczi Könyvtártanáig. A magyar
könyvtári szakirodalom hivatkozásainak és szakirodalmi szemlézésének vizsgálata a magyar
könyvtárügy kialakulásának évtizedeiben, 1876-1920-ig. Kézirat. 2012. 8. p.
8
A bekezdés összeállításához Sipos Anna Magdolna által kézirat formájában hozzáférhet
kutatási eredményeit használtam fel. Sipos Anna Magdolna: A Magyar Könyvszemlét l Ferenczi Könyvtártanáig. Id.m. 13 p.
7
89
Fekete Rita
tartozó fiókhálózattal; Gulyás Pál, akit Szabó Ervin legf bb ellenfele ként tart számon a szakirodalom; Ferenczi Zoltán, aki nyitott volt a public library modell felé,
ám irányelvei kidolgozásakor mégis mérsékeltebben állt a kérdéshez. 9 Nem feledkezhetünk el báró Wlassics Gyuláról a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezet jér l, aki 189ő. január 1ő-t l 1903. november 30-ig, közel nyolc éven át, három
kormány ideje alatt irányította a közgyűjtemények sorsában kormányzati szinten is
egyre nagyobb felel sséget, egyre nagyobb szerepet vállaló és egyre több állami
intézkedést megjelenít Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot. Ezt követ en
pedig 1903 és 1921 között a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának továbbá a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének elnökeként meghatározó
személyisége volt a magyar közgyűjteményügy alakulásának. Az általa e feladatban
tevékenyen is támogatott, illetve általa irányított szervezetek listája: Országos M úzeum és Könyvtárbizottság, Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetség, a M úzeumok és Könyvtárak Országos Tanács, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos F felügyel sége. Wlassics egyértelműen a public library modell mellett tette
le voksát; jól ismerte s t támogatta is külföldi minták honosítását továbbá azt, hogy
magyar szakma képvisel i alaposan ismerjék a nemzetközi könyvtárügy helyzetét, és
ennek megfelel en próbálta meghatározni a szakmai szervezetek feladatait. Igyek ezett minél több állami támogatást szerezni a könyvtárak létesítéséhez és fenntartás ához, szerette volna megoldani a vidéki könyvtári ellátást és a könyvtárak közötti
országos együttműködést. Határozott véleménye volt arról is, hogy az iskolán kívüli
oktatás és feln ttképzés (University Extension) színtere csakis egy jól felépített,
olvasóteremmel/olvasótermekkel és megfelel állománnyal ellátott, közösségi pro gramokkal tarkított könyvtári rendszer lehet, mely nyitva tartásával alkalmazkodik a
felhasználó szabadidejéhez. 10
A rengeteg érvelés és ellenérvelés a népkönyvtár és a public library mellett és
ellen nem hozott megoldást, sajnos már sosem fogjuk megtudni, hogy mi lett volna
annak a vége, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ha nem is kizárólagosan az
amerikai-angol mintát követve, de a szakmai többség hajlott az ebbe az irányba mutató változásokra. Ennek legf bb oka abban keresend , hogy a korszak meghatározó
szakembereinek körében is egyre inkább nyilvánvalóvá vált: a hazánkban meghon osodott népkönyvtári modell nem képes kielégíteni a művel dés, a szabadid s és
kulturális programok, az iskolán kívüli oktatás iránt felmerül igényeket. A jelent s
állami szerepvállalással létrehozott gyűjtemények folyamatos fejlesztése, valamint a
népkönyvtárak számának további növelése meghaladta az anyagi lehet ségeket, s t a
folyamatos gyűjteményi fejlesztés hiánya miatt a korábban létrehozott kollekciók is
úgymond „besültek”, a művek elolvasása után elveszítették az olvasói érdekl dést;
Ferenczi Zoltán: A népkönyvtárak nemei. Id. m. Tóth Gyula: Áttörések. Id. m. Ferenczi
Zoltán: Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, ezek szervezése és az eseteli könyvtárak kérdése.
Id. m.
10
Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés legels eszköze, a jó könyv minden magyarhoz, aki olvasni tud és olvasni szeretne.” Id. m. U . „…ha könyvet nem adunk a
nép kezébe, nem képes magát tovább művelni…” In: Németh Balázs (szerk.): Andragógiai
kutatások és fejlesztések. Tisztelg tanulmánykötet Koltai Dénes egyetemi tanár tudomán yszervez i és kutatói munkássága el tt. PTE FEEK, 2012. 303- 314 p.
9
90
A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai?
lényegében ez a modell elavulttá vált. És bár az els világháború kíméletlenül bel eszólt a kérdés eldöntésébe, senki nem felejtette el, hogy az megválaszolatlan maradt.
A XX. század eseményei, melyek elvezettek az 1976-os 15. számú törvényerejű
rendelethez
A XX. században bekövetkez háborús események nyomán a nemzeteknek érthet
módon nem a könyvtárügy fejlesztése volt a legfontosabb feladata, jóllehet van arra
is példa, hogy ezekben az évtizedekben indult jelent s fejl désnek egy-egy ország
könyvtárügye. A második világháborút követ en az els dleges feladat a mentés, a
romok eltakarítása és a károk felmérése volt, nem volt ez másként a könyvtárak
esetében sem. Magyarországnak nemcsak a háború okozta rombolás, pusztítás és
pusztulás volt az egyetlen problémája, azt is el kellett döntenie, hogy a könyvtár
milyen szerepben folytassa tovább a tevékenységét. Továbbra is maradjon meg a
nemzetnevel szerepe a népkönyvtárral, vagy egy új ideológiai szemlélettel építsék
ki azt a public library modellt, amiért már a XIX. század végén, XX. század elején is
sokan harcoltak. Ennek eldöntésében nemcsak a könyvtáros szakma képvisel i és az
állam, hanem a Szovjetunió jelenlétének ténye is szerepet játszott. 11
Bár 19Őő és 19Ő8 között voltak olyan kezdeményezések, melyek határozottan a
könyvtári rendszer mindenki által történ hozzáférhet ségére és a szolgáltatások
els dleges érdekeinek megvalósulására helyezte a hangsúlyt 12, ám ezek nem érhettek
célt a monolitikus hatalomra törekv , majd hatalomra jutó ideológiai nézetekkel
szemben. A szovjet típusú diktatúra kiépítésének kezdetével lényegében eld lt a
mérleg nyelve a népkönyvtárak irányába. Ennek okát ismét az engedelmes polgárok
nevelési szándékában kell keresnünk, de kétségtelenül hozzájárult az is, hogy a
Szovjetunióban is ez a modell érvényesült; ezt kellett tehát hazánkban is követni.
Ahhoz, hogy totális diktatúra kiépülhessen szükség volt a könyvek által nyújtott
marxista, leninista ideológia terjesztésére, a könyvtárak Lenin által megfogalmazott
pártosságára. E szempontok betartására és betartatására a public library modell nem
lehetett alkalmas. Különösen az a felfogás nem illett a totális diktatúra nevelési elveiben, mely szerint könyvtárhasználó igényeit kell els sorban figyelembe venni, és a
könyvtárnak, mint szolgáltató intézménynek kell működnie.
Az 19ő2. évi miniszteri tanács határozata alapján a falvakban lév könyvtári e llátásról a helyi tanácsoknak kellett gondoskodnia. Következményként Magyarorsz ágon tömegével állították fel a falusi kiskönyvtárakat. Majd a kormány ezt követ
intézkedéseinek hatására az ország tele lett falusi, járási, megyei, városi és szaksze rvezeti könyvtárakkal, melyek gyűjteményei továbbra sem biztosították a min ségi
könyvtári ellátást. Állományuk kicsi és gyenge volt, az együttműködés kevéssé je llemezte ket, ha volt is köztük kooperáció, az is inkább a módszertani irányítást
11
Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés… Id.m..; U . „…ha könyvet nem
adunk a nép kezébe… Id.m.
12
A rendeleti úton megalakult Országos Szabadművel dési Tanács az ország lakosainak
kulturális összefogását és együttélését, valamint az iskolán kívüli szabadnevelést, a kulturális
programok (kiállítások, felolvasó estek, diskurzusok) sokszínűségét és elérhet ségét tűzte ki
célul. A mindezeknek helyet adó intézményben pedig a közkönyvtárakat látta. Sipos Anna
Magdolna: „…ha könyvet nem adunk a nép kezébe… Id.m.
91
Fekete Rita
jelentette.13 A diktatúra enyhülése és a tény, hogy ez a fajta könyvtári rendszer kiépítése nem megoldás min ségi könyvtári ellátásra, elvezetett ahhoz, hogy az 1960 -as
években a könyvtáros szakma képvisel i körében ismét visszatértek a public library
modellhez, és már alapjaiban akartak megválni a népkönyvtári modellt l.
E szemléletmód-váltás vezetett az 1968-as, úgynevezett „public library”- csatához. Annak egyik vezéralakjaként Sallai Istvánt említi a szakirodalom, aki az els k
között merte kimondani, hogy a népkönyvtártól gyökeresen el kell szakadni. A Békéscsabai Megyei Könyvtár Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács ül ésén olyan ötéves tervet vázolt fel, melyek között els pontként szerepelt, hogy a
közkönyvtáraknak minden körülmények közt olyan általános és tudományos könyvtártípusnak kell lennie, amely képes kielégíteni a lakosság általános igényeit. Továbbá:
javítani kell a prézens állományt, a folyóirat ellátást; megfelel tájékoztató, külön
gyermek és ifjúsági részleggel kell rendelkeznie. 14 Ez a szemléletmód azonban ekkor
még túl korai volt és túlságosan távol állt a politikai berendezkedés ideológiájától.
A 70-es években már jól érzékelhet volt a világban bekövetkez változások j elenléte Magyarországon is. Ezek a változások f ként az információk rendkívüli
mennyiségű gyarapodásából és differenciálódásából fakadtak. Megn tt a szakirod alom iránti érdekl dés, ennek fényében a könyvtárak nem halogathatták tovább a
public library szemlélet el térbe kerülését. Fel- és egyben elismerték, hogy a könyvtáraknak komoly tájékoztatói szolgáltatás biztosítására kell törekedniük, aminek a
felhasználók igényeihez kell igazodnia. 1976-ban született meg a 1ő. számú törvényerejű rendelet, melyben el ször jelenik meg a könyvtár szerepe szolgáltató i ntézményként nem pedig kizárólagosan népnevel ként. A törvényerejű rendelet szorgalmazta a szakirodalmi ellátás növelését és tájékoztatásának szerepét, a könyvtárak
szolgáltatásainak korszerűsítését, valamint a hatékony együttműködést a könyvtári
rendszer tagjai között. Meghatározta a könyvtári típusokat és azok feladatköreit,
rendelkezett arról, hogy a felhasználó a könyvtári rendszer egészér l tájékoztatást
kaphasson, a helyi könyvtárak közvetítsék a központi szolgáltatásokat a felhasználók
felé. 15
A kutatás eredményei és a hasznosíthatósága
A kutatásom meglehet sen hosszú utat járt be: a XIX. századi polgárosodás eredményeként létrejöv egyetemes változások az országok könyvtárpolitikáját is érintették,
Sallai István: Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési iránya. (El terjesztés az Országos
Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi június 19-i békéscsabai ülésére). In:
Könyvtári
Figyel
Őő.
évf.
1999.
2.
sz.
2ŐŐ-255
p.
http://epa.oszk.hu/00100/00143/00030/sallai_h.html 2012.03.02.; Futala Tibor: „Public
library”- csata 1968-ban avagy el szó Sallai István Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési
iránya c. OKDT-el terjesztésének kor- és szakmatörténeti dokumentumként való publikáláshoz. In: Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 240-243 p. http://epa.oszk.hu/
00100/00143/00030/futala_h.html 2012.03.01.
14
Ugyanott.
15
Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés… Id.m..; U . „…ha könyvet nem
adunk a nép kezébe… Id.m.; U . „…hogy az ország minden lakosa egyformán olvasnival óhoz jusson…” In: Koltai Zsuzsa (szerk): Kulturális valóságismeret és EKF 2010. 3ő éves a
pécsi kultúraközvetít képzés. Tudományos konferencia és emlékülés. 2011. 444-454 p. [CDRom]
13
92
A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai?
a két közkönyvtári modell közt kialakuló különbségek pedig az országok könyvtá rügyében is eltéréseket eredményeztek. Angliában és Amerikában hamar felismerték,
hogy melyik úton kell elindulniuk. A public library modell jelentette a kiinduló pontot, a koncepcionális alapot; ezt követ en már szinte csak annak fejlesztésére és aktu alizálásra volt szükség. A szinte folyamatosnak nevezhet progresszív, a gazdag
innováción alapuló fejl dés még ma is tart, bár ezeket az országokat sem kerülték,
kerülik el azok a problémák, amelyek a nemzeti könyvtárügyükre is hatással lehetnek,
ám ennek ellenére a szemlélet adott. Ezzel szemben Magyarországon folyamatos
útkeresés állt és áll még fent ma is, így elmarad a biztos alapokon történ építkezés.
Nem szándékunk, hogy mintegy versenyt kreáljunk a public library és a né pkönyvtári modell között, és f ként nem mondhatjuk azt, hogy az egyik jobb vagy
rosszabb a másiknál, hiszen két különböz szemléletmódról beszélünk. Bár az ké tségkívül igaz, hogy a public library modell sokkal rugalmasabb, ezáltal sokkal kö nynyebben tart lépést a világban megjelen változásokkal. Talán éppen ebb l adódik,
hogy az angolszász területeken és Skandináviában még ma is egyértelműen felfedezhetjük a XIX. századi public library modell ismertet jegyeit, valamint, hogy
könyvtáraknak továbbra is fontos szerepük van az ország lakóinak életében.
A kutatásomban én sem szerettem volna versenyhelyzetet kialakítani a három
ország között, csupán azt vizsgáltam, amint azt a címben is olvashatjuk, hogy a
szemlélet vagy a lehet ség korlátjai okozzák a különbséget az országok közkönyvt árai között. Az el feltevéseim és a kérdésekre kapott válaszok igazolták a hipotézisemet, mely szerint a két közkönyvtári modell hatásai ma is érzékelhet ek a könyvtárak szolgáltatásain és szemléletükön. Így megállapítható, hogy valóban érezhetjük
a népkönyvtári modell szemléletéb l adódó sajátosságokat Magyarországon, azonban az is tény, hogy public library jegyei is jelen vannak. Ám még mindig azt t apasztalhatjuk, hogy a hazai könyvtárak szolgáltatásai inkább az iránymutatást, min tsem az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szemléletmódot képviselik. Talán nem
vagyunk messze az igazságtól, legalábbis ezt igazolja kutatásunk, hogy ebben mi ntegy visszatükröz dik a népkönyvtári modell kialakulására és működésére ható
aufklärizmus, ami amellett, hogy kétségtelenül megcélozta a közne velést, a tömegek
műveltségi színvonalának fejlesztését, ám egyben nagyon szigorúan behatárolta
annak tartalmát. Meghatározta: mit tanuljanak, mit tanulhatnak az emberek. Bár
mára elhalványult a szemléletmód, mégis vizsgálódásom az igazolta, hogy több
szempontból érezhet annak hatása. Például abban, hogy nem engedik hozzá a fe lhasználót a linkgyűjtemények alakításához; nem kérdezik, hogy melyik bibliográfi ára lenne szüksége digitálisan, hanem a könyvtárak, a könyvtárosok szubjektív dönt ései alapján végzik e munkát, továbbá – néhány példától eltekintve – a könyvajánlók
nagyobb részének alakításában sem vehetnek részt a használók.
E metódusokkal szemben – a szolgáltató könyvtár szemléletéb l következ en –
felmerül a kérdés: ki dönti el, ki tudhatja pontosan, milyen ismeretanyagra van szükségük a felhasználóknak? Azáltal, hogy a felhasználó nem kap helyet és beleszólást
ezeknek a szolgáltatások fejlesztésébe sem, úgy tűnik mintha a könyvtár a valósá gban mégsem lenne kíváncsi véleményükre, mintha fölöslegesen kérne iránymutatást
a gyűjtemény fejlesztésébe, hiszen úgyis az intézmény tudja jobban, hogy mit akar
az olvasó. Ezzel szemben Angliában és Amerikában megkönnyítik a saját munkáj ukat is azzal, hogy rábízzák az olvasókra a könyvek ajánlását. Ahhoz sem ragaszk odnak, hogy a felhasználók csak a könyvtárban vegyenek részt olvasói közösségekben,
93
Fekete Rita
ellenkez leg, igyekeznek minél több online és hagyományos olvasókör elérhet ség eit is megadni, támogatni.
Bár egyre több rendezvénynek és programnak adnak otthont a hazai könyvtárak
még mindig nem kapnak elég szabadságot a felhasználók. Továbbra is nagyon sok a
nemzeti irodalommal és történelemmel fűszerezett programok száma, vagyis az
úgynevezett hagyományos kulturális értékek közvetítése áll a fókuszban, és alig
találkozhatunk a mindennapi élettel, életvitellel kapcsolatos kultúra terjesztési szá ndékával. Fontos megemlíteni az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megp ályázható Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) jelent ségét, mely
segítséget jelent a közkönyvtáraknak abban, hogy minél több programot biztosíthassanak a legszélesebb felhasználói körben. Azonban ne felejtsük el, hogy minden
pályázat meghatározott címet visel, melyhez a programok kialakítása során alka lmazkodni kell. Ezáltal a könyvtáraknak széles, ám behatárolt körben kell mozogniuk. Ugyanakkor nem tagadható, hogy egyre több olyan példával találkozhatunk,
melyek az angol közkönyvtárakban is népszerű szolgáltatások. Például Budapest és
Nyíregyháza mellett Kecskeméten is működik a kölcsönözni kívánt dokumentumok
házhoz szállítása, ugyanitt a Katona József Könyvtárban találkozhatunk a könyvtári
egészségudvarral és a babák gondozására szánt külön helységgel. Az el bbi a
könyvtár udvarában biztosít outfit kültéri sporteszközöket feln ttek és gyermekek
számára egyaránt, míg utóbbi a kismamáknak teszi könnyebbé a könyvtárban eltö ltött id t. Az egy éven aluliaknak babaolvasófüzetet ajándékoz a könyvtár, valamint
neveléssel kapcsolatos szakirodalmi ajánló bibliográfiát készítenek.
Magyarországon másként értelmezik a világháló nyújtotta lehet ségek szerepét
is. Vannak könyvtárak, amelyek kevés és gyakorta a mindennapokban lényegtelen
információkat tesznek közzé. Ilyen például, amikor idézeteket és napi bölcsesség eket írnak ki oldalaikra. Gyakran egyáltalán nem biztosított, hogy minden szolgáltatás
leírását könnyen elérhetjük az oldalon, ezen kívül rendkívül kevés azon szolgáltatások száma, melyekhez nem szükséges kimozdulni otthonról. Ugyanilyen, ha még
nem nagyobb problémát jelent az online információközvetítéshez való hozzáállás,
valamint a közösségi tudás beépítésének hiánya a szolgáltatások közé. Úgy tűnik
ugyanis, hogy a hazai közkönyvtárak mintha elfelejtenének élni a web 2.0-ás alkalmazások adta lehet ségekkel, melyek amellett, hogy ingyenes információs forrás és
közvetítés kiterjesztést jelenthetnének, remek kiegészít elemi lehetnének a könyvtárak tevékenységének. Sokan esnek abba a hibába, hogy regisztrálnak egy-egy közösségi oldalra, és azt hiszik máris közelebb kerültek nemcsak a beiratkozott használ óikhoz, hanem a közösségi oldal felhasználóihoz is.
A közösségi oldalak valóban a kapcsolattartásra épülnek és fontosak, azonban ez
önmagában közel sem jelenthet megoldást abban, hogy nagyobb közönséget nyerj enek. Tévesen él az a felfogás az itthoni könyvtárakban, hogy az internetre felkerül
anyagok közül csak az lehet releváns, hiteles, amelyet könyvtárak és információs
központok töltenek fel, jóllehet közismert, hogy az óvatosság indokolt. Mintha a
magyar könyvtárak megfeledkeztek volna arról, hogy ma az interneten egy olyan
létez mozgalom zajlik, amelynek els dleges alakítói és formálói maguk az emb erek, valamint az egyes témák gondozása köré szervez d csoportok, közösségek. E
virtuális közösségek nagyon gyakran a társadalomtanult tagjai, akik megteremtik
maguknak azt a virtuális teret a könyves blogok, webáruházak, közösségi oldalak,
valamint egyéb művészeti témával és a világ kultúráival foglalkozó weboldalak
formájában, ahol igényes keretek között osztják meg egymással tudásukat, élménye94
A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai?
iket és tapasztalataikat. Külföldön jóval nyitottabbak arra, hogy ezeket az oldalakat
kapcsolatba hozzák a közkönyvtárakkal. Ezt több féleképpen is megtehetik, például
linkajánlóként teszik fel a honlapra, vagy maguk is felhasználóivá, tagjaivá válnak
az oldalnak, esetleg saját maguk kezdeményezik a hasonló oldalak létrehozását a
világhálón. Itthon a linkajánlók közt bújik meg egy-egy kevésbé ismert könyves
blog címe, míg azok a blogok, melyeket közkönyvtárak építenek, több nyire csupán
saját dokumentumaikat használják forrásanyagnak. Hasonló módon építette blogját
például a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, ami médiatár ának az anyagait használta fel.
Az angol helyismereti gyűjtemények kezelésének, gondozásának gyakorlata is
alátámasztja azt az állításomat, mely szerint Magyarországon még nem eléggé kite rjedten, és más szemléletmóddal használják az internet adta lehet ségeket. Míg An gliában több városban eljutottak odáig, hogy a felhasználóval együtt végzi k a helyismereti gyűjtemény gyarapítását és feltárását, melyeket az interneten is közzétesznek,
addig itthon a könyvtárosok szűk rétege dönti el, hogy mit érdemes digitalizálni a
helyismereti anyagokból és mit nem.
Ugyanakkor nemcsak a könyvtárak szolgáltatásaira volt hatással a népkönyvtári
modell, hanem a könyvtár használóira is. Magyarországon a nyilvános könyvtárak
létrejötte nem jelentette az ország teljes lakosságának felhasználói körét, ellenkez leg, jóval szűkebb volt e kör, mint az angolszász területeken. A polgárság és kés bb
a munkásság sokáig nem volt rendszeres használója a közkönyvtáraknak, amikor
pedig betértek a könyvtárakba, abban inkább kölcsönzésre alkalmas helyet láttak
mintsem közösségi teret, rendezvényeket, ahol a város lakosainak jele nt s része
együtt töltheti a szabadidejét. Az évek, évtizedek során kialakuló élmények más és
más igényeket eredményeztek a magyar felhasználókban, ezáltal más jelent séget
nyert számukra a könyvtárak szerepe. Mivel az emberek nem igazán ismerték a
könyvtár közösségépít , valamint a rekreációs lehet ségeit, hiszen gyakran a könyvtárak nem is kínáltak ilyeneket, így nem is tudtak élni azzal, hogy aktív részesei
legyenek a könyvtárak és szolgáltatásaik fejlesztésének. Így az sem meglep , hogy a
könyvtárakat rendszeresen használók szűk köre ma, az interneten sem tud kialakítani
virtuális közösségeke. Véleményünk szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy elenyész
azok száma, akik szívesen használják a közkönyvtárak online platformjait, így az
aktivitásuk is kevés ahhoz, hogy valódi virtuális felhasználó közösség alakuljon ki.
Még akkor is, ha néhány könyvtár, mint a F városi Szabó Ervin Könyvtár és a nyí regyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár megpróbálnak könyves
blogokat fenntartani.
A kutatás azt is bizonyította, hogy kétségkívül sokat számít az országok közt
fennálló jelent s gazdasági, társadalmi különbség, mégsem kizárólag ez befolyásolja
az adott társadalom könyvtárhasználati szokásait. A könyvtáraknak meg kell tanu lniuk használni a marketing eszközeit a maguk és a szolgáltatásaik népszerűsítésege
végett, valamint igényt kell teremteniük a polgárságban a könyvtárhasználatra. A
tanulmány újszerű szemszögb l vizsgálja a közkönyvtárak szolgáltatásait, bár a múlt
ismeretei alapján kutattam a jelenkor problémáit, mégsem jelent elavult megközelítést. Hiszen a könyvtárügyi eseményeket látva is tapasztalhatjuk, hogy valójában a
magyar könyvtáros szakma képvisel i sem voltak és ma sincsenek maradéktalanul
megelégedve a hazai közkönyvtárügy működési mechanizmusával, a szolgáltatások
min ségével.
95
Fekete Rita
A két közkönyvtári modell szemléleti sajátosságai sokkal többet jelentettek
puszta irányelveknél, hiszen gyakran ezek jóval er sebben határozták meg az ország
könyvtárpolitikáját és a társadalom könyvtárról alkotott véleményét. A kutatás hasznosíthatósága abban rejlik, hogy az eredményekb l levonható konzekvenciák alapján
felismerjük: milyen szemléletmód szerint akarjuk és tudjuk alakítani a hazai kö zkönyvtárügyet. Képesek vagyunk-e egy új szemléletmódot magunkévá tenni, képviselni, amit nem er ltetünk magunkra, és amit a hosszútávon megtérül eredmények
fognak jellemezni. Vagy nem veszünk tudomást róla és meghagyjuk azt az embere kben él képet, miszerint a könyvtár nem több az emberi ismeretanyagot magában
foglaló dokumentumok gyűjt - és kölcsönz helyénél.
Bibliográfia
Könyv, könyvrészlet, tanulmány
A Library Policy for Europe : Wiener Erklärung. EBLIDA – NAPLE Forum 2009.
http://conference.bvoe.at/docs/Vienna_Declaration_Deutsch_final_hp.pdf
(2012. 12. 19. )
Ferenczi Zoltán: A könyvtártan alapvonalai. Bp.: Athenaeum, 1903. 2Ő0 p. Digitalizált változata elérhet a http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/?p=3146 URL címen keresztül
(2012.02.06.)
Council of Europe – EBLIDA : Guidelines on Library Legislation and Policy in Europe.
Strasbourg, EBLIDA, 2000.
Leitner, Gerald: „A Library Policy for Europe”. Bericht zur Internationalen
Bibliothekskonferenz. 2009.
http://publikationen.bvoe.at/perspektiven/bp2_09/s2-7.pdf (2012. 12. 20.)
Sallai István: Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési iránya : El terjesztés az Országos
Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi június 19-i békéscsabai ülésére. In:
Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 2ŐŐ-255. p.
http://epa.oszk.hu/00100/00143/00030/sallai_h.html (2012.03.02.)
Sipos Anna Magdolna: A Magyar Könyvszemlét l Ferenczi könyvtártanáig. A magyar
könyvtári szakirodalom hivatkozásainak és szakirodalmi szemlézésének vizsgálata a magyar könyvtárügy kialakulásának évtizedeiben, 1876-1920-ig. Kézirat. 2012. 13. p.
Sipos Anna Magdolna: Egységesül Európában egységes könyvtárügy : Az Európai integr áció és a könyvtárak jogi szabályozása. El adás a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43.
Vándorgyűlés (Tanulás, tudás, műveltség – Könyvtárosok a jöv szolgálatban) Jogi Szekciójában 2011. július 1ő-én
http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/node/754 (2011.07.15.)
Sipos Anna Magdolna: „…ha könyvet nem adunk a nép kezébe, nem képes magát tovább
művelni…” In: Németh Balázs (szerk.): Andragógiai kutatások és fejlesztések : Tisztelg
tanulmánykötet Koltai Dénes egyetemi tanár tudományszervez i és kutatói munkássága
el tt. Pécs: PTE FEEK, 2012. 303- 314. p.
Sipos Anna Magdolna: „…hogy az ország minden lakosa egyformán olvasnivalóhoz ju sson…” In: Koltai Zsuzsa (szerk): Kulturális valóságismeret és EKF 2010 : 3ő éves a pécsi
kultúraközvetít képzés. Tudományos konferencia és emlékülés. 2011. ŐŐŐ-454. p. [CDRom]
Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés legels eszköze, a jó könyv minden
magyarhoz, aki olvasni tud és olvasni szeretne.” In: Sipos Anna Magdolna, Zalay Szabolcs, Mészárosné Szentirányi Zita (szerk.): A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa.
Tanulmánykötet a 6ő éves Agárdi Péter tiszteletére. Pécs: PTE-FEEK, 2011. 231-266. p.
Folyóiratcikkek, id szaki kiadványokban közzétett írások
Ferenczi Zoltán: A nép – és városi közkönyvtárakról. In: Múzeumi és Könyvtári Értesít
(1907-1918) 1907. 1. füzet 13-18. p. Digitalizált változata elérhet a
http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/?p=2927 URL címen keresztül (2012.02.08.)
96
A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai?
Ferenczi Zoltán: A népkönyvtárak nemei. In: Múzeumi és Könyvtári Értesít (1907-1918)
1907. 3-Ő. füzet 1őő-163. p. Digitalizált változata elérhet a http://digitalia.tudaskozpontpecs.hu/?p=2927 URL címen keresztül (2012.02.09.)
Ferenczi Zoltán: Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, ezek szervezése és az eseteli könyvtárak
kérdése. In: Az 1907. évi szabadtanítási kongresszus naplója. Bp.-Pécs: Dialóg Campus
Kiadó, 1997. 3ő2-379. p.
Futala Tibor: „Public library”- csata 1968-ban avagy el szó Sallai István Közművel dési
könyvtárügyünk fejl dési iránya c. OKDT-el terjesztésének kor- és szakmatörténeti dokumentumként való publikáláshoz. In: Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 2Ő0 -243. p.
http://epa.oszk.hu/00100/00143/00030/futala_h.html (2012.03.01.)
Katsányi Sándor: Párhuzamos életrajzok. Gulyás Pál, Szabó Ervin és a korszerű közkönyvtár
gondolatának kibontakozása. In: Könyvtári Figyel Ő1. évf. 199ő. 2. sz. 199 -209. p.
http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1995/2/katsanyi_h.html (2011.07.20)
Leitner, Gerald: Könyvtári törvények Európában – közös európai könyvtárpolitika kialakítása
felé. In: Könyvtári Figyel őŐ. évf. 2008. 3. sz. ŐŐ7-480. p.
Leitner, Gerald: Für eine europäische Bibliothekspolitik. Bericht zur Internationalen
Bibliothekskonferenz „A Library Policy for Europe“. In: Bibliothek : Forschung und Praxis. Wien. 33. évf. 2009. 3. sz. 37ő-378. p.
Sallai István: Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési iránya. (El terjesztés az Országos
Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi június 19-i békéscsabai ülésére). In:
Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 2ŐŐ-255. p.
http://epa.oszk.hu/00100/00143/00030/sallai_h.htm l (2012.03.02.)
Schleihagen, Barbara: Bibliotheksgesetze in Europa : Mittel politischer Steuerung und
Gestaltung. In: Bibliothek : Forschung und Praxis 32. évf. 2008. 1. sz. 14-20. p.
Sonnevend Péter: A könyvtár és az olvasó szövetsége. In: Könyvtári Figyel őő. évf. 2009. Ő.
sz. 726-730. p.
Sonnevend Péter: Az angolszász közkönyvtár létrejötte. Az 18ő0-es törvény születése és
végrehajtása. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12. évf. 2003. 11. sz. 37-54. p.
http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0311/sonne.html (2011.07.22.)
Tóth Gyula: Áttörések. A public library megjelenése, els térhódítása Magyarországon. In:
Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 223-235. p.
97
Ilácsa Szabina
I LÁCSA S ZABINA
A könyvtári katalogizálás megújulásának
lehet ségei
Napjaink egyik nagy kihívása az információkezelés területén az egységesítés, amely
segítségével megvalósítható az adatintegráció a különböz információ -el állító felek
között. Rengeteg mennyiségű információ található a könyvtárak webes katalógusa iban, de ezek a rekordok jórészt egymástól és a web többi részét l elzártan léteznek a
weben. Ez az elzártság azt eredményezi, hogy a könyvtári katalógusok nem tudják
kihasználni mindazokat a lehet ségeket, amit az Internet és a web jelenlegi technikai
fejlettségünkön nyújtani tud.
A könyvtári információ leírási szabványaink frissességüket tekintve elég félo ldalas képet mutatnak. Vannak nagyon friss és modern katalogizálási szabványaink
(Például az elektronikus dokumentumok leírására), de a hagyományosabb dokume ntumtípusokat leíró szabványaink ennél jóval régebbiek. A koruk önmagában még
nem probléma, hiszen egy szabvány lényege, hogy állandóságot biztosítson. A pro bléma az, hogy ezek a szabványok a cédulakatalógusos id kb l származnak. Megalkotásukkor a cédulakatalógus mint formátum leghatékonyabb kihasználására tör ekedtek. Ez a technológiai keret mára megváltozott. Ma már nem korlátoz minket,
hogy a bibliográfiai rekordnak rá kell férnie egy szabványos cédulára. A technikai
lehet ségek azt is megengednék, hogy bármely adatelem kereshet legyen. Mivel ez
akkoriban még elképzelhetetlennek tűnt, a cédulakatalógus kori bibliográfiai leírási
szabványok az adatelemek és a hozzáférési pontok megállapításánál valamif éle
„azonosítási minimumra” törekedtek. Csak azokat az adatelemeket írták le, amit
feltétlenül szükségesnek tartottak az adott dokumentum egyértelmű azonosításához.
Ez nem feltétlenül azonos az érdekl désre számot tartó adatelemek halmazával.
A probléma, amire oda kell figyelni az a felhasználó és az információs igénye
és keresési metódusa. Régebben a katalógusra egyfajta leltárkönyvként tekintettek,
nem pedig mint a tájékoztató munka fontos eszközére.
Az MSZ 3423/1-83 definíciója szerint a leíró katalógus valamely könyvtár állományában lév (valamely bibliográfiában regisztrált) dokumentumok betűrendbe
sorolt bibliográfiai tételeinek összessége.
A leíró katalógus alapján megállapítható, hogy egy bizonyos dokumentum,
amely
− szerz je és címe alapján
− ha a szerz t a dokumentum nem nevezi meg, csak címe alapján, vagy
− ha a szerz és a cím nem alkalmas, vagy nem elegend a dokumentum azonosításához, valamely más, a címet helyettesíthet adat alapján ismerhet fel,
megvan-e a könyvtárban.
Ami nyilvánvaló ebb l az idézetb l, hogy az MSZ a dokumentumot helyezi a
középpontba és arról szolgáltat annak azonosításához szükséges információt. Az is
kiolvasható bel le, hogy az általa feltételezett katalógushasználó pontosan tudja,
98
A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei
hogy melyik dokumentum(ok) kell(enek) neki és csak arra kíváncsi, hogy ez(ek)
megvan(nak)-e a könyvtár állományában.
A böngészést – mint információkeres taktikát – nem támogatja, igaz akkoriban
még nem ez volt az els dleges stratégia. A webes keres motorok alapvet en átfo rmálták az emberek információkeresési szokásait. Hozzászoktatták ket, hogy a weben hiperlinkeken keresztül navigálnak a tartalmak között és ezt szeretnék megvalósítani a katalógusrekordok között is. Ehhez viszont az kell könyvtári részr l, hogy a
katalógus rekordjainkat minél több szempont alapján kapcsoljuk össze. A felhasználó ahhoz is hozzászokott a webes keresés alkalmával, hogy egyszerre rengeteg tart alomban keres. Neki az információra van szüksége és nem fontos számára, hogy ho nnan kapja meg. Ezért fontos, hogy a könyvtári rekordok olyan szerkezetűek legyenek, hogy könnyen integrálni lehessen más nagyobb rendszerekbe, amivel lehet vé
tesszük a felhasználónak a több forrásban való egyidejű keresést. Ez az egységesítés
nagyban múlik a katalogizáló szabványon is. Jelenleg vannak könyvtári területen
közös katalógusaink, de csak és kizárólag könyvtári résztvev kkel. Azt a célt kellene
kitűzni, hogy egy minden tartalomszolgáltató intézmény tartalmait kezelni tudó
adatbázist építsünk ki, vagy legalábbis egy közös keres felületet a külö nböz adatbázisokhoz. Ehhez viszont el bb ki kell dolgozni egy olyan szabványt és egy olyan
formátumot, ami képes rá, hogy minden lehetséges formában létez a legkülönfélébb
helyekr l származó tartalmakat/forrásokat/dokumentumokat leírjunk és megjelení tsünk a segítségével. Valamint az is fontos, hogy ezek az adatok olyan formában
kerüljenek rögzítésre, hogy aztán egy másik fél könnyen újrafelhasználhassa ket.
A következ kben azt fogom áttekinteni, hogy milyen elméleti modellek és tec hnológiai megoldások lehetnek segítségünkre egy ilyen szabvány és formátum kidolgozásában.
A régi elméleti keretek
A bibliográfiai leírás egységesítése nem új keletű elképezés, de az els valóban sz ámottev hatást kiváltó kezdeményezés a múlt századig váratott magára. A Párizsi
Alapelvek néven ismertté vált keretrendszert az 1961-es International Conference on
Cataloguing Principles konferencián elfogadott ajánlásokból alakították ki. A konf erencia legfontosabb eredményeinek a következ ket tekinthetjük:
1.) A katalogizálás alapelveinek, a leíró katalógus funkcióinak (és a funkciók
érvényesülését biztosító eszközöknek) a meghatározása.
2.) egységesített besorolási adatok (személynevek, testületek, címek) megválasztására és közlésmódjára (címfej, rendszó) vonatozó legfontosabb szab ályok megfogalmazása.1
Az 1969-es koppenhágai International Meeting of Cataloguing Experts konferencián határozatként fogadták el, hogy a Párizsi Alapelveken túlmutatóan nem csak
a tárgyi besorolásokat kell egységesíteni, hanem a bibliográfiai leírások formáját és
tartalmát is.
Ebb l a határozatból fejl dött ki az ISBD (= International Standard
Bibliographic Description azaz Nemzetközi szabályos bibliográfiai leírás) program.
Erre a programra azért volt szükség, mert ugyan a Párizsi Alapelvek megindított
Horváth Tibor, Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Feltárás és visszak eresés. Budapest, Osiris. 2001. 23Ő.p.
1
99
Ilácsa Szabina
egyfajta egységesítést, de szimplán a katalógus funkcióinak meghatározása és a
besorolási adatok egységesítése nem eredményez intézmények között kicserélhet ,
nyelvi korlátok ellenére értelmezhet bibliográfiai rekordokat, amiket aztán könnyen
lehet géppel olvasható formátumba konvertálni úgy, hogy megmaradjanak kompatibilisnek. Az ISDB a bibliográfiai leírások tartamára és formájára dolgoztak ki szab ályokat. A program olyan sikeres volt, hogy az ISBD-k a nemzeti bibliográfiai központok általános szabályzataivá váltak világszerte.2
A Párizsi Alapelvek és az ISBD megfelel en er s alapokat nyújtott ahhoz, hogy
az 1973-as grenoble-i IFLA konferencián meghirdetett UBC (Universal
Bibliographic Control – Egyetemes bibliográfiai számbavétel) program – bár kitűzött végcélt, a világbibliográfiát nem sikerült megvalósítani – ezidáig a legsikeresebb a világ dokumentumtermését regisztrálni kívánó kezdeményezések közül. A
UBC a világbibliográfiát a nemzeti bibliográfiákon keresztül tartotta megvalósíth atónak. Ugyanis, ha az egyes országok a saját dokumentumtermésüket a teljesség
igényével feldolgozzák és ezek rekordjait a nemzetközi szabványoknak megfelel en
készítik el és teszik közzé, akkor a végeredményként a világ teljes dokumentumte rmése rögzítve lesz. 3
Az új elméleti keretek kialakulása
A Párizsi Alapelvek a saját korának – a cédulakatalógusok id szakának – a terméke.
Így szükségszerűen nem tér ki olyan fontos dolgokra, amelyek a jelenlegi OPAC-os
korunkban a katalogizálás egységesítésének f akadályait képzik. Az IFLA ezért
indítványozta a Párizsi Alapelvek felülvizsgálatát, hogy a mai digitális környezetre
tartalmazzon el írásokat. A konferenciát 2003-ban Frankfurtban tartották. Ezek az új
el írások nem leváltják az Alapelveket, csupán kiegészítik azokat. Az ajánlásokban
szólnak mindenféle dokumentumtípusról, a tétel megválasztásról, tételformáról stb.
