Academia.eduAcademia.edu
A Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Karának periodikája XIV. évfolyam TDK-különszám 2013. június El szó .................................................................................................................... 3 Arató Vilja Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban ........................ 5 Biba Sándor Új kihívások a vezet i munka eredményességének növelésében ......................... 16 Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a fels oktatásban ....... 27 Demény Enik A lakótelepi megújulás lehet ségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján kereszt ül ............ 36 Radányi Norbert Validpack .......................................................................................................... 49 Tancsik Richárd A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága ............................................ 62 Csorba-Simon Eszter Biblioterápia ..................................................................................................... 71 Fekete Rita A szemléletmód vagy a lehet ségek korlátjai? ................................................... 84 Ilácsa Szabina A könyvtári katalogizálás megújulásának lehet ségei......................................... 98 Jávorka Brigitta A Rukkola.hu és ami mögötte van .................................................................... 111 Szalacsi Alexandra Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban ............................................................................................ 125 Barcza Zsuzsanna Egyetemisták az internet galaxisban ................................................................. 138 Fazekas Mária Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben ..................................................................................... 151 Galler Krisztina Gy r-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek............................................ 160 Hang Barbara Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra ................................................. 167 Abstract.............................................................................................................. 179 Szerz ink ........................................................................................................... 185 Kiadja a PTE FEEK Felel s kiadó: Nemeskéri Zsolt dékán, hab. egyetemi docens Szerkeszt ség: 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. Korábbi számaink elérhet k: http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php ISSN 1586-0698 Szerkeszt bizottság: elnök: Krisztián Béla, PTE FEEK címzetes egyetemi tanár; felel s szerkeszt : Bodó László (bodo@feek.pte.hu). Tagok: Agárdi Péter egyetemi tanár, Kleisz Teréz egyetemi docens, Koltai Zsuzsa egyetemi adjunktus, Oroszi Sándor egyetemi tanár, Vámosi Tamás egyetemi adjunktus, János Réka és Szamosközi István Babeş-Bolyai Egyetem. E számunk szekesztésében részt vett Egervári Dóra tanársegéd, a kari TDK titkár, Könyvtártudományi Intézet. 2 A felnőttoktatói szakma fejlesztésének európai dimenziói El szó 2013. április Ő-6. között az Eszterházy Károly F iskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Karán Egerben került megrendezésre a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógia, Könyvtártudományi Szekciója. Az ülés 27 tagozatra osztva zajlott. A Tudásmenedzsment különszáma a Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar hallgatónak OTDK dolgozataiból készített tanulmányokat teszi közzé. Bízunk benne, hogy a minden esetben újító jelleggel készült, tudományos igényű hallgatói dolgozatok elolvasásával új és hasznos ismeretekre tesz szert a z Olvasó. A XXXI. OTDK-n helyezést elért szerz knek gratulálunk és köszönjük, hogy dolgozataikat rendelkezésünkre bocsátották. A publikációk a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0029 Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen pályázat keretében valósultak meg. Pedagógia Alszekció ARATÓ V ILJA; Fejlesztés – oktatás – nevelés; Mindent a kéznek! Múzeumpedagógiai innováció a bécsi Zoom Kindermuseumban és a gyermekmúzeumok fejlesztésének hazai lehet ségei ; Témavezet : Dr. Koltai Zsuzsa ; II. helyezés. Andragógia Alszekció B ALÁZS V IKTÓRIA; Feln ttképzés ; Validáció ; Témavezet : Dr. Kocsis Mihály; III. helyezés. B IBA S ÁNDOR ; Vezetéselmélet – emberi er forrás; Új kihívások a vezet i munka eredményességének növelésében ; Témavezet : Pankász Balázs ; különdíj. DEMÉNY ENIK ; Élethosszig tartó tanulás ; A lakótelepi megújulás lehet ségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül; Témavezet : Dr. Kleisz Teréz ; III. helyezés. RADÁNYI NORBERT; Feln ttképzés; Validpack – a feln ttoktatói validáció lehetséges eszköze; Témavezet : Dr. Tratnyek Magdolna ; különdíj. T ANCSIK R ICHÁRD; Feln ttnevelés–feln ttoktatás ; A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága ; Témavezet : Dr. Koltai Dénes; különdíj. VARGA LILLA; Az andragógia pedagógiai, pszichológiai kérdései ; Konnektivizmus a gyakorlatban ; Témavezet : Fodorné Dr. Tóth Krisztina ; különdíj. Könyvtártudomány Alszekció CSORBA-S IMON ESZTER ; A könyvtári munka pszichológiai, pedagógiai és szociológiai vetületei ; Biblioterápia – A könyvtár(os) lehet ségei a börtönben ; Témavezet : Dr. Béres Judit ; II. helyezés. 3 Arató Vilja FEKETE R ITA; A könyvtári munka pszichológiai, pedagógiai és szociológiai vetületei; A szemléletmód, vagy a lehet ségek korlátjai? A közkönyvtárak szolgáltatásainak összehasonlítása a public library és a népkönyvtári modell jellemz i alapján ; Témavezet : Dr. Sipos Anna Magdolna; különdíj. ILÁCSA SZABINA; Formai és tartalmi feltárás, tájékoztatás ; RDA, az els új generációs katalogizálási szabvány ; Témavezet : Dr. Tóth Máté ; különdíj. J ÁVORKA B RIGITTA; A könyvtárügy aktuális kérdései ; Rukkola – A szomszéd könyve mindig zöldebb ; Témavezet : Dr. Tóth Máté; különdíj S IMON ESZTER; A könyvtárügy aktuális kérdései ; Joghallgatók az információk világában; Témavezet : Dr. Sipos Anna Magdolna ; különdíj. SZALACSI ALEXANDRA; A könyvtárügy aktuális kérdései ; E-könyv kölcsönzés a könyvtárban – Esettanulmányok és tapasztalatok az Egyesült Államokból ; Témavezet : Dr. Tóth Máté; helyezés, különdíj Továbbá kivonatosan közöljük Barcza Zsuzsanna, Fazekas Mária, Galler Krisztina és Hang Barbara TDK-dolgozatának összefoglalóját is. 4 Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban A RATÓ V ILJA Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban Bevezető Az alábbi szövegben Ausztria els gyermekmúzeumát, a ZOOM Kindermuseumot szeretném bemutatni mint a gyerekmúzeumok egy kiváló példáját. A leírás során kitérek a múzeum történetére, pedagógiai koncepciójára, térbeli felépítésére, pro gramjaira, múzeumpedagógiai módszereire és eszközeire, iskolákkal való együttműködésére valamint a kommunikációs és értékelési rendszerére. A gyerekmúzeum kifejezéssel el ször németországi múzeumpedagógiai gyako rlatom során találkoztam és mivel ez a fogalom eddig ismeretlen volt számomra, felkeltette érdekl désem, ám amikor hazai intézményeknek szerettem volna utána nézni, rádöbbennem, hogy ugyan az intézménytípus az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már a 19 század vége óta működik és napjainkban igencsak elte rjedt, Magyarországon azonban még igen kevéssé ismert. Így úgy döntöttem érdemes lenne közelebbr l megvizsgálni ezt a mozgalmat, módszereit és intézményeit. Írásom f célja a gyermekmúzeumnak, egy a hazánkban még új intézménytípu snak és az abban rejl potenciálnak a bemutatása egy külföldi intézmény jó példáján. A gyermekmúzeumok A gyerekmúzeum alapvet újítása, hogy a középpontban maga a módszer áll, a hangsúly a közvetítésen van, a tartalom rugalmas, a befogadótól és a környezett l is függ. A múzeum célja, hogy a tanulás élmény legyen, így személyes köt dés alakul ki, és ez az aktív tanulási folyamat során kifejl dik egy sajátos gondolkodásmód, ami el segíti a további tanulást. A gyermekmúzeum átfogó jellemz je, hogy nem tematikájában gyermeki, és hogy nem egy valóság szeletet dolgoz fel, hanem gye rmekbarát módszerekkel az egész világot a maga kulturális komplexitásában. Minden ország és minden város gyerekmúzeuma különbözik, az adott hely sz ámára releváns témákat dolgoz fel, viszont annak alapvonások, amik minden gye rmekmúzeumnak számító intézmény esetében megjelennek.Ezeket John Pearce, brit közösségfejleszt a következ kben foglalja össze: 1. 2. 3. 4. Céljuk minden esetben a gyerekek igényeinek, szükségeinek kielégítése, célcsoportjuk els sorban 12 éven aluliakból áll. Szerveznek olyan családi programokat, amik szül knek és gyerekeknek egyaránt szólnak. A középpontban a tanulás támogatása áll felfedezésen, játékon, szórakozáson, valamint tárgyakkal és emberekkel való interakción keresztül. A gyerekmúzeumok a helyi közösségekben gyökereznek a helyi körülményekre, kulturális és etnikai tradíciókra és szükségletekre reflektálnak. 5 Arató Vilja 5. Kulcsfontosságú elem továbbá a gyerekek bevonása kiállítások kidolgoz ásába. Az általam vizsgált ZOOM Kindermuseum véleményem szerint a fent felsorolt gyermekmúzeumi kritériumoknak maradéktalanul megfelel. A ZOOM Kindermuseum alapítása A bécsi ZOOM Kindermuseum 1993-ban jött létre egyéni kezdeményezésb l, Claudia Haas, a múzeumi kommunikáció és a látogatómenedzsment nemzetközileg eli smert szakembere szakmai vezetése alatt. A múzeum akkoriban egyedi hiánypótló szerepet töltött be a bécsi kulturális szcénában, mivel ez volt az els kimondottan gyerekeknek szóló kultúraközvetít intézmény a bécsi múzeumnegyedben, illetve országos szinten is az egyik els olyan osztrák kulturális intézmény, amely kimo ndottan a gyerekeket tűzte ki els dleges célcsoportjául.1 Az Egyesült Államokban ekkoriban már közel egy évszázada terjedt az önálló, gyerekeknek szóló intézmén ytípus, és a kilencvenes évekre Németországban is egyre több gyermekmúzeum nyílt. Míg Németországban már egy ezek együttműködését segít szakmai szervezet is létrejött, addig a hangsúly Ausztriában a gyermekprogramok klasszikus muzeális intézményekben való elterjesztésén, ezen intézmények múzeumpedagógiai kínálatának fejlesztésén volt. Claudia Haas, a múzeum alapítója a kialakítási fázisban ka pcsolatba lépett a német központi szakmai szervezet tagjaival, és a múzeum tervez ésében er sen követte a német mintákat. 2 A múzeum kialakítása el tt hosszas felmérést végeztek a város különböz rész eiben. Ennek során különböz szociális körülmények közt él gyerekeket kérdeztek, hogy milyen elképzeléseik és elvárásaik vannak egy nekik szóló múzeummal kapcsolatban. A felmérés során kiderült, hogy se a gyerekeknek, se a szüleiknek nincs határozott elképzelésük, hogy mit várhatnak egy ilyen intézményt l, hogyan kellene elképzelniük azt. A gyerekek sok különböz ötlettel álltak el , egyesek komplett kidolgozott koncepciókkal, sokszínű elképzelésekkel, ami azonban a felmérésb l egyhangúan kiderült, hogy a gyerekek er sen vágynak ijeszt , feln ttes, komoly, tiltott vagy akár kimondottan veszélyes és szomorú témák megjelenésére, mint b etegség, halál, balesetek, katasztrófák. Emellett közös pontként jelent meg szinte minden esetben a múzeumi befogadás során végezhet mozgás, ami az iskolai székre kötözött tanulással való ellenállást mutatta. 3 Az intézmény hiánypótló szerepét bizonyítja az is, hogy annak ellenére, hogy az alacsony költségvetésb l nem tellett kidolgozott, átfogó marketing kampányra, a múzeum mégis a nyitását követ en folyamatosan teltházzal működött, és nagyon nagy népszerűségnek örvendett mind a családok, mind pedig az iskolás csoportok körében. A múzeum azóta is rendkívül magas látogatottságnak örvend, és a folyamaMenasse-Wiesbauer, Elisabeth (2007): Zoom Children’s Museum – The first hands-on Museum for children and families in Vienna. In: Barry Lord (szerk.): The Manual of Museum Learning. AltaMira Press. Plymouth. p. 56. 2 Harrasser, Doris (2010): (Dis)playing Science.Eine ethnographische Studie über die Inszenierung und Performanz vonexperimentellen Wissensformen im ZOOM Kindermuseum in Wien. Universität Wien. Wien. p. 67. 3 Interjú Christiane Thenius-szal, a Zoom Kindermuseum Marketing osztályvezet jével. Bécs. Zoom Kindermuseum. 2012.10.19. 1 6 Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban tos fejlesztések és b vítések következtében szükségessé vált egy nagyobb kiállít ótérbe való átköltözés, így a ZOOM 2001 óta a múzeum negyed egy másik, tágasabb épületében működik. A múzeum pedagógiai koncepciója A ZOOM Kindermuseum tapasztalati- és élménytereiben művészeti, tudományos és hétköznapi témák minden érzékszervet megmozgató feltérképezésére és vizsgálatára van lehet ség korosztályok szerint bontott csoportos vagy egyéni foglalkozások keretében. A múzeum célja, hogy felkeltse a gyerekek kíváncsiságát, kreativitását és tudást közvetítsen. A témák kiválasztása és kivitelezése a gyerekek képességeihez és érdekl déséhez illeszkedik, de nem maradnak figyelmen kívül ese tenként kellemetlen, nehezen feldolgozható témák sem. Annak következtében, hogy a bécsi múzeum negyedben a gyermekmúzeumot els sorban képz művészeti múzeumok veszik körül a hangsúly a ZOOM-ban is er sen a művészeti témákra helyez dött. A múzeumban mind a művészet befogadói, mind pedig az alkotói képességek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetnek. Fontosnak tartják a sokszínűséget a programok, a kivitelezés és a közvetítés terén is. Művészeti, tudományos és kulturális témákkal kapcsolatos társadalmi gátak lebontása érdekében minél könnyebb hozzáférést szeretnének biztosítani a programjaikhoz a társadalom minden csoportja számára. Ennek szellemében a kiállítás bizonyos részei ingyenesen megtekinthet k, speciális igényű gyer ekek számára külön foglalkozásokat tartanak képzett pedagógusok felügyeletével, továbbá a gyerekprogramokon kívül feln ttek részére is tartanak rendezvényeket, amelyeken gyerekeikkel együtt vagy akár egyedül részt vehetnek. A múzeumi interpretáció múzeumpedagógiai elemzése A múzeumnak négy egymástól elkülönül részlege van: az Óceán (Ozean), a műterem (Atelier), a filmstúdió (Trickfilmstudio) és az ideiglenes kiállítás (Ausstellung). A részlegek egymástól függetlenül működnek, egy múzeumi pro gramhoz kötött látogatás során a látogatók általában csak egy részben tartózkodnak, a foglalkozások nem nyúlnak át ez egyik térb l a másikba, más-más jellegűek, és más célcsoportot szólítanak meg. Annak érdekében, hogy minden korosztálynak lehet sége nyíljon saját képességeit maximálisan próbára tenni, hogy minden célcsoportnak a lehet legmegfelel bb, leginkább testreszabott közeget hozzák létre, a pro gramok szervez i igyekeznek minél konkrétabb kor és érdekcsoportokat meghatáro zni (ezekhez a meghatározásokhoz minden esetben szigorúan tartják magukat), és ezeknek a csoportoknak külön rájuk szabott foglalkozásokat tartani. Ezeket a részlegeket és a bennük tartott programokat szeretném a következ kben egyenként bemutatni. A képz művészek által tervezett Óceán foglalkoztatótérben nyolc hónap és hat év közti gyereket várnak. A terem kialakításakor az alkotók különös figyelmet sze nteltek annak, hogy olyan teret hozzanak létre, amely b velkedik olyan eszközökben, amelyek mind anyagukban, mind pedig funkciójukban sokszínű tapasztalási lehet séget nyújtanak. A teret és az azt megtölt tárgyakat a kijelölt korosztály motorikus, kognitív és szociális képességeihez alakították. Az óceán részleg, ahogy azt már a nevéb l is gondolhatjuk egy tengeri közeget mutat be. Az alsó, egész kicsik (0 -2 évesek) számára tervezett rész a víz alatti világot jeleníti meg, itt a gyerekek különböz anyagú, színű, formájú vízi él lényeket ábrázoló figurákkal játszhatnak, vagy akár maguk is beöltözhetnek ilyeneknek. A fels részben az óvodáskorúak isme rkedhetnek meg egy hajó felépítésével és a hajózás során felmerül feladatokkal, élményekkel. A terembe látogató gyerekeket képzett alkalmazottak segítik a befog a7 Arató Vilja dásban. Az itt tartózkodó alkalmazottaknak fontos feladata az is, hogy a kísér ként jelenlev szül ket segítsék a játékba való bekapcsolódásba, ezáltal hozzájárulva a közös tanulási élményhez. A részleg els dleges célja, hogy a kisgyerekek motorikus és kognitív készségeit stimulálja, érzékenyítse a fiatal látogatókat a művészet befogadására.4 Az óceán terem egyik rendszeres foglalkozása egy „kutatóláda” című tudományos fejleszt program, egy ismeretterjeszt , kísérletez műhely, aminek célja olyan alapvet kompetenciák fejlesztése, mint a megfigyelés, összehasonlítás vagy a mérés. 5 A Műterem egy olyan üvegfalú helység, amelyben különböz művészeti ágakban alkotó kortárs művészek és a múzeum dolgozói tartanak 90 perces alkotó workshopokat 3-12 éveseknek. Az üvegfalaknak köszönhet en a terem rendívül világos és rálátást nyújt a múzeum bels kertjére. A műteremben tartott foglalkoz ások negyedévente, félévente változnak. A tervez k igyekeznek olyan foglalkozásokat, olyan alkotói feladatokat kitalálni, amelyeket a nagy anyag- és helyigényük miatt, illetve a körülményes kivitelezés miatt a gyerekek nehezen tudnának otthon megvalósítani, így másképp nem lenne lehet ségük kipróbálni. A 2012 szi-téli program keretében a műteremet megtöltötték homokkal, a te rmet pedig tengerpartot idéz dekorációval díszítették, így a gyerekek egész télen játszhatnak, építhetnek a strandot idéz homokos medencében úgy, hogy csak egy üvegfal választja el ket a havas udvartól. 6 Ebben a részlegben a hangsúly a kreatív alkotáson, az anyagok, a technikák a művészeten keresztül kifejezhet gondolatok, érzések megismerésén van. A foglalkozásokon keresztül a gyerekeknek lehet s égük nyílik kísérletezni saját képességeikkel, ötleteikkel és ezáltal feltérképezhetik saját határaikat, felfedezhetik a bennük rejl tehetséget, érdekl dést a művészet irányába. A nyolc és tizennégy év közti gyerekeknek tervezett stúdió célja, hogy a felh almozott passzív médiaismereteket aktív alkotóműhelyek foglalkozásai során kamatoztassák. A Stúdióban a gyerekek egy saját fejlesztésű szoftver segítségével maguk elkészíthetnek egy mesefilmet, amelyet kés bb szinkronizálhatnak, megvághatnak, utómunkálatokat végezhetnek rajta, majd az elkészült művet a letölthetik a múzeum honlapjáról, illetve bizonyos projektek esetében moziban is megtekinthetik. Ezáltal megismerkedhetnek új digitális technikákkal, és megtapasztalhatják egy médiaművészeti alkotási folyamat lépéseit, nehézségeit. 7 A 600 négyzetméteres kiállító térben 6-12 éveseknek szóló félévenként cserél d kiállításokat rendeznek, amelyek olyan komplex témákat dolgoznak fel sokold alúan, amelyek a gyerekek érdekl désének központjában állnak, mindennapi éle tüket meghatározzák. Az elmúlt évek kiállításai olyan, gyerekek számára meghatározó motívumokra épültek, mint például az űrutazás, a labdajátékok vagy az építkezés. A jelenlegi kiállítás témája a család. A kiállításon a gyerekek olyan témákkal, élethelyzetekkel, sorsokkal találkoznak, amelyek valós életük során is el fordulha tnak, (válás, id hiány, családon belüli viták, kulturális különbségek ütközése) olyan 4 ZOOM KINDERMUSEUM. Jahresbericht 2011.p. 19. ZOOM KINDERMUSEUM. Jahresbericht 2011.p. 19. 6 ZOOM KINDERMUSEUM 2012/13-as szi programfüzete iskolásoknak 7 Menasse-Wiesbauer, Elisabeth(2007): Zoom Children’s Museum – The first hands-on Museum for children and families in Vienna. In: Barry Lord (szerk.): The Manual of Museum Learning. AltaMira Press. Plymouth. p. 59. 5 8 Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban problémákat, konfliktusokat kell megoldaniuk maguktól, illetve a pedagógia dolg ozók segítségével, amelyekbe saját életükben is beleütközhetnek. Ezek a feladatok a konfliktus megoldásos tanulás módszerével, illetve a példák, alternatívák felmutat ásával segítenek saját problémáik feldolgozásában, illetve szüleik, családjuk kö nynyebb megismerésében, megértésében. Ahogy az a múzeum megnyitását megel z felmérésb l is kiderült, a gyerekek különösen érdekl dnek az olyan problematikusnak tartott témák iránt, amelyeket a hétköznapokban a feln ttek nem szívesen beszélnek meg velük, például halálesetek, balesetek, anyagi problémák, emberi konfliktusok. A gyerekek különös érdekl dést mutatnak tiltott, titkos, veszélyes, félelmetes vagy akár szomorú dolgok iránt. Fejl désüknek fontos részét képzi az ilyen jellegű témákkal való konfrontálódás, a saját elhatározásból történ szembenézés félelmeikkel, viszolygásaikkal. Ezeknek a „nehéz témáknak” a múzeumi feldolgozása nagyban hozzájárulhat félelmeik eloszlatásához, gátlásaik lebontásához. Fontos azonban, hogy biztosítva legyen, hogy minden gyerek és minden feln tt maga határozhassa meg, hogy milyen mélységben szeretne foglalkozni az adott témával. Ezen problematikus témák feldolgozása segíti egymás megértését, a korábban közösen átélt élmény múzeumi feldolgozása jelentésközö sséget, élményközösséget teremt, amely a mai élménytársadalomnak alapvet alkotóeleme. 8 A kiállító tér bejárat fel li részén a belép látogatókat egy lépcs zetes néz tér fogadja, ahol meghallgathatják a múzeumi dolgozók felvezet jét a kiállításhoz. A bevezet beszélgetésben a pedagógiai kísér megpróbálja a gyerekeket minél inkább bevonni, ráhangolni a témára, személyes élményeiket el hívva épít fel köt dést a kiállításhoz és felajánlja saját maga és jelenlév kollégái segítségét a kiállítás fe ldolgozásához, közös játékra invitálja a látogatókat. Ezt követ en a jelenlév múzeumi alkalmazottak (csoportonként Ő-6 f ) visszafogottan, játékosan csatlakoznak a kiállítás felfedezéséhez, rávezetik a gyerekeket az egyes feladatok megoldására, szerepjátékokat, szituációs játékokat kezdeményeznek, vagy ilyenekhez csatlako znak, beszélgetésbe elegyednek a gyerekekkel, az családjuk, életük, élményeik fel l érdekl dnek, megválaszolnak felmerül kérdéseket vagy a témához kapcsolódó elgondolkodtató kérdéseket tesznek fel nekik. A kiállításon sokfajta alternatív családmodellel találkoznak a gyerekek, amelyek közül feltehet leg nem mind ismert számukra. Az ezekkel való játékos formában történ megismerkedés segíti a gyerekek toleranciaszintjének növelését, segít elos zlatni, leépíteni az esetleg már egész fiatal korban kialakult sztereotípiákat. Az egyes bemutatott családmodelleket, családokat a hitelesség kedvéért mind valós élethel yzetekr l, valós személyekr l valós, sorsokról mintázták. Az egyes családok és a hozzájuk kapcsolódó játékos feladatok egy óriási lakást idéz installáció szobáiban kerülnek bemutatásra. Minden szoba egy másik családnak és/vagy egy másik pro blémakörnek van szentelve. Az egyes családokhoz kapcsolódó feladatok különböz jellegűek, eltér mértékű interaktivitás igényelnek, és eltér fajsúlyú problémákat vetnek fel. A feladatok kialakításánál törekedtek arra, hogy minél több érzékszervet igén ybevev , megdolgoztató feladatokat találjanak ki, illetve, hogy sokfajta szellemi és Éber Márk Áron (2007): Élménytársadalom. Gerhard Schulze koncepciójának tudás - és társadalomelméleti összefüggéseir l. ELTE Társadalomtudományi Kar. Budapest. p. 79. 8 9 Arató Vilja fizikai aktivitás végzését tegyék lehet vé. Minden családnak szimbolikus beszél neve van, ami egyben az adott tér elnevezése is (Familie Herzschlag/ szívdobbanás, Familie Riesenzahl/ óriásszám, Familie Regenbogen/szivárvány, Familie Tandem). Az egyes szobákban a falon elhelyezett „szövegbuborékokban” vezet kérdések vagy feladatok állnak a szintén falon függ tárolókból pedig minden szobában laminált lapokra nyomtatott szövegek vehet k el, amelyen egy az adott családhoz, feladathoz kapcsolódó történet, dialógus vagy magyarázat olvasható. Mivel a kiállítás nagyon sokrétű, nagyon sok alrésze van, így csak bizonyos részeit fogom részletesebben bemutatni, amelyeket pedagógiai szempontból különösen fontosnak, hatékonynak, újszerűnek tartok a többit csak érint legesen említem. A „szivárvány család” szobájában egy leszbikus pár családjának történetével ismerkedhetünk meg. A két anyuka együtt nevelnek egy ikerpárt, és nemrég született még egy kisfiuk. A szobában egy franciaágy áll, amely ágyneműjének bizonyos részeire füleket rajzoltak. Ha a gyerekek befekszenek az ágyba, és fülüket a jelekhez helyezik a két anyuka esti beszélgetésének lehetnek fültanúi. Az anyukák a minde nnapi problémáikról beszélnek, nehézségekr l, betegségr l, és arról, hogyan tudják ezeket megoldani. A jelenet végén pedig gyengéden, játékosan közelednek egymá shoz, és utalást tesznek a testiségre is. A kihelyezett lapokon a gyerekek el is olvashatják a hallott dialógust, a lap másik oldalán pedig a család történetét olvashatják, valamint olyan elgondolkodtató kérdéseket, hogy hogyan lehetséges az, hogy két n nek közös gyerekei vannak. A jelenet segítségével a gyerekek konfrontálódnak a homoszexuális kapcsolatok témájával egy természetes, számukra is ismert családi közeg felidézése közben. A történetben elolvashatják, hogyan alakult úgy, hogy a két n most együtt neveli a gyerekeket, milyen viszonyban állnak egymással. Azzal, hogy a gyerekeket a játékban felszólítják, buzdítják az egyébként által ánosan tiltott hallgatózásra, a történet titokzatosságán keresztül egyb l vonzónak, kalandosnak tűnik a szemükben. Az a körülmény, hogy a hallgatózás az ágyban történik ad egyfajta intim, biztonságos, védelmez hangulatot a jelenetnek, másrészt pedig felidézi azt a valós élményüket, mikor saját szüleiket hallják az ágyukból b eszélgetni. Mivel olyan témákról eshet szó, amelyekt l a gyerekek könnyen zavarba eshetnek, így az ágyban való fekvés, beburkolózás, esetleg alvás mímelése lehet s éget nyújt az elbújásra, az elgondolkodásra, vagy akár arra, hogy végighallgathassák a történetet anélkül, hogy más szemébe kéne nézniük közben. Mivel a szövegben verbális utalást tesznek a szexualitásra, így könnyen felmerülhet azzal kapcsolatos kérdés is, amelyre azonban a lapokon vagy a szövegben nem találnak további magyarázatot a gyerekek. A téma rendkívül kényes, viszont mindenképp fontos, hogy ne legyen tabu, hogy a gyerekek merjenek ezzel kapcsolatban kérdéseket feltenni. A szövegek azonban rövidek, és közel sem adnak választ minden felmerül kérdésre, ezért nagyon fontos a szül k és a pedagógiai dolgozók jelenléte és segítsége ezen kérdések, gondolatok feldolgozásában. A közös feldolg ozás, megbeszélés segíthet a szül knek bizonyos témák el hozásában, elmagyarázásában, könnyebbé teheti azt a megadott kerettörténeteken keresztül, így segíthetnek leépíteni bizonyos gátakat. Az esetleges szerepjáték mögé való rejt zés lehet sége is segítheti a szül ket a nehézkesebb, kínosabbnak érzett témák megbeszélésében. A „Kézzelfogható család” termében egy olyan öttagú családot ismerhetünk meg, amelyben mind a szül k, mind a gyerekek siketek, ezért jelbeszéd segítségével kommunikálnak egymással. A lapokon a gyerekek elolvashatják a család történetét, 10 Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban amelynek kapcsán olyan kérdések vet dnek föl, mint például, hogy hogyan hívja segítségére a szüleit egy olyan kisgyerek, akinek a szülei nem hallanak. A falon egy kivetít n egy a tizenhárom éves hallássérült kislány által írt történetet láthatunk saját „elmondásában” kézjelekkel elmesélve, feliratozva. A történetben egy siket szül k által nevelt szintén halláskárosult kislány visszanyeri a hallását, aminek következt ében a szül k teljesen kétségbe esnek, majd megnyugtatják magukat, hogy attól még normális a gyerekük, hogy hall. Ezen a kifordított történeten keresztül a gyerekek belegondolhatnak, milyen érzés is lehet úgy feln ni, hogy az ember számára az a normális, hogy nem hall hangokat, miben lehet ez más, miben korlátozhatja ez, hogy oldhat meg ezzel kapcsolatos problémákat. A szoba falán a jelbeszéd egyes kézjelei vannak felrajzolva, így a gyerekek megpróbálhatják ezzel kifejezni magukat, beleképzelve magukat a család gyerekei helyzetébe. Egy másik „bíróság” című teremben a gyerekek egy számítógépes program segítségével a bíró szerepébe helyezkedve három felbomlóban lév család gyerekeinek válás utáni elhelyezésér l dönthetnek. A látogatók a kivetít n kiválaszthatják, melyik gyerek esetét szeretnék elbírálni, a szerepl kre klikkelve meghallgathatják az összes fél érveit, majd arról kell dönteniük, hogy a gyerekek melyik szül nél legy enek elhelyezve, melyik megoldás lenne számukra a legkedvez bb. A feladat során a gyerekeknek egyrészt értékelniük kell a hallott érveket és eseteket, morális ítéletet kell alkotniuk, mind objektív, mind szubjektív tényez ket figyelembe kell venniük. A játékban a gyerekek olyan élethelyzetekkel találkozhatnak, amelyek könnyen hasonlíthatnak az övékhez, és egy hasonló szituáció, élethelyzet küls megfigyelése saját személyesen megélt történetükre is más fényt vethet, új oldalról világíthatja azt meg. Mivel napjainkban a gyerekek rendkívül magas százalékának válnak el a sz ülei, így nagyon sokan élnek át válásokat, sok esetben anélkül, hogy iga zán bevonódnának az ezzel kapcsolatos döntésekbe, vagy akár anélkül, hogy megértenék mi és miért is történik körülöttük. Az „amir l nem beszélünk” című teremben a gyerekek kis öntapadós cetliket kapnak, amelyekre félelmeiket, bánataikat, titkaikat, örömeiket vagy azokat a dolgokat írhatják föl, amir l nem szívesen beszélnek, nem mernek beszélni. A cetliket végül (név vagy bármely egyéb jelzés nélkül) kiragasztják a falra, és mindenki elo lvashatja a többiek gondolatait. A válás, a veszekedés, a szeretethiány, szerettek elvesztése vagy attól való félelem, testvérekkel való konfliktus, iskolai problémák a leggyakrabban el forduló témák. Éppen ezért, – mert rövid üzenetek tartalma általában hasonló – a gyerekek, mikor a többiek lapjait olvassák, láthatják, hogy még, ha valami nagyon bántja is ket, nincsenek egyedül a problémával, más is hasonló b ajokkal küzd, ett l alábbhagyhat a kétségbeesésük, és oldódhat bennük a témával kapcsolatos szégyenérzet, feszengés, esetleg könnyebben beszélnek majd az adott témáról. A jelenlév pedagógusok – szintén nem tolakodva – próbálnak beszélgetést kezdeményezni a felmerült témákról, segítenek belekezdeni nehéz dolgok megbesz élésébe, feldolgozásába. A kiállítás végén áll egy úgynevezett stresszgép, amelybe belépve elindul egy visszaszámláló, és a gyerekeknek adott id n belül kell ellátnia azokat a feladatokat, amelyek a szül kre hárulnak egy siet s reggelen (reggeli készítés, mosogatás, p elenkázás, öltözés, bepakolás, stb). Ahogy az id telik a feszültség egyre fokozódik, a baba sír, a kávéf z sípol, a telefon csörög, egyre nehezebb egyszerre elvégezni a feladatokat. A szimulátoron keresztül a gyerekek nyernek egy képet arról, (még ha talán sarkítva is) mi mindenre kell szüleiknek egyszerre odafigyelniük, és milyen 11 Arató Vilja nehéz ezeket a feladatokat összeegyeztetni, ezáltal megért bbé, türelmesebbé válhatnak a családjukkal szemben. A szimulátorral való játék szintén el segítheti az adott témáról való beszélgetést a családban, el segítheti olyan témák tisztázását, amelyek folyamatos konfliktusforrást jelentenek. Egy újabb teremben híres családi portrék reprodukciói vannak kiállítva a falra, a gyerekek pedig színes ceruzával megrajzolhatják saját családjukat, és a kész képet a többi alkotás közt elhelyezett üres keretek egyikébe helyezhetik. A további termekben lév feladatok közt számos módszertanilag figyelemremé ltó múzeumpedagógiai eszköz található. Az egyik teremben egy nagy plüssteke rvényb l sz tt fészket láthatunk, amelyben nagy tojásokba szerelt képerny kön álla tcsaládokat figyelhetnek meg a gyerekek. A következ szoba egy babaszoba, ahol a kisbabákkal kapcsolatos teend ket próbálhatják ki. Egy másik szobában a mosóg épekb l kipakolt ruháknak kell megtalálniuk a gazdáit, és felöltöztetni ket. Az egyik polcrendszerrel körbevett szobában a gyerekek sokfajta fafigurából összeválogathatják az családjukat mintázó bábucsoportot, egy másik szobában pedig a gyerekek által írt jellemzéseket és élményeket kell összepárosítani nagyszüleiket ábrázoló képekkel. Az utolsó terem a többinél tágasabb, középen sok száz jenga-elemekhez hasonló fa épít kockából építkezhetnek a gyerekek, amelyeken mind egy-egy családtag, családi szerep neve szerepel, a terem szélén pedig fejhallgatókkal egyes e mberek, szül k, gyerekek, nagyszül k családi élményeit hallgathatják. Múzeumpedagógiai programok A bécsi gyermekmúzeumban az egyes részlegekben tartott rendszeres workshopokon kívül további alternatív programokat is rendeznek, ilyen például a ZOOM Science el adássorozat, amelynek keretében tudósok, kutatók mutatják be kutatási területüket a gyerekeknek, olyan formában, hogy ez számukra is érthet legyen, közelebb hozza hozzájuk a tudományt, felkeltse érdekl désüket a témában, kérdéseket vessen fel bennük, amelyeket majd feltehetnek az el adónak. Szintén vendégel adók el adásában rendszeresen rendeznek felolvasásokat a múzeum egy termében, ahol kortárs írók olvasnak fel műveikb l, majd beszélgetnek arról a látogatókkal. Ezáltal a gyerekek megismerkedhetnek az írói mesterséggel, a történetírás művészetével, személyes köt dést alakíthatnak ki kortárs irodalmi művekkel, és vezetett foglalkozás keretében beszélgethetnek és gondolkodhatnak a történetek kapcsán felmerül témákról. Annak érdekében, hogy a gyerekeknek lehet sége nyíljon igazán elmélyülni egy-egy témában a ZOOM Kindermuseum minden nyáron megszervezi gyermekakadémiáját, amely egyfajta napközis táborként működve egy hetén keresztül vezeti a gyerekeket egy projekten keresztül. Így terük nyílik egy téma közelebbi feldolg ozására, komplexebb projektek kivitelezésére. A Projekthét során a gyerekek művészek segítségével felderítik a múzeum minden terét, majd a stúdióban és a műtere mben filmet és egyéb alkotásokat készítenek az adott témához, amelyeket a hét végén bemutatnak az érdekl d knek. A múzeumban törekednek arra, hogy a pedagógusokat és szül ket is bevonják a múzeum keretei közt zajló közös tanulásba, nekik is kellemes élményt nyújtsanak, segítsék a gyerekekkel való közös élmények szerzését. Ezt el segítend a kiállításon vezetéseket tartanak pedagógus csoportoknak, ahol bemutatják a múzeum egyes tereit, bemutatva és elmagyarázva azok funkcióit, szerepét a tanulási folyamatban. 2012 folyamán indult egy másik feln tteknek szóló program a múzeum szervezés é12 Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban ben, egy el adássorozat, amely a gyerekkor 21. századi problémáit, neveléssel, tanulással kapcsolatos kérdéseket dolgoz föl, vendégel adók által tartott el adás és azt követ beszélgetés formájában. A programsorozatokon kívül a ZOOM-ban rendszeresen rendeznek alkalmi programokat is, így többek közt szakmák képvisel inek a bemutatkozását, más szervezetekkel való együttműködésben rendezett programokat, vagy szabadtéri workshopokat. Múzeumpedagógiai módszerek A múzeumi tér és programok bemutatása során igyekeztem minél teljesebb képet adni ZOOM keretei közt folyó informális tanulás lehetséges formáiról. A múzeum mottója „Hands on, minds on, hearts on!” ennek szellemében – ahogy az az el z kb l ki is derül –középpontban a tárgyakkal és emberekkel, történetekkel való interakción keresztüli tanulás áll. A „hands on” tárgyakkal való interakción keresztül átélt élmény koncepciója tehát b vül az érintéshez kapcsolódó szellemi, érzelmi hatásokkal, amit a gyerekek a múzeum tapasztalati- és élménytereiben szereznek a játékos felfedezés, kutatás, kipróbálás, beszélgetés, érzékszervi tapasztalás során. A múzeum központi gondolata az úgynevezett „Learning by doing”, tehát az önálló cselekvésen, alkotáson keresztüli tanulás, önmegismerés Montessori szellemében. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a motorikus és nyelvi készségek fejlesztésére, illetve a média aktív-kreatív használatának megismertetésére. 9 Kommunikáció a múzeumpedagógia szolgálatában A múzeum célcsoportja alapvet en a 3 és 12 év közötti gyerekek, de mint azt fe ntebb említettem szerveznek programokat családoknak és kimondottan csak feln tteknek is. Kommunikációs stratégiájuk szinte kizárólagosan a feln ttekre épít. Mind honlapjukkal, mind pedig az általuk készített szóróanyagokkal a szül ket és a ped agógusokat szólítják meg. A félévente megújuló kiállításokhoz minden alakalommal részlegenként, illetve korcsoportonként bontott brosúrákat készítenek, amelyeket postán eljuttatnak az adott korcsoporttal foglalkozó pedagógusokhoz. Ezen felül a múzeumnegyedben, illetve turisztikai infópontokon mindenhol megtalálható angol és német nyelven az általános, múzeumról szóló szórólapjuk, illetve a városban több helyen a plakátjuk. Mind a múzeumnegyed általános programajánlójában, mind a gyerekprogramokat összegz kiadványokban külön hirdet felülete van a múzeumnak, ahol aktuális programjait reklámozhatja. A múzeum online jelenlétére új fejlesztési tervet dolgoztak ki 2012 -ben, amelynek egyik alappillére a kimondottan gyerekeknek szóló holnap kialakítás a. A múzeum rendelkezik egy átlátható, grafikailag minden kiadvánnyal összhangban lév honlappal, ami els sorban a feln tteket szólítja meg. November óta elérhet a m úzeum honlapján keresztül egy direkt a gyerekeknek kifejlesztett oldal, ahol egyrészt megtekinthetik a múzeumban készített műveiket, másrész játszhatnak. 10 A honlapon kívül a múzeumnak facebook oldala is van, amely szintén kizárólag feln tteknek szól, mivel a facebook szabálya szerint 1Ő éven aluliak nem rendelke zA gondolat a 2012.10.19.-én Christiane Thenius, a Zoom Kindermuseum Marketingosztály vezet jével készített interjúból származik. 10 Thenius, Christiane (2011): ZOOM Kindermuseum Online. Interaktive Website und Social Media für Kinder von 6 bis 12 Jahren. Abschlussarbeit. Lehrgang „Kultur & Organisation“. Universität Wien, Institut für Kulturkonzepte. Wien. p. 47 9 13 Arató Vilja hetnek facebook adatlappal, így a múzeum vezet sége nem is szeretne ezen a felületen építeni a gyerekek megszólítására még abban az esetben sem, ha ez a szabályzat ellenére lehetséges lenne. A pedagógusok és minden a hírlevélre feliratkozott látogató rendszeres értesítést kap a múzeumban megrendezésre kerül kiállításokról, programokról és rendezvényekr l. A hírlevél népszerűsége, hatékonysága az utóbbi években n tt a többi kommunikációs csatornához képest. 11 A gyermekmúzeumok koncepciójának alapvet eleme, hogy a gyerekeket bevonják a kiállítások koncepcióinak kialakításába, bevonják ket az alkotási folyamatban. Ez a gyermekmúzeumok Pearce által megfogalmazott öt kritériumának egyike. A bécsi gyermekmúzeumban ezen bevonás sikeres hosszútávú működésének kiváló példája. Egyrészt a múzeum megnyitása el tt egész Bécset átfogó igényfelmérést végeztek iskolások és óvodások körében, melynek eredményeire alapozva alakították ki a múzeumot. Másrészt a ZOOM-ban működik egy úgynevezett gyerektanács, amely egy 8-10 f b l álló gyerekcsapat, melynek tagjai Bécs különböz részeir l, különböz szociális és kulturális környezetb l érkeznek, és részt vesznek az új kiállítások kitalálásában, fejlesztésében, valamint állandó kontrollcsoportként működnek új programok bevezetése esetén. Ezáltal biztosítva van a folyamatos viszszajelzés a látogatók oldaláról, és a gyerekek ezen csoportja számára lehet vé teszik, hogy az ebben a folyamatban való részvétel által kipróbálhassák magukat egy k omoly, felel sségteljes feladatban, képviselhessék kortársaik véleményét. Ez a fajta részvételi lehet ség a Freinet munkaiskolájában való osztály-képvisel i feladat tökéletesen kivitelezett 21. századi megvalósítása. Christiane Thenius, a dolgozatomban elemzett intézmény vezet ségének tagja szerint 12 valójában nincs szükség a gyerekmúzeum hatékonyságának statisztikai kimutatására, mivel ez a fajta, tényeken és számokon alapuló értékelés alapjában véve ellenkezik, szemben áll a gyermekmúzeum alapvet filozófiájával, miszerint a múzeum feladata a tudományhoz, tanuláshoz és a világhoz való természetes, közvetlen, kötetlen, személyre szabott kapcsolat kialakítása. Ennek szellemében a 201Ő ben fennállásának 20. évfordulóját ünnepl bécsi Zoom Kindermuseum a tervek szerint minden kommunikációs csatornáján keresztül arra fogja buzdítani egyk ori látogatóit, hogy osszák meg a múzeummal kapcsolatos emlékeiket, élményeiket, s mondják el, érzésük szerint hogyan befolyásolta fejl désüket, milyen hatással volt rájuk annak idején a múzeumban töltött id . Mindemellett, amennyiben az iskolák illetve óvodák és a gyerekmúzeumok szervezett, rendszeres együttműködése meg-valósulna, valamilyen formában alkalom adódhatna eredmények vagy legalábbis pozitív hatások kimutatására, s ez me galapozhatná a gyermekmúzeumok hazánkban még kevéssé stabil lábakon álló poz ícióját. Összegzés Az általam végezett interjúk és esettanulmány alapján megállapítottam, hogy a gyermekúzeumok innovatív módszereik segítségével a kompetenciafejlesztésnek 11 Thenius, Christiane (2011): ZOOM Kindermuseum Online. Interaktive Website und Social Media für Kinder von 6 bis 12 Jahren. Abschlussarbeit. Lehrgang „Kultur & Organisation“. Universität Wien, Institut für Kulturkonzepte. Wien. p. Ő8. 12 A gondolat a 2012. 10. 19. -én Christiane Thenius-szal, a Zoom Kindermuseum Marketingosztályának vezet jével készített interjúból származik. 14 Múzeumpedagógiai innováció a bécsi ZOOM Kindermuseumban olyan formáját teremetik meg, amelyre az iskola keretein belül nem nyílna lehet ség. A klasszikus múzeumoktól eltér működési struktúrájukból fakadóan nagyban hozzájárulnak a komplex, interdiszciplináris tanulás és gondolkodásmód kialakul ásához, ezáltal pedig rendkívül jó belépési pontját jelenthetnek az egész életen át tartó tanulás folyamatába. Vizsgálatom eredményeit összegezve úgy vélem a gyermekmúzeum óriási p otenciállal rendelkez új, hiánypótló intézménytípus, amelynek hazánkban is érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni. Források Brodel, Marijke (200ő): Museumspädagogische Arbeit in Kinder- und Jugendmuseen – Eine Übersicht über Entstehung, Legitimation und derzeitige Situation dieser Museumsgattung. Taschenbuch. Bielefeld. Haas, Claudia (2007): Families and Children challenging Museums. In: Barry Lord (szerk.): The Manual of Museum Learning. AltaMira Press. Plymouth. p. 49-53. Harrasser, Doris (2010): (Dis)playing Science.Eine ethnographische Studie uber die Inszeni erung und Performanz vonexperimentellen Wissensformen im ZOOM Kindermuseum in Wien. Wien. Universität Wien. Koltai Zsuzsa (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa. Iskolakultúra Ő1. szám. Iskolakultúra. Veszprém. Menasse-Wiesbauer, Elisabeth (2007): Zoom Children’s Museum – The first hands-on Museum for children and families in Vienna. In: Barry Lord (szerk.):The Manual of Museum Learning. AltaMira Press. Plymouth. p.54-61.76 Pearce, John (1998): Centres for curiosity and imagination. When is a museum not a mus eum? Calouste Gulbenkian Foundation. London. Puczkó László-Rátz Tamara (2011): Az attrakciótól az élményig Budapest. Akadémiai Kiadó. Riesman, David (1983): A magányos tömeg. Budapest. Közgazdasági és Jogi Kiadó.1983. Thenius, Christiane (2011): ZOOM Kindermuseum Online. Interaktive Website und Social Media für Kinder von 6 bis 12 Jahren. Abschlussarbeit. Lehrgang „Kultur & Organisation“. Wien.Universität Wien, Institut für Kulturkonzepte. Worm, Nel (szerk.) (1994): HANDS ON! Kinder – und Jugendmuseum. Kulturort mit Zukunft. Bundesverband der Jugendkunstschulen und Kulturpädagogischen Einrichtungen e. V. Unna. Online források Kindermuseen sind keine überdachten Abenteuerspielplätze.Museumspädagogin König über den Bildungsort Kindermuseum (08. 11. 2001.) http://www.bildungsserver.de/innovationsportal/bildungplus.html?artid=54 (03. 11. 2012.) http://www.kindermuseum.at (07.01.2013.) http://www.childrensmuseums.org/ (29.12.2012.) http://www.museumspaedagogik.org/index.php4 (24. 11. 2012.) http://www.bildungsserver.de/Konzepte-von-Kindermuseen-undMuseumspaedagogik3194.html (07. 11. 2012.) Múzeumi kiadványok ZOOM KINDERMUSEUM. Jahresbericht 2011. Mag. Karin Schrammel (Szerk.) (2012): ZOOM KINDERMUSEUM 2012/13-as szi programfüzet iskolák részére. Wien. Mag. Karin Schrammel (Szerk.) (2012): ZOOM KINDERMUSEUM 2012/13-as szi programfüzet óvodák részére. Wien. Szóbeli források Interview mit Christiane Thenius, Leiter der Marketingabteilung von Zoom Kindermuseum Wien. Zoom Kindermuseum. 19. 10. 2012. 15 Biba Sándor B IBA S ÁNDOR Új kihívások a vezet i munka eredményességének növelésében 1 „Nemcsak az igaz, hogy a régi válaszok nem jelentenek megoldást a kor kihívásaira, de sokszor már akkor is célt tévesztünk, ha újra és újra feltesszük a régi kérdéseket.” Bakacsi Gyula Bevezetés Piacorientált világunkban a gazdaság szerepl i folyamatos versenyhelyzetben biz onyítják, hogy sikeresebbek a versenytársaknál. Csak az nyerheti el ezzel a vásárlók bizalmát, aki képes megfelel min ségű, korszerű terméket, vagy szolgáltatást ve rsenyképes áron a piacra vinni. Ahhoz, hogy ennek eleget tudjanak tenni, a munk aszervezetek igyekeznek korszerű technológiát és szervezési módszereket alkalmazni, min ségbiztosítási és más kontrollmechanizmusokat bevezetni, hatékony munkaszervezeteket működtetni, illetve a legjobban felkészült szakembereket megnyerni. A korszerű ismeretekkel és magas szintű tudással rendelkez ember a munka világában egyre jobban felértékel dik, ez a megállapítás fokozottan igaz a döntéshozó pozíciókban lév kre. A szervezetnek szüksége van arra a tudásra, készségre, illetve egyéb kompetenciára, amelyek birtokában az elvárt teljesítmény eléré sére képessé válik a vezet . A bevezet gondolataim elején megfogalmazott idézet jól példázza a napjain kban végbemen paradigmaváltást, ahol a régi, menedzser típusú felfogást lassan, de egyértelműen felváltja a leader (soft), azaz az értékalapú leadership 2 gondolkodásmódja. Ma már nem csak egy csavar vagyunk a gépezetben, akik nap -nap után képesek ugyanazt a fajta munkakínálatot, ugyanabban a min ségben produkálni. A több évtizeden keresztül uralkodó felfogás szerint a munka csak „púp” a hátunkon, amit folyamatosan el kell viselnünk a boldogulásunk érdekében. Ez a néz pont hibásnak bizonyult és nem mellesleg még hatékonynak sem tekinthet . Egy enervált, a végl etekig kifacsart ember soha sem lesz képes annyi értéket el állítani, mint egy teljesen elhivatott, a vezet teljes bizalmát élvez kreatív személy. Emberek vagyunk, érz éseink vannak, amit a tudás alapú társadalomban a vezet knek érdemes beépíteni a szervezeti legitimitás képletébe. Dolgozatom célja nem csak az elemz kutatás, h a- 1 A XXXI. OTDK-n a „Vezetéselmélet - emberi er forrás” tagozatban különdíjjal értékelt dolgozat átdolgozott változata. 2 A szónak nincs elfogadott, meghonosodott magyar megfelel je. A leadershipnek nevezett magatartás egyik legfontosabb jellemz je szoros kapcsolatot teremteni a szervezeti és egyéni célok között. Alapját a vezet részér l elvárható feltételek biztosításán felül a beosztottak érdekeltségének megteremtése képezi. A leadership abban különbözik a puszta hatalomgy akorlástól, hogy elválaszthatatlan a követ k céljaitól, szükségleteit l. 16 Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében nem az el bb, átvitt értelemben említett képlet érthet vé tétele vezet k, tanácsadók számára, egyszóval értékteremtés. A témaválasztás indoklása A vezet i munka fejlesztése, illetve hatékonyságnövelése iránti vonzalmam már a f iskolai tanulmányaim idején érlel dött, de a majdani pályámat is befolyásolni képes er vel a jelenlegi mesterszakos hallgatói fázisban alakult ki. Egyre jobban felkeltették érdekl désemet e tudományterület olyan, korszerűnek tekinthet lehet ségei, amelyekkel a vezet i munka eredményessége a mai elvárásoknak is megfelel szintre emelhet . A témaválasztást indokolja, hogy egyetemi hallgatói státuszban mindeddig viszonylag kevesen vizsgálták ezt az új területet, az általam kutatott vezetésfejlesztési rendszer konkrét elemzésével pedig – tudomásom szerint – eddig senki nem foglalkozott. A dolgozat megírásával kapcsolatos további céljaim: – A Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési K arának Emberi Er forrás Tanácsadó mesterszakos hallgatójaként a jöv m sze mpontjából fontos számomra a téma mélyreható vizsgálata és a jelenleginél alaposabb megismerése. – Gondolatébreszt mondanivaló átadása vezet pozícióban lév döntéshozók, vagy ilyen szerepre készül k számára, kiemelve a saját munkakörnyezetükön belüli szervezeti kultúrát formáló er s hatásukat; – Egy olyan tanulmány létrehozása, ami az elméleti alapok mellett fontos gyako rlati kérdéseket is felvet. – Mivel a jelenlegi vezetési felfogást több vonatkozásban is problémás hiedelmek jellemzik, ennek eloszlatása érdekében a leadership perspektíva minél szélesebb körökhöz való eljuttatását szeretném megcélozni. – A kutatásom végs célja az elemzéseim és vizsgálataim alapján olyan eredmények és következtetések megfogalmazása, amelyekkel javítható a vezet i munka hatékonysága, ennek következményeként pedig a szervezeti teljesítmény. – Dolgozatom f célkitűzése a vezet i munka értelmezése, szerepének és súlyának azonosítása, sajátosságainak feltérképezése, valamint az empirikus kutatás eredményeivel alátámasztva a vezet i kompetenciák és attitűd fejleszthet ség ének igazolása. A közeg, ahol a vezető a munkáját végzi A szervezet Ahhoz, hogy a szervezeti kultúra fogalmát értelmezni tudjuk, szükség van a szerv ezet és a kultúra szavak jelentésének tisztázására. Szervezet elnevezéssel találkozunk a biológia tudományában, ahol a természet él lényeit alkotó és működtet funkci onális szervek halmazát kutatjuk. Ilyen például az anatómia tárgyát képez emberi szervezet. A társadalmi együttélés rendszere többnyire ugyancsak szervezeti keretek között zajlik. Szervezet keretében végezzük a tanulmányainkat az általános iskolától az egyetemig, kés bb számos civil szervezethez csatlakozhatunk a sport, a kultúra, a politika stb. területén, de szervezett közösséget alkot a társadalom legkisebb hom ogén egysége, a család is, még akkor is, ha azt nem szervezet névvel illetjük. 17 Biba Sándor A munka világa – eltekintve a munkáját egyedül végz fodrász, cipész, kiskeresked és más hasonló tevékenységt l – ugyancsak szervezeti formákra épül. Szervezetként működnek a gazdasági társaságok, a közigazgatás, az oktatás, az egé szségügy intézményei, de a legkisebb hierarchikus egységek, a munkacsoportok is önálló szervezeti egységnek tekintend k. Klein Sándor szerint a „szervezet két vagy több ember szándékosan összehangolt tevékenységeinek rendszere”. 3 A szervezeti kultúra A fogalmat legtömörebben az a klasszikussá vált Marvin Bowert l származó gondolat fejezi ki, mely szerint a szervezeti kultúra nem más, mint "Ahogy mi itt a do lgunkat tesszük". 4 Ha belépünk egy termel munkahelyre, vagy hivatalba általában hamar me gérezzük azt a légkört, mely az ott dolgozókat körülveszi, illetve ami az emberi és fizikai környezetükb l felénk árad. A szervezet embereivel való találkozás során megállapíthatjuk, hogy közvetlenek, vagy udvariatlanok, segít készek, vagy közö mbösek. A viselkedésükb l érz dik-e a munkahelyük iránti büszkeség, vagy csupán pénzkeresésnek tekintik azt. Azt is hamar meg tudjuk állapítani, hogy az ott dolgozók mennyire szeretik a rendet, ápolják és rendben tartják-e a környezetüket, vagy sem. Ha már rendelkezünk összehasonlítási alappal, tapasztalhatjuk azt is, hog y azonos kultúra-jellemz kkel leírható munkaszervezetekkel soha nem találkozunk, amib l következik, hogy valamennyi vállalkozás, intézmény önálló arculattal, vagyis saját szervezeti kultúrával rendelkezik. A Harvardon 2008-ban megjelent publikáció szerint a szervezeti kultúra a vezet és beosztottai kapcsolatának függvénye is. „A köt dés szükségletének kielégítése végett a vezet knek egyfajta bajtársias légkört kell kialakítaniuk, amely ösztönzi a csapatmunkát, együttműködést, a nyitottságot és a baráti kapcsolatok létrejöttét.” 5 A vezető, mint a szervezeti kultúra legfontosabb eleme A szervezetek alapításával veszi kezdetét a vezet i munka, mely vitathatatlan hatást gyakorol a szervezet folyamatosan formálódó kultúrájára. A szervezeti kultúra ala pjainak lerakása is többnyire a vezet feladata, ahol rendszerint az véleménye, a nézetei, az el ítéletei, sztereotípiái válnak meghatározóvá. A vezetéssel, illetve a vezet vel foglalkozó témakörben végeláthatatlan menny iségű szakirodalmat lelhetünk fel, ugyanakkor a pozícióból adódó kultúrateremt képesség értelmezésben már eltéréseket találtam, pontosabban nem volt egyöntetű, kizárólagos álláspont. Ennek következtében a vezet nek a szervezeti kultúrában való szerepét saját felfogásom alapján fogalmaztam meg. A vezet pozícióban lév személy többféle formában fejtheti ki kultúraformáló hatását: – Stratégiai célokat tűz ki, ami alapvet en meghatározza a szervezet hozzáállását és tevékenységét. Ha csak a rövidtávú profitmaximalizálást jelöli meg, mint e lérend célt – és nincs semmilyen magasabb rendű, konkrét feladat, vagy misszió Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia. Budapest, 2001. SHL Kiadó. A definíció eredetileg MarvinBowert l (McKinsey&Co.) származik. Igazán ismertté azo nban a Deal és Kennedy szerz páros szervezeti kultúráról szóló könyve tette. 5 NitinNohria, Boris Groysberg, Linda-Eling Lee: EmployeeMotivation: A Powerful New Model. in: Harvard Business Review LXXXVI. évfolyam 2008 július-augusztus 80. o. 3 4 18 Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében – – – – – – – akkor a szervezetnek a pénz lesz a „mániája”, a legfontosabb, hogy minimális költségráfordítással működjenek, s közben maximális hasznot könyvelhessenek el. Ezen felül semmi másra, sem a vev k-, sem az alkalmazottak szükségleteinek kielégítésére nem fordítanak energiát. 6 Ezért egy szervezet életében kiemelten fontos egy el re- és jól meghatározott, kézzelfogható cél jelenléte, amit nem lehet pénzben mérni, és amire a továbbiakban a vállalati stratégiát lehet alapozni. Sok múlik a vezet kommunikációs képességén és személyiségén is. Nem elh anyagolandó faktor, hogy a kérdéses személy beállítottsága szerint introvertált vagy extrovertált irányultságú. Lehet-e hozzáfordulni lényeges kérdésekben, vagy kizárólag csak szakmai területre korlátozza a kommunikációt az alkalmazottaival, ezzel rongálva saját empatikus erényeit. Példaértékű viselkedése az ügyfelekkel való bánásmódban is tükröz dik, amennyiben ennek nem tesz eleget egy vezet , hogyan várhatná el az alkalmazottaitól, hogy adott esetben megfelel viselkedést tanúsítsanak? Márpedig ez a felfogás – a vev k igényeinek maximális kielégítése – ma már egy for profit vállalat életében az alapkritériumok sorát képezi. A vezet kritikus helyzetben tanúsított viselkedésének fontossága nem most került a napvilágra el ször, szinte az egész történelmünket végigkísér mot ívumnak tekinthet , több, múltat idéz történetben visszaköszöntek már. A jele nkor kihívásai és a gazdasági helyzet megkívánja, hogy a szakemberek a végs kig kiélezett pillanatokban is nyugodtak tudjanak maradni, és a helyzetnek megfel el en a lehet legjobb döntést hozzák meg. Amennyiben az alkalmazottak látják a vezet n, hogy a probléma megoldása során nyugalmat sugároz és kimért vise lkedést tanúsít, úgy maga a szervezet is könnyebben halad át a változás rögös útján. A javadalmazási és az el léptetési rendszer kidolgozása, valamint alkalmazása során is befolyást gyakorol a vezet a szervezet életére és mindezt a saját elké pzelései alapján teszi, ezzel is igazolva szervezeti kultúraformáló tevékenységét. Az személyes döntése folytán léphetnek az emberek felfelé, illetve visszafelé a képzeletbeli ranglétrán, ezáltal a vezet gyakorlatilag a saját képére formálja munkaszervezete strukturális összetételét. Munkavégzéssel kapcsolatos eljárásokat, munkamódszereket határoz meg. A munka megszervezésével, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, az el írások és egyéb szabályozóelemek tudatosításával igyekszik a folyamatos, problémamentes munkavégzést megteremteni. Munkaid n túli tevékenységben és a különböz rendezvényekben rejl lehet ségek hasznosítása. A kiváló munkacsoportok jellemz je, hogy a munkaid n túl is szívesen és meghatározott rendszerességgel kerülnek interakcióba egymással. Erre lehet séget, pénzügyi forrást a vezet döntése alapján csoportosíthatnak át. A megrendezésre kerül különböz workshopok, vállalati napok, családnapok nagymértékben befolyásolják a csapat együttműköd képességét, ami egyben a csoportkohézió er södését eredményezheti. Az ergonómia kérdése már a második világháború óta fokozottan foglalkoztatja a tudósokat. Ma már eljutottunk addig, hogy a munkahelyek kialakításban a munkamódszerek tervezésében is jelent s szerepet kapnak ezen szempontok, i l- Lövey Imre - Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet p. 72. 6 19 Biba Sándor letve a vezet döntései. Képzeljünk el egy sötét, kényelmetlen irodát magunk el tt, ahol mindennapjainkat töltjük, és hasonlítsuk össze egy, az alkotói szellem számára az ergonómiai elvek alapján kialakított irodával. Ezt követ en döntsük el, hogy hol dolgoznánk szívesebben, hol lenne nagyobb a munkavégzésünk hatékonyságának a foka. Empirikus kutatás Az empirikus kutatásban a FranklinCovey által rendelkezésemre bocsátott Leadership vezetésfejlesztési rendszer kérd ívének összehasonlító utóelemzését végeztem. A kutatásomat kizárólag 82 magyar vezet mintáira alapoztam, ez összesen, az el - és utómérést beleértve 16Ő db vezet i kérd ívet jelent, ezen a mintán belül kíséreltem meg kvantitatív módszerekkel megvizsgálni a Leadership vezeté sfejlesztési rendszer hatékonyságát. A FranklinCovey 1997-ben a Franklin Quest és a CoveyLeadership Center bejelentette, hogy egyesítik a két céget, ennek következtében a FranklinCovey nevű vállalat ugyanazon év május 30-tól létezik. Mára már a világ egyik legnagyobb emberi er forrás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatává vált, 1ŐŐ országban érhet el napi szinten. A Fortune magazin elemzése alapján 7 a világ TOP 100 vállalat 90%-ának, valamint a TOP ő00 vállalat 75%-ának partnere a FranklinCovey. Továbbá jelent s szerepet vállal a nonprofit szféra fejlesztésében is. LQ: LeadershipQuotient Az LQ a vezet i kvalitás mér száma. A vezet i kérd ívnek egy 0-100-ig terjed skálán értelmezett konkrét f pontértéke van, ez további négy különálló elemre bontható, az el z fejezetben már bemutatott kiváló vezet k négy kötelességének dimenziójában. Ezek: Bizalom ösztönzése, Küldetés tisztázása, Rendszerek kiépít ése, Tehetség kibontakoztatása, szintén 0-100-ig terjed skálán kerülnek értékelésre. Így a kérd ívek utóelemzése során 82 vezet , 16Ő kérd ívét hasonlíthattam össze. A FranklinCovey-val kötött titoktartási szerz dés értelmében az LQ vezet i kérd ívek teljes tartalmát, mint szigorú üzleti titkot a piaci versenyel ny meg rzése érdekében nem ismertethetem. A kutatás egyediségét/fontosságát és újító szellemét jelzi, hogy az elemzés megírásának pillanatáig nem volt még Magyarországon LQ témakörben fellelhető szakirodalom. A FranklinCovey által kidolgozott Leadership vezetésfejlesztési rendszer négy krónikus szervezeti problémát sorol fel, amelyek minél hatékonyabb kezelésére és az alkalmazottak munkavégz képességének nagyobb arányú megnyerésére létrehozták a kiváló vezet k négy kötelesség dimenzióját. Első kötelesség: A bizalom ösztönzése A bizalom a vezetés alapja, hatással van a vezet minden tettére, ha ez a dimenzió sérül, akkor a további három sem működhet maradéktalanul. Ezért fontos a kölcs ö- 7 http://www.dailyfinance.com/2012/12/17/franklin-covey-to-report-fiscal-2013-first-quarter Franklin CoveytoReportFiscal 2013 First-QuarterResults Letöltés: 2012. december 26. 20 Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében nös magas bizalmi szint kiépítése és ápolása. Elengedhetetlen feltétele az el z e kben már taglalt hitelesség és megkérd jelezhetetlen személyiség. Második kötelesség: A küldetés tisztázása Az a szervezet, amelyik nem tudja merre tart, hasonlóan tompán reagál a külvilágra, mint egy lázas ember, lassú és körülményes. Ezért minden szervezet számára fontos a célokból és nem a lehet ségekb l összekovácsolt egységes stratégia létrehozása, ami maga a célok elérésének folyamatát jelenti. Harmadik kötelesség: Rendszerek kiépítése A siker egy pillanatnyi eredmény, a múltbéli fáradozásaink megtérülése a jelenre vonatkozóan, a jöv re irányuló tartós fenntartása már sokkal nehezebb dolognak bizonyul. A hosszú távú eredményesség érdekében a vezet knek szükségük van bizonyos rendszerek kiépítésére és utána az állandósítására. Negyedik kötelesség: A tehetség kibontakoztatása A legkiválóbb vezet k tulajdonsága, hogy képesek kihozni szervezetük minden tagjából a lehet legnagyobb hozzájárulást ezzel is növelve a hozzáadott érték mértékét. Így képesek nagymértékű teljesítményre ösztönözni és inspirálni alkalmazottaikat, hogy el hívják a csapatban rejl lelkesedést és tehetséget. Eredményeim Az empirikus kutatásban a FranklinCovey által rendelkezésemre bocsátott Leadership vezetésfejlesztési rendszer LQ1-es, és rá fél évre következ LQ2-es vezet i 360 fokos kérd ívének összehasonlító utóelemzését végeztem. A kutatásomat kizárólag 82 magyar vezet mintáira alapoztam, ez összesen 16Ő db LQ1 és LQ2-es vezet i kérd ívet jelent, ezen a mintán belül kíséreltem meg kvantitatív módszere kkel megvizsgálni a Leadership vezetésfejlesztési rendszer hatékonyságát és ezen keresztül az LQ kérd ívek validitását. Az LQ vezet i kérd ívnek egy 0-100-ig terjed skálán értelmezett konkrét f pontértéke van, ez további négy különálló elemre bontható, az el z fejezetben már bemutatott kiváló vezet k négy kötelességének dimenziójában. Ezek: Bizalom ös ztönzése, Küldetés tisztázása, Rendszerek kiépítése, Tehetség kibontakoztatása, szi ntén 0-100-ig terjed skálán kerülnek értékelésre. Az LQ1 és LQ2-es kérdőívek átlagpontszáma Az 1. ábrán látható maximum érték a tökéletes állapotot hivatott szimbolizálni a 0-tól 100-ig terjed skálán. A Top 10% jelölés a világ vállalatainak fels , elit 10% ban mért LQ értéket jelenti. Ezért az esetükben kimutatott 97-es eredmény egyrészt prezentálja az LQ kérd ív hitelességét, azaz hogy magasabb LQ átlag mellett nagyobb az értékteremt képesség, másrészt példaértékű az általuk elvégzett munka kvalitása. A világátlag 71 LQ pontra tehet , ezért valamelyest meglep volt számomra a 82 magyar vezet LQ1-es kérd ívének eredménye, ahol 80.8 értéket kaptam, ami jelent s eltérést mutat a világ átlaggal szemben pozitív irányban. Ugyanakkor a rá fél évre következ LQ2-es kérd ív nem adott konzekvens választ az el re jelezhet kompetenciaszint növekményre, s t meglep módon kis mértékben még csökkent is, a második felmérés átlaga 80,ő. 21 Biba Sándor 1. ábra: Az LQ vezető kérdőívek átlageredménye az elő és utómérés tükrében Az ábrák forrása: a szerz saját szerkesztése a FranklinCovey által szolgáltatott adatok alapján. Az utómérés-átlageredményében fellelhet csökkenés további kutatásra motivált, így három különálló csoportba rendszereztem az LQ1-LQ2 felmérésben részt vett 82 vezet átlagpontszámát: ahol n tt a pontszám, ahol csökkent és az utolsó harmadik csoport, ahol nem tapasztaltam változást. 2. ábra: Vezetői csoportosítás LQ elő és utómérés hatásának tükrében Így beigazoltnak tekinthet hipotézisem egyik eleme, a FranklinCovey cég vezetésfejlesztési rendszere képes megfelel hatást el idézni a résztvev knél, hiszen 82b l ő1 embernél kompetenciaszint emelkedés volt tapasztalható, mindössze egy személy volt, ahol nem történt valamilyen irányba való elmozdulás és 31 embernél pedig némileg csökkent az átlag az LQ2-es felmérés kapcsán. Ha e logika mentén haladunk tovább, észrevehetjük, hogy az LQ2-es utómérésnél csökkent az átlagpontszám, ugyanakkor több embernél következett be kompetenciaszint emelkedés, ami els re teljesen ambivalensnek tűnik. Az ok, hogy kevesebb embernél csökkent az LQ2-es átlagpontszám, de mégis drasztikusabb mértékben, volt ahol az átlagpontszámtól való eltérés elérte a Ő9-et, ami nagymértékűnek tekinthet . Ezért ez a kevés kirívó eredmény az LQ2 mérés teljes átlagát lejjebb szorította. 22 Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében Elemzés az LQ értéket alkotó 4 vezetői kötelesség tükrében A bizalom ösztönzése A személy ebben a dimenzióban hitelességér l és bizalmi szintjér l kap visszajelzést. 3. ábra: A bizalom ösztönzésének átlageredményei A magyar vezet k mintáitól származó átlag ebben a dimenzióban is meghaladja a világátlagot több mint 10 ponttal és a négy kötelesség közül a bizalom ösztönzés ében teljesítettek a legjobban, tehát tekinthetünk a bizalom kiépítésére úgy, mint a magyar vezet k specialitása. LQ1-es eredményhez képest szintén minimális csökkenés volt felfedezhet az LQ2-es eredményben, de itt is több embernél történt kompetenciaszint növekedés, szám szerint Ő2-nél, míg 36-nál ugyanezen szint csökkenést mutatott. A képzést követ csökken önbizalmi szint itt is felfedezhet . A megkérdezett 82 magyar vezet lojális alkalmazottaihoz, tiszteletet tanúsít irányukban, folyamatosan szemük el tt lebeg a személyes fejl dés igénye, megbízik másokban és felhatalmaz másokat bizonyos jogkörökkel, betartják, amiket ígérnek. A küldetés tisztázása Az adott személy céljainak eléréséhez felhasznált stratégiáiról kap visszajelzést. 4. ábra: A küldetés tisztázásának átlageredményei A kérd ívet kitölt 82 vezet továbbra is a 72 pontos világátlag felett teljesített, tehát jobban tisztában vannak vállalatuk küls -bels igényeivel, azaz hatékonyabban 23 Biba Sándor tudnak célt kitűzni és azt kifelé kommunikálni, eredményük az el mérésnél 80,1 az utómérésnél 80,3, a képzés végére kompetenciaszint emelkedés volt tapasztalható, a Top 10% ugyanebben a dimenzióban átlagosan 97 pontot ért el. Az adatok elemzése után kijelenthet , hogy a megkérdezett 82 vezet mások v éleményét is figyelembe veszi a célok kitűzésekor, segíti szervezetének tagjait a saját helyük-szerepük megtalálásában, annak érdekében, hogy megértsék a stratégiát és a célokat. A rendszerek kiépítése Az adott személy a munka elvégeztetésének módjáról kap visszajelzést. 5. ábra: A rendszerek kiépítésének átlageredményei A rendszerek kiépítésének dimenziójában a megkérdezett 82 magyar vezet továbbra is a világátlag felett teljesít több mint 10 értékkel, világosabban definiálják a célokat, olyan munkakultúrát alakítanak ki, ami ösztönzi a jó teljesítményt, a világ elit 16 ponton belülre, „látótávolságra” közelítik meg. A tehetség kibontakoztatása Az adott személy együttműköd képességér l kap visszajelzést. 6. ábra: A tehetség kibontakoztatásának átlageredményei A négy vezet i kötelesség közül a megkérdezett 82 vezet a tehetségek kibontakoztatásának dimenziójában teljesített a „legrosszabban” de ez az érték így is mag a24 Új kihívások a vezetői munka eredményességének növelésében san a világátlag felett állt. Más oldalról az LQ1-es méréshez viszonyított legnagyobb pozitív változás az LQ2-es utómérés alkalmával. Úgy gondolom a magyar vezet k tudatában vannak hiányosságaiknak e téren és ezért voltak képesek gyors fejl dést produkálni ezekben a dimenziókban. A megkérdezett magyar vezet k nem csak lehet séget látnak másokban, hanem igyekeznek megnyerni a lehet legnagyobb hozzájárulásukat is, aminek kapcsán lehet ségük nyílik az alkalmazottaknak tehetségük életre hívására. Kell szabads ágot és önállóságot delegálnak embereik számára, úgy tekintenek másokra, mint a segítség forrására. Következtetések, megállapítások, eredmények Az LQ értéket alkotó Ő vezet i kötelesség empirikus vizsgálatának eredményei al átámasztották egyrészt a FranklinCovey cég vezetésfejlesztési módszerének eredményességét az érintett vezet k meghatározott kompetenciáinak fejlesztésében, másrészt meggy ztek arról, hogy alkalmazásával a vezet képessé válik arra, hogy ir ányításával a munka világában a munkát végz ember folyamatosan meg tudjon felelni a vele szemben támasztott tudásbeli követelményeknek. Jelent s eredménynek tekintem a magyar vezet állomány vizsgálatba bevont 82 személy vonatkozásában, hogy az általuk produkált mér számok magasabbak a v ilágátlagnál. Némi absztrahálással azt is következtethetem, hogy a hazai szakembe rállomány értékesebb paraméterekkel rendelkezik a nemzetközi átlagnál. Ezt a feltevést er síti, hogy a világátlag 71-es értékét a magyar átlag közel 10 ponttal meg is haladja. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált vezet k a négy kötelesség közül a bizalom ösztönzésében szerepeltek a legjobban, továbbá a tehetség kib ontakoztatásánál volt tapasztalható a legnagyobb fejl dés. 7. SWOT analízis a 82 vezető helyzete alapján Gyengeségek Tehetségek kibontakoztatása Proaktivitás Bürokratikus rendszer Autokratikus szemlélet Félelem a változástól Lehet ségek Vezet i paradigmaváltás Tehetséggondozás Optimalizált munkakörnyezet Maximális teljesítmény Munkavállalói lojalitás Er sségek LQ érték a világátlag felett Bizalmi hálózatok kiépítése Problémamegoldó képesség Rendszerben gondolkodás Kreativitás Veszélyek Rossz szervezeti kultúra Fluktuáció Munkáltatói hírnév romlása Gazdasági érdekek sérülése Tehetségek elhanyagolása Munkám értékét min sítheti, hogy a FranklinCovey cég vezetésfejlesztési mó dszerének konkrét statisztikai elemzését a hazai gyakorlatban el ttem még senki nem végezte el, így kapcsolódó bibliográfiára nem támaszkodhattam. Köszönetnyilvánítás A témakör kutatása azonban számos olyan új ismeretet adott számomra, amellyel gazdagodtam, és amely ismeretet reményeim szerint sikerrel tudok hasznosítani az egyetemi tanulmányaim további id szakában, majd a terveim között szerepl PhD képzés során. 25 Biba Sándor Munkám végén szeretném kifejezni köszönetem els sorban dr. Nemeskéri Zsoltnak, továbbá a két konzulensemnek, dr. Jakab Juliannának és tanáromnak, Pankász Balázsnak azért a sok bátorításért és értékes szakmai útmutatásért, amely nélkül ezt a dolgozatot valószínűleg nem tudtam volna elkészíteni. Szakirodalom Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvki adó, 2000. Handy, C.B. : UnderstandingOrganizations, 3rd Edn, Harmondsworth, PenguinBooks, 1985. Hofstede, G.:Culture's Consequences: International DifferencesinWorkRelatedValues, B everly Hills, CA, SagePublications, 1980. Hofstede, Gert: Culture and Organizations: Software of the Mind. Harper Collins Publishers: London, 1994. Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia. Budapest, 2001. SHL Kiadó. Lövey Imre – Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet. NitinNohria, Boris Groysberg, Linda-Eling Lee: EmployeeMotivation: A Powerful New Model. in: Harvard Business Review LXXXVI. évfolyam 2008 július-augusztus. Schein, E. H.: Szervezéslélektan. Budapest, 1978. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Schein, Edgar H.:OrganisationalCulture and Leadership, Jossey-Bass, 2004. Stephen R. Covey: A kiemelked en sikeres emberek 7 szokása, Bagolyvár Könyvkiadó Kft. 2004. Vámosi Tamás: Képzés, tudás, munka. Budapest, ÚMK, 2011 Világi Rudolf: A szervezeti kultúra érvényesülése a szervezet létszámgazdálkodásában. T anulmány, mely megjelent 2011-ben a Zsigmond Király F iskola gondozásában. Willem F. G. Mastenbroek: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Budapest, 2001. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 26 A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban B IBA S ÁNDOR – K ÁLMÁN D ÓRA K ATA A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a fels oktatásban 1 Az egyéni teljesítmények felértékelődésének okai Napjaink felgyorsult világában olyan sztereotípia alakult ki bennünk, hogy folyam atosan rohannunk kell, lépést kell tartanunk az egyre inkább növekv elvárásokkal, annak érdekében, hogy képesek legyünk megfelelni a ránk váró kihívásoknak. A környezet, amely körül vesz minket, állandóan változik, így újra és újra meg kell újulnunk, egyre inkább az kerül el térbe, hogy ki képes hamarabb reagálni a változásokra, ki ismeri fel azokat az er forrásokat, amelyeknek kiaknázása mellett a legnagyobb siker érhet el. Ez igaz mind a szervezetek, mind pedig az egyének szintjén. Annak érdekében, hogy minél kiemelked bb legyen az általuk elérhet teljesítmény, folyamatosan fejleszteni kell a tudásukat, képességeiket, készségeiket. A fejlesztési folyamatot pedig nagyban meghatározza az is, hogy milyen módon értékelik az emberek teljesítményét, ugyanis az értékelés hozzájárul a motiváció és ezze l együtt az egyéni teljesítmény alakulásához. Hatékonyságnövelés, profitabilitás és a teljesítmény fokozása – korunk legf bb jellemz i ezek. Folyamatos teljesítménykényszer van jelen, az élet minden területén kimagasló eredményeket várnak el t lünk, legyen szó a magánéletr l, a munkah elyünkr l, sportról, vagy az oktatásról. Az számít, hogy ki mit kép es „letenni az asztalra”, nem elég csupán a minimum szintet teljesíteni, kiugró teljesítmények elérése van szükség. Ebben a folyamatban nagy hangsúly helyez dik azokra a motiválási stratégiákra, amelyek a teljesítményr l való visszajelzést szolgálják. Ez már a tanulóévek alatt el térbe kerül és az évek során egyre inkább hangsúlyossá válik. A k iemelked hallgatói teljesítményt az egyetemek és a f iskolák tanulmányi ösztöndí jjal, köztársasági ösztöndíjjal, szakmai és tudományos ösztöndíjjal stb jutalmazzák. A cél az elismerés. Megfelel motivációs szint hiányában mindez azonban csak utópia marad, ahhoz, hogy ez ne csak ábránd legyen; ösztönzés, visszajelzés és orientálás szükséges. A tanulás jelentősége – a tanulási motiváció A tanulás mára központi fogalommá vált, minden nap el térbe kerül az életünkben, legyen szó a munkahelyr l, a magánéletr l, vagy jelen esetben az oktatásról. Egyre inkább el térbe kerül, hogy naprakész ismeretekkel kell rendelkeznünk az élet mi nden területén, ugyanis csak így vagyunk képesek alkalmazkodni és reagálni a kihívásokra. 1 A XXXI OTDK-n bemutatott pályamunka szerkesztett változata. 27 Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata A tanulás definíciójáról az évek során számos meghatározás született, hétköznapi értelmezésben minden olyan folyamatot tanulásnak tekintünk, „amely valami olyannak a tudását vagy elsajátítását eredményezi, amit azelőtt nem tudtak, vagy nem voltak képesek teljesíteni.” 2 A tanulás tehát változást idéz el az egyén teljesítményében, ehhez azonban hozzájárulnak bizonyos tényez k is, mint az egyéni kompetenciák, az emlékez képesség, a szorgalom, és az egyes motivációs tényez k, ilyen pl. a tanulási motiváció is. „A tanulási motiváció olyan tanulásra késztet bels feszültség, amely energizálja, aktivizálja, irányítja, integrálja a tanulási tevékenységet.” 3 Tehát ez a motiváció az, ami arra ösztönzi a tanulót, hogy minél jobb teljesítményt legyen képes elérni, serkenti a hallgató tanulási hajlandóságát,ezáltal lesz képes folyamatosan fejl dni és felülmúlni önmagát. A tanulási motivációra egyaránt hatással vannak az egyéni tulajdonságok, és a küls környezeti hatások, mint például a meger sítés, a jutalmazás, a siker, a tanár személyisége, a család, a barátok stb A tanulás motiválása A tanulás és a motiváció kölcsönösen függnek egymástól, mert megfelel motivác iós szint nélkül nincs tanulás, a tanulás eredményének függvényében pedig a kés bbi motivációs szint is alakul, fejl dik. Amennyiben a tanulás hatékony, a kés bbiekben önmagát generálja, ösztönz leg hat magára az egyénre és maga a jó teljesítmény lesz az, ami a motiváció mozgatórugójává válik. Mindez többek között nagyobb er feszítés kifejtésére ad lehet séget, és növeli a kitartást. Az ember, miközben fejl dik, tanul, egyre magasabb szintű ismeretekre tesz szert, ezzel együtt fejl dik a motiv ációja is, ezzel párhuzamosan pedig az egyéni célok is alakulnak, magasabb szinteket próbálunk „megugrani”, letenni az érettségit, diplomát szerezni, az elvárásainknak megfelel állást találni, és így tovább. A hallgatók eltér motivációs szintekkel rendelkeznek, ezért is fontos, az ösztönzés, a sikerélmények biztosítása, hogy az esetleges hiányosságok pótlása ne teher legyen, hanem annak tudatában menjen végbe, hogy ez szükségszerű a megfelel teljesítmény biztosításához. A környezeti hatások nagyban hozzájárulnak ennek lefolyásához, fokozhatják, feler síthetik a motivációt, formálják az egyéni viselkedést, és a bels tényez kkel együttesen alakítják ki a kívánt eredményt. „A tanulás motiválása nem más, mint egy kívánatos célállapot elérésére való késztetés, irányítás, koordinálás a tanuló tanulási tevékenységére való ösztönzése céljából.”4Tehát a motiváció eszköz annak érdekében, hogy elérjünk egy kitűzött célt, ösztönözzük az egyént a tanulásra, a tevékenységeinek minél magasabb szintű kibontakoztatására, és a lehet legnagyobb teljesítmény elérésére. A motiválás egyik oldalról cél annak elérése érdekében, hogy fejl djön a tanuló személyisége, és az id k során minél magasabb szintű célokat tűzzön ki maga elé, másik oldalról pedig eszköz a tanulás megfelel színvonalú megvalósításához. Barkóczi Ilona – Putnoky Jen : Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. p.15. 3 Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. p. 43. 4 U.o. p. 80. 2 28 A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban A motiváció kölcsönhatásban van a tanulási teljesítménnyel, összekapcsolódik a hatékonyabb eredmények megvalósulásával, a tanulás intenzitásával, tartósságával. A tanulás motiválásában meghatározó tényez pl. a tanuló önképe, a kíváncsiság és a szociális motívumok. Az önmagunkról alkotott kép az évek során folyamatosan változik, alakul, elemezzük saját magunkat, min sítenek a minket körülvev emberek, így a visszajelzések segítségével felszínre kerülnek az esetleges hiányosságok, és er sségek. Az iskolai teljesítmény szempontjából a legnagyobb szerepe a tanulók önbecsülésében a teljesítménymotivációnak van. 5 Ha a tanulót folyamatosan csak kudarcok érik, megrendül az önmagába vetett hite, rossz tanulónak fogja önmagát elkönyvelni és sokszor ennek megfelel en fog teljesíteni. Ezért fontos, hogy ha növelni szeretnénk a tanulás hatékonyságát, meg kell találni a megfelel ösztönzési módszert, amely pozitív hatást fog kiváltani a tanulóból. Fontos, hogy az egyénben olyan ösztönz er alakuljon ki, amely a továbbia kban is el segíti a tanulási szándékot, kialakuljon a folyamatos tanulás igénye, a problémamegoldó készség, hogy képes legyen leküzdeni azokat az esetleges akad ályokat, amelyek a tanulás útjában állnak, érdekl déssel és kíváncsisággal forduljon az új ismeretek felé. A hallgatók iskolai és tanuláshoz szükséges motivációja több tényez b l eredeztethet : az elvárások, a siker és a kudarc megélése, a kíváncsiság, és a tanári módszerek mind-mind szerepet játszanak az egyéni teljesítmények alakulásában. Motiválás és értékelés az iskola falain belül Értékelés szerepe az oktatásban Az oktatásban megjelen értékelési formák sokat változtak az évszázadok során, az viszont minden korszakban érzékelhet volt, hogy a teljesítmények értékelése fontos eleme a tanítási folyamatnak, nagyban befolyásolja a kés bbiek során a z eredményeket az, ahogyan a tanulót a tanárai megítélik, hiszen a teljesítményr l való vi szszajelzés hatással van a tanulók közérzetére, önbecsülésére, motivációjára. Korszakonként eltér felfogás alakult ki az értékelés és a motiváció fogalomk örér l. Az ókorban leginkább a büntetés erejével próbálták ösztönözni a tanulókat, ezek a módszerek averzívek voltak, szinte mindennapos volt a vessz zés. Voltak azonban filozófusok, akik más módon közelítették meg az ösztönz hatásokat, Platón például a játékos tanulásra helyezi a hangsúlyt, Horatius pedig a tárgyi jutalmazást részesíti el nyben. Az osztályozás kifejezést az 18Ő8-as évekt l kezdték el használni, ezekben az években a legjobb jegy az 1-es volt (kitűn ), a legrosszabb pedig a 6-os (rossz), a népiskolákban pedig az ötfokozatú skálán való osztályozás kezdett elterjedni. Ett l a korszaktól kezdve megállapítható, hogy „az ellenőrzés-értékelés ösztönző szerepe megnőtt, plasztikusan tükrözi a társadalmi elvárásokat, s egyben eszköze is a társ adalomba való eredményes beilleszkedésnek.” 6 A jegyek itt már egy olyan szerephez jutnak, amely azt fogja közvetíteni, hogy a kitartó tanulás és a szorgalom fog lek épez dni a társadalom hierarchikus rendjében is, így maga az érdemjegy fog egy motivációs formává válni a hallgató számára. A jegyek abban is segítséget nyújta5 U.o. p. 80-81. Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. p.23. 6 29 Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata nak, hogy ezáltal a tanuló felmérje, melyik az a tantárgy, ismeretkör, amelyb l még fejlesztenie kell a tudását. A 20. századtól az érdemjegyek mellett el térbe kerül a tanulók szöveges jellemzése is, ennek segítségével differenciáltabban, árnyaltabban lehet érzékeltetni a teljesítménybeli különbségeket, ez azonban nem vált általános gyakorlattá. A 20. század második felét l egyre több vita bontakozott ki az érdemjegyek létjogosultsága és funkciója körül, azonban hiába fogalmazódott meg ezzel szemben sok ellenérv, az oktatásból nem lehet kivonni, és azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az érdemjegyek er s küls motiváló er vel bírnak, azonban nem elegend csupán érdemjegyekkel értékelni a hallgatók teljesítményét. Magyarországon „200Ő szeptemberét l, a módosított Közoktatási Törvény me ghatározza, hogy minden egyes diákot egyénileg, szöveges formában kell értékelni, ezzel kib vítve a hagyományos (1-ő terjed ) osztályozási rendszert. (...) Minden iskolának feladata kidolgozni egy átfogó értékelési és osztályozási rendszert a tanárok, a szül k és a fenntartók beleegyezésével.” 7 Iskolánként tehát eltér ek lehetnek az értékelési módszerek, és az egyes teljesítményszintekhez kapcsolódó elvárások, ennek kidolgozásában az intézménynek bizonyos fokig szabad kezet kapnak. Ezekhez az elvárásokhoz való alkalmazkodás úgy jön létre, hogy az egyén elsajátítja azt, önmagára érvényesnek fogadja el. A kitűzött teljesítményszinteknek való megfelelés az értékelésen keresztül realizálódik, ezáltal világossá kell válni a hallgató el tt, hogy sikerült-e teljesítenie a normát, avagy sem. „Lényegét tekintve az értékelés nem más, mint a tanárhoz, illetve a tanulókhoz érkez visszajelzések, valamint a tanár, illetve tanulók meger sítését és/vagy a hibákra való reagálást jelent impulzusok sorozata.” 8 4. ábra: Az értékelés pedagógiai funkciói Fegyelmezési funkció Tanácsadási funkció Tanulásszabályozási funkció Visszajelzés a tanárnak Az értékelés pedagógiai funkciói Rangsorolási funkció 7 Visszajelzés a tanulónak Motivációs funkció Szocializációs funkció http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/tudnivalok-magyar/magyar-oktatasi Letöltés ideje: 2012. 10. 18. 8 Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. p.63. 30 A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban Forrás: A szerz k saját szerkesztése – GünterHanisch: A tanulók teljesítményének értékelése. In: István Bábosik, Richard Olechowski (szerk.): Tanítás-tanulás-értékelés. Peter Lang Kiadó, Bécs, 2002. p. 20ő. alapján A kedvez tanulási eredmények pozitív énkép kialakítására adnak lehet séget a diákoknak, növelik a motivációt, a tanulási hajlandóságot, a kitartást. A tanulók személyiségfejl dése szempontjából releváns, hogy az értékelés folyamatos legyen, mindig kapjanak tájékoztatást a végzett tevékenység eredményér l. Az értékelésnek ösztönz nek kell lenni, nem csak magát a teljesítményt kell min síteni, hanem az addig elvezet tevékenység-, és viselkedéselemeket is, annak érdekében, hogy egy árnyaltabb kép alakulhasson ki. 3.2. A visszajelzés szerepe az egyéni teljesítmény alakulásában A hallgatói teljesítmények ösztönzése a visszajelzések alkalmával nyilvánulhat meg többféle csatornán keresztül: elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés, osztályozás, szóbeli min sítés, bírálat, buzdítás, szóbeli és írásbeli dicséret, de szerepe van még az arcjátéknak, a gesztusoknak, és a többi nonverbális jeleknek is. Az ellen rzés, az értékelés és a visszajelzés elengedhetetlen fontosságú a tanári feladatok között, egyrészr l informálja a tanárt a tanulók teljesítményér l, valamint saját magának is visszaigazolás lehet, hogy megfelel színvonalon oktat -e, másrészr l pedig a tanulók számára remek információs csatorna, amely hat a teljesítmények alakulására is. Minden tanuló eltér motiváltsággal rendelkezik a tanulás terén, amely a tanítás tanulási folyamat révén alakítható, formálható. Ebben van szerepe a visszajelzésnek, hiszen mikor valamilyen tevékenységet végzünk, jól esik, ha kapunk valamiféle visszajelzést, hogy jó úton haladunk-e, megfelel-e amilyen módon végrehajtjuk a feladatokat. Amennyiben a visszajelzés pozitív, meger södik a hitünk abban, hogy eddig jó munkát végeztünk, és ad egy plusz energiát, motivációt, hogy tovább fol ytassuk azt, amit elkezdtünk. Ha viszont a visszajelzés során az derül ki, hogy még nem állunk azon a szinten, amelyen kellene, szükség lenne fejleszteni önmagunkat, akkor ez is hathat motiváló tényez ként, viszont ebben annak is szerepe van, hogy milyen beállítottságú tanulóról van szó. A sok sikerélmény növeli az egyén önbizalmát, nagyobb lelkesedéssel vág neki egy-egy feladatnak, bizakodva hárítja el az el tte álló akadályokat. A kudarcok p edig éppen ellentétes hatást válthatnak ki: önbizalomhiány, csak a szükséges feladatot elvégzése, azokból is csak olyanok vállalása, amelyek nem hordoznak magukban nagy kockázatot. A tanítási-tanulási folyamat során a tanár rendelkezésére nem áll túl sok választási lehet ség a jutalmazás terén, ugyanis ami szóba jöhet ilyenkor az nem más, mint az osztályozás, esetleg a szóbeli vagy az írásbeli dicséret. Az osztályzásnak objektívnek, érvényesnek és megbízhatónak kell lennie. Objektivitás alatt azt értjük, hogy a jegyre nem lehet hatással a tanár hangulata, vagy a tanuló eddigi teljesítménye, az adott id pontban történ teljesítményt kell tükröznie a jegynek, segíteni kell a tanulót abban, hogy képet alkothasson saját tudásáról, képességeir l, visszajelzést kapjon a teljesítményér l, mindez pedig oly módon történjen, hogy a jegy tükrözze a mögötte álló tudást. Éppen ennek el segítése érdekében el re meg van határozva a tantervi követelményekben, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni, hogy valaki ötöst, négyest, hármast stb kapjon. 31 Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata Az osztályozás célja annak a megállapítása, hogy az adott tanuló milyen mértékben felelt meg az el írt követelményeknek, mennyire sajátította el azokat. 9 Igaz az, hogy a tanulók sokszor igyekeznek mindenb l jobb jegyet szerezni, hiszen ezen múlik a továbbtanulás, a felvételi, egy-egy jó munkahelyhez való hozzájutás, ezáltal fontos, hogy megfelel visszajelzések kísérjék a tanulási folyamatot. Létezik differenciált és differenciálatlan visszajelzés a teljesítményr l. A diff erenciált nem csak a konkrét teljesítményt, pl. feleletet értékeli, hanem kiragad bel le egy-egy részletet, és azt fejti ki b vebben az oktató, növelve ezzel a tanulók szorgalmát, 10 pozitív értékítéletet hordoz magában a tanuló önértékelését tekintve, és formálja a tanuláshoz való hozzáállást. A differenciálatlan teljesítmény visszajelzés csak az adott teljesítmény helyességér l vagy helytelenségér l szolgál információval. A kudarckerül tanulókra a differenciált értékelés optimális ösztönz hatással van, míg a sikerorientált tanulóknál elég a differenciált visszajelzés is, számukra ez is megfelel mennyiségű információt tartalmaz, hiszen ket leginkább a versengés ösztönzi.11 Sok kritika érte az évek során az iskolákban zajló teljesítményértékelést, annak létjogosultságát, azonban azt mindenképpen be kell látnunk, hogy egy teljesítmén yközpontú világban élünk, ahol igenis számít az, hogy ki mit „tesz le az asztalra. Az empirikus kutatás eredményei Vizsgálati szempontok A kutatásunk során az eddigiekben kifejtett teljesítményértékelés témakörét helyeztük el térbe, a fókuszban pedig az érdemjegyek álltak, amelyek az egyéb visszajelzési csatornákkal együtt (mint pl. a dicséret, jutalmazás, büntetés stb) az egyéni teljesítmény meghatározásának, értékelésének és növelésének egyik eszközeként funkcionálnak. A megfelel teljesítménnyel elért sikerélmény lesz az, amely a kés bbiekben önmagát generáló folyamattá válik, így felvet dik a kérdés, hogy a hallgatókban felmerül-e a javítási hajlandóság, egy-egy sikertelen vizsgát követ en? Amennyiben nem tör dnek bele, mi az, ami hajtja ket: a jobb jegy reménye, az elismeré s, a tanulmányi ösztöndíj, esetleg az, hogy saját maguknak megfelelhessenek? Melyek azok a motiváló, ösztönz er k, amelyek generálják ezeket a folyamatokat? Ezen kérdésekre kerestünk választ a kutatásunk során. A vizsgált témakör és a hipotézisünk igazolása érdekében empirikus kutatást végeztünk kérd ívek segítségével a Pécsi Tudományegyetem egyes karjain – kivéve a szekszárdit –, az ott tanuló hallgatók körében, így összesen Őő0 darab kérd ívvel dolgoztunk. Az elemzés célja annak megállapítása volt, hogy a hallgatóknak mennyire fontos az érdemjegy, mi befolyásolja a teljesítményüket, mi ösztönzi ket egy jobb, mag asabb színvonalú teljesítmény elérésére, továbbá igyekeztünk feltárni, hogy a motivációnak mekkora szerepe van a teljesítményszintek alakulásában, valamint, hogy egy- Kiss Árpád: Mérés, értékelés, osztályozás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. p.72. Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. p.117. 11 U.o. p.92. 9 10 32 A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban egy sikeres, avagy sikertelen vizsga milyen érzéseket kelt a hallgatóságban: újabb megmérettetésre sarkallja ket, avagy elmerülnek a kudarc okozta csalódottságban? Elért eredmények A kérd íves felmérésb l a legfontosabb eredményeket ragadjuk ki: – A kérd ívet kitöltött hallgatók 49%-a nagymértékben fontosnak tartja, hogy visszajelzést kapjon, hogy milyen mértékben felelt meg az elvárásoknak, hogyan tudott teljesíteni egy számára kitűzött feladatot, vagy célt. Olyan személyek, akiknek egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben fontos a visszacsatolás, csupán 3% volt, tehát elmondhatjuk, hogy szinte minden hallgatónak lényeges szempont, hogy visszajelzést kapjon az általa elért eredményekr l. – Az egyetemi hallgatók túlnyomó többségét (80%) motiválja a jobb jegy szerzésének lehet sége, csupán 2% azon válaszadók aránya, akiket egyáltalán nem ösztönöz egy jöv beli magasabb fokozatú érdemjegy. – A jobb érdemjegy motiváló hatása az egyes egyetemi karokra lebontva a köve tkez képpen alakult: Egyetemi karok Egészségtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar Művészeti Kar Állam- és Jogtudományi Kar Általános Orvostudományi Kar Természettudományi Kar Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Közgazdaságtudományi Kar A jobb érdemjegy motiváló hatásának mértéke a hallgatói válaszok alapján 70% 50% 30% 20% 10% Tehát az Egészségtudományi Kar hallgatóit motiválja a legnagyobb mértékben, a legkevésbé pedig (mindössze a megkérdezett hallgatók 10%-át) a Közgazdaságtudományi Karon tanulókat ösztönzi a jobb érdemjegy. – A megkérdezettek többségénél (63%) pozitív hatással van a tanulási motiváció alakulására az esetleges tanári dicséret és elismerés, fontos a hallgatóknak, hogy visszajelzést kapjanak, és elismerjék a munkájukat, a küzdelmeiket, ezáltal er t merítve ebb l a kés bbi feladatokhoz. A karok tekintetében ez a következ képpen alakult: Egyetemi karok Bölcsészettudományi Kar Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar Egészségtudományi Kar Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Állam- és Jogtudományi Kar Általános Orvostudományi Kar Természettudományi Kar Közgazdaságtudományi Kar Művészeti Kar 33 Az oktatói dicséret, elismerés teljesítményt befolyásoló hatása a hallgatói válaszok alapján 60% 40% 30% 20% 10% Biba Sándor – Kálmán Dóra Kata Legnagyobb mértékben (a válaszadók 60%-át) a Bölcsészettudományi Kar, valamit a Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar hallgatóit befolyásolja a teljesítményben a tanártól származó dicséret és elismerés, legkisebb mértékben (10%) pedig a Közgazdaságtudományi Kar és a Művészeti Kar hallgatóit. – Túlnyomó többségben vannak (98%) azok a hallgatók, akiknek n az önbizalma egy-egy jó érdemjegy megszerzését követ en, a válaszadók nagyon kicsi száz alékánál nem történik csak önbizalom növekedés. Karokra lebontva is hasonló képet kapunk ennél a dimenziónál, leginkább az Egészségtudományi Kar hallg atóinál figyelhet meg a magabiztosság és az önbizalom fejl dése, itt a hallgatók 70%-ánál van ez jelen, továbbá számottev létszám tapasztalta ezt a Bölcsészettudományi Kar, a Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar, valamint a Művészeti Kar tanulói közül is. A legkisebb mértékben (a megkérdezett hallgatók 30 százalékánál) az Állam- és Jogtudományi Kar, az Általános Orvostudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Karnál volt mindez felfedezhet . – A csoporttársaknak közepes mértékben van motiváló hatásuk egymásra a tanul ási hajlandóság tekintetében, a legtöbb tanulóra ugyanis nincs különösebb hatá ssal az, hogy a csoporttársai milyen hozzáállást tanúsítanak a tanulással, az oktató elvárásokkal, követelményekkel szemben. – Az egyes egyetemi karokon eltér en alakultak a tanulási motivációt befolyásoló tényez k: Leger sebb motivációs tényez a hallgatók számára Egyetemi karok Állam- és Jogtudományi Kar Közgazdaságtudományi Kar Művészeti Kar Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Általános Orvostudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Természettudományi Kar Egészségtudományi Kar Saját maguknak való megfelelés Sikerélmény Tudás megszerzése Sikerélmény Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar Tanulmányi ösztöndíj Forrás: a szerz k saját szerkesztése. Összegzés Kutatásunk során feltártuk a teljesítmény és a motiváció szerepét az egyén életében, a teljesítmény értékelésének jelent ségét, funkcióját, valamint, hogy milyen tényez k alakítják az egyes emberek teljesítményét. Vizsgáltuk továbbá a tanulási motiváció alakulását, azt, hogy milyen hatásoktól, körülményekt l függ az er ssége, hogyan befolyásolja azt a környezet. Analizáltuk az iskolai értékelés formáit, lehet ségeit, a tanulási motiváció jelenség körét, valamint a visszajelzések fontosságát a hallgatókra nézve, majd egy kérd íves kutatás során bizonyítottuk hipotéziseink helytállását. A hipotézisünk – mely szerint a teljesítményértékelés a motiváció növelésének egyik eszköze, ennek tükrében pedig a jobb jegy szerzésének lehet sége motiválja a tanulót a jobb teljesítményre, továbbá, hogy az értékelés, a visszajelzés pozitív h atással van az egyéni teljesítmény alakulására – bizonyítást nyert. 34 A teljesítményértékelés hatásmechanizmusának elemzése a felsőoktatásban A kérd íves felmérés során kiderült, hogy a motiváció hangsúlyos szerepet já tszik a teljesítményszintek formálódásában, ennek tükrében változik a tanulási ha jlandóság és a teljesít képesség. Meger sítést nyert, hogy a hallgatók nagy százalékának fontos, hogy visszajelzést kapjon a teljesítményér l, számít, hogy milyen jegyet kapnak, mivel ez biztosítja azt, hogy továbbra is ösztönözve legyenek a tanulásra, és elhárítsák az eléjük gördül akadályokat. A jó jegy motiváló stratégiája el térbe kerül, ugyanakkor a rossz jegy szerzése után is fennáll a javítási hajlandóság, annak érdekében, hogy a hallgatók növeljék a korábbi hatékonyságukat és minél jobb eredményt tudjanak elérni. Az értékelések és a visszajelzések motiváló tényez ként funkcionálnak a teljesítmények alakulásában, egy-egy jó jegy, vagy sikeres vizsga további „lökést” ad a hallgatóknak, ezen felül pedig motiválja ket az elism erés, és a dicséret. Összességében elmondható, hogy az értékelések és visszajelzések során n a t anulók önérzete, önbecsülése, formálódik a tanuláshoz, és önfejlesztéshez való hozzáállása, ez pedig a kés bbi életpályája során is el kerül, megjelenik a munkahelyen is, hiszen ott is folyamatosan szükség van arra, hogy fejlesszük önmagunkat, képe sségeinket, tudásunkat, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezhessünk. Irodalomjegyzék: Barkóczi Ilona – Putnoky Jen : Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. GünterHanisch: A tanulók teljesítményének értékelése. In: István Bábosik, Richard Olechowski (szerk.): Tanítás-tanulás-értékelés. Peter Lang Kiadó, Bécs, 2002. Kiss Árpád: Mérés, értékelés, osztályozás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Vámosi Tamás: Gyakorlati aspektus a szakképzési rendszerben – vállalkozói motivációk. Képzés és Gyakorlat, 2012/12. szám. 35 Demény Enikő D EMÉNY E NIK A lakótelepi megújulás lehet ségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül Bevezetés: a kutatás motivációi, hipotézisei, módszertana A kutatás el feltevéseinek megfogalmazása el tt kutatói pozíciómat szeretném röviden vázolni, amely elvezetett kutatásom témájához. Nem vagyok pécsi származású. 2011 szét l lakom Pécsett az uránvárosi egyetemi kampusz kollégiumában. Ide érkezésem után arra figyeltem fel, hogy a helyi lakosság körében általános az Európa Kulturális F város (EKF) projekt utólagos negatív értékelése. A PTE FEEK kulturális mediátor mesterszakának kurzusain az EKF projekt több szempontú vizsgál atára nyílt lehet ségem. Tanáraink különböz , a projektben más-más szinten érintett és érdekelt társadalmi szerepl ket hívtak el az órákra, akikt l a sikeresség és sikert elenség hol széttartó, hol egyez narratíváit hallhattuk. A projektben „bennmaradtak” és „kirekesztettek” narratíváinak ismerete árnyaltabb képet nyújtott a projekt lebonyolításáról. A Pécs, a határtalan város eredeti pályázatában célként megfogalmazott kulturális várostervezés továbbá felkeltette az érdekl désem a város, az urbánus hagyományok kultúrtörténete, valamint a társadalmi részvétellel megvalósított v árosmegújító gyakorlatok és módszerek iránt. Ezen belül pedig f leg a művészeti, építészeti és társadalomtudományi módszerekkel megvalósított lakótelepi közössé gépít és –aktivizáló példák iránt kezdtem el kutatni romániai és magyarországi ter ületen. Az EKF részletesebb uránvárosi hatásairól csak kés bb, az Urbanista Konzorcium által 2012 tavaszán megrendezett Folytassa Uránváros! – avagy helyzetkép és 1 tennivalók Uránvárosban az EKF után programsorozaton szereztem tudomást. Ekkor részt vettem a Közös tereink II. műhelybeszélgetésen. Egyik alkalommal pedig véletlenszerűen bevonódtam a programsorozatot kísér Helyben szociokulturális művészeti projekt egyik akciójába. A műhelybeszélgetésen való részvétel után kez dtem el módszeresen felkutatni a lakótelep kialakulásának történetét, valamint az EKF-hoz kapcsolódó uránvárosi projekteket. 2 A programsorozatról készült tanulmány, beszámolók letölthet k az ekf.afal.hu Városrészi akciók menüpont alatt: http://ekf.afal.hu/varosreszi_akciok/uranvaros#akcio (2013.01.08.) 2 2010 – 2012. között Uránvárosban számos köztéri művészeti akcióra került sor: 2010 – az Artopolis Egyesület által szervezett Pécs PLACCC Fesztivál uránvárosi helyszínnel is/LakásKaland-Túra nevű performatív túra és köztéri művészeti beavatkozások; 2011 – Kioldások Vidámparkja I, II. utcaszínház a Retextil Alapítvány Malom Csoportja, az Üres Tér Egyesület, a Sosemart Kulturális Egyesület és Hajdú András franciaországi képz művész együttm űködésével; a Palatinus Dóra és Makra Zoltán tervezte 37 nm köztéri szobor felavatása Uránváros f terén, a Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat a Köztéri Művészetért nyertes alkotásaként; 2012 – Folytassa Uránváros! avagy helyzetkép és tennivalók Uránvárosban 1 36 A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül A pécsi EKF projekt annak ellenére, hogy a helyi társadalom számos szerepl je számára nem váltotta be a hozzá fűzött kulturális alapú gazdasági és társadalmi v árosmegújulás reményeit, hipotézisem szerint Uránvárosban katalizátor szereppel bírt. El remozdította a lakótelep fizikai és társadalmi megújulásában érdekelt, eltér szakterületekr l érkez társadalmi szerepl k együttműködési hálóinak kialakulását, és alkalmat nyújtott a lokális közösségr l, identitásról és társadalmi részvételr l 3 szóló kurrens narratívák megfogalmazására. A köztérfelújítás, a köztéri művészeti akciók és a Folytassa Uránváros!-programok szétaprózottságuk ellenére számos olyan közös ponttal rendelkeznek, amely lehet vé teszi egy összetartó uránvárosi városmegújító folyamatként való olvasatukat. Ilyen közös fókusznak számít a köztér társadalmi szerepének, a városrészi identitás és helyi közösségépítés, valamint a helyi lakók bevonásának a felértékelése. Az elmúlt két évben Uránvárosban számos művészeti projekt valósult meg ép ítészek és művészek partnerségében. A Közterek és parkok megújulása kulcsprojekt, a Victor Vasarely Köztéri Művészeti Pályázat, a PLACCC Fesztivál és a Folytassa Uránváros! programok koncepciója a lakosok megszólítását és bevonását, a helyi identitás köztéri/közösségi térben való kifejezését, a közösségi kapcsolatok meger sítését tűzték ki célul. Az Uránváros megújulásába újonnan és ideiglenesen beka pcsolódó társadalmi szerepl k, illetve a már több évtizede itt tevékenyked kulturális intézmények képvisel i eltér közösség, köztér és identitás narratívái Uránváros társadalmi közegének eltér aspektusaira képesek rávilágítani. Kutatásom célja a folyamatban részt vev társadalmi szerepl k azonosítása, a közöttük létrejöv együttműködési hálók milyenségének, valamint az uránvárosi közösségr l, köztérr l és helyi identitásról kialakított narratíváik felfedése és dialogikus viszonyba állítása. Kutatói kérdéseim a következ képp hangzanak: 1. Az egyes szerepl k milyen szerepkörben és motivációkkal kapcsolódtak be az uránvárosi városmegújító folyamatokba? 2. Milyen kooperációs hálók alakultak ki közöttük? 3. Milyennek látják saját illetve az együttműköd partnerek cselekedeteit? Hogyan értékelik egymás munkáját? Ő. Milyen uránvárosi közösségképzetekkel rendelkeznek? ő. Milyen urán városi köztereket használtak saját tevékenységeik során? Az uránvárosi városmegújító folyamatokban képz d egyedi társadalmi visz onyok mibenlétére, és az ebben a viszonyban kialakuló cselekvések, gondolkodási mintázatok és értékrendek felfedéséhez és értelmezéséhez jellemz en kvalitatív módszereket – egyéni és fókuszcsoportos strukturált interjúkat, majd ezek narratí velemzését – használtam. Az uránvárosi városmegújulási folyamatokban részt vev társadalmi szerepl knek az uránvárosi közösségr l, köztérr l és identitásról, illetve a városrész megújulásával kapcsolatos elbeszéléseit az uránvárosi kulturális intézmények (Minerva Könyvtár, Szivárvány Gyermekház majd 2012-t l Pécsi Kulturális Központ, a Pécsi Harmadik Színház) és civil egyesületek (Pécsi K r si Csoma Sá naz EKF után programsorozathoz kapcsolódó Helyben! szociokulturális köztéri művészeti akciók. 3 Az EKF utólagos értékeléséhez ld. Elemző értékelés a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól. Pécs Megyei Jogú Önkormányzat, Pécs, 2011. http://eugyintezes.pecs.hu/static/tempPdf/ekf_elemzes.pdf (2013.01.08.) 37 Demény Enikő dor Egyesület, Görög Egyesület) képvisel ib l összeálló fókuszcsoportos interjú,4 illetve az építészekkel, művészekkel és művészeti menedzserekkel készített egyéni interjúk alapján térképeztem fel. 5 Az egyes köztéri művészeti projektleírásokat, utólagos projekt-beszámolókat ugyancsak az uránvárosi városmegújulási folyamatok értelmezési narratíváiként elemeztem. A fókuszcsoportos interjúkban els sorban az egyes intézményeknek a helyi társadalom kulturális és szociális életébe való beágyazottságuk fokát feltáró kérdések domináltak. Az egyéni interjúkérdések az egyes (szak)területek sajátos néz pontját igyekeztek feltárni. A művészekkel készült interjúk a köztéri művészet uránvár osi kontextusba való megvalósulásáról, valamint a köztéri művészetnek a lakótelepi megújulásban játszott szerepér l és lehet ségeire kérdeztek rá. Az interjúválaszok narratív elemzése során els lépésként a kutatásba bevont társadalmi szerepl k specifikus uránvárosi köztér, közösség és identitás narratíváit azonosítottam, és hoztam egymással összefüggésbe. Az elemzés második blokkjában az egyes aktorok közötti együttműködési hálók sajátosságait elemeztem. Utoljára pedig a különböz aktoroknak a város-megújulási folyamatok sikerességét és sikertelenségét mikro- és mezoszinten magyarázó mintázatait gyűjtöttem össze. 6 Jelen publikációban a fenti témakörök szerint csoportosított interjúnarratívákból szeretnék megosztani részleteket. El tte azonban röviden bemut atom az EKF projekt társadalmi részvétellel és Uránváros megújulásával kapcsolatos v onatkozásait. Fókuszcsoportos interjú három uránvárosi kulturális intézmény és két civil szervezet képvisel jével: Görög Egyesület (1998-t l működik Uránvárosban): B.Gy. férfi, titkár, ő7 éve él Uránvárosban; Minerva Könyvtár (1984-t l uránvárosi székhellyel): L.B.N., n , elnök – könyvtárigazgató, 3 éve dolgozik Uránvárosban; Pécsi Harmadik Színház (1984-t l, el tte Ságvári Endre Művel dési Ház): Sz.S.M. n , szervez – el adó, 1 éve dolgozik Uránvárosban; Szivárvány Gyermekház (1984-ben nyílt meg → 2012-t l Pécsi Kulturális Központ): V.Á., n , művel désszervez , 7 éve dolgozik Uránvárosban; Pécsi Kőrösi Csoma Egyesület (2004 – 2012. között) S.M., férfi, volt elnök, 10 éve él Uránvárosban. 5 2010 Pécsi PLACCC Fesztivál kurátorával, f szervez jével, az Artopolis Egyesület elnökével; a 37 nm c. public art szobor alkotóival; Helyi köztéri művészeti alkotóközösségek képvisel ivel: Retextil Alapítvány, Malom Csoport szakmai-művészeti vezet jével, az Üres Tér Társulat performatív köztéri művészeti (színház, utcaszínház, performance) csoportosulás szakmai vezet jével; Helyi építészekkel: P.Z. – helyi építész, a Folytassa Uránváros! avagy helyzetkép és tennivalók Uránvárosban az EKF után programsorozat egyik f szervez je, uránvárosi lakos, B.Z. – helyi építész, a Dél-Dunántúli Építész Kamara Építészet és Kontextus c. EKF program keretén belül kiírt Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat a Köztéri Művészetért egyik menedzsere, együttműködött a 37 nm szobor műszaki kivitelezésében, valamint az uránvárosi PLACCC Fesztivál Minimum Építész Irodája által szervezett szobaszínház-produkció szervez je. 6 Az interjúk narratív vizsgálatának módszertani szempontjaihoz ld. Szabó Márton Közpolitikai diskurzuselemzés c. tanulmányát. A tanulmány a Kolnai-díj átadásakor a Magyar Politikatudományi Társaság XVIII. Vándorgyűlésén, Veszprémben 2012. június 22 -én tartott el adás b vített és kiegészített változata. http://www.tk.mta.hu/pti/uploaded_files/971_1347612216.pdf (2012. 12.11.) 4 38 A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a he lyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt a társadalmi részvétel és a lakótelepek megújulásának tükrében A Pécs 2010 EKF cím elnyerésével Pécs egyben az európai városok szimbolikus gazdaságának globális szintű versenyébe is beszállt. 