A tervezet alapelvei a következ ket foglalják magukba:
1.) Alkalmazási terület
2.) Entitások, ismérvek és kapcsolatok
3.) A katalógus funkciói
4.) Bibliográfiai leírás
5.) Hozzáférési pontok
6.) Besorolási rekordok
7.) A keresési lehet ségek alapjai
Ezek az alapelvek egyrészt a régi bevált katalogizálási rendszerekre (Cutter),
másrészt az IFLA által kidolgozott koncepcionális modellekre épülnek (FRBR,
FRAD).
Az itt lefektetett alapelveket azzal a szándékkal fogalmazták meg, hogy útmutatóul szolgáljanak katalogizálási szabályzatok kidolgozásához. Bibliográfiai és bes orolási rekordokra, valamint jelenlegi könyvtári katalógusokra vonatkoznak. Az ala p-
John Byrum: Az ISBD-k születése és újjászületése: a nemzetközi szabványos bibliográfiai
leírás szabályzatainak kidolgozására és revíziójára kialakított munkafolyamatok és eljárások.
In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2001. 11.sz. 458-459 p.
3
Dippold Péter: A nemzeti bibliográfiák gyűjt köre, avagy elérhet -e a teljesség?. In:
Könyvtári Figyel . 2006. 2.sz. 261-268 p.
2
100
A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei
elvek könyvtárak, levéltárak, múzeumok és más közösségek által létrehozott bibl iográfiákra és adatfájlokra egyaránt alkalmazhatók. 4
Az FRBR modell
Az IFLA 1998-ban jelentette meg a Bibliográfiai rekordok funkcionális követelményei (Functional Requirement of Bibliographic records) című tanulmányát. A tanu lmánynak két alapvet célja volt. Az els , hogy világosan meghatározott, strukturált
szerkezetbe foglalja a bibliográfiai rekordokban leírt adatokat, a rekordokat haszn álók igényeinek megfelel en. A második cél, ajánlás kidolgozása a nemzeti bibliogr áfiai ügynökségek által készített rekordok alapszintű funkcionalitására. 5
A modell felvázolásakor a felhasználó által a keresési folyamat során megolda ndó feladatokból indultak ki. Bibliográfiai adatok keresésekor a felhasználó feladatainak a find-identify-select-obtain (megtalálni-azonosítani-kiválasztani-megszerezni)
négyest határozták meg.
− megtalálni a használó keres kérdésében megfogalmazott kritériumoknak
megfelel dokumentumokat a használt adatok alapján (pl. a keresés során valamennyi dokumentumot adott tárgykörben; egy konkrét címen kiadott és k atalogizált dokumentumot);
− azonosítani a megtalált entitást a kapott adatok alapján (pl. meggy z dni a rról, hogy a rekordban leírt dokumentum megegyezik a használó által keresettel, illetve megkülönböztetni egymástól az azonos címen leírtakat);
− kiválasztani a használó kívánságának megfelel entitást a használt adatok
alapján (pl. kiválasztani a használó által ismert nyelvnek megfelel szöv eget,
vagy az olyan számítógépes programot, amely megfelel a használó hardver és operációs rendszerkövetelményeinek;
− hozzájutni a leírt entitáshoz vagy megszerezni azt a használt adatok alapján
(pl. a kiadvány megrendelése, a könyvtár állományában lév kö nyv kölcsönzése vagy távoli számítógépben tárolt elektronikus dokumentumhoz való o nline hozzáférés).6
A használói feladatokból kiindulva határozták meg az egyes dokumentumok k ülönböz vetületeit, amik a használót érdekelhetik. Ez alapján entitásokat alakít ottak
ki, melyeket aztán csoportokba soroltak.
Ahogy az az 1. ábrán is látható, az els entitáscsoportba (szellemi vagy művészi
alkotás entitásai) tartoznak a mű, kifejezési forma, megjelenési forma és a példány.
A második entitáscsoportba tartozik a személy és a testület. A harmadik entitáscsoportba pedig a fogalom, tárgy, esemény, hely négyes tartozik. A modellben minden
entitáshoz kapcsolódnak attribútumok is, ezek a tulajdonképpeni bibliográfiai leírás
során leírt adatelemek.
Nyilatkozat a nemzetközi katalogizálási alapelvekr l - Az IFLA szakért k 1. Tanácskozása
által elfogadott tervezet a Nemzetközi Katalogizálási Szabályzatról 2003 Frankfurt, Németo rszág - A „Statement of International Cataloguing Principles” magyar fordítása
http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/3/nyilatkozat.html (2013-06-06)
5
A bibliográfiai tételek funkcionális követelményei
http://www.ifla.org/files/assets/
cataloguing/frbr/frbr-hu.pdf (2013-06-06)
6
A bibliográfiai tételek funkcionális követelményei
http://www.ifla.org/files/
assets/cataloguing/frbr/frbr-hu.pdf (2013-06-06)
4
101
Ilácsa Szabina
Az els entitáscsoport els entitása a mű, ami nem más, mint egy önálló szellemi
vagy művészi alkotás. A mű egy elvont fogalomként jelenik meg a modellben, nem
lehet hozzá egy a valóságban létez anyagi tárgyat kapcsolni. A szövegvariáns, fo rdítás nem tekinthet külön műnek, csak ugyanazon mű változatának. Új műr l akkor
beszélhetünk, ha az eredeti művön történt változás jelent s mértékű önálló er befe ktetést kívánt meg. Például az átiratok, adaptációk és a paródiák már önálló műve knek tekintend k. A műnek a következ ismérvei lehetnek:
− a mű címe,
− típusa (pl.: regény, térkép, szonáta stb),
− keletkezésének ideje,
− a mű környezete, összefüggése (történelmi, társadalmi, szellemi, művészi
vagy más környezet, illetve összefüggés, amelyben a mű létrejött),
− célközönsége. (pl.: korosztály, képzettségi szint stb.).
Az els csoport második entitása a kifejezési forma. A kifejezési forma az a sajátos megjelenési vagy művészi forma, amelyet a mű minden egyes alkalommal
felvesz, amikor megvalósításra kerül. Fordítás, hangoskönyv-változat mind egyazon
mű más-más kifejezési formája. A kifejezési forma ismérvei közül néhány:
− a kifejezési forma címe,
− nyelve,
− változtathatósága (a kifejezési forma szellemi vagy művészi tartalmát várhatóan felül fogják vizsgálni (pl. valamely ideiglenes jelentés vagy terveze t, valamely címjegyzék, amely rendszeres felújításra vár.)
1.ábra FRBR entitáscsoportok
Az entitáscsoport harmadik entitása a megjelenési forma. A megjelenési forma a
kifejezési forma valamilyen fizikai megtestesülése. Ez az entitás fedi le a különböz
kiadások és dokumentumtípusokat. Új megjelenési forma akkor keletkezik, ha az
el állítási folyamat a mű fizikai formájában változást idéz el . A megjelenési formát
ismérvei közül néhány:
− kiadó,
− fizikai hordozó (pl.: papír, fa, műanyag, fém),
102
A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei
− megjelenési forma azonosítója (pl.: ISBN).
Az entitáscsoport negyedik eleme a példány. A példány a megjelenési forma egy
darabja. Egy valóságos kézzel fogható tárgy. A példányt egyértelműen azonosító
ismérvek a következ k:
− példányazonosító,
− jelölések/ajánlások (dedikáció),
− a példány állapota,
− a példány hozzáférési korlátai.
A második csoportban lév entitások (személy, testület) az els csoport entitás ainak szellemi vagy művészi tartalmáért, fizikai megvalósításáért, terjesztéséért vagy
meg rzéséért felel sek.
A személy entitás ismérvei közé tartoznak például:
− a személy neve,
− a személyre jellemz dátumok,
− a személynek adományozott címek,
− a személyhez köt d egyéb megnevezések.
A testület ismérvei közé tartoznak:
− a testület neve,
− a testülethez kapcsolódó szám,
− a testülethez kapcsolt hely,
− a testülethez kapcsolt dátum,
− a testülethez kapcsolt egyéb megjelölés.
A harmadik entitáscsoportba azok az entitások tartoznak, melyek egy mű tárgyai
lehetnek. A csoport elemei: fogalom, tárgy, esemény, hely. Fogalom alatt elvont
fogalmakat értünk, tárgyak alatt él vagy élettelen anyagi dolgokat, az események
alatt cselekményeket és eseteket (történelmi események, korszakok stb), a helyek
pedig valóságos, vagy képzeletbeli helyszínek. A harmadik entitáscsoport tagjaihoz
csak egy-egy ismérv tartozik. Ezek a fogalom megnevezése, tárgy megnevezése,
esemény megnevezése és a hely megnevezése.
Az els entitáscsoporton belül az entitások között hierarchikus kapcsolat áll
fenn. Valamely mű egy vagy több kifejezési formában valósulhat meg. Egy kifeje zési forma egy és csakis egy műnek a megnyilvánulása lehet. Valamely kifejezési
forma megtestesülhet egy vagy több megjelenési formában. Egy megjelenési forma
megtestesíthet egy vagy több kifejezési formát. Egy megjelenési formát egy vagy
több példány szemléltethet, egy példány azonban egy és csakis egy megjelenési
formát.
Az els és a második entitáscsoport tagjai között „felel sség-kapcsolatok” vázolhatók fel. Egy művet létrehozhat egy vagy több személy, illetve egy vagy több
testület. Egy személy vagy egy testület viszont egy vagy több művet is létrehozhat.
Ehhez hasonlóan alakul a kapcsolat a csoport többi tagja és a személy illetve testület
entitás között, annyi különbséggel, hogy adott esetben megvalósítói, el állítói vagy
tulajdonosi kapcsolat áll fenn.
A harmadik entitáscsoport és a mű közötti kapcsolatok a következ képpen al akulnak. Valamely műnek tárgya egy vagy több fogalom, tárgy, esemény, vagy hely
lehet. Ugyanúgy valamely fogalom, tárgy, esemény vagy hely egy vagy több mű
tárgya is lehet.
103
Ilácsa Szabina
A FRAD modell
A FRAD azaz Functional Requirement for Authority Data szintén az IFLA konce pcionális modellje. A FRAD az FRBR-t egészíti ki, mivel az FRBR nem foglalkozik a
hozzáférési pontok kérdésével. Változás az FRBR-hez képest, hogy a felhasználói
feladatok megváltoztak, hiszen itt most nem a bibliográfiai rekordok közötti navig álás szempontjából nézzük a használói feladatokat, hanem a hozzáférési pontok k özötti eligazodás szemszögéb l. A megváltozott használói feladatok a következ k:
– Megtalálni, azaz információt találni az entitásról és az entitáshoz kapcsolódó
forrásról.
– Azonosítani, azaz meger síteni, hogy a használó által leírt entitás megfelel a
keresett entitásnak, vagy elkülöníteni két vagy több hasonló nevű entitást.
– Tisztázni, azaz tisztázni a különbséget két vagy több hasonló entitás között,
vagy tisztázni a kapcsolatot a leírt entitás és a név között, amin az adott entitás
ismert.
– Megérteni, azaz megérteni, hogy miért egy adott név-cím vagy név-, vagy címforma került kiválasztásra az entitás preferált nevének vagy címének.
A FRAD szerkezetét tekintve hasonló az FRBR modellhez. Szerepel benne mind
a 10 FRBR entitás, de most nem mint a bibliográfiai leírás entitásai, hanem mint
hozzáférési pontok. A modellben szintén 3 entitáscsoportot különíthetünk el. Ahogy
az a 2. ábrán is látszik, az els entitáscsoportot a 10 FRBR entitás alkotja kiegészítve a család entitással. A modell fókuszában maga a mű áll, az összes többi entitás a
művel való kapcsolatában érdekes számunkra, más szavakkal ezek az entitások a mű
tárgyi hozzáférési pontjai.
2. ábra FRAD entitáscsoportok
Ami az entitások ismérveit illeti, meghagyták az FRBR-ben felvázolt entitások
ismérveit és kiegészítették ket. Például a személy entitás ismérveinél megtartották
a személy neve, a személyre jellemz dátumok, a személynek adomán yozott címek
illetve a személyhez köt d egyéb megnevezések. Kiegészítésként pedig hozzáadták
a személy neme, születés helye, elhalálozás helye, ország, lakhely, munkahely, sze r-
104
A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei
vezeti tagság, cím, alkotótevékenység során használt nyelv, foglalkozás, életra jz
ismérveket.
A második entitáscsoportot a név és az azonosító alkotják, amin az els entitá scsoport tagjai ismertek. Ez a két entitás is jelen van az FRBR modellben, de míg ott
attribútumokként jelentek meg, itt entitásoknak tekintjük ket. Egy entitás t öbb néven is ismert lehet, és egy nevet több entitás is viselhet. Egy entitáshoz több azon osító is tartozhat, de egy azonosítóhoz csak egy entitás kapcsolható.
A harmadik entitáscsoportba tartoznak az egységesített hozzáférési pont, a sz abályzat és a bibliográfiai ügynökség. Az egységesített hozzáférési pontok az els
csoport entitásainak nevének és azonosítóinak felhasználásával készülnek. Ezeket
egy bibliográfiai ügynökség által létrehozott szabályzat szerint készítik. Egy sz abályzat felhasználásával több hozzáférési pont is készíthet , míg egy adott hozzáférési pontot, csak egy adott szabályzat szerint lehet elkészíteni. 7
Amint azt láthatjuk se az FRBR se a FRAD modell nem hoz radikálisan újat. A
bennük szerepl entitások és attribútumok tulajdonképpen mindegyike ismert volt
már a katalogizálásban. Ami miatt mégis szükséges volt ezeket a modelleket mega lkotni az az, hogy az adatelemek közti összefüggések ugyan a katalogizáló szake mber számára teljesen egyértelműek voltak, de nem létezett egy olyan összefog laló
munka, amely alapján adatmodellt lehetett volna kidolgozni, így a kapcsolatok
struktúrája elveszett a gépi katalogizálás/visszakeresés során. A számítógépes pro gramoknak ugyanis adatmodellre van szükségük ahhoz, hogy kezelni tudják ezeket –
az emberi intelligencia számára evidens – kapcsolatokat.
A webes keresés problémái és megoldási kísérletei: a szemantikus web
Az, hogy a számítógépes programok nem képesek kezelni az összefüggéseket, nem
csak a könyvtári környezetben hátráltatja a keresést. A webes kereséskor ugyanezekkel a problémákkal találkozhatunk, s t még halmozottabban. Míg a könyvtár
egységesített adatokkal dolgozik, így annak megállapítása, hogy a találati halmazban
mely elemek tartoznak a jogász Szabó Andráshoz, melyek az irodalom és egyházt örténész Szabó Andráshoz, melyek a zenész Szabó Andráshoz és így tovább viszon ylag egyszerűnek mondható. A weben viszont nincs ilyesfajta egységesítés. Ha Szabó
Andrásra keresünk például a Google-ben, a ránk zúdított milliós nagyságrendű találat közül akarjuk kiválasztani például mindent ami, a zenész Szabó Andrással fo glalkozik már nem lesz ilyen egyszerű dolgunk. Az sem mozdít minket el re, ha a
keres kérdésünket kib vítjük Szabó András zenész-re, ugyanis a keres motorok
működése szerint, ha az oldal nem tartalmazza a keresett szavak mindegyikét, akkor
nem kerül bele a találati halmazba. Pedig könnyen el fordulhat, hogy egy releváns
forrás Szabó Andrásra csak hegedűsként hivatkozik. Ilyenkor ez a forrás elveszik
számunkra, mivel a keres algoritmus nem tudja levonni azt a következtetést, hogy
az, aki hegedűs, az egyben zenész is.
A web-fejleszt ket régóta foglalkoztatja ez a probléma. A szemantikus web e lképzelést el ször Tim Berners-Lee fogalmazta meg 2001-ben.
„A szemantikus web nem egy különálló web, csupán a már meglév kiterjesztése, ahol az információhoz jól meghatározott jelentést társítunk, mellyel jobb ember –
7
Functional Requirements for Authority Data. http://www.library.illinois.edu/cam/rda/files/
FRAD.pdf (2013-06-06)
105
Ilácsa Szabina
számítógép együttműködést teszünk lehet vé. Már megtettük az els lépéseket, hogy
a szemantikus webet belesz jük a már létez web struktúrájába. A közeli jöv ben
ezek a fejlesztések új funkciókat tesznek majd lehet vé, ahogy a gépek egyre inkább
képesek lesznek feldolgozni és „megérteni” az adatokat, amelyeket jelenleg csak
megjeleníteni képesek.” 8
A W3C szemantikus web alatt az alábbi fogalmat érti: „a szemantikus web módszerek és technológiák összessége, melyek segítségével elérhet vé tehetjük a gépek
számára az interneten található információk jelentését, szemantikáját.”
Ahhoz, hogy a fenti célok elérhet vé váljanak, a legfontosabb dolog, hogy képesek legyünk definiálni és leírni a webes er források/adatok közötti kapcsolatot. Ez
kicsit más, mint a hiperlinkek jelenlegi használata, amikkel egy oldalt kapcsolunk
egy másikhoz, a hiperlinkek egy kapcsolatot definiálnak a jelenlegi weboldal és a
céloldal között. Egy nagyon fontos különbség a hiperlink és a szemantikus web k özött, hogy az utóbbinál ilyesféle kapcsolatot lehet definiálni két bármilyen forrás
között, nincs értelme a jelenlegi weboldal fogalmának ebben a környezetben. Egy
másik fontos különbség, hogy a definiált kapcsolat (maga a link) is el van nevezve,
míg a hagyományos linkeknél nem ez a helyzet így a szerepük leredukálódik az
emberi használatra. A fent említett kapcsolatok definiálása lehet vé tesz számunkra
egy jobb és automatikusan működ adatcserét. Az RDF (Resource Despription Framework) ami a szemantikus web alapköve, ennek az adatcserének a megvalósításához ad egy formális keretet. 9
3. ábra
A szemantikus web fontos alapköve az RDF (Resource Description Framework
– forrás leíró keretrendszer). Az RDF úgynevezett tripletekb l áll. A triplet részei a
szubjektum, a predikátum és az objektum. Ezek megfelelnek egy hagyományos te rmészetes nyelvi mondat alany-állítmány-tárgy felépítésének. Az RFD tripletet a 3.
ábrán látható módon szokás általában szemléltetni. 10
Mindegyik „mondatrész” lehet ember által olvasható természetes nyelvű kara ktersorozat (literál), de ez általában csak szemléltetés céljából használatos, mivel a
literálokat a programok nem értik. Így a gyakorlatban működ RDF tripleteknél a
8
Tim Berners-Lee - James Hendler - Ora Lassila: The Semantic Web http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=the-semantic-web&page=2 (2013-06-06)
9
W3C Semantic Web / Frequently Asked Questions / 1.3. What are the major building blocks
of the Semantic Web? http://www.w3.org/2001/sw/SW-FAQ#whatarebuildingblocks (201306-06)
10
Tóth Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Könyvtár Figyel . 2010. 3.sz.
413-438. p.
106
A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei
források és a relációk is URI-k (Universal Resource Identifier = egyetemes er forrás
azonosítók). Az URI-kat els sorban gépek értik. Az URI egy webes er forrást azonosító karaktersorozat. A gyakorlatban 100-ból 99 esetben az URI egy sima, jól
megszokott URL, a fennmaradó 1 esetben pedig nagyjából úgy néz ki, mint egy
URL csak más prefixumot használ. 11 A 3. ábrán látható gráf valóság közelibb megjelenítése a Ő. ábrán látható.
4. ábra
Az irányított gráfos ábrázolást csak a könnyebb ábrázolás és megértés miatt szokás használni az RDF esetében. Természetesen a valóságban nem így néznek ki az
adatkapcsolatok. Az RDF-et – mivel platformfüggetlen adatcserenyelv – többféle
szintaxisban is le lehet írni. A más ismert RDF triplet XML szintaxisban az ő. ábrán
látható.
5. ábra
Megfelel összefogással RDF-ban le lehetne írni minden webes forrást és megvalósítható lenne a szemantikai alapú kereshet ség. Ez még jelenleg nincs így. Bár
vannak a szemantikus web terén nagyon szép eredmények, még nagyon kevesen
használják a kidolgozott ajánlásokat, így nem igazán használhatók ki a benne rejl
lehet ségek.
RDF-ben megjeleníthetünk nem RDF-ben leírt forrásokat is, ha azok RDF-szerű
módon/logikával vannak rögzítve. Például egy táblázat tartalma általában viszonyl ag
könnyen és automatikusan átírható RDF-be, hiszen az adok rögzítési módja ezt lehet vé teszi. Az adatok jól el vannak különítve mez kbe. Egy mez ben csak egyféle
adat található. A táblázat oszlopainak címsora pedig információt szolgáltat arról,
hogy az adott oszlop adatai milyen kapcsolatban állnak a többi oszlop adataival.
11
Dorothea Salo: RDF, RDA, and other TLAs. http://www.slideshare.net/cavlec/rdf-rda-andother-tlas (2013-06-06)
107
Ilácsa Szabina
Mű címe
A k szívű ember fiai
Párhuzamos történetek
Szerz
Jókai Mór
Nádas Péter
1. táblázat
6. ábra
A szemantikus web szabványok jelenleg még nem terjedtek el eléggé ahhoz,
hogy igazán látványos változást indíthassanak el. De vannak már működ alkalmazásai. Ilyen például a Tim Berners-Lee által nemrégiben készített
http://data.gov.uk/.12 Ez az oldal az Egyesült Királyság kormányzatáról szolgáltat
könnyen újrafeldolgozható adatokat. Ezeknek segítségével különböz hasznos a lkalmazásokat lehet készíteni. Az oldalon több megtalálható ezekb l az alkalmaz ásokból. Példaként hoznám a Locatable nevű alkalmazást, amely megkönnyíti a „milyen környékre költözzünk” probléma megoldását. Az oldalon megtalálható adatokra
építve egy térképen keresgélve megnézhetjük az adott környék lakhatási szempon tból fontosabb jellemz it, mint például tömegközlekedés, bűnözési ráta stb. Ezen
paraméterek alapján kereshetünk is, hogy megtaláljuk azt a környéket, ahol lakni
szeretnénk.
A data.gov.uk nagyon jól példázza, hogy mit szeretne a szemantikus web iránt
elkötelezett elérni. Ezek az adatok eddig is szabadon hozzáférhet k voltak mindenki
számára az alkalmazások megírása el tt is. Viszont az adatok szemantikus web
szabványoknak megfelel rögzítése miatt lehet ség nyílt rá, hogy ezeket az adatokat
automatikusan felhasználva valami újat hozzanak létre, jelent sen lecsökkentve a
keresésre fordított id t és nem utolsó sorban jobb felhasználói élményt nyújtva.
Miért lenne hasznos ezeken a modelleken és technológiákon alapuló katalogiz álási szabványt és formátumot kidolgozni?
Az FR metaadatcsaládon alapuló katalogizálási szabványok azért lennének
hasznosak a könyvtárak számára, mivel sokkal célirányosabb keresést tennének
DATA.GOV.UK – Opening up Government / About us / Who is involved in the project?
http://data.gov.uk/about-us (2013-06-06)
12
108
A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei
lehet vé. Jelenleg (az FRBR modell szerint) megjelenési formákat viszünk fel a
katalógusba. A hatékonyságvesztés abból adódik, hogy az ily módon felvitt rekordok
nem feltétlenül arra a kérdésre adják meg a választ, amit a használó megfogalmazott.
Például annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy hány példányban van meg a
könyvtárban a Hamlet Arany János-féle fordítása eléggé munkaigényes. A katalógus
ugyan kilistázza nekünk az összes olyan megjelenési formát, ami tartalmazza az
említett kifejezési formát, viszont a példányok száma csak úgy állapítható meg, ha
minden rekordnál külön megnézzük, hogy hány példány van hozzá csatolva az egyes
megjelenési formákhoz. Ugyanis a jelenlegi bibliográfiai leírásokban a Ő FRBR
szintb l csak 3 attribútumai szerepelnek. A példányhoz kapcsolódó attribútumok a
katalógusban jellemz en a bibliográfiai leírástól teljesen elkülönülve jelennek meg.
A szemantikus web alapú adatrögzítés alkalmazásának el nye pedig az lenne,
hogy a könyvtári rekordokat kimozdítaná a jelenlegi elszigetelt állapotukból. Az
adatok így nem csak láthatóak lennének a szemantikus alapon működ webes ker es k számára, de egyben újrafelhasználhatóvá is válnának a könyvtári metaadatok. A
könyvtárak rendelkeznek a világ egyik legnagyobb rendszerezett, min ségi
metaadatnyilvántartásával. Ennek szemantikus web kompatibilis formába történ
átírása nagy mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a szemantikus webes szabványokon alapuló adatrögzítés elérje azt a bizonyos „kritikus tömeget”.
A szemantikus webben rejl lehet ségeket az IFLA is felismerte. 2012 május ában a Funkcionális követelmények bibliográfiai metaadatmodell-család névtérdefinícióit elérhet vé tette RDF formátumban az Open Metadata Registryben. 13
Könyvtári részr l több próbálkozás is született az FRBR (REICAT – az új olasz
katalogizálási szabvány 14) és a szemantikus web (a svéd nemzeti könyvtár katalógusának konverziója 15) nyújtotta lehet ségek kiaknázására. De eddig csak a Joint
Steering Committe for Development of RDA fejlesztésében megjelent Resource
Description and Access (RDA) az, amely mind az FR modelleket, mind a szemant ikus webes ajánlásokat felhasználta. Az RDA adatmodelljét az FRBR és a FRAD
modell alapján dolgozták ki és a szabvány szinte teljesen át is vette a mode llek fogalmi rendszerét. 16 A szabványhoz saját formátumot (BIBFRAME) terveztek, ami
szemantikus web alapú. 17 A szabványt bevezetése mellet olyan meghatározó könyvtárak kötelezték el magukat, mint a Library of Congress, a British Library vagy a
Deutsche Nationalbibliothek. Még korai lenne megjósolni, hogy az RDA mekkora
körben fog elterjedni és hogy egyáltalán az RDA lesz-e az a szabvány, ami meghatározza majd a jöv katalogizálását, de azt kijelenthetjük, hogy a z FR modellek és a
szemantikus web összehangolása lehet az alapja a katalogizálás modernkori forra13
Dudás Anikó: Nemcsak weben lenni, hanem webb l lenni – A Funkcionális követelmények
(FR) metaadatmodell-család névterei és a szemantikus web. In: Könyvtári Figyel 2013. 1.
sz. 45-64p.
14
Antonella Trombone: The New Italian Cataloguing Rules (REICAT) and the UNIMARC
standard: open problems and proposals for the application in library catalogues.
http://conference.ifla.org/past/ifla75/135-trombone-en.pdf (2013-06-06)
15
Tóth Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Könyvtár Figyel . 2010. 3.sz. 413438. p.
16
Dudás Anikó: Forrásleírás és hozzáférés. Az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat
(RDA) és kritikája. In: Könyvtári Figyel , 2012. Ő.sz. 7Ő0.p.
17
http://bibframe.org/ (2013-06-06)
109
Ilácsa Szabina
dalmának. Erre a keretrendszerre építve megvalósulhat a más közösségek által is
hasznosítható, többszintű, strukturált bibliográfiai adatrögzítés.
Irodalomjegyzék
John Byrum: Az ISBD-k születése és újjászületése: a nemzetközi szabványos bibliográfiai
leírás szabályzatainak kidolgozására és revíziójára kialakított munkafolyamatok és eljár ások. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2001. 11.sz. Őő8-459 p.
Dippold Péter: A nemzeti bibliográfiák gyűjt köre, avagy elérhet -e a teljesség?. In: Könyvtári Figyel . 2006. 2.sz. 261-268 p.
Dudás Anikó: Forrásleírás és hozzáférés. Az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat
(RDA) és kritikája. In: Könyvtári Figyel , 2012. Ő.sz. 7Ő0.p.
Dudás Anikó: Nemcsak weben lenni, hanem webb l lenni – A Funkcionális követelmények
(FR) metaadatmodell-család névterei és a szemantikus web. In: Könyvtári Figyel 2013.
1. sz. 45-64p.
Horváth Tibor, Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Feltárás és visszaker esés. Budapest, Osiris. 2001. 234.p.
Tóth Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Könyvtár Figyel . 2010. 3.sz. Ő13 438. p.
Elektronikus források
A bibliográfiai tételek funkcionális követelményei http://www.ifla.org/files/assets/
cataloguing/frbr/ frbr-hu.pdf (2013-06-06)
Antonella Trombone: The New Italian Cataloguing Rules (REICAT) and the UNIMARC
standard: open problems and proposals for the application in library catalogues.
http://conference.ifla.org/past/ifla75/135-trombone-en.pdf (2013-06-06)
Tim Berners-Lee – James Hendler – Ora Lassila: The Semantic Web
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=the-semantic-web&page=2 (2013-0606)
http://bibframe.org/ (2013-06-06)
DATA.GOV.UK – Opening up Government / About us / Who is involved in the project?
http://data.gov.uk/about-us (2013-06-06)
Functional Requirements for Authority Data.
http://www.library.illinois.edu/cam/rda/files/FRAD.pdf (2013-06-06)
Nyilatkozat a nemzetközi katalogizálási alapelvekr l – Az IFLA szakért k 1. Tanácskozása
által elfogadott tervezet a Nemzetközi Katalogizálási Szabályzatról 2003 Frankfurt, Németország – A „Statement of International Cataloguing Principles” magyar fordítása
http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/3/nyilatkozat.html (2013-06-06)
Dorothea Salo: RDF, RDA, and other TLAs. http://www.slideshare.net/cavlec/rdf-rda-andother-tlas (2013-06-06)
W3C Semantic Web / Frequently Asked Questions / 1.3. What are the major building blocks
of the Semantic Web? http://www.w3.org/2001/sw/SW-FAQ#whatarebuildingblocks
(2013-06-06)
110
A Rukkola.hu és ami mögötte van
J ÁVORKA B RIGITTA
A Rukkola.hu és ami mögötte van
Bevezetés és szakirodalmi áttekintés
2012 nyarán szinte a semmib l tűnt fel egy új weboldal, a Rukkola.hu, amelyen
keresztül a felhasználók könyveket cserélhetnek egymással. Ilyen jellegű weblap
korábban egyáltalán nem volt, így a könyvszeret internet-használók már az els
hetekben tömegesen csaptak le a lehet ségre és regisztráltak, köztük én magam is. A
Rukkola.hu az internet könyves játszóterének egy nagyon érdekes állomása, ezért is
választottam ezt a kutatásom központi elemének. Könyvtáros szemmel végiggondo lva és a saját tapasztalataimra alapozva úgy gondoltam, hogy a web oldal használata
komoly hatással lehet a felhasználók könyvbeszerzési, könyvvásárlási és könyvtá rba-járási szokásaira. Kérd íves kutatásommal tehát els dlegesen ezt kívántam beb izonyítani.
Mivel a Rukkola.hu a web 2.0 paradigmájának létrejötte nélkül nem l étezhetne,
így párhuzamot vontam az oldal és a könyvtár 2.0 lehet ségei között. El zetes ismereteim alapján ugyanis a könyvtárak ilyen terű próbálkozásai nem hoztak nagy s ikert, így arra a következtetésre jutottam, hogy a könyvcserés weboldal komoly ko nkurenciát jelenthet a könyvtár számára. Ezenkívül véleményem szerint a Rukkola.hu
létezése és sikere is annak bizonyítéka, hogy létezik egy olyan internet -használó
réteg, amely ugyanakkor aktív olvasó is, tehát nem csak ennek a weboldalnak és a
hozzá hasonló civil kezdeményezéseknek lehet a célcsoportja, hanem valamennyi
könyvtár 2.0-ás programnak is.
A web 2.0 kifejezés 200Ő-ben született meg egy konferencián, melyet az
O’Reilly Media szervezett. A cég feje, Tim O’Reilly a kés bbiekben meg is jelentett
egy tanulmányt 1, amelyben összefoglalja ennek a mindenre kiterjed újításnak a
lényegét. A web 2.0 egy olyan internetes forradalom, amelynek az alapja nem a
technikai fejl dés, hanem a szemléletváltás. Vannak tipikusnak mondható alkalmazásai, lehet ségei és szolgáltatásai, de ezek olyan ütemben szaporodnak, hogy felsorolásukkal körülírni a fogalmat szinte lehetet. Összességében pedig elég nehéz po ntos definíciót megfogalmazni, hivatalosan elfogadott nincs is. A legközelebb talán
akkor jutunk, ha az egészet olyan fogalmakhoz próbáljuk meg kötni, mint például a
felhasználó-központúság, az ingyenes tartalomszolgáltatás vagy a folyamatos frissítés és megújulás. A legismertebb web 2.0-ás szolgáltatások: a különböz blogok és
mikroblogok, wikik, képmegosztó oldalak, zene- és videómegosztó oldalak, torrent
oldalak, aukciós oldalak, közösségi oldalak és azokon belül is az olyan könyves
közösségi oldalak, mint például a magyar Moly.hu.
1
O'Reilly, Tim: What Is Web 2.0: Design Patterns and Business Models for the Next
Generation of Software (Letöltve: 2012.09.22.) http://oreilly.com/web2/archive/what-is-web20.html
111
Jávorka Brigitta
A web 2.0 analógiájára a könyvtárosok az els k között csaptak le, és a könyvtár
2.0 fogalma már 200ő-ben megszületetett, de a mai napig nagy kérdés, hogy az innovatív elképzelésekb l mit sikerült és sikerül még valamikor a jöv ben a gyako rlatba átültetni. 2006-ban látott napvilágot Jack M. Maness tanulmánya 2, amelyb l
el ször alkothattunk részletesebb képet a könyvtár 2.0 nyújtotta lehet ségekr l.
Maness a cikkben el ször meghatározza az elmélethez tartozó, általa legfontosab bnak ítélet négy elemet: felhasználó-központú, multimédiás élményt nyújt, közösségépít és közösségileg innovatív; majd részletesen beszél azokról a lehet ségekr l,
amiken keresztül ezeket az elemeket el térbe lehet helyezni. Néhány olyan konkrét
példával is el áll, mint a chat-tájékoztatás bevezetése a Gyakran Ismételt Kérdések
lap és az e-mailben történ tájékoztatás helyett. Ugyanakkor fontos leszögeznünk,
hogy a könyvtár 2.0 szolgáltatásainak bevezetése nem feltétlenül jelenti a korábbiak
– f leg nem a fizikai térben történ szolgáltatások! – eltűnését.
A magyar könyvtárügyben els ként Mikulás Gábor és Takács Dániel kezde tt
publikálni a témában, amikor is a KIT hírlevél hasábjain jelentettek meg egy többr észes hírcsokrot3, melyben a könyvtárosok figyelmét igyekeztek felhívni a web 2.0
könyvtári lehet ségeire. A gyűjteményhez Maness fentebb említett tanulmánya 4
jelentette az egyik alapot. Ezt a hírcsokrot egy évvel kés bb, 2007-ben Paszternák
Ádámmal kiegészülve frissítették, majd a Könyv, könyvtár, könyvtáros című szaklapban meg is jelentették 5. Az összefoglalóról, stílusos módon, egy wikit 6 is elérhet vé tettek az interneten keresztül.
Ládi Lászlónak két tanulmánya is megjelent 2008-ban a témában. A Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban 7 a web 2.0 általa legfontosabbnak ítélet elemeit
vette sorra, majd a következ kérdést próbálta megválaszolni: szüksége van -e a
könyvtárnak a 2.0-ás verzióra? A Könyv, könyvtár, könyvtárosban megjelent munkája8 viszont a web 2.0 technikai áttekintése után egy hosszabb részt szentel a
könyvtár 2.0 elvi alapjaira, a sokat emlegetett szemléletváltásra.
A fent említett három munka alapján készítettem egy összefoglaló listát azzal
kapcsolatban, hogy a 2000-es évek második felében mik voltak az elvárások a magyar könyvtárakkal szemben ezen a területen:
1.
2.
Blogok
RSS
2
Maness, Jack M.: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries. In:
Webology,
2006.
3.
köt.
2.
sz.
(Letöltve:
2012.10.20.)
http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html
3
Takács Dániel – Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0 KIT hírcsokor. In: KIT Hírlevél, 2006. 32–
39. sz.
4
Maness, Jack M.: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries. In:
Webology,
2006.
3.
köt.
2.
sz.
(Letöltve:
2012.10.20.)
http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html
5
Paszternák Ádám - Takács Dániel - Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk
tudásbirtokosok. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007. (16. évf.) 9. sz. 10 -23. old.
6
http://konyvtar20.pbworks.com/w/page/7614726/FrontPage (Letöltve: 2012.10.20)
7
Ládi László: 2.0 - a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás,
2008. (őő. évf.) 9. sz. Ő1ő-423. old.
8
Ládi László: Könyvtár 2.0. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. (17. évf.) 2. sz. 16 -29.
old.
112
A Rukkola.hu és ami mögötte van
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
Linkgyűjtemények
Wikik
Taggelés
Referensz azonnali üzenetküldéssel
Közösségi háló
Egyéni keres motorok
Virtuális könyvespolcok
Új stílusú OPAC
Integrált eszközcsokrok, mashupok
A fenti publikációk megjelenése óta Ő-ő év telt el, ebben az id szakban pedig
b ven születtek olyan próbálkozások, amely kisebb-nagyobb sikerekkel továbbgördítették a könyvtár szekerét a web 2.0 gy zedelmes útján. A legtöbb kutatás azonban
azt bizonyítja, hogy ezek a kezdeményezések kevés esetben hoztak nagy sikert. Csak
egy példa: 2011-ben Tóth Máté, Bognár Noémi Erika, Kozma Zsófia és Tamási
Gabriella9 a magyar blogokat közösségi terekként vizsgálta. Az eredmények alapján
azonban az Index könyves blogja sokkal sikeresebb, mint bármelyik könyvtáros
blog, amelyekb l pont az hiányzik, ami nagyon fontos lenne: az olvasók aktív bevonása. 2012-ben Bognár Noémi Erika saját publikációt is jelentett meg a témába,
ugyancsak erre az eredményre jutott. 10
Maness azt mondja 11: a könyvtár már a web 2.0 útján van, de még csak most indult el rajta. Az a bizonyos „most” óta pedig eltelt hat év, a magyar könyvtárak p edig még mindig a kísérletezés fázisában vannak, vagy a próbálkozásaik már megbuktak. Igazán sikeres könyvtár 2.0 szolgáltatást nem találni. Ahogy Tóth Máté
tapasztalatai alapján fogalmaz: „Norvégiában a könyvtáraknak online környezetben
nem sikerült az, ami fizikai térben igen: a könyvtárat a legkedveltebb találkozóhellyé
tenni.”12 az okokat abban látja, hogy amíg a fizikai térben a könyvtárnak csak a
földrajzilag hozzá közel fekv versenytársakkal kell megküzdenie, addig a virtuális
térben a világ összes szolgáltatójával, így pedig jóval nehezebb a helyzete. Ehhez
hozzá kell tenni, hogy a web 2.0 szolgáltatások nagy részét a bevonzott embertömeg
teszi igazán izgalmassá, ahogy Tim O'Reilly a cége honlapján közzétett rövid web
2.0 definícióban13 fogalmaz: „minél többen használják, annál jobb”. Egy átlagos
felhasználó számára pedig szükségtelen a jelenlét több ugyanolyan célú weboldalon,
ezért lehetséges, hogy sem a Facebooknak, sem a Wikipédiának, vagy akár a
YouTube-nak nincs igazi, komoly konkurenciája. Hiszen mindenki ott akar jelen
lenni, ahol a többiek is vannak, így a tömeg egy-egy konkrét weboldalon csoporto9
Bognár Noémi Erika - Kozma Zsófia - Tormási Gabriella - Tóth Máté: A könyvtári blogok
mint virtuális közösségi terek. In: Könyvtári figyel , 2011. (ő7. évf.) 1. sz. 59-74. old.
10
Bognár Noémi Erika: A közkönyvtári blogok népszerűsége és sikere Magyarországon. In:
Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2012. (ő9. évf. ) 1. sz. 13-28. old.
11
Maness, Jack M.: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for librari es. In:
Webology,
2006.
3.
köt.
2.
sz.
(Letöltve:
2012.10.20.)
http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html
12
Tóth Máté: Online közösségi terek használóknak és könyvtárosoknak: könyvtár 2.0 alka lmazások Norvégiában. In: Könyvtári figyel , 2008. (őŐ. évf.) 2. sz. 26ő -280. old.
13
O'Reilly, Tim: Web 2.0: Compact Definition? 2005. október 1. (Letöltve: 2012.09.22.)
http://radar.oreilly.com/2005/10/web-20-compact-definition.html
113
Jávorka Brigitta
sul. A könyvtár pedig sajnos valamilyen oknál fogva, az online felületen eddig nem
volt képes olyan vonzóer t képviselni, amely kritikus tömeget mozgatna meg. Érd ekes kérdés, hogy vajon az, hogy a könyvtár berkein belül bizonyos ötletek és elké pzelések nem működnek, azt jelenti-e, hogy ezek a próbálkozások eredend en halálra
vannak ítélve, vagy valóban csupán a könyvtár az, amely nem képes a megfelel
táptalajt biztosítani?
Magyarország legnagyobb és legismertebb könyves közösségi oldala a Moly.hu,
amely rengeteg lehet séget kínál az internetes olvasóközösségnek. Olyan lehet s égeket is, amelyek szerepelnek ugyan a könyvtár 2.0 elképzelésének keretein belül,
ám a valóságban mégsem elérhet ek. Mondhatjuk tehát, hogy a Moly.hu a könyvtár
helyett biztosít szolgáltatásokat a felhasználóknak? Igen. A weboldal tulajdonképpen
olyan, mint a könyvtár 2.0 álom-OPAC-ja, csupán annyiban különbözik, hogy a
hátterében nincsenek olyan fizikailag létez könyvek, amelyeket a fenntartók képesek lennének szolgáltatni a felhasználók számára.
Tóth Máté és Ragnar Audunson 2010-ben összehasonlító elemzést készített két
könyves közösségi oldal, a magyar Moly.hu és a norvég Bokelskere.no közösségével
kapcsolatban14, de a magyar adatok egy külön tanulmányban is megjelentek. 15 A
kérd íves kutatás f bb kérdései azzal voltak kapcsolatosak, hogy a felhasználók
mire is használják a weboldalt. A regisztrált tagok közel 80%-ban tartották nagyon
fontosnak, hogy új könyveket találhatnak a Moly.hu-n, illetve közel 60%-uk szerint
szintén nagyon fontos, hogy más felhasználók értékeléseit elolvashatják bizonyos
művekkel kapcsolatban. A többség az oldal használatának céljaként is ezeket a fun kciókat jelölte meg: szeretnének könyveket találni, amiket aztán majd lesz kedvük
elolvasni, illetve a könyvekr l és az olvasásról szóló információkat akarnak találni.
A kutatás arra is rámutat, hogy a Moly.hu felhasználók között az olvasmányok kiv álasztásának legfontosabb forrásai a weboldal, illetve az ismer sök és rokonok általi
ajánlás. Ezzel szemben a könyvtárosok ajánlása a legkevésbé fontos források között
található náluk. Elmondhatjuk tehát, hogy a Moly.hu képes volt el relépni els dl eges internetes könyves információforrássá, kilométerekkel megel zve a könyvtárt.
Ennek egyik legnagyobb oka talán az lehet, amit a kutatás is bizonyít, hogy a fe lhasználók nem csak egy hatalmas tudásbázist látnak a Moly.hu-ban, hanem mindemellett szórakoztatónak is találják. Ezért lehetséges, hogy a weboldal négyévnyi
működés után sem veszítette el az újdonság varázsával járó népszerűségét, s t a
legfrissebb adatok szerint a 2012-es év elképeszt növekedést hozott a látogatóinak
számában.16
Rukkola.hu könyvcserés weboldal 2012 nyarán indult hódító útjára. A forradalmi ötlet alapja egy magánkezdeményezés, aminek keretein belül a felhasználók
megválhatnak feleslegesnek talált könyveikt l és azokért cserébe teljesen új péld ányokhoz juthatnak.
Tóth Máté, Audunson, Ragnar: Websites for booklovers as meeting places. In: Library Hi
Tech, 2012. (30. évf.) Ő. szám, 6őő-672. old.
15
Tóth Máté: A Moly.hu mint virtuális találkozóhely. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, ő8. évf. 8. sz. 2011. 327-338. old.
16
A Moly.hu felületén hírként, 2013. január elsején közzétett növekedési ábra itt látható. Az
ábrán a barna szín az új látogatókat jelzi, a zöld a visszatér ket.
http://moly.hu/bejegyzesek/micsoda-ev
14
114
A Rukkola.hu és ami mögötte van
A weboldal elnevezése egy szóvicc eredménye, az „el rukkolni” ige asszociációjaként jött létre. Az oldal keretein belül ugyanis egy kattintással „rukkolhatunk” el
egy könyvvel, amire nekünk már nincs szükségünk, valaki más pedig ugyancsak
egyetlen kattintással csaphat le rá, vagyis „elhappolhatja” a többiek orra e l l. Így
született meg a „rukkolás” és a „happolás” fogalma, mely szavak a Rukkola.hu
szakzsargonjának részei, a felhasználók által elfogadottak, így dolgozatom során én
is ezeket fogom használni. Érdekesség, hogy a „kirukkolni” ige a könyvtári terminológiában is benne van. A német „rücken”, vagyis mozdulni, indulni, hátrálni igéb l,
illetve a „vissza” jelentésű „zurück” határozószóból eredeztethet . Azt a munkafolyamatot jelöli, amikor egy nagyobb polcegység – esetleg egy teljes olvasóterem,
vagy raktár – összes könyvét el re, illetve hátramozgatjuk, azért, hogy egyenletesen
oszoljanak el a könyvek, vagyis ne legyenek egyes helyeken túl szorosan, más helyeken pedig üres polcrészek. És ha belegondolunk, valahol pontosan ez a
Rukkola.hu rendszerének lényege is.
A weboldalra feltöltött könyvekért cserébe a felhasználók pontokat kapnak, melyekb l az oldal területén belül más könyveket „vásárolhatnak”. Fontos leszögezni,
hogy bár a tranzakció virtuálisan történik, nem e-bookokról, hanem kizárólag papír
alapú könyvekr l beszélünk. A könyv happolója postán, személyesen vagy valamelyik átadóponton (happonton) keresztül juthat hozzá a szerzeményéhez.
Tehát a weboldalon keresztül a felhasználók csere útján, felesleges könyvek b eáldozásával, ingyen juthatnak új könyvekhez. Ha pedig az adott könyv nem nyeri el
a tetszésüket, egyszerűen csak visszateszik a virtuális polcra (rerukkolhatja) és t ovábbpasszolják valaki másnak, helyette pedig happolnak egy számukra érdekese bbet. Mintha csak visszavinnék a könyvtárba és kikölcsönöznének egy másikat. Persze hatalmas el nye a weboldalnak a könyvtári kölcsönzéssel szemben, hogy ha a
könyv elnyeri az olvasó tetszését, nem kell visszatenni a közösbe, hanem minden
következmény nélkül megtarthatja. Értelemszerűen a kínálat is más, hisze n egy-egy
könyvtár állománya függ annak gyűjt körét l és vásárlási pénzkeretét l, ezzel
szemben a Rukkola.hu-n a könyvek mindenféle szűkítési szempont nélkül találhatóak meg, csupán azon múlik, mi kerül fel, hogy a felhasználóknak mire nincs szüks ége. Az érem másik oldala viszont, hogy ha egy könyvtár megvásárol egy könyvet,
akkor annak el bb-utóbb elérhet vé kell válnia számunkat, hiszen az extrém eseteket (lopás, elveszítés, megsemmisülés stb.) leszámítva a kölcsönz nek egy id után
vissza kell vinnie a könyvet. A Rukkola.hu esetében viszont nincs visszaadási kényszer, így elképzelhet , hogy akár évekig is hiába várunk egy-egy műre, mert sem
korábbi, sem újabb példány nem kerül fel bel le.
A kutatás
Ahogy a korábbiakban már láthattuk, a Rukkola.hu Magyarország els ilyen jellegű
weboldala, amely mágnesként vonzotta magához az olvasni szeret lakosságot. A
f oldalon található statisztikák szerint október els hetében, vagyis a weboldal m űködésének 81. napja után, már 11.100 regisztrált tag cserélgette egymás között a
könyveit, 80.Ő00 könyv várt éppen arra, hogy valaki lecsapjon rá, de ő3.200 kötet
már megtalálta az új gazdáját. Elmondhatjuk tehát, hogy az oldal rövid alatt képes
volt hatalmas tömegeket és nagy házi-könyvtárakat megmozgatni, annak ellenére,
hogy weboldal nem képes biztosítani azokat a lehet ségeket, melyeken keresztül a
stabil internetes közösségek általában kialakulnak. Gondolok itt például arra, hogy
115
Jávorka Brigitta
nincs lehet ség követni a különböz felhasználók tevékenységeit, vagy hozzászólni
bármilyen aktivitáshoz, sem valamilyen egyedi tartalmat megosztani.
Ugyanakkor mégis nagyon er s a közösségépít hatása is, annak ellenére, hogy
közösségi oldalnak semmiképpen sem mondhatnánk, bár elég sok cikkben emlegetik
így. Ennek legf bb oka, hogy valóban stabil közösség áll az oldal mögött. A szerkeszt k kiválóan használják a legnépszerűbb közösségi oldalakat kommunikációs
célra. A Facebookon több mint 8000, a Twitteren pedig közel Ő00 tag követi ket. A
felhasználók közötti személyes kapcsolat f leg itt alakul ki, illetve e-mailen keresztül, ahogy a könyvek átadását szervezik. A kutatáshoz készített kérd ívemet is a
Facebookon keresztül juttatták el az oldal szerkeszt i a felhasználókhoz, akik közül
alig egy hét alatt 663 személy töltötte ki. Ez a magas szám is arra utal, hogy a
Rukkola.hu közössége rendkívül aktív a különböz közösségi oldalakon, tagjai pedig
egymással és az oldal szerkeszt ivel szemben nagyon segít készek.
A kutatásom els dleges célja az volt, hogy kiderítsem, kik azok, akik a
Rukkola.hu aktív használói, illetve hogy az oldal milyen hatással van a könyvbeszerzési szokásaikra, azon belül is a könyvvásárlásra és könyvtárba -járásra. Hipotézisként azt fogalmaztam meg, hogy a felhasználók életében a Rukkola.hu minden
más könyvbeszerzési forrást maga mögé utasított, ennek következtében pedig a felhasználók kevesebbet költenek könyvekre, és könyvtárba is kevesebbet járnak. Kut atási céljaim közé tartozik, hogy bebizonyítsam, létezik egy olyan magyar olvasór éteg, amelynek tagjai nem olvasás helyett, hanem annak kiegészítéseként, az élmény
színesítésének kedvéért is használják az internetet. k azok, akik aktívan vesznek
rész a web 2.0-ás szolgáltatásokban, vagyis a könyvtár 2.0 potenciális célközönségét
alkotják.
A Rukkola.hu felhasználói számára készítettem egy rövid kérd ívet, amelyet az
oldal szerkeszt i tettek közzé a Facebook profiljukon. A kér íves kutatás során ö szszesen 663 választ kaptam, ám ezek közül négyet érvénytelennek kellett min sít enem, mivel azt jelölték, nem regisztrált tagok a Rukkola.hu weboldalon. Mivel a
többi kérdésre is rendesen válaszoltak, ezt természetesen jelentheti azt is, hogy v alamelyik szül jük, testvérük, barátjuk felhasználói fiókján keresztül ugyanúgy has ználják az oldalt, mint a többi regisztrált tag, ám mivel ez csak talá lgatás, jobbnak
láttam ket törölni a mintából. Így a következ kben látható eredményeket 6ő9 sz emély válaszai alapján szűrtem le.
Mivel céljaim között szerepel, hogy bizonyosságot nyerjek a fent említett olv asóréteg létezésér l, ezért eredményeimet több helyen Tóth Máté és Ragnar
Audunson Moly.hu-val kapcsolatos adataival 17 fogom összehasonlítani. Valószínűsíthet , hogy a közösség tagjainak nagy része mindkét oldalt használja, illetve a két
oldal felhasználóinak demográfiai adati több helyen hasonlóságot fognak mutatni.
Ezenkívül az adataimat néhány helyen Gereben Ferenc kutatási eredményeinek 18
fényében is meg kívánom vizsgálni. Ezek ugyan nem friss adatok, de megjelenésük
óta nem született olyan átfogó munka, amelyet ilyen méretű mintával vettek volna
fel. Jelen esetben pedig arra szeretnék rámutatni, hogy a Rukkola.hu felhasználói
Tóth Máté, Audunson, Ragnar: Websites for booklovers as meeting places. In: Library Hi
Tech, 2012. (30. évf.) Ő. szám, 6őő-672. old.
18
Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség: A magyar társadalom olvasáskultúrája olv asás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1998.
17
116
A Rukkola.hu és ami mögötte van
pontosan milyen réteget képviselnek a magyar társadalmon belül, milyen tulajdo nságokkal bírnak a közhöz képest.
A felhasználók nemi eloszlását tekintve azt kell megállapítanunk, ho gy az oldalon sokkal több n regisztrálta magát, mint férfi: a gyengébbik nem 86% -os többségben van. Hasonló a helyzet a Moly.hu weboldalon is: ott a felhasználók 83,Ő%
n . Ebb l arra következtethetünk, hogy a n k sokkal nyitottabbak a hasonló intern etes, könyves kezdeményezések felé.
Hasonlóságot találhatunk a két oldal felhasználóinak életkori eloszlásában is. A
weboldal valamennyi korosztályra hatással van, ez legjobban abban látszik, hogy
amíg a legfiatalabb válaszadó egy 12 éves fiú, addig a legid sebb egy 71 éves hölgy.
A kitölt k többsége, 290 f , 21 és 30 év közötti, az átlagéletkor pedig 28 év. A
Moly.hu esetében az átlagéletkor 27,Ő év, a legfiatalabb felhasználó egy 11 éves
kislány, a legid sebb pedig egy 6ő esztend s úr.
A kérd ív következ kérdése a felhasználók iskolai végzettségével volt kapcsolatos. A válaszadók legnagyobb csoportját az egyetemet vagy f iskolát végzettek
alkotják. De magas azok aránya is, akik részt vettek valamilyen fels fokú szakké pzésben vagy szakközépiskolában végeztek, tehát rendelkeznek valamilyen szakvégzettséggel. Az a 2ő%, akik csupán a gimnáziumot végezte el, a 21 és 30 év közötti
korosztályba esik, tehát többségük valószínűsíthet en most folytatja fels fokú t anulmányait. Hasonló a helyzet a 8 osztályt végzett 8%-kal is: k még nem múltak el
18 évesek, tehát éppen olyan képzésben vesznek, melynek végén középfokú végzet tséget kapnak majd. Elmondhatjuk tehát, hogy a Rukkola.hu felhasználóinak többs ége magasan iskolázott, és megszerezte az életkorának megfelel legmagasab b kvalifikációt. A Moly.hu esetében ugyanez a helyzet: bár ott néhány százalékkal magasabb az egyetemet vagy f iskolát végzettek aránya, de majdnem az összes válas zadók az életkorában elérhet legmagasabb végzettség birtokosa.
A két oldal felhasználóinak lakhely szerinti eloszlása is sok hasonlóságot mutat.
Ennél a kérdésnél mindkét kutatás során a kitölt nek a lakhelyének nevét kellett
megadnia, a lenti kategóriákat pedig az adatok kiértékelése során alkottuk, a telep üléseket pedig mi magunk soroltuk be. A f városban vagy annak agglomerációjában
él k a Rukkola.hu esetében 3ő%-ban teszik ki a felhasználókat, míg a Moly.hu esetében Ő0%-ban. Több mint 100.000 f s városból jön a rukkolók 20 és a molyolók
17%-a. ő0.000 és 100.000 lélekszám közötti városban Rukkola.hu felhasználóinak
mindössze 6%-a lakik, a Moly.hu felhasználóinak pedig csak 8%-a. ő0.000 f alatti
városban él a rukkolázók 2Ő%-a és a Moly.hu tagok 18%-a. Községben a Rukkola
felhasználók 13%-a él, a molyosoknak pedig mindössze 9%-a. Határon túlról 2%
használja a Rukkola.hu weboldalát, a Moly.hu-ét pedig 6%. Láthatjuk tehát, hogy az
arányok közel azonosak, és valamennyi kategória esetében mindössze pár százalékos
az eltérés.
Az eddigiek során láthattuk tehát, hogy a Rukkola.hu és a Moly.hu felhasználó i
nagyon sok szempontból mutatnak hasonlóságot. A rukkolázók következ kérdése
arra vonatkozott, regisztrált tagok-e a Moly.hu weboldalon: 66%, igennel válaszolt
erre a kérdésre. Az eddigiek alapján meg kell tehát állapítanunk, hogy bizonyosságot
nyert a hipotézisem, miszerint van egy olyan stabil internetes közösség, akik olva smányaik színesítése érdekében szívesen használják a web 2.0 nyújtotta lehet ség eket, vagyis a könyvtár 2.0 számára is ideális célközönséget jelentenek.
A felhasználók megkérdezésre kerültek azzal kapcsolatban, hogy mik azok a
szempontok, amik alapján happolásra kiválasztanak egy-egy könyvet. A kérdésre
117
Jávorka Brigitta
adott válaszok összesítését a 1. ábra mutatja. A kitölt knek négyfokú skálán kellett
jelölniük, hogy egy-egy szempont mennyire fontos számukra: egyáltalán nem, kis
mértékben, nagy mértékben vagy teljes mértékben. Ahogy láthatjuk, egyetlen sze mpont van, amely kiemelked en magasan veri a többit: „Régóta szerettem volna elo lvasni az adott könyvet”. Még a második szempont is sokkal fontosabb a felhasználók számára, mint a többi, de az els t az sem képes megközelíteni: másodiknak íté lték, hogy az adott könyvet egy olyan szerz írta, vagy egy olyan sorozatba tartozik,
amelyet gyűjtenek. A harmadik érv egy könyv happolása mellett, hogy a felhasz náló
már olvasta és szeretné ismét elolvasni. Ehhez képest csak negyedik szempontként
van jelen az alapműveltség, szóval nagyon keveseknek számít, hogy birtokoljanak és
olvassanak olyan műveket, amelyekkel kapcsolatban ezt úgymond „illik” megtenni.
A legkevésbé fontos a felhasználók számára az, hogy az adott könyv kiemelt-e az
oldalon vagy sem. Kiemelt könyvnek azokat nevezzük, amikkel kapcsolatban az
oldalon nagyon sokan jelölték, hogy birtokolnák ket. Ezeket egy kis piros címke
különíti el a többit l, az oldalra való felrukkolásuk esetén pedig dupla pont jár értük.
A happolókat viszont láthatóan ez a szempont kicsit sem érdekli. Nincs rájuk hatá ssal tehát, hogy az adott könyv nagyon népszerű, vagy éppen alapműveltségnek sz ámít-e. A közösségi nyomás tehát náluk semmilyen formában sem érvényesül.
Mennyire fontosak az alábbi tényezők egy
happolásra kiválasztott könyvnél?
Alapműveltség
része
Gyűjteményem
Régóta szeretné
olvasni
Kiemelt könyv
Újraolvasás
0%
Egyáltalán nem
20%
Kis mértékben
40%
60%
Nagy mértékben
80%
100%
Teljes mértékben
1. ábra – A happolók kiválasztási szempontjai
Mit olvasnak a Rukkola.hu felhasználói? Az erre kapott összesített válaszokat
láthatjuk a 2. ábrán. Bár itt csak arra feleltek, milyen stílusú könyveket szereznek be
az oldalról, de mivel a happolásuk els dleges célja régen áhított olvasmányok b eszerzése, így az olvasási szokásaikra is következtethetünk az eredményekb l. Ahogy
az ábrán is látható a felhasználók között a regények a legnépszerűbbek, mind a ko rtársak, mind pedig a klasszikusok. A legkevesebb válaszadót az ezoterikus irodalom,
az esszék, illetve az aktuális politikával és társadalommal foglalkozó írások érde klik. Az életrajzokról, bár nem tartoznak a legkevésbé kedvelt műfajok közé, mégis
sokkal kevesebben mondták, hogy nagyon gyakran happolják, mint mondjuk az
118
A Rukkola.hu és ami mögötte van
ezoterikus irodalomról. Nagyon érdekes helyzet áll fent a science fiction és a fantasy
esetében: egy viszonylag nagynak mondható tábor rendszeresen szerez be ilyen je llegű könyveket, míg egy viszonylag szintén nagy tábor teljesen elzárkózik a hasonló
művek olvasásától.
Milyen műfajú irodalmi műveket happolsz
általában?
Életrajzok
Klasszikus regények
Kortárs regények
Krimi és kaland
Science fiction és fantasy
Ezoterikus irodalom
Ismeretterjesztő irodalom
Tudományos irodalom
Esszék
Aktuális politika és társadalom
Novellák, elbeszélések
Verseskötetek
Drámák
0%
Mindig, nagyon gyakran
20%
40%
Gyakran
Néha
60%
80%
Nagyritkán
100%
Soha
2. ábra – A happolt könyvek műfaja
Az oldal speciális szókészletében a rukkolás és a happolás mellett szerepel még
egy hasonló kifejezés: a re-rukkolás. Ez fogalom tulajdonképpen azt a tevékenységet
takarja, amikor a korábban az oldalról happolt könyvet visszatesszük oda. A me gkérdezett felhasználók nagy része (36ő f ) azt mondta, még sosem rakott vissza
könyvet, de ugyanakkor elég nagy azok tábora (2ŐŐ f ) is, akik néhány esetben már
megtették ezt. Annak az ő0 f nek a száma, akik rendszeresen pakolnak vissza kön yveket, szinte elenyész a tömeghez képest. Így a könyvtári kölcsönzéshez való h asonlat még nem tökéletes, de ennek több oka lehet, és ez id múlásával változhat.
Hiszen egy ilyen oldalon mindenki el ször azokat a könyveket szerzi be, ahogy
fentebb is láthatjuk, amikre már elég régóta vágyik. De ha ezeket már mind birtoko lja, akkor nyitottabb lesz az új könyvek felé, sokkal nagyobb lehet sége lesz annak,
hogy kísérletezni kezd, nem megy biztosra a happolásnál, az olvasás után neki nem
119
Jávorka Brigitta
tetsz könyveket pedig kés bb visszateszi. A másik része a dolognak, hogy a felmérés készülése során az oldal még elég fiatal volt. Sokan ő0 és 100 közötti számú
könyvet szereztek már ebben az id szakban. Ezek végigolvasásra viszont ennyi id
alatt nincs lehet ség, tehát elképzelhet , hogy az els id szakban szerzett könyvek
csak kés bb kerülnek vissza az oldalra. Ahhoz, hogy err l a jelenségr l pontos biz onyosságot szerezzünk, egy kés bbi kutatásra lenne szükség, az oldal indulásától
számított fél-egy év múlva.
A 3. ábrán egy összehasonlítást láthatunk azzal kapcsolatban, hogy a felhasználók milyen gyakran fedeznek fel új és számukra ismeretlen irodalmat a Rukkola.hu
és a Moly.hu felületén. Az adatokból két dolgot tudunk megállapítani: El ször is,
ahogy már Tóth és Audunson is bizonyították, a Moly.hu egy nagyon fontos info rmációforrás a felhasználói számára, ezzel a szemben, ahogy láthatjuk a Rukkola.hu
nem az. Pedig rengeteg információt le lehet szűrni ott is, f leg abból, hogy mik a
kiemelt könyvek, miket szeretnének a felhasználók nagyon. De ahogy fentebb már
láttuk, ezek nem fontos érvek a felhasználók számára, így információt sem igénye lnek róla.
Ismeretlen irodalom felfedezése (% )
2
Nem
33
Moly.hu
40
Igen, néha
45
Rukkola.hu
58
Igen, gyakran
22
0
20
40
60
80
3. ábra – Az ismeretlen irodalom felfedezése a Rukkola.hu-n és a Moly.hu-n
A második megállapításom pedig az, hogy a Rukkola.hu felhasználói nagyon
célirányosak. Ez a harmadik olyan kérdés, amire a válaszuk ezt bizonyítja. Hiszen
tudjuk, hogy f leg azokat a könyvek happolják, amiket már régóta szerette k volna
birtokolni. A megszerzett könyveket pedig elég ritkán teszik vissza aztán az oldalra.
Miért tennék? Hiszen azt szerezték meg, amit már régóta nagyon szerettek volna.
Ugyanakkor a Rukkola.hu számukra nem információforrás, tehát nem néznek kül önösebben körül a weboldalon, nem böngésznek azzal kapcsolatban, hogy mit is l ehetne megszerezni, mi a kínálat, egyszerűen csak célirányosan megkeresik az álo mkönyveiket, bejelölik ket, aztán pedig várnak a felkerülésükre. Kés bb, az id m úlásával és a gyakorlat módosulásával ez is változhat, de az err l való megbizonyosodáshoz is újabb kutatásra lesz szükség.
Mindkét oldal, a Rukkola.hu és a Moly.hu felhasználóinak kérd ívében is szer epelt egy kérdés az olvasmányaik beszerzési forrásaival kapcsolatban. A válasza dóknak a hat, illetve hét forrás esetében ötfokú skálán kellett jelölniük, milyen gyakran
120
A Rukkola.hu és ami mögötte van
választanak olvasásra könyvet az adott helyr l. Ahogy az összehasonlító táblázatban
is látszik (1. táblázat): a Moly.hu felhasználók számára majdnem az összes forrás
fontosabb, mint a Rukkola.hu tagjainak. Ez alól egyedül az internetr l való letöltés
kivétel, ám ezt e-book olvasás kultúrájának fellendülésének is betudhatjuk.
A Rukkola.hu felhasználóinak forrásai között magasan vezet a happolt könyvek
olvasása, minden más forrást maga mögé utasítva. Ha a két felmérés eredményeit
egymás folytatásának tekintenénk, azt kellene mondanunk, hogy a könyvvásárlás
kilenctizedet esett vissza, míg a könyvtári kölcsönzés héttizedet. Már ebb l is l eszűrhetjük annak jeleit, hogy milyen hatással volt a könyvcserés weboldal használata
a könyvvásárlási és könyvtárba járási szokásokra.
1. táblázat – A Rukkola.hu és a Moly.hu felhasználóinak könyvbeszerzési forrásai
Saját könyvtáramból választok
Könyvtárból kikölcsönzöm
Letöltöm az internetr l
Megvásárolom könyvesboltban/antikváriumban
Megvásárolom az interneten
Kölcsönkérem egy barátomtól/családtagomtól
Happolt könyveimet olvasom
Moly.hu
felhasználók (2010)
4,05
3,43
2,12
3,94
Rukkola.hu
felhasználók (2012)
3,71
2,71
2,37
3,08
3,44
2,94
2,64
2,82
-
4,12
A 2. táblázatban a Rukkola.hu felhasználóit házi könyvtáruk mérete alapján hasonlíthatjuk a magyar átlaghoz. Ennek alapján azt kell látnunk, hogy a könyvcserés
weboldal regisztrált tagjai egy „olvasó elit” tagjait képviselik a magya r társadalmon
belül, mivel a többség sokkal több könyvvel rendelkezik, mint a magyar átlag. A
több mint 300 könyvvel rendelkez k aránya a magyar átlag esetében 30%, miközben
a Rukkola.hu felhasználók között ez az arány eléri a 66%-ot. Ez mondjuk valahol
logikus is, hiszen egy nagyobb házi könyvtárból mindig könnyebb felesleges kötet eket kiválasztani, mint egy kisebb l.
2. táblázat – A Rukkola.hu és a magyar átlag házi könyvtára
1-ő0 közötti könyv
51-100 közötti könyv
101-300 közötti könyv
Több, mint 300 könyv
Magyar átlag
(1996)
22%
15%
30%
30%
Rukkola.hu felhasználók (2012)
2%
8%
24%
66%
A kitölt k választ adtak azzal kapcsolatban is, hogy mióta a Rukkola.hu regisz trált felhasználói, mennyiben változtak a könyvvásárlási szokásaik. A válaszadók
több mint fele állítja magáról, hogy kevesebbet költ könyvekre, mint korábban, 19%
pedig azt, hogy egyáltalán nem vásárol könyvet, amióta az oldalról be tud szerezni
mindent, amit szeretne. Mindössze 2Ő% fordít ugyanakkora összeget a vásárlásra,
csupán 2%-nak van lehet sége több pénz fizetni az olvasmányokért, mint korábban.
A Rukkola.hu tehát egy olyan költségkímél megoldás, amely alig két hónap alatt
látványosan átalakította a felhasználók vásárlási szokásait, és háttérbe szorította a
121
Jávorka Brigitta
könyvesboltokat és antikváriumokat. Bizonyítottnak tekinthetjük, hogy a weboldal
egyértelmű konkurenciát jelent a kereskedések számára.
A Rukkola.hu felhasználóinak ő8%-a könyvtári tag. Ez valamilyen szempontból
kevésnek tűnik, mivel a weboldal természetéb l következtetve olyan sz emélyekr l
van szó, akik aktív olvasók. Ugyanakkor fentebb már láthattuk, hogy a többség nagy
házi könyvtárral rendelkezik, a Rukkola.hu-n szerzett könyvek mellett pedig az otthoni állomány jelenti a f olvasmányforrást. A fenti forráslistán pedig a könyvt ári
kölcsönzés csak az ötödik helyen áll, ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a könyvtári
tagságok számát magasnak kell tekintenünk. Ráadásul a 380 könyvtári tagból 166
beiratkozott tagja egynél több könyvtárnak is. Ugyancsak magasnak kell tekintenünk
az értéket, ha a Rukkola.hu felhasználók könyvtárba beiratkozott arányát a magyar
átlag adatihoz hasonlítjuk.
3. táblázat – A Rukkola.hu és a magyar átlag könyvtári tagsága
Soha nem volt tag
Valamikor volt, de már nem az
Jelenleg is tag – egy könyvtárban
Jelenleg is tag – több könyvtárban
Magyar átlag
(1996)
37,7%
44,6%
14,6%
3,1%
Rukkola.hu felhasználók (2012)
5%
38%
32%
25%
Ahogy a 2. táblázatban is látszik: azok aránya, akik pontosan egy könyvtárban
tagok kétszer akkora, mint a magyar társadalommal kapcsolatos kutatás esetében. A
több könyvtárba beiratkozottak esetében pedig több mint nyolcszoros az eltérés.
Ezek a különbségek is arra mutatnak rá, hogy a Rukkola.hu felhasználói valamilyen
„olvasó elitet” képviselnek a magyar társadalmon belül. Ne felej tsük el azonban,
hogy a magyar társadalomra vonatkozó adatok közel 20 évesek, tehát azóta pozitív
és negatív irányba is történhetett változás.
A következ kérdés során arra adtak választ a kitölt k, hogy mióta a Rukkola.hu
felhasználói változott-e valamennyire a könyvtárba járási szokásuk. Az eredmények
szerint mindössze 31% jár kevesebbet könyvtárba, 2% még többet is, és 67% ugyanannyit, mint korábban. Ahogy láthatjuk, a könyvtár látogatásával kapcsolatban
sokkal kisebb a változás, mint a könyvvásárlás esetében, hiszen a többség ugyananynyit jár, mint korábban. Ezeket a válaszokat azonban nem árt megvizsgálni egy más
aspektusból is. A 4. ábrán azon kitölt k válaszainak összesítése látható, akik azt
válaszolták: ugyanannyit járnak könyvtárba, mint korábban. Sajnos azt kell látnunk,
hogy közülük 173 f esetében ez az „ugyanannyi” konkrétan „semennyit” jelent,
hiszen nem tagok egyetlen könyvtárban sem, vagyis korábban sem jártak, és a
Rukkola.hu használatának megkezdése után sem fognak. Így sajnos azt kell mond anunk, hogy 6ő9 válaszadóból mindössze 269 jár továbbra is ugyanúgy könyvtárba,
mint korábban. Vagyis a felhasználók nagy része vagy egyáltalán nem, vagy a we boldal használatának hatására kevesebbet jár könyvtárba, tehát a Rukkola.hu minde nképpen a könyvtár versenytársának tekinthet .
122
A Rukkola.hu és ami mögötte van
Akiknek nem változtak a könyvtárbajárási
szokásai
Beiratkozott
tagja vagyok
több
könyvtárnak 127 - 29%
Soha nem
voltam
beiratkozott tag
- 23 - 5%
Beiratkozott
tagja vagyok
egy
könyvtárnak 142 - 32%
Be voltam
iratkozva
korábban, de
már nem
vagyok - 150 34%
4. ábra – Azok a Rukkola.hu felhasználók,
akiknek nem változtak a könyvtárba járási szokásai
Összefoglaló
A kutatási eredmények alapján megtudtuk, hogy a Rukkola.hu felhasználói zömében
n k, akik 21 és 30 év közöttiek, magasan iskolázottak, és többségük a f városban
vagy annak agglomerációjában él. A felhasználók nagy része regisztrált felhasznál ója a Moly.hu weboldalnak. Ebb l, illetve a két oldal homogén felhasználócsoportj ából arra következtethetünk, hogy van egy stabil magyar könyves közösség, amely
nem csak potenciális, de igenis megszólítható közönség lehet a könyvtár 2.0 számára.
A válaszadók nagy része nagyszámú házi könyvtárral rendelkezik, illetve töb bségük beiratkozott tagja egy vagy több könyvtárnak. Mindkét szempo ntból magasan
felülmúlják a magyar átlagot, így elmondhatjuk, hogy a magyar társadalmon belül
egy olvasó elitet képviselnek, amely összecseng a fent említett könyvtár 2.0 -ás célcsoporttal.
A felhasználók nagyon célirányosan használják az oldalt. Az els dle ges könyvkiválasztási szempontjuk, hogy régóta szeretnék már olvasni az adott kötetet, ebb l
kifolyólag ritkán nyúlnak mellé, vagyis kevés olyan könyv kerül a birtokukba, amire
aztán még sincs szükségük, ezért visszatennék a weboldalra. Illetve ezért sem s zámít
számukra a Rukkola.hu olyan szintű információforrásnak, mint a Moly.hu, vagyis
sokkal kevesebb új és számukra ismeretlen irodalmat találnak a felületén.
Ugyanakkor bizonyítást nyert, hogy a Rukkola.hu weboldala mind a könyvkereskedések, mind pedig a könyvtár számára komoly versenytársat jelent, hiszen alig
két hónap alatt els dleges olvasmányforrássá vált a felhasználói számára, ezzel maga mögé utasítva minden más lehetséges könyvbeszerzési módot. Mindemellett a
felhasználók maguk is elismerik annak tényét, hogy mióta regisztráltak a weboldal,
kevesebbet költenek könyvekre, illetve kevesebbet járnak könyvtárba.
Viszont minden adat elemzése során számba kell venni azt, hogy a kutatás id ején a weboldal még alig két hónapja üzemelt. Így persze nagyon inte nzívnek tűnnek
azok a változások, amik a hatására mutatkoznak, de egyáltalán nem biztos, hogy az
id múlásával és az újdonság varázsának elmúltával, amint mindenki megszabadult a
számára felesleges könyvekt l, nem fog a folyamat lelassulni, megállni vagy e setleg
visszafordulni. Mindenképpen fontosnak tartom a felmérés kés bbi megismétlését,
amikor a weboldal már legalább egy éve működik.
123
Jávorka Brigitta
Bibliográfia
Bognár Noémi Erika, Kozma Zsófia, Tormási Gabriella, Tóth Máté: A könyvtári blogok mint
virtuális közösségi terek. In: Könyvtári figyel , 2011. (ő7. évf.) 1. sz. ő9-74. old.
Bognár Noémi Erika: A közkönyvtári blogok népszerűsége és sikere Magyarországon. In:
Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2012. (ő9. évf. ) 1. sz. 13-28. old.
Burmeister Erzsébet: Kummrow, Eckhard: Twitter, podcast, wiki, blog és társai. Tudományos
és műszaki tájékoztatás, 2011. (ő8. évf.) 7. sz. 320-322. old.
Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség: A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás és könyvtárszociológiai adatok tükrében. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1998.
Ládi László: 2.0 – a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás,
2008. (őő. évf.) 9. sz. Ő1ő-423. old.
Ládi László: Könyvtár 2.0. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. (17. évf.) 2. sz. 16 -29.
old.
Long, Sarah Ann: Exploring the wiki world: the new face of collaboration. In: New Library
World, 2006. (107. évf.) 3/Ő. szám. 1ő7-159. old.
Maness, Jack M.: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries. In:
Webology, 2006. 3. köt. 2. sz. (Letöltve: 2012.10.20.)
http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html
Németh Márton: Rövid összegzés az október végén megrendezésre került szakmai napról.
(Letöltve: 2012.09.03.) http://blog.konyvtar.hu/k2/2010/10/rovid-osszegzes-az-oktobervegen-megrendezesre-kerult-szakmai-naprol/
O'Reilly, Tim: Web 2.0: Compact Definition? 2005. október 1. (Letöltve: 2012.09.22.)
http://radar.oreilly.com/2005/10/web-20-compact-definition.html
O'Reilly, Tim: What Is Web 2.0: Design Patterns and Business Models for the Next
Generation of Software (Letöltve: 2012.09.22.) http://oreilly.com/web2/archive/what-isweb-20.html
Paszternák Ádám – Takács Dániel – Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk
tudásbirtokosok. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007. (16. évf.) 9. sz. 10 -23. old.
Takács Dániel – Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0 KIT hírcsokor. In: KIT Hírlevél, 2006. 32–39.
sz.
Tóth Máté: Online közösségi terek használóknak és könyvtárosoknak: könyvtá r 2.0 alkalmazások Norvégiában. In: Könyvtári figyel , 2008. (őŐ. évf.) 2. sz. 26ő -280. old.
Tóth Máté: A Moly.hu mint virtuális találkozóhely. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás,
58. évf. 8. sz. 2011. 327-338. old.
Tóth Máté: Virtuális irodalmi találkozások – norvég-magyar összehasonlításban. In: A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa Tanulmánykötet a 6ő éves Agárdi Péter tiszteletére.
Pécs, PTE FEEK, 2011. 266-282. old.
Tóth Máté, Audunson, Ragnar: Websites for booklovers as meeting places. In: Library Hi
Tech, 2012. (30. évf.) Ő. szám, 655-672. old.
Tóth Máté: Könyvtáros segítség a magyar Wikipédiának (Letöltve: 2012.09.03.)
http://blog.konyvtar.hu/k2/2010/07/konyvtaros-segitseg-a-magyar-wikipedianak/
Tóth Máté: Aktuális fejlesztések: Wikipédia és 23 dolog. (Letöltve: 2012.09.03.)
http://blog.konyvtar.hu/k2/2010/10/aktualis-fejlesztesek-wikipedia-es-23-dolog/
124
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban
S ZALACSI A LEXANDRA
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az
Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban
„A könyv fejlődése mindig tükre, naplója volt az emberiség fejlődésének; ami
találmányt a korok felvetettek, ami természeti erőt az ember irányítani tanult,
a könyv igyekezett a maga céljára hasznosítani. Ki tudja, milyen találmányokkal jön a jövő s milyen lesz a jövő könyve? Csak annyi bizonyos, hogy
akkor is az ezerarcú élet, az emberiség haladásának tükre lesz.”1
Fitz József, az OSZK egykori f igazgatója
Jelen dolgozatom megírásakor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy tovább folyta ssam eddigi kutatásaimat az elektronikus könyvek témakörében. A f iskolai (BA)
tanulmányaim során a fels oktatásban résztvev hallgatók elektronikus könyvhasználati – és olvasási szokásait vizsgáltam. A vizsgálat eredményei jól tükrözik, hogy
érdemes ezzel a területtel tovább foglalkoznom. 2
Az elmúlt két évben nagyon jól megfigyelhet volt az e-könyvek fokozatos térnyerése. Külföldön és Magyarországon is egyre több kiadó, terjeszt jelent meg a
piacon (pl.: Amazon, Penguin, Book&Walk, Publio) és egyre több könyvtáros fór umon, blogon lehet olvasni (pl.: Multimédiapláza, Könyvkonnektor, E -könyvolvasó
blog, Könyvtár MA) az e-könyvekr l. Közel egy éve jött létre egy új szervezet, az
Egyesülés az e-könyvekért, amely a kiadók és a könyvtárak érdekeit hivatott összehangolni.3 Olyan mértékben megn tt az e-könyvek iránti érdekl dés, hogy a könyvtárosoknak miel bb ki kell dolgozniuk azt a módszert, amellyel a legeredményesebben tudják kiszolgálni az olvasói igényeket úgy, hogy a kiadók érdekei se sérülj enek. Lényeges kérdés az, hogy vajon mi a szerepük az e-könyvek világában a könyvtárosoknak.