7„Pécs célja az volt, hogy a művészetet és a kultúrát a korábbi ipari területek gazdasági és társadalmi rehabil itációjának egyik eszközévé avassa…” – olvashatjuk az Európai Bizottság által készült 2011-es küls értékelésben. 8 Az amerikai és nyugat-európai gyakorlatban már a ’90-es évekt l megalapozott kulturális vagy kreatív városfejlesztés módszertana, valamint az EKF pályázat társadalmasítási folyamatokra vonatkozó kritériumre ndszere kulcsszerepet tulajdonít a lakosok és a helyi civil szervezetek bevonásának a koncepcióalkotás, a programok operatív megvalósítása és a projektek lebonyolítása terén. A kulturális tervezés egy olyan újszerű interdiszciplináris közelítésmódot igényel a várostervez k részér l, amely a fejlesztések során a műszaki-gazdasági szempontokat kiegészíti a humántudományok és a lakosok várossal kapcsolatos közvetlen mindennapi tapasztalataival, igényeivel és elképzeléseivel. A pécsi EKF projekt, derül ki az utólagos értékelésekb l, elmulasztotta a lakosság és a civil szervezetek tényleges bevonását a tervezés és kivitelezés folyamatába. Az átpolitizált pályázati mechanizmusok és a fenntarthatatlannak vélt kulturális infrastrukturális fejlesztéseken kívül, a helyi civil társadalmi szerepl k részvétele és a közösségek bevonása iránti városvezetési érdektelenség keltette a legnagyobb elégedetlenséget lokális szinten. „A város és az egyetem, a politika és a civil világ, a központ és a periféria, a tudományos/művészeti elit és a városlakók között egyaránt mély, talán nem is teljesen tudatosult kommunikációs gátak léteztek, amelyek akadályozták az együttműködés és a bizalom légkörének megteremtését.” – olvassuk az EKF társadalmi környezetére vonatkozó megállapítások sorában az önkormányzat által megrendelt projektértékel elemzésekhez írt bevezet ben. 9 A Takáts József által megírt, viszont a kés bbiekben az irányítása alól kikerült Pécs, a határtalan város eredeti pályázat koncepciójában a város szocializmus kori kulturális örökségének a feldolgozása a kulturális év egyik nagy témája lett volna. 10 A pályázati koncepció szerint a kelet-közép-európai rendszerváltások huszadik évfordulójával egybees 2009-2010-es EKF év kiváló alakalom lehetett volna Pécs Trócsányi András: A kulturális gazdaság szerepe a városok megújulásában – Pécs adottságai és esélyei, 2008. http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/tarsadalom/otka/pdf/kulturalis_gazdasag_es_varosmegujulas.pdf (2013.01.08.) Megjelent In: Pap N. (szerk.): Kultúra – Területfejlesztés. Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben. Geographica Pannonica Nova 2. PTE FI – Imedias Kiadó, Pécs, p. 231- 244. 8 A Bizottság Jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának. A 2010-es Európa Kulturális F városa („Essen a Ruhr-vidékért”, Pécs és Isztambul) eseménysorozat utólagos értékelése. Brüsszel, 2011, p. 7. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0921:FIN:HU:PDF (2013.01.05.) 9 Elemz értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális F városa program tapasztalatairól. PMJÖ, Pécs, 2011, p.7. 10 Pécs, a határtalan város. A nyertes pályázat. http://www.hhrf.org/europaiutas/61/ EuropaKF_Pecs.pdf (2013.01.08.) 7 39 Demény Enikő sajátos szocialista kulturális hagyatékának feldolgozására. Ennek ellenére, a pályázat körül keletkezett bels társadalmi feszültségek és a rendszerváltás el tti városi é rtelmiségi korosztály magjának az EKF folyamatokból való kívülmaradása miatt „a Kádár-korszakot leginkább szemérmes hallgatás övezte, s ezzel eltűnt annak a lehetősége, hogy érdemi reflexió történjen Pécs egyik legfontosabb – a városi identitást meghatározó, de akár országos vagy nemzetközi szinten is érdekes – témájára, a szocializmus épített, kulturális és társadalmi örökségére. De a feladat és a kihívás ennek ellenére mindmáig jelen van: a város identitása, önképe számára oly fontos korszaknak valamilyen módon be kell épülnie a város kulturális emlékezetébe.”11 A megvalósult kulturális infrastrukturális fejlesztések f leg a magas kultúrára fektettek hangsúlyt. A tényleges társadalmi bevonást, a városlakók mindennapi ku ltúrájának, illetve a helyi civil szféra művészeti és kulturális szervezeteinek aktív részvételét lehet vé tev programok száma kevésnek bizonyult a kulturális intézmények fejlesztésére szánt forrásokhoz képest. „Sajnos a kulturális „hardware-rel” kapcsolatos tervezőmunka mögött a „software”, a programok, rendezvények, a kín álat nem infrastrukturális elemei háttérbe szorulni látszanak.” – hívja fel a figyelmet Trócsányi András a kulturális év felvezet id szakában. 12 Pécs lakótelepei nem kerültek be az EKF átfogó kulturális alapú városrehabilitációs célkitűzésének látókör ébe. A Dél-Dunántúli Operatív Program keretében finanszírozott öt EKF kulcsprojekt közül csupán a legkisebb költségvetéssel bíró Közterek és parkok újjáélesztése projekt tett lehet vé fizikai fejlesztést a lakótelepeken is. A városalközpontok rehabil itációjának célkitűzései között a policentrikus városi térszerkezet megteremtése me llett másodikként szerepel a városrészi identitás kialakítása és a közösségépítés. 13 Ez a kulcsprojekt volt az, amely els sorban nem a reprezentatív kulturális terek fejles ztésével, hanem a városi lakosok által a mindennapokban használt terek min ségjav ítását célozta. A felújításokat azonban nem el zte meg igazi kulturális tervezés. A helyieknek a lakókörnyezetükkel kapcsolatos változásokba való beleszólására nem került sor.14 Az EKF projekt uránvárosi specifikumát a lakótelep fizikai és a társadalmi me gújulásának keresztez désében betöltött szerepe adja. A köztérfelújító projekt keret ében rehabilitált uránvárosi f tér a lakótelep közterében végbement legnagyobb vá ltozásnak számít az elmúlt húsz évben. Uránváros esetében az EKF nem csupán a lakótelep f terének és játszóterének megújulását tette lehet vé, hanem olyan kulturális-társadalmi programoknak is helyet adott, amelyek a 21. századi városmegújító gyakorlatok módszereivel (pl. köztéri művészet) kívánták meg újrafogalmazni a helyi társadalom identitásának releváns kérdéseit. A társadalmi megújulás motivációi között szerepelt az uránvárosi lakosok helyhez való köt désének meger sítése, az Szíjártó Zsolt: Koncepció és kontextus. Az EKF projekt és Pécs. In: PMJÖ (2011), i.m., p. 164. 12 Uo. Trócsányi (2008). 13 Magay Miklós: Városalközpont-rehabilitációk Pécsett, avagy a „Közterek és parkok megújítása” projekt. In: Területfejlesztés és Innováció, 2010, Ő. évfolyam 1. szám p. 36 – 45. http://epa.oszk.hu/01900/01951/00009/pdf/teruletfejlesztes_es_innovacio_EPA01951_2010_ 01_1-14.pdf (2013.01.04.) 14 2006-ban volt ugyan egy EKF civil pályázat, amelynek ötleteit beépítették volna a köztérfelújítások során, de a több mint 300 pályamű közül minimális valósult meg, és azok sem a köztérfelújításokhoz kapcsolódva. 11 40 A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül uránvárosi identitást felmutató szociokulturális köztéri művészeti alkotás létrehoz ása, a lakosok jó szomszédi viszonyainak a felelevenítése, a közösségépítés, valamint a lakosok bevonása a saját környezetüket érint problémák és lehetséges megold ások megvitatatásába. Nem célom az egyes programelemek részletes bemutatása és lefolyásuknak elemzése. Helyette az ezeket kezdeményez építészek, művészek és művészeti menedzserek sajátos attitűdjeit szeretném feltárni. Kutatásom egyik alapkérdése az volt, hogy az együttműköd szerepl k milyennek látják saját és egymás cselekedeteiket az együttműködés folyamatában. Az interjúkérdéseimr e érkezett válaszok felfedik a városmegújítás folyamatába becsatlakozó társadalmi szerepl k különböz motivációit, az együttműködést nehezít vagy meghiúsító okokat, val amint a kooperatív (város)tervezést gátló helyi tényez ket. A társadalmi szerepl k egymás mellé kerül széttartó magyarázatai és értelmezései ugyanakkor rámutatnak a helyi társadalmi együttműködésnek azokra a kritikus pontjaira, amelyek a jöv ben el segíthetik egy, a helyi lakosok igényeire érzékeny lakótelepi megújulási terv kidolgozását. A városmegújulás társadalmi szereplői Uránvárosban A helyi építész szakma egy szűk rétege a legaktívabb kezdeményez ként, különböz szerepkörökben tűnik fel az uránvárosi városmegújító folyamatokban. Az általam vizsgált projektekben az építészek a folyamatok elindítóiként, művészeti és társadalmasítási projektek koordinátoraiként, a helyi intézményi képvisel k, civilek és szakmai csoportosulások és a lakosok közötti közvetít kként jelennek meg. A lok ális szinten létrejöv városrész-megújító együttműködési hálók (művészekkel, uránvárosi érdekeltségű civilekkel, szakmai szerepl kkel és intézményi képvisel kkel) az építészek személyes és szakmai kapcsolatai mentén alakultak ki. Az individuális kapcsolatok, bizalmi rendszerek el joga a pécsi civil társadalom kooperációs hálóinak a kialakulásában hangsúlyos témaként szerepelt a fókuszcsoportos interjú során. Az EKF-hez kapcsolódó uránvárosi köztéri művészeti akciók túlnyomó része ugyancsak az építészek által indítványozott pályázati vagy felkéréses művészeti projektek nyomán valósultak meg. Az Uránváros f terén 2011-ben felavatott 37 nm szobor a Dél-Dunántúli Építész Kamara két építésze által kezdeményezett és koord inált Victor Vasarely Nemzetközi Pályázat a Köztéri Művészetért nyertes pályaműveként valósulhatott meg. Küls kezdeményezésként jött létre a Placcc Fesztivál. A rendhagyó módon budapesti helyszínnel megrendezett PLACCC Fesztivál p écsi/uránvárosi megszervezését a budapesti Artopolis Egyesület kezdeményezte a Hungarofest Kft., a pécsi EKF projekt kulturális program-menedzserének irányába. Az EKF utóhatásait és a városrész átfogó helyzetelemzését tematizáló Folytassa Uránváros! programsorozatot pedig a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. megbíz ásából az Urbanista Konzorcium két olyan építésze bonyolította le, akik 2011-ben a Horváth&Patartics Építész Irodájuk nevében kértek fel helyi művészeket a Kioldások Vidámparkja interaktív utcaszínház, a 37 nm nevű szobor felavatását kísér rendezvény megszervezésére. 15 Együttműködtek az Üres Tér Társulat, Retextil Alapítvány, a SosemArt Kulturális Egyesület, a Labor Kulturális Szolgáltató Szociális Szövetkezet, Hajdú István franciaországi utc aszínház-művész, az Endresz György utcai Életmin ség Fejleszt Központ által foglalkoztatott értelmileg akadályozott fiatalok. 15 41 Demény Enikő Kurrens uránvárosi köztér-narratívák A városmegújító szerepl k uránvárosi köztér definíciójának és köztér használatának feltérképezésekor a köztér a társadalmi nyilvánosság közintézményi és nyilvános (f tér, játszótér, utca, piac) formáit foglalta magába. Azért kerültem a fogalom po ntos tartalmi lehatárolását, mert nem egy bizonyos köztér-típus uránvárosi visszaigazolását, hanem a közelmúlt városmegújító folyamatai által érvényesnek/relevánsnak gondolt uránvárosi köztér-narratívákat kerestem. Kíváncsi voltam, hogy a rendszerváltás után több mint húsz évvel, Uránvárosban melyek a társadalmi nyilvánossá gnak azok a valóságos és lehetséges helyei, amelyek befogadják, támogatják és lehet vé teszik a társadalmi megújulást és részvételt? A fókuszcsoport résztvev i az általuk képviselt intézmény városrészi szerepének és lokális identitásának a meghatározásakor f leg ennek hiányáról, kialakulatlans ágáról számoltak be. Az interjú során a helyi kulturális intézményeknek a lakótelep társadalmi életében feltételezett fontos szerepe több szempontból is megkérd jel ez dött. A résztvev k elbeszéléseiben az egyes intézmények gyenge társadalmi nyi lvánosság-szerepe több szinten is összefügg a térbeliség és az infrastruktúra problémájával. A lakótelepet átvágó gyorsforgalmi úthálózat és a közintézményi infrastruktúra el nytelen, periférikus térbeli elhelyezése, valamint az eredeti építészeti terv hiányos kivitelezése az intézményi terek intenzívebb használatát gátló tényez ként szerepel az interjúalanyok narratíváiban. „A Minerva Könyvtárat a Szilárd Leó parkba, a Mecsek Áruházzal szembe te rvezték. Sokkal jobb helye lett volna ott, látogatottabb lett volna, jobban részt vett volna a városrész életében. A könyvtár peremhelyzetben van. Sem a szigeti, sem az uránvárosi városrészbe nem tartozik bele. Kiesünk a látótérb l, egy vakfoltba v agyunk itt.” (L. B. N. ) „Nem a peremlét a rossz, hanem a közlekedés a katasztrofális. A 6-os út és a Tüzér utca átvágja a városrészeket. Nem befejezett a város magja. Hiányzik a Szilárd Leóból ez az intézmény [a lakótelep központjában Dénesi Ödön terveiben sz erepl , de megvalósulatlan kulturális központra utal].” (S.Á.) „Autóval megközelíthetetlen [Szivárvány Gyermekház]… nincs kitáblázva rendesen. Nincs kényelmes sétálóút, amivel az ember sétálva odajuthatna. Eltűnik, hogy hol vagytok.” (L.B.N.) Az érintett intézmények a városi kulturális politika utóbbi években hozott dönt éseinek tükrében városszinten is hátrányos helyzetben tüntetik fel az uránvárosi kulturális intézmények pozícióját. Úgy vélik, hogy az EKF projekt egyik fejlesztéseként rehabilitált keleti városrészben található Zsolnay Kulturális Negyed megosztja, és versenyhelyzetbe hozza a város kulturális intézményeit. „A Kulturális Központtal [Zsolnay Kulturális Negyed], ami csodálatosan szépre sikerült, a város totális kulturális életének a szétverését is sikerült elérni…Oda ki, a Zsolnay gyárba nem megy senki sem.” (B.Gy.) „A városvezetésnek el kellett volna döntenie, hogy a meglév Kulturális Központot, színházakat, kulturális intézményeket segítse, mintsem egy olyan monstr umot [Zs.K.N.] létrehozni, amely ékessége a városnak, csak valakinek ki kell termelni annak költségeit is. Az, ott kint az újdonság erejével hat még. Az iskolák igyekeznek oda vinni diákjaikat. mindent próbálnak oda két kézzel… szétaprózódnak a dolgok.” (Sz.S.M.) A Görög Egyesület által havi rendszerességgel megtartott görög táncház, a k orábban belvárosi helyszínen működ Ifjúsági Ház Zsolnay Negyedbe tö rtén kiköl42 A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül töztetése után, ugyancsak kikerült a keleti városrészbe. A fókuszcsoport egyes i ntézményi képvisel i a verseng pozíciót nem csak városszinten, hanem a lakótelepen belül is érzékelik. „Semmi összefüggés nincs aközött, hogy mi [Szivárvány Gyermekház] Uránvárosban vagyunk. Nem tudunk igazán rendes kapcsolatot, hálózatot létesíteni az isk olákkal. Ami a cél lenne, hogy közösen pályázzunk, partnerek legyenek a dologban. Olyan ingyenes lehet ségeket kínálunk, amiért meg kellene tenni a 300 -Ő00 métert, és még azok is megtehetetlenek… Ennek oka az iskolák és az óvodák közötti versengés. A pedagógusoktól tudjuk, hogy sokszor úgy érzik – f leg az óvodapedagógusok a f nökükt l megkapták ezt kiosztva, mint feladatot –, hogy k maguknak kell a tanórán kívüli kulturális feladatokat ellátniuk, és amennyiben intézményhez fordulnak, ez a szül vagy a város felé egyfajta gyengeségnek a megmutatkozása. Egy közművel dési intézménynek nagyon nagy baj, hogyha egy oktatási intézmény, úgy érzi, hogy a saját gyengeségét ismeri el, ha hozzá fordul.” (V.Á.) A közoktatási intézményekkel való kooperáció els sorban a személyes befolyás hatására valósul meg. A résztvev intézményi és egyesületi képvisel k egymás k özött hatékony együttműködésr l számolnak be. Igyekeznek összehango lni és partnerként segíteni egymás rendezvényeit. A legaktívabban együttműköd intézmény a Minerva Könyvtár. Többször is együttműködött már a Szivárvány Gyermekházzal és az egykori Pécsi Kör si Csoma Sándor Egyesülettel lakótelepi közösségi és váro störténeti programokon. A Görög Egyesülettel való kapcsolatfelvétel viszont a fókuszcsoportos beszélgetésig sikeretlennek bizonyult. A város kulturális intézményszervezeti átalakulásának következményeként a Szivárvány Gyermekházat 2012 nyarától a Pécsi Kulturális Központtá nevezték ki. Az új városszintű szerepkör a szervezeti változások ellenére nem idegen a Gyermekház számára, ugyanis V.Á. művel désszervez elmondása szerint az intézmény a gyerekeknek és családoknak rendezett programjaival a funkcióváltás el tt is váro sszintű vonzáskörrel rendelkezett. A szolgáltatóházi szerepkör folytán ugyanakkor számos civil szervezetnek ad otthont, ami a város minden részér l odavonzott fiat alokkal pezsg vé teszi a ház életét és b víti horizontális kapcsolati hálóit. V.Á. ugyanakkor a városszintű szerepkörnek egy a lakótelep szociális problémáival való foglalkozást hátráltató tényez t is tulajdonít: „A Szivárványban korábban, a lakótelepen él hátrányosabb helyzetű gyereke knek Játék Klub működött, de ahogy a civil szervezetek egyre jobban elterjedtek a házban, azért mert ebb l is egyre több bevételt termelünk, egyre több termet töltenek ki, a klub átkerült a Tetthelyhez. 16 Most már nem annyira rendszeres. Mindig személyhez köt dtek ezek a gyerekek.” (V. Á.) A Harmadik Színház részér l érkez munkatárs többször is meger sítette álláspontját, miszerint a színháznak az uránvárosiak kulturális életében betöltött szerepe minimális. Jellemz , hogy az intézményi képvisel k a helyi kulturális életben betö ltött szerepüket városszintű viszonylatban pozitívabbnak érzik, mint lokális szinten. „A Pécsi Harmadik Színháznak rétegközönsége van, és abszolút nem Uránváros a jellemz je.” (Sz.S.M.) 16 A Baranya Megyei Ifjúságáért Tetthely Hálózatának pécsi irodája. 43 Demény Enikő A helyi társadalom életében valódi nyilvánossági térként való működésüket akadályozó további magyarázatként– az el nytelen fizikai-térbeli pozíción túl (periféria, versenyhelyzet más városrészi és városszintű oktatási és kulturális intézményekkel) – szerepel az önkormányzati fenntartás szabályozó kerete. A profitszerzési és szolgáltatóházi kötelezettség a Pécsi Kulturális Központot és a Harmadik Színházat megfosztja a közterekre jellemz ingyenes és közvetlen hozzáférést l. Az intézményi képvisel k narratívái kiemelték a közintézmények tereire vonatkozó központi szabályozásoknak azokat az ellentmondásos aspektusait, amelyek véleményük sz erint a mindennapokban gátolják valódi közösségi térként való működésüket: „Nekünk munkaköri feladat, hogy közösségi tér legyünk… A város elvárja, hogy közösségi térként működjünk, ugyanakkor a termeinket szigorúan tilos bárkinek ingyen kiadni... Bevételt kell termelni, mivel a várostól kapjuk a pénzt.” (V.Á.) „Sajnos, terembérleti díj nálunk [Harmadik Színház] is működik. Amíg Ságvári Endre Művel dési Házként működött teljesen más volt a funkciója. Addig sok k özösségi dolgot el tudott látni.” (Sz.S.M.) A Minerva Könyvtár fenntartása egyesületi formában valósul meg, ezért nem t erembér-köteles. A könyvtárigazgató a könyvtár közösségi térré való átalakulását szeretné elérni hosszútávon. A könyvtári tér funkciób vít törekvésének hátterében az intézmény fenntarthatósága, valamint az Uránvárosban jelenleg hiátusként emlegetett közösségi tér intézményen belüli kialakítása áll. A helyi kulturális intézmények és egyesületek nem csak az intézményi, hanem a nyilvános köztér narratívájával is éltek, amikor kimondottan az uránvárosi közösségépítést célzó programjaikról számoltak be. Az intézményi teret átlép rendezv ényeik egyben rámutatnak az uránvárosi intézmények nyilvános köztér -használatára is: Mecsek Áruház és 17 emeletes el tti tér, Szilárd Leó Park. Találunk már hagyományossá vált köztéri rendezvényeket, mint a Bányásznapok, a Gyermeknap és a Mindenki Karácsonya ünnepség. A hagyományos városszépít tevékenységre példa az el ször 2012 szén megrendezett Virágoztassuk fel a Harmadik Színházat évadnyitó ingyenes családi nap keretében megszervezett színház körüli közös virágültetés. Vannak globális kulturális mozgalmi irányokat felmutató újszerű kezdeményezések is. Ilyen például az egykori K rösi Cs. S. Egyesület által a Critical Mass, a biciklizés urbánus kultúráját világszinten terjeszt kerékpáros mozgalom analógiájára szervezett Kidical Mass, amely kimondottan a gyerekes családokat célozta meg. Az uránvárosi köztérfelújítás körül kialakult egymással ütköz álláspontok lá thatóvá teszik a társadalmi bevonás elmaradásának negatív hatásait. Az általam meginterjúvoltak álláspontja a szakmai és szubjektív néz pontok függvényében változik. Az építészek els sorban nem a min ségietlen műszaki kivitelezés („betonáradat”), hanem a rehabilitáció során elmaradt társadalmi bevonás, valamint a társad almi együttműködés kultúrájának tanulási lehet ségét elszalasztó EKF miatt gondolják kevésbé sikeresnek a köztérfelújításokat. „Hogyha az emberek szemszögéb l próbálom elképzelni, azt látom, hogy nagyon örülnek, hogy átalakult a terek anyagi min sége, de szinte már mikrotörténeti léptékkel mérhet bűne ennek a folyamatnak, hogy nem vonta be az embereket. Ha az emberek érezték volna azt, hogy ehhez nekik közük van, az egy földindulásszerű folyamatot jelentett volna saját helyi identitásuk és önszervez désük szempontjából. A bevonás, az együttműködés tapasztalata nagyon fontos lett volna a helyiek számára...” (B.Z. építész) 44 A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül „Butaság lenne azt gondolni, hogy az emberek beleszólhattak volna a hangve rsenyterem megépítésébe, de azt, hogy az adott köztéren milyen igényeik vannak, ezeket fel kellett volna mérni. Voltak egyébként ilyen típusú felmérések a város különböz pontjain, de buta kérdéseket tettek fel: pl. szeretné-e, hogy több legyen a pad, a kuka. Meglep módon mindenki szerette volna.” (P.Z. építész) A fókuszcsoportos interjún S.Á., a nemrégiben megszűnt kimondottan Uránváros-érdekelt civil egyesület egykori elnöke, széls séges álláspontot fogalmazott meg a köztérfelújítás kapcsán. Számára a köztérfelújítás műszaki („mindent lenyelő betonáradat”) és jelképes („szellemi sivárság”, „múlt teljes eltörlése és megtagadása”) szinten is kudarcot jelent. V.Á. művel désszervez a múltbeli tapasztalataival ö szszehasonlítva viszont f leg pozitív fejl dést lát a köztérfelújításban. „Vitatkoznék S. Á.-dal. Nagyon jelent s változást látok a köztérfelújítás óta, százszor jobban belakják ezt a teret. Amikor egyetemistaként a városba érkeztem, sivár, kopár, lehangoló látványt nyújtott Uránváros közepe. Részben, az anyagi ok okon kívül, ezért sem döntöttem Uránváros mellett. Ez, ami most van, jelent sen megváltoztatatta ezt a dolgot… Ahhoz képest, hogy ez a hajléktalanok székhelye volt, sehova se vezet ösvényekkel (...) A 17 emeletes el tti térre is vonatkozik ez a nagyon pozitív megújulás. Amióta az anyukáknak ezer hely van, ho gy leüljenek, pihenjenek a hangulatosan kialakított filagóriás ül padokon, eközben a gyerekek szuperül tudnak a kis bringákkal biciklizni akadály nélkül.” (V.Á.) A Görög Egyesület titkára t sgyökeres uránvárosiként saját álláspontját a helyi lakosság kollektív szemszögéb l fogalmazza meg. „Utóbbi egy-két évben, amikor Uránváros központját kicsit átalakították, és e mberibb lett a centrum a Mecsek Áruház környékén, azt lehetett látni, hogy az emb erek, különösen az id sek, az asztalokra kipakolva sakkoznak, nem isznak, nem dorbézolnak. Ez megnyugtató folyamatnak látszik. Ösztönösen belakják [a teret], sa kkoznak, elbeszélgetnek. Látom, hogy lemennek a bányász emberek, az id sek, és kialakulnak valamilyen formában közösségek. Ez annak a jele, hogy az emberek ott jól érzik magukat azzal együtt, hogy azt a „kis házikót” [37 nm köztéri szobor] nem nagyon szeretik. A tér kialakulása mindenképp pozitív irányba megy el, annak ell enére, hogy vannak dolgok, amiket a lakosság nagyon nehezen fogad el.” (B.Gy.) Uránvárosi közösségképzetek A köztér fizikai megújulásának narratívája a helyi társadalom új aspektusait is láth atóvá teszi. A köztérmegújulás folyamatában olyan társadalmi viszonyok válnak lá thatóvá, amelyek kikerülnek az intézményi tér látóköréb l. A fókuszcsoport résztv ev i a városrész megújult központjában újszerű, spontán módon szervez d közösségeket azonosítottak (pl. fiatal anyák a játszótéren, öregek és fiatalok az Uránbányász téren). A helyi társadalom legrétegzettebb képét a fókuszcsoportos interjú narratíváj ából lehet kibontani. A különböz szerepkörökb l megszólaló interjúalanyok (inté zményi vezet k és dolgozók, lakosok) narratívájában a helyi társadalom rétegezés ekor a kor, a nem, a nemzetiség, a foglalkozás, a jövedelmi szint és az életstílus szempontjai szerepeltek. Az egyes társadalmi csoportokhoz olykor szociokulturális jellemz iket megragadó leírásokat is fűztek. 45 Demény Enikő Görögök Fiatalok Id s emberek Gyermekek Egyetemisták Fiatal anyák Kezdeményez civilek az 1960-as években „húsz görög család, durván 80-100 f költözött be a középs hétemeletesbe” (B.Gy.) ma már kevesen ismerik ket. a harmadik generáció már nem beszél görögül „Érzékelem azt az asszimilációs folyamatot, amit k elszenvednek. Nagyon er s összetartás volt kezdetben náluk. Ünnepeiket komolyan vett ék, saját szervezésben meg is ünnepelték. Az utánpótlás-nevelés, nyelvtanulás nagyon lehalt náluk. A vegyes házasságok felgyorsították az asszimilációs folyamatot.” (B.Gy.) „Egy részük vandalizmussal tölti az éjszakát.” (B.Gy.) a Szivárvány Gyermekházban működ civil szervezetek fiatal tagjai egykori öreg bányászok („az öregek”) és özvegyeik a Minerva Könyvtárban működ nyolc f s Nyugdíjas Klub tagjai els sorban a Szivárvány Gyermekház rétegközönsége a helyi iskolákban tanuló iskolások (akiknek többsége viszont nem uránvárosi lakos) iskolai szünetekben az uránvárosi nagyszül knél vakációzó unokák „sötét tömeg az űrben” (L.B.N.) – a helyi kulturális intézmények nem tudják ket megszólítani átmeneti jelleggel, egyetemi tanulmányaik ideje alatt négy-öt évig tartózkodnak az uránvárosi Szántó Kollégiumban és albérletekben „Szerintem valami [közösség] itt is van, a gyesen lév anyukák kis közössége. F leg a játszótér hozza ket össze spontán módon.” (V.Á.) „Számunkra intézményesen, szervezeti formában a kismamák nem megszólíthatóak, mert k ad hoc jelleggel vannak. Míg kicsik a gyerekek alakulnak ki kis baráti társaságok. Nem tudok kit megszólítani, nem egy intézményesült, igazi egyesületként működnek, hanem kis csoportként, ami nekünk kiesik a lehet ségeinkb l.” (L.B.N.) - „Emberek, akik meg tudják finanszírozni az egyes kezdeményezéseket. F leg Uránvárosban hiányzik ez a réteg. 1200 ilyen ember van Uránban, én ebb l ismerek 22-öt. Mindenhol ugyanazokat az embereket találjuk meg.” (S.Á.) - „Egy jövedelmi tudati szint kell, hogy elinduljon ez a féle attitűd, de ez egyel re hiányzik.” (S.Á.) - a középosztályhoz tartoznak A helyi művészek narratívái – akik pályázat vagy felkérés útján valamilyen állandó vagy ideiglenes köztéri művészeti alkotással kapcsolódtak be Uránváros társ adalmi megújulását célzó programokba – a helyi társadalom olyan periférikus csoportjaira hívják fel a figyelmet, akik a fókuszcsoportos interjú során nem tűntek fel. Ilyenek az Uránbányász téren gyakran megforduló hajléktalanok és az Endresz György utcai Életmin ség Fejleszt Központ által foglalkoztatott értelmileg akad ályozott fiatalok. Az utóbbiak a Kioldások Vidámparkja I-II. köztéri művészeti akció aktív résztvev i voltak. A sikeresség és sikertelenség narratívái A társadalmi részvétel szemléletében (közösségi részvétel, pozitív helyhez köt dés kialakítása, lakosok szerepvállalása) megvalósuló városmegújítás uránvárosi sikert elenségének magyarázatára kialakított narratívák túllépnek a városrész partikuláris társadalmi jellemz in. A városrészi identitás és közösségvállalás, valamint a lakosok társadalmi cselekv képességének és kezdeményez hajlamának hiányát az egész 46 A lakótelepi megújulás lehetőségei a közterek, közösségek és a helyi identitás vonatkozásában a pécsi uránvárosi folyamat példáján keresztül hazai „feudális viszonyokat idéző”, „önkényuralmi” (S.Á.), „etatista” (P.Z.) politikai társadalmi berendezkedés mikroszinten való leképez déseként értelmezik. A lakótelep komplex megújulását nehezít mezoszintű akadályok leggyakrabban az önkormányzat városvezetési attitűdjének kritikájaként fogalmazódnak meg. P.Z. építész szerint döntéshozatali szinten a városvezet k részér l hiányzik a társadalmi részvételen alapuló várostervezési és –megújulási szemlélet és szándék. A városvezetés attitűdjével kapcsolatos elégedetlenség a helyi civilekkel készí tett interjúk során több megközelítésben is el fordult: „A köztéri rendezvényeknek iszonyatos költségei vannak, amit a város maga fokoz.” (V.Á.), „A városnak az lenne a feladata, hogy a közterületek használatát biztosítsa, ehelyett területfoglalási díjakat kell fizetni.” (S.Á.), „A város vezetői nem törődnek a várossal, mintha nem is itt élnének. Nincsen gazdaszemlélet, ennél rosszabb ítéletet nem is mondhatok.” (B.Gy). Az együttműködés (művész-építész, építész-művész) során fellép kommunikációs deficitek a civil társadalom szintjén tapasztalt legmeghatározóbb kudarcnak számít. Az egyes kezdeményezések pozitív hozadékáról szóló narratívák az uránvárosi me gújulásban érdekelt „szűk szakmai réteg” egymásra találásában, az együttműködésben felgyűlt tudásokban és tapasztalatokban, a társadalmi háló kiszélesítésében jelölik meg a sikerességet. A civil szinten kialakult kooperatív struktúrák viszont nem tu dtak áttörni sem a lakosok alulról szervezkedésbe, sem a városkormányzat részér l élvárt szolidaritás irányába. „Mindennek az a keserű tapasztalat, hogy ennek az égvilágon semmi haszna nincsen azontúl, hogy néhányan rátaláltak a programsorozatra [Folytassa Uránv áros!]. Ezenkívül a városházán még két ember tudja, hogy van, ismeri a címét, de egészen biztos vagyok benne, hogy azt a tíz oldalt [szakmai beszámoló, tanulmány és javaslattétel] háromnál több ember nem olvasta. Akik elolvasták, azok sem teki ntik egy lehet ségnek, amin el lehetne kezdeni dolgozni. A legnagyobb veszteség, hogy nem kezdenek el kapcsolódni, kihasználni a bennük rejl lehet ségeket.” ( P. Z., építész) Összegző gondolatok Az uránvárosi városmegújító folyamatokba részt vev társadalmi szerepl kkel kész ített interjúkból kirajzolódó markáns narratíva egyfel l a lakosok körében tapasztalt kritikus tömeg hiányára, a helyiek aktivizálásának kudarcára, másfel l viszont az Uránváros megújulásában érdekelt szűk szakmai réteg pozitív egymásra találására vonatkozik. Az építészek közéleti szerepvállalása köré összpontosuló uránvárosi városme gújító kezdeményezések a helyi építész szakmának egy olyan rétegére irányítja rá a figyelmet, amely nyitott a társadalmi bevonással véghezvitt városrészi megújulására, viszont nincs birtokában azoknak a kommunikációs módoknak és csatornáknak, amelyeken keresztül aktivizálhatná a lakótelep lakosait, ami következésképpen elindíthatna egy alulról építkez városrész-megújító folyamatot. A városrész kulturális intézményei sem találnak el a lakótelep átalakuló lakossági összetételében jelentkez ideiglenes csoportokhoz, a köztérben spontánul szervez d életmód -közösségekhez. A kívülr l érkez , újszerű együttműködési struktúrák bevezetésével próbálkozó társadalmi szerepl k az uránvárosi kulturális intézményi képvisel kön kívül nem alakítanak ki tartós kapcsolatokat az uránvárosi lakosokkal. Tapasztalataik kiindulva úgy vélik, hogy a helyi lakosság elszenved je a folyamatoknak, néha pedig lázadó 47 Demény Enikő pozícióban jelenik meg, cselekv képessége pedig gyenge. A helyi lakosság valódi bevonásának és aktivizálásának az elmaradása miatt az uránvárosi városmegújító kezdeményezések megmaradtak a felülr l szervezkedés szintjén. A hosszútávon fenntartható lakótelepi megújulás szempontjából azonban elengedhetetlen a helyiek kezdeményez készségének kialakítása és közösségfejlesztése. Irodalom A Bizottság Jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának. A 2010-es Európa Kulturális F városa („Essen a Ruhr-vidékért”, Pécs és Isztambul) eseménysorozat utólagos értékelése. Brüsszel, 2011. Elemz értékelés a Pécs 2010 Európa Kulturális F városa program tapasztalatairól. Pécsi Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécs, 2011. FOLYTASSA URÁNVÁROS! – avagy helyzetkép és tennivalók Uránvárosban az EKF után. Tanulmány és beszámoló a Pécs 2010 Európa Kulturális F városa Közterek és Parkok ú jjáélesztése II. ütemhez kapcsolódó ESZA tevékenység megvalósításáról. Urbanista Konzorcium, Pécs, 2012. Magay Miklós: Városalközpont-rehabilitációk Pécsett, avagy a „Közterek és parkok megújítása” projekt. In: Területfejlesztés és Innováció, 2010, Ő. évfolyam 1. szám p. 36 – 45. Szabó Márton: Közpolitikai diskurzuselemzés. MTA TK Politikatudományi Intézet/Institute for Political Science, MTA Centre for Social Sciences, Working Papers in Political Science 2012/7. Trócsányi András: A kulturális gazdaság szerepe a városok megújulásában – Pécs adottságai és esélyei, 2008. In: Pap N. (szerk.): Kultúra – Területfejlesztés. Pécs – Európa Kulturális F városa 2010-ben. Geographica Pannonica Nova 2. PTE FI – Imedias Kiadó, Pécs, p. 231- 244. 48 Validpack R ADÁNYI N ORBERT Validpack – a felnőttoktatói validáció lehetséges eszköze A valádiációról Napjainkban egyre többet hallani a nem formális úton szerzett tudásról, valamint az el zetes tudás elismerésér l. El zetes tudásnak nevezzük az életünk során elsajátított készségeket, képességeket, illetve az általuk szerzett tapasztalatok összességét, melyeket akár a tanulás, akár a munkafolyamatok alatt szereztünk és nem feltétlenül tudunk valamilyen dokumentummal igazolni. 1 A XXI. század kezdete óta foglalkoznak az el zetes tudás elismerésével (validációval) az Európai Unióban. Napjainkban pedig egyre fontosabbá vált, hogy megtalálják a legjobban alkalmazható módszereket és eszközöket, amelyek segíth etik a validációs eljárásokat. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az el zetes tudáseli smerésr l el bb meg kell értenünk annak alapjait. Az élethosszig tartó tanulás során formális, non-formális, illetve informális tanulással gyarapíthatjuk tudásunkat, tehát ezek a környezetek felölelik a tudás megszerzésének összes módját. Ez a három fogalom képezi a validáció alapjait, hiszen lényegében az egyes tanítási és tanulási környezetek közötti átjárhatóságról van szó. Az oktatáspolitikai felfogás a formális tanulást tekinti a legfontosabb tanulási tevékenységnek, így a formális tanulásról alkotott kép, és els dleges helyzet az emberek tudatában is hasonlóképp szerepel. A non-formális tanulást mindig a formális tanulás alá helyezik, az informálisról pedig sokszor szót sem ejtenek. Úgy gondolom, hogy a tanítás és a tanulás minden formája fontos, ha iskolarendsze ren belül, ha pedig kívül vagy csak egymás közt cserél dik az információ. Mindenhol képesek vagyunk tudásra, illetve új kompetenciákra szert tenni. És ezt a sokrétű tudást valahogyan fel kell térképezni, összegezni és elismerni az iskolarendszeren belül és a munka világában is. A validációs eljárások éppen ezt a célt szolgálják. A validáció olyan eljárási folyamatot jelent, amely során a különböz tanulási környezetekben megszerzett ismereteket, készségeket, kompetenciákat adott (el re definiált) követelményekkel/kritériumokkal vetik össze. Ha a felsoroltak megfelelnek ezeknek az el re meghatározott követelményeknek, akkor az erre felhatalmazott testületek/intézmények/szervezetek, illetve személyek jóváhagyásával elismerhet ek lesznek ezek az el zetesen megszerzett tudásanyagok. Tehát ez által lehet vé válik az adott képesítés közvetlen megszerzése, vagy az elismertek beszámítása az adott képzésbe. Azonban azzal kapcsolatban, hogy mely személyek, vagy szervezetek 1 http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-936_hu.htm?locale=fr (2012.09.18.) 