Kutatásomban az elektronikus könyvek szolgáltatásának a könyvtárakban való
gyakorlati, módszertani problémáira helyeztem a hangsúlyt. Célom, hogy nemzetközi példákat, eseteket, módszereket vizsgálva átfogó helyzetképet adjak a téma iránt
érdekl d k számára az e-könyvek könyvtárban való kölcsönzéséhez, alkalmazásához, használatához.
Fitz József: A könyv története. - Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1930. - 79. p.
Szalacsi Alexandra: University students' attitudes towards e-books: experiences from Hungary = Wolf-Fritz Riekert and Ingeborg Simon: “Information in e-motion”. Proceedings
BOBCATSSS 2012 – 20th International Conference on Information Science. Amsterdam, 23 25 January 2012. Bock+Herchen Verlag, Bad Honnef, Germany. ISBN: 978-3-88347-287-4.
Paperback. Approx. 388. pp
3
E-könyves infotár: Az Egyesülés az e-könyvekért alapdokumentuma, 2012.07.11. – URL:
http://ki.oszk.hu/ekonyvek/egyesules-az-e-konyvekert/ (2012.07.15)
1
2
125
Szalacsi Alexandra
Ezen belül a szűkebben vett kutatási területem az e-könyvek kölcsönzése a közkönyvtárakban. Tekintettel arra, hogy itthon még kiforratlan ennek a gyakorlata, egy
olyan ország eredményeinek a bemutatására vállalkozom, amely az e-könyvek, az ekönyv kölcsönzés területén már élen jár. A szakirodalom és gyakorlati tapasztalat
vonatkozásában az Amerikai Egyesült Államok szerepe kiemelked . A dolgozatom
címe is tükrözi, hogy els dlegesen a közkönyvtárakra fókuszálok, hiszen ez a sz olgáltatás túlnyomó részt az USA közkönyvtáraiban érhet el, de nem hanyagolható el
olyan más könyvtártípusokra való kitérés sem, mint az iskolai és fels oktatási
könyvtárak.
Úgy gondolom, hogy dolgozatom segítséget nyújthat a magyarországi elektron ikus könyvkölcsönzés problémáinak megoldására, a megfelel elektronikus könyvkölcsönzési szolgáltatás kialakítására. Kutatásom célja, hogy bebizonyítsam: az ekönyvek kölcsönzésének, mint szolgáltatásnak helye és szerepe van a könyvtárakban. Körüljárom és bemutatom, hogy ez a szolgáltatás milyen formában valósulhat
meg. Bár vizsgált területem fókuszában a könyvtárak állnak, de fontosnak tartom
bemutatni a könyves szakmában érdekeltek – a szerz k, a könyvkiadók és a könyvterjeszt k – szempontjait és érdekeit is, így a dolgoztomban erre is kitekintést nyújtok.
Kutatási módszereim: szakirodalom-elemzés, esettanulmányok vizsgálata, interjúkészítés és kérd íves felmérés.
A szakirodalmi kutatás során els sorban a 2010 és 2012 között megjelent magyar és angol nyelvű könyvtáros szaklapokat vizsgáltam, amelyek a témával legtöbbet foglalkoznak, például a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás és a Library Jou rnal. Számos adatbázisban is böngésztem, kerestem, mint az Academic Search
Complete, Library Information Science & Technology Abstracts. A folyóiratokon és
az adatbázisokon kívül több online médiumot is használtam; a School Library Journal, The Digital Shift, az American Library Association (Amerikai Könyvtárosok
Egyesülete) és a Pew Internet & American Life Project Könyvtárosoknak szóló
weboldalát.
Az esettanulmányok különböz szakmai honlapok felhasználásával valamint
személyes tapasztalatom alapján készültek. 4 Dolgozatom során elemeztem az Amerikai Egyesült Államok jellemz , piacvezet e-könyv terjeszt szolgáltatásait a honlapok alapján.
Az amerikai e-könyv terjeszt k közül a választásom az OverDrive Média Konzol, a World Public Library, a 3M Cloud Library és a Smashwords weboldalra esett,
valamint a velük szerz désben álló legismertebb könyvtárak kölcsönzését vizsgá ltam. A vizsgálati szempontok a következ k voltak:
– Mióta nyújtanak tartalomszolgáltatást?
– Mekkora a digitális gyűjteményük? Ennek mekkora része elektronikus könyv?
– Milyen formátumban érhet ek el, tölthet ek le a tartalmak?
– Milyen eszközökön olvashatóak?
– Milyen a tartalmak nyelvi megoszlása?
– Milyen üzleti modell alapján teszik elérhet vé az e-könyveket a könyvtárak
számára és hogyan?
– Hány könyvtár és kiadó a partnere?
2010 nyarán volt alkalmam a New York Közkönyvtárba ellátogatni, valamint tájékozódni az
e-könyvek használatát illet en.
4
126
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban
–
–
Milyen és hogyan használható a keres platformja?
Milyen segítséget, tájékoztatást nyújt az oldal a felhasználónak a tartalomkezeléssel kapcsolatban?
– Melyek a legújabb projektjeik, zajlik-e még a folyamatos tartalomszolgáltatás?
Az esettanulmányok során e kérdések mentén keresek elméleti és gyakorlati öszszefüggéseket és sort kerítettem néhány jelent s amerikai könyvtár e-könyv kölcsönzési és használati szokásainak áttekintésére.
Kiegészít kutatási módszerem az interjúkészítés és a kérd íves felmérés volt.
Interjúalanyaim mindegyike az USA-ban él. A több éves munkatapasztalattal rendelkez könyvtáros, Hajnal Ward Judit mellett egy egyetemi professzor, Terry
L.Weech; valamint egy rendszeres könyvtárhasználó egyetemi hallgató, David
Kodiak Breeckner válaszolt a kérdéseimre. A három interjúalany, három különböz
aspektusból közelíti meg a témát. Így a szakért , az egyetemi oktató és a könyvtá rhasználó álláspontja is megjelenik. A téma kapcsán három interjúalanyom válaszait
építettem be munkámba, melyek a kutatási eredményeimet alátámasztották.
Az Egyesült Államok közkönyvtárainak e-könyvkölcsönzésének bemutatásán
kívül rövid hazai helyzetkép felvázolására is vállalkoztam egy kérd íves módszer
segítségével.
Kérd íves felmérésem eredményei alapján a magyarországi e-könyves helyzetr l szerettem volna képet alkotni. Arra kerestem a választ, hogy milyen feltételek
szükségesek egy jól működ e-könyvkölcsönzési szolgáltatás kialakításához. Hazánkban egyel re még nem készült országos reprezentatív felmérés az e-könyvek
könyvtári használatával kapcsolatban, így azok hiányában nem tudni, hogy ténylegesen mekkora kereslet van rá.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjeszt k Egyesülése (MKKE) el z évi
könyvforgalmi adatai azonban már e-könyv forgalmát is tartalmazzák. Az elektronikus-könyvolvasón, táblagépen, okostelefonon és számítógépen olvasható művek
vásárlásainak száma megközelítette az ország könyves összforgalmának 1%-át. Öszszehasonlításként érdemes megjegyezni: az egész Európai Unióban is jelenleg 1 –
5%-os az e-könyvek piaci részesedése, ezzel szemben az USA-ban már közel 30%os adatot közöltek a felmérések. Hasonlóak az arányok Indiában és Brazíliában, e
két feltörekv nagyhatalom e-könyvpiacán.5
A számsorok alapján talán nem meglep , hogy a határon túl, els sorban a fejlett
országok könyvtárainak többségében (USA, UK és a skandináv országokban) az ekönyvkölcsönz szolgáltatás már er s alapokon nyugszik és megbízhatóan működik.
Míg Magyarországon jelenleg nincs egyetlen olyan könyvtár sem, ahol teljes egészében jelen lenne ez lehet ség, bár számos könyvtár tett már e rre kísérletet. 6 Véleményem szerint, a magyarországi e-könyves állapotokra vonatkozóan további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy a lehet legtöbb információ célzottan
álljon a szakma rendelkezésére.
Varsányi Gyula: Négy és fél millióval kevesebb magyar könyv: Kiadók – A kisebb és közepes műhelyeknek esetleg az uniós összefogás segíthet. – In: Népszabadság Online,
2013.03.21. – URL: http://nol.hu/kult/konyv/20130321-tavaly_se_vettunk_tobb_konyvet
(2013.04.01.)
6
OSZK, BME, FSZEK. INYK
5
127
Szalacsi Alexandra
Tanulmányomban, a továbbiakban dolgozatom els fejezetét ismertetném, ami
az Amerikai Egyesült Államokban végzett néhány olyan kiemelked , szakmai kutatást, amelyek az e-könyvek könyvtárban való használati szokásaira vonatkoznak.
Hazai viszonyok között a nem állt, és most sem áll módomban hasonló jellegű reprezentatív kutatást végezni az USA-ban, ezért a téma egészének átfogó elemzése és
megértése érdekében lényegesnek tartottam ezek ismertetését, összefoglalását.
Az American Library Association (ALA, Amerikai Könyvtári Egyesület) a közkönyvtárak finanszírozásáról és a technikai hozzáférésér l, felszereltségér l készült
els tanulmány 1994-ben készült el, a közkönyvtárak internetkapcsolatára, digitalizálására vonatkozóan. 199Ő óta évr l-évre megjelenik egy-egy friss jelentés, ami az
egyik leghosszabb ideig tartó és legnagyobb tanulmány a közkönyvtárak internetkapcsolatára, digitalizálására vonatkozóan.
Ezek a kutatások tehát nem kifejezetten az e-könyvekre, e-könyv olvasásra fókuszálnak, hanem a közkönyvtárakban végbemen technikai fejlettségre és a fin anszírozásra. A kutatás célja, hogy információt nyújtson, segítse és értékelje a köny vtárvezet k, a könyvtárosok teljesítményét valamint támogassa az egységes nemzeti
technológiai fejl dést, fenntarthatóságot. Az adatok fontos információkkal bírnak a
helyi, állami és szövetségi döntéshozóknak, az információs és kommunikációs es zközöket, technológiákat gyártó cégeknek valamint a közösséget kiszolgáló nyilvános
közkönyvtáraknak. 7
A másik kutatás, amit kiemelnék az OverDrive és az ALA Librarian eBook
Survey, amely számokkal is alátámasztja, hogy a könyvtárak fontos szerepet játsz anak az e-könyvek terjedésében és vásárlásában. Így ezzel a felméréssel sikerült b izonyítaniuk a kiadóknak is, hogy az e-könyvek könyvtári jelenlétével, maga az ekönyv forgalmazása nem esik vissza. Az eredmények példaértékűek lehetnek a magyar e-könyv kiadók és terjeszt k számára is.
Végül a harmadik választásom, a The Pew Research Centernek 2012 -es kiemelked kutatása közül az egyik, az Internet & American Life Project. The Pew Research Center célja, hogy tájékoztatást nyújtsanak az eltér problémákról, attitűdökr l
és irányítsák a különböz trendek alakulását az Egyesült Államokban és az egész
világban. A kutatásaik els sorban az országosan reprezentatív telefonos felmérés eken alapszanak, amelyeket jellemz en feln ttek körében készítenek el.
Az Internet & American Life Project keretében vizsgálják és feltárják az internet
hatását a családokra, a közösségekre, a munkahelyekre és a mindennapi életre; az
oktatásra, az egészségügyre, valamint a civil és politikai életre vonatkozóan is. A
projekt célja, hogy az internetes felmérések hiteles adatokat szolgáltassanak arról,
hogy az amerikaiak hogyan használják az internetet, a digitális technológiákat és ez
a tevékenység milyen mértékben, és hogy van jelen az életükben.
A projekten belül több tanulmány, kutatás is készült. A következ kben röviden
ismertetem a kutatások eredményit, következtetéseit és a véleményezem azokat.
Public Library Funding & Technology Access Study 2011-2012
A statisztikák szerint az e-könyvek forgalmazása terén óriási növekedés tapasztalható. Ez els sorban annak tulajdonítható, hogy egyre nagyobb számban állnak rende lAmerican Library Association weboldala. – URL: http://www.ala.org/research/plftas/
2011_2012 (2012.12.19)
7
128
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban
kezésre e-könyvek a közkönyvtárakban, másodsorban a Kindle eszközök is komp atibilisek lettek az OverDrive gyűjteményével. A maga nemében az OverDrive áll az
els helyen az e-könyv szolgáltatás piacán, a legtöbb amerikai közkönyvtár (92%) az
ügyfelük. 8
Az alábbi térképen jól látható (1. ábra), hogy az USA államainak közkönyvtár ában milyen arányban oszlanak meg az e-könyv elérési lehet ségek.
1.ábra: E-könyv elérés az USA közkönyvtáraiban
A keleti part államaiban New York, New Jersey, Delaware, Virginia, Ohio,
Tennesse, Wisconsin és Maryland államban a közkönyvtárak több mint 90%-ban
elérhet , kölcsönözhet e-könyv. A DC rövidítés itt Washington D.C. –re utal, ami
nem egy külön álló állam, de az USA f városa és 100%-os a hozzáférés. Ezen kívül
még Maryland és Hawaii összes közkönyvtárában is teljes e-könyv lefedettség mutatkozik, amely mögött akár politikai összefüggések is lehetségesek, de véleményem
szerintem els sorban a terület mérete meghatározó.
A nyugati part már nem büszkélkedhet ilyen eredményekkel, e tekintettben jóval
elmaradottabbnak tűnik, egyedül Utah államban van 9ő,Ő%-os hozzáférés, míg a
többi államban közepes az arány. Ezzel szemben a legkevesebb e-könyv kölcsönzési
lehet ség mégis a keleti parton található Mississippi állam közkönyvtáraiban. 9
Összességében elmondható, hogy az Egyesült Államok közkönyvtárainak több
mint háromnegyedében, 76,3%-ban van hozzáférés az e-könyvekhez, ezek közül a
városi könyvtárak 92, a vidéki könyvtáraknak pedig a 6ő%-ában.
Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelz n. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban. - Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012. (21. évf.) 10. sz. 1Ő-25. pp
9
Hoffman, Judy, John Carlo Bertot, and Denise M. Davis. Libraries Connect Communities:
Public Library Funding & Technology Access Study 2011-2012. - Digital supplement of
American Libraries magazine, June 2012. - URL:http://www.ala.org/research/plftas/
2011_2012/ebooksmap (2012.10.11)
8
129
Szalacsi Alexandra
Az OverDrive és az ALA OITP (Office for Information Technology Policy) kö zreműködésében 2012. november közepén jelentette meg a legfrissebb felmérésének
eredményeit, ami a 2012. június 13. és július 31. közötti állapotot tükrözi. A cél az
volt, hogy betekintést nyújtsanak az amerikaiak e-könyvkölcsönzési és vásárlási
szokásaiba.
2.ábra:Az e-könyvek kölcsönzési szolgáltatásának tendenciája
az USA könyvtáraiban
Az OverDrive és az American Library Association (ALA)
könyvtári e-könyv felmérése
A kutatás több ezer olyan amerikai közkönyvtár adataira támaszkodott, amelyekben az OverDrive által szolgáltatott folyamatos hozzáférési modellt alkalmazzák. A nem reprezentatív felmérés során a kérd ívet 7ő 38Ő válaszadó töltötte ki. Az
egyik legfrissebb könyvtári e-könyv használattal kapcsolatos kutatásnak tekinthet ,
eredményei a következ k:
– Azok, akik a könyvtárból rendszeresen kölcsönöznek e-könyvet, havi átlagban
3,2 darab olvasnivalót vásárolnak. (Legyen az e-könyv vagy hagyományos
könyv.)
– A válaszadók ő7%-a azt vallotta, hogy a könyv megismerésének els dleges
forrása számára a közkönyvtár.
– 35%-a az olvasóknak kölcsönzés után megvette a könyvet elektronikus vagy
nyomtatott verzióban.
– 53%-a úgy vásárol, hogy el tte megkeresi, megnézi a könyvtár honlapján a
könyvet.
– A könyvtári e-könyv kölcsönz válaszadók ŐŐ%-a szerint a digitális könyvvásárlás n tt az elmúlt hat hónapban.
– Az olvasók 8Ő%-a elektronikus könyvolvasó eszközre kölcsönözte az e-könyvet.
– A leggyakrabban használt eszközök az Amazon Kindle, Sony Reader és a
Barnes & Noble Nook olvasója.
130
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban
–
Az olvasóknak a Ő1%-a meg is vásárolta azt az e-könyvet, amit legutóbb kölcsönzött.10
Ez a felmérés alátámasztja azt a hipotézisem, miszerint az e-könyvnek, az ekönyv kölcsönzésnek helye van a könyvtárban, a jelenlét nem veti vissza a kiadók
tevékenységét, nem csökkenti azok bevételeit, hanem jelent sen növe li is azt. A
könyvtárba járó olvasói réteg egyben potenciális vásárló is. Az USA-ban tavaly több
fórumon, nyílt levélben (ALA és Penguin) tájékozódhattunk a könyvtárak és a ki adók ellentétes nézeteir l e téma kapcsán. Lényege, hogy a kiadók nem szívesen
adnak e-könyvet a bibliotékáknak, mert szerintük a könyvtárba nem olvasni, hanem
szórakozni járnak az emberek. 11
Az el bb ismertetett kutatásból azonban jól látszik, hogy ezt a kérdést nem lehet
így leegyszerűsíteni, én magam is osztom David Burleigh, az Over Drive marketing
igazgatója véleményét: „A kiadók és a szerzők sok figyelmet fordítanak a könyvek
promótálására, annak digitális átalakítására, és ez megerősíti a közkönyvtárak ért ékét is." 12
Pew Internet & American Life Project
A Pew a 2012-es évben több felmérést is készített az e-könyvekkel kapcsolatosan.
Többek között vizsgálta az e-könyv olvasó eszközök és táblagépek használatát, az ekönyvek olvasási szokásait és a könyvtárban való jelenlétet. Dolgozatomban csak
néhány statisztikai eredményt említek, amelyek az amerikaiak e-könyv olvasási- – és
kölcsönzési szokásaira vonatkoznak.
2006 óta az els Sony e-könyv olvasók megjelenésével fokozatosan el térbe kerültek az e-könyvek. 2012 januárjában az American Association of Publishers arról
számolt be, hogy 2011-2012 januárja között az e-könyv eladása jelent s mértékben
növekedett: a feln tteknek szóló könyvek Ő9,9%-kal, a gyermek és ifjúsági irodalom
475,1%-al, a vallási kiadványok pedig 1ő0,7%-kal.13
A Pew kutatóközpont az e-könyv olvasókra és a tabletekre vonatkozó 2012. januári kutatása alapján pedig elmondható, hogy az e-könyvet olvasó tulajdonosok
száma a feln ttek (16 évesnél id sebbek) körében majdnem duplájá ra n tt a 2011-es
évhez képest.14
10
Library eBook Survay hosted by OverDrive and American Library Association.2012.11.15. - URL: http://overdriveblogs.com/library/files/2012/11/ALA_ODSurvey.pdf
(2012.11.23.);
Michael Lovett: Survey Says: Library Borrowers Also Buyers In: OverDrive weboldala,
2012.11. 15. - http://overdriveblogs.com/library/2012/11/15/survey-says-library-borrowersalso-buyers/ (2012.11.23.)
11
Kerekes Pál: E-könyv helyett e-könyvtáros? Egy felmérés tanulságai. – In: Könyvkonnektor, 2012.nov.24. – URL: http://konyvkonnektor.hu/?p=2808 (2012.11.30.)
12
New Findings Reaffirm Library Borrowers Are Also Buyers. - Cleveland (OH),
2012.11.15. – URL: http://www.overdrive.com/News/New-Findings-Reaffirm-LibraryBorrowers-Are-Also-Buyers (2012.12.30)
13
Andi Sporkin : Publishing industry has strong January revenue growth : In print books and
ebooks for all audiences, 2012. márc. – URL: http://publishers.org/press/62/(2012.11.30.)
14
Lee Rainie: Tablet and E-book reader Ownership Nearly Double Over the Holiday GiftGiving Period, 2012. 01.23. – URL: http://libraries.pewinternet.org/2012/01/23/tablet-and-ebook-reader-ownership-nearly-double-over-the-holiday-gift-giving-period/ (2012.12.10)
131
Szalacsi Alexandra
Mindezek az eredmények azonban nem adnak számunkra átfogó képet, viszont
az alábbi tanulmány már a teljesség igényére törekszik.
Az amerikai szakemberek 2012 áprilisában és júniusában tették közzé jelentés eiket a könyvtárak változó szerepér l, hangsúlyozottan az e-könyv használók olvasási
– és kölcsönzési szokásairól az USA lakosságának körében. 15 A kutatás bemutatja az
általános olvasási trendeket és az e-könyvek könyvtárra gyakorolt hatását és szerepét. A reprezentatív minta az amerikai feln tt lakosság (16 éves és a felett) körében
telefonos interjúk alapján 2987 emberrel készült, 2011. november 16. és december
21. között. Dolgozatom terjedelmi korlátai miatt a kutatást részletes bemutatására
nem vállalkozom, csak a legfontosabb eredményeket ismertem: Az amerikai feln tt
lakosság
− 21%-a olvasott egy e-könyvet,
− 72%-a nyomtatott könyvet,
− 11%-a hangoskönyvet,
− 30% egynél több e-tartalmat olvasott 2011-ben.16
Mi lehet az eredmények mögött, kik alkotják valójában az e-könyvet olvasók
társadalmát, mi jellemz rájuk, milyenek a szokásaik? A 2011 -es eredmények alapján jellemz en fels fokú végzettséggel rendelkez ő0 év alatti személyek, átlagon
felüli keresettel rendelkeznek ő0 000 $/év. Jellemz rájuk, hogy többet és sok-félét
olvasnak, mint az átlag amerikai lakosok és gyakrabban is vásárolnak e -könyvet,
mint kölcsönöznek. Hogy milyen körülmények között olvasnak az amerikaiak, azt a
következ (3.) ábra mutatja be. 17
15
Rainie L, Zickuhr K, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P.
The Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012. 04.05. Teljes szöveggel
elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20e-reading%
204.5. 12.pdf (2013.01.04);
Zickuhr K, Rainie L, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P.
Libraries, Patrons, and E-Books. Pew Internet & American Life Project, 2012. 06. 22. - Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Libraries_and_
Ebook Patrons%206.22.12.pdf (2013.01.04.)
16
Rainie L, Zickuhr K, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P.
The Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012. 04.05. - Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20ereading%204.5.12.pdf (2013.01.04)
17
u .
132
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
81%
83%
73%
69%
45%
43%
19%
25%
53%
35%
19%
13%
Nyomtatott könyv
E-könyv
3. ábra: Milyen körülmények között választják a nyomtatott és mikor az e-könyvet?18
A diagramból kitűnik, hogy a gyermekekkel való olvasás élményét a nyomtatott
könyvvel jobban el tudják érni, mint az e-könyvvel. Számomra örömteli ez az adat,
hiszen azt tükrözi, hogy a feln ttek ugyanúgy meg szeretnék osztani gyermekeikkel
a nyomtatott könyv használatát, kézzel fogható valóságát, melyet annak idején sz üleikt l vettek át. Ragaszkodnak a szépen illusztrált, régi hagyományokat és emlékeket idéz papírkönyvekhez és csak nyomós okból térnek át az e-könyvre. A kényelmi szempontok és a rendelkezésre álló id nagyban befolyásolják az e -könyvek
térnyerését. Meglep dtem azon az adaton, hogy csupán 2 % eltéréssel, de mégis
többen olvasnak e-könyvet az ágyban, ennek oka számomra teljesen megmagyarázhatatlan. A legtöbbször akkor kerül el az e-könyv lehet sége, amikor széles könyvválaszték áll el ttük, vagy ha gyorsan kell beszerezniük egy könyvet, esetleg utazás
közben olvasnak. Interjúalanyom Terry L. Weech, aki az egyetemi oktatók tábor ához tartozik, általában akkor folyamodik az e-könyvhez, ha az nem elérhet papíralapon vagy utazik.
„Igen, használok e-könyvet, de jobban szeretem a nyomtatottat. Alternatívaként
használom az e-könyvet, amikor a nyomtatott változata nem elérhet , vagy ha kényelmesen utazom.” 19
A következ kérdéskör azt tárta fel, hogy hol néz utána el ször az olvasó egy e könyvnek. Az internet rohamos elterjedésének köszönhet en nem meglep , hogy
75%-ban az online könyvesboltokat, weboldalakat keresik fel és csak 12%-ban a
közkönyvtárakat, a maradék ő-5%-a pedig valahol máshol nézi meg/nem tudja.
(2011. decemberi adatok.) 20 A válaszadók 62%-a egyáltalán nem tud arról, hogy
létezik az e-könyv kölcsönz szolgáltatás a közkönyvtárában. Ebb l ő8%-uk regisztrált olvasó, őő% akik számára a könyvtár ’nagyon fontos’, ő3% táblagép tulajdonos,
u .
Interjú Terry L. Weech-el. Készítette: Szalacsi Alexandra. - Pécs, 2012.11.06.
20
Rainie L, Zickuhr K, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P.
The Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012. 04.05. - Teljes szöveggel
elérhet :
http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20ereading%204.5.12.pdf (2013.01.04)
18
19
133
Szalacsi Alexandra
48%-ban e-könyv tulajdonos és Ő7% azok aránya, akik olvastak e-könyvet 2011-ben.
Többségben tehát olyanok sem tudnak err l a fontos szolgáltatásról, akik saját bevallásuk szerint járnak könyvtárba, vagy egyébként ismerik az e-könyvet. Valószínűsíthet , hogy nem az idegenkedésr l van szó, hanem inkább az információ és a jól
működ marketing hiányáról. Pozitív tény, hogy a válaszadók 2Ő%-a az általa utoljára olvasott e-könyvet a könyvtárból kölcsönözte. 21
Úgy vélem, az e-könyvek kölcsönzési számának növeléséhez könyvtáraknak
jobban kellene koncentrálnia a marketingre és az olvasók tájékoztatására . A szakmabeliek számára a jöv kihívása, hogy minél több e-könyvet olvasó embert tudjanak számon tartani a könyvtárak tagjai között.
Az el z Pew kutatás a 2011-es e-könyv olvasási és kölcsönzési helyzetet mutatta be az USA-ban, most a 2012-es év eredményeinek rövid ismertetésére vállalkozom. A reprezentatív kutatást 22ő2 személlyel készítették. A kutatási módszer szi ntén a telefonos interjú, az amerikai feln tt lakosság (16 éven felüliek) körében. Az e könyv kölcsönzés szempontjából pozitív, hogy az amerikai e-könyvet olvasók száma
n tt az elmúlt évben 16%-ról 23%-ra. Ezzel szemben a nyomtatott könyvek olvasása
visszaesett az összlakosság körében 76%-ról 67%-re. A 16 éven felüli amerikaiak
72%-a állította, hogy legalább egy nyomtatott könyvet olvasott el, 2012-ben ez a
szám már csak 67%. Ennek a változásnak a nyertesei az e-könyvek. Az e-könyv
olvasás számának a növekedését nagyban befolyásolta az e-könyv olvasó készülékek
és tabletek elterjedése. (2011:18%, 2012: 33%). A dedikált e-könyvolvasók elkezdtek visszaszorulni, az e-könyv olvasó eszközök 10%-ról 19%-ra n ttek, míg a tábla
PC-n e-könyvet olvasók aránya 10%-ról 2ő%-ra ugrott.22
Hajnal Ward Judit és Terry L. Weech a következ képpen vélekedett az e könyvolvasókról és a tabletekr l:
„A táblagépek jelent s áresése és népszerűsége ugyancsak kedvez az ekönyveknek. Valami fantasztikus élmény a harmadik generációs iPaden olvasni, a
szemnek nem meger ltet , gyönyörű, tiszta betűket élvezhet az olvasó tisztességes
méretű képerny n. Ahogy a 3K cikkben is írtam 23, sok amerikainak van e-olvasója
és táblagépe is a statisztikák szerint. Ez számomra azt jelenti, hogy ha egyszer me gkedvelte valaki az e-könyveket, akkor ragaszkodik hozzájuk. Viszont a táblagép
drágább mulatság, hogy az ember csak hurcolja, karcolja, elhagyja, ezért erre inkább
az olcsóbb e-olvasó az alkalmas.” 24
21
Zickuhr K, Rainie L, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P.
Libraries, Patrons, and E-Books. Pew Internet & American Life Project, 2012. 06. 22.. Teljes szöveggel: http://libraries.pewinternet.org/files/legacypdf/PIP_Libraries_and_Ebook_Patrons%206.22.12.pdf (2013.01.04.)
22
Duggan M, Rainie L, Pew Internet & American Life P. E-book Reading Jumps; Print Book
Reading Declines. Pew Internet & American Life Project, 2012. 21.27. - Teljes szöveggel
elérhet :
http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Reading%20and%20ebooks_
12.27.pdf (2013.01.04);
Kerekes Pál: És az e-könyvolvasó készülékeknek befellegzett? .- In: Könyvkonnektor,
2012.12.28. – URL: http://konyvkonnektor.hu/?p=2955 (2013.01.04)
23
Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelz n. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban. - Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012. (21. évf.) 10. sz. 14-25. pp
24
Interjú Hajnal Ward Judittal. Készítette: Szalacsi Alexandra. - Pécs, 2012.11.20.
134
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtár aiban
„Véleményem szerint az iPad és az egyéb mobileszközöknek köszönhet az e könyvek, e-könyv olvasás gyors elterjedése.” 25
A Pew kutatás jelentése szerint egy év alatt az e-könyvet olvasók általános jellemz i is megváltoztak, igaz kismértékben, de változtak. Általában fels fokú végzettséggel rendelkeznek, 30-Ő9 évesek, akiknek egy háztartásban él k keresete átlagon felüli, 7ő 000 $/év. Tehát következtetésképpen elmondható, hogy az e-könyvet
olvasó réteg leszűkült a középkorú, fels fokú végzettséggel és magas keresettel
rendelkez k csoportjára. 26
Kutatásom e részében, nem csupán fajsúlyos számokat, statisztikai eredményeket akartam ismertetni, hanem próbáltam bemutatatni a könyvtár e területének fo ntosságát, szükségszerűségét. Az utóbbi két év eredményei alapján jól látható, a felf elé ível tendencia az e-könyv kölcsönzés tekintetében. A kérdés az, hogy ez a növekedés meddig megy, mikor csúcsosodik ki, és azt követ en elindul-e egy zuhanó
tendencia vagy normalizálódik-e a helyzet. E kérdésekre, majd csak a jöv ben tudhatjuk meg a választ.
Dolgozatom további fejezetiben az USA egy-egy kiemelked e-könyv terjeszt
vállalatának és kiadójának a f bb jellemz it, üzleti modelljeit és a könyvtárakkal
való kapcsolatát, partnerségét részleteztem. Munkám során igyekeztem a legfrissebb
kutatási eredményeket összegyűjteni, elemezni, gyakorlati és szakmai kérdéseket
alaposan áttekinteni. Megállapítható, hogy az USA-ban az e-könyv megjelenése
robbanásszerű változást indított el a szakmában és ez nagyban befolyásolta a nyo mtatott könyvek forgalmát, megváltoztatta az olvasói szokásokat. Az e -könyv rövid
id alatt vetélytársa lett a nyomtatott könyvnek, bizonyos könyvkeresked k eladási
listáin már át is vette a vezet szerepet. Ez a tendencia álláspontom szerint még
er södni fog, vagyis még többen fogják használni és kölcsönözni az e -könyveket. Az
általam közölt és összeállított statisztikák ezt a trendet támasztják alá.
A vonatkozó nyomtatott és online szakirodalom száma folyamatos növekszik, és
a téma egyre újabb kérdéseket vet fel. Ennek nyomán, az e-könyv jelenséggel egyre
több fórum foglalkozik (pl.: konferenciák, szimpóziumok, blogok). Kiemelked
szerep hárul az elektronikus sajtóra, médiára. Ezt a lehet séget maximálisan ki kell
használniuk az e-könyv kiadóknak, terjeszt knek, szerz knek, valamint a könyvtáraknak is.
Dolgozatom zárásaként egy fejezet keretében röviden ismertetem az e -könyvek
hazai helyzetét. Felvettem a szolgáltatás létrejöttének akadályait és egy kérd íves
felmérése során próbáltam rámutatni arra, hogy mi a szerepe a magyar könyvtárosoknak egy jól működ e-könyvkölcsönzési szolgáltatás kialakításában.
A könyvtárak szerepe az e-könyv kölcsönzés és használat szempontjából kiemelked jelent ségű. A bibliotékáknak az e-könyv használat terén fokozott szerepvállalást szükséges tanúsítaniuk, de ugyanakkor egyensúlyra kell törekedniük a két
terület között. Megfelel stratégiával, marketinggel, pénzügyi háttérrel, technikai és
személyi feltételek biztosításával arra kell összpontosítaniuk, hogy helyzetüket staInterjú Terry L. Weech-el. Készítette: Szalacsi Alexandra. - Pécs, 2012.11.06.
Duggan M, Rainie L, Pew Internet & American Life P. E-book Reading Jumps; Print Book
Reading Declines. Pew Internet & American Life Project, 2012. 21.27. Teljes szöveggel:
http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Reading%20and%20ebooks_12.27.pdf
(2013.01.04);
25
26
135
Szalacsi Alexandra
bilizálják. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a választás joga az
olvasót, a használót illeti meg.
Felhasznált irodalom
American Library Association weboldala. – URL:
http://www.ala.org/research/plftas/2011_2012 (2012.12.19)
Andi Sporkin: Publishing industry has strong January revenue growth : In print books and
ebooks for all audiences, 2012. márc. – URL: http://publishers.org/press/62/ (2012.11.30.)
Duggan M, Rainie L, Pew Internet & American Life P. E-book Reading Jumps; Print Book
Reading Declines. Pew Internet & American Life Project, 2012. 21.27. – Teljes szöveggel
elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Reading%
20and%20ebooks_12.27.pdf (2013.01.04);
E-könyves infotár: Az Egyesülés az e-könyvekért alapdokumentuma, 2012.07.11. – URL:
http://ki.oszk.hu/ekonyvek/egyesules-az-e-konyvekert/ (2012.07.15)
Fitz József: A könyv története. – Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1930. – 79. p.
Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelz n. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban. – Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012. (21. évf.) 10. sz. 1Ő-25. pp
Hoffman, Judy, John Carlo Bertot, and Denise M. Davis. Libraries Connect Communities:
Public Library Funding & Technology Access Study 2011-2012. – Digital supplement of
American Libraries magazine, June 2012. – URL:
http://www.ala.org/research/plftas/2011_2012/ebooksmap (2012.10.11)
Interjú Hajnal Ward Judittal. Készítette: Szalacsi Alexandra. – Pécs, 2012.11.20.
Interjú Terry L. Weech-el. Készítette: Szalacsi Alexandra. – Pécs, 2012.11.06.
Kerekes Pál: E-könyv helyett e-könyvtáros? Egy felmérés tanulságai. – In: Könyvkonnektor,
2012.nov.24. – URL: http://konyvkonnektor.hu/?p=2808 (2012.11.30.)
Kerekes Pál: És az e-könyvolvasó készülékeknek befellegzett? .- In: Könyvkonnektor,
2012.12.28. – URL: http://konyvkonnektor.hu/?p=2955 (2013.01.04)
Lee Rainie: Tablet and E-book reader Ownership Nearly Double Over the Holiday GiftGiving Period, 2012. 01.23. – URL: http://libraries.pewinternet.org/2012/01/23/tabletand-e-book-reader-ownership-nearly-double-over-the-holiday-gift-giving-period/
(2012.12.10)
Library eBook Survay hosted by OverDrive and American Library Association. - 2012.11.15.
– URL: http://overdriveblogs.com/library/files/2012/11/ALA_ODSurvey.pdf
(2012.11.23.);
Michael Lovett: Survey Says: Library Borrowers Also Buyers In: OverDrive weboldala,
2012.11. 15. – http://overdriveblogs.com/library/2012/11/15/survey-says-libraryborrowers-also-buyers/ (2012.11.23.)
New Findings Reaffirm Library Borrowers Are Also Buyers. – Cleveland (OH), 2012.11.15.
– URL: http://www.overdrive.com/News/New-Findings-Reaffirm-Library-BorrowersAre-Also-Buyers (2012.12.30)
Rainie L, Zickuhr K, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P. The
Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012. 04.05. – Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20ereading%204.5.12.pdf (2013.01.04);
Szalacsi Alexandra: University students' attitudes towards e-books: experiences from Hungary = Wolf-Fritz Riekert and Ingeborg Simon: “Information in e-motion”. Proceedings
BOBCATSSS 2012 – 20th International Conference on Information Science. Amsterdam,
23-25 January 2012. Bock+Herchen Verlag, Bad Honnef, Germany. ISBN: 978-3-88347287-4. Paperback. Approx. 388. pp
Varsányi Gyula: Négy és fél millióval kevesebb magyar könyv: Kiadók – A kisebb és közepes műhelyeknek esetleg az uniós összefogás segíthet. – In: Népszabadság Online,
2013.03.21. – URL: http://nol.hu/kult/konyv/20130321-tavaly_se_vettunk_tobb_konyvet
(2013.04.01.)
136
Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban
Zickuhr K, Rainie L, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P.
Libraries, Patrons, and E-Books. Pew Internet & American Life Project, 2012. 06. 22. –
Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacypdf/PIP_Libraries_and_Ebook_Patrons%206.22.12.pdf (2013.01.04.)
Szalacsi Alexandra vagyok a PTE FEEK informatikus könyvtáros szakos mesterképzéses
végz s hallgatója. Kutatási területem a mobileszközök, ezen belül els sorban az elektr onikus könyvek és könyvolvasók használata könyvtári és fels oktatási környezetben.
137
Barcza Zsuzsanna
B ARCZA ZSUZSANNA
Egyetemisták az internet galaxisban
A Pécsi Tudományegyetem négy karán a 2006-2010-es tanévekben felmérést végeztek a hallgatók információszerzési szokásairól: a hétköznapi és a szakirodalmi i nformációszerzésr l. Az egyenként 37 kérdést tartalmazó kérd íveket összesen 667
hallgató töltötte ki. Ez az összlétszám kb. 27%-a.
Az OTDK dolgozatom a négy különálló, de sztenderd kérd ívekkel dolgozó
felmérés eredményeinek komparatív vizsgálata. A cél egyrészt egy értékelhet hel yzetkép kialakítása volt az egyetemi hallgatók információs műveltségér l, másrészt
javaslattétel a lemaradások miel bbi megszüntetésére. A lemaradás sajnos igazol ódott: a hétköznapi információszerzésben a hallgatók 2/3-a jártas, 1/3-a tájékozatlan.
Ami ennél fontosabb — az élethosszig tartó tanulás, a szakmai el menetel és fejl dés miatt — az az, hogy a szakirodalmi információszerzés, a szakirodalmi adatbázis
keresés és a könyvtárhasználat tekintetében a hallgatók 2/3-a tájékozatlan, a tájékozottabb hallgatók is nagyon eltér mértékben használják a tudományos információszerzésben kitüntetett szerepkörű szakirodalmi adatbázisokat. Igazolódott a Google
mindenhatósága is. A lemaradás oka többkomponensű: a korlátozott anyagi lehet ségeken túl a hiányos — eszközhasználat-központú — középiskolai felkészítés, az
egyetemeken a kötelez könyvtárhasználati és információs műveltséggel foglalkozó
kurzusok hiánya — a kurzusok választhatósága nem eléggé motiváló. A törvényi
háttér még nem elég átfogó, az intézményi feladatok még nincsenek meghatározva.
Sok szempontból hozzánk hasonló helyzetben volt Németország: a 2000. évi
PISA felmérésben a német diákok három átlag alatti eredményt produkáltak. Ez
gyors cselekvésre késztette a német szövetségi és tartományi kormányokat, a z egyetemeket, a könyvtárakat: megszervezték a diákok és a feln ttek információs művel tségének átfogó fejlesztését. A 2009-es PISA felmérésen a német diákok egy témában
átlagos, kett ben pedig már átlag feletti eredményt értek el!
Ezek miatt gondoltam úgy, hogy érdemes lenne a működ német módszert tanulmányozni és felhasználni a magyar rendszer felépítésében. Tudatos munkával, az
információs műveltség szakért inek útmutatása szerint át kellene lendíteni a magyar
diákságot a holtponton — meg kellene gy zni ket Google-n túli világ fontosságáról
és elérhet ségér l!
A továbbiakban részleteket ismertetek a XXI. OTDK-n bemutatott pályamunkámból.
Az egyetemisták információszerzési szokásairól
A fels oktatásban tanulók információs kompetenciáinak mérésére a Pécsi Tudományegyetem négy karán végeztek a korábbi években empirikus kutatásokat. Az
Állam-és Jogtudományi Karon (ÁJK) Simon Eszter (2009/2010-es tanév tavaszi
138
Egyetemisták az internet galaxisban
szemeszterében) 1, az Egészségtudományi Karon (ETK) Szidun Lászlóné
(2008/2009-es tanévben)2, a Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Karon
(FEEK) Egervári Dóra (2006/2007-es tanév tavaszi és a 2007/2008-as tanév szi
szemeszterében) 3 és a Közgazdaságtudományi Karon (KTK) Csörge Ágnes (2008-as
tanévben)4. Ezen felmérésekb l a hallgatók információszerzési szokásaira derült
fény. Dolgozatom egyik f feladatának tartom a felmérések összesítését és kompar atív vizsgálatát, mivel a felmérések eredményei alapján kibontakozó helyzetre alapozva szándékozom majd a hazai részletez feladatokat meghatározni.
A kutatást összesen 667 darab kérd ív kitöltésével végezték a 2006 -2010-es tanévekben. A négy dolgozat egyenként 37 kérdésére adott válaszok érdekes eredményt
hoztak. Egy-egy dolgozat egy-egy egyetemi kar információszerzési szokását térképezte fel. Alaposan kikérdezték a hallgatók mintegy 2ő-30%-át, akik lelkiismeretesen válaszoltak a hétköznapi információszerzést l egészen a szakirodalmat, adatb ázisokat, könyvtárhasználatot érint kérdésekig. Az utóbbi a területeket boncolgató
kérdésekre a hallgatók 2/3-a nem válaszolt/nem ismert ilyet/nem volt értékelhet a
válasza, és csak 1/3-a mutatott jártasságot ezekben a kulcskérdésekben.
Ezt egy-egy kar belügyének tekinthetnénk, de a négy kar négy felmérésének ö szszehasonlítása egyforma és általánosítható, ugyanakkor megdöbbent hiányosságokra derít fényt: az egyetemisták ugyan profi módon kezelik a számítógépet, de az
információs műveltségük nagyon hiányos.
A hétköznapi információszerzési szokások felmérése
A hétköznapi információszerzési szokásokat tekintve azt láthatjuk, hogy az els dleges információforrás a hétköznapokban az internet és a televízió. A legjellemz bb a
hallgatókra az internethasználat, második helyen a televízió áll, harmadikon a rádió,
majd ezeket követi a könyvtár folyóirat és az egyéb forrásból származó információ.
A felmérés jól mutatja azt, hogy milyen nagymértékben válik egyre inkább csupán
kétcsatornássá a köznapi információszerzés: mindent az internet és a televízió hat ároz meg.
Szakirodalmi információszerzési szokások komparatív vizsgálata
A következ kben a szakirodalmi információszerzési szokásokat vizsgálom, azon
belül is különösen az általános szakirodalmi tájékozódást, az adatbázis - és a könyvtárhasználatot. A vizsgálat nem csupán a használat tartalmára, hanem a tartalmat
közvetít eszközökre, csatornákra is kiterjed. Els ként az eszközhasználatot, vagyis
a hallgatók internet-használati szokásait veszem górcs alá.
1
Simon Eszter (2011) Egyetemi hallgatók szakirodalom használati és információszerzési
szokásai (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar) [diplomamunka]. Pécsi
Tudományegyetem, Pécs
2
Szidun Lászlóné (2009) A PTE EÜ F iskolai Kar hallgatóinak szakirodalom-használati és
információszerzési szokásai [szakdolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs
3
Egervári Dóra (2008) Információs kompetenciáink – avagy hogyan szerzik, értékelik és
használják az információkat az egyetemisták? [OTDK dolgozat]. Pécsi Tudományegyetem,
Pécs
4
Csörge Ágnes (2009) Az egyetemi hallgatók online és hagyományos szakirodalom-, könyvtárhasználati és információszerzési szokásai (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság tudományi Kar) [szakdolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
139
Barcza Zsuzsanna
A hallgatók minden karon el ször és leggyakrabban az internetet használják,
majd a könyveket. Ugyanakkor az is látható, hogy az internet dominanciája közel
sem olyan mértékű, mint amilyet gondolnánk, szinte kiegyenlít a két csatorna
igénybevétele. Ez alól a KTK-s hallgatók kivételek, ott ez a differencia jelent s az
internet javára. Ennek oka visszavezethet a diszciplináris szakirodalom sajátosságaira. Egyedül a KTK-soknál jelenik meg a televízió és a rádió is mint tudományos
információforrás. Ennek oka valószínűleg az, hogy a közgazdaságtudományi, gazd asági, piaci, pénzügyi témában sok információ ezeknek a forrásoknak a segítségé vel
is elérhet . A hallgatóknak ezekben az információkban különösen naprakésznek kell
lenniük, ezért figyelik ezeket a forrásokat akkor is, ha szakirodalmi információra
van szükségük. A négy adatot összevetve a hallgatók 62,3%-a az internetet, 57%-a a
könyvet használ, ha szakirodalmi információra van szükségük.
Arra is kíváncsiak voltak a felmérést végz k, hogy ha a hallgatók egy konkrét
társadalomtudományi kérdés, probléma szakirodalmára keresnek választ, akkor mely
forrásokat használják.
Az ÁJK-s és a KTK hallgatók körében els helyen szerepel az internet, utána
következnek a papír alapú források. A FEEK-eseknél viszont els helyen a szakkönyvek és az internet egymás mellett szerepelnek. E különbség oka valószínűleg
arra vezethet vissza, hogy a jog és közgazdaságtan információi szinte naponta frissülnek, ezért az internetr l tudják a hallgatók beszerezni a szükséges, friss inform ációikat, hiszen mire megjelenik nyomtatásban, addigra el is avulhat az adott info rmáció, az andragógiai témáknál ez kevésbé jellemz .
Ha a hallgatók a források gyorsaságát is figyelembe veszik, a sorrend így alakul:
mind a négy kar hallgatói számára az internet a leggyorsabb, a könyvtár pedig a
második leggyorsabb információforrás akkor is, ha a tanulmányaikhoz keresnek
információt. Az ÁJK-sok több forrást jelöltek meg, mint a többi kar hallgatói, náluk
megjelenik a könyv, mint gyors információforrás, ami a jogtudományi szakirodalmi,
szakmai információk sajátosságaira vezethet vissza.
Az információforrásokat költséghatékonyság szempontjából is vizsgálták. Az
adatokat összesítve az látható, hogy minden karon az internetet és a könyvtárat tekintik a legolcsóbb információforrásnak a hallgatók. Az ETK-n az internetet tartják
a legolcsóbb információforrásnak. A FEEK-en a legnagyobb a könyvtárhasználat
aránya, a könyvtáros hallgatók miatt. Az internet ilyen mértékű preferáltsága a valóságban nem indokolt, hiszen közismert, hogy az internethez való hozzáférés egyált alán nem olcsó, havonta több ezer forintra rúg. Ám a vizsgálati célcsoport e setében a
hallgatói státuszukhoz kapcsolódóan, az egyetemi intézményhálózat teljes területér l
ingyenesen vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Számukra tehát nem pontosan érz ékelhet a szolgáltatás piaci ára.
A felmérést végz k azt is vizsgálták, hogy a hallgatók honnan indulnak el, amikor a tanulmányaikhoz kapcsolódó információt keresnek.
A hallgatók legel ször az internethez fordulnak, ha információra van szükségük,
ezen belül is az általános keres oldalakat veszik igénybe leginkább, majd a külö nböz tematikus honlapokon folytatják a keresést. Összesítve a hallgatók 82,8% -a az
általános keres portálokon, ő,2%-a a tematikus honlapokon, 2,7%-az adatbázisokban kezdi a keresést. Az adatbázis használat egyedül a KTK-s hallgatóknál jelenik
meg. Ennek oka feltételezhet en az, hogy a hallgatók a vizsgáltak közül ezen a karon használnak legnagyobb arányban adatbázisokat.
140
Egyetemisták az internet galaxisban
88%-kal a Google a legnépszerűbb általános keres oldal, messze megel zi a hasonlókat, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a hasonló tartalmú nemz etközi
felmérések is ugyanezekr l az eredményekr l számolnak be. Ezt követi az Origo,
majd az Index. A FEEK-es hallgatók az Egyetemi Könyvtár honlapján is indítanak
kereséseket.
Mivel az interneten történ keresés során nagyon sok találatot is kaphatunk,
ezért fontos, hogy a hallgatók ismerjék a keresési trükköket, a szűkítési lehet ség eket, korlátokat és az operátorokat, hogy minél relevánsabb információkhoz jussanak.
A hallgatók nagy része, összesítve ő8,2%-a sajnos egyáltalán nem alkalmazza a
rendelkezésére álló szűkítési lehet séget. Azért lenne fontos ezek használata, mert
ezen eszközök segítségével kiszűrhet ek a releváns információk, valamint szűkíth et a találati halmaz, amelyb l már könnyebb válogatni.
Fontos megvizsgálni azt is, hogy megelégszenek-e az els oldal találataival a
hallgatók. A hallgatók 62,7%-a szerencsére nem elégszik meg az általános keres oldalak által kiadott els oldal találataival. Tovább lapoznak, új keresést indítanak,
vagy a könyvtárban keresnek tovább. De sajnos még mindig viszonylag magas, átlagosan 37,3% azok aránya, akik megelégszenek az els oldal találataival.
Nagyon fontos a találati halmaz elemzése: mi alapján döntik el, hogy melyik o ldalra kattintanak, mi alapján válogatnak a hallgatók, ezért a kutatások erre a kérdé skörre is kitértek. A hallgatók átlagos 2/3-a, 66%-a elemzi a találati halmazt. Legtöbben cím alapján döntenek, vagy beleolvasnak a dokumentum tartalmába. Sajnos még
mindig 34%-nyian vannak, akik nem elemzik a találati halmazt. Ez a 3Ő% valószínűleg nagyjából megegyezik azzal a 37%-al, akik az el z kérdésben megelégedtek az
els oldal találataival.
A találati halmaz teljességét és pontosságát is célszerű vizsgálni. A hallgatók
62,1%-a elemzi a találati halmazt teljesség és pontosság szempontjából. Ez azért
fontos, mert így a hallgatók ki tudják szűrni a releváns információkat. Átlagosan
37,2%-nyian nem elemzik a találati halmazt teljesség és pontosság szempontjából.
Ezen hallgatók valószínűleg megegyeznek az el z két kérdésben azzal a 37,2% -al,
illetve 34%-al, akik megelégedtek az els oldal találataival, és nem elemzik a találati
halmazt semmilyen szempont szerint.
Ezek után a hagyományos és elektronikus dokumentumok arányát vizsgálták. Az
adatokból az látszik, hogy a hallgatók nagyobb arányban használnak ha gyományos,
mint elektronikus információforrásokat. Ez azt bizonyítja, hogy a hagyományos
dokumentumoknak fontos szerepe van a szakirodalmi információszerzésben. Ö szszességében megállapítható, hogy a hallgatók még nem bíznak annyira az elektron ikus források hatékonyságában, hogy azt használják nagyobb arányban, ha a tanulmányaikhoz szükséges információt keresnek.
A szakirodalmi információszerzés során fontos az adott irodalom kora, mert akár
az adott forrás elavult is lehet. Ez f leg igaz a természettudományo k területén, ahol
nagyon gyorsan avulnak el a források. Ezért fontos megvizsgálni az adott szakirod alom korát. Szerencsére a hallgatók 92%-a figyel a felhasznált dokumentumok korára, és próbál minél frissebb információkat felhasználni.
Rengeteg fontos információ jelenik meg a világon, ezért a hallgatók számára
el nyt jelent, ha beszélnek valamilyen idegen nyelvet. Sajnos a hallgatók nagy része,
átlagosan Ő6,Ő%-a csak magyarul tájékozódik, ami hátrányt jelenthet, mert nagyon
sok fontos információ idegen nyelven jelenik meg. A másik két gyakrabban el forduló nyelv az angol és a német. Kivételt képez ez alól az ETK és a KTK. Az egés141
Barcza Zsuzsanna
zségtudomány és a közgazdaságtudomány annyira nemzetközi diszciplína, hogy a
publikációk nagy része idegen nyelven, zömében angolul jelenik meg. A hallgatók
39,1%-a magyarul és egy idegen nyelven, 13,Ő%-a magyarul és két idegen nyelven
is tájékozódik.
Azt is fontos megvizsgálni, ha csak az internet állna a hallgatók rendelkezésére,
hol kezdenék a keresést.
Összességében elmondható, hogy a hallgatók 70%-a az általános keres oldalakon kezdi a keresést, majd azt követik a tematikus portálok 9,1%-al, a személyes
ajánlások 6,3%-al, és más honlapok linkjei 3,9%-al. Az ÁJK-s hallgatók több forrást
használnak, mint a többi kar hallgatói, valószínűleg ez az adat is a sajátos tudományterületre vezethet vissza.
Végül nagyon fontos kérdés, hogy a hallgatók tesznek-e különbséget a weblapok
között annak tekintetében, hogy hétköznapi, vagy szakirodalmi információkat kere snek az interneten. A hallgatók átlagosan 66,2%-a figyel a weblapok témájára, ha
információt keres, 33,7%-uk viszont nem fordít erre a tényez re kell figyelmet. Ez
magas arány ahhoz képest, hogy mennyire fontos a weblapok közti különbségtétel az
információk relevanciáját tekintve. A hétköznapi és szakirodalmi információkeresés
két különböz kategóriát képvisel. A tanulmányokhoz szükséges információk eset ében a legfontosabb, hogy a forrás hiteles, a dokumentum pedig releváns legyen.
A szakirodalmi információszerzési szokásokat összesítve megállapítható, hogy a
hallgatók, ha információra van szükségük általában az internethez fordulnak els ként, f leg az általános keres portálokhoz. A legnépszerűbb általános keres oldal a
Google. A hallgatók nagy része azt hiszi, hogy az interneten minden kérdésre releváns és kielégít információt kaphat. Ennek oka az lehet, hogy a középiskolában
nem kapják meg a megfelel felkészítést. Nem tudják helyesen használni az intern etes keres ket, és nincsenek felkészítve arra, hogy kritikával fogadják csak el az ott
talált információkat. A tanárok nagy része is a Google-t használja, ezért ezt adja
tovább a diákoknak, s t ennek használatát javasolják. Ez lehet a magyarázat arra,
hogy nem ismernek más kiindulóhelyet, nem ismerik a szakportálokat, és nem ismerik a szűkítési lehet ségeket, melyekkel akár itt is kiszűrhet k a releváns informác iók. A hallgatók gyorsan, kényelmesen és olcsón akarják megkapni minden kérdésü kre a választ, ezért kezdenek keresést az interneten. Az interneten nincs fenn minden,
itt az információk töredéke található csak meg, arról nem is beszélve, hogy szinte
ellen rizetlenül bárki bármilyen igaznak látszó információt feltölthet. Jó jel, jó irány
viszont, hogy a hallgatók egy része nem elégszik meg az általános keres portál által
kiadott els oldal találataival, így tovább lapoz, vagy új keresést indít. Szerencsére a
hallgatók egy része a találati halmazt is elemzi, annak érdekében, hogy releváns
információkat kaphasson. A hallgatók közel fele még alaposabban elemzi a találati
halmazt — teljesség és pontosság szemszögéb l, valamint nagyobb részük figyel a
weblapok témájára is. A hagyományos információforrások sem maradnak le ebben a
versenyben. A hallgatók a hagyományos információforrásokban is bíznak, bíznak
ezek hitelességében, ezért a hagyományos információforrásokban is tájékozódnak az
elektronikus mellett. Ez szerencsés is, hiszen az információs műveltség fontos része
marad a hagyományos információforrás. Az adott szakirodalom kora is fontos, igaz a
társadalomtudomány nem olyan gyorsan frissül , illetve avuló diszciplína, mint a
természettudomány, de a szakirodalom korára itt is nagy figyelmet kell fordítani az
esetleges elévült információk miatt.
142
Egyetemisták az internet galaxisban
A szakirodalmi információszerzésnél fontos, hogy a hallgató beszéljen idegen
nyelven, mert sok, releváns információ idegen nyelven jelenik meg. Sajnos a hallgatók kevesebb, mint fele beszél bármilyen idegen nyelven, így csak magyarul tájék ozódik. Ezért lemaradhat fontos információkról a tudományterületén. Ezzel nagy
hátrányt szenvedhet akár a szakmai el menetelében, akár a munkaer piacon.
Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy három kar diákjai közül a szakiroda lmat érint információszerzéssel kapcsolatos kérdésekben a megkérdezettek 2/3 -a
vagy nem válaszolt, vagy nem ismer s az adott témában. Egyedül a KTK hallgatói
produkáltak jobb eredményt, közülük csak 1/3-ad rész a tájékozatlan — a felmérések
szerint. A KTK-s hallgatók jobb eredménye valószínűleg az egyetemen szervezett
kutatásmódszertant oktató kurzusoknak köszönhet .
Az adatbázis-használat vizsgálata
Az egyes tudományterületekhez más és más szakirodalmi adatbázisok relevánsak,
ezért a különböz karokon tanuló hallgatók adatbázis használatát külön vizsgálom.
Az ÁJK-s hallgatók körében el ször a hallgatók számára fontos társadalomtudományi adatbázisokat vizsgálták. A hallgatók ennél a kérdésnél szabadon beírhattak bármit. Csupán három eredmény tűnik ki a többi közül. A hallgatók Ő8,2% -a
nem válaszolt erre a kérdésre, 19,6%-uk szerint ilyen nem létezik, 7,1%-uk pedig a
Wikipédiát írta be. Ezekb l az látszik, hogy a diákok számára maga a fogalom sem
ismert, és ugyanezt igazolják a kés bbi válaszok is. A COMPLEX adatbázis ő,Ő% al, a 3%-al a Google szerepel, 1,8%-uk pedig nem tudta, hogy mik azok a társadalomtudományi adatbázisok. Szerepel még a válaszok közt néhány más, érdekes példa
is 1,2%-al jelenik meg a listában például a Facebook, és a www.express.hu. 0,6%-al
szerepel például az Origo, a www.valasztas.hu, és a www.litera.hu. Az utóbbiak
pedig közismerten nem társadalomtudományi adatbázisok.
Ebb l jól látszik, hogy a hallgatók nagyon nagy része nem ismer társadalomt udományi adatbázist, ahonnan a tanulmányaihoz szükséges, hiteles informá cióit nyerhetné, s t talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk a válaszok ismeret ének tükrében, hogy azt sem tudják, mi az a szakirodalmi adatbázis.
A felmérés szerint azok a hallgatók, akik válaszoltak a kérdésre, és ismertek valamilyen társadalomtudományi szakirodalmi adatbázist, vagyis a megkérdezettek
csupán 31%-a az el bb felsorolt eszközök 23,21%-át naponta, 2ő%-át hetente,
4,76%-át havonta többször, 3,ő7%-át havonta, 12,ő%-át ritkábban használják. A
válaszadók 30,9ő%-a nem válaszolt erre a kérdésre.
Arra a kérdésre, hogy az imént említett eszközöket honnan használja a hallgatók
48,8%-a nem válaszolt, Ő,2%-uk nem tudja, 23,2%-uk otthonról, 1Ő,9%-uk az internetr l, Ő,2%-uk az egyetemr l, 1,8%-uk a kollégiumból éri el ezeket az adatbázisokat. Ez után egyenként rákérdeztek a különböz jogtudományhoz kapcsolódó adatbázisokra, szolgáltatásokra, amelyek a következ k: EBSCO, EISZ, SSCI,
MATARKA, MEK, NAVA, WESTLAW, COMPLEX, Országgyűlési Könyvtár –
Külföldi jogi adatbázis, Országgyűlési Könyvtár – Magyar jogi adatbázis, EUR-Lex.
Az említett szakirodalmi adatbázisok többsége teljesen ismeretlen a hallgatók számára. A hallgatók a következ adatbázisokat ismerik: 69%-nyain ismerik a
COMPLEX-et; 51%-uk az EUR-Lex-et; 23,8%-uk az Országgyűlési Könyvtár –
Magyar Jogi Adatbázisát; 21,Ő%-uk az Országgyűlési Könyvtár – Külföldi Jogi
Adatbázisát; 13,7%-uk a MEK-et; 9,5%-uk a MATARKA-t; 1,8%-uk a NAVA-t. Az
EBSCO, az EISZ és az SSCI mindenki számára ismeretlen.
143
Barcza Zsuzsanna
Ezen eredmények alapján azt látjuk, hogy a jogi kar hallgatói csak azokat a
szakirodalmi adatbázisokat ismerik, és azokat is csak részlegesen, amelyek kifejeze tten jogi témában gyűjtenek információt, a többi számukra ismeretlen.
Az ETK-s hallgatóknak is el ször szabad választást biztosítottak az adatbázisok
kiválasztására. A megkérdezettek 63,1%-a válaszolt az adatbázisokkal kapcsolatos
kérdésekre. A hallgatók 21,8%-a ismeri és használja a PUBMED adatbázist, 9,1%uk a www.medinfo.hu-t, 6,1%-uk a MEDLINE adatbázist ő,1%-uk az EISZ-t, 3%-uk
a www.etk.pte.hu-t, 2%-uk a www.dietetikalap.hu-t, az Informed-et, 1%-uk a
www.eski.hu-t, az ETR-t, a Springerlink-et, Szochálót, Új diétát, és a Wikipédiát,
45,9%-uk pedig egyéb típusú forrásokat jelölt meg.
Sokan még mindig nem ismerik az egyetem könyvtári hálózatából elérhet
elektronikus folyóirat adatbázist, amely letöltést is engedélyez.
A nemzetközi és a nemzeti szakirodalmat feltáró, esetenként teljes szövegű hozzáférést is biztosító, az egészségtudományokkal foglalkozó szakadatbázisokat a
válaszadók 12%-a használ. Feltételezhet , hogy a Őő,9%-os „Egyéb” válasz azt jelenti, hogy nincsenek igazán tisztában az egészségtudományi szakirodalmi adatbázisokkal. Ez az egész körülbelül 30%-a, (a 61,1%-nak a 45,9%-a), plussz a nem
válaszolók 36,9%-a — vagyis a hallgatók 2/3-a nem ismeri a számára fontos szakirodalmi adatbázisokat.
Ezek után a felsorolt adatbázisok, szolgáltatások ismeretér l kellett dönteniük,
amelyek a következ ek voltak: EBSCO, EISZ, PUBMED, SzocioWEB, SCIENCE
DIRECT, SPRINGERLink, MOB, EMBASE.
A PUBMED-et 90%-uk, az EBSCO-t és a SzocioWEB-et 20%-uk, az EISZ-t és
a MOB-ot 30%, a SCIENCE DIRECT-et és a SPRINGERLink-et 15%, az EMBASE
adatbázisát 10%-uk ismerte. A válaszadók többsége a PUBMED adatbázist ismeri.
Ez az egyik legnépszerűbb külföldi web alapú adatbázis. Bárhonnan ingyenesen
hozzáférhet , az oktatók is inkább ezt használják annak ellenére, hogy az egyetem
által rendelkezésre állnak olyan adatbázis-szolgáltatások, amelyek teljes szövegű,
fulltext hozzáférést biztosítanak, például az EISZ, az EBSCO, a SpringerLink.
A magyar adtabázisok közül a MOB-ot (Magyar Orvosi Bibliográfia) használják
a hazai szakirodalom gyűjtésénél legtöbben.
A felmérés szerint az els évesek egyáltalán nem ismernek egyetlenegy egé szségtudományi adatbázist sem a tanulmányuk kezdetén.
A FEEK-es hallgatók 37%-a használ valamilyen társadalomtudományi adatbázist. 63%-uk, vagyis 2/3-uk nem használ, vagy nem tud ilyet megnevezni. A hallgatóknak feltették azt a kérdést, hogy melyek az általuk ismert társadalomtudományi
adatbázisok. A hallgatók 63%-a nem válaszolt, 13%-uk pedig például a következ ket adta meg,: www.google.hu, www.kurzor.hu, www.lib.pte.hu, www.wikipedia.hu,
melyek nem társadalomtudományi adatbázisok, csak általános keres k, amelyek a
keresés indulásakor jöhetnek csak szóba.
A megkérdezettek 2ő%-a tudott megnevezni bármilyen internetes társadalomtudományi adatbázist, illetve szolgáltatást. Közülük leggyakrabban a MATARKÁ-t, a
SzocioWEB-et, az EISZ-t, a MEK-et és a PAD-ot említették. Megjelent még az
EBSCO, a MANCI, az EPA, az NPA, az IKER és az ERIC, de ezeket az adatbázis okat 1-1 ember említette meg. A következ kérdés az adatbázisok használatának gyakoriságára vonatkozott, amire a hallgatók 23%-a nem válaszolt. Az el z kérdéssel
összevetve, ahol 63%-uk nem válaszolt, elmondható, hogy a hallgatók Ő0%-a nem
ismer internetes adatbázist, mégis használja azt. Magyarázat lehet, hogy úgy has z144
Egyetemisták az internet galaxisban
nálják az adatbázisokat, hogy nem figyelik azok nevét, vagy, hogy nem értik a sza kirodalmi adatbázis fogalmát, csak beírtak valamit. A használat gyakorisága a következ képpen alakul: A hallgatók 19%-a naponta, 12%-a hetente, 14%-a havonta
többször, 32%-a havonta vagy ritkábban használja az adatbázisokat.
Ezek után felsorolták az adatbázisokat és szolgáltatásokat, amelyek a következ k voltak: EBSCO, EISZ, PAD, SzocioWEB, SSCI, DDA, ERIC, MATARKA,
MEK, NAVA. A kérdésre a hallgatók 9ő%-a válaszolt. A legismertebb szolgáltatások és adatbázisok az EISZ, a MATARKA és a MEK, amelyeket hallgatók 70%-a
ismeri ket. Az ERIC, a SzocioWEB, az EBSCO és a PAD a hallgatók ő0%-ának
volt ismer s. A legismeretlenebbek az SSCI, a DDA és a NAVA lettek, ezeket a
hallgatók 30%-a ismerte.
A hallgatók között szakok szerint is van különbség: az andragógusok inkább a
MATARKÁ-t és a SzocioWEB-et, az informatikus könyvtárosok a MEK-et és a
MANCI-t részesítik el nyben. Ez azzal magyarázható, hogy ezek az adatbázisok
tartalmaznak els sorban olyan tanulmányokat és cikkeket melyek a saj át tudományterületüket érintik.
A KTK-s hallgatók 71%-a megemlített valamilyen, általa ismert közgazdaságtudományi szakirodalmi adatbázist, illetve szolgáltatást El ször megadták a szabad
felsorolás lehet ségét. Itt szerepeltek például a következ k: BSP, JSTOR, Business
Source Premier, EBSCO, EISZ, MATARKA, SPRINGERLINK. A következ kérdés
ezen adatbázisok használatára vonatkozott. A hallgatók 28%-a ritkábban használja
ket. Naponta 10%-uk, hetente 21%-uk, havonta többször 23%-uk, csak havonta
18%-uk.
A honnan ismeri ezeket a kifejezéseket kérdésre adott válaszok többsége az információkeresést oktató kurzusokat jelölte meg.
Ezután az adatbázis ismeretet az alap és az egyetemi képzésben részt vev uto lsó évfolyamosokra nézve is megvizsgálták, mivel k mindegyik adatbázist jobban
ismerik. F leg az EBSCO, a Business Source Premier, a MATARKA és a Springer
adatbázisait ismerik jobban. Arra a kérdésre, hogy honnan ismerik ezeket a kifejez éseket, az egyetemr l, a kutatásmódszertant oktató kurzusokról választ adták a le gtöbben, páran az internetr l, volt, aki a könyvtárból hallott róluk.
A leginkább ismert adatbázisok közül a MATARKA, a Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshet adatbázisa érhet el közvetlenül otthonról, a többi, IP
címhez kötött, az egyetemr l vagy a könyvtárból érhet csak el.
Összegzésként elmondható, hogy a hallgatók nem ismerik kell képpen a tudományterületükhöz kapcsolódó adatbázisokat, így az esélyük arra, hogy biztosan
hiteles helyr l, releváns információkat kaphassanak, nagyban lecsökken. Általáno sságban a hallgatók kevesebb, mint fele említett valamilyen társadalomtudományi
adatbázist. A legrosszabb helyzet az ÁJK-sok körében figyelhet meg. k csak a
COMPLEX adatbázist említették, ezt is nagyon kevesen, ő,Ő%-nyain, emellett megjelent a Wikipédia és a Facebook is, amelyek nem ilyen adatbázisok, esetenként
pedig nem is adatbázisok. A legtöbben a KTK-n említettek meg valamilyen társadalomtudományi adatbázist, 71%-nyain, valószínűleg a kutatásmódszertant oktató
kurzus miatt jobbak az eredmények A joghallgatók csak a jogi témába n adatokat
gyűjt adatbázisokat ismerik, nyilván a speciális tudományterületük miatt.
145
Barcza Zsuzsanna
A könyvtárhasználat komparatív vizsgálata
Végül a hallgatók könyvtár igénybevételét vizsgálták a felmérések. Arra voltak k íváncsiak, hogy a hallgatók milyen arányban használják a könyvtárat, ha információszerzésr l van szó, hol kezdik az információkeresést a könyvtárban.
A könyvtári segédeszközöket nem használók aránya nagyon magas. Ez remélhet leg nem azt jelenti, hogy nem is látogatják a könyvtárat, inkább csak azt, hogy
tájékozatlanok a könyvtárhasználatban.
A következ kben azt vizsgálták, ha a hallgatóknak csak a könyvtár állna rende lkezésre, honnan indulnának el a keresés során?
Az adatokat összegezve elmondható, hogy a hallgatók legnagyobb részben az
elektronikus katalógust, az információs pultban ül könyvtárost és a könyvtárban
fellelhet információforrásokat választják els lépésként, ha információra van szü kségük a könyvtárban. Egyre mell zöttebbek lesznek a könyvtári eszközök, ennek
ellenére még a hagyományos katalógusnak is van funkciója, létjogosultsága. A
FEEK-es hallgatók körében a legmagasabb az OPAC használat. Ez a magas arány
valószínűleg arra vezethet vissza, hogy a kari könyvtári ellátás itt gyengébb, mint a
többi karon. Az ETK-s hallgatók körében kimagasló értéket mutat az információs
pult igénybevétele. A KTK-soknál is magas az információs pultnál való segítségkérés aránya, és a papír alapú katalógus használat, ami meglep , mivel a PTE -KTK
Könyvtárában nincsenek kihelyezve a katalóguscédulák. Ennek oka valószínűleg az,
hogy sajnos az egyetemisták nem tudjak mi a különbség a hagyományos, papír alapú
és a digitális OPAC elnevezésű katalógus között.
Az információs kompetencia és a könyvtárhasználati ismeretek fejlesztésére irányuló
törekvések
A vizsgálatba bevont négy kari könyvtárban, az ÁJK-n, az ETK-n, a FEEK-en és a
KTK-n a könyvtárosok bevonásával interjút készítettem. Tizenhét kérdést tettem fel
arról, hogy a hallgatóknak van-e és amennyiben igen, úgy milyen lehet ségük az
információs kompetenciáik és a könyvtárhasználati ismereteik fejlesztésére. A következ kben az így nyert tapasztalataimat összegzem.
Az ÁJK-n minden els éves hallgatónak kötelez részt venni könyvtárbemutató
túrán. Ezen kívül megismertetik a hallgatókat a jogi adatbázisokkal — ez az egyetemen működik, nem a könyvtárban, oktató tartja — a könyvtárban fellelhet fontos
nyomtatot információforrásokkal, mert a hallgatóknak inkább ezekre van szüks égük. 5 Az ETK-n a hallgatóknak nincs lehet ség könyvtárhasználati kurzuson részt
venni, de egy három tanórás kutatásmódszertani órát tartanak a könyvtárosok, ami
kötelez minden hallgató számra. Itt megismertetik a hallgatókat az OPAC használ atával, a keresési stratégiával és taktikákkal, a természettudományi szakirodalmi
adatbázisok használatával, továbbá a magyar és külföldi egészségügyi szakirodalmi
adatbázisokkal. Itt a szakirodalmi adatbázisok bemutatására fektetnek nagyobb
hangsúlyt. 6
Adatközl : Füzes Barnabás, osztályvezet , Pécs, Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár.
6
Adatközl : Schiberna-Cser Henrietta, könyvtáros, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Könyvtár.
5
146
Egyetemisták az internet galaxisban
A KTK-n is tartanak az els éves hallgatóknak egy fél órás könyvtárbemutató
túrát az orientációs napon. Megismertetik a hallgatókat az OPAC-használattal, valamint az adatbázisokban történ és a könyvtári keresési stratégiákkal. Akárcsak az
ÁJK-n, itt is az egyetemen van módszertani kurzus a könyvtári információforráso król, amit oktató tart, de ez a kurzus nem kötelez , csupán választható. 7
A FEEK-en csak az andragógia alapképzésben résztvev hallgatóknak tartanak
30 órás könyvtárhasználati kurzust, melynek mintegy kétharmadát teszi ki a gyako rlatok aránya. Az alapképzésben résztvev andragógia szakos hallgatók számá ra a
tantárgy kötelez , az informatikus könyvtáros képzésben résztvev hallgatók –
szakmai érintettségük miatt – ez alól felmentést kapnak. Az elméleti órákat és a
gyakorlati foglalkozásokat a Könyvtártudományi Intézet oktatója tartja. Megismert etik a hallgatókat a szakterületükhöz kapcsolódó szakirodalmi adatbázisokkal, internetes keresési metódusokkal, könyvtár és OPAC használattal. 8
Az els hat kérdésem az információs műveltség megszerzésének lehet ségére
vonatkozott. Ezekre azonban nem kaptam választ, mert az információs műveltség
fejlesztésével egyik kari könyvtárban sem foglalkoznak kimondottan. Minden kari
könyvtárban megfelel nek tartják a könyvtárhasználati kurzusokat, az ETK könyvt árában az óraszámmal elégedetlenek. A könyvtárosok szerint a FEEK-en és az ETK-n
is megkapják a hallgatók a lehet séget az információs műveltségük fejlesztésére, de
gyakran nem élnek az így megszerzett tudással, illetve annak alkalmazásával.
Javaslattétel: Hogyan tovább?
Magyarországon az információs műveltség fontosságára még csak nemrég ébredtek
rá a témában érintett szakmai fórumok. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy
ma még sem az oktatásügyben, sem a könyvtárakban nem fektetnek kell hangsúlyt
erre: nincs kialakult képzési rendszer és szintén hiányzik az informá ciós műveltség
fejlesztésére irányuló normatív szabályozás, és úgy tűnik, hogy a szemléletmóddal is
problémák vannak. Éppen ezért feladatomnak tartom, hogy Németország példáján
keresztül — ahol már rendelkezésre állnak a képzési minták és szabályozások, továbbá az információs műveltség fejlesztésére irányuló szemléletmódban is lényeg esen el bbre tartank — bemutassam, hogy itthon milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország felzárkózhasson és fejl dhessen. Németországból
nem áll rendelkezésemre a szakspecifikus szabályozásról szóló szakirodalom, ezért
az általános szabályozások példáját veszem alapul a javaslattételemhez, mert Németország ezekkel a szabályozásokkal is komoly fejl dést ért el.
A négy dolgozat összevetésének tanulsága, hogy az információs műveltség adta
lehet ségeket a hallgatók 1/3-a használja rendszeresen, 2/3-a azonban nem használja! Ez az eredmény illetve eredménytelenség meglepetésként ért. Azt gondoltam, —
és velem együtt sokan ezt gondolják — hogy az egyetemisták már nagyon ügyes
felhasználói az internetnek, a technikai eszközöket pedig profi módon kezelik. El zetesen 2/3 — 1/3 arányúnak gondoltam a jól használók és nem használók arányát.
A hétköznapi információszerzésre mindez igaz is, de a szakirodalmi információsze rAdatközl : Hamar Zsuzsanna, igazgató, Pécs, Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazd aságtudományi Szakkönyvtár.
8
Adatközl : Mészárosné Szentirányi Zita, könyvtárvezet , Pécs, Pécsi Tudományegyetem
Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar.
7
147
Barcza Zsuzsanna
zés, az adatbázis-kezelés, és a könyvtárhasználat területén megmutatkozó tájékozatlanság megdöbbent . A diploma el tt állók, a már végzettek honnan fognak tájék ozódni, ha az egyetemr l úgy kerülnek ki, hogy nem ismerik a továbbfejl désük leh et ségeit? A feladat adott: messzebbre kell látni, a rendelkezésükre álló minden eszközt használni kell!
Magyarország számára ez els és legfontosabb lépés a jogi szabályozás er sítése
lenne. 2012. október 2ő.-én jelent meg a 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekr l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművel désr l szóló 1997.évi
CXL. törvény módosítása. Itt mindössze öt pontban egészítették ki a nyil vános
könyvtárak alapfeladatait.
A módosítás örvendetesen jó irányba mutat, de sajnos önmagában semmi kon krétumot nem jelent. Ez a törvényi szabályozás csupán a kereteket adhatta meg és
ugyan kétségtelenül pozitív kezdeményezés lehet, ám ahhoz, hogy igazi változásokat
érjünk el, csupán a lehet séget teremti meg. Szakmai tartalommal a szakembereknek
kell majd megtölteni azt, és e munka során mell zhetetlen a különböz szférákban
tevékenyked k együttműködése. Olyan kooperációra van szükség, amelyben minden
intézménynek — könyvtáraknak, múzeumoknak, köz- és fels oktatási intézményeknek — részletesen meghatározzák a feladatkörét, kitűzik az elérend célt. Nem csak
a nyilvános könyvtárak alapfeladatait kellene módosítani, hanem minden könyvtár
alapfeladatát. Nagyon fontos lenne els sorban az iskolai könyvtárak alapfeladataiba
felvenni az információs műveltség fejlesztését, mert a diákokat már a kezdetekt l
fejleszteni kell, lehet séget kell nekik adni, hogy alapot szerezhessenek a további
fejl déshez.
Magyarországon is biztosítani kellene azt, hogy mind a diákoknak, mind az o ktatási rendszerb l kikerülteknek lehet sége legyen az információs műveltséget fejleszt kurzusokon részt venni.
A közkönyvtárak szervezhetnének ilyen kurzusokat, amelyek a diákoknak köt elez lenne, a többi felhasználónak pedig fakultatív, de a lehet séget biztosítani kell.
Ezen foglalkozásokon érinteni kellene a könyvtárhasználatot, a digitális eszközök
használatát, az internet kritikus szemléletű használatát, az információk etikus kez elését. A kurzusokhoz egy egységes útmutatórendszert is ki kellene adni például ko rosztályonként. A kiscsoportos indítás lenne a legmegfelel bb, hogy mindenkinek
felkészültségi szintjét l függ en fejleszthessék kompetenciáit. Az egyetemi kari
könyvtár feladata mindezen felül a tudományterületéhez kapcsolódó szakirodalmi
adatbázisok megismertetése a felhasználókkal, hogy ne a Google legyen a legelfogadottabb információforrás.
A következ fontos lépés az iskolai oktatás átszervezése lehet. A mai közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a diákok és hallgatók információs műveltségét
fejlessze. Amíg a tanórákon és tanórákon kívül nem keltik fel a diákok érdekl dését,
és nem vonják be ket aktívan a tanórák menetébe, az információs műveltségük sem
fog fejl dni. Magyarországon ennek szükségességét még nem ismerték fel elegen.