49 Radányi Norbert jogosultak az ilyenfajta tevékenységekre vagy döntésekre, még nincs konkrét meghatározás.2 A validációs eljárások nagyon fontos alapelve, hogy a különféle tanulási kö rnyezetekben (formális, non-formális, informális) szerzett ismereteket egyenrangúnak tekinti. A tudás értékességének szempontjából nem számít, hogy valaki gyakorlati úton szerzett készségekkel és tudással rendelkezik, vagy esetleg egy tanfolyam e lvégzése során sajátította el azokat. Ez azonban egy új látásmódot/felfogást, új me gközelítéseket igényel, amely nagyban eltér a korábbiaktól. Ezek az újítások az egész oktatási rendszert, beleértve a feln ttoktatást is átható reformokat kívánnak. A validáció további el nyeiként említhet meg, hogy az eljárás igénybevételével össze lehetne kapcsolni a szerteágazó tanulási útvonalakat, valamint megol dást nyújtana a már elsajátított ismeretek és egy adott képzési programban szerepl tantá rgyak/modulok közötti egyezések és átfedések elkerülésére (el zetes tudás elfogad ása/beszámítása). Napjainkban már köztudott, hogy a motiváció a tanulás egyik legf bb mozgatóereje. A tanulási motiváció fokozása is a validációs eljárások pozitív hatásai közé sorolható. A validáció bizonyos értelemben összekapcsolható a kreditátviteli eljár ásokkal, azonban egy nagy különbség van a két folyamat között. A kreditátvitel csak a formális képzési rendszerhez köt dik, a validáció viszont kiterjed az összes tanul ási környezetre. Ahhoz, hogy a fogalomhasználat színvonalas és gördülékenyen működ legyen, rengeteg id re van szükség. Hosszadalmas és bonyolult folyamat elé nézünk, ha véghez akarjuk vinni a fejlesztéseket, ugyanis a validációval kapcsolatos fogalmak és kifejezések leginkább az angol nyelvb l átvett elemeket tartalmaznak. Hazánkban további problémát jelent a validációs rendszer kialakításában és eg ységesítésében, hogy a követelményszintek pontos meghatározása és összevetése az egyének már meglév ismereteivel, akadályokba ütközik. Ennek néhány okára a 2001. évi CI., a feln ttképzésr l szóló törvény 17. paragrafusának 3 elemzése során lelhetünk, amelyet a validációról szóló kötet (Derényi András – Tót Éva: Validáció – A hozott tudás elismerése a felsőoktatásban) is említ. A feln ttképzési törvényben leírtakkal ellentétben, a gyakorlatban nem valósul meg az el zetes tudás tényleges elismerése. Az eljárás csak bemeneti tudásmér és gyanánt valósul meg, nem kaphatnak felmentést a képzésbe bekapcsolódó tanulók. Ez egyrészt a szabályozás pontatlansága miatt van, másrészt pedig azért, mert a képzési programot nem lehet egyénre szabni. 4 Az Európai Unió validációval kapcsolatos projektjei, kutatásai 2000-ben a Lisszaboni stratégia, valamint a szintén ebben az évben – az Európai Bizottság által – kiadott vitaanyag, a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Derényi András- Tót Éva: Validáció – A hozott tudás elismerése a fels oktatásban. http://tamop413.ofi.hu/fejlesztes-eredmenyei (2012.10.20.) 3 „(1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vev feln ttek eltér el képzettségéhez és képességeihez. (2) A képzésre jelentkez feln tt kérheti tudásszintjének el z etes felmérését, amelyet a feln ttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.” 4 Derényi András - Tót Éva: Validáció – A hozott tudás elismerése a fels oktatásban (p.10.) http://tamop413.ofi.hu/fejlesztes-eredmenyei (2012.10.20.) 2 50 Validpack emelte ki az élethosszig tartó tanulás koncepcióját, illetve az oktatással é s képzéssel kapcsolatos – szükséges – fejlesztéseket, célkitűzéseket és elvárásokat. A kompetenciák és kulcskompetenciák el térbe kerülése is erre az id re tehet . A nem formális és informális tanulást problémaköre 2001 óta jelen van az Európai Unió dokume ntumaiban. Ekkor kezd dtek a felvetések a formális oktatáson kívül szerzett tudás elismerésével kapcsolatban, ugyanis „a Bizottság az egész életen át tartó tanulást a következ képpen határozta meg: az élet során végzett minden olyan tanulási tev ékenység, amelynek célja az ismeretek, készségek és jártasságok fejlesztése személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból. ”5 2004-ben megszülettek a tanácsi következtetések a validáció közös európai elveir l, valamint létrehozták az Europass – keretet (Europass önéletrajz, portfólió, amely tartalmazza az egyén összes szaktudását és kompetenciáját igazoló dokume ntumokat). Az Európai Unióban 2007 óta foglalkoznak a validációval kapcsolatos kísérleti projektekkel és ezek finanszírozásával. A következ lényeges lépés a témát illet en, hogy 2008-ban elfogadták az európai képesítési keretrendszerr l 6 szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlást. Ezt követ en, 2009-ben a Bizottság és a CEDEFOP 7 európai iránymutatásai a nem formális és informális tanulás validációjáról. A működ képes rendszerek létrehozása a validáláshoz az Európa Tanács 2011es állásfoglalásában, a prioritások között kapott helyet, s szerepet. 2012-ben pedig egy újabb tanácsi ajánlás látott napvilágot a nem formális és informális tanulás validációját illet en. Ezek voltak tehát a f bb állomások az európai politikában, amelyek a validáció el mozdításában fontos szereppel bírtak. Az alábbiakban a validációs projektek felsorolása látható, amelyek szerepet játszottak a valdiációval kapcsolatos európai szintű fejlesztésekben. A validációval kapcsolatos európai projektek − AGADE – A Good Adult Educator (2004-2006) − VINEPAC – Validation of Informal and Non-formal Psycho-Pedagogical Competences of Adult Educators (2006) − EMAE – European Master in Adult Education (2007) − Q-ACT – Qualifying the Actors in Adult and Continuing Education (2007) − ALPINE – Adult Learning Professions in Europe (2007) 5 http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3JGPa-yfKGsJ:eur-lex. europa.eu/ LexUriServ/LexUriServ.do%3Furi%3DCOM:2012:0485:FIN:HU:HTML+2004+tan%C3%A1 csi+k%C3%B6vetkeztet%C3%A9sek+a+valid%C3%A1ci%C3%B3&cd=1&hl=hu&ct=clnk& gl=hu (2012.12.16.) 6 „A 2008 áprilisában életbe lépett EKKR (Európai Képesítési Keretrendszere) egy közös európai referencia-keretrendszer, amely összekapcsolja egymással a különböz országok képesítési rendszereit, és olyan fordítási eszközként működik, amely kölcsönösen könnyebben olvashatóvá és érthet bbé teszi az Európa különböz országaiban és rendszereiben me gszerezhet képesítéseket. Két f célja van: a polgárok országok közötti mobilitásának segít ése, valamint egész életen át tartó tanulásuk megkönnyítése.” Mi az EKKR (Európai Képesítési Keretrendszer)? Letöltve: 2012.09.20. 7 European Centre for the Development of Vocational Training (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) 51 Radányi Norbert − QF2TEACH Qualified to Teach (2009-2011) − BELEID – Key competenses for adult learning professionals (2010) − CAPIVAL – Capitalizing on Validpack (2011) − EMAE – European Master in Adult Education (2012) 8 Láthatjuk tehát, hogy 200Ő óta szinte évente indulnak validációs projektek az Európai Unióban. A két kiemelt (vastagon szedett) projekt szorosan összefügg mu nkám f témájával, ezért a következ kben a VINEPAC és a CAPIVAL projektekr l lesz szó részletesebben. Az el z ekben említett – validációval kapcsolatos – Európai Uniós f bb állomások és projektek közül tehát els ként a CAPIVAL 9 projekt közvetlen el zményét, a VINEPAC10 projektet kell kiemelnem, amelyben a Validpack nevű – feln ttoktatói kompetenciák validálására alkalmas – eszközt is kifejlesztették. A két projekt kapcsolódási pontja egyértelműen a validáció, s azon belül a Validpack eszköz, amely a feln ttoktatók kompetenciáit hivatott elismertetni. A VINEPAC egy 2006-os Leonardo da Vinci projekt (projektszám: RO/06/C/F/TH-84201) melynek célja, hogy közös kritériumoknak megfelel en, egységes módszerek segítségével sikerüljön elismerni a feln ttoktatók pszicho pedagógiai kompetenciáit, amelyeket a non-formális és informális tanulással szereztek. A projekt egyértelműen innovatív jellegű, hiszen megfelel az új Európai Uniós elvárásoknak, mind az oktatás és képzés, mind pedig a non-formális és informális tanulási eredmények elismerésének tekintetében. A projekt el térbe helyezi a feln ttoktatók kompetenciáinak fejlesztését is, melynek eredményeként képzettebb oktatói gárda jöhet létre. A projekt célkitűzései a következ k: – A fenntartható fejl dés érdekében a nem-formális és informális úton szerzett feln ttoktatói kompetenciák validációjának biztosítása; – Az oktatók folyamatos szakmai képzésének el mozdítása és a validációs eljárás rendszerének bemutatása a projekt partnerországaiban; – Közös, a feln ttoktatókat érint pszicho-pedagógiai kompetenciaprofil létrehozása, amely egységes az Európai Unióban; – Egy olyan validációs eszköz kialakítása, amely alkalmas a feln ttoktatók ko mpetenciáinak validálására; – Validációval kapcsolatos fejlesztések és kutatások folytatása. A projekt célcsoportját a következ k alkotják: − tanárok/oktatók; − trainerek; − tutorok; − tanácsadók; Dr. Tratnyek Magdolna – Feln ttoktatói kompetenciák valitdációja (prezentáció) XII. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest 2012. november 8-10. 9 CAPIVAL: Capitalizing on Validpack (A Validpack kapitalizációja/felhasználása/hasz nosítása) 10 VINEPAC: Validation of Informal and Non-formal Psycho-Pedagogical Competences of Adult Educators (A feln ttoktatók informális és non-formális pszicho-pedagógiai kompetenciáinak validációja) 8 52 Validpack − tanterv és programfejleszt k/tervez k; − feln ttoktatási- és élethosszig tartó tanulás-menedzserek; − valamint értékel szakemberek. A felsorolást illet en evidens, hogy a célcsoportot képez szakemberek mind a feln ttoktatásban tevékenykednek. A projekt koordinátora a Román Feln ttképzési Intézet – Romanian Institute for Adult Education (IREA), további partnerei a következ k: – Német Feln ttképzési Intézet – German Institute for Adult Education (DIE); – Barcelónai Egyetem – University of Barcelona – Centre of Research in Theories and Practices that Overcome Inequalities (CREA; – Munkavállalói Szakszervezetek Uniója – General Worker’s Union (GWU); – National school of higher agronomy studies (ENESAD); – Országos Feln ttképzési Fórum – National Adults Training Board (NATB); – Bukaresti Egyetem – Pszichológiai és Oktatástudományi Kar – University of Bucharest, Faculty of Psychology and Educational Sciences (UB) .11 A CAPIVAL egy 2011-es projekt, melynek f célja – kapcsolódva a VINEPAC projekthez -, hogy kialakítson és fenntartson egy egész Európára kiterjed hálózatot, amely el segíti a VINEPAC projekt során kialakított eszköz, a Validpack tesztelését, forradalmasítását, fejlesztését, valamint terjesztését több mint 20 európai országban. Ennek a célnak megfelel en a projekt célkitűzései a következ k: – Nemzetközi Kapcsolattartó Pontok 12 beszervezése a projektbe. – Felkelteni az érdekl dést a Validpack iránt, hogy gyorsabban bekerülhessen a „köztudatba”. – A Validpack hasznosságára és szükségességére való rávilágítás. – Az érdekelt intézmények/személyek körének kib vítése. – A projektben való részvev k bevonása a Validpack folyamatos fejlesztésbe; – A Validpack tesztelése után – a Nemzetközi Kapcsolattartó Pontoktól – beérkezett vélemények feldolgozása, elemzése és beépítése az eszköz továbbfejleszt ésébe. A CAPIVAL projekt partnerei: – Román Feln ttképzési Intézet – Romanian Institute for Adult Education (IREA); – Német Feln ttképzési Intézet – German Institute for Adult Education (DIE); – Pierre és Marie Curie Egyetem – Pierre and Marie Curie University; – Hollandiai Egyetem – Alkalmazott Tudományok Kara – (IN)Holland University of Applied Sciences; – Nemzeti Szakképzési Ügynökség – National Agency of Vocational Training (ACLI); – Feln ttképzési Egyesület – Associació d’Educació de Persones Adultes (AEPA); – Associação de Defesa do Patrimonio de Mértola; 11 http://www.vinepac.eu/ (2012.12.18.) A Nemzetközi Kapcsolattartó Pontok (National Contact Points/NCPs) olyan intézmények, vagy szervezetek lehetnek, amelyek az Európai Unió tagállamaiban vannak, valamint részt vesznek valamilyen feln ttképzési tevékenységben. Ezek az intézmények/szervezetek segítik a Validpack tesztelését és továbbfejlesztését. 12 53 Radányi Norbert – Lettországi Egyetem – University of Latvia. Nemzetközi Kapcsolattartó Pontok – Nationcal Contact Points (NCPs): A CAPIVAL projekt, illetve a Validpack eszköz tesztelésének alapja egy nemzetközi hálózat, amelynek tagjai az Európai Uniós tagállamok feln ttképzéshez kö thet intézményei, melyek Nemzetközi Kapcsolattartó Pontként vesznek részt a pr ojektben. Rengeteg ilyen Euórpai Uniós tagország intézménye, vagy szervezete vett részt a CAPIVAL projektben, mint a Validpack eszköz tesztel je (lásd alább: A CAPIVAL projektben Nemzetközi Kapcsolattartó Pontként résztvevő országok és intézményeik). Köztük a Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar (PTE-FEEK), melynek jómagam is hallgatója voltam. A Nemzetközi Kapcsolattartó Pontként működ intézményeknek/szervezeteknek három f feladatuk volt: 1.) A Validpack eszköz tesztelése az intézmény/szervezet saját környezetében; 2.) A Validpack kiértékelésének elkészítése, és a visszajelzés elküldése a Román Feln ttképzési Intézet számára; 3.) További részvétel a Validpack terjesztésében és fejlesztésében (ha ez lehetséges). A CAPIVAL projekt Nemzetközi Kapcsolattartó Pontjai között szerepel a Pécsi Tudományegyetem Emberi Er forrás Fejlesztési Kar (PTE-FEEK) is. Jómagam jelenleg ennek a karnak az Andragógia MA szakán vagyok hallgató, így kapcsolódhattam be a projektbe és a tesztelési fázisba egyaránt. Miután a 2011-es szi szemeszter elején a Román Feln ttképzési Intézet felkérésére b ekerültünk a projektbe, Dr. Tratnyek Magdolna (CAPIVAL projekt kapcsolattartó, PTE-FEEK) felhívására egy hallgatótársam (Tancsik Richárd) és jómagam jelentkeztünk a feladatra, hogy fordítsuk le a Validpack dokumentuma inak lényegét és prezentáljuk azt a tesztelésben résztvev oktatóknak, illetve hallgatóknak. Itt végeztem empirikus munkám egy részét: forráselemzést, angol nyelvű dokumentumok lefordítását magyar nyelvre, valamint a Validpack öszszefoglaló prezentációjának elkészítését. A Validpack tesztelése két fázisból állt. Az els találkozón prezentáltuk a résztvev knek a Validpack összefoglalóját, valamint az eszköz használatáról is szót ejte ttünk. A jelenlév – tesztelésben résztvev – oktatók és hallgatók13 a Validpack használatával kapcsolatos kérdéseket tettek fel, melyek megválaszolása után a meeting végére egy letisztult képet kaphattak a tesztelést illet feladataikkal kapcsola tban. Ennek megfelel en megfogalmazódtak az els benyomások is az eszközr l. Az eszköz önértékelési részének letesztelésére két hét állt rendelkezésre, ez alatt minden tesztel egyénileg foglalkozott a Validpack értelmezésével és kitöltésével, valamint az önértékelés elvégzésével. A dokumentumok kitöltése és az eszköz öné rtékelési fázisának kipróbálása után, az el re megadott szempontok szerint kellett elvégezni az eszköz értékelését. A második és egyben utolsó találkozón – melyre a résztvev k felkészülten érkeztek – megbeszéltük a Validpack használata során felmerült problémákat, tapasztalatokat, valamint sor került egy összegz vélemén y megfogalmazására, amelyet vissza kellett küldeni a Román Feln ttképzési Intézet számára. Ezzel fejez dött be a tesztelés, melyben eleget tettünk a projektben való 13 A CAPIVAL projekt tesztelési folyamatában résztvev személyek: Dr. Bajusz Klára; Dr. Kleisz Terézia; Dr. Németh Balázs; Dr. Tratnyek Magdolna; Egervári Dóra; Guncz Szilvia; Folmeg Mónika Radányi Norbert; Tancsik Richárd 54 Validpack szerepünknek. A tesztelés eredménye többek közt a Validpack el nyeinek és hátrányainak megfogalmazása volt. Amelyekr l az alábbiakban lesz szó. A Validpack bemutatása A „Validpack” a feln ttoktatói kompetenciák validálására alkalmas módszerek ö szszességét tartalmazó egyedülálló és innovatív eszköz, amely segítséget nyújt a feln ttoktatók kompetenciáinak feltérképezésében, dokumentálásában, vizsgálatában és hitelesítésében függetlenül attól, hogy formális, non-formális vagy informális tanulási környezetben szerezték azokat. A dokumentum tartalmaz, egy úgynevezett „használati útmutatót”, amely a „Handbook” (kézikönyv) nevet kapta, amely a feln ttoktató segítségére szolgál, hogy könnyebben érhessen végig a folyamaton, valamint egy szintén írásos segédl etet az értékelést végz szakemberek számára ( Evaluator’s guide) . Ezek adnak tanácsokat a validációs folyamat véghezvitelében. A Handbook-ban a leírások és ismertet k mellett egy táblázat található, amely a feln ttoktató önértékeléséhez szükséges kitölteni. A folyamatban még két ilyen táblázatot kell kitölteni, amely ugyanazokat a szempontokat és elemeket tartalmazza, mint az önértékel táblázat. Az els táblázat kitöltése tehát a feln ttoktató feladata. A második táblázatot a küls értékel szakember, a harmadikat pedig a feln ttoktató és a küls értékel szake mber közösen töltik ki. A Validpack igyekszik a folyamat végére a szubjektivitást a minimálisra csökkenteni, másképp az objektivitást el térbe helyezni a validációs folyamat során. A kézikönyv említ egy kritériumot is a Validpack használati jogosultságát illet en. E szerint a meghatározás szerint, az eszközt használatba vev személyeknek egyéves, vagy legalább 1ő0 órát meghaladó gyakorlattal és tapasztalatokkal kell rendelkezniük az oktatási környezetek valamelyikében, feln ttekkel eltöltött valam ilyenfajta foglalkozás/képzés keretein belül. Tehát minden felnőttoktató elvé- gezheti a teszt kitöltését, aki legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik (legalább 150 órát foglalkozott felnőtt emberek oktatásával/képzésével). A projekt megalkotói szerint, ez az id feltételez bizonyos tudást a feln ttek oktatásával kapcsolatosan. A Validpack a feln ttoktatót tehát a trénerrel (trainer) is azonosítja, ez egy t ágabb értelmezés, mert idesorolhatjuk a következ beosztásokat: − oktatók; − training vezet k; − oktatás szervez k; − egyéb, oktatásban dolgozó szakemberek. A Validpack célcsoportját képezik a VINEPAC projektben meghatározottak: − tanárok/oktatók; − trainerek; − tutorok; − tanácsadók; − tanterv és programfejleszt k/tervez k; − feln ttoktatási- és élethosszig tartó tanulás-menedzserek; − értékel szakemberek. Az eszköz céljai átfogóak és szerteágazóak, melyek meghatározzák a dokumentum irányelveit is. Ezek célok a következők: 55 Radányi Norbert – Az els és egyik legfontosabb célt, a feln ttoktatók kompetenciájának a felmér ése és ellen rzése, valamint a tapasztalatok dokumentálása képezi. – A feln ttoktatói tevékenységhez szükséges kompetenciák minimumának meghatározása. A mai napig dilemma, hogy a feln ttoktatás módszertanilag vajon a pedagógia része, vagy külön tudományként kell definiálni. A feln ttoktató sz emélyének definiálása sem egységes, még nem igazán fogadja el a köztudat, úgy, mint tudományos szakembert, pedig a feln ttek képzését elméletileg nem vége zhetné el egy olyan pedagógus, aki nem rendelkezik a feln ttekkel való foglalk ozáshoz szükséges kompetenciákkal. A Validpack el relépést jelentene egy egzakt feln ttoktató-fogalom megalkotásában is. – Az érvényesítés eredményeire épül tanúsítvány alapjainak megteremtése. – Ahogy már említettem, a szakmai portfólió elkészítése fontos része az Értékel csomagnak, hiszen saját kompetenciáink feltérképezése az els feladatok között található, s a munkaer piac világában nagy „kincsnek” számít egy jól összeállított szakmai portfólió, amely többek közt tartalmazza birtokolt kompetenciáink, tapasztalataink és végzettségeink összességét. – Egy másik fontos cél a napjainknak megfelel mobilitási szint elérése, amely jelen kontextusban azt jelenti, hogy a feln ttoktatók a határokat átlépve is sz erezhetnek és adhatnak át tudást más országok feln ttoktatóinak, ezzel is hozzáj árulva a nemzetközi andragógiai fejlesztésekhez. – Az európai szintű, egységes felhasználhatóság, amely az el z célhoz (mobilitás) kapcsolódik. – A feln ttoktatók folyamatos szakmai fejl désének biztosítása. Az eszköz egyik fontos része tehát a feln tt oktatók kompetenciájának dokumentálása, valamint a feln ttoktatói tevékenységhez szükséges kompetenciák minimumának meghatározása. A mai napig nincs egységes meghatározása, hogy milyen képességekkel, készségekkel és attitűdökkel rendelkezzen egy feln tteket oktató szakember. Az el z ekben már írtam az andragógus kompetenciákról, amely több véleményt és néz pontot, köztük a sajátomat is bemutatja a témával kapcsolatban, tehát többé-kevésbé lefedi az imént kérdésesnek vélt feln ttoktatói kompetenciákat. Úgy gondolom, hogy az andragógia, mint tudomány fejl désének egy fontos célja, hogy egyrészt kialakuljon egy egységes rendszer, amely azon túl, hogy megáll apítaná az andragógia különállóságát a pedagógiától, elismertetné Európa szerte, hogy a feln ttoktatás tudománya fontos és önálló részét képezi az oktat ási rendszereknek. Ehhez kapcsolódóan pedig meghatározná, hogy a feln tteket oktató andragógus szakembereknek kötelez en rendelkezniük kell bizonyos készsége kkel/kompetenciákkal. Másrészt pedig, hogy egy nemzetközi el zetes tudásfelmér és elismer rendszert is létrehozhatna, amely segítené az emberek kompetenciáinak és tudásának el hívását és elismertetését. A Validpack éppen egy ehhez hasonló célt tűz ki. Ez a nemzetközi fejlesztési projekt segítségül szolgálhat továbbá az oktatók Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlásának el mozdításában. A tapasztalatok és észrevételek megosztására és új metodikák, azaz módszerek elsajátítására az egyik legjobb lehet ség a külföldön való oktatás. Így elérhet vé válna, hogy a tagállamokban folyamatosan fejl dhessen a képzés, vagy a munkaer piaci kínálat színvonala. Továbbá lehet séget biztosítana arra is, hogy a szóban fo rgó feln ttoktatók munkát vállalhassanak más tagállamokban, akár id szakos ve ndégel adóként, ezáltal is növelve szakmai fejl désüket, ahogy arról már az el z ek56 Validpack ben szó volt az új és modernebb módszertani elemek megismerésével, elsajátításával, vagy egy általa ismert technika megosztásával. A Validpack fejleszt inek célkitűzései és az eszköz f bb tulajdonságai most már egyértelműek. Azonban ahhoz, hogy teljesen megérthessük ezt a validációs eszközt, el ször is meg kell ismernünk rendszerének folyamatát és az eszköz használatát. Ahogy a lenti ábrán látható, a Validpack három f lépésb l áll, amelyek alapján az ellen rzési és értékelési folyamat végére juthatunk el, azaz az összesítési és hitelesítési fázishoz. 1.ábra: A Validpack folyamatábrája (saját szerkesztés) 14 A fenti ábrán látható három különálló rész adja meg tehát a kés bbi eredményt, ami alapján elkészíthetjük a kompetenciák kiértékelését és igazolását vagy ellenkez esetben elvetését. A következ kben az egyes fázisok részletes kifejtésére/bemutatására kerül sor. Önértékelés (Self evaluation) Az első fázis az önértékelés szakasza. Ahogy a nevéb l is látszik ez a legszubjektívabb része az értékel csomagnak, hiszen itt a felnőtt oktató saját maga idézi fel megszerzett képesítéseit, felnőttoktatói tapasztalatait, kompetenciáit, ezzel egy képet alakítva magáról. Ez a technika egy szakmai- vagy állásinterjún is nagyon praktikusnak bizonyulhat, ha esetleg azt a feladatot kapjuk, hogy jellemezzük magunkat (reális/objektív önkritika). Visszatérve a folyamathoz: az értékelési tesztet végz feln ttoktató el ször ö néletrajzát állítja össze és nézi át, majd visszaemlékezve a tanulási - és munkafolyamatokra, megpróbálja felidézni a tanulmányai és munkája során szerzett kompete nciáit. E szakasz záró pontjaként, pedig kitölti egy táblázatot, amelyben különböz 14 Saját szerkesztés a Validpack Handbook dokumentum alapján. 57 Radányi Norbert kompetenciák közül kell megjelölnie a saját magára ill ket. Ezzel kialakul egy ö nkép, amely segíti a feln tt oktatót munkájában, és a teszt kitöltésében, mindezzel együtt folyamatos szakmai fejl dést biztosítva. A következ fázis folyamatát egy küls értékel szakember vezeti. Külső értékelés (External evaluation) A második rész a külső értékelés, amelyet egy külső – arra jogosult – személy végez. Két folyamatból tevődik össze, az első a felnőtt oktató oktatás közbeni megfigyelése és ennek dokumentálása, a második pedig egy interjú. Ez már objektívebb fázisnak tekinthet , hiszen ebben a részben egy küls szakember végzi a feln ttoktató munka közbeni megfigyelését, az interjú elkészítését és kiértékelését. A második táblázat kitöltése a küls értékel szakember feladata. Ez ugyanaz a táblázat, mint amit a feln ttoktató az önértékelési szakaszban kitöltött, annyi különbséggel, hogy ez a megfigyelés és az interjúból levont következtetések alapján kerül kitöltésre. Ezzel egészül ki az önértékelés fázisa. Itt már csak az a kérdés – amelyet majd az összefoglalóban ki is fejtek –, hogy ki az a személy, aki ezt a küls értékel szakembert megtestesítheti, valamint ki dönti el, hogy ki végezhet ilyen munkát? Egy másik fontos pont, amely az eredményekkel kapcsolatban vet fel kérdést, hogy vajon mennyire, milyen mértékben lehe tséges a feln ttoktatók által adott szubjektív véleményeket objektívra változtatni? Összesítés (Consolidation) A harmadik, a folyamat befejező szakasza az összesítés, amelyben az adott felnőttoktató és a külső értékelő szakember az első két lépés (önértékelés; külső értékelés) összehasonlítását, összegzését, valamint a táblázatok „összefésülését” végzi. A harmadik táblázatot együtt töltik ki. Ezzel elkészül a folyamat legobjekt ívabb táblázata. A Validpack folyamata után pedig egy jogosult szervezet, vagy intézmény állítja ki a validációs folyamat végtermékét, a kompetencia-elismerő bizonyítványt. Itt is egy fontos kérdésbe ütközünk: milyen intézménynek lesz jogosultsága egy ilyen feladat elvégzésére? Erre, illetve az előbbi kérdésekre még nem tudjuk a választ, feltehetően még a közeljövőben fognak megoldást találni rá (ha sikerrel jár a projekt). Véleményem szerint a szóban forgó intézményt hasonlóan kéne megalkotni, mint a Franciaországban és Luxemburgban működő szakértői bírálóbizottságokat, illetve a Hollandiában létező tapasztalatbizonyítvány-kibocsátó szervezetet. A Validpack el nyei, pozitívumai a következ k: – Komplex, átfogó: jól összefoglalja a feln ttoktatói kompetenciákat. A három lépés pedig teljesen felöleli a folyamatot, amelyre a feln ttoktatói kompetenciák validilásához szükség van. – A Validpack forradalmasíthatja a feln ttoktatást, ugyanis több dologban is poz itív hatást fejthet ki: − Tisztázhatja a feln tt oktató fogalmát és szerepét, valamint segíthet az andr agógia, mint különálló tudomány létezésének alátámasztásában is, így me gnyílhat az út a további fejlesztések el tt. − Rámutathat a feln tt oktató kompetenciáira és hiányosságaira, segíti az öné rtékelést és a korrigálást és így a képzéseket is ehhez lehet majd igazítani. 58 Validpack − Innováció és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, tapasztalatok megosz tása, ez a tudomány fejl désében nagy el relépés lehet. − Az el zetes tudás elismerését is el segítheti, sürgetheti. Úgy gondolom, na pjainkban rendkívül fontos lenne, hogy a tagországok mindegyikében mihamarabb ténylegesen működhessen az el zetes tudás felmérése és elismerése, valamint beszámítása az oktatás összes területén. − A Validpack el nye továbbá, hogy formális, non-formális és informális oktatásban dolgozó feln ttoktatók köreiben egyaránt elvégezhet ek a tesztek, ez által a tesztben résztvev feln ttoktatók célcsoportjának halmazát nagyban kiterjeszti. − El térbe helyezi a feln ttoktatók szakmai fejl dését. Ha az el nyöket vizsgáljuk, észrevehetjük, hogy zömében elméleti elemekr l van szó, tehát az elképzelések egyértelműen pozitívak, de a gyakorlatban je lentkeznek azok a hibák, amelyeket a tesztelés során véltünk felfedezni. Amikor a Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Karán teszteltük a projektet az el nyök mellett a hátrányokról is szót ejtettünk, hiszen kritika nélkül nehéz lenne bármilyen továbbfejlesztést is érdemben kezdeményezni, és végrehajt ani. Ezeket szeretném most összefoglalni: – A webes felület hiánya. Ez az els , ami nehezítheti a Validpack elterjedését, ugyanis általában „pdf” kiterjesztésű fájlban tölthetjük le a dokumentumokat, ami megnehezíti a kitöltést. Ha ki akarjuk nyomtatni ezt a rengeteg oldalt az sok költséggel és pappírral jár. Ha lenne egy online felület, ahol kitölthetik és vi szszaküldhetik értékelésre a Validpack-et, akkor egyszerűbb lenne a kitöltése, illetve több helyre is eljuthatna az Értékel csomag. – Színvonal alatti gondolattérkép. A zavaros ábrák, a nem egyértelmű csoportos ítások, a színhasználat és a dimenziók elkülöníthetetlensége mind -mind nehezítik a dokumentum megértését. A gondolattérkép kivitelezésén is lehetne még javítani. – Bonyolultság, ismétlések. A dokumentumokban többször is szerepelnek azonos részek, amelye engem néha összezavartak. Az ábrák például rengetegszer fordulnak el nagyon csekély módosításokkal (pl. sötétebb árnyalatú há ttér). Emellett a kitöltése is hagy maga mögött némi változtatni valót, ugyanis többen jele zték a tesztel k közül, hogy néhány rész nem volt számukra egyértelmű. Kissé bonyolultnak ítélték a Validpack dokumentumait. – Tisztázatlan fogalmak és kifejezések. Itt a nyelvi problémákat említeném meg, ugyanis nagyon sok a tisztázatlan angol kifejezés, ez akkor válthat ki nehézs éget, ha az adott tagállamban mást értenek egy-egy kifejezés vagy fogalom alatt, ezért szükség lene egy egységes definíció rendszerre, amit minden tagállam egységesen értelmez és elfogad. Ezek voltak tehát a hibák, amelyek véleményünk szerint jellemz ek a Validpack-re és dokumentumaira. Továbbá kérdések is felmerülnek az Értékel csomaggal kapcsolatban, amelyekre a Validpack használati útmutatója, a Handbook sem adott konkrét választ. A fejleszt knek a további munkálatok során meg kell adniuk a választ ezekre a kérdésekre, hogy a továbbfejlesztés sikeresen zárulhasson és egy olyan validáló eszközt kaphassunk, amely a tudomány és a felhasználók sz ámára is teljes mértékben érthet és követhet . 59 Radányi Norbert A Validpack tesztelésének eredményeként – a tesztelésben résztvev k véleményeinek segítségével – az alábbi kérdések fogalmazódtak meg: – Kik jogosultak elvégezni és felülbírálni a küls értékelést? – Milyen szervezetek jogosultak elvégezni és hitelesíteni az összegzési folyamatot? – Költségvetés? – Hogyan jut el a feln ttképzési intézményekhez/szervezetekhez, illetve az egyes feln ttoktatókhoz a Validpack? – Milyen hatást fejt ki a megfigyelés (küls értékelés)? Összegezve: a Validpack egy validációs eszköz, amely három f lépésb l tev dik össze, melyekben megtalálhatóak mind a szubjektív, mind pedig az objektív értékelési körülményekkel és tulajdonságokkal tarkított fázisok. Az eszköz alkalmas lehet a feln ttoktatói szakmához szükséges kompetenciák minimumának megállapítására, a feln ttoktatók formális, non-formális és informális tanulási környezetben szerzett kompetenciáinak felmérésére, illetve validálására. Ez a kezdeményezés egy – a validáció – Európai Unió szintű egységes rendszer kialakításának alapja, amely ha megfelel en elterjed, nagy el relépést jelenthet a feln ttoktatás fejl désében. Azonban ehhez még sok id re van szükség, – a sok probléma mellett – egyrészt a tagországok feln ttképzési körülményeiben és tulajdonságaiban lév különbségek, másrészt pedig az eltér fogalmi meghatározások miatt. A harmadik ok a Validpack második és harmadik lépésében (küls értékelés; összesítés), valamint a folyamat után következ bizonyítvány-kiállításában keresend , ugyanis itt a küls értékel szakember és intézmény nincs konkretizálva. Remélem, hogy a fejlesztések és módosítások sikerrel járnak, és végül egy tökéletes eszközt fogunk kapni, amely egys égesen alkalmas lesz az egész Európai Unió feln ttoktatóinak validálására. El mo zdítva ezzel a feln ttoktatást érint szükséges reformokat, valamint a feln ttoktatók európai szintű mobilitását is. Bibliográfia Dr. Perhács János – Szociálandragógia, A feln tt egyén szocializálása és perszonalizációja, 2011 Dr. Tratnyek Magdolna – Feln ttoktatói kompetenciák valitdációja (prezentáció) XII. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest 2012. november 8-10. Memorandum az egész életen át tartó tanulásról, 2000, Brüsszel Internet A Capival projekt honlapja http://www.capival.eu/ (2011.11.03.) A Német Feln ttképzési Intézet honlapja http://www.die-bonn.de/ (2011.11.04.) A Román Feln ttképzési Intézet honlapja http://www.irea.ro/ro/index.php (2011.11.04.) A VINEPAC honlapja http://www.vinepac.eu/ (2011.11.03.) Bajusz Klára: A tanári kompetenciák szerepe az iskolarendszerű feln ttoktatásban http://feek.pte.hu/kozep/index.php?ulink=1347 (2011.12.28.) Beszámoló az UNESCO V. Feln ttoktatási Világkonferenciájáról. http://www.ofi.hu/tudastar/beszamolo-unesco (2012.09.05.) Dr. Fodor Imréné: Kompetencia alapú, modulrendszerű képzés fejlesztése diasor. Fergéné Mészáros Éva, Törökné Beke Ida: Tanulási stílus (prezentáció ) www.hamoritfured.sulinet.hu/dokok/tamop/tanulasistil.ppt (2012.03.13.) http://www.erak.hu/szemelvenyek/rnfil_01.pdf (2012.08.28.) http://www.zskf.hu/uploaded_bookshelf/540361d5255d65a0.pdf (2012.08.30.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1409 (2012.09.19.) 60 Validpack EUROPA – Press Releases http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/936&format=HTML&age d=0&language=HU&guiLanguage=fr (2012.09.18.) http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/lisbon/article_7207_hu.htm (2012.09.19.) http://ec.europa.eu/education/erasmus-for-all/index_en.htm (2012.09.18.) http://www.consilium.europa.eu/homepage/highlights/erasmus-for-all-investing-in-europesyouth?lang=hu (2012.09.18.) 61 Tancsik Richárd T ANCSIK R ICHÁRD A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága Bevezetés Európa manapság az egységben látja a lehet séget, hogy a világ, vezet térsége legyen. Mi sem bizonyítja jobban, hogy létrejött az Európai Unió, melynek Magyarország 2004. május 4-e óta, teljes jogú tagja. Az Európai Unió tagállamai, így Magyarország, er feszítéseket tesz, hogy sikeres térség legyen, ehhez viszont, aktív állampolgárokra van szükség. Több nemzetközi dokumentum is külön kiemeli, az aktív állampolgár eszményét. Ezen dokumentumok egyike az UNESCO, CONFINTEA által, 1997-ben kiadott dokumentum is. 1 Viszont felmerül a kérdés ki is az aktív állampolgár? Országonként eltér, hogy ki az, azonban az Európai Unió, kulcs kompetenciákat határozott meg, ami a felel s állampolgár ismérve.2 Ezek pedig: − az anyanyelven folytatott kommunikáció, − idegen nyelven folytatott kommunikáció, − matematikai kompetenciák és alapvet kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén, − digitális kompetencia, − a tanulás elsajátítása, − szociális és állampolgári kompetenciák, − kezdeményez készség és vállalkozói kompetenciák, − kulturális tudatosság és kifejez készség. Ezen készségek birtokában, lehet bárkit is aktív állampolgárnak nevezni. Feltételezzük, hogy jelen kompetenciákkal, mindenki rendelkezik. A legtöbb állampolgár, úgy gondolja ezeket a készségeket már elsajátította valamilyen formában. Lehet ez a helyszín, formális-, non formális-, vagy éppen informális út. Azonban, több európai uniós és magyar kutatás azonban ellenkez jét bizonyítja. Ha megfigyeljük, a híradásokat és oda figyelünk a körülöttünk lév térre, kiderül, az emberek nem az aktív állampolgár eszményét követik, mégis kiemelkednek közülük a fiatalok és a fiatal feln ttek. A négyévente megjelen „Ifjúság gyorsjelentés” című kutatás is ezt bizonyítja már 2004 óta. 1 2 V. nemzetközi Feln ttoktatási Konferencia Hamburg, 1997 http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/ll-learning/keycomp_hu.pdf 62 A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága A közügyekt l való elfordulást mi okozhatja? Ez abból következhet, hogy a politikusok, akik példaként szolgálhatnak, eltávolodtak a polgároktól, vagyis a hatalom megszerzése után, amolyan „fels bbrendű” egyénekké válnak. Ez az ok els dlegesen, ami miatt bekövetkezhetett a jelenleg meglév passzivitás. Azonban vajon minden fiatal hasonlóan gondolkodik? Az ifjúsági kutatások ezeket, bizonyítják. Viszont ha elvonatkoztatunk t lük, akkor figyelembe kell venni egy csoportot, és k pedig azon fiatalok, akik külföldr l érkeznek. k azok, akik egy másik állam polgárai, vajon k mennyire aktívak, illetve mely államot érzik magukhoz közelebb. Jobb esetben ezek a fiatalok, az Európai Unió valamely tagállamából érkeznek, vagyis feltételezzük, hogy bennük van a közös érték, a „Közös Európa” eszménye. 2011. január 1-jén viszont Magyarországon egy jogszabály által változások következtek be. A Magyar állam biztosította a határon túli magyaroknak, hogy könnyített állampolgárságot szerezzenek, ez azt jelentette, hogy olyan állampolgárok lettek az Unió állampolgárai, kiknek szül földje az Unió határain kívül helyezkedik el. Ilyen állam Szerbia is. Meg kell említeni, hogy Szerbia, az Unióba igyekv államok egyike, vagyis fiataljainak el kellett sajátítania a már említett kompetenciákat, és kutatásomban erre keresem a választ, hogy vajon sikerült-e nekik, az európai gondolatok alapját, az aktív ember eszményét elsajátítani. A hipotézisek és a kutatás Ahogy már utaltam rá, kutatásomban, a vajdasági magyar hallgatók aktív állampo lgárságát vizsgálom. Több hipotézist is felvetettem, ezek pedig: – A határon túli magyar szervezetek képzéseikkel, nem segítik az aktív állampo lgárságra való nevelést, mert az általuk kínált tananyagban nem jelennek a fejlesztend kulcskompetenciák. – A Pécsett tanuló szerbiai hallgatók, többsége a nyelvi hátrányok miatt, miatt választotta Pécsi Tudományegyetemet. – A határon túli magyar fiatalok, 2/3-t érte már, hátrányos megkülönböztetés. – A célcsoport tagjainak nagyobb hányada, nem vesz részt a közügyekben, mert kiábrándultak bel le. Ezen hipotézisek mellett, azonban a f hipotézisem, amit bizonyítani, vagy me gcáfolni, pedig az, hogy a Határon túli Magyar fiataloknak szükségük van képzésekre, amik el segítik az aktív állampolgárságot, mert nincsenek birtokában a szükséges kulcs kompetenciáknak. Ahhoz, hogy sikeresen prezentáljam az eredményeimet, el ször is elméleti hátt eret kellett megalapoznom. A kutatásom során viszont, hogy eredményeket szerezzek, magukat az érintett eket kellett megkérdeznem. Kutatásom során, igénybe vettem a: − kérd íveket (3ő f , a Pécsi Tudományegyetem hallgatói) 3 − interjút (hallgatók, a szakmában kompetens szakemberek) 3 Kérd íves lekérdezés, 2012. október, készítette: Tancsik Richárd 63 Tancsik Richárd Itt ki kell térnem a kérd ívre, ugyanis a megbízható eredmények miatt, 2 kérd ívet használtam fel. Az els kérd ív els dlegesen, a hallgatók egyetem választásával és tanulmányaival foglalkozik. A másodikban, pedig az aktív állampolgárság kérdéskörét jártam körbe, a már említett kulcskompetenciákat felhasználva. A második kérd ív tehát a hallgatók aktív állampolgárságára fókuszál, azon belül is kitér a: − politikai aktivitására, − tanulási hajlamukra, − az információs csatornák használatára, − az állampolgári és emberi jogok ismeretére és − Európai Uniós ismeretükre. A kérd ív kitöltése internetes illetve személyes (megkeresés) úton történt. A személyes kitöltés a „Márton Áron Szakkollégium” lakói közt történt, egy olyan kollégiumban, ahol a határon túli magyar hallgatók reprezentálják magukat. A következ fejezetekben a kutatási eredményeimet és a hipotéziseim teljesülését szeretném prezentálni illetve elméleti alapot is szeretnék adni. A vajdasági magyar fiatalok és az anyaországi egyetemek Nem újdonság, hogy a magyar fiatalok inkább az anyaország egyetemeit válasz tják, már a kilencvenes évek elején megfigyelhet volt, hogy nagyon sok vajdasági fiatal inkább az anyaországi egyetemeket választotta. Mindez köszönhet volt a gazdasági válság elmélyülésének, ami a ’80 -as években megkezd dött és a háborúknak is, amikor a magyar származású értelmiség nagy többsége Magyarországra vagy más nyugati országokba távozott. A háborúk lezárása után kezdett n ni a számuk. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai szerint, az 199ő/96-os tanévben ő96-an voltak, azonban az elszigeteltségnek köszönhet en az 1998/99 tanévig nincs több adat arról, hogy Magyarországon tanult volna valaki. Az újabb kiáramlás 1998-ban figyelhet , meg köszönhet az újabb válságnak, ami Koszovó miatt kezdett kialakulni. Ebben az id ben egyre több fiatalt köteleztek sorkatonai szolgálatra és ennek elkerülése érdekében választották a Magyarországi egyetemeket. A legnagyobb ugrás 1999-ben figyelhet , meg amikor is megközelít leg 300%al megn tt a fiatalok száma. Köszönhet ez Szerbia NATO általi bombázásának. Ebben az id szakban hiába vettek fel min sít vizsga nélkül, de ekkor sem választották a magyarok a szerb fels oktatást nagy számban. Az utána való id szakban ez a szám stagnál, tartja átlagban a 700 -800 tanuló/félév számot. Ezen hallgatók közül, jelenleg ő0 hallgató szerepel a Pécsi Tudományegye tem rendszerben, akik közül 3ő hallgatót tudtam megszólítani a kutatásom során, és a kutatás eredményét a következ fejezetben szeretném reprezentálni. A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága A kérd ívemet 35 vajdasági magyar hallgató töltötte ki, az 50 hallgatóból, akikr l van információm. Ez több mint a fele, vagyis reprezentatív lesz az eredmény. A kérd ív további elemzésében a lakóhelyre kell kitérni. A települések, ahonnan a többség érkezett: Szabadka, Zombor Bácska Topolya. 64 A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága Jelen városok is, igazolják hipotéziseim egyiket, hogy a távolság miatt választják a Pécsi Tudományegyetemet. Több indokkal is bizonyítani lehet, de szerin tem a legszembetűn bb, hogy a városok Pécst l, kivétel nélkül, 2ő0 km-en belül helyezkednek, vagyis körülbelül olyan távolságban, mintha Belgrádba kellene utaznia a hallgatónak, és ráadásul nem is tanulhatna az anyanyelvén. Ezek az indokok, azonban megcáfolják hipotézisemet. A vajdasági magyar hallgatók, nem azért jönnek a Pécsre tanulni, mert problémájuk lenne a szerb nyelvvel, hanem mert az otthonuk közel helyezkedik. Ez nem jelenti, hogy nem kell foglalkozni a hallgatók szerb nyelv ismeretével. Az elemzések pedig a következ eredményeket hozták, a kutatás során egy 5 fokú skálát alkalmaztam, ahol: az 1-es, azt jelentette, hogy nem beszéli a szerb nyelvet és nem is akarja ismerni, az 5-ös pedig, hogy ismeri, és anyanyelvi szinten beszéli. A megkérdezett 35 f b l: 24 f értékelte a nyelvtudását, 3-a, 1 f értékelte 4-re. Ha összefoglaljuk az eredményeket, kiderül, hogy a többség véleménye szerint ismeri a szerb nyelvet, el is boldogul vele, viszont nem érzi magabiztosnak magát, amikor meg kell szólalnia. Hat f volt, aki a legkevesebb osztályzatot, vagyis az 1-est, adta magának, ezzel k kerültek a második helyre. k azok, akik nem ismerik a szerb nyelvet és nem is hajlandóak, megtanulni. A kérd ívek összesítése alapján azt a véleményt szűrhetjük le, hogy a fiatalok az oktatásban látják az els dleges okot, illetve másodlagosan azt a tényt említik, hogy nincs alkalmuk használni az államnyelvet, köszönhet en a homogén magyar környezetnek. A többség, 28 f Szerbiában szerezte meg érettségi bizonyítványát, ami az országos szintnek felel, mivel ott is a többség szül földjén szerezte meg a végzetts éget. Következ kben a szakokat szeretném prezentálni, vagyis mi a legnépszerűbb szak. Megállapíthatjuk, hogy a legnépszerűbb a pszichológia szak. Ha a karokat veszszük figyelembe, ott a Bölcsésztudományi Kar kerül az els helyre. Az eredményekb l kiderül az is, hogy egyenletes az eloszlás, kimondott nagy létszámú határon túl magyar csoport nincs sehol. A szak választások okai, az összesített vélemények után kiderül, hogy általában „szimpátia” alapján történt meg. Kiderül az is, hogy kevesen érkeznek kimondott céllal, ahogy k mondják „majd alakul”. Ez egy bizonytalanabb jöv képet vetít el az elmondottak alapján, amit akár a kés bbiekben lehetne vizsgálni, hogy a jelen gazdasági helyzetben is ezt a szakot választaná-e. Továbbtanulás szempontjából is levonhatjuk a következtetéseket. A megkérdezett 3ő hallgató közül 30 BA/Bsc szakos hallgató volt, és a többség, vagyis 2ő f a mesterképzést is a tervei közt emelte ki. Ez ellentmond a szak választás során tett válaszoknak, ugyanis itt már biztosabb jöv kép jelenik meg, de a kés bbi kérdésekben kapunk választ, hogy mit terveznek, ha van jöv képük. A felhasznált kérd ívemben, ő témakört hoztam létre, amik felölelik azon kulc skompetenciákat, amit az Európai Unió elvár állampolgáraitól, illetve felgyorsult világunk is, erre a kutatás bemutatása során kitértem. A következ részben jelen témakörök eredményeit szeretném ismertetni. Itt, arra voltam kíváncsi, hogy a fiatalok, részt vesznek-e a politikában, részt vesznek-e a közügyekben. Ezzel is szolgálva a közösséget, ahol élnek. 65 Tancsik Richárd A kérd ív elemzése után, kiderült a hallgatók többsége, nincs tisztában jogaival. Azon kérdésemre, hogy milyen politikai joga van, nem tudtak 2 -nél több jogot felsorolni, és a szavazati jog ismerete volt a legtöbbször megjelent jog. Az eredmények eddigi ismeretében, kiderül az, hogy a hallgatók közül csupán 2 f vesz részt pár feladatokban, és ez a helyi magyar párt. Ez bizonyítja, hogy a k özösség érdekét szem el tt tartva próbálnak aktívan részt venni a mindennapi életben. A megkérdezettek közül csupán 2 f tudta felsorolni a rendszerváltás óta hivatalban lév magyar miniszterelnököket, illetve a hallgatók közül 3 f szokta követni, a parlament eseményeit, és az interneten keresztül. Ez azt bizonyítja, hogy érdektelenség jellemzi a hallgatókat, viszont kiderül, hogy az interneten figyelik, ami a korszerű eszközök egyike, ami a kulcskompetenciák egyik eleme. Kiderül, hogy a hallgatók véleménye szerint, az aktív állampolgár, mag a irányítja életét, maga éri el céljait és els dleges ilyen feladata, hogy fenntartja magát, mint fizikális, mint pedig egzisztenciálisan. A civil szféra viszont, kiemelt helyen szerepel a hallgatók életében kiderül, ugyanis a hallgatók többsége, részt vesz ilyen szervezet munkájában, ezt 2ő f mondja el magáról, viszont a többség a „Vörös keresztet” említette meg. Azon kérdésemre, hogy a kisebbségek, hogyan lehetnek a társadalom aktív r észesei, egyöntetűen kijelentik, hogy elfogadják a kötelezettségeiket, és így válhatnak a közösség teljes jogú tagjaivá. E fejezetben ki kell térni, egy adatra, ami úgy gondolom, az aktív állampolgá rokra nem jellemz , ez pedig az önkényuralom kérdése. Ezt azért kell megemlítenem, mert a megkérdezettek, nagymértékben elfogadná ezt a formát. Ez a 3ő f b l, 1ő f t jelent. Indokaikban a legtöbbször az jelent meg, hogy „Amíg nekem a megélhetés emet biztosítja valaki, addig nekem mindegy, ki van hatalmon, t lem diktatúra is lehet”. Ez az elkeseredettséget jelentheti, amit ma megtapasztalhatunk, illetve a nélkülözés hatását, ami kihatással az elfordulásra, amire már utaltam. Az utolsó bekezdésben pedig az Európai Uniós témakört kell elemeznem, mel yb l kiderült a hallgatók szkeptikusak, a vélemények, ezt tükrözik. Ez is a jelen id szak nézetét tükrözi, ami bizonyítja, hogy a hallgatók a környezetükhöz igazodnak. A hallgatók véleményei közt, pedig megjelenik, hogy a határokat is visszahoznák. Jelen eredmények tudtában a hallgatók mit is gondolnak, az aktív állampolgá rságról. Véleményük egyezik, a kulcskompetenciákkal. A képzést támogatják, de szerintük nincs szükségük rá. Úgy gondolják, eltudják sajátítani, a mindennapok során is, de ha lehet sége lenne, szívesen részt venne hasonló képzésen. Ezen eredmények tudtában tehát kijelenthetjük, a hallgatóknak szükségük van képzésekre, ami által aktív állampolgárok lehetnek és ez által a saját - és közösségük jöv jét is jobbá tudják tenni. Ehhez azonban képzésre van szükség, amit biztosíthatnak a civil szervezetek, a határon túli hallgatókat segít szervezetek, az egyetem illetve maga az állam is, mert neki is érdeke, hogy fiataljai segítsék az állam működését Megoldási javaslat és képzés terv Az el z ekben már többször említettem, Magyarország vállalta azon Uniós törekv éseket, hogy a fejl dés érdekében megteremti az aktív állampolgáriság eszményét. 66 A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága Azonban a kutatások és az eredmények mást mutatnak. A polgárok elfordulnak a közügyekt l, úgy érzik a politikusok eltávolodtak t lük, és ezt már a helyi politikai szintéren is érzik. 4 Ez a hangulat a fiatalokat is elérte. Ez köszönhet az els dleges szocializációs színtérnek, a családnak. A fiatalok többsége a szülei véleményét fogja követni a legtöbb esetben. Ez a fiatalok egyre passzívabb magatartását vonja maga után. 5 Ezért is fontos, hogy az állam mind inkább felell séget vállaljon az aktív álla mpolgárság kérdésében, mivel egyre több új állampolgára is érkezik. Köszönhet en a többször említett, egyszerű honosítási eljárásnak. Évente több ezer új polgár érkezik Magyarországra, akik ugyan magyarok, de egy más kultúrájú országból érkeznek. Itt a folyamatos kisebbségi lét miatt azt gondoljuk, hogy aktívan részt vesznek a közügyekben. A vajdasági magyar fiatalok is kiábrándultak a közéletb l. Úgy érzik, nincs l ehet ségük beleszólni a közösség életébe. Ezért is lesz fontos az állami felel sség. Viszont kérdés az állami szerepvállalás, hogy mennyire vegyen ré szt benne? A legtöbb szakember szerint a legnagyobb veszély, ha közvetlenül beavatkozik, ezért olyan civil kezdeményezéseket kell támogatni, melyek pártoktól függetlenül tudnak ilyen képzéseket véghezvinni. Az andragógiára, komoly feladat hárul abban, hogy a fennálló problémát megoldják. Az egyik ilyen lehet ség, pedig az aktív állampolgárságra való nevelés. Ez fo ntos megérteni, mivel ezek a fiatalok is részben vagy egészben az Unió állampolgárai is. Ezért a tananyag megtervezése során több szempontot is figyelembe kell venni, amely a kés bbiekben befolyásolják a kés bbi sikereket. Miel tt felvázolnám, azt a tematikát, amit sikeresnek vélek, el ször azt négy globális kérdést kell feltenni, egy oktatásszervez nek, amik a kés bbiekben befolyásolják a munkánkat. 6 Ezek pedig: – Mit oktassunk? Ez az a kérdés, ami a leginkább foglalkoztatja az embereket. Itt több szempontot is figyelembe kell. Az adott területet, cél csoportot, az kultúrát, a fejlesztend területeket stb. Ebb l is látszik, hogy összetett kérdéskör. Magyarországon pedig különösképpen sajátos. Ugyanis a politika gyakran kisajátítja. – Hogyan tanítsunk? itt a min ségbiztosítási rendszereke vannak a segítségünkre. A piaci alapon működ feln ttoktatásban, a jobb min ségre kell törekedni, és ez az els dleges cél. – Miből tanítsunk? Itt csak az anyagiak szabhatnak határt. Keretet viszont kapunk a Feln ttképzési törvény által. 4 Bordás István: Az aktív állampolgár képzés jöv je-paradigmaváltás a közművel désben. In: Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthné B. Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003 5 Branka Emersic: A demokratikus állampolgári nevelés 1990 el tt és után. In: A feln ttokt atás története Közép Európában. Szerk.: Willhelm Filla, Elke Gruber, Heribert Hinzen, Jurij Jug. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézet. 2000 6 Bordás István: Az aktív állampolgár képzés jöv je-paradigmaváltás a közművel désben. In: Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthné B. Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003 67 Tancsik Richárd – Kiket oktassunk? Sokan, azt gondolják ez a legegyszerűbb kérdés. Azonban ez is az adott szituációktól függ leginkább. Ez fogja meghatározni kik lesznek a cé lcsoport tagjai. Jelen esetemben tehát a vajdasági magyar hallgatók lesznek k. Ezen kérdések alapján igyekeztem elkészíteni azt a képzés tervet mely nem csak a határon túli magyar fiatalok képzésében lehet sikeres, hanem a többi fiatal képz ésében is. A képzés terv elkészítéshez az alapokat más civil szervezet képzés javaslatai szolgáltatták. Ezek egyike a „Századvég Alapítvány” és a szerbiai „Katalizátor” civil szervezet.78 A tananyag tehát a következ elemekb l állna: − Európai Uniós ismeretek − Nyelvi kurzusok − Idegen nyelvi és anyanyelvi kurzusok (szerb és magyar) − Informatikai kurzusok − Kulturális tudatosság és kifejez készség − Történelmi ismeretek (nemzetközi, nemzeti és lokális) − Retorika − Új tanítási és tanulási módszerek elsajátítása − Szociális és állampolgári ismeretek − Kezdeményez készség és vállalkozói kompetenciák Ezek a tananyagok is mutatják, azon kérdésköröket, amikre a kérd íveimben v álaszt kerestem. Szerteágazó ismereteket sajátíthatnak el a képzésen résztvev vajd asági fiatalok. Viszont ezen képzések sok szempontból nehezen megvalósíthatók. Ugyanis a fiatalok többsége passzívan áll hozzá a hasonló képzésekhez. Ezért is lenne fontos, már az általános iskolában elkezdeni, az aktív állampolgáriságra való nevelést. A szerb államnak is már a közoktatásban el kell kezdeni aktív állampolgáriságra való nevelést. Az államnak pedig, meg kell szerveznie és támogatni kell, minden olyan civil szervezetett, amely el segítheti, hogy létrejöjjön az emberközpontú fejl dés és a részvételi társadalom, mely tiszteletben tartja emberi jogokat, mely alapja a fejl désnek. Összegzés Elmondhatjuk, hogy jelenleg a Pécsi Tudományegyetem jelen vannak, a vajdasági magyar fiatalok, akik közül többen már magyar állampolgárok is lettek (szeptember 27-én tartották a jubileumi honosítási ünnepséget Magyarországon). Ezen ok miatt is fontos, hogy oda figyeljünk rájuk, és segítsük ket az aktív á llampolgárság útján. Több hátráltató tényez is megjelenik eközben, a folyamatos eltávolodás a közügyekt l, ami köszönhet a gazdasági válságnak, a szegénységnek illetve a politikusok magatartása miatt is. Ezen okok miatt a hallgatók, egyre jobban kivonják magukat a döntések alól és a jogaikat is feladnák, csak jobban éljenek. 7 http://www.szazadveg.hu/oktatas/ Bordás István: Az aktív állampolgár képzés jöv je-paradigmaváltás a közművel désben. In: Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthné B. Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003 8 68 A vajdasági magyar fiatalok aktív állampolgársága Ez azonban csorbítja azon terveket, amit az Unió vár el tagállamaitól illetve azoktól, akik a közös „Európa eszményének” útjára lépnek. Ezért szükség van, hogy folyamatos képzéseket nyújtsunk, minden állampolgá rnak, és legyen az határon túli magyar vagy magyar állampolgár, mert mindenki, aki Európában az nem csak szül földjének az állampolgára, hanem az „Európai népek családjának” is a tagja, és ezzel az Unió teljes jogú állampolgára is. Irodalomjegyzék Ádám Magda: A kisantant és Európa: 1920-1929, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989 Branka Emersic: A demokratikus állampolgári nevelés 1990 el tt és után. In: A feln ttoktatás története Közép Európában. Szerk.: Willhelm Filla, Elke Gruber, Heribert Hinzen, Jurij Jug. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézet. 2000 Bordás István: Az aktív állampolgár képzés jöv je-paradigmaváltás a közművel désben. In: Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthné B. Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003 Cs. Czahesz Erzsébet: Multikulturális Nevelés. Szöveggyűjtemény. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió. 1998. Magyar-német együttműködés az európai partnerségben, Szerk: Hinzen, H., Horváthn é B. Mária, Koltai Dénes, Németh Balázs, IIZ/DVV-PTE TTK FEEFI, Budapest-Pécs 2003 Gábrity Molnár Irén: A jugoszláv társadalmi környezet elemzése a nemzeti kisebbségek szempontjából, In: Vajdasági útkeres , Szerk. Gábrity Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa, Kiadó: Magyarságkutató Tudományos Társaság, mtt 2. kötet: Szabadka, 1998. pp. 13-32. Gábrity Molnár Irén: A jugoszláviai magyarok vándormozgalmának okai ésvméretei, In: Fészekhagyó vajdaságiak, Tanulmányok, kutatások, statisztikák. Szerk. Gábrity Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa, Kiadó: Magyarságkutató Tudományos Társaság, mtt Ő. kötet: Szabadka, 2001. pp. 115-162. Gábrity Molnár Irén: Szerbia és Vajdaság demográfiai mutatói – migrációk; Oktatásügy – a tudás alapú társadalom felé, Civil szerepvállalás a helyi fejlesztési programokban (társszerz vel), In: Kistérségek életereje – Délvidéki fejlesztési lehet ségek; Szerk. Dr. Gábrity Molnár Irén és Ricz András, Kiadó: Regionális Tudományi Társaság, Szabadka, 2006. Szerk. Szűcs Gabriella: HÖOK mentorprogram- Fels oktatási Mentorhálózat képzési kiadványa mentorok számára, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, 2008. pp. 57-71. pp. 103-129. pp. 130-143 Halász Iván: Állampolgárság, migráció és integráció. Budapest: MTA Jogtudományi Intézet. 2009 Hálózat az állampolgárságért és demokráciáért Európában (POLITEA). In: Európa Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról. Szerk: Sz. Tóth János. Budapest: Magyar Népf i skolai Társaság, Szent István Egyetem F iskolai Kar Társadalomelméleti, Közművel dési és Feln ttképzési Intézete. 2001 3ő7 p. ICAE: Feln ttoktatás és az egész életen át tartó tanulás: problémák szándékok, ajánlások. Beadványok az „Oktatás és tanulás XXI. század számára” Nemzetközi Bizottsághoz, To rontó, 199Ő. In: Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról. Szerk: Harangi László, Heribert Hinzen, Sz. Tóth János: Pp.:98-10ő. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Int ézete. 1998 Jaques Delores: Oktatás – rejtett kincs. In: A Jaques Delores vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseir l. Budapest: Osiris kiadó, Magyar UNSECO bizottság. 1997. pp 71-92. Longworh, Norman: Learning Cities, Learning Regions, Learning Communities. London and New York: Routledge, Taylor and Francis Gorup. 2006. 69 Tancsik Richárd Magyar UNESCO Bizottság: A magyar feln ttoktatás 198ő óta történt változásai és jöv jének perspektívái. In: Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról. Szerk: Harangi László, Heribert Hinzen, Sz. Tóth János: Pp.:47-67. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. 1998 Tóth Judit, Ugróczky Mária: Kézikönyv a határon túli magyarokat érint jogszabályi rende lkezésekr l. Budapest: Magyar országgyűlés, 2008. UNESCO, CONFINTEA, Napirend a Jöv számára, Hamburg, 1997. In: Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról. Szerk: Harangi László, Heribert Hinzen, Sz. Tóth János: Pp.:9-17. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. 1998 UNESCO, CONFINTEA, Hamburgi Nyilatkozat a feln ttek tanulásáról. In: : Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról. Szerk: Harangi László, Heribert Hinzen, Sz. Tóth János: Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a feln ttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról. Pp.:9 -17. Budapest: Német Népf iskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. 1998 Usztav Republike Szrbije 2006, In: szluzsbeni liszt januar 2, Beograd, 2006. http://www.mtt.org.rs/publikaciok/mtt_konyvsorozatok/02_Vajdasagi_Utkereso.pdf (2011. szeptember 15.) http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/srb/feszekhagyo_vajdasagiak /pages/003_migracio_kisebbsegi_jogok.htm (2012. december 10.) http://rtt.org.rs/sites/default/files/doc/Kepzetteke_a_jovo_2008.pdf (2012. december 12.) http://www.obrazovanje.vojvodina.gov.rs/ (2012. december 12.) https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/16/balassa.pdf (2012. szeptember 10.) http://www.srbija.gov.rs/cinjenice_o_srbiji/ustav.php (2012. november 15.) http://www.hetek.hu/interju/201001/a_vajdasagi_autonomia_a_szerb_de mokracia_sikertorten ete (2012. július 10.) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500139.tv (2012. december 07.) http://www.unc.edu/depts/europe/teachingresources/balkan-crisis.pdf http://www.vojvodina.gov.rs/index.php?option=com_content&task=view&id=100&Itemid=6 8 (2012. december 5.) http://www.mp.gov.rs/page.php?page=101 (2012. december 5.) http://www.volan.hu/nemzetkozibusz.html (2012. december 5.) http://www.martonaron.hu/index.php?dat=6 (2012. december 17.) http://www.bbi.hu/data/files/intezet/szakmaidokumentaciok/strategia02.pdf , http://www.bbi.hu/index.php?id=96&cid=146 (2012. december 17.) http://www.sllistbeograd.rs/documents/ustav_republike_srbije_lat.pdf (2012. december 15.) http://www.unesco.org/fileadmin/MULTIMEDIA/INSTITUTES/UIL/confintea/pdf/National_ Reports/Europe%20-%20North%20America/Serbia.pdf (2012. december 14.) http://www.szazadveg.hu/oktatas/ (2012. november 14.) http://europa.eu/youth/active_citizenship/index_eu_hu.html (2012. szeptember 14.) http://europa.eu/youth/active_citizenship/index_hu_hu.html (2012. szeptember 14.) 70 Biblioterápia C SORBA -S IMON E SZTER Biblioterápia A könyvtár(os) lehetőségei a börtönben Bevezetés Szerte a világon kurrens problémává vált a bűnözés, ezzel együtt a büntet ésvégrehajtással kapcsolatos nehézségek, kérdések és megoldások, melynek hatására az eddig zárt intézményrendszer széles körű társadalmi nyilvánosságot kapott. Sz ámos tudományág és szakterület kezdett foglalkozni a témával, ezzel segítséget nyújtva a bűnözés megel zésében és felszámolásában. Ez alól nem képeznek kivételt a könyvtárosok sem, akik börtönkönyvtári szolgáltatásokkal vagy „küls sként” biblioterápiás foglalkozásokat tartva abban segédkezhetnek, hogy bebizonyosodjon, az olvasás eredményre vezethet a börtönökben folyó személyiségformáló, javító és fejleszt munkában is. A biblioterápia börtönprogramokba való beemelése azon a felismerésen alapul, hogy az elítélt társadalmi kurdarcaiban kulcstényez lehet érzékelési, észlelési k épessége. Minden szocioterápiás és művészetterápiás foglalkozás a résztvev k „érzékenyítését” tűzi ki célul, annak reményében, hogy sikerül javítani azokon a részben vagy teljesen hiányzó készségeken és képességeken, amelyek az elítélteknek a társ adalom számára elfogadható formában gyakorolt életviteléhez és egy egészséges személyiséghez szükségesek. Ha az elítélt megtanulja differenciáltan szemlélni az t körülvev problémákat, lehet ségeket, akkor a percepciós, kognitív és szociális készségeiben is változás megy végbe. Ebben a változási folyamatban segíthetnek a csoportos foglalkozások: miközben tudjuk, hogy csodát nem tehetünk ezekkel az elkallódott emberekkel, hiszen a kialakult személyiség mindenestül aligha megvá ltoztatható, a személyiségstruktúra hangsúlyai átrendezhet ek, ami már elég lehet az illet normális életvitelének és a társadalom által elfogadott célokra és jöv re való irányultságának, asszertivitásának kialakításához. A jelen dolgozat alapját az a személyes és szakmai tapasztalat képezte, amelyet leend könyvtárosként saját tervezésű és vezetésű biblioterápiás foglalkozásaim keretében, a pécsi Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében fogvatartottakkal folytatott foglalkozássorozat tartása során szereztem. Munkám alapja tehát nem a hagyományos értelemben vett könyvtártudományi kutatások területér l származik, hanem egy speciális, terápiás empirikus anyag, amelynek megközelítés éhez és elemzéséhez igyekeztem fejleszt a biblioterápia elméleti és módszertani hátterét, valamint tudományközi kapcsolatait is áttekinteni. A biblioterápia kialakulása és jelentősége A börtönfoglalkozásokon általam alkalmazott módszer alapja a fejleszt biblioterápia, kezdetként tehát azt fogom körüljárni, hogy ez milyen gyakorlatot is jelent pontosan, illetve honnan eredeztethet és mire használható. A biblioterápia széleskörű nemzetközi hagyományokra épül módszer, mely többféle tudomány 71 Csorba-Simon Eszter belátásait és tapasztalatait magába foglalja, és pszichológiai problémák kezelésére, valamint általános személyiségfejlesztésre a terápiás intézetekt l kezdve a könyvtárakig sok helyütt alkalmazzák. Ennek ellenére Magyarországon csak az 1980 -as években kezdett ismertté válni, többek között olyan könyvtáros körökben ismert és elismert szakemberek népszerűsít publikációinak köszönhet en, mint B artos Éva és Nagy Attila. Ám nyilvánosságra még ekkor sem kerültek olyan eredmények, melyek széles körben meggy z ek lettek volna a módszer hasznosságát, hasznosíthatóságát, hatását, esetleg ezek mérhet ségét és az alkalmazható módszertant tekintve. Ez utóbbi szempontból persze ma sem vagyunk sokkal jobb helyzetben. A biblioterápia szellemiségének antik gyökereire talán a legszebb példa az a fe lirat, amely a thébai könyvtárban fogadta az oda betér ket: „A könyvtár gyógyszeres ládika a léleknek”. 1 A biblioterápia els megközelítésben tehát könyvek általi gyógyítást jelent. A szépirodalmi művek és más szövegek (például népmesék, tanuls ágos történetek) gyógyító hatását évszázadok óta szinte minden kultúrában ismerték, akkor is, amikor a mai értelemben vett biblioterápiás gyakorlat még nem létezett, s a 19. századig nem fogalmazták meg a biblioterápia elvét, módszereit sem. A biblioterápia esetében tehát egy olyan módszert kell megvizsgálnunk, melynek a lkalmazási-gyakorlati tapasztalatai sokkal régebbre nyúlnak vissza, mint az elméletiszakmai kidolgozottsága. Az 1961-ben kiadott Webster’s Third New International Dictionary megfogalmazása szerint a biblioterápia „válogatott olvasmányanyag 2 terápiás segédeszközként való felhasználása a gyógyászatban és a pszichiátri ában”. Vagyis a biblioterápia tágabb értelemben vett jelentése a személyes problémák me goldásának segítése irányított olvasással. Könyvtáros szempontból pedig az a határ ozott szándék a biblioterápia alapja, hogy a könyvek és egyéb források segítségével befolyásoljuk, áthangoljuk a viselkedésmódokat, valamint kiszolgáljuk az olvasók speciális vagy kevésbé speciális élethelyzetéb l fakadó információs igényeit. Láth ató, hogy mára a kifejezés sokkal széleskörűbb értelmet nyert, mely egyaránt tarta lmazza a gyógyítást, a rehabilitációt, a fejlesztést és a megel zést. A biblioterápia definíciói sok utalást tartalmaznak a gyógyításra, a terápiás h atásra és a személyes problémákra, aminek következtében azt lehet gondolni, hogy a biblioterápiában résztvev k nagyrészt rosszul működ , zaklatott, beteg személyiségek. Pardeck három célcsoportot állít fel a biblioterápia számára: − az érzelmi zavarokkal, − akisebb alkalmazkodási problémákkal − és a személyiségfejl dés tipikusan jellemz problémáival küzd személyek csoportját.3 A biblioterápia céljai, hatásai Két alapvet jellemz jét emelhetjük ki a biblioterápiának: a személyiség befolyás olására, fejlesztésre irányuló szándékot és a szövegek – többnyire, de nem feltétlenül Sóron Ildikó: A művészetterápiák könyvtári alkalmazásának új lehet ségei. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 18. évf. (2009) 6. sz. http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/amuveszetterapiak-konyvtari-alkalmazasanak-uj-lehetosegei/ (2012. 11.11) 2 Bartos Éva: Olvasókönyv a biblioterápiáról. Budapest : OSZK Könyvtártudományi és Mó dszertani Központ, 1989. 11. o. 3 U.o. 15. o. 1 72 Biblioterápia – irodalmi művek felhasználását. Sok törekvés létezik arra, hogy nem irodalmi művekkel, például szakirodalmi szövegekkel, újságcikkekkel, naplószövegekkel, népmesékkel, bibliarészletekkel, filozófiai szövegekkel is dolgozzunk, s ezek tekintet ében a személyes tartalmú beszélgetést ösztönz hatás általában ugyanúg y nem szokott elmaradni, mint a szépirodalomnál. Noha a biblioterápiában felhasznált könyv és szöveg nagyon sokféle lehet – hiszen a fogalom eredetileg nem csak irodalomterápiát jelent -, általában igaz, így a hazai gyakorlatban is, hogy inkább irodalomterápiát értenek rajta. Fontos azonban, hogy tudjuk, biblioterápia címszó alatt hagyományosan is sokféle szöveggel dolgoztak/dolgoznak, így például esetemben a dalszövegek foglalkozásokra való bevitelének ugyanúgy van létjogosultsága, mint a kla szszikus szépirodalmi szövegek alkalmazásának. A biblioterápia nem más, mint válogatott olvasmányok felhasználása pszichológiai problémák kezelésére, megel zésére és személyiségfejlesztésre. F ként az ir odalomterápia esetében igaz továbbá, hogy egy, a művészetterápiák közé tartozó interdiszciplináris, verbális terápiás módszerr l beszélünk. A művészetterápia általánosságban a művészeti alkotások vagy azok egyes részletei befogadásának és a kreatív művészeti tevékenységnek az el segítése, az élmények speciális feldolgozása által pedagógiai fejleszt , valamint terápiás, preventív és rehabilitációs területeken egyaránt hatékony módszerek összessége. A művészetterápia, ahogy a biblioterápia is, lehet aktív és receptív terápia. Aktív terápiában a résztvev maga alkot valamit: verset, önéletrajzot ír, naplót vezet, fest, filmet készít, agyagedényt formáz, gyö ngyöt fűz, zenél. Receptív terápiáról akkor beszélünk, ha a befogadás tárgya valamilyen művészeti alkotás: egy irodalmi mű vagy annak részlete, egy film, egy fes tmény, egy zenemű vagy annak részlete stb. Ekkor már kész alkotásokkal dolgozunk, míg aktív terápiában az alkotás folyamata a lényeg, függetlenül az elkészült mű esztétikai értékét l 4. A biblioterápia célja sokféle lehet: általánosságban ezek a célok a mentális pro blémák gyógyítása, a személyiségfejlesztés, az önismeret, a szociális képességek, az empátia, tolerancia fejlesztése, a közösségépítés, esetleg rekreáció témakörein belül mozognak. Az alapelgondolás a biblioterápia működési elvér l az, hogy egy olva smány segítséget nyújthat abban, hogy küls szemszögb l láthassa az olvasó a pro blémáit, példát vagy épp ellenpéldát ismerjen meg bizonyos élethelyzetekre, következmények nélkül gondolhasson át megoldásokat. Ami a biblioterápia hazai könyvtári jelenlétét illeti, többnyire azokban a köz- és iskolai könyvtárakban működik irodalomterápiás foglalkozás, ahol a könyvtárosnak szívügye ez a terület – az egyik legközismertebb példa Sóron Ildikóé, aki sok évig tartott népszerű, széles körben látogatott fejleszt biblioterápiás foglalkozásokat az OIG könyvtárában 5, s -munkáját, illetve tapasztalatait a 3k-ban, könyvtári blogban és a Katalisten is nyomon követhettük. A szélesebb könyvtáros és irodalmár szakmai olvasóközönség el tt talán nem ismeretlen a pécsi Nyir Gizella 6 könyvtárostanár és Sóron Ildikó i.m. http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/a-muveszetterapiak-konyvtarialkalmazasanak-uj-lehetosegei/ (2012. 11.11) 5 Sóron Ildikó: Kincs, ami van. A biblioterápia mint szolgáltatásb vítés az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2012. 21. évf. 3. sz. 16-21. o. 6 Nyír Gizella: Könyvtári órák művészet- és biblioterápiás módszerekkel. In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2012. 