Az oktatás sarkalatos feladata, hogy tudatos felhasználókká neveljék legel ször az
egyetemistákat — így f leg a végz s egyetemisták képzésével egy-két év alatt jelent s számú hozzáért szakember állna rendelkezésre. Második körben a középiskol ásokat, hogy megfelel alapismeretekkel kerüljenek be az egyetemekre . Harmadik
lépésben az általános iskolások alapozó oktatását kellene szorgalmazni. A feln tt
érdekl d k, az iskolai keretekb l már kikerültek továbbképzésére is nagyon figyelni
kellene. Az képzésüket is a könyvtár vagy az iskola keretein belül kellene me g148
Egyetemisták az internet galaxisban
szervezni — ma már nem tudnak egymástól hagyományos módon tanulni — az id sebb szakemberek nem szívesen adják át a tudásukat a kezd knek — mert konkurenciát jelentenek egymásnak a munkaer piacon. Ezeket a képzéseket közel egy
id ben kellene indítani, hogy id t nyerjünk. Minden szerepl t motiválni kell! A
diákságot azzal, hogy a munkaer piacon el nyt jelent, ha adott kurzusok elvégzés ér l és a megszerzett tudásukról bizonyítvánnyal rendelkeznek. A munkavállalókat
anyagi el nyökkel, pozícióval, ha a megszerzett információs műveltségüket megosztanák a korábban végzettekkel és a lemaradókkal. Az el rehaladókat pedig a biztos
munkahely lehet ségével.
Hazánk anyagi lehet ségei korlátozottak, de ami korlátlan lehet az a híres magyar kreativitás és lelkesedés! Legyen kormányzati és szakmai akarat, aprólékos,
részleteket is érint , minden lépést meghatározó, el segít törvények, rendeletek
képében. A könyvtárosokat is ébreszteni szükséges. A kezük ügyében van minden
tudás, nekik kell kidolgozni az elképzeléseket, biztosítani a lehet ségeket az élethosszig tartó tanuláshoz. Ne csak a közkönyvtárak, hanem minden könyvtár érezze
szívügyének az információs műveltség terjesztését! A média segítségét is igénybe
kell venni! Rendszeresen megjelen rovatokban kellene a lehet ségeket, eseményeket reklámozni — a figyelmet felhívni, és nem csak utólag tudósítani. A könyvkiadók adjanak ki útmutatókat, felhasználói kézikönyveket közérthet megfogalmazá sban minden korosztályra gondolva!
Az információs műveltség prominens szakemberei írjanak, szerkesszenek, tegyenek közzé olyan munkákat, amelyek segítségül szolgálnak a fejl désben, hiszen
k a leghivatottabbak és a leghitelesebbek ez ügyben!
Minden elhivatott tanárnak lehet séget kell kapnia saját képzésére vagy továb bképzésére, hogy az általános iskolások és a középiskolások gyorsan hozzáért tanároktól tanulhassanak! A diákokkal tudatosítani kell: az internet kevés, az internet
nem elég! Amíg tanulnak nagyon jó mankó, gyors, könnyen elérhet információfo rrás, de elkényelmesít. Ha az interneten megtalálunk valamit az jó, ami pedig nincs
rajta, az nem létezik. Hozzászokunk a gyors, könnyű megoldáshoz — egysíkú lesz a
gondolkodásunk, a tudásunk. Amikor dolgozni fogunk sokunk els dleges feladata az
innováció lesz, de honnan jönnek az ötletek, ha mindannyian ugyanazokon az információforrásokon nevel dtünk? Diplomával a kezünkben fel kellene fedeznünk a
könyvtárakat, szakkönyvtárakat, levéltárakat, tudósok és művészek hagyatékait.
Ha megszoktuk az internet bábeli zűrzavarát, ha tudunk szelektálni, keresni az
jó. De tovább kell lépni. A szakirodalmi adatbázisok, a könyvtárak, szakkönyvtárak
a titkok tudói, és nekünk a továbblépéshez, az innovációhoz ezeket a titkokat kutatni
kell. Valahol ott rejt zik a nagy ötlet, a nagy felismerés, csak meg kell találni!
Irodalomjegyzék
2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekr l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművel désr l szóló 1997.évi CXL. törvény módosítása. In: Magyar Közlöny. 1Ő0. sz.:
24271-24280 p. (2012.11. 02.)
Deutsche Bibliotheksstatistik (DBS) http://www.hbz-nrw.de/angebote/dbs/ (2012.10.25.)
Deutscher Bibliotheksverband: Wissenschaftliche Bibliotheken in Deutschland unterstützen
die neuen Studiengänge durch die nachhaltige Förderung von Informations- und
Medienkompetenz: Hamburger Erklärung.
http://www.informationskompetenz.de/fileadmin/user_upload/200911_informationskompetenz-hamburger-erklaerung.pdf (2012.10.15.)
149
Barcza Zsuzsanna
Csörge Ágnes (2009) Az egyetemi hallgatók online és hagyományos szakirodalom-, könyvtárhasználati és információszerzési szokásai (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságt udományi Kar) [szakdolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Egervári Dóra (2008) Információs kompetenciáink – avagy hogyan szerzik, értékelik és használják az információkat az egyetemisták? [OTDK dolgozat]. Pécsi Tudományegyetem,
Pécs.
Klein, Raphael N. – Beautelspacher, Lisa – Hauk, Katharina – Terp, Christina –
Anuschewski, Denis – Zensen, Christoph – Trkulja, Violeta – Weller, Katrin:
Informationskompetenz in Zeiten des Web 2.0. In: Information Wissenschaft und Praxis.
60. évf., 2009. 3. sz. p. 129-1Ő2. Ism: Nagy Nikolett: Információs műveltség a web 2.0
idejében. Lehet ségek és kihívások a közösségi szoftverek (social softwer) terén. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. ő7. évf., 2010. 11-12. sz.
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5417&issue_id=521 (2012.11.10.)
Netzwerk Informationskompetenz Baden-Württemberg: Konzept zur Vermittlung von
Informationskompetenz an Schüler der gymnasialen Oberstufe Empfehlung der baden württembergischen Hochschul- und Landesbibliotheken.
http://www.informationskompetenz.de/fileadmin/user_upload/Konzept_zur_Vermittl_155
5.pdf (2012.10.15.)
PISA2009 tájékoztató. Jellemz k és eredmények www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/pisa2009
(2012.10.25.)
Simon Eszter (2011) Egyetemi hallgatók szakirodalom használati és információszerzési szokásai (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar) [diplomamunka]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Sipos Anna Magdolna: A „guglin” inneni és a „guglin” túli világ. In: Benczéné Fekete An drea (szerk.) Lehet ségek és alternatívák a Kárpát–medencében: módszertani tanulmányok.
Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara, 2011. p.126-134.
Sonnevend Péter: Olvasás és médiahasználat német módra. In: Könyvtári Figyel , 2009. őő.
évf., 3. sz. p. Ő67-480.
Szidun Lászlóné (2009) A PTE EÜ F iskolai Kar hallgatóinak szakirodalom-használati és
információszerzési szokásai [szakdolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
150
Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben
F AZEKAS M ÁRIA
Az információs műveltség mint kompetencia
megjelenése az általános iskolai tankönyvekben
Napjainkban sokat hallunk az információs műveltség fontosságáról, valamint arról,
hogy ez a kompetencia épüljön be az oktatás minden szintjére, így az általános isk olai tanításba is. Én ezzel teljesen egyetértek, hiszen a mai kor tanulóit rengeteg i nformáció éri, ebben az információtömegben valahogy el kell tudni igazodni. Ahhoz,
hogy ez sikeres legyen, az információs kompetenciát fejleszteni kell, ebben pedig az
oktatásnak nagy szerepe van.
Engem mint magyar szakos általános iskolai pedagógust és könyvtárost egyaránt
érdekel, hogy hogyan nyer teret magának az információs műveltség akár az egyes
tantárgyakban, akár az iskolai könyvtári munkában, illetve a két területen együtt esen. Ez a kíváncsiság vezetett oda, hogy mélyebben elkezdjek foglalkozni a témával
és elemezzek néhány fels tagozatos tankönyvet az információs műveltség sze mpontjából.
Jelen tanulmány terjedelme nem bírná el, hogy a teljes kutatásomat és annak
eredményeit bemutassam, ezért annak összefoglalására vállalkozom csupán, kieme lve bel le a legérdekesebb eredményeket.
A kutatás elején megfogalmazott hipotézisem a következ volt: Az információs
műveltség mint kompetencia bizonyos elemei megjelennek az egyes tantárgyaknál,
de nem komplex módon. Véleményem szerint egyel re inkább csak elméletben b eszélünk róla, a gyakorlati alkalmazás nem valósult meg teljesen, néhány kezdeményezést azonban már találunk.
A hipotézishez szervesen kapcsolódott a kutatási kérdés is, amely arra kereste a
választ, hogy hogyan és milyen mértékben jelenik meg az információs műveltség a
tankönyvi feladatokban? Kérdésemre a választ a tankönyv- és feladatelemzés módszere adta meg. Kutatásom jelent s hányadát így a tankönyvi feladatelemzések te tték ki, ezt megel z en azonban fontosnak tartottam az információs műveltség elméleti hátterének tisztázását, külön figyelmet fordítva az oktatás és az információs
műveltség kapcsolatára.
Tanulmányomban is hasonló módon járok el, el ször röviden áttekintem a le gfontosabb elméleti kérdéseket, majd néhány példát hozok a feladatelemzések közül,
ezt követ en pedig írok az általam tervezett irodalom mintaóráról és annak gyakorl ati tapasztalatairól.
Els ként azt kell tisztázni, hogy mit értünk az információs műveltség fogalmán.
Az információs műveltség kifejezés az angol szakirodalomból átvett „information
literacy” magyarra fordított változata, amelyet id ként információs kultúra, i nformációs írástudás névvel is használnak. Az információs műveltség a legpontosabb ford ítás, hiszen lényege, hogy a művelt ember képes megérteni, értelmezni és felhaszná lni az t körülvev hatalmas információtömegb l a számára legfontosabb(ak)at. Ez
volt az els megközelítése a fogalomnak, amelyet aztán újabbak követtek. A tud o151
Fazekas Mária
mányos életben igazán az 1990-es évekt l kezd d en vált ismertté. A ma legelfogadottabb definíciója az Amerikai Könyvtárosok Egyesületének (ALA) a meghatároz ása. Ezt tekintjük alapnak, a többi fogalommagyarázat erre épül, ezt egészíti ki.
Az ALA meghatározása szerint „információsan műveltnek azt tekinthetjük, aki
felismeri, hogy mikor van szüksége információra; aki megtanulta, hogyan kell tanu lni; továbbá ismeri, hogy miként szervez dik az információ, hogyan található meg, és
hogyan használható fel a tanulásban.” 1 Az ALA a fogalommagyarázat mellett olyan
készségeket is felsorol, amelyekkel egy információs műveltséggel bíró embernek
rendelkeznie kell. Ezek a következ k: 2
− az információszükséglet felismerése,
− az adott probléma megoldásához szükséges információ azonosítása,
− a szükséges információ megtalálása,
− a megtalált információ értékelése,
− az információ szervezése,
− az információ hatékony felhasználása az adott probléma megoldására
Az ALA mellett a Nemzetközi Könyvtárosok Szövetsége (IFLA) is kiemelten
foglalkozik az információs műveltség kérdéskörével, ezért elkészítette javaslatát a
nemzetközi standardokra vonatkozóan. Aminek mentén bármely ország elkészítheti
saját információs műveltség-programját, amelyet beépíthet a közoktatási programok
közé. A javaslatterv – amely az alábbiakban felsorolt elemeket foglalja magában –
számomra azért szimpatikus, mert jól illusztrálja az információs műveltség mint
kompetencia komplexitását, valamint azt, hogy miközben az oktató-nevel vagy az
iskolai könyvtári munka során különböz feladatokon keresztül fejlesztjük a tanulók
információs műveltségét mennyi mindenre kell odafigyelni.
A. Hozzáférés – A használó hatékonyan és eredményesen jut hozzá az információhoz.
1.
−
−
−
−
2.
−
−
−
−
Az információs igény meghatározása.
Felismeri és meghatározza az információszükségletet.
Eldönti, hogy kell-e tennie valamit az információhoz jutás érdekében.
Ki tudja fejezni az információs igényt.
Elkezdi a keresési folyamatot.
Az információ megtalálása
Azonosítja és értékeli a potenciális információforrásokat.
Keresési stratégiákat alakít ki.
Eljut a kiválasztott információforrásokhoz.
Kiválogatja és letölti a megtalált információkat.
B. Értékelés – Kritikusan és kompetensen értékeli az információt.
1.
Az információ értékelése
Koltay Tibor: Információs műveltség: pedagógiai forradalom a könyvtárban? In: Könyvtári
Figyel , ő3. évf. 2007. 2. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00063/contentbeb6.html
(2012-03-12)
2
Uo.
1
152
Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben
−
−
−
−
2.
Elemzi, vizsgálja és kivonatolja az információt.
Általánosítja és értelmezi az információt.
Szelektál és szintetizál.
Értékeli a megtalált információ pontosságát és relevanciáját.
Az információ szervezése
− Elrendezi és kategorizálja az információkat.
− Csoportosítja és rendszerezi a megtalált információt.
− Meghatározza, hogy melyik a legjobb és leghasznosabb információ.
C. Használat – Pontosan és kreatívan hasznosítja az információt.
1.
Az információ felhasználása
− Képes újszerű módon kommunikálni, bemutatni és használni az információkat.
− A megtalált információt alkalmazni tudja.
− Saját tudásába integrálja az információkat.
− Prezentálni tudja az információs terméket.
2.
Az információ kommunikálása és etikus felhasználása
− Tisztában van vele, hogy mit jelent az információ etikus felhasználása.
− Tiszteletben tartja az információ használatának legális szabályait.
− A szerz i jogi szabályok figyelembe vételével hasznosítja az információs
termékeket.
3
− Megtartja a megfelel stílusbeli követelményeket.
Magyarország számára is hasznos lenne, ha kidolgozná saját programját ezen a
területen, hiszen az érintettek már felismerték az információs műveltség fontosságá t,
azonban ennek még csak kezdeti jelei tapasztalhatók az egyes oktatási dokumentumokban, például a Nemzeti Alaptantervben is. Ez pedig arra vezethet vissza, hogy
nincs meg az érdekl dés a döntéshozók, az oktatási szakemberek és a felhasználók
részér l. Véleményem szerint a jelenlegi helyzet akkor fog pozitív irányba változni,
ha szemléletváltás következik be.
A tankönyvek esetében is hasonló a helyzet akárcsak az oktatási dokumentumok
esetében. A tankönyvekben el forduló feladattípusok között kevés olyan feladatot
találni, amely a diákok információs műveltség-kompetenciáját komplexen fejlesztené. A feladattípusok jellemz en az információs műveltség egyes elemeit tartarta lmazzák, ha tartalmazzák egyáltalán. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy van
néhány mintaszerű feladat is, bár ezek el fordulása eléggé esetleges.
Általánosságban a tankönyvi feladatokról megállapítható, hogy jellegük eltér
lehet a tekintetben, hogy az önálló tanulói munkára, a tanulók gondolkodtatására, a
kritikai gondolkodás fejlesztésére, a tankönyvben leírtak továbbgondolására vagy az
egyszerű visszakérdezésére helyezik-e a hangsúlyt. A kérdéseket és a feladatokat
A 21. század műveltsége – E-könyv az információs műveltségr l: 3. fejezet. Béres Csaba
Zoltán, Mészárosné Szentirányi Zita, Varga Katalin, Zsák Judit, Pécsi Tudományegyetem —
Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézet, 2008. URL:
http://mek.niif.hu/06300/06355/html/ (2012-03-11)
3
153
Fazekas Mária
négy kategória szerint osztályozhatjuk: a rögzítést, az elmélyítést, az ismeretek a lkalmazását és a problémamegoldó gondolkodást segít kérdések, feladatok. 4
A négyféle feladattípus illeszkedik az információs műveltség követelményrendszeréhez, amelyben a következ elemek találhatók: az információhoz való hozzáf érés, annak felhasználása, valamint értékelése. Az már ennél izgalmasabb kérdés,
hogy a tankönyvi feladatok ennek mennyire tesznek eleget.
Kutatásom empirikus részében – ahogy arra a tanulmány elején is utaltam-, a
követelményrendszer teljesülését vizsgáltam meg a feladatelemzés módszerével az
általános iskola fels tagozatos tantárgyainak tankönyveiben. Nem minden tantárgyat és tankönyvet vizsgáltam ebb l a szempontból, a hangsúlyt a biológia, a földrajz, a történelem és a magyar nyelv és irodalom tantárgyakra helyeztem. A ta nkönyvek és a tantárgyak, valamint az általam választott feladatok eltér vonásaiból
következett az is, hogy az információs műveltség követelményei közül mindig más
és más került a középpontba, máshová helyez dött a hangsúly. Igyekeztem a felad atokat úgy összeválogatni, hogy reprezentatívak legyenek, valamint megfeleljenek az
információs műveltség követelményrendszerének, s t ahol lehetett, iskolai könyvtárban megoldható feladatot választottam, hogy láthatóak legyenek a két terület
kapcsolódási pontjai. A kutatás célja ebben a fázisban nem egy összehasonlító ta nkönyvkutatás volt, csupán egy véletlenszerűen válogatott mintán keresztül a lehetséges és jellemz feladattípusok bemutatása és elemzése, tehát a tankönyvek frissess ége nem játszott szerepet a feladatok kiválasztásánál.
A következ kben bemutatok néhányat az elemzett feladatok közül. A biológia
feladatok között a legszimpatikusabb számomra a hetedikes munkafüzetben található, mert úgy gondolom komplexen fejleszti a tanulók információs műveltségét, r áadásul iskolai könyvtári környezetben. A feladat a következ :
1. Keressél szakkönyveket, amelyek a tenger él világát mutatják be!
2. Írd le a könyv adatait (szerz , cím, kiadó, megjelenés éve)!
3. A talált könyvekben keressél érdekességeket a tanult él lényekr l!
Ő. Nevezd meg a munkafüzetben ábrázolt él lényeket és írd le fontos jellemz jüket!
ő. Keressél egy tengerben él különleges él lényt! Rajzold le és írd le mindazt,
amit fontosnak tartasz! 5
Mint a feladatból is látszik a tanulónak el ször a tenger fogalmát kell definiá lnia, majd ezt követ en az utasításoknak megfelel en lépésr l-lépésre következhet a
feladat megoldása. Els ként azt kell eldöntenie a tanulónak, hogy kell-e tennie valamit az információhoz jutás érdekében? Igen, el kell mennie az iskolai könyvtárba.
Ott ki kell fejeznie információs igényét és keresési stratégiát kell kialakítania, hogy
a könyvek között megtalálja a neki megfelel t. Azaz a rendelkezésére álló információforrások közül ki kell választania azokat, amelyek közelebb viszik a feladat me goldásához. Ezt követ en az információtömegb l a diáknak ki kell választania, az okat, amelyek szükségesek számára. Jelen esetben azokat a könyveket, amelyekben
Fischerné Dárdai Ágnes – Kojanitz László: A tankönyvek változásai az 1970-es évekt l
napjainkig. In: Új Pedagógiai Szemle, 2007. január URL: http://www.ofi.hu/
tudastar/tankonyvek-valtozasai (2012-03-25)
5
Tompáné Balogh Mária: Él környezetem: tájak és életközösségek biológia munkafüzet 13
éves tanulók részére. Celldömölk, Pauz-Westermann Kiadó, 1999. p.18-19.
4
154
Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai ta nkönyvekben
megtalálja a munkafüzet ábráit, ehhez használhatja a könyvek tartalomjegyzékét, ha
van tárgymutatóját, illetve ábrajegyzékét. Ez az információk szelektálásának fázisa.
A szelektált információ(ka)t ezután alkalmaznia kell a feladat utasításának megfelel en.
A feladat azon részében pedig, ahol önállóan kell egy él lényt lerajzolnia és je llemeznie, az információval való újszerű foglalkozásra helyez dik a hangsúly, vagyis
a megtalált információt a tanuló rögtön saját tudásába is integrálja, és ezt a megszerzett új tudáselemet prezentálni is tudja a lényeges elemek kiemelésével osztálytársai
számára.
A történelem tantárgynál is találkozhatunk az információs műveltséget el térbe
helyez feladatokkal. Az ötödik osztályos történelemkönyvb l emelek ki kett t.
Az ókori olimpiai játékok című tananyagrésznél találjuk az alábbi feladatot.
Hogyan készült fel az olimpiára egy görög sportoló? Mondd el úgy, mintha te
lennél az! Számolj be az ókori olimpiai játékok egy napjáról! Olyan sportesemény eket ismertess, amelyek a legjobban érdekelnek! Képzeletben idegenvezet vagy.
Tájékoztasd a helyszínre érkez turistákat az eseményekr l! 6
Az utasítás szerint a diáknak bele kell képzelnie magát egy-egy korabeli történelmi helyzetbe, vagy egy személy helyébe és úgy beszámolni az eseményekr l. Az
ilyen feladatok, amellett hogy érdekessé, élvezetesebbé tehetik a történelem tanul ását-tanítását, arra is ösztökélik a diákot, hogy nézzen utána dolgoknak, vagyis tegyen
azért, hogy tudását b vítse. Mindeközben pedig az információs műveltség, a tanuló
egyik alapkészsége is fejl dik, mert információk után kutat, azokat megkeresi, has ználja, prezentálja és értékeli.
A Spartacus felkelés tanításánál a következ feladatot kell megoldani a diáknak.
Készíts térképvázlatot a felkelés eseményeir l és az alapján foglald össze az
eseményeket! 7
A tanulók a feladat megoldása során több forrás együttes használatával is me gismerkednek. A történelem esetében ez különösen fontos, hiszen mindegyik forrásé rtékű dokumentumot meg kell tanulni rendeltetése szerint használni, mindeközben
pedig történelmi ismeretekre is szert tenni.
A nyelvtanfeladatok között is vannak olyanok, amelyek az információs művel tség fejlesztését célozzák. A legtöbb ilyen feladatot a szövegszerkesztés című résznél
találjuk. Ez az egyik legfontosabb tanítási egység az információs műveltség sze mpontjából, mert mindig valamilyen szövegb l indulunk ki, amikor információt ker esünk, gyűjtünk, vagy éppen földolgozunk.
Ehhez a témaközhöz van néhány érdekes feladat, én csak egyet emelek ki illusztrálásként.
Fogalmazz egy szöveget a „Farkasszemet néz” szólás eredetér l egy feln tte knek szóló rádióműsorba és egy gyermekújságba! Milyen különbséget tapasztalsz a
8
szövegtípusok között?
Filla István: Történelem ő az általános iskola ő. osztálya számára. Bp, Korona Kiadó, 1997.
p. p.74-75.
7
Filla István, i.m. p. 116.
8
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv az ő-6. évfolyam számára. Bp, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. p.27.
6
155
Fazekas Mária
A feladat nagy erénye, hogy egyszerre több szempontból fejleszti az információs
műveltséget, mert el ször a diáknak azt kell pontosan tudnia, hogy mit jelent a sz ólás, ha ezt már tudja, el kell döntenie milyen forrásokat használ az anyaggyűjtéshez.
Az anyagot már eleve úgy kell összegyűjtenie, hogy figyelembe veszi, kinek készíti
a szöveget. Ezután a gyűjtött anyagból kiválogatja azokat az információkat, amely eket használni fog a szöveg megírásánál. Elkészíti a szöveget, majd ellen rzi azt,
végül pedig megállapítja, hogy milyen különbségek vannak a szövegek között. A
bemutatott feladatban az információval való foglalkozás összes eleme benne van:
annak megkeresését l, a megtaláláson és a felhasználáson át az értékelésig az összes
részelemmel együtt.
Egy másik véleményem szerint szintén hasznos feladat a következ is, úgy gondolom pozitívum, hogy néha ilyent is találni
Az Élet és Irodalom állandó glosszarovata a Páratlan oldal. Gyűjts a könyvtá rban ebb l a rovatból néhány neked tetsz glosszát! Majd beszéljétek meg, miért
9
nevezhet a bemutatott írás glosszának!
Ez a feladat jó példa arra, hogy hogyan lehet egyszerre nyelvtani anyagot és
könyvtárhasználatot is tanítani, mindeközben pedig a tanulót önálló kutatómunkára
ösztönözni.
Jelen írás keretei között nem áll módomban az összes elemzett feladatot bemutatni, azok közül a számomra legérdekesebbeket válogattam ki. Azonban azt elmondhatom a teljes kutatás ismeretében, hogy a fentiekben bemutatott feladatok
közül kevés van a tankönyvekben. Az lenne a jó, ha az információs műveltség fe jlesztését középpontba állító feladatok nemcsak véletlenszerűen kapnának helyet a
különböz tantárgyak tankönyveiben, hanem tudatosulna a pedagógusokban, hogy
az információs műveltség fejlesztése mennyire fontos, jeleznék a tankönyvírók felé,
akik a jöv ben ennek szem el tt tartásával dolgoznák át az egyes tankönyveket és
építenének be egyre több ilyen feladatot.
Természetesen ez csak egy vélemény, hiszen én egy kis mintán dolgoztam és
nem is végeztem összehasonlítást, így nem lehet eléggé árnyalt a kép. Kutatásom a
problémafelvet célt szolgálta.
Látva az elemzés során összegyűjtött tanulságokat terveztem egy irodalomórát, a
mintaóra megtervezésével az volt a célom, hogy bemutassam, a diákok információs
műveltségének fejlesztésére akkor is lehet ség nyílik, amikor hagyományos tantá rgyi ismereteket (jelen esetben irodalmi ismereteket) tanítunk nekik. Véleményem
szerint az elsajátítandó ismeretek és az információs műveltség készségszintű fejles ztése összekapcsolható, mert vannak, illetve összeállíthatók olyan feladatok, amelyek
mindkét területet – ha nem is mindig egyforma hangsúllyal -, de együttesen fejlesztik, kiegészülve könyvtárhasználati ismeretek tanításával, amely szintén lényeges
eleme ennek a kompetenciának.
A tanórát a gyakorlatban is sikerült megvalósítanom, ennek lehet ségé t a Pécsi
Tudományegyetem Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
könyvtárostanára biztosította számomra, aki a tanórát 2013. február 18 -án hétf n
2×Őő percben könyvtári óraként tartotta meg az ő/B osztály számára, ahol én megf igyel ként voltam jelen, de id nként segítettem a gyerekek munkáját.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet 1Ő éveseknek Bp, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000. p. 13Ő.
9
156
Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben
A továbbiakban a tanórai feladatokról, illetve a megvalósulás tapasztalatairól
írok részletesen. Az óra műelemz irodalomóra volt, amelynek témája Pet fi Sándor
Szül földemen című költeményének elemzése volt. Az irodalomórán 1Ő tanuló vett
részt, akik páros munkában oldották meg a feladatokat. A feladatok megoldási so rrendje és menete azonban nem volt teljesen azonos az el re tervezettel, ezen óra
közben néhol változtatni kellett annak érdekében, hogy az óra menete ne csússzon
szét. Ezzel egyébként számoltam is, hiszen a diákok is aktív résztvev i az órának,
így k is alakítják azt. S t az általam összeállított óratervet a pedagógus saját két –
az óra tematikájába jól illeszked – feladattal is kiegészítette.
Els feladatként a diákoknak egy egyszerű keresztrejtvényt kellett kitölteniük,
ennek megfejtése a költ neve: Pet fi Sándor volt. A megfejtést minden gyerek kit alálta annak ellenére, hogy nem minden meghatározást fejtettek meg. Miután kitalá lták a költ nevét elmondták, hogy mit tanultak eddig Pet fir l. A következ dolgok
hangzottak el: „a szabadságharc költ je, írta a János vitézt, írt a magyar tájról,
szerelmes versei is voltak.”
A második feladatban a tanulóknak fényképekr l kellett felismerni Pet fi Sándor kortársait. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Jókai Mór, Arany János, Vörösmarty
Mihály szerepelt a fényképeken Pet fi mellett. Volt olyan személy, akit a diákok
nem ismertek fel rögtön a Magyar Géniusz című könyv alapján azonban könnyen
beazonosíthatták ket. A kortársakból tabló is készült és egy-egy mondatban elmondták, hogy mit tudnak róluk.
Ezután következett a Pet fi életrajhoz kapcsolódó tulajdonképpeni könyvtári k utatómunka. A tanulók el ször azt keresték meg, hogy a könyvtár gyűjteményén belül
hol találnak a költ életrajzával kapcsolatos könyveket. A polcról tetsz legesen
minden pár választott egy könyvet. A kiválasztott könyvek között voltak például:
Magyar Életrajzi Lexikon, Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Fekete Sándor, Így
élt a szabadságharc költ je, Hatvany Lajos, Így élt Pet fi.
Miután a diákok kiválasztották a könyveket, leírták a bibliográfiai adataikat és
elolvasták az életrajzból a költ gyermekkorára vonatkozó részt. Az olvasottakból
jegyzetet is készítettek a segít kérdések alapján:
Hol született Pet fi Sándor? Hova költöztek, amikor pici gyerek volt?
Melyik várost Kisk röst vagy Kiskunfélegyházát vallja szül helyének, és miért?
Mely városokban járt iskolába? Hol vándorszínészkedett? Hol volt katona?
A leírtakat egy-egy vállalkozó kedvű tanuló elmesélte, úgy mintha lenne a kisgyermek Pet fi.
Ezután a diákok az életrajzi térképet készíttették el. A pedagógus kártyákat osztott a tanulóknak, ezeken szerepeltek a helységnevek. A települések mindegyike
kapott egy számot (1-13 között) a hozzájuk kapcsolódó kérdések szerint. A számokat a vaktérképen a tanár el re bejelölte, így a diákoknak csak a helységnevet kellett
odaírni. A kérdések megegyeztek a fentiekben leírtakkal, annyival egészültek ki,
hogy Pet fi hol töltötte a nászútját, és hol halt meg? A feladat eredetileg a Földrajzi
Atlasz használatát is célul tűzte ki, ennek alapján kellett volna beazonosítani a vár osokat. Ez azonban még nem ment az osztálynak, így az egyszerűbb megoldási módot
választotta a pedagógus, vagyis a megadott számhoz kellett beírni az ugyanazzal a
számmal ellátott helységnevet.
Az el készít szakasz után került sor a vers tanári bemutatására és elemzésére.
Ehhez els ként a tanulók fürtábrát rajzoltak a szül föld szóval kapcsolatosan. A
következ szavak kerültek az ábrába: haza, otthon, bölcs , család. A hazához kap157
Fazekas Mária
csolódva: Magyarország, Pet finél az Alföld, a gyerekek esetében: Pécs, Mecsek.
Az otthon szóhoz kapcsolódva: ház, szoba. A család szóhoz pedig a szül k, a testv érek fogalmakat társították a tanulók.
A vers tanári bemutatása után a tanulók összegyűjtötték a versben el forduló
emlékképeket, amelyeket csoportosítottak is aszerint, hogy a költ feln ttként e mlékszik vissza rájuk vagy gyerekkoriként. A csoportosítás irányított kérdések segí tségével történt, például ilyenekkel:
Kit l hallotta Pet fi a „Cserebogár, sárga cserebogár!” kezdetű dalt? Honnan
tudjuk, hogy t le? Olvasd fel a versb l!
Kiket szeretne viszontlátni a költ ? Hány év telt el azóta, hogy nem látta ket?
Hány éves ekkor a költ ?
A vers melyik sorából derül ki, hogy most már a kisfiú Pet fi emlékeir l olva shatunk? Idézz a versb l!
Milyen gyermekkori játékokat említ Pet fi a versben? Sorold fel ket!
Ki a versben szerepl lovas és a ló? Hogy hívják a lovat?
Honnan tudjuk meg a versb l, hogy ideje hazamenni? Idézz a költeményb l!
Ki várja otthon a fáradt kisfiút és mit dúdol neki?
A tanulók ügyesen válaszoltak minden kérdésre önként jelentkezés alapján, s t a
versben lév refrént és hasonlatokat is megtalálták.
Az elemzés végén a gyerekek megfogalmazták, hogy számukra milyen üzenete
volt a versnek. Volt aki idézetet választott, míg mások a saját szavaikkal fogalma zták meg. Azt figyeltem meg, hogy azok a tanulók, akik saját szavaikkal fejezték ki a
vers mondanivalóját, többen az id gyors múlását említették. Ez számomra azért
érdekes, mert még „kicsik” és mégis érzékelik ennek jelent ségét. Néhány az e lhangzott gondolatok közül:
„Az id gyorsan múlik.” „Feln ttként is vissza kell térni oda, ahol születtünk.”
„Fontosak a gyerekkori emlékek.” „Ne feledd a gyerekkorod!” „Emlékezz mindig a
gyerekkorodra!” „Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, Gyermek vagyok, gye rmek lettem újra, Lovagolok fűzfasípot fújva, Lovagolok szilaj nádparipán,…”
Az óra anyagának rögzítése a következ képpen történt: a tanulók közösen készítettek egy, a kortársak fényképeib l álló tablót, életrajzi térképet és fürtábrát, val amint saját jegyzeteket az életrajzból és a versr l. Ezeket óra után megmutatták a
szakos tanárnak.
Az óra végén a pedagógus el készítette a házi feladatot, ami egy rövid fogalmazás megírása volt a gyerekek lakóhelyéhez fűz d legkedvesebb emlékér l és egy
ehhez kapcsolódó rajz elkészítésér l.
Bár a rajz eredetileg a vers egyik emlékképének lerajzolása lett volna, de ez nem
fért bele az órába, ezért lett házi feladat, viszont így a fogalmazáshoz kapcsolódva.
Ami nem baj, hiszen a célja ugyanaz, mint a vers esetében lett volna, vagyis a leírtak
vizuális megjelenítése.
Amit még megjegyeznék a házi feladattal kapcsolatban, több tanuló is költözött
már és ezzel kapcsolatosan megkérdezték, hogy írhatnak-e a korábbi lakóhelyükr l
is vagy csak a mostaniról. Természetesen bármelyiket választhatták.
Összefoglalva a tanórát elmondhatom, hogy az irodalomóra jó hangulatban telt,
a tanulók ügyesen végigdolgozták a 2×Őő percet, bár néha fegyelmezni kellett ket,
de látszott rajtuk, hogy szívesen oldják meg a feladatokat.
A fentiekben leírtakhoz szeretném még hozzátenni a következ gondolatokat.
Az, hogy az elméletben tervezett óra gyakorlati megvalósítása sikeres volt ez mi n158
Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben
denképpen pozitívum, mert bevallom egy kicsit tartottam attól, hogy a feladatok
némelyike túl nehéz egy ötödik osztályos diák számára vagy nem is tudja megoldani.
A feladatok sorrendjén és megoldási metódusán néhol apróbb módosításokra volt
szükség annak érdekében, hogy a gyerekek könnyebben megértsék azokat. Ezzel
együtt is minden feladat elérte a célját és a megadott id keretbe is belefért. Ez azt
bizonyítja, hogy érdemes olyan feladatokat összeállítani a magyar vagy más tantá rgyak keretében is, amelyek a tantárgyi ismeretek elsajátítása mellett a diákok információs műveltségének fejlesztése is hangsúlyt kap.
A tanulmány végs konklúziójaként elmondhatom, hogy az információs művel tség a jöv beni pedagógiai és könyvtártudományi kutatásokban is várhatóan fontos
szerepet kap. Ezt kutatásom is igazolni látszik, hiszen most is vannak jó gyakorlatok
a tanulók információs műveltségének fejlesztésére, de úgy gondolom, b ven van
még mit tenni az oktatásügynek ezen a területen, nemcsak a közoktatás szintjén,
hanem a fels bb szinteken is. Bár vitathatatlan, hogy az alapokat a közoktatás ker etei között kell lerakni ahhoz, hogy a kés bbiekben az egyén információs műveltséget
szerezhessen.
159
Galler Krisztina
G ALLER K RISZTINA
Gy r-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek
2009. november 23-án jelent meg az els felhívás a Kisalföld c. megyei napilapban a
nyugdíjasegyetem indulásáról. A nyugdíjasegyetem ötlete a Széchenyi István Egyetem rektorától, dr. Szekeres Tamástól származik. A f szervez Széchenyi Egyetem
három társszervez t és az általuk irányított szervezetet tudhat partnerének az rendezvény elindításában, melyek a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Nyugdíjas Szövetség és a Kisalföld napilap.
A nyugdíjasegyetem rövid jellemzését a szervez k szavainak idézésével írnám le:
Dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektorának „húszéves álma,
hogy a nyugdíjas korúak számára is kinyissa kapuit az egyetem. Olyan értékes pro gramokat kínáljon, amelyek segítenek fenntartani szellemi aktivitásukat, lépést tarthatnak általuk a tudomány fejl désével, és amelyek egyben kellemes id töltést is
jelentenek. „
Nagy Péter, a Pannon Nyugdíjas Szövetség elnöke szerint a nyugdíjasegyetem
„nemcsak tanít, szórakoztat, de közösséget is teremt azok számára, akik jelentkeznek
rá. Nem csupán másfél órás lesz ez a program. Addig tart az el adás, de rákészülni,
odamenni, utána megbeszélni a látottakat, hallottakat egy egész délután, melynek
hatása hetekig lehet élénkít .”
A nyugdíjasegyetem lényege, hogy minden szemeszterben 6-8 el adást rendeznek, a szemeszterre beiratkozott nyugdíjas „senior" hallgatók számára. A témák
változatosak, hiszen a két egyetem karai és a nyugdíjas szövetség külön-külön gyűjtötték össze témaötleteiket, amelyek közül azokat választották ki, melyek aktuálisak,
a senior hallgatók számára érdekesek és hasznosak lehetnek. Az el adók a két egyetem oktatói, meghívott elismert tudósok, akik közérthet en és a célcsoport számára
élvezhet en mutatnak be egy-egy tudományos témát, kiemelt kutatási eredményt.
Dolgozatom következ részeiben helyszínenként, kronologikusan mutatom be a
Gy r-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek kialakulását és fejl dését. Els ként a gy ri helyszínt ismertetem, röviden a négy megrendezett szemesztert. Sopron
városában megrendezett nyugdíjasegyetem követi, mely jelenleg a harmadik szemeszterét zárta. Mosonmagyaróvár, Csorna és Kapuvár helyszínű nyugdíjas egyetemek bemutatásának zárásával.
Győr
Az első előadásra 2010. február 10-én került sor, Gy rött. A helyszín biztosítása a
Széchenyi Egyetem vállalta magára. Az id elteltével a helyszínek fokozatosan n tték ki magukat, az érdekl d k számának növekedésével. Az egyetem legnagyobb
terme, majd az Aula után jelenleg az 1200 fér helyes Egyetemi Sportcsarnok ad
otthont a rendezvénynek, amely a város legnagyobb befogadóképességű tere. Minden el adás anyagához kérdéseket fogalmaztak meg, majd a legjobb válaszokat b eküld k között „Kisalföld-könyvekb l” álló ajándékcsomagokat sorsoltak ki. Egyegy választ maximum 3–Ő mondatban megfogalmazva levélben vagy e-mailben lehet
160
Győr-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek
beküldeni. Véleményem szerint remek módszer a még nagyobb érdekl dés és figyelem felkeltésére. Összesen ő7Ő résztvev t regisztráltak a szervez k. A hallgatók
közülük Ő61-en legalább öt el adást meghallgattak, k kaptak oklevelet. Nem kis
teljesítmény, hogy 2Ő9-en mind a kilenc alkalommal eljöttek a tudományos ismeretterjesztésre, amit az utolsó alkalommal zenei meglepetés egészített ki. A Varga T ibor Zeneművészeti Intézet Rézfúvós Quintettje egy fúgát és egy rondót adott el .
Emellett, aki mind a kilenc alkalommal megjelent az el adásokon, közülük laptopot
sorsoltak ki egy szerencsés személy számára (Rimányi, 2010).
A második szemesztert csak 2011. február 9.-ét l kezd dött el. Az el z félévhez hasonlóan szintén el zetes regisztrációhoz kötötték a részvételt, amit telef onon
és e-mail formájában tehettek meg az érdekl d k. Az érdekl dés hatalmas volt már a
szemeszter els el adására, közel nyolcszáz f , amely az el z félévhez képest ké tszáz f vel több. Mindez egy nap alatt! A szervez knek változtatásokat kellett alkalmazni a nagy létszámi fejl désre. A nyugdíjasegyetem el adásai kétszer hangzottak
el az adott nap a nagy létszámú id sek számára. Az els el adás 1Ő:00 -kor kezd dött, majd másodszorra ugyanaz 16:00 órai kezdettel. 1 Az eredeti kiírás szerint a
gy ri filharmonikusok otthona, a Richter Terem adott volna otthont. Válaszolva a
nagy létszám miatt felmerült helyhiányra, a Széchenyi Egyetem új aulájában ke zd dtek meg az el adások (Fábián, 2010) A Széchenyi Egyetem felajánlott egy laptopot, amit azok között sorsolnak ki a rendezvénysorozat végén, akik az összes el adáson részt vettek és ezt a leckekönyvekbe gyűjtött pecsétekkel lehet igazolni.
Emellett az egyetem két id st meghív kurzusára a fiatalok közé (Rimányi, 2011. 1)
Az adott héten mikor elhangzott az el adás, a szombati napi Kisalföld megyei napilap Szieszta nevű mellékletében megjelent az el adás tartalma. A cikk mellett me gtalálhatóak voltak a kapcsolódó tesztkérdések is. A múlt félévhez hasonlóan a helyes
választ beküld k Kisalföld receptkönyveket nyerhettek (Rimányi, 2011. 2) A
nyugdíjasegyetem kett helyett öt résztvev je kapott lehet séget arra, hogy az új
tanév els szemeszterében a Széchenyi Egyetem szenior vendéghallgatójaként b víthesse tudását. Az öt szenior diák 2011. szeptember ötödikén Szekeres Tamás
rektortól vette át leckekönyvét és órarendjét. A vendégdiákok teljes jogú hallgatónak
érezhetik magukat: el adásokat hallgathatnak, vizsgázhatnak, teljesíthetik a tanu lmányi követelményeket. Természetesen mindez lehet ség és nem kötelez en el írt
program számukra (Glüch, 2011). 61 és 71 év közötti nyugdíjasok a jogász, az ifj úságsegít és a nemzetközi igazgatás szakra jelentkeztek, majd a szemeszter végezt éig, 2011 decemberéig látogatták az órákat nappali tagozaton (Rimányi, 2011. 3)
2011. október 11-én kezd dött el a harmadik félév Gy rött. Ebben a szemeszterben nem kétszer, mint a legutóbb, hanem csak egyszer hangzottak el az el adások.
Ugyanis nem a Széchenyi Egyetem aulájában, hanem az Egyetemi Sportcsarnokban
tartották a rendezvénysorozatot, ahol egyszerre ezer f nél többen is elférnek. Az
el z félévekhez hasonlóan el zetes regisztráció volt szükséges a részvételhez, amit
telefonon tehettek meg az érdekl d k. Az els el adáson mintegy ezer érdekl d
jelent meg, majd a további id pontokban is hasonlóan szép számban képviseltették
magukat az id sek. A résztvev k ismét kaptak leckekönyvet, amelybe belekerülnek
a jelenlétet igazoló pecsétek. Akik szorgalmasan jártak az el adásokra, azok közt az
Nagy siker a Nyugdíjasegyetem, 2011.01.2ő., http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/
nagy_siker_a_nyugdijasegyetem/2200405/, (2012. január 05.)
1
161
Galler Krisztina
utolsó alkalommal értékes ajándékokat sorsoltak ki. Az elhangzott el adásokat részletesen olvashatóak voltak a Kisalföld napilap szombati mellékletében, a Szieszt ában. A cikk mellett megtalálhatóak voltak a kapcsolódó tesztkérdések is. A múlt
félévhez hasonlóan a helyes választ beküld k Kisalföld-könyveket nyerhettek (Rimányi, 2011. Ő). A Nyugdíjasegyetem második szemeszterén végzettek közül két
személyt sorsoltak ki a nappali tagozatra járás lehet ségét az el adás -sorozatot szervez egyetemek. A szerencsés személyek egy féléven keresztül, a Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán egészségfejlesztést és egészségpszichológiát tanulhatott (Rimányi, 2011. ő) A Széchenyi István Egyetem felmérése
alapján a harmadik szemeszterben a jelentkezettek 8ő százaléka az összes el adáson
részt vett, ami megközelít leg ezer embert jelentett minden el adáson.
A negyedik szemeszter elindulása el tt számos újítást vezettek be a szervez k.
Az els újítás, az elektronikus regisztráció bevezetése volt. Az interneten kitölthet
űrlap új lehet ségével az ezerkétszáz hallgató több mint 70 százaléka élt. Az online
jelentkezés által csökkentek az adatfelvétel hibalehet ségei és nem kellett órákat
eltölteni telefonálással, míg sikeresen kapcsolták a szervez munkatársakat. Az ö szszesített listát a jelentkez k le is ellen rizhették a honlapon. Véleményem szerint
már régóta szükségszerű honlap is létrejött a negyedik szemeszter elindulásával. A
nye.sze.hu weblapon megtalálható a nyugdíjasegyetem bemutatása, az elmúlt félévek tartalma és az állandó friss hírek egyaránt. Amit személyesen hi ányolok, az egy
kontaktszemély neve és elérhet sége, aki foglalkozik a rendezvénysorozattal, és
bármikor lehet hozzá fordulni. Az egyetemi hallgatói önkormányzat példájára a
nyugdíjas hallgatókból kisebb önkéntes csoportot hoztak létre, akik segítik a rend ezvények lebonyolítását, közvetítik a résztvev k észrevételeit a szervez knek. Az
el adások végeztével kérdéseket tehetnek fel az egyetemi oktatóknak egy internetes
felületen és ugyanitt az elhangzott témákat egymással megvitathatják (Rimányi,
2012. 1). A szemeszter végére elektronikus tananyagot szeretnének kidolgozni a
szervez k az elhangzott el adásokból. A tananyag célja, hogy a régión kívül él k és
az ágyhoz kötött nyugdíjasok számára is elérhet legyen a rendezvénysorozat tud ományos igényű tájékoztatásai (Rimányi, 2012. 2).
Sopron
A gy ri sikertörténet után a Nyugat-magyarországi Egyetem négy soproni kara és a
Kisalföld megyei napilap helyi szerkeszt sége szervezésében 2011. március 29 -én
Sopronban is elindult a nyugdíjasegyetem. Az el adások helyszíne a Nyugatmagyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Aulája. Az els nap zsúfolásig
megtelt az Aula, vagyis közel Őő0 érdekl d volt kíváncsi a rendezvényre (Csiha,
2011). A hallgatók, ahogy a gy ri helyszínen is, leckekönyvet kaptak és el adáso nként gyűjtik a pecséteket, a cél egy veretes oklevél dr. Faragó Sándor, rektor úr k ezéb l. Emellett az összes el adáson részt vettek legszerencsésebbje egy laptopot is
nyert. Míg a megyei napilap, a társszervez Kisalföld a toborzáson, beszámolókon
kívül kvízjátékokat közölt és receptkönyveket sorsolt ki. A Széchenyi István Egyetem teljesen magára vállalta a finanszírozási költségeket, amelybe az el adók jelk épes honoráriumától kezdve, a helyszín bérlésén át, a ment szolgálat biztosításáig
minden beletartozott. Az el adók azonban a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatói
közül kerültek ki (Gosztola, 2011).
Dr. Merényi Máriától, a Soproni Nyugdíjasegyetem f szervez jét l, és egyben a
Nyugat-magyarországi Egyetem f titkárától érdekl dtem azzal kapcsolatban, hogy
162
Győr-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek
ki és milyen kritériumok mentén választja ki a lehetséges el adásokat. A Soproni
Nyugdíjasegyetem célja, hogy a résztvev k ismerjék meg a Sopronban működ
karokat. Így a Nyugat-magyarországi Egyetem 10 működ karából eddig ötöt (Erd mérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Közgazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtudományi Kar) kértek fel, hogy a kar oktatóiból jelö ljenek meg olyan oktatókat, akik el adásokat tartanának a nyugdíjasegyetem id seinek. Tehát a karoktól javaslatokat kapnak, az el adóknak a tervezett témáról rezümét kell írniuk, amit értékelnek. Az értékel k között szerepel dr. Faragó Sándor
rektor, dr. Merényi Mária, mint f szervez , és a további szervez munkatársak. A
valószínűsíthet en nagyobb számú érdekl d t vonzó el adásokat pedig beillesztik a
programba.
A harmadik szemesztert kezd Gy ri Nyugdíjasegyetemmel azonos napon,
2011. október 11-én kezdte meg a Soproni Nyugdíjasegyetem a második szemeszterét. Majd a következ kben ugyanazokon az id pontokban, mint Gy rben, de más
témájú el adásokkal készültek az érdekl d id sek számára. A megrendezésre került
el adások helyszíne változott az el z félévhez képest, ugyanis a Közgazdaságt udományi Kar Aulája helyett a Gyermek és Ifjúsági Központ Rendezvényházban
került sor az el adásokra. Az érdekl dés szintén nagy volt az új szemeszterre, hiszen
az els el adás négyszáznegyven regisztrált érdekl d vel kezd dött el.
2012. február 21-én kezd dött a Soproni Nyugdíjasegyetem tavaszi, harmadik
szemesztere. A Nyugat-magyarországi Egyetem és a Kisalföld napilap közös szervezésű rendezvénysorozat hallgatói a szemeszter során öt el adáson vehettek részt. A
helyszínt változatlanul a volt Gyermek- és Ifjúsági Ház biztosította a rendezvény
számára. A regisztráció továbbra is telefonos jelentkezés formájában zajlott. Több
mint Ő00 jelentkez vett részt az el adásokon. A programsorozat utolsó el adásán
meglepetésműsor várta a hallgatóságot. Illetve azok között, akik mindegyik el ad áson jelen voltak, ajándékokat sorsolnak ki, az el z szemeszterekhez haso nlóan. Aki
valamennyi el adáson részt vett, azok között 10ezer forintos ajándékkosarat, a Nyugat étterembe négyszemélyes vacsorameghívást, olasz kávéf z t és kétszemélyes
színházbérletet sorsoltak ki. A kvíz kérdések helyes megfejt i közül továbbra is
Kisalföld által kiadott könyveket sorsoltak ki. 2
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár városa és a Nyugat-Magyarországi Egyetem által szervezett, dr.
Faragó Sándor rektor úr kezdeményezésével, és a Kisalföld napilap által támogatott
nyugdíjasegyetem megalakulásával immár három helyszínen járhatnak el adásokra
az érdekl d id sek. Az els el adásra 2011.november 17-én került sor, majd havonta egy-egy alkalommal folytatódik egészen 2012. május 17.-éig. Hasonlóan a
Gy ri és a Soproni Nyugdíjasegyetemhez a résztvev k leckekönyvet kapnak és
ajándékokban részesülhetnek. Az el adások helyszíne a Biotechnológiai Oktató és
Bemutató Központjának auditoriuma. Az érdekl dést mutatja, hogy az els el adás
alkalmából zsúfolásig megtelt a több mint háromszáz regisztrált részvev vel (Méhes, 2011).
2
Látogatóban a politikai piacon. In: Kisalföld, 2012. március 07. LXVII./ő7.szám
163
Galler Krisztina
Csorna
A helyszínen létrejöv Nyugdíjas Akadémia a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás
feln ttképzési központjának köszönhet en jött létre 2011 novemberében. Az els
el adásra 2011. november 18-án került sor. Az el zetes regisztráció szükségessége
mellett, a résztvev k leckekönyvet és a legalább négy el adáson résztvev k oklev elet is kapnak. Az el adás-sorozatnak a Városi Művel dési Központ biztosította a
helyszínt. A résztvev k nagy várakozással tekintettek a rendezvény-sorozat elé,
hiszen sokan közülük már a Gy ri és Soproni Nyugdíjasegyetemen is részt vettek az
el adásokon. A kezdeti reményeket igazolta, hogy az els el adáson százötven érdekl d jelent meg Csornáról és a környékbeli településekr l (Cs. Kovács, 2011. 1 ).
A Nyugdíjas Akadémia ünnepélyes évzárására 2012. január 26-án került sor. A rendezvényen köszönt t mondott Dr. Turi György, a Csornai Többcélú Kistérségi Tá rsulás elnöke, Csorna Város polgármestere, Gyopáros Alpár országgyűlési képvisel ,
a rendezvény védnöke, valamint Vida István, a sorozat médiapartnere, a Kisalföld
napilap rábaközi szerkeszt ségének vezet je. A műsorban fellépett Gecsényi András
versmondó és a Kerényi György Művészeti Iskola Rubato Band kamarazenekara. A
négy alkalommal megjelent id seknek pedig átadták a megérdemelt oklevelüket.
Százharmincöt ilyen hallgató volt, a Kisalföld napilap emellett jutalomkönyveket
sorsolt ki a legaktívabbak között. A rendezvény-sorozat várhatóan 2012 szét l
folytatódik új témákkal és új el adókkal (Cs. Kovács, 2012).
Kapuvár
Kapuvári Szabadegyetem névvel 2012. január 2ő-én kezd dött el a megye területén
immár ötödik helyszínén az id sek számára megrendezett el adás-sorozat. A program kezdeményez je ezen a helyszínen is, hasonlóan a soproni, a móvári helyszí nhez, dr. Faragó Sándor rektor úr volt. Az el adásokra a város lakosain kívül a kistérség más településeir l is várták a résztvev ket. A részvételt ezen a helyszínen is
el zetes regisztrációhoz kötötték, a jelentkez k számának el zetes ismerete miatt.
Az érdekl d k száma elérte a kétszáz f t. Az el adások helyszíne a kapuvári városháza díszterme lett volna eredetileg, de a nagy érdekl désre való tekintetre már az
els el adás id pontja el tt megváltoztatták. Így a Pet fi Sándor mozi adott hel yszínt a rendezvény-sorozatnak. A negyedik el adást a résztvev k már a Rábaközi
Művel dési Központban hallgathatták meg. A programsorozat 2012. április 28-án
zárult. Az összes elhangzott el adáson való részvételt leckekönyvvel igazolók közül
2 személyes wellness hétvégét sorsoltak a gy ri Hotel Famulus szállodában a Nyugat-magyarországi Egyetem felajánlásával (Turbók, 2012).
Összefoglalás
A megyében országosan egyedülállóan, öt városban zajlanak el adások az id sek
részére. Az 1.-es számú ábrán szemléltetem a rendezvények helyszíneit, melyek
Gy r, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna és Kapuvár. Bizton állítom, hogy Magyarország történetében egyedülálló és még sok éven keresztül is példaértékűnek fog
számítani ez a nagyszerű kezdeményezés.
164
Győr-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek
1. ábra: Nyugdíjasegyetemek Győr-Moson-Sopron megyében
A könnyebb átláthatóság érdekében és összegzésképp készítettem egy diagramot, ami megmutatja, hogy a megyében működ nyugdíjasegyetemek el adásai
mely témákat öleltek fel. Az öt helyszínen, két és fél év alatt összesen 60 el adás
hangzott el!
2. ábra: Az elhangzott előadások száma tudományterületenkénti felosztásban
Leggyakrabban a természettudományos el adások hangzottak el, f ként a biol ógia változatos témaköréb l. Legnagyobb számban még történelmi témákat hal lgathattak a résztvev k. Számos egyedi, de csak egyszeri témát is találhatunk. Ilyen volt
például a rendvédelem, a műgyűjtés, az építészet, a mez gazdaság. A sokszínű p alettát gazdagítja a gerontológia, a turisztika, a névtan, a közgazdaságtan, a jogtud o165
Galler Krisztina
mány, a földrajz és a fizika területéhez kapcsolódó el adások. Gyakrabban hangzo ttak el a társadalomtudomány és a pszichológia tudományához tartozó el adások. Az
id seket leggyakrabban érdekl számítástechnika és internet témaköréb l is hallga ttak öt alkalommal a résztvev k, és a művészetekr l.
Véleményem szerint a Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-Magyarországi
Egyetem is olyan változatos témákat tud biztosítani, nagy szaktudású oktatógárdával, amelyek még hosszú ideig fenn tudják tartani az id sek érdekl dését. Dr. Merényi Mária, f titkár elmondása szerint tervezik a következ szemeszterre vonatkoz óan további Nyugat-magyarországi Egyetemi Karok és ez által lehetséges el adók
bevonását a programba, ami további frissítését eredményezheti a témaköröknek.
Els ként Szombathely városát tervezik bevonni a rendezvény-sorozatba.
166
Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra
H ANG B ARBARA
Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában,
különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra
1. Bevezetés
Az iskolarendszerű középfokú szakképzés problémakörei összetettek, maga a terület
egy komplex, társadalmi-gazdasági, illetve oktatáspolitikai elemek által determinált
közegben értelmezhet . Kutatási témám kiinduló pontja a középfokú szakképzési
rendszer és a társadalmi- gazdasági szféra kapcsolatrendszere, azonban jelen dolgozatban nem vállalkozhatunk mélyebb elemzésre, csupán az általam legfontosabbnak
ítélt pontok kerülnek kiemelésre.
A középfokú iskolarendszerű szakképzés egyik alapvet problémája az, hogy az
iskolaválasztás el tt álló fiatalokat nem tudja megnyerni a szakmatanulást kínáló
perspektívájával. A tanulók inkább a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatást választják, mint a szakmunkásképz /szakiskolákhoz köthet szakmatanulást. A ren dszerváltást követ en, 1990-ben a gimnáziumi tanulók száma körülbelül 140.000 f
volt, amely az évek múlásával fokozatosan n tt,1 míg a szakiskolák adatait figyelve
teljesen ellenkez tendenciát tapasztalhatunk. A rendszerváltás idején 220.000
szakmunkás tanuló volt az országunkban, dönt en fizikai szakmákra beiskolázva.
Azonban az évek múlásával folyamatosan kevesebb diákot számlálhattunk, a mostani, 2012/2013-as tanévben 1Ő0.000 körülire tehet a szakiskolákban tanulók száma. 2
Az el bb ismertetet tendencia is mutatja, hogy a fizikai munkások elismertségének, presztízsének hanyatlása, a szakképzett munkaer alábecsültsége a rendszerváltást követ en indult el, a piacgazdaság megjelenése következtében. A privatizáció
következményeként hirtelen megn tt munkanélküliség, leginkább a „kékgalléros”
szakmákat érintette.
A „fehérgalléros” szakmák ebb l kifolyólag felértékel dtek, el segítve az oktatási expanzió megjelenését. Kényelmesebbnek és munkaer -piaci szempontból biztosabbnak tartották az irodai, ügyviteli, szellemi szolgáltató munkaköröket, nem
csupán a magasabb bérszínvonal miatt, hanem mert nem járt együtt a munkavégzéssel a mindennapos „koszos, melós ruha”. Sajnos a társadalom tagjai nem veszik
figyelembe, hogy a technikai fejl désnek köszönhet en folyamatosan változnak a
szakmai módszerek, az ergonómiai környezet, manapság már tiszta és rendezett
körülmények között dolgozhatnak a fizikai munkát végz szakemberek. Emellett a
Gimnáziumi nevelés és oktatás.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi004.html
2013.január 03.(18:45)
2
Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003.html
2013.január 03.(18:55)
1
167
Hang Barbara
technikai újítások megkívánják a kétkezi fizikai szakmáknál is a pontos, alapos műszaki tudást és sok esetben a kreativitás, személyes „rátermettség” sokkal nagyo bb
teret kap, mint egy irodai állásnál.
A szakmatanulás felé orientálódást már az általános iskolában is szorgalmazni
kellene, ahogyan a németországi példa is mutatja. Azonban Magyarországon az
alapfokú oktatás gyakran nem szentel elegend figyelmet arra, hogy megismertessék
a tanulókkal a munka világát, hogy bemutassák a diákoknak a karrierlehet ségeket,
ezáltal szembesítve saját készségbeli er sségeikkel és gyengeségeikkel. Kevésbé
elfogadott az, hogy minden tanuló különböz kompetenciákkal, képességekkel rendelkezik, pedig ennek a ténynek az akceptálása elengedhetetlen a modern irányzat, a
konstruktivista pedagógia kivitelezéséhez. Csekély hangsúlyt helyeznek a szakmatanulásra, pedig a középfokú iskolaválasztás már egy nagy lépést jelentene az egyéni
szakmai életút megalapozásában. A szakiskolák esetében ezért is inkább az úgynevezett „maradék-elv” érvényesül, többnyire azok választják ezt az iskolatípust, akik
hátrányos helyzetük miatt eleve lemondanak a fels oktatásról, vagy éppen a besz űkült lehet ségek miatt (családi, földrajzi hátrányok, iskolai kudarcok, átlag alatti
képességek stb.) nem is gondolhatnak egy „er sebb” gimnázium vagy szakközépi skola elvégzésére. 3
A szakképzés be-és kimeneti követelményeit az Országos Képzési Jegyzék foglalja magába, amely a kés bbiekben részletesebb bemutatásra kerül. Az OKJ-t 2006
óta a kompetencia-elvű megközelítés jellemzi, azonban ennek valós átültetése problémás. A szakmákat oktató intézményekben még mindig túl nagy szerepet kap az
elméleti oktatás, a hagyományos, tudásközpontú pedagógia a jellemz irányvonal, a
gyakorlatiasságot, kooperatív módszereket kívánó tanítás háttérbe szorul. Ezáltal a
szakmai műveltséget a munkaer -piaci elvárásokhoz képest gyakran hiányosan sajátítják el a tanulók. Nem véletlen a kamarai szándék a gyakorlati órák növelése és a
vállalati gyakorlat er sítése kapcsán. Napjainkban az a lényeges, hogy a munkavállaló megfelel min ségben, megadott határid n belül teljesíteni tudja a rábízott fel adatot. Felértékel dött a munkát végz személy munkamorálja, együttműködési hajlandósága, kommunikációs készsége és problémamegoldó képessége. Ezek, megfelel gyakorlati óraszám mellett könnyedén elsajátíthatók.
A középfokú szakképzés választásától távol tartja a fiatalokat az is, hogy a fiz ikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete arányaiban messze elmarad a szellemi
munkát végz k havi bruttó átlagkeresetét l. .4 5 A nemzetgazdaság szinte minden
területén jóval nagyobb fizetést kapnak az utóbbi kategóriába tartozók és aránytalanul alacsony az el bbi csoportba tartozók bére. A fizikai foglalkozásúak havi bruttó
átlagkeresete változó, nem kiegyensúlyozott és alacsony tartományokban mozog.
F leg az épít ipar és az egészségügy területén kritikus a helyzet, amin a kötelez
Dávid János et al.: Úton a második struktúraváltás felé? A kékgalléros szakmák radikális
presztízscsökkenése. Székesfehérvár, 2008.133-135 p.
3
A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban.http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli013.html2012.december
27.
4
(14:55)
5
A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli015.html
2012.december 27. (15:10)
168
Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra
minimálbér sem változtat érdemben. Ennek megváltoztatása (növelése) lényegesen
emelné a kétkezi fizikai szakmák presztízsét és vonzerejét, amely több társadalmi gazdasági problémára is megoldást nyújtana.
Lényeges probléma napjainkban az iskolákból való lemorzsolódás is. A korai i skolaelhagyás, a szinten belüli és a szintek közötti lemorzsolódás, megfigyelhet az
oktatás minden lépcs fokán. Körülbelül 20.000 f re tehet azoknak a száma, akik
nem tanulnak tovább az általános iskola elvégzése után. A társadalom folyamatosan
6
újratermeli a végzettség és kompetenciák nélküli embereket.
ket els sorban a
szakképzéssel lehetne visszacsábítani a tanuláshoz, hiszen feltehet leg több sikeré lménnyel gazdagodnának egy szakiskolában, mint egy elméletközpontú gimnáziu mban. Valamint a munkaer -piaci igényeket is jobban ki lehet elégíteni a megszerzett
szakmai kompetenciákkal.
A lemorzsolódás okai sok tényez re vezethet k vissza. A földrajzi hátrányból
adódóan sok tanulónak nehézkes az iskolai intézmény megközelítése, a folyamatos
ingázás sok esetben kivitelezhetetlen, mert nem áll megfelel anyagi háttér a tanuló
mögött. A rossz pénzügyi helyzet következtében nem rendelkeznek a tanulók megf elel , nyugodt, tanulást el segít otthoni környezettel, a mindennapi megélhetés a
napról napra élés körül forog a nélkülöz családok élete, nem az oktatás hangsúlyozásán. Napjainkban is el fordulhat az, hogy a gyermeknek fel kell adnia tanulmányait annak érdekében, hogy a családját fenntartsa. Az utóbbi leginkább a perifér ikus területeken jellemz a Dél-Dunántúlon elterül Ormánságban és az Északkeleti
ország részben, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.
Ezeken a területeken a lakosság életszínvonala jóval alacsonyabb, mint például a
Közép-magyarországi, vagy nyugati régiókban. Emellett a lemorzsolódást okozhatja
még az is, hogy a gyermek szülei milyen végzettséggel és felfogással rendelkeznek,
milyen a rálátásuk a világra. Megfigyelhet , hogy azoknál a diákoknál, ahol a szül k
iskolázottsága a 8 osztály végzettséget sem éri el, 30-35%-os a kimaradási arány a
szakképzést nyújtó intézményekb l.7 Túl nagy változás e téren akkor sincs, ha a
szül knek meg van az alapfokú végzettségük. A középfokú végzettséggel rendelkez
szül k gyermekeinél láthatunk el ször pozitívabb mutatókat, itt már alacsonyabb a
kimaradási arány, ahogyan a fels fokú végzettséggel rendelkez felmen k gyereke inek esetében is. 8
A középfokú szakképzés (gondoljunk els sorban a Híd-programra), oktatási
rendszerünk fontos csatornája a hátránnyal rendelkez tanulók számára. Emellett
munkaer -piaci funkciója is nagyon fontos. Magyarországon Körülbelül őő%-ra
tehet a foglalkoztatottak száma, és ez a tendencia az elmúlt 1ő évben nem is vált ozott érdemlegesen. A foglalkoztatás b vítésére a szakképzés támogatása lehet az
egyik eszköz. Hiszen a szakképzett fiatalok már 20-21 évesen munkát tudnak vállalni, addigra megszerzik a szükséges szakmai tudást és végzettséget ahhoz, hogy me gfelel munkaer vé váljanak. A fels fokot végz k tanulmányaik miatt kés bb lépnek
Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújítás áért. Szerk.: Fazekas Károly et al. Budapest, 2008.
7
Kerékgyártó László: Helyzetkép a hátrányos helyzetű fiatalok feln tt képzés és foglalkoztatás keretében történ felzárkóztatásáról. Szakképzési Szemle, 200ő/2. pp. 1Őő-179.
8
Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújítás áért. Szerk.: Fazekas Károly et al. Budapest, 2008.103 p.
6
169
Hang Barbara
ki a munkaer piacra, így az is el fordulhat például, hogy 2ő évesen is még a szül k
tartják el gyermeküket. A foglalkoztatottság azokban az országokban magas, ahol a
szakképzésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek, valamint a feln ttképzés is kiemelk ed szerepet tölt be. Ezért hazánkban is nagyobb figyelmet kellene szentelni a szakés feln ttképzésre. Ha ez sikerül, akkor nagy eséllyel javíthatunk a foglalkoztatot tsági adatainkon. Ezáltal megoldáshoz segíthetjük az elöreged társadalom j elenségéb l fakadó problémákat, hiszen az aktív korúak jelent s része nem dolgozik Magyarországon, azonban a társadalmi problémák kezelése érdekében a teljes vagy azt
megközelít foglalkoztatottság felé kell törekednünk.
Jelen kutatás az eddig felvázolt keretekbe illeszkedik, és egy kevésbé vizsgált
területet ölel fel, a szakmák népszerűsítésének egyik eszközét mutatja be.
2. Kutatás eredményeinek bemutatása
Magyarországon a gazdasági és iparkamara pártolja leginkább a szakképzés fejl d ését. A gazdasági szervezet küldetésének tekinti a szakképzés óvását, rendezését,
építését és támogatását. A szakképzési törvény 9 alapján a gazdasági kamarák feladata a tanulószerz dések el készítése, megkötése, amelyek biztosítják a gyakorlati
képzés biztonságát, a központi követelményeknek megfelel munkaer képzést, v alamint azt, hogy a tanulóknak gazdasági újításokat követ oktatásban kell részesülniük. Megköveteli, hogy a gyakorlati helyen történ képzésnek ingyenesnek kell
lennie, a tanulóknak pedig biztosítani kell a rendszeres havi pénzbeli juttatást. Emellett, a kamara kiemelt szerepet tölt be a vizsgáztatásban, a mestervizsgáztatásban és
a gyakorlati képzés szervezésében.10 A gazdasági szervezet fejlesztette ki a szintvizsga rendszert is, amely alapján még a záróvizsga el tt, fel lehet mérni a tanulók
szakmai tudását, így ha esetleg hiátusok merülnének fel, még van id a pótlásukra. 11
A kamarára egyre nagyobb felel sség hárul. 2007-ben 16 szakmát helyeztek a
gondozásába, amelyhez 11-et hozzácsatoltak az azt követ évben. 2010 szén már
megközelít leg 130 szakmáért felelt a gazdasági szervezet.12 Els sorban az épít ipari és ipari szakmák felügyeletét kapta meg. A kamarának a pályaorientáció hangsúlyozása is fontos, valamint a kétkezi szakmák bemutatására is komoly hangsúlyt
fektet. Ezt az irányvonalat megragadva fogalmaztam meg dolgozatom hi potézisét is.
A kereskedelmi és iparkamara és a támogató vállalatok által szervezett Szakma
Sztár Fesztivál el segíti a fizikai szakmák presztízsnövelését, középfokú szakképz ési rendszerünk nagyobb elismerését, a gazdaság szerepl i és az oktatás résztvev i
közötti kapcsolatrendszer b vítését, meger sítését, ezzel képviselve és közvetítve az
európai és világszintű (EuroSkills, WorldSkills) szakmai versenyek küldetéstudatát,
célját.
A versenyek részletesebb bemutatása el tt, lényegesnek tartom a magyarországi
szakképzés ismertetését a teljesség igénye nélkül. Ha összevetjük Magyarország
A szakképzésr l szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról. In: Magyar Közlöny,2012. 7Ő.szám. www.magyarközlöny.hu/pdf/13Ő16 2012.november.06. (19:57)
10
Velkey Gábor: A (szak) képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása. A kamarák
szerepe
a
szakképzés
szervezésében.
http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/velkey_ertekezes.pdf 2012. november 07. (17:30)
11
Vámosi Tamás: Képzés, Tudás, Munka. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2011.1Ő9 151 p.
12
U.o. 151 p.
9
170
Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra
szakképzését, a nyugat európai szakképzési rendszerekkel, láthatjuk, hogy oktat ásunk jelent sen elméletorientált, gyakorlati képzésünk min ségében és mennyiség ében egyaránt elmaradott. Ennek következtében a technikai újítások, változások nehezebben követhet k , elérhet k. Ebben a változást a duális képzés hozhatja el,
amely 2012 óta Magyarországon is jelen van. A módszer Németországból származik, így nem véletlen, hogy a német leányvállalatok az els számú kezdeményez i a
duális képzés elterjesztésének. A gy ri Audi gyárnak 13 vagy a kecskeméti Mercedes
komplexumnak 14 egyaránt kiemelked a szerepvállalása az oktatás e területén. A
duális képzés egy er s gyakorlati tudást ad, amelynek következtében a szakképzett
fiatalok a munkaer piacra kilépve bárhol, könnyedén megállják a helyüket. Ebb l
kifolyólag alacsonyabb a pályakezd munkanélküliek száma azokban az országo kban, (Ausztria, Szlovénia) ahol a duális képzés már teret nyert magána k, így a foglalkoztatottsági rátájuk is kedvez bb képet mutat.
A szakközépiskolák általános és szakmai alapozó képzést nyújtanak és az érettségire is felkészítenek. A szakiskolában a régi rendszer szerint általános és szakmai
alapozó képzésre volt lehet ség az els két évben. Ezután szakmától függ en, egy
évt l három évig terjed szakképzés vehette kezdetét. Napjainkban azonban ez megváltozott, ismét az 1998-ban bevezetett 18 éves tankötelezettség el tti struktúra lett a
meghatározó, amely szerint az alapfokú végzettség megszerzése után három évig
tartó képzésben lehet elsajátítani a szakmai műveltséget. Az el bbiekben már említésre került, hogy a szakközépiskolákban és szakiskolákban oktatott, államilag elismert képzések, be-és kimeneteli követelményeit az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)
foglalja magába. Rendszerezve sorakoztatja fel a szakmákat, az 1993-as megalakulása óta számos módosításon ment át, alkalmazkodva a szakképzés folyamatosan vá ltozó világához. 15
A szakképzési rendszerünkr l csak akkor nyerhetünk teljes képet, ha figyelembe
vesszük az iskolarendszeren kívül folyó oktatást is. A Térségi Integrált Szakképz
Központok (TISZK), abból a célból jöttek létre, hogy gazdaságosabbá tegyék a
szakképzést azáltal, hogy egy közös intézménybe koncentrálják a szakmai oktatást, a
tanuláshoz szükséges eszközöket is egy helyre tömörítik. A Regionális Képz Központokban (RKK, jelenleg Türr István Képz és Kutató Intézet, országos hálózattal)
is folyik szakképzés, amelyek els sorban a rendszerváltás okozta munkanélkül iség
megszűntetésére illetve csökkentésére jöttek létre. A szakképzés támogatásában
fontos szerepet játszanak a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB, 2012
el tt RFKB) amelyeknek a feladata, a szakképzés támogatására szánt összeg megf elel elosztása megyei szinten.
3. A szakmai tudást megmérettető versenyek
3.1. EuroSkills, WorldSkills
Az Euroskills és a Worldskills a kétkezi fizikai szakmák megmérettetései, els dleges
céljuk a szakképzés népszerűsítése és pártolása, a kormányzatok és a gazdasági szeKiss Géza: Évtizede duális képzés folyik Gy rben az Audinál Nem csak várták megcsinálták. In: Üzleti 7, 2010. november
14
Ulrich Jäger: Jó bizonyítvánnyal tartós munkaviszony a Mercédesnél. In: Üzleti 7,
2011.május
15
Vámosi Tamás: Képzés, Tudás, Munka. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2011.87. p
13
171
Hang Barbara
repl k bevonásával. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a versenyek során arra, hogy a
vállalatok, cégek jelenléte, támogatása szükséges a szakképzés világában, hiszen a
gazdaság progresszív növekedését eredményezheti a min ségi szakmaoktatás. A
szakmai rendezvény versenypalettáján a régi szakmák mellett az új, modern szakmák is felsorakoznak, bemutatva és ötvözve a hagyományos szakmák szépségét a
legújabb technológiákkal (környezetbarát technológiák). 16
A Worldskills támogató partnerei nem kisebb cégek, mint a Siemens, a Würth,
3M, Autodesk, Cisco Systems Inc, Festo, Fluke Corporation, Lincoln Electric, Saint Gobain vagy a Samsung. Globális partnerként megfigyelhetik a világ több szakképzési rendszerét is, rálátásuk van a folyamatos újításokra, változásokra. Lehet ségük
van a tapasztalataikat megosztani a kormányzással és az oktatás résztvev ivel annak
érdekében, hogy a szakképzés megfelel en elégítse ki a munkaer -piaci igényeket. 17
3.2. Szakma Sztár Fesztivál
3.2.1. A verseny
A Szakma Sztár Fesztivál az EuroSkills-nek és a WorldSkills-nek a magyarországi
megfelel je. A verseny magába foglalja a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt
(SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). A Kereskedelmi
és Iparkamara, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett rendezvény, 2008 óta évente vonzza a szakmát tanulókat egy közös megmérettetésre. A
folyamatosan b vül versenyen a legutóbbi, 2013 áprilisában megrendezett budapesti dönt n, már 39 szakmában indulhattak a versenyz k. 18 A verseny célja a szakképzés népszerűsítése, akár már a 1Ő éves korhoz köt d iskolaválasztáskor, ugyanis
számos általános iskolai diák is megfigyelhette, nyomon követhette a verseny menetét, a versenyz k technikáit, az egyes kategóriák szépségeit, izgalmait. Parragh Lás zló az MKIK elnöke így fogalmazott. „ Az elmúlt öt évben sikerült közbeszéd tárgyává tenni a szakképzést. Megértetni a magyar politikával és a társadalommal, hogy
szakképzettség nélkül nem lehet növelni a foglalkoztatást és nem lehet növelni az
ország versenyképességét, ezeken keresztül pedig a mindennapi életünk színvonalát.”19
3.2.2. A Versenyszabályzat tartalma
A verseny kiírás a Magyar Közlönyben és a rendezvény honlapján, a szakma sztar.hu-n érhet el. Azok a tanulók indulhatnak a kihíváson, akik végz s, iskolarendszerű képzésben résztvev , nappali tagozatos diákok. Az OSZTV-n való részvétel érettségihez, vagy a középiskolai utolsó évfolyam elvégzéséhez kötött, míg az
SZKTV a szakiskolákban tanulók számára nyújt versenyzési lehet séget. Elméleti és
gyakorlati feladatok egyaránt összetev i a versenynek, a budapesti dönt t megel z en egy helyi és egy központi el dönt n kell teljesíteniük az indulóknak. A vállalkozó szelleműeknek a saját iskolájuk igazgatójától és gyakorlati helyük vezet jét l kell
aláírást kérniük az induláshoz. A dönt az OKJ-ban, meghatározott modulok alapján
bonyolódik le. A moduláris szerkezetnek köszönhet en a szakmák közti átfedés
16
Competition rules from WorldSkills. www.worldskills.org
Global Industry Partners. http://www.worldskills.org/index.php?option= com_content&
task=blogcategory&id=103&Itemid=992013.01.06. (18:18)
18
SZSZF versenykiírás
19
Parragh László az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) elnöke
17
172
Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra
könnyebbé és egyszerűbbé vált,20 annak a diáknak, aki teljesíti a gyakorlati és szóbeli versenyfeladatát minimum 60 %-ra, nem kell kés bb záróvizsgát tennie az el bb
említett modulokból. Ha minden egyes részfeladatánál eléri a 60%-ot, mentesül a
teljes szakmai vizsga alól. 21 Az a tanuló, aki igazán jól teljesít, esélyt kaphat a továbbjutásra a EuroSkills-re és a WorldSkills-re.
3.2.3. Cégek vállalkozások szerepe, részvétele
A vetélkedés támogatásában a kamara mellett lényeges szerepet vállalnak a szponz orok is. Az egyes cégek közreműködése segíti és biztosítja az alapanyagok kell
mennyiségét, a versenyrészek akadálymentes lebonyolítását. Ilyen vállalat például: a
Schneider Electric a Trilak a Gigi Cosmetic és az Alveola is. Számos olyan szakma
van, ahol az iskolában elsajátított technikák nem elegend ek a versenyen való ere dményes szerepléshez. Ezeknek az újításoknak a megismerését a vállalkozások és
támogatók biztosítják az indulóknak, ezzel is mutatva a cégek elengedhetetlen szerepét a szakképzésben. Például a Wienerberger továbbképzést biztosított a k műves
tanulóknak versenyt megel z id szakban.
A Gigi Cosmetic a kozmetikai piac egyik meghatározó szerepl jeként, komoly
támogatást nyújt a kozmetikus verseny kategóriában résztvev versenyz knek. Az
Alveola kozmetikai céggel egyetemben min ségi termékeiket a versenyz k rende lkezésére bocsájtják. A vállalatok részvétele mind két oldalról megközelítve pozitív
következtetést eredményez. Egyrészt a cégek oldaláról tekintve láthatjuk, hogy a
gazdasági piacon való fennmaradáshoz bizony nem csak a megfelel eszközök kellenek, hanem olyan szakemberek, akik korrekt módon használják is a zokat. A verseny lehet vé teszi az adott szakma kiváló, kezd művel inek felkutatását. Ez az a
hely, rendezvény, ahol a jól felkészült utánpótlás egy területre tömörül, tisztább
képet nyújtva a cégeknek a jelenlegi szakmai képzés helyzetér l, eredményességér l. Másrészt a versenyz k szemszögéb l vizsgálva, lehet ségük adódik a szakmájuk
el rehaladását el segít vállalatokkal megismerkedni. Érdekes tényként megemlíteném, hogy Magyarországon csak ezen a rendezvényen tudják egyedül a kozmetikus
tanoncok megmérettetni magukat. 22
A kozmetikus szakma egy közkedvelt és népszerű szakma, de ne feledkezzünk
meg a hiányszakmákról sem. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság az épít ipar pangását eredményezte Magyarországon is. 23 Tóth Balázs, okleveles építész így
fogalmazott.„ Az oktatás és képzés ilyenkor értékelődik fel. Nagyjából úgy gondo ljuk, hogy lejjebb már nem mehet, nem süllyedhet az építőipar teljesítménye. Tehát
egyszer csak elindul fölfelé és a jól képzett magas színvonalú fiatal munkaerőre
szükség lesz.”24 A válság ellenére a k műves és egyéb, a szakterülethez kapcsolódó
szakmák még mindig hiányszakmáknak 25 min sülnek. A társadalom lassú elöregedéVersenyszabályzat. www.szakmasztar.hu 2012.október 28. (18:18)
Vámosi Tamás: Képzés, Tudás, Munka. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2011. 1ő2.p.
22
Aubéli Vanda: Akik arcukat adják a versenyhez In: Üzleti 7,2010.június
23
Koji László: ÉPÍT K NAPJA - Az építési ágazat helyzetértékelése, súlyponti problémái és
2009. évi várakozásai 2012.november 07. (15:55.)
http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1377&Itemid=52
24
Tóth Balázs-okleveles építészmérnök, versenybizottsági tag.
25
Számalk
Szakképzési
Központ:
Hiányszakmák
2012-2013.
2010.11.07.(16:17)http://www.tanfolyam-kepzes.hu/hianyszakmak-2012---2013.html
20
21
173
Hang Barbara
se következtében évr l évre kevesebb fiatallal kell számolni, így alapvet en kev esebb gyermek kerül be a középiskolai oktatásba, ami egyértelműen negatív irányba
mozdítja el a szakmát tanuló diákok mérlegét. Emellett fontos szempont, hogy a
szakmák zöme nincs a társadalom szintjén kell képpen megbecsülve és megfizetve.
Véleményem szerint mindenkinek van minimum egy olyan ismer se, aki külföldön
próbált szerencsét egy szakmával a kezében és sokkal nagyobb megbecsülést kapott,
mint Magyarországon. „A külföldre orientálódás nem baj, hiszen a tapasztalatszerzés fontos szempont. Azt kell elérni, hogy a külföldön szerencsét próbálók visszajöjjenek hazájukba, kibővített tudásukat itthon kamatoztassák” – nyilatkozta Cséfalvay
Zoltán gazdasági államtitkár. Természetesen a szakmákat körülleng negatív dolgok
megváltoztatása egy igen hosszú folyamat, de els lépésként a szakmákat népszerűsít országos verseny szervezése és lebonyolítása is sok ember fejében változásokat
idézhet el .
4. Saját kutatási eredmények
Kutatási tevékenységem a szakirodalmi források feldolgozásán túl primer kutatás okat is tartalmazott. A vizsgált témakör nem sok forrással rendelkezik, nem tekinthet
egy „slágertémának”, ezért az információkat a közvetlenül érintett személyekt l
gyűjtöttem be. Mélyinterjút készítettem öt olyan személlyel, akik kiváló eredményeket értek el a Szakma Sztár Fesztiválon, valamint három, ket támogató céggel,
illetve a megyei kamara szakért jével. A kutatás felvállalt nehézsége, hogy kevés
kutatható forrás áll rendelkezésre.
Vizsgálatom fontosabb pontjait és f gondolati felépítését megjelenítettem a nekik feltett kérdéseimben. Arra kerestem választ, hogy az SZSZF mint rendezvény
miként hathat a szakképzés, és egyáltalán a kétkezi szakmák megítélésére, presztízsére, illetve egyfajta egyéni életutat felvillantva, hogyan és mennyiben befolyásolta
a rendezvény a szakmai el rehaladásukat. Az interjúk során hallottakat szakmailag
összegeztem, megragadva a kutatás irányához tartozó fontosabb információkat és
tényeket, másrészt próbáltam azokat a személyes karrierrel, életúttal, szakmai sik erekkel kapcsolatos élethelyzeteket felvillantani, amelyek – szubjektív keretekbe
ültetve ugyan – de jól jelzik azt a fajta példamutatást, ami fontos lehet a szakképzési
rendszer presztízsnövelésében.
Az interjúk összegzése alapján egyértelműen kimondható, hogy a rendezvény
pozitív szerepet tölt be a fizikai szakmák elismerésének folyamatában. Céltudatosságot és magabiztosságot növel, ami a jó és sikeres vállalkozás vezetéséhez elengedhetetlen. Emellett szakmai kapcsolatokat indukál a tanulók és a gazdasági szféra
szerepl i közt, ami nélkülözhetetlen a gazdaság fejl désében. Az általános szakmai
összefüggések mellett kiragadnék néhány elemet az elhangzott interjúkból.
A rendezvény minden évben növekv népszerűséget könyvelhetett el, az érde kl d iskolák diákjai, az osztályok, csoportok ‒ a korábbiakhoz hasonlóan ‒ egynapos
szakmai kirándulás keretében ingyenesen vettek részt a programon. A fesztiválra
2012-ben hozzávet leg 12.000 látogató jutott el, közülük ‒ minden megyéb l a ter ületi kamarák szervezésében, közel 200 autóbusszal ‒ több, mint 9.000 diák. Ezek 30
százaléka az általános iskolákból érkez 6‒7. osztályos, közvetlenül pályaválasztás
el tt álló fiatal volt. A látogatók további részét a budapesti iskolák diákjai, az éri ntett szakképesítésekben érdekelt cégek, gazdálkodó szervezetek munkatársai, a sza kképzésben résztvev és vezet szakemberek adták. A verseny f célkitűzése a gyakorlatigényes, ”fizikai” szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése,
174
Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra
a szakmunkás pályamodell bemutatása és népszerűsítése révén. A rendezvény egyé rtelműen el segíti a pályaválasztást és pályaorientációt. A tanulókra ösztönz leg hat,
megmérettethetik magukat, képet kapnak tudásukról, a sikerélmény hatására n a
motivációjuk. A fiatalok egy számukra új, kötetlen formában mérhetik össze tudás ukat a verseny fesztivál hangulatában, és ami talán a legfontosabb, a verseny során
lemodellezésre kerülnek a szakma legfontosabb mozzanatai, eljárási módja, mó dszertana. Sokunkban él tévképzet adott szakember munkáját, munkakörülményeit
tekintve, hiszen nem is lehet nyomon követni a technikai, technológiai, ergonómiai
fejl dést. Ezek a szituációk, versenyhelyzetek nagyon sok segítséget nyújtanak a
valós kép kialakításában és a társadalomnak való közvetítésben.
Interjúalanyom a pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola tan ulójaként negyedik helyezést ért el a b rdíszműves kategóriában a Szakma Sztár Feszt ivál 2012 áprilisában rendezett dönt jében. Várhelyi Nóra azért választotta a b rdíszműves szakmát, mert kézügyessége már fiatalon kiemelked nek bizonyult. A
tehetségét és kitartását felismerve javasolták tanárai a versenyen való indulást. A
tudását, leleményességét a rendezvényen is bebizonyította, kiváló eredményével
sikeresen képviselte gyakorlati helyét és az iskoláját. A megmérettetésen szerzett
eredményéb l adódóan egyértelművé vált számára, hogy a kés bbiekben is ebben a
szakmában szeretne dolgozni. Saját vállalkozást alapítana, ahol megvalósíthatja
önálló gondolatait, el térbe helyezheti kreativitását. Elhivatottsága és lelkesedése
véleményem szerint elengedhetetlen hozzáállás egy sikeres vállalkozáshoz.
Második interjúmat Gy ri Kolossal készítettem, aki a Pollack Mihály Műszaki
Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulójaként, ötödik helyezést ért el a
Szakma Sztár Fesztiválon, magasépít technikus szakmában a 2010/2011-es tanévben. Két fontos szempont ösztönözte a szakmaválasztásnál. Els sorban bels mot ivációja sodorta erre az életpályára. Kedvez nek és érdekesnek találta az építész
világ adta lehet ségeket, másrészr l pedig a környezetének támogatása er sítette
meg választását. Olyan végzettséget szeretett volna szerezni, ami hasznos és kamatoztatható. Másodsorban a háttérb l hangoztatott érvek, hogy egy szakmával a kezében több lehet sége lesz majd a középiskola végén, mint egy sima érettségivel,
meggy z nek bizonyultak.
Tanulmányait kib vített tananyaggal kezdte, hiszen képzésének elején, nulladik
évfolyamban nagy hangsúlyt fektettek az idegen nyelv oktatására, az esetében a
német nyelv tanulására. Az ekkor megszerzett tudást már a középiskolai éveinek
végén is hasznosítani tudta, hiszen Németországban pár hetes gyakorlaton vett részt.
Amellett, hogy ez nyelvgyakorlásnak remek lehet ség volt, sok új technikát is me gismerhetett és elsajátíthatott ott. A kés bbiekben pedig egyértelműen javára válhat a
megszerzett nyelvtudás. A napjainkban oly gyakori külföldi munkavállalás e képzettség mellet neki nem jelenthet problémát.
Több éves szorgalmas kitartása és munkája kifizet dött, mikor a szakmai tanárai
bizalmat szavaztak neki és támogatták a szakmai versenyen való részvételét. Er s
motiváló tényez volt a modulrendszer adta lehet ség, miszerint ha eléri a 60 % -ot
egy adott modul részb l, akkor nem kell azt már teljesítenie a tanulmányai végén.
Ha pedig mindenben megszerzi az el bb említett százalékot, mentesül az eg ész záróvizsga alól.
A megmérettetés több fordulós volt. Az els forduló az elméletre koncentrál ódott, amelyet Pécsen rendeztek meg. Ezt követ en az el dönt re Dunaújvárosban
került sor, ahol már a gyakorlati feladatokat is teljesíteni kellett. Ezen a vers eny175
Hang Barbara
helyszínen kizárólag a magasépít technikus szakma szerepelt, a budapesti dönt vel
ellentétben, hiszen ott már az összes verseny kategória megjelent.
A megmérettetés három napos rendezvényként volt felépítve, látványos eleme kkel színesítették a műsort. A híres fellép kt l kezdve a lelkes tánccsapatokon át soksok ember dolgozott a műsor min ségi kivitelezésén. A szervezettség a verseny
minden részletére kiterjedt. A kell mennyiségű és min ségű alapanyagok biztosít ása, a cégek által is összehangolt szervez i munkát igényelt, ahogyan a versenyfeladatok sokasága is. Például a magasépít technikus szakma sokrétűségéb l adódóan,
a versenyz knek részfeladatként, a mellettük dolgozó és versenyz k művesek
munkáit, technikáit kellet megfigyelniük, és elemezniük.
A verseny alatt Kolosnak sikerült teljesítenie mindenben a minimum százalékot,
így az év végi vizsgák alól mentesült. Ezáltal az osztálytársaihoz képest jóval hamarabb, már májusban megkezdhette a munkakeresést. Sikerrel is járt, közvetve has znot is tudott csiszolni a megszerzett tudásából, a versenyen való szereplést jó referenciaként működött. Középiskolai tanulmányai után elvégzett még egy munkav édelmi ismereteket tartalmazó tanfolyamot, majd egy munkavédelmi tevékenységet
végz cégnél kapott megbízást, ahol kifejezetten azért választották t, mert magasépít technikusi szakmával is rendelkezett. A cégnek ez számos el nyt jelentett,
els sorban azt, hogy nem kellett külön energiát fordítania a betanítására, ha egy
építkezésre küldték ki. Átlátta a folyamatokat, értette, hogy mit, miért csinálnak.
Interjúmból kiderült, hogy középfokú végzettséggel is sok minden elérhet és
kivitelezhet . Remek lehet ségek tárulnak a szakmát min ségi szinten művel k
el tt. A verseny segíti az egyes szakmák részletesebb megismerését, tekintélyének
növelését és elfogadottságát.
5. Összefoglalás
A szakirodalom áttekintéséb l, a kamara szakmai véleményéb l és a mélyinterjúk
tartalmából kirajzolódik az, hogy a Szakma Sztár Fesztivál el segíti a kétkezi fizikai
szakmák felértékel dését, pozitív megítélését hazánkban. A rendezvény a nagy látogatottságával hozzájárul a szakmák megismeréséhez, els sorban a 1Ő éves korban
lév fiatalok orientálódását pártfogolja. Lényeges megismertetni a diákokkal, hogy
milyen el nyei és lehet ségei vannak a szakmáknak, ugyanis a már említett oktatási
expanziónak köszönhet en, egy fiatal feln tt inkább a fels oktatásba való bejutást
tűzi ki céljául a középiskolai tanulmányai elején, mint sem egy középfokú szakma
megszerzését. Hiszen a társadalom azt sugallja, hogy csak akkor érvényesülhet valaki, ha magas végzettséget szerez. Igen, de azok, akiknek nincs lehet ségük vagy
megfelel képességük a fels oktatás ugródeszkáját átugorni, k vajon miért ne érv ényesülhetnének? A középfokú és fels fokú végzettségű emberekre egyaránt szüksége van a társadalmunknak. A híres vállalatok, cégek támogatásából adódóan a gazdasági világ is felfigyel a versenyre, a háttérben lév cégek száma folyamatosan,
évr l-évre növekv tendenciát mutat, ezzel is növelve az esemény tekintélyét, presztízsét. A vállalatok megfigyelhetik, felfedezhetik az új generáció szakembereit, le gújabb tehetségeit, a versenyz k számára is kiugrási lehet séget biztosítva ezzel.
Szakképzési rendszerünk visszaigazolást nyerhet a rendszer újításainak eredményességér l kiszűrheti a még módosítást igényl területeket, részeket. Emellett fokozatosan n a dönt ben résztev tanulók száma, egyre több olyan diák van, aki tudása és
felkészültsége alapján eléri, vagy akár meg is haladja az indulásnál elvárt szakmai
176
Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra
mércét. Mindezekb l kifolyólag a verseny el mozdítja szakképzésünk megbecsülését, a kétkezi munka nagyobb elfogadását, elismerését.
Irodalomjegyzék
A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli013.html 2012.december 27.
(14:55)
A regionális fejlesztési és képzési bizottságok megalakulása, működése 2001-2005.
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16187 2013.január 05.(19:44)
A szakképzésr l szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról. In: Magyar Közlöny,2012. 7Ő.szám. www.magyarközlöny.hu/pdf/13Ő16 2012.november 06. (19:57)
A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli015.html 2012.december 27.
(15:10)
Aubéli Vanda: Akik arcukat adják a versenyhez In: Üzleti 7,2010.június
Balázs Éva – Kocsis Mihály – Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2010.
Oktatáskutató és Fejleszt Intézet, Budapest, 2011, ő91 p.
Benedek András: 10+1 kérdés a szakképzésr l. Szakképzési Szemle, 199ő/11. pp. 6-11.
Benedek András: Milyen jöv vár az iskolarendszerű szakképzésre? Köznevelés, 199ő/ő1. pp.
7-10.
Benedek András: Szakképzés-politika európai kitekintésben. NSZI, Budapest, 1997, 88 p.
Benedek András: Piacgazdaság és szakképzés. A XXI. Század kihívásai Magyarországon:
néhány szakképzési példa. Szakképzési Szemle, 1998/1Ő. pp. 7-17.
Benedek András (szerk.): Tanulás életen át (TÉT) Magyarországon. Tempus, Budapest, 2009,
256 p.
Benedek András: Változó szakképzés. A magyar szakképzés szerkezetének változásai a XX:
század utolsó negyedében. Okker, Budapest, 2003, 2ő2 p.
Benke Magdolna (szerk.): Változások, kihívások és szükséges reformok: Összefoglaló a
magyar szakképzési rendszerr l. NSZI, Budapest, 1997, 63 p.
Cedefop Refernet Magyarország Hungary: A szakképzés Magyarországon 2011. Budapest,
Oktatásfejlesztési Observatory Központ, 2010. http://www.observatory.org.hu/wp content/uploads/2012/03/CR_final_2011_HUN.pdf 2012.november 12. (22:42)
Competition rules from WorldSkills. www.worldskills.org 2013.január 06.
Dávid János et al.: Úton a második struktúraváltás felé? A kékgalléros szakmák radikális
presztízscsökkenése. Székesfehérvár, 2008.133-135 p.
Derényi András – Mártonfi György – Sinka Edit – Tót Éva: Áttekintés az Oktatás és képzés
2010 munkaprogram hazai megvalósításáról az egész életen át tartó tanulás szemszög éb l. OFI, Budapest, 2007, 60 p.
Farkas Péter: A szakmatanulásra történ felkészítés a nemzetközi gyakorlatban. Szakképzési
Szemle, 2007/2, pp. 213-238.
Fazekas Károly – Köll János – Varga Júlia (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. ECOSTAT, Budapest, 2008
Garai Péter: A magyar szakképzés kórrajza. Human Exchange, Kaposvár, 2009, 30Ő p.
Gimnáziumi nevelés és oktatás.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi00Ő.html 2013.január 3. (18:45)
Global Industry Partners.
http://www.worldskills.org/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=103
&Itemid=9922013.január 6. (18:18)
Halász Gábor: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001, 216 p.
Havas Gábor – Liskó Ilona: Óvodától a szakmáig. Fels oktatási Kutatóintézet, Új Mandátum
Könyvkiadó, Budapest, 2006, 21Ő p.
Kerékgyártó László: Helyzetkép a hátrányos helyzetű fiatalok feln ttképzés és foglalkoztatás
keretében történ felzárkóztatásáról. Szakképzési Szemle, 200ő/2. pp. 1Őő-179.
Kiss Géza: Évtizede duális képzés folyik Gy rben az Audinál Nem csak várták megcsinálták.
In: Üzleti 7, 2010. november
177
Hang Barbara
Koji László: ÉPÍT K NAPJA – Az építési ágazat helyzetértékelése, súlyponti problémái és
2009. évi várakozásai.
http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1377&Itemid=52
2012.november 7. (15:55)
Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújítás áért. Szerk.: Fazekas Károly et al. Budapest, 2008.
Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújítás áért. Szerk.: Fazekas Károly et al. Budapest, 2008.103 p.
Mártonfi György: Szakpolitikai javaslat a térségi integrált szakképz központok rends zere
átalakításához. Oktatáskutató és fejleszt Intézet Budapest, 2011.
Parragh László: Át kell törni a társadalmi „ingerküszöböt”.In:Üzleti 7, 2010.június
Skills explained.
http://www.worldskills.org/index.php?option=com_content&task=section&id=20&Itemid
=429 2013.január 5.(19:13)
Szabó Andrea-Bauer Béla (szerk.):"Ifjúság 2008" kutatás gyorsjelentése. Budapest, Szociá lpolitikai es Munkaügyi Intézet, 2009 http://www.szmm.gov.hu 2012. szeptember 17.
(20:44)
Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003.html 2013.január 3.(18:55)
Számalk Szakképzési Központ: Hiányszakmák 2012-2013. http://www.tanfolyamkepzes.hu/hianyszakmak-2012---2013.html 2010.november 7.(16:17)
Szép Zsófia – Vámosi Tamás: Feln ttképzés és szakképzés, makrofolyamatok és tervezés.
PTE FEEK, Pécs, 2007, 2Őő p.
Ulrich Jäger: Jó bizonyítvánnyal tartós munkaviszony a Mercédesnél. In: Üzleti 7,
2011.május
Vámosi Tamás: Képzés, Tudás, Munka. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2011.
Velkey Gábor: A (szak) képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása. A kamarák
szerepe a szakképzés szervezésében.
http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/velkey_ertekezes.pdf
2012. november 7. (17:30)
Versenyszabályzat. www.szakmasztar.hu 2012.október 28. (18:18)
178
Abstract
Abstract
VILJA ARATÓ : Museum educational innovation in the Viennese ZOOM Kindermuseum.
In my article I am introducing the museum educational methods of children’s museums on
the good practice of the Viennese ZOOM Kindermuseum. After the short description of the
main principles of children's museums I will analyse the innovative teaching methods of the
ZOOM Kindermuseum in Vienna. I analyse the programmes and communication of the museum and the cooperation with schools. I have built up my research along the two hypotheses.
My first assumption is that children’s museums are particularly open to innovative, interactive museum education methods. The second assumption is that such institutions will coope rate with the schools to help the formal education within the framework of ongoing skills
development. In the framework of the research I made structured interview with the marketing leader of the institution, I analyzed the homepage and the brochures of the museum and I
took part in several programmes of the institute.
5.p.
S ÁNDOR BIBA: New challenges in improving the efficiency of leadership. Through the
example of an actual leadership development system.
In this paper, I set myself an aim to explore some of the critical segments of leadership and
discuss the efficiency of the present leadership development method to prove the improvabi lity of leadership competence and attitude. As the first part of my research, I studied several
sources to analyze the role of the leader and leadership; I investigated the most important
qualities of a successful leader, the contents and interference of leadership and organizational
culture. Furthermore, I explored the role of leaders in the development of organizational
culture, and their methods to enhance and to attain the work capacity of their employees.
Through analysis of the source texts, I found proof that the responsibility and the complex
nature of leadership unambiguously justify the need for permanent leadership development.
In the analysis, I discussed the main features of the “Leadership” development programme
devised by FranklinCovey and the four main elements, which I analyzed in the subsequent
empirical study. I formulated my conclusions after carrying out a comparative statistical
analysis of the submitted (non-confidential) data in connection with the development programme.
At the end of my paper, I summarized the main conclusions, the considerably new and orig inal elements of my study, and I also suggested the practical use of the results in ord er to
enhance leadership performance. I consider it a value of this present paper, that this new field
has only been explored by a relatively small number of university students, and that no one –
according to my knowledge – has ever done a concrete analysis of the discussed leadership
development system before.
16.p.
S ÁNDOR BIBA– DÓRA KÁLMÁN : the effects of performance appraisal in tertiary education. The main topic of the paper is performance appraisal with the grades in focus, which,
along with other forms of feedback (such as compliments, rewards or punishments), work as
methods of determining, evaluating and raising of performance.
Our hypothesis is that performance appraisal is a means of raising motivation, thus the pr ospect of reaching a higher grade motivates the student for better performance. Furthermore,
we argue that feedback has a positive effect on the development of individual performance.
The goal of the present study was to find out what motivates students: the prospect of a better
grade, recognition, the scholarships, or meeting the demands of others or ourselves. What
kinds of factors generate these processes? How much motivating influence does performance
evaluation and feedback have on the willingness to study?
In order to find verification for our hypothesis, we conducted an empirical study using questionnaires at certain faculties of the University of Pécs, which resulted in getting adequate
proof for our hypothesis, as the majority of the students found receiving feedback important,
they usually are concerned with their grades; and the prospect of a good grade has a stimula t-
179
Abstract
ing impact on learner motivation. The teachers’ appraisal and recognition also have a motiv ational effect. On the whole, it can be said that performance appraisal and feedback results in
the growth of the students’ self-respect, and also the development of their attitude towards
learning and self-development, which will also have an effect on their later lives. Experien cing success through the adequate performance is the factor, which later evolves into a selfinductive process.
27.p.
Enikő Demény: Uránváros is a post-socialist housing estate built in the Western part of Pecs
during 1955 – 1974. It used to be one of the most appreciated districts of the city because of
the quality of its physical enviroment and its bustling social and cultural life during the 1960
– 70’s. The situation has changed after the closure of the mines and the change of the regim.
This part of the city has suffered a continous economical and social decay for the last twenty
years. The Pécs 2010 European Capital of Culture year put the neighbourhood in focus again
as a consequence of the fortunate juncture of several Uránváros-based projects in the field of
public/community art and public space rehabilitation. These projects through different ways
targeted the engagement of the local community, the redefinition of their local identity and
the strengthening of the social ties of the neighborhood. This paper aims to identify the social
actors who initiated, took part and cooperated in these projects; to reveal the possibilities and
faults of the social regeneration of Uránváros in the light of the narratives used by these
actors; to find out their attitudes regarding the changes that have taken place in the housing
estate after the European Cultural Capital year.
36.p.
Norbert Radányi: Validpack - possible instrument of the validation of adult educators.
The acknowledgement of prior learning (validation) has been around in the European Union
since the beginning of the XXI. century. Nowadays it became more and more important to
find those methods and tools which help validation processes the most. Since 2004 there are
projects and developments regarding validation almost every year, which supposed t o evolve
the tools of proir learning assesment and recognition. I’m writing my paper about one of the
tools in validation, which allowes the recognition of adult educators competencies. Validpack
was developed in 2006 as part of the VINEPAC (Validation of Informal and Non-formal
Psycho-Pedagogical Competences of Adult Educators) project, then in 2011 it was tested and
capitalized during the CAPIVAL (Capitalizing on Validpack) project. This tool is capable of
the recognition of adult tutor competencies in formal, non-formal and informal areas.
49.p
RICHÁRD TANCSIK: Vojvodina hungarian students active citizenship. My lecture is about
the Vojvodina young persons. In my paper I deal with the question of what motivates them to
it study in a foreign country. I had several motives for choosing this topic. Firstly: I live in
Serbia and I study in Hungary, secondly because of history. I wonder whether the students
from Vojvodina are coming to study in Hungary because of their Hungarian nationality and
whether they meet with some kind of discrimination or not. Finally, I seek the answer to the
following question: does the Serbian government have any plans from preventing the masses
to come to study in Hungary.
62.p.
Eszter Csorba-Simon: The problem of crime egy prison becoming an increasingly question,
and the effects of this lot of discipline and speciality had started to deal with this theme, in
order to give assistance to preventing and windup of crime. The root of the current essay
modelled by a proffesional experience, what I got hold of in the Regional Penal Institution of
Jouthfuls in Pécs, where like an expectant librarian I lead on therapy for the prisoners. Bibli otherapy has got many targets: healing of psychical problems, expansion of personality, inn ovate of self-knowledge, social talents, empathy and tolerance, construction of community and
recreation. The principle of bibliotherapy is that reading could help in, that the reader began
to investigate and explore aspects of themselves, to listen to their peers, to increase their
ability to communicate ideas and feelings to men of authority who they thought would never
listen to them, and to engage in dialogue in a democratic agent where all ideas were valid.
My conviction is, this method has an increasingly justification in space of profession, social
and education. In my essay I tried to set out and present what role could be the bibliotherapy
in the services of library on strength of my experiences and non-fiction, and what positive
180
Abstract
effects could be the bibliotherapy, in my case in an exspecially and closed clime, like the
prison.
71.p.
RITA FEKETE : The limits of approaches or opportunities? The purpose of my study was to
find out why the services provided by the public libraries of various countries are so d ifferent
although they show a similar picture. What can be the reason why the interpretation of user
centricity, customized services and the role of libraries in society vary country by country? In
this analysis, I make a comparison between the services of UK, US and Hungarian public
libraries shown on their websites according to the characteristics of public and folk library
models. My study was centered at examining what impact the two library models have had on
21st century public libraries and on their services. Have the differences in the approach of the
two models left a mark on development? What are those little things that make a difference
despite similarities?
The study aimed at assessing my hypothesis is not a representative one, and it was based on
observation. For this purpose, I randomly selected ten libraries in the UK, one in Wales, one
in the US and ten in Hungary, and I examined their services displayed on their websites. I
performed the comparison on the basis of observation criteria such as electronic library catalogues, access to library services for agglomerations and for people with limited possibility to
use libraries in person, as well as the services typical of the given country and library. Last
but not least, my study also included leisure programmes like exhibitions, reader and author
clubs, student groups, comics workshops and craftsman courses.
My experience gained through such observation has made it clear that the particularities of
the public library model and of the folk library model in the 19th century can still be traced in
21st century library affairs of the countries included in my study as well as in the quality of
services provided by public libraries. My study uses a new approach to public library se rvices, which is far from offering an overall solution but can still be the basis of a new development stage.
84.p.
S ZABINA ILÁCSA : The most important task of the information management sector is to create
a uniform way to metadata recording which is beneficial for all in terested parties. This uniformity could strengthen the cooperation and make the automatic re-use of metadata easier.
Participating in the creation such a standard would be useful to libraries as well. Currently
libraries are a separated community in many ways. Our standards and formats are rarely
compatible with other communities. Nowadays library catalogs are on the web, but they have
few or none connection to the other parts of the wired world. It is necessary to change this
otherwise libraries will be libraries will loose their relevance very soon. Currently the web is
the primary source of information for many people. They want to receive information on the
"one web" instead of communicating with multiple types of interfaces holding separated data
packages. Libraries are currently not satisfying this need. The records of the catalogs are not
well connected with each other or with other sources and the record creation for electronic
resources are less than ideal as well.
In my paper I present the most important conceptual models and technological developments
that could revolutionize modern day cataloging.
98.p.
BRIGITTA J ÁVORKA : The basic problem of vocational training in secondary schools is in its
incapability to win the young people over with its curriculum offering professional training.
The reason for this is the decay of appreciation and prestige of physical workers, as well as
under-evaluation of skilled workers. Principally, this phenomenon can be explained with the
decrease of the wage-level experienced in the past few years. In addition, the low number of
students in vocational schools is also a result of dropping out of primary schools. Furthe rmore, the ageing society is also a significant factor of the process, as it causes absence of
reinforcements, too. Superannuated workers can be substituted harder and harder, that can
lead to serious problems from economic considerations. A good skilled worker’s continuous
presence is essential for the appropriate operation of the above mentioned social sub -system.
The research studies a new field not examined before, it presents an alternative for popular ization of different professions. I researched Professions Physical tournaments, national (Pro-
181
Abstract
fessional Star Festival), European (EuroSkills) and globally (WorldSkills). Above all I examined the content of my own research. I interviewed five people in Baranya County who had
favourable results in Profession Star Festival. The interview’s results can be read in my essay. My questions towards them reflected the guiding principle of my research faithfully. My
aim was to find out how the Festival helped to increase the prestige of professions and how it
influenced on the trainees’ professional progress; how they could – and will be able to –
make good use of the experiences gained during the contest; what effects the contest will
have on their future plans. In my opinion on the basis of the interviews we can point out that
the event has positive effects on the fight for gaining appreciation of physical professions . It
increases purposiveness and self-confidence that is essential for managing a good and successful enterprise. Moreover, it opens the invisible gate between the students and the world of
economy. It also gives a chance and helps to develop the relationship between them which is
essential for the development of the economy.
111.p.
ALEXANDRA S ZALACSI: E-book lending and using in USA public libaries. My research
focuses on the practical and methodological problems of libraries’ electronic book services.
My aim is to give you a snapshot of examining international examples, cases, and techniques
for professionals and those who are interested in the topic, e-books, e-book lending, application and useing. I wanted to prove that there is a pretension of e-book, and the e-book lending can have a significant role in the library.
The narrower field of research is e-book lending in public libraries. First of all, I do not examine the situation of Hungary, because e-book lending in the library at home is immature. I
have been trying to a national practice in the present which is the rental of e-books has been a
leader in this field. The United States of America is the country that has got most of the
literature and practical experiences on this topic as well. I think my paper can help to solve
the problems of Hungarian e-book lending and the corresponding e-book lending service
development.
My paper aims to provide an overview on the current situation of e-book lending services in
USA public libraries. I present and look around what kinds of solutions can be drawn up in
libraries. The specific objective of the service is to provide individual copies of current
books from an existing stock for temporary read, even if they are under copyright. This need
is generated by the mass appearance of e-books and e-book readers in libraries. However, it is
difficult to suit this requirement because of different interests of the authors, publishers and
librarians. By the way, I examined the field of libraries, but I think it is very important to
present about other book experts requirement such as, authors, publishers, literature agents.
My research methods were: reviewing literature, case studies and conducting interviews. My
results show that in USA different kinds of e-book business models exist, such as pay-perview, PDA (Parton Drive Acquisition), perpetual access, subscription. In fact, did not i mprove a very strong model, which is a suit for authors, publishers and libraries requirements.
However, it is important to recognize the fact that there is a big increase about it and the aim
is that we adapt the needs of useres for library services. Finally, the libraries aims should be
that they service the patrons’ needs.
125.p.
Zsuzsanna Barcza: University students in internet galaxy. At University of Pécs in the
academic years of 2006-2010 a research was done based on university students’ habits how
they gather information: about ordinary and specialized literature. Each questionnaires co ntaining 37 questions has been filled by 667 university students altogether. This number is
27% of the total number of students.
My OTDK essay is a comparative study of the results of four separated assessments based on
standard questionnaires. The aim is partly to form an appreciable state of affai rs about the
university students’ information education, furthermore to recommend the elimination of
lagging behind. Unfortunately, the lagging behind has been confirmed: in case of gathering
information in an ordinary way 2/3 of students are well-informed, 1/3 of them are uninformed. The more important thing – life long learning because of professional advancement
and development - is, that in case of gathering information via specialized literature, searching specialized literature databases and using libraries, 2/3 of university students are unin-
182
Abstract
formed, besides well-informed students use outstanding specialized literature database diffe rently. The omnipotence of Google has been proved. The reason of lagging behind is complex:
beyond the limited financial possibilities the incomplete – device centralized – secondary
school preparation, the lack of courses that emphasize the importance of usage of libraries
and information education at universities – the variety of courses are not motivating. The
legal background has not been comprehensive yet, the institutional work has not been dete rmined yet.
The situation in Germany was similar to ours: the PISA research in 2000 showed that the
German students had three achievements below average. Hence, the German stat e and regional authorities, universities and libraries were forced to act immediately: a comprehensive
information education development for students and adults has been organized. According to
the PISA research in 2009 German students showed average result in one topic and above
average in two topics! Because of these facts I believed it would be useful to study the well working German method and it would be suitable for setting up the Hungarian system. A ccording to information education experts, with conscious work we ought to take away students from the stand-off – we ought to persuade them that there is an available important
world beyond Google.
138.p.
Mária Fazekas: The topic of my academic essay is the appearance of information literacy as
a competence in the elementary school education, mainly in the upper grade textbooks. There
are some good initiatives in this field, but they are mostly in theory, not in practice. However
some ideal ambitions are worth to take into consideration. In my essay I analyse the actual
situation which is based on the connected literature and my research.
In the first part I overview the most important concepts of information literacy: the defin itions, the elementary school models, the requirements, the international standards, and the
relation between education, school library and information literacy.
After this part I write about the textbook research, the textbook analysis models and the type
of the exercises in the textbooks. My research is based on the textbook and the exercise analysis. I examined with this method how information literacy appears in different subjects’
textbooks such as biology, geography, history, Hungarian grammar and literature. I chose the
exercise types to be representative and to fulfill the requirements of information literacy.
Where it was possible I chose school library exercise to show the connection between two
fields. The aim of the research in this part is not a comparative textbook analysis, but an
analysis and representation of task types through accidentally chosen various materials.
During my research I found out that in most of the subjects and textbooks information literacy does appear as a competence, but there are only few exercises which would develop this
competence in a complex way. Usually the exercises contain only certain elements of information literacy.
Finally I planned a sample Hungarian literature lesson and the topic was Sándor Pet fi’s
poem, Szül földemen. I collected the exercises to develop especially the pupils’ information
literacy skills and they could gain traditional literary knowledge and library usage information as well. In the last part of my essay after a short summary of the main idea, I write
about the future possibilities for research.
151.p.
Krisztina Galler: In my work, I deal with a possible learning space, a retired university. My
work in the central part of Gy r-Sopron-Moson, five locations in a series of events known as
Senior University presentation. My aim is to acquaint a wider initiative, promoting the reputation and pride you can say that the program is a series of works in my own living enviro nment. In addition, I attempt to demonstrate how it is possible to transpose a great experience
working in other locations.
Behind my choice of topic is that I highly topical issue for the elderly mental maintenance,
continuous updating of their knowledge, but at the same time with new knowledge enric hment. Maintain an active life, I think, to be an organized way to help the elderly. My favo rites thread behind the pensioner to get to know the university is also a personal nature. Gyor Sopron-Moson county residents as a series of events on the program regularly informe d of
the date of publication, since November 2009 for following the retirement university. In my
183
Abstract
paper I first operated in Hungary and abroad, a retired university I present similar practices. I
studied in Gyor-Sopron-Moson series of programs are presented in the essay, which will take
place in Gy r, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár. Then I present my empirical
research, which is aimed at further development foundation. Written interview method a pplied mainly to retired university initiative of asking the views of participants, the event by
attending any changes in their lives.
Finally, the third section, I attempt to present a possible approach that allows different loc ations, in an organized way would be to start the initiative. So I set up a concept that is cap able of-analyzes and the results of my research in various locations, we can set up a retired
university. I think highly of my work deals with the topical problem of increasing the number
of elderly population, taking into account the contribution of the active life by providing.
Thus, the task of a gerontology, which is challenging, but very interesting and fun activities
that cause. If I can contribute to addressing these challenges through reflecting on and addressing, that is, in several areas of the country for the elderly retired university is esta blished, I reached my goal with my work.
160.p.
184
Szerzőink
Szerz ink
B ARCZA ZSUZSANNA, harmad éves informatikus könyvtáros hallgató Kutatási területe: az információs műveltség szerepe az egész életen át tartó tanulásban.
B IBA S ÁNDOR az Emberi Er források Szakkollégium elnöke, PTE FEEK, a XXX.
jubileumi és a XXXI. OTDK különdíjasa. Kutatási területe: vezetéselmélet, emberi
er források. (sandorbiba@gmail.com)
CSORBA-S IMON ESZTER els éves MA-s informatikus könyvtáros hallgató. Kutatási
területe a biblioterápia lehet ségeinek kiaknázása a könyvtári szférában, illetve a
könyvtáros lehet ségeinek kiterjesztése az olyan speciális környezetben, mint a
büntetés-végrehajtás. Célja az, hogy felzárkózási lehet séget nyújtson a társadalom
peremterületén lév elítélteknek, ezzel segítve a reszocializációjuka t.
DEMÉNY E NIK , kulturális mediáció másodéves mesterszakos hallgató.Kutatási terület: a társadalmi bevonás és részvétel módszereivel megvalósuló város, ezen belül
pedig lakótelepi megújulási gyakorlatok és jó példák Magyarországon és Románi ában.
FAZEKAS MÁRIA informatikus könyvtáros MA szakos II. évfolyamos hallgató. Kutatási területe: az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános
iskolai tankönyvekben
FEKETE RITA a Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar informatikus könyvtáros els éves mesterszakos hallgatója vagyok, szakirányom a szaktudományi (kutatásfejlesztési) információmenedzser. A kutatási területem, mellyel pályamunkámat neveztem az Egerben megrendezésre kerül XXXI.
Országos Tudományos Diákköri Tanács Konferenciára a közkönyvtári szolgáltatások összehasonlítása volt. A közkönyvtári szolgáltatások elemzése mellett ugya nilyen érdekl déssel figyelem az információs műveltség és a könyvtártudomány ka pcsolatát is. Hosszú távon minél több kutatási eredménnyel szeretném gazdagítani és
ezáltal fejleszteni a könyvtár – és információtudomány elméleti és gyakorlati szakirodalmát egyaránt.
GALLER KRISZTINA andragógia mesterszakos végzett hallgató. Kutatási területe az
id skorúak fejlesztési, képzési lehet ségei, egészségük, szellemi és fizikai mentalitásuk meg rzése érdekében.
HANG B ARBARA másodéves, alapszakos andragógus hallgató. Kutatásában a fizikai,
kétkezi szakmák presztízsnövelését vizsgálta.
ILÁCSA SZABINA 2010-ben végzett a BA informatikus könyvtáros szakon, jelenleg
ugyanitt II. évfolyamos az MA szakon. Kutatási terület: formai feltárás / katalogiz álás, metaadatok.
J ÁVORKA BRIGITTA els éves mesterszakos hallgató. Kutatási területei közül az
egyik a könyves weboldalak közösségi működése.
KÁLMÁN DÓRA KATA az emberi er forrás mesterszak els éves hallgatója.
185
Szerzőink
RADÁNYI NORBERT másodéves az andragógia szakon. Kutatási területe a feln ttképzést illet innováció; a feln ttoktatói kompetenciák meghatározása és felmérése,
valamit validációja.
SZALACSI ALEXANDRA informatikus könyvtáros szakos, mesterképzéses végz s
hallgató. Kutatási területe a mobileszközök, ezen belül els sorban az elektronikus
könyvek és könyvolvasók használata könyvtári és fels oktatási környezetben.
T ANCSIK R ICHÁRD, II. éves andragógia mester szakos hallgató. F kutatási területe:
a határon túli magyar fiatalok aktív állampolgársága, az aktív állampolgárság kérdés
köre illetve a képzések hatékonysága.
186