8. sz. 38-40. o. 4 73 Csorba-Simon Eszter V. Gilbert Edit7 egyetemi oktató neve sem, akik szintén publikálták biblioterápiás nézeteiket és tapasztalataikat. A másik lehet ség, ami talán gyakoribb a hazai és a nemzetközi terepen is, hogy a könyvtárosok és más szakemberek (pedagógusok, szocioterapeuták, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek) nem intézményi keretek között, például könyvtárban tartják a foglalkozásokat, hanem küls terepre viszik, ”kitelepülnek” a kórházakba, művel dési házakba, id sek otthonába, iskolákba 8. A legismertebb magyar példa erre a Mosoly Alapítvány által elkezdett program, melynek keretében az amerikai Nancy Davis és Laura Simms módszereit felhasználva komplex művészetterápia keretében megvalósított biblioterápiával, illetve Bold izsár Ildikó-féle meseterápiával segítik a súlyosan beteg gyerekek felépülését, gyógyulását, illetve a reménytelen betegek túlélését. Projektjük címe a „Meseterápia kórházakban”, melynek célja a gyerekekkel foglalkozó szakemberek és a családok segítése9. Ezeket a programokat nem könyvtárosok, hanem művészetterapeuták és a klinikumban dolgozó szakemberek tartják, Boldizsár Ildikó 10 szimbólumterápiáját és más művészeti ágakat (zene, festés, rajzolás, mozgás) felhasználva. A szépirodalmi szövegek sokszor hétköznapi, emberi problémákat fogalmaznak meg művészi kifejezésformában. A kommunikáció ilyen típusú alkalmazása arra ösztönzi a résztvev ket, hogy igyekezzenek szókincsüket problémáik pontos kifej ezésére használni. A feldolgozott szöveg szerepl ivel való azonosulás által lehet ség nyílik el ször a szerepl k konfliktusainak feloldására, kés bb a tanulságokat a saját élethelyzetre vetítve a saját problémák megoldására is. A már meglév szövegekr l a terápia résztvev inek általában könnyebb beszélgetni, hiszen így saját véleményüket fejthetik ki. A résztvev knek mindvégig kontrolljuk van a folyamat felett, mivel lehet ségük van megválasztani a lelki feltárulkozásnak azt a szintjét, ami még biztonságos számukra. Ugyanazon szöveggel kapcsolatban számtalan – akár egymásnak ellentmondó – vélemény is kialakulhat a résztvev k között, így a módszer kiválóan fejleszti az egymás iránti toleranciát, mások véleményének tiszteletét, illetve az ellentétes érzelmek elviselését. Az irodalomterápiás foglalkozás mindig egy el re kiválasztott irodalmi mű köré szervez dik, mely lehet ség szerint a csoport tagjainak hasonló problémáját célozza meg. A mű (műrészlet) kapcsán a csoportvezet irányításával személyes tartalmú beszélgetés folyik, amely tehát nem irodalomóra és nem műelemzés-központú. A szöveghez fűzött megjegyzések, illetve a mű szövege kapcsán felmerül asszociác iók, ötletek, emlékek, érzelmek segítenek a csoporttagoknak pontosítani a mű által sugallt témához, problémához való saját viszonyukat, illetve az ebben lév elakad ásokat, hiányosságokat, amelyeken küls segítség nélkül általában nem vagy csak nagyon nehezen jutna túl az érintett egyén. Ez fontos felismerésekre vezet önmaguk megismerésében és mások megítélésében, újra hangolhatja a már megmerevedett személyiség struktúrákat. Bár a résztvev k sokszor irodalomórához hasonlítják a foglalkozást, mégsem műelemzéseket, irodalmi kivonatokat és az egyéni műve ltség csillogtatását várjuk el a foglalkozás során, hanem a résztvev k személyes, saját V. Gilbert Edit: Az olvasmányélmény megosztásának szerepe a csoportos biblioterápiában. Literatura 2011. 4. sz. 403-411 o. 8 Bartos Éva: Olvasókönyv a biblioterápiáról. Bp. : OSZK KMK, 1989. 18. o. 9 Korbai Hajnal: Lotilko szárnyai. Bp. : L'Harmattan : Mosoly Alapítvány, 2010. 21ő o. 10 Boldizsár Ildikó: Meseterápia. Bp. : Magvet Kiadó, 2010. 367 o. 7 74 Biblioterápia élményei kapják a f szerepet, azokat igyekszünk a felszínre hozni. A foglalkozás okon a kiválasztott irodalmi mű élményszintű feldolgozása zajlik, s a foglalkozás vezet je ezt a folyamatot segíti/segítheti irányító kérdésekkel, ami lehet vé teszi a problémák közös továbbgondolását és az egyénekre szabott üzenetek, megoldások megtalálását, elfogadását. Egyszerűen megfogalmazva, a biblioterápia könyv vagy könyvek közös olva sása abból a célból, hogy az olvasónak segítsen megbirkózni valamilyen személyes pro blémával. A közös olvasás és beszélgetés fontossága hozza a biblioterápia szocio terápiákhoz való sorolhatóságát is. A szocioterápiás foglalkozásokon a csoporttag teljes pszichés bels - és szociális világát, értékrendszerének jellemz it hívjuk el , ami a csoporttag számára önmaga többszempontú megértését teszi lehet vé. Az egyén és társas környezetének értékrendjét is tudatosítjuk, és szocializálással a társas környezet befolyásolását és értékrendjének alakítását is célozzuk 11. A biblioterápiának különféle fajtáit különböztetik meg, ezek közül az egyik le ghasználhatóbb és legelterjedtebb Clara Richardson Lack tipológiája, aki megkülö nböztet fejleszt és klinikai biblioterápiát, az alkalmazott tevékenységek és a bevont személyek típusa alapján. Lack szerint „a fejleszt biblioterápia az irodalom perszonalizálása abból a célból, hogy az egyén képes legyen az életben rá váró fel adatokat megoldani. A klinikai biblioterápia egyfajta beavatkozási mód, mellyel súlyos érzelmi vagy viselkedésbeli problémákkal küzd egyéneken segítenek”. A fe jleszt biblioterápia esetében az olvasmányok és a beszélgetések az általános személyiségfejl dést célozzák meg, míg a klinikai biblioterápia esetében konkrét problémákra fókuszálnak. 12 A fentiek tükrében a biblioterápia leggyakoribb célja az, hogy személyes bel átáshoz segítse az olvasókat és növelje önismeretüket. Ez a belátás azt jelenti, hogy képesek azonosítani az olvasás során felmerült érzelmeket, és képesek azokról beszélni. Ezt a legtalálóbban Bruce Colville fogalmazta meg: a megfelel id ben olv asott megfelel történet a szív irányába kil tt nyíl. Eltalálhatja és megragadhatja azt, ami az olvasóban (vagy a hallgatóban) rejt zik, a mélyben lapuló titkos sérelmet, haragot vagy hiányérzetet, ami alig várja, hogy a felszínre törhessen. A biblioterápia további céljai lehetnek még: − A problémamegoldás, melyben az irodalom segíthet az olvasóknak. − A legtöbb biblioterapeuta azon a véleményen van, hogy a személyes belátás növelése, a kiváltott katarzis és a problémamegoldásban való segítségnyújtás hozzásegíti a résztvev ket ahhoz, hogy mások szemével lássanak, empatikusabbá váljanak. A biblioterápia végs próbáját a viselkedésbeli változások megjelenése jelenti. − Segít hatékony és kielégít társas kapcsolatokat létrehozni. A csoport ösztönz hatással van az egyénre, és a csoportban kialakuló közös élmény fontoss ága nagy szerepet játszhat a résztvev k életében. A könyvek olyan pontot t eremtenek, amely körül közös érdekl dést és közös élményeket lehet felfedezni, amelyekb l kés bb barátságok alakulhatnak ki. Ezen kívül a könyvek Németh László (szerk.): Szocioterapeuta képzés : Elméleti szemináriumhoz szöveggyűjtemény. [Budapest] : Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépít Egyesület, 2003. http://hu.scribd.com/doc/35175612/MMSZKE-szoveggy-2003 12 Idézi Doll i.m. 1ő. o. 11 75 Csorba-Simon Eszter csökkenthetik a személyes elszigeteltség érzését azáltal, hogy lehet vé teszik az olvasónak, hogy azonosuljon a könyv egy szerepl jével. − A biblioterápia információforrásként szolgálhat az olyan olvasók számára, akik bizonyos problémáik miatt elkülönülnek környezetükt l. Ez a probléma lehet családi vagy társadalmi kapcsolatokban fennálló vagy betegséggel ka pcsolatos. A könyvek útmutatóként, példaként szolgálhatnak és egy lehetséges útvonalat mutathatnak az olvasónak. − A szórakoztatás: az emberek azért is olvasnak, mert az olvasás szórakoztató. Egy jó könyv felkeltheti az olvasó kíváncsiságát, amik segítenek az új vise lkedési módok kialakításában. Valójában persze annyi célja lehet a biblioterápiának, ahány szakember alkalmazza azt, és ahány féle csoporttal van dolga a biblioterapeutának. Ezek alapján az általam vezetett foglalkozások céljaként a következ ket tűztem ki: a kommunikációs készség, a kreatív gondolkodás és az önismeret fejlesztését, a türelem és a tolerancia kiépítését, valamint az olvasás népszerűsítését és megszere ttetését. A terápiás folyamat további céljai az aktív részvétel növelése, a problémák közös megvitatása, a problémahelyzetek felismerése és a változásra való motiválás voltak. A könyvtár szerepe A könyvtárak a tudásalapú társadalom olyan tudáshelyei, melyek az információhoz, tudáshoz való hozzáférés színterei, s a modern tájékoztatási technológia eszközeinek felhasználásával és segítségével az oktatás, a művel dés, az információ szétsugárz ásának fontos központjai lehetnek. A könyvtárak tevékenységében is egyfajta par adigmaváltás zajlik le. Ha az információs társadalomban a tudás maga az er forrás, ennek megvalósulásához alapvet en meg kell változniuk az információszerzési - és használati módszereknek is. Az információs társadalom veszélyeit kutatók szerint a társadalom 75-80 százalékát a végleges leszakadás veszélye fenyegeti e tekintetben. Ebben a világban pedig a könyvtáraknak az egyik legfontosabb szerepe a társadalmi esélyegyenl ség szolgálata. 13 A könyvtár legyen alkalmas: − az egész életen át tartó tanulás támogatására, − a szabadid hasznos eltöltésének segítésére, − az írni-olvasni tudás fejlesztésének segítésére. Környei László hangsúlyozza, hogy a könyvtár feladata évezredek óta a kultúra közvetítése. Most is az a feladata. Akkor reagál jól a könyvtár a modern kor kihí vásaira, ha a gazdasági nehézségek, valamint a csökken olvasási kedv ellenére nem bezár, hanem megnyit bizonyos kapukat, melyekkel az információt az olvasó rende lkezésére bocsátja. 14 A könyvtár, illetve a könyvtáros fontos szerepet tölthet be az olvasók ol vasási szokásainak alakításában is. Befolyásolhatja a témaválasztást, segíthet az olvasottak megbeszélésében és értelmezésében, pótolhatja a családi környezet hiányait. A könyvtárpedagógia alapvet kérdései közé sorolhatjuk, hogy kik veszik igénybe a Beély Gábor: A könyvtár jöv je – a jöv könyvtára. In.: Iskolakultúra 2000/Ő. sz. ő1-56. o. Környei László: „Könyvtár az iskolában, iskola a könyvtárban” In.: Könyv és Nevelés III. évf. 2001/3. sz. 7-9. o. 13 14 76 Biblioterápia könyvtárat, illetve milyen szolgáltatásokra van igény. A könyvtár hatókörének sik eres b vítését az teszi lehet vé, ha felismerjük azokat a társadalmi tényez ket, melyek megakadályozzák a könyvtári szolgáltatások igénybe vételét. Az egyes társ adalmi rétegek olvasási szokásait nagymértékben befolyásolják szociális körülményeik, iskolai végzettségük, valamint szociális és kulturális viszonyaik. 15 A könyvtáros úgy teheti meg az els fontos lépést, ha az olvasóval szemben sikerül kialakítania egy olyan viszonyt, melyben az olvasó bizalommal fordulhat a könyvtáros felé akár szakmai, akár magánéleti kérdésekkel, problémákkal. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a könyvtárnak fontos szerepe lehet a szocializációban, bár csak kiegészít intézményként funkcionálhat. Másrészr l, szociálpszichológiai szempontból nézve nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a könyvtáros is egyfajta mintát képvisel munkavégzése során. Ké pzettsége, tájékozottsága, segít készsége tekintélyt és elismerést vált ki az olvasók többségéb l. Ám a mintakövet viselkedés kiváltásához szüksége van a megfelel kommunikációra, a kétoldalú beszélgetésekre, melyek során el kell kerülni a kiokt ató jellegű és er szakos tudásátadást. A könyvtárosnak meg kell találnia az egye nsúlyt, melynek segítségével képes további érdekl dést, igényt ébreszteni. A meggy z közlés a mindenki felé való készséges odafordulást, az egyenrangú vélemén ycserét és az szinte véleménynyilvánítást jelenti. Csakis az ilyen attitűdökkel re ndelkez könyvtárosok képesek viselkedésükkel azonosulásra, modellkövetésre bíztató példákkal szolgálni, s így hatékonyabban szolgálni az olvasók személyiségének gazdagodását, fejl dését, s így válhat maga a könyvtáros is hatékony szocializációs faktorrá.16 Mindez nagyon fontos és hangsúlyos kell legyen a biblioterápiás munkát végz könyvtáros munkájában is. Itt kell megemlítenünk a hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátását. A könyvtárügyet újraszabályozó 1976-os tv. már tételesen felsorolta azokat a szociális csoportokat, amelyek számára speciális könyvtári ellátást kell nyújtani (öregek, betegek, kórházi és szanatóriumi ápoltak, nemzetiségek, fegyveres er k tagjai, bü ntetésüket tölt k). A magyar könyvtárügy cselekvési és fejlesztési programtervezete 1980-ban a bejáró munkások, a mozgásukban korlátozottak, a kórházi betegek, a nemzetiségek könyvtári ellátási gondjait hangsúlyozta 17. Ezek a tervek a Könyvtári Stratégia 2003-200718, és a Portál Program 2008-201319 céljai között is megjelentek. A hátrányos helyzetűek megfelel könyvtári ellátásával kapcsolatban a könyvtáraknak ugyanazokat a funkciókat kell betölteniük, mint az átlagos olvasók ellátása során. Témámhoz kapcsolódóan a veszélyeztetett fiatalok könyvtári ellátását szeretném kiemelni. fel. A társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszköd , deviáns magatartást tanúsító fiatalok legtöbb esetben nem ismerhet k fel els ránézésre. Viselkedésük Gereben Ferenc, Katsányi Sándor, Nagy Attila i.m. 389-390. o. Nagy Attila i.m. 114-118. o. 17 Bartos Éva: Koncepció a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátására. In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 200Ő. 8. sz. http://ki.oszk.hu/3k/2012/10/koncepcio-a-hatranyos-helyzetuekkonyvtari-ellatasara/ (2013. 01. 07.) 18 Skaliczki Judit: A könyvtári terület stratégiai céljai 2003 - 2007 között. In.: Kapcsolat, 2003. XII. évf. Ő. sz. http://www.ektf.hu/~tovarij/honlap/oktatas/startegia.htm (2013 . 01. 07.) 19 Skaliczki Judit: Portál program – Könyvtárfejlesztési stratégia, 2008-2013. 2008. 1. sz. http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/portal-program-konyvtarfejlesztesi-strategia-2008-2013/ (2013.01.07.) 15 16 77 Csorba-Simon Eszter alapvet sajátossága az alkalmazkodási készség hiánya, az önértékelés zavara, ka pcsolatteremt képességük visszafogottsága, alacsony kudarctűr -képesség, indulatos, agresszív magatartás. Azonban ki kell emelnünk, hogy a könyvtár csak azoknak a fiataloknak tud segítséget nyújtani, akikben még van hajlandóság az önmegismerés iránt, és képesek a formális szervezetekhez való kapcsolattartásra 20. Bartos Éva a Könyvtáros 1987. évi 8. számában megjelent cikkében összefoglalja, hogy a könyvtárak e súlyos társadalmi probléma kialakulásának megel zésében, terjedésének megakadályozásában mit tudnak nyújtani 21. Els sorban információkat. Tudjuk, hogy a hátrányos helyzetű rétegek számára legnagyobb gondot az információk hiánya okozza. Végül fontos megemlítenünk a könyvtáros segít -tanácsadó szerepét. A könyvek, a könyvtár és a könyvtáros jelenlétének létjogosultsága, szer epe nem vitatott a probléma megel zésében. Cél, hogy a személyiség minél teljese bben, minél nagyobb teherbíró képességgel fejl djön. Ezáltal megn az emberi kapcsolatok jelent sége. Lehetőségek a büntetés-végrehajtási intézetekben A börtön egy olyan intézmény, ahol a már korábban említett speciális ellátásokat kellene biztosítani, illetve azokat fejleszteni, er síteni. Így a lehet ségek szinte korlátlanok, ám azok kiaknázásához ismerni kell a potenciális résztvev k motivációit, képességeit és határait. Sok tanulmány próbálta meghatározni, mi tesz valakit bűnöz vé és hogyan lehetne visszairányítani a normális viselkedési csatornákba. Els lépésként tisztázzuk, mi is a bűnözés. Buda Béla elmélete szerint a deviác iók közé sorolható az alkoholizmus, a különféle neurózisok, az öngyilkosság, az elmebetegség és a bűnözés. Deviációnak számít minden olyan magatartás, ami eltér a normálistól (akár kórosnak tekinthet , akár nem). Tehát a deviáns viselkedés no rmálistól eltér , de nem kóros magatartás forma. Azonban tudnunk kell, hogy a b űnözés egy speciális deviáció, ami nem a környezet türelmét l függ, mert a bűnöz akkor deviáns, ha a társadalom tűri, és nem tesz ellene semmit. Azonban világszerte, minden jogi szabályozásban szigorúan és pontosan rögzítésre kerülnek az általán osan elfogadott elvárások és normák. Mi állhat mégis a deviáns viselkedés kialakul ása mögött? Az egyik ok, hogy a bűnöz knél nem alakul ki a szociális gátlás, hanem megmarad az egocentrikus alappozíció („Ami nekem jó, az jó, ami nekem rossz, az rossz.”). A másik ok lehet a már sokszor említett családi háttér. A gyermek a kö rnyezetét (els sorban szüleit) utánozza, ösztönösen követi a látott példát, mert fél a szeretet elvesztését l. Ez egy nagy társadalmi csapda lehet, hiszen a gyermek így tanulja meg, hogy mi a norma, melynek segítségével beilleszkedhet. Ám ha negatív mintákat tanul el, nem fejl dik ki személyiségében a szociális gátlásrendszer az antiszociális cselekvésekkel szemben. Az antiszociális deviáció oka lehet az, hogy a szeretet-kapcsolat a respektábilis és a nevelt egyén között rideg, elhanyagoló, ese tleg brutális nevelési módszer. Ennek ellenkez je is el fordulhat, mikor a nevel és a gyermek között az úgy nevezett majomszeretet alakult ki. Ekkor a gyermek nem érzi a szeretet elvesztését l való félelmet. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a bűnözés Csalay András: Mit tehet a könyvtár a deviáns és kallódó fiatalokért? In: Könyvtáros, 1987. 8. sz. 472-476. o. 21 Bartos Éva: A könyvtár szerepe a társadalmi beilleszkedési zavarok leküzdésében. In: Könyvtáros, 1987. 8. sz. Ő76-479. p. 20 78 Biblioterápia hátterében sok esetben az ember személyes környezete áll, amennyiben nem élt vele, vagy rosszul alkalmazta a személy emocionális befolyásolásának lehet ségeit. 22 A bűnöz nem tekinthet a társadalmi elvárásokat követ , azokhoz hozzájáruló tényez nek. Elhárítja magától a felel sséget, és egy olyan világot teremt, melyben az övé a gy ztes szerep. Ez a viselkedési stratégia egészen addig fennmarad, míg a bűnöz fel nem ismeri, hogy rossz magatartási példákat követ. A büntetés-végrehajtás általános célja ugyanaz, mint az egész büntet eljárás cé lja, vagyis hátrány okozása, megtorlás az elkövet vel szemben és az elkövet visszavezetése a társadalomba, azaz a reszocializáció. A modern büntetés-végrehajtási rendszerekben a hangsúly – a kirekesztés helyett – az elítéltek társadalomba való beilleszkedésére helyez dik 23, ezért a büntet intézetekben igyekeznek olyan szervezett csoporttevékenységeket (sport, oktatás, könyvtár) szervezni, melyeknek terápiás hatása lehet. A büntet intézetek könyvtárai számára kiadott irányelvek egyértelműen megállapítják a könyvtár kötelezettségét a reszocializációs folyamatban: tanácsadás, oktatási program, olvasási szokások kialakítása. A börtönkönyvtárak kiemelt felad ata, hogy szolgáltatásaik révén el segítsék az elítéltek, mint a társadalmi kirekeszt dés által különösen fenyegetett csoport visszailleszkedését a társadalomba. A könyvtár felzárkóztató, esélyteremt intézményként ajtót nyithat, és átvezetheti a fogvata rtottakat a tudásalapú társadalomba: ezért is kiemelten fontos e könyvtárak fejlesztése és karbantartása, valamint hozzáért szakemberek alkalmazása 24. Hogyan segíthet a biblioterápia a börtönben? A biblioterápia beléptetése a börtönprogramokba azon a felismerésen alapul, hogy az elítélt társadalmi kurdarcaiban kulcstényez lehet érzékelési, észlelési képessége. Ha megtanulja differenciáltan szemlélni az t körülvev problémákat, lehet ségeket, akkor a percepciós képességében is változás megy végbe. Ebben a folyamatban s egíthetnek a csoportos foglalkozások. 25 Magyarországon valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben működik könyvtár, melynek felügyeletét, irányítását az intézet nevel i látják el, míg működtetését, kezelését az elítéltek végzik. Noha jelent s problémát okoz az állomány elavultsága és a könyvekhez való korlátlan hozzáférés, korábbi kutatásaim során rengeteg poz itív példával találkoztam a pálhalmai és a pécsi büntet -végrehajtási intézetekben egyaránt. Jelen dolgozatom alapjául is egy börtönben, a pécsi Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében végzett munkám szolgált alapul, ahol már korá bban, egy hazai börtönkönyvtárakról szóló BA-szintű szakdolgozat megírásához is folytattam kutatómunkát. Az intézetben büntetésüket tölt k száma Ő0 -ő0 f körül mozog, ebb l Ő-ő f látogatja és használja rendszeresen a könyvtárat, és Nagy Lajos, nevel t l megtudtam, hogy leginkább az el zetes büntetésüket tölt k használják ki a könyvtárat. 22 Pápainé Faragó Ildikó: Deviáció, deviáns viselkedés, bűnözés. In.: Hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátása. Budapest : OSZK KMK, 1985. 52-54. o. 23 Amberg Eszter: Könyvtárak a peremhelyzetben él k szolgálatában. Börtönkönyvtárak 2006–2010. In.: Könyvtári Figyel . 2012. 2. sz. http://ki.oszk.hu/kf/2012/06/konyvtarak-aperemhelyzetben-elok-szolgalataban-bortonkonyvtarak-2006%E2%80%932010/ 24 U.o. 25 Bartos Éva i.m. 32-33. o. 79 Csorba-Simon Eszter A fogvatartottak többsége roma származású, így nehéz megtalálni a megfelel motivációs er t, hogy olvasásra bírják ket. A nevel k egyik módszere, hogy tematikus foglalkoztatásokat tart (pl.: Leslie L. Lawrence), melyek keretében felhívja a figyelmet egy-egy könyve és íróra, így serkentve a rabok érdekl dését, művel dését 26. A könyvtár által biztosított lehet ségeken kívül többféle program szolgálja az e lítéltek fejl dését. Ezek közé a kulturális programok közé tartozik a kézműves foglalkozás és a színház. Utóbbi keretein belül a fogva tartottak különböz beszéd - és helyzetgyakorlatokat tanulnak, valamint olyan érintési technikákat vesznek, melye kkel agresszió nélkül fejezhetik ki érzelmeiket. Ezen kívül fontosnak tartom megemlíteni a Murál Morál Mez Csoport által tartott közösség- és személyiségfejleszt programot. E program célja, hogy fejlessze a közösségi tudatot, az önkifejezést, az alkalmazkodó, kooperációs és kommunikációs készséget. E mellett a résztvev ket véleménynyilvánításra, gondolataik kifejezésére és érvényesítésére ösztönzi, így járulva hozzá ahhoz, hogy közösségi-állampolgárként találják meg a helyüket a társadalomban. Az elítélteknél különösen fontosnak tartom az ilyen jellegű programokat, hiszen így non-formális keretek között készítik fel ket a reszocializációra. Ezen kívül bizonyos fokú szuverenitást is jelent a zárt falak között, hiszen szabadon használha tják a fantáziájukat, beszélgethetnek, kötetlenül alkothatnak 27. A különböz programokon való részvétel hátterében több ok állhat. Az fogva tartottakat motiválhatja a tudat, hogy új embereket ismerhetnek meg és kötetlenül kommunikálhatnak. Ezen kívül fontos tényez az új élmények keresése és az az esély, hogy kiléphetnek a zárkák által nyújtott alacsony ingerküszöb szigorúan behatárolt lehet ségei közül. Valamint nem elhanyagolható az a tény, hogy az aktív m agatartás és jó magaviselet dicséretet, plusz pontokat von maga utána börtönben, melyet a kés bbi ítéleteknél, el re hozott szabadulásnál beszámítanak. S bár befolyásolja az elítélteket, ez inkább tekinthet egyfajta eszköznek, mint motivációnak. Az általam elindított foglalkozássorozat folyamatában természetesen sok az esetleges tényez is, ami további tervez és elemz munkát kell maga után vonjon. Nem lehettem mindig biztos abban, hogyan hatott az olvasott mű az elítéltekre, m aradéktalanul megértették-e a hordozott üzeneteket, milyen gondolatok indultak el bennük. De a célom az volt, hogy a többnyire hátrányos családi hátt érrel rendelkez fiatal elítélteknek az általuk megszokottól eltér értékeket és lehet ségeket muta ssak. A biblioterápia viselkedés-formáló funkcióját segítségül hívva igyekeztem alakítani bennük a tolerancia és az empátia készségét, figyelembe véve a befo gadóképességüket, kompetencia-és tudáshatáraikat. Úgy gondolom, az említett képességek kialakításában sokat segíthet a csoportterápiás forma, meger sítve és támogatva az elítéltek reszocializációját, művelését és egy pozitívabb jöv kép kialakítását. Nyilvánvaló, hogy a biblioterápia nem jelenthet teljes körű megoldást minden felmerül problémára, remek kiindulási pontot biztosít azonban azok számára, akik többet szeretnének megtudni magukról, embertársaikról, akik valamilyen mentális vagy lelki problémával küzdenek, illetve valamilyen speciális élethelyzetben, életszakaszban, esetleg kényszerpályán vannak. Ebben az értelemben azt gondolom, a Csorba-Simon Eszter: Olvasási szokások és könyvtárhasználat két magyarországi börtönben. Pécs, 2012. Ő1-43. o. 27 Az elítéltek festményeit lásd a mellékletben. 26 80 Biblioterápia börtönben végzett biblioterápiás munka rokona az olyan speciális célcsoportoknak szánt foglalkozásoknak, amelyeket például id seknek (otthonban vagy klubformában), hátrányos helyzetű fiataloknak, vagy várandósoknak tartanak a könyvtáros kollégák, s amelyekb l remélhet leg egyre több lesz a jöv könyvtári kínálataiban. Mindegyik esetben arról van szó, hogy egy-egy speciális problémával rendelkez , a klinikumban azonban meg nem jelen csoport-fejleszt terápiáját végezzük, a speciális igényeknek megfelel módszerekkel és tartalommal. Ha az olvasmányok által rendszeres pozitív példákkal és problémamegoldási sémákkal, követhet mintákkal és lelki támogatással tudunk szolgálni, az átélt szituációk beépülhetnek az egyén gondolkodásmódjába, melynek hatására jobb és stab ilabb személyiség alakulhat ki. Ennek pozitív hatásai pedig hosszútávon társadalmi szinten is jelentkezhetnek, akár az iskolai, a foglalkoztatási, vagy az igazságszolgáltatási eredményeket vesszük alapul. Összegzés Általános felfogásban a klasszikus biblioterápia szépirodalmi szövegeket használ, és a biblioterapeutának nem szabad alá-fölé rendelt helyzetbe kerülni, óvakodnia kell a pedagógiai helyzet kialakításától is. Ám a börtön egy sajátos környezet, így ezeket a ”szabályokat” újra kellett értelmeznem. Az egyik nehezít tényez , hogy a befogadók nagy része nincs olyan szinten, hogy egy összetett művet értelmezni tudjon. Egy olyan szövegt l, amit nem ért, még frusztráltabb és elutasítóbb lesz az egyén. A célom az volt, hogy felkeltsem az érdekl désüket, gondolkodásra bírjam ket és valamiféle konfliktuskezelési és probléma megoldási mintát lássanak. Ezért tértem át a zenére és dalszövegekre az els csoportnál, bízva abban, hogy a hozzájuk közelebb álló stílussal, témákkal k is elfogadóbbak, nyitottabbak lesznek. A másik nehézség a pedagógiai státusz elkerülésével volt. Sok elítélt viselkedési zavarral küzd – dekoncentrált, hiperaktív, kevéssé tud alkalmazkodni. Ehhez hozzáadódik, hogy az intézetben hozzászoktak ahhoz, hogy beosztják a napjukat, parancsokat és utasításokat hajtanak végre. Bár igyekeztem ket feln ttként kezelni, de erre úgy reagáltak, mint a kisgyerekek – próbálkoztak, meddig mehetnek el. Így annak érdekében, hogy a csoportkohézió megmaradjon, sokszor kénytelen voltam pedagógusként, egyfajta szigorral fellépni. A klinikai és a nem klinikai terepen tartott biblioterápia és művészetterápia es etében egyformán problémaként szokott felmerülni, hogy elég hosszú-e a terápiás rezsim, illetve a néhány hét vagy egy-két hónapos foglalkozás után az eredeti környezetbe visszatérve vajon mennyire lesz meg rizhet az elért változás. Noha kilenc hét nem elég hosszú id arra, hogy egy fiatalkorú addig berögzült viselkedését, go ndolkodásmódját befolyásolni tudjuk, úgy gondolom némi el relépést sikerült elérnem abból, amit kitűztem céloknak. Erre abból merek következtetni, hogy többször egymásra szóltak, hallgassák végig egymást, illetve a számokat. Valamint a fogla lkozások végére ritkábbá váltak az ugratások, piszkálódások. A legnagyobb egyéni fejl dést talán annál az elítéltnél vettem észre, aki a rap számok világa felé húzott, így a cigány- és egyéb zenéknél általában volt a legproblémásabb, türelmetlenebb. Az utolsó alkalmakkor már többnyire csendben végighallgatott minden dalt és sokkal kevesebb kritikus megjegyzést tett. További érdekes megfigyelésem volt, hogy egy idegen nyelvű dal is mekkora hatással tudott lenni rájuk. A Sky and sand című szám alatt teljes volt a csend. És bár nem tudták mir l szól (kés bb kérésükre lefo rdítottam), az alábbi érzéseket fogalmazták meg: megnyugodtak, kikapcsoltak. 81 Csorba-Simon Eszter Az elítéltekkel több fronton is meg kellett küzdenem: nehezít faktor volt már maga az, hogy n vagyok. Nem illettem abba a képbe, amit a n kr l gondoltak, így nehéz volt elérnem, hogy tiszteljenek, hallgassanak rám. Többször el fordult, hogy az általam feltett kérdésre a mellettem ül pszichológusra nézve válaszoltak. Az els csoportból az egyik résztvev kilépett, mert nem érezte jól magát a társaságban, keveset beszélt, gúnyolták. Ebb l kifolyólag gondoltunk arra, hogy szervezünk egy olyan csoportot, ahová a visszahúzódóbb, zárkózottabb fiatalokat hívjuk, így adva esélyt arra, hogy kibontakozhassanak. A második csoport sokkal fogék onyabb volt a versekre, novellákra, kérdésemre azt is elvállalták, hogy k maguk olvassák fel a kiválasztott műveket, melyeket el re megkapnak. Az elítélt, aki miatt a csoport megalakult, ebben a társaságban sem érezte jól magát, és innen is ki akart lépni. Személyiségéb l adódóan hajlamos volt a nagyot mondásra és a túlzásokra, ami a csoport többi tagjában visszatetszést kelt, így keverve saját magát különböz nézeteltérésekbe. Bár tartottam t le, hogy ebb l a csoportból is ki fog lépni, részt vett az összes foglalkozáson, és visszafogottabban viselkedett, így úgy gondolom, a személyes kapcsolatai is javulhattak. A másik érdekesség, hogy annál az elítéltnél, aki mindkét csoportot párhuzamosan látogatta, rendkívül figyelemre méltó az a vá ltozás, ami a viselkedésében mutatkozott meg attól függ en, hogy melyik fogl alkozáson volt. Azt vettem észre, hogy a második csoportban sokkal inkább volt a cs oport hangja, mint az els ben, felszabadultabban és természetesebben, bátrabban beszélt az érzéseir l és a gondolatairól. Neki van a legtöbb érzéke az irodalomhoz, maga is ír verseket, melyeket volt szerencsém elolvasni. Nagy áttörésnek éreztem a napot, hiszen nem mindenkinek mutatjuk meg verseinket, gondolatainkat, így igyekeztem tiszteletben tartani a felém irányuló bizalmát. Az egyik legnehezebbnek tűn feladat számomra az volt, hogy megtaláljam velük a közös hangot. Ezt nehezítette, hogy magázódnom kellett. Ám némi humorral és közös érdekl dési pontokkal (ismertem azokat az együtteseket, el adókat, melyeket k is, illetve érdekl dtem azok után, akiket példának hoztak) sikerült elérnem, hogy nyitottabban álljanak hozzám, valamint az általam közvetíteni kívánt értékekhez. Eddigi tapasztalatom az, hogy a résztvev k élvezték a foglalkozásokat, és ha nem is direkt módon, de sikerült formálni a viselkedésüket és pozitív irányba terelni ket. Azzal, hogy megismerik egymás akár zenei, akár irodalmi ízlését, az ezekkel ka pcsolatos véleményét, nyitottabbá válhatnak a világra és az új dolgokra, és az új n éz pontok több választási lehet séget is biztosíthatnak nekik a kés bbiekben. Az eredményeim azt igazolják, hogy van létjogosultsága a biblioterápia gyako rlati beültetésének a büntetés-végrehajtásba, különösen a fiatalkorúaknál, akiknél még valamivel könnyebb átformálni a személyiséget. Az általam és a szakirodalom által megfogalmazott célok közül sok megvalósult (a tolerancia és empátia kiépítése, az érdekl dés felkeltése, a kommunikáció fejlesztése stb). Az a törekvésem, hogy népszerűsítsem az olvasást, nem valósult meg maradéktalanul, hiszen sokuknál el ször a funkcionális analfabétizmus problémáját kell megoldani, ami egy sokkal öszszetettebb feladat. Ezt egy biblioterápiás foglalkozás keretében nehéz kezelni. Ám ha a program során a résztvev kell motiváltságra tesz szert, felmerülhet az igénye arra, hogy e téren is fejlessze önmagát, vagy küls segítséget kérjen fejl déséhez. Kérdéses pont, hogy a foglalkozások által megismert új szemléletmódok meddig hatnak a résztvev k személyiségére. Ahogy Csalay András is megfogalmazta, a változáshoz szükséges a résztvev k fejl dni akarása és nyitottsága is az újdonságok felé. A biblioterápia segítséget nyújthat az olvasónak, hogy a tudatos szférába hozza 82 Biblioterápia eltemetett érzelmeit és élményeit, lehet séget ad arra, hogy képzeletben kísérlete zzen különböz viselkedési módokkal, valamint növelheti a személy tudatosságát és szociális érzékenységét, de csupán a kezd lökést adhatja meg ebben a speciális környezetben. A további viselkedési mechanizmusok azon múlnak, hogy az egyén mennyire került tisztába saját értékeivel, valamint hogy mennyire tudatosul t benne a változtatás lehet sége és az arra irányuló vágy. Ezen új értékek meger sítésére szolgálhatna egy felvev csoport létrehozása, ahová visszajárhatnának azok, akik erre igényt tartanak. A csoport funkciója az lenne, hogy az elítéltek szabadulásuk ut án is részt vehessenek olyan foglalkozásokon, ahol segítséget kapnának önfejlesztésü khöz, illetve egy alternatív és a pozitív változásban meger sít elfoglaltságot biztos ítana számukra. Továbbá pozitív visszajelzést kapnának arra nézve, hogy gyökeresen próbálják meg átalakítani életüket és addigi felfogásukat. E terv megvalósítását a pszichológus és a nevel k támogatják, ám nehezíti a véghez vitelét az a tény, hogy a fogva-tartottak az ország minden pontjából érkeznek Pécsre, szabadulásuk után p edig elhagyják a várost és vonzáskörzetét. Ezért országos szinten kellene együttműködést kialakítani a büntetés-végrehajtási intézetek, a könyvtár és a biblioterápiás foglalkozások vezet i között, így biztosítva a szabadult elítéltek fejl désének nyomon követését. Úgy gondolom, a biblioterápiának, mint sok más művészet- és szocioterápiának, nagyon fontos szerepe lehetne a börtönök világában is, ahogy jól érzékelhet az ilyen szolgáltatásokra való igény más, speciális élethelyzetben lév egyéneket go ndozó intézmények, például szociális otthonok részér l is. Ugyanakkor anyagi keret nem biztosított rá – vagyis a szakember önkéntesként ingyen dolgozhat. Nyilvánvalóan ezen is változtatni kellene annak érdekében, hogy több elhivatott szakember vállalja ezt a munkát, s nemcsak gyakorlat-jelleggel, hanem hosszútávra tervezve. Terveim között szerepel, hogy a jelenlegi biblioterápiás foglalkozást a pécsi Fi atalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében folytassam, valamint tovább fejlesszem. Ebben továbbra is segítségemre vannak a börtönben dolgozó nevel k és az oktatóm. Hosszú távú célom, hogy a biblioterápia lehet ségeit kiterjesztve iskolai és könyvt ári berkeken belül is gyakorlatot szerezzek. Ezeket a tapasztalatokat szeretném fe lhasználni ahhoz, hogy a biblioterápiát mint kurrens szolgáltatás általánosan elfogadottá és elismertté válhasson a könyvtárakban. 83 Fekete Rita F EKETE R ITA A szemléletmód vagy a lehet ségek korlátjai? A közkönyvtárak szolgáltatásainak összehasonlítása a public library és a népkönyvtári modell jellemzői alapján Előszó A könyvtárak szerepe az évezredek alatt folyamatosan változott és fejl dött. Kezdetben els dleges szerepe az rzésnek volt, kés bb a könyvtárak differenciálódás ával, majd a mai könyvtártípusok kialakulásával el térbe került a szolgáltatás, a tudás átadásában való közreműködés. E hosszú fejl déstörténet során esetenként – a szolgáltató szerep megtartása mellett – legalább ilyen fontossá vált maga a könyvtáros szakma és az általa végzett újítások, innovációk, az új társadalmi kihívásokhoz tö rtén alkalmazkodás. A mindenkori változásokhoz történ alkalmazkodás az egyik meghatározó faktora a könyvtárak évszázadokon átível megmaradásának, a szakma és az intézményrendszer kontinuitásának. Napjainkban is hasonló tendencia érvényesül. A világban bekövetkezett és p rognosztizálhatóan egyre inkább gyorsuló változások mindegyike megköveteli a könyvtáraktól, a könyvtárosoktól az újító, kezdeményez és alkalmazkodó képességet. A profitorientált és termékközpontú világban a közkönyvtáraknak fel kell ismerniük, hogy nekik is mint non-profit intézménynek szükségük van a könyvtári, szolgáltatási marketingre és menedzsmentre. Mindemellett nem hagyhatják figyelmen kívül a felhasználók igényeit, akik a szolgáltatások sokszínűségét, gyorsaságát várják. Mi ndez összekapcsolódik a könyvtár tradicionális feladataival, tovább er síti azt: a tudományos információhordozók összességének gyűjtése, feldolgozása, meg rzése, hozzáférhet vé tétele és szolgáltatása. Mit is jelent a használó-központúság, hogyan lehet egyszerre tudományos, információs tár- és szolgáltatóház, valamint rekreációs, közösségi központ a könyvtár? Mi a feladata és a szerepe a könyvtáraknak a jelenben, és vajon a múlt tényleg hatá ssal lehet a jöv re? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ a XXI. századi szolgált atások tükrében. Hiszen mi más mutathatná meg eredményesebben a könyvtárak sz erepvállalását, hasznosságát a társadalomban, mint a felhasználók által igényelt és számukra nyújtott szolgáltatások. A kutatásomban a nyilvános könyvtárak shazája Amerika és Anglia állna k szemben Magyarországgal, ahol kezdetben a népkönyvtári modellt részesítették el nyben. A két modell nyomán kialakult szemléletmód esetenként eltér en vall a könyvtár szerepér l, gyakran másként értelmezi a felhasználó érdekét, de más jellemzi a szolgáltatásaikat, a gyűjteményüket, a könyvtárügyhöz való hozzáállásukat is. Az összehasonlítás szó hallatán számos kérdés merülhet fel. Az alapkérdés, hogy egyáltalán összehasonlíthatók-e a gazdaságilag igen eltér , ezért társadalmi potenciáljukban nagyon különböz lehet ségeket biztosító, kultúrájukban és tradícióikban, könyv- és könyvtári kultúrában egymástól ennyire különböz országok? Mi lehet a közös pont? 84 A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai? Már a kutatásom kezdetekor tisztában voltam vele, hogy ezt az alapvet sze mpontot nem lehet majd figyelmen kívül hagyni. Akkor miért is választottam ezt a három országot? Erre a kérdésre a választ, hogy éppen a nagy különböz ség és a mögötte rejl okok felderítése, faggatása fogott meg. Témaválasztásomat és annak aktualitását tovább er sítette, hogy az Európai Unió könyvtárügyekben illetések szakmai szervezetei éppen napjainkban igen intenzíven foglalkoznak a tagországok könyvtári, könyvtárügyi, könyvtár-politikai kérdéseivel. Ezért nem hagyhattam figyelmen kívül azokat az elemzéseket és értékeléseket, állásfoglalásokat sem, amelyeket az EBLIDA és az Európa Tanács fogalmazott meg, és amelyek az Európai Uniós tagországok könyvtári ellátása, szolgáltatási rendszere közötti jelent s külö nböz ségek, továbbá az azok mögött meghúzódó ellentmondásos helyzet okainak feltárására, enyhítésére, hosszabb távon pedig feloldására vállalkoznak. 1 Könyvtárhasználóként és könyvtárosként egyaránt lenyűgöztek és kíváncsivá tettek azok a külföldi könyvtári példák, ahol a szolgáltatások tradicionálisan köny vtári jellege mellett megjelentek olyan modern elemek, melyekkel a könyvtár felE folyamat meghatározó állomása volt a 2000. január 20-án, Strasbourgban, az Európa Tanács Kulturális Együttműködési Bizottsága, valamint az EBLIDA által a könyvtári jogszabályokra és a könyvtárpolitikára vonatkozó irányelvek közzététele. Ám ugyanazokban a szakmai körökben, amelyek még alig egy évtizede a könyvtárügy országonkénti önálló törv ényi szabályozását szorgalmazták, napjainkban új értelmezések, megközelítések jelentek meg, új szempontok merültek fel. A korábban egyértelműen elutasított közös európai könyvtárpol itika és egységes könyvtári rendszer kérdése ma már nem mint elvetend , hanem nagyon is megfontolandó kérdésként fogalmazódik meg. A szemléletváltozást hozó és a változásokat kényszerít lépéseket leginkább az Európai Uniós tagországok könyvtárainak igen eltér teljesít képessége er sítette. Mind a politikusok, mind pedig a könyvtárszakmai körök egy etértenek abban, hogy a törvényi szabályozás egységesülési folyamatában elért eredmények ellenére is, az egyes országok igen eltér könyvtári potenciálja er sen akadályozza az Eur ópai Unió állampolgárainak egyenl és korlátlan kulturális, oktatási és információs szabads ágát, valamint a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlását. Mindezek nyomán úgy tűnik, hogy a könyvtárak törvényi szintű szabályozásának kooperációs kezdeményezései nem voltak eléggé hatékonyak, csupán korlátozottan érték el céljukat. Többnyire azokban az o rszágokban hoztak szakmai eredményeket, ahol már korábban is megfelel színvonalú könyvtári ellátásban részesültek az állampolgárok. Mivel a jogalkotási folyamat integrációja nyomán átüt eredmények nem születtek, ezért az EBLIDA újabb irányokat kíván meghatározni. Ennek érdekében nemzetközi párbeszéd indult, amelynek f bb eseményeit és eredményeit a 2005-ben életre hívott nemzetközi NAPLE Fórum (National Authorities on Public Libraries in Europe) és konferenciák jelzik. 2009 májusában, Bécsben, A Library Policy for Europe címmel és tematikával megtartott közös EBLIDA-NAPLE fórum és konferencia az úgynevezett Bécsi Nyilatkozat (Wiener Erklärung) közzétételével zárult, és abban a közös európai könyvtárpolitikához vezet legfontosabb összetev ket, továbbá az Európai Bizottság számára szóló feladatokat határozták meg. A fórum felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegy enek lépéseket a legfontosabb és legsürget bb feladatok megvalósítására. A Nyilatkozat kö zzétételével az EBLIDA és a NAPLE közös fóruma jelent sen eltért a korábban kép viselt állásponttól. Az EU-tagországok eltér fejlettségű és teljesít képességű könyvtári kultúrája és ellátottsága, amely magában hordozza az állampolgárok információs, kulturális, demokr atikus jogainak gyakorlásához szükséges feltételek egyenl tlenségét, mind a politikai, mind pedig a szakmai képviselet körében elfogadhatatlan. Ezért vált szükségessé a korábbi ko ncepció megváltoztatása. 1 85 Fekete Rita használója úgy érezte, mintha ügyfele lenne egy olyan szolgáltató intézménynek, ami azt figyeli, hogyan tudja személyre szabottan és minél hatékonyabban kielégít eni az emberek igényeit. Mikor megkezdtem ennek a kutatását nem gondoltam volna, hogy egészen a XIX. századig fogok visszajutni és igazolni azt, hogy nem minden esetben csak a pénz jelentheti a korlátokat az országok közkönyvtárainak felzárkóz ása között. Azért választottam Angliát, mert itt kezd dtek meg azok a tárgyalások, melyek az els közkönyvtári törvény alapját képezték a public library modell sze mléletének tükrében. Így talán nem túlzás azt állítani, hogy azok a gondolatok, mely eket az 1850-es törvényben megfogalmaztak a public library modell egyik shazájává tették az országot. Magyarország esetében egyértelmű volt a választás, azon túl, hogy a népkönyvtári modell szemlélete alapján kezdte meg könyvtárai fejlesztését ez az ország a hazám és az otthonom, így egyértelmű volt, hogy tudni szeretném, mit l tűnnek egyformának az országok közkönyvtári szolgáltatásai és mégis mit l külö nböznek ennyire a hazai szolgáltatásoktól. Másrészt az érzelmi köt désen kívül jól tudjuk, hogy a magyar könyvtárügy kutatási szempontból is összetett, árnyalt és rendkívül érdekes képet mutat. A public library és a népkönyvtári modellr l sokan úgy vélekednek, hogy azok már a múlt részei, sajátos ismertet jegyeik mára eltűntek az egyes országok könyvtárügyéb l. Ám kérdés, hogy a modellek több évtizeden át tartó szemléletalakító hatásai valóban elmúlhatnak-e, elmúltak-e nyom nélkül a közkönyvtári ellátás min ségéb l? Kitekintés: a két közkönyvtári modell kialakulása, jellemzői, elterjedésük A nemzeti öntudatra ébredés, az egyre inkább művelt és művel dni vágyó társadalmi rétegek tömeges igényéb l ered en a polgári állam egyre inkább saját feladatai k örébe emelte a könyvtári ellátásról való gondoskodást; a nyilvános könyvtárak és f ként a köz- és közművel dési célú könyvtárak működésének szabályozását és részleges finanszírozását Ez a folyamat országonként ugyan nem jelent sen, de mégis eltér id ben, más-más sajátosságokkal valósult meg. A különböz fejl dési sajátosságok mentén mégis kitapintható és jellemz , hogy a világban két domináns közkönyvtári modell jött létre. A két modell egymástól eltér sajátosságainak hatásai – nem kizárólag az ellátási modell dominanciájától függ en, hanem más, f ként gazdasági és társadalmi, politikai és kulturális berendezkedés által is meghatározo ttan – ma is érzékelhet k az egyes országok könyvtárügyében, valamint a könyvtárak szolgáltatásaiban. A két közismert modell egyike az angolszász területeken kialak uló és Skandináviában is elterjedt „public library”, azaz nyilvános (köz)könyvtár, a másik pedig a Közép- és Kelet-Európában meghonosodott népkönyvtári rendszer, melynek feladata az állami közellátás biztosítása volt. Fontos megemlíteni és se mmiképp sem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy bár a két modellnek különb öz , olykor egymástól nagyon is eltér vonásai vannak, mégsem jelenthet ki, hogy kölcsönhatásuk ne lett volna, vagy hogy ma is ne lenne az érzékelhet . 86 A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai? Public library vagyis a nyilvános (köz)könyvtár 2 A nyilvános könyvtárak shazája Amerika és Anglia. Ezekben az országokban már nagyon korán törvény szabályozta – Angliában 18ő0-re tehet az els könyvtári törvény megszületése, melynek vezéralakjaiként említik Edward Edwards-ot és William Ewart-ot – a közkönyvtárak felállítását. 3 A törvény értelmében a polgárság könyvtári adóból tartotta fent a könyvtárakat. El fordult, hogy az állam éves segélyek kiosztásával járult hozzá a fenntartásukhoz, fejl désükhöz. A public library vagy régi elnevezésén free library egyértelműen meghatározza, hogy a könyvtár mindenki számára nyitott, szabad és elérhet . Az iskola mellett és után mint nevel és kulturális intézmény vesz részt a polgárság életében. Működtetésének céljai közzé tartozik a közoktatásban való szerves részvétel, a lakosság ált alános műveltségének kiterjesztése, b vítése, az iskolán kívüli oktatás segítése. Ez utóbbi a korszak meghatározó jelent ségű művel dési mozgalmának eredményeként fejl dött ki, amit feln ttképzésnek is szokás nevezni, angol nyelvterületeken pedig az University Extension a megfelel je. A public library már ekkor egyfajta szolgáltató intézményként definiálta magát, hasznos intézményként akart funkcionálni és els sorban a polgárság számára. Ennek megfelel en biztosította a jó megközelíthet séget, a hosszú hétköznapi, hétvégi esetenként ünnepnapi nyitva tartást. Az állomány alakításakor biztosítania kellett mindazt a tudást és ismeretet, ami a mindennapi élet elméleti és gyakorlati szintű boldoguláshoz szükséges, így nem volt kérdéses, hogy a szépirodalmi, szórakoztató, tájékoztató, ismeretterjeszt , ifjúsági irodalmak mellett megjelentek a tudományos művek is. Az információknak, amiket közvetített minden esetben naprakésznek ke llett lenniük, olyan aktuális problémákat kellett kezelniük, amelyek közvetlenül is érintették a polgárság életét. Az épületekben külön hírlap-, folyóirat- és olvasóterem állt a felhasználók rendelkezésére, több helyütt gyermek- és ifjúsági részleg, valamint vakoknak kialakított külön gyűjteményt és terem hozzáférését biztosították. A kézikönyvtárban szótárak, enciklopédiák, lexikonok, bibliográfiák és egyéb „utána nézésre”4 alkalmas könyvek voltak. E fejezet összeállításánál az alábbi dokumentumokra támaszkodtam. Ferenczi Zoltán: Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, ezek szervezése és az eseteli könyvtárak kérdése. In: Az 1907. évi szabadtanítási kongresszus naplója. Bp.-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 1997. 3ő2379 p.; U . A népkönyvtárak nemei. In: Múzeumi és Könyvtári Értesít (1907 -1918) 1907/3Ő. füzet 1őő-163 p. Digitalizált változata elérhet a http://digitalia.tudaskozpontpecs.hu/?p=2927 URL címen keresztül; U . A könyvtártan alapvonalai. Bp.: Athenaeum, 1903. Digitalizált változata elérhet a http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/?p=3146 URL címen keresztül; Katsányi Sándor: A f város könyvtárának története. I. kötet 19Őő -ig. Bp.: FSZEK, 2004. 85-86 p.; Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés legels eszköze, a jó könyv minden magyarhoz, aki olvasni tud és olvasni szeretne.” In: Sipos Anna Magdolna (szerk.): A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa. Tanulmánykötet a 6ő éves Agárdi Péter tiszteletére. PTE FEEK, 2011. 231-266 p.; Tóth Gyula: Áttörések. A public library megjelenése, els térhódítása Magyarországon. In. Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 223-235 p. 3 Sonnevend Péter: Az angolszász közkönyvtár létrejötte. Az 18ő0-es törvény születése és végrehajtása. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12. évf. 2003. 11. sz. 37-54. p. 4 Ferenczi Zoltán: A könyvtártan alapvonalai. Id.m. 102. p. 2 87 Fekete Rita A könyvtári funkciók mellett a nyilvános könyvtár egyben a kultúra, a kultúr aközvetítés, a köz művel désének intézménye is volt. El adótermei adtak otthont közös olvasóestek és író-olvasó találkozóknak, vagy akár az ingyenes tudományos el adásoknak. A művészetek kedvel inek kiállító terem biztosította a szabadid hasznos eltöltését a könyvtárban. Máshol a könyvtárak hangversenyteremmel eg észültek ki. Struktúráját, rendszerét tekintve a public library modell három részb l épült fel: 1. központi könyvtár, mely a város központjában volt található, a könyvtár gyűjteménye ide volt centralizálva, ez biztosította a szolgáltatások legszélesebb körét. 2. A fiókkönyvtárak, melyek célja, hogy a város különböz pontjain, f ként a külváros negyedeiben biztosítson könyvtári hozzáférést a polgároknak. 3. Kiadóh elyek, melyek a könyvek kölcsönzését voltak hívatottak ellátni. A népkönyvtárak 5 A népkönyvtárak Közép- és Kelet-Európában alakultak ki azzal a céllal, hogy a köznép, a tömegek, azon belül is f ként a városiasodással, az ipari tevékenység térhódításával rohamosan növekv a munkásosztály erkölcsi, vallási, politikai tanítását és hazafias nevelését szolgálják. 6 Mindezeken túl azonban a társadalom egyéb rétegei számára is jöttek létre hasonló intézmények. Ferenczi Zoltán meghatározása szerint a népkönyvtár nyilvános oktatásra, erkö lcsi és szellemi önművelésre szolgáló intézmény. A nemzet tagjainak nevelését a tömegnevelést hívatott képviselni, azt a fajta szabadtanítást, amire az egyénnek az iskola utáni élete végéig szüksége van. A nyilvános közkönyvtárral ellentétben a népkönyvtárakat az állam és a helyi hatóságok, helyi közösségek tartották fent. Ezen kritériumok alapján er sen válogatott gyűjteménnyel rendelkeztek. Minden esetben a nemzeti irodalmat helyezték el térbe, az adott ország szépirodalmi művei voltak a hangsúlyosak. Másodsorban a gyakorlati életben való eligazodást segít f ként periodikumok, mint például a politikai lapok és a közéleti témájú hírlap és folyóirat irodalom volt kedvelt. Némely országban pedig szerény mértékben és esetenként kissé elavult tartalommal, de helyet kaptak a természettudományi témájú, ismerette rjeszt lexikonok, atlaszok, képek, enciklopédikus művek. Egyes esetekben arra is figyeltek, hogy vidéken a könyvtár gyűjteménye az ott él k foglalkozásaihoz igazodva legyen kialakítva. A népkönyvtárak állománya, szolgáltatása összehasonlítva a nyilvános kö zkönyvtárakéval, jóval szerényebb volt. Olvasótermeikre, ha voltak is, egyáltalán nem vagy alig fordítottak figyelmet. Nem az volt a f cél, hogy az olvasót ott tartsák a könyvtárban, hanem, hogy mindenekel tt kölcsönzéssel a hatóságok, szakmai testületek által megfelel nek tartott irodalmat adják a kezébe. Ugyanakkor a gyűjt eményét minél szélesebb körökhöz akarta eljuttatni, éppen ezért az angol, amerikai Ferenczi Zoltán: Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak… Id. m. 3ő2-379 p.; U . A népkönyvtárak nemei. Id. m.; U . A könyvtártan alapvonalai. Id. m.; Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés… Id.m.; Szabó Ervin: Általános irányelvek népkönyvtárak könyve inek megválogatására. In: Az 1907. évi szabadtanítási kongresszus naplója. Bp. -Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 1997. 383-392 p.; Tóth Gyula: Áttörések. Id. m. 6 A népkönyvtári rendszer nevel funkciójára a 18-19. században elterjedt és ható aufklärizmus, azaz a felvilágosodás volt hatással. Az aufklärizumus fontos nevelési elve volt a hűséges, a jó állampolgárok személyiségének kialakítása. E célt a társadalom teljességére ható (állami) köznevelési (öffentliche Erziehung) folyamat eredményeként kívánta elérni . 5 88 A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai? fiókkönyvtárhoz hasonlatos vándor- mai néven mozgókönyvtárakat hoztak létre. A fiókkönyvtár céljával megegyez en a vándorkönyvtár lényege is az volt, hogy a távol es helységeket – ebben az esetben, mint a falvak, telepek és tanyák – is el tudja látni olvasmányokkal. Színvonalát tekintve azonban mégsem tudott olyan min ségig eljutni, mint a nyugati modell. Nevéb l adódóan kevés id t töltött egy h elyen, mindezt kicsi – csak a legszükségesebb mennyiségű – könyvkészlettel tette. Századfordulós viták Világszinten és hazánkban is kevéssé ismertek azok a magyarországi századfordulós viták, melyek keretében a public library kontra népkönyvtári modell szemléletmódja és azok képvisel i harcoltak egymással. Az 1876-ban létrejött Magyar Könyvszemle megfelel fórumot biztosított a könyvtártudomány szakembereinek arra, hogy megosszák egymással a hazai és ne mzetközi tapasztalataikat. A világ els könyvtári törvényének megszületése után n éhány évtizeddel már külföldi szakirodalmi hivatkozásokat találunk e lapban, melyek igazolják, hogy a szakma figyelemmel kísérte és követend mintaként tartotta sz ámon a nyugat európai országok – kiemelve az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot – könyvtári modelljét a public libraryt. Ennek legf bb okait abban kell keresnünk, hogy Magyarországon is megoldást kellett találni a gyermekek és ifjúság könyvtári ellátására, valamint részt kellett venni a nemzetközi bibliográfiai fórumok munkájában. Látva a nyugati könyvtárak példáit el került a kérdés, hogy vajon jó irányba haladunk-e? Jól van-e definiálva Magyarországon a könyvtár fogalma és szerepe, a könyvtári ellátás modellje? „A különböző könyvtártípusok időszerű feladatai között elsősorban a kö zkönyvtári, továbbá az ifjúsági és az iskolai könyvtárak kérdései, illetve az ilyen könyvtárak potenciális használói rétegeinek könyvtári igényeit szolgáló lehetőségek részletezései szerepeltek a szakirodalomban. E témával szorosan összefüggött, hogy a tömegek könyvtári igényeit kielégítő közkönyvtári szolgáltatások működési modellje többféle utat követett. A módszerek, tapasztalatok terjedésével a két nagy modell (népkönyvtár-Public Library) közötti határvonalak kezdtek elmosódni, és az egyes országok gyakorlatában – még a népkönyvtári rendszer bölcsőjének számító Németországban is – már közel sem vegytisztán az egyik vagy a másik, hanem egyre inkább a két modell ötv özete biztosította a közkönyvtári ellátást.” 7 Ezek a kérdések, problémák azonban nem csupán hazánkban, hanem más európai országokban is felmerültek. A német és a példaként állított amerikaiangol közkönyvtári modellek mellett Magyarország figyelemmel kísérte a ho zzánk sok szempontból hasonló helyzetben lévő olaszok könyvtárügyét is.8 A magyar könyvtárellátási modell vitájában a korszak neves „szakférfiai” közül szinte mindenki megszólalt. Többek között Szabó Ervin, aki a f város számára álmodta meg az els magyar központosított könyvtári szolgáltató rendszert, a hozzá Sipos Anna Magdolna: A Magyar Könyvszemlét l Ferenczi Könyvtártanáig. A magyar könyvtári szakirodalom hivatkozásainak és szakirodalmi szemlézésének vizsgálata a magyar könyvtárügy kialakulásának évtizedeiben, 1876-1920-ig. Kézirat. 2012. 8. p. 8 A bekezdés összeállításához Sipos Anna Magdolna által kézirat formájában hozzáférhet kutatási eredményeit használtam fel. Sipos Anna Magdolna: A Magyar Könyvszemlét l Ferenczi Könyvtártanáig. Id.m. 13 p. 7 89 Fekete Rita tartozó fiókhálózattal; Gulyás Pál, akit Szabó Ervin legf bb ellenfele ként tart számon a szakirodalom; Ferenczi Zoltán, aki nyitott volt a public library modell felé, ám irányelvei kidolgozásakor mégis mérsékeltebben állt a kérdéshez. 9 Nem feledkezhetünk el báró Wlassics Gyuláról a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezet jér l, aki 189ő. január 1ő-t l 1903. november 30-ig, közel nyolc éven át, három kormány ideje alatt irányította a közgyűjtemények sorsában kormányzati szinten is egyre nagyobb felel sséget, egyre nagyobb szerepet vállaló és egyre több állami intézkedést megjelenít Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot. Ezt követ en pedig 1903 és 1921 között a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának továbbá a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének elnökeként meghatározó személyisége volt a magyar közgyűjteményügy alakulásának. Az általa e feladatban tevékenyen is támogatott, illetve általa irányított szervezetek listája: Országos M úzeum és Könyvtárbizottság, Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetség, a M úzeumok és Könyvtárak Országos Tanács, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos F felügyel sége. Wlassics egyértelműen a public library modell mellett tette le voksát; jól ismerte s t támogatta is külföldi minták honosítását továbbá azt, hogy magyar szakma képvisel i alaposan ismerjék a nemzetközi könyvtárügy helyzetét, és ennek megfelel en próbálta meghatározni a szakmai szervezetek feladatait. Igyek ezett minél több állami támogatást szerezni a könyvtárak létesítéséhez és fenntartás ához, szerette volna megoldani a vidéki könyvtári ellátást és a könyvtárak közötti országos együttműködést. Határozott véleménye volt arról is, hogy az iskolán kívüli oktatás és feln ttképzés (University Extension) színtere csakis egy jól felépített, olvasóteremmel/olvasótermekkel és megfelel állománnyal ellátott, közösségi pro gramokkal tarkított könyvtári rendszer lehet, mely nyitva tartásával alkalmazkodik a felhasználó szabadidejéhez. 10 A rengeteg érvelés és ellenérvelés a népkönyvtár és a public library mellett és ellen nem hozott megoldást, sajnos már sosem fogjuk megtudni, hogy mi lett volna annak a vége, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ha nem is kizárólagosan az amerikai-angol mintát követve, de a szakmai többség hajlott az ebbe az irányba mutató változásokra. Ennek legf bb oka abban keresend , hogy a korszak meghatározó szakembereinek körében is egyre inkább nyilvánvalóvá vált: a hazánkban meghon osodott népkönyvtári modell nem képes kielégíteni a művel dés, a szabadid s és kulturális programok, az iskolán kívüli oktatás iránt felmerül igényeket. A jelent s állami szerepvállalással létrehozott gyűjtemények folyamatos fejlesztése, valamint a népkönyvtárak számának további növelése meghaladta az anyagi lehet ségeket, s t a folyamatos gyűjteményi fejlesztés hiánya miatt a korábban létrehozott kollekciók is úgymond „besültek”, a művek elolvasása után elveszítették az olvasói érdekl dést; Ferenczi Zoltán: A népkönyvtárak nemei. Id. m. Tóth Gyula: Áttörések. Id. m. Ferenczi Zoltán: Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, ezek szervezése és az eseteli könyvtárak kérdése. Id. m. 10 Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés legels eszköze, a jó könyv minden magyarhoz, aki olvasni tud és olvasni szeretne.” Id. m. U . „…ha könyvet nem adunk a nép kezébe, nem képes magát tovább művelni…” In: Németh Balázs (szerk.): Andragógiai kutatások és fejlesztések. Tisztelg tanulmánykötet Koltai Dénes egyetemi tanár tudomán yszervez i és kutatói munkássága el tt. PTE FEEK, 2012. 303- 314 p. 9 90 A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai? lényegében ez a modell elavulttá vált. És bár az els világháború kíméletlenül bel eszólt a kérdés eldöntésébe, senki nem felejtette el, hogy az megválaszolatlan maradt. A XX. század eseményei, melyek elvezettek az 1976-os 15. számú törvényerejű rendelethez A XX. században bekövetkez háborús események nyomán a nemzeteknek érthet módon nem a könyvtárügy fejlesztése volt a legfontosabb feladata, jóllehet van arra is példa, hogy ezekben az évtizedekben indult jelent s fejl désnek egy-egy ország könyvtárügye. A második világháborút követ en az els dleges feladat a mentés, a romok eltakarítása és a károk felmérése volt, nem volt ez másként a könyvtárak esetében sem. Magyarországnak nemcsak a háború okozta rombolás, pusztítás és pusztulás volt az egyetlen problémája, azt is el kellett döntenie, hogy a könyvtár milyen szerepben folytassa tovább a tevékenységét. Továbbra is maradjon meg a nemzetnevel szerepe a népkönyvtárral, vagy egy új ideológiai szemlélettel építsék ki azt a public library modellt, amiért már a XIX. század végén, XX. század elején is sokan harcoltak. Ennek eldöntésében nemcsak a könyvtáros szakma képvisel i és az állam, hanem a Szovjetunió jelenlétének ténye is szerepet játszott. 11 Bár 19Őő és 19Ő8 között voltak olyan kezdeményezések, melyek határozottan a könyvtári rendszer mindenki által történ hozzáférhet ségére és a szolgáltatások els dleges érdekeinek megvalósulására helyezte a hangsúlyt 12, ám ezek nem érhettek célt a monolitikus hatalomra törekv , majd hatalomra jutó ideológiai nézetekkel szemben. A szovjet típusú diktatúra kiépítésének kezdetével lényegében eld lt a mérleg nyelve a népkönyvtárak irányába. Ennek okát ismét az engedelmes polgárok nevelési szándékában kell keresnünk, de kétségtelenül hozzájárult az is, hogy a Szovjetunióban is ez a modell érvényesült; ezt kellett tehát hazánkban is követni. Ahhoz, hogy totális diktatúra kiépülhessen szükség volt a könyvek által nyújtott marxista, leninista ideológia terjesztésére, a könyvtárak Lenin által megfogalmazott pártosságára. E szempontok betartására és betartatására a public library modell nem lehetett alkalmas. Különösen az a felfogás nem illett a totális diktatúra nevelési elveiben, mely szerint könyvtárhasználó igényeit kell els sorban figyelembe venni, és a könyvtárnak, mint szolgáltató intézménynek kell működnie. Az 19ő2. évi miniszteri tanács határozata alapján a falvakban lév könyvtári e llátásról a helyi tanácsoknak kellett gondoskodnia. Következményként Magyarorsz ágon tömegével állították fel a falusi kiskönyvtárakat. Majd a kormány ezt követ intézkedéseinek hatására az ország tele lett falusi, járási, megyei, városi és szaksze rvezeti könyvtárakkal, melyek gyűjteményei továbbra sem biztosították a min ségi könyvtári ellátást. Állományuk kicsi és gyenge volt, az együttműködés kevéssé je llemezte ket, ha volt is köztük kooperáció, az is inkább a módszertani irányítást 11 Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés… Id.m..; U . „…ha könyvet nem adunk a nép kezébe… Id.m. 12 A rendeleti úton megalakult Országos Szabadművel dési Tanács az ország lakosainak kulturális összefogását és együttélését, valamint az iskolán kívüli szabadnevelést, a kulturális programok (kiállítások, felolvasó estek, diskurzusok) sokszínűségét és elérhet ségét tűzte ki célul. A mindezeknek helyet adó intézményben pedig a közkönyvtárakat látta. Sipos Anna Magdolna: „…ha könyvet nem adunk a nép kezébe… Id.m. 91 Fekete Rita jelentette.13 A diktatúra enyhülése és a tény, hogy ez a fajta könyvtári rendszer kiépítése nem megoldás min ségi könyvtári ellátásra, elvezetett ahhoz, hogy az 1960 -as években a könyvtáros szakma képvisel i körében ismét visszatértek a public library modellhez, és már alapjaiban akartak megválni a népkönyvtári modellt l. E szemléletmód-váltás vezetett az 1968-as, úgynevezett „public library”- csatához. Annak egyik vezéralakjaként Sallai Istvánt említi a szakirodalom, aki az els k között merte kimondani, hogy a népkönyvtártól gyökeresen el kell szakadni. A Békéscsabai Megyei Könyvtár Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács ül ésén olyan ötéves tervet vázolt fel, melyek között els pontként szerepelt, hogy a közkönyvtáraknak minden körülmények közt olyan általános és tudományos könyvtártípusnak kell lennie, amely képes kielégíteni a lakosság általános igényeit. Továbbá: javítani kell a prézens állományt, a folyóirat ellátást; megfelel tájékoztató, külön gyermek és ifjúsági részleggel kell rendelkeznie. 14 Ez a szemléletmód azonban ekkor még túl korai volt és túlságosan távol állt a politikai berendezkedés ideológiájától. A 70-es években már jól érzékelhet volt a világban bekövetkez változások j elenléte Magyarországon is. Ezek a változások f ként az információk rendkívüli mennyiségű gyarapodásából és differenciálódásából fakadtak. Megn tt a szakirod alom iránti érdekl dés, ennek fényében a könyvtárak nem halogathatták tovább a public library szemlélet el térbe kerülését. Fel- és egyben elismerték, hogy a könyvtáraknak komoly tájékoztatói szolgáltatás biztosítására kell törekedniük, aminek a felhasználók igényeihez kell igazodnia. 1976-ban született meg a 1ő. számú törvényerejű rendelet, melyben el ször jelenik meg a könyvtár szerepe szolgáltató i ntézményként nem pedig kizárólagosan népnevel ként. A törvényerejű rendelet szorgalmazta a szakirodalmi ellátás növelését és tájékoztatásának szerepét, a könyvtárak szolgáltatásainak korszerűsítését, valamint a hatékony együttműködést a könyvtári rendszer tagjai között. Meghatározta a könyvtári típusokat és azok feladatköreit, rendelkezett arról, hogy a felhasználó a könyvtári rendszer egészér l tájékoztatást kaphasson, a helyi könyvtárak közvetítsék a központi szolgáltatásokat a felhasználók felé. 15 A kutatás eredményei és a hasznosíthatósága A kutatásom meglehet sen hosszú utat járt be: a XIX. századi polgárosodás eredményeként létrejöv egyetemes változások az országok könyvtárpolitikáját is érintették, Sallai István: Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési iránya. (El terjesztés az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi június 19-i békéscsabai ülésére). In: Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 2ŐŐ-255 p. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00030/sallai_h.html 2012.03.02.; Futala Tibor: „Public library”- csata 1968-ban avagy el szó Sallai István Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési iránya c. OKDT-el terjesztésének kor- és szakmatörténeti dokumentumként való publikáláshoz. In: Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 240-243 p. http://epa.oszk.hu/ 00100/00143/00030/futala_h.html 2012.03.01. 14 Ugyanott. 15 Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés… Id.m..; U . „…ha könyvet nem adunk a nép kezébe… Id.m.; U . „…hogy az ország minden lakosa egyformán olvasnival óhoz jusson…” In: Koltai Zsuzsa (szerk): Kulturális valóságismeret és EKF 2010. 3ő éves a pécsi kultúraközvetít képzés. Tudományos konferencia és emlékülés. 2011. 444-454 p. [CDRom] 13 92 A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai? a két közkönyvtári modell közt kialakuló különbségek pedig az országok könyvtá rügyében is eltéréseket eredményeztek. Angliában és Amerikában hamar felismerték, hogy melyik úton kell elindulniuk. A public library modell jelentette a kiinduló pontot, a koncepcionális alapot; ezt követ en már szinte csak annak fejlesztésére és aktu alizálásra volt szükség. A szinte folyamatosnak nevezhet progresszív, a gazdag innováción alapuló fejl dés még ma is tart, bár ezeket az országokat sem kerülték, kerülik el azok a problémák, amelyek a nemzeti könyvtárügyükre is hatással lehetnek, ám ennek ellenére a szemlélet adott. Ezzel szemben Magyarországon folyamatos útkeresés állt és áll még fent ma is, így elmarad a biztos alapokon történ építkezés. Nem szándékunk, hogy mintegy versenyt kreáljunk a public library és a né pkönyvtári modell között, és f ként nem mondhatjuk azt, hogy az egyik jobb vagy rosszabb a másiknál, hiszen két különböz szemléletmódról beszélünk. Bár az ké tségkívül igaz, hogy a public library modell sokkal rugalmasabb, ezáltal sokkal kö nynyebben tart lépést a világban megjelen változásokkal. Talán éppen ebb l adódik, hogy az angolszász területeken és Skandináviában még ma is egyértelműen felfedezhetjük a XIX. századi public library modell ismertet jegyeit, valamint, hogy könyvtáraknak továbbra is fontos szerepük van az ország lakóinak életében. A kutatásomban én sem szerettem volna versenyhelyzetet kialakítani a három ország között, csupán azt vizsgáltam, amint azt a címben is olvashatjuk, hogy a szemlélet vagy a lehet ség korlátjai okozzák a különbséget az országok közkönyvt árai között. Az el feltevéseim és a kérdésekre kapott válaszok igazolták a hipotézisemet, mely szerint a két közkönyvtári modell hatásai ma is érzékelhet ek a könyvtárak szolgáltatásain és szemléletükön. Így megállapítható, hogy valóban érezhetjük a népkönyvtári modell szemléletéb l adódó sajátosságokat Magyarországon, azonban az is tény, hogy public library jegyei is jelen vannak. Ám még mindig azt t apasztalhatjuk, hogy a hazai könyvtárak szolgáltatásai inkább az iránymutatást, min tsem az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szemléletmódot képviselik. Talán nem vagyunk messze az igazságtól, legalábbis ezt igazolja kutatásunk, hogy ebben mi ntegy visszatükröz dik a népkönyvtári modell kialakulására és működésére ható aufklärizmus, ami amellett, hogy kétségtelenül megcélozta a közne velést, a tömegek műveltségi színvonalának fejlesztését, ám egyben nagyon szigorúan behatárolta annak tartalmát. Meghatározta: mit tanuljanak, mit tanulhatnak az emberek. Bár mára elhalványult a szemléletmód, mégis vizsgálódásom az igazolta, hogy több szempontból érezhet annak hatása. Például abban, hogy nem engedik hozzá a fe lhasználót a linkgyűjtemények alakításához; nem kérdezik, hogy melyik bibliográfi ára lenne szüksége digitálisan, hanem a könyvtárak, a könyvtárosok szubjektív dönt ései alapján végzik e munkát, továbbá – néhány példától eltekintve – a könyvajánlók nagyobb részének alakításában sem vehetnek részt a használók. E metódusokkal szemben – a szolgáltató könyvtár szemléletéb l következ en – felmerül a kérdés: ki dönti el, ki tudhatja pontosan, milyen ismeretanyagra van szükségük a felhasználóknak? Azáltal, hogy a felhasználó nem kap helyet és beleszólást ezeknek a szolgáltatások fejlesztésébe sem, úgy tűnik mintha a könyvtár a valósá gban mégsem lenne kíváncsi véleményükre, mintha fölöslegesen kérne iránymutatást a gyűjtemény fejlesztésébe, hiszen úgyis az intézmény tudja jobban, hogy mit akar az olvasó. Ezzel szemben Angliában és Amerikában megkönnyítik a saját munkáj ukat is azzal, hogy rábízzák az olvasókra a könyvek ajánlását. Ahhoz sem ragaszk odnak, hogy a felhasználók csak a könyvtárban vegyenek részt olvasói közösségekben, 93 Fekete Rita ellenkez leg, igyekeznek minél több online és hagyományos olvasókör elérhet ség eit is megadni, támogatni. Bár egyre több rendezvénynek és programnak adnak otthont a hazai könyvtárak még mindig nem kapnak elég szabadságot a felhasználók. Továbbra is nagyon sok a nemzeti irodalommal és történelemmel fűszerezett programok száma, vagyis az úgynevezett hagyományos kulturális értékek közvetítése áll a fókuszban, és alig találkozhatunk a mindennapi élettel, életvitellel kapcsolatos kultúra terjesztési szá ndékával. Fontos megemlíteni az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megp ályázható Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) jelent ségét, mely segítséget jelent a közkönyvtáraknak abban, hogy minél több programot biztosíthassanak a legszélesebb felhasználói körben. Azonban ne felejtsük el, hogy minden pályázat meghatározott címet visel, melyhez a programok kialakítása során alka lmazkodni kell. Ezáltal a könyvtáraknak széles, ám behatárolt körben kell mozogniuk. Ugyanakkor nem tagadható, hogy egyre több olyan példával találkozhatunk, melyek az angol közkönyvtárakban is népszerű szolgáltatások. Például Budapest és Nyíregyháza mellett Kecskeméten is működik a kölcsönözni kívánt dokumentumok házhoz szállítása, ugyanitt a Katona József Könyvtárban találkozhatunk a könyvtári egészségudvarral és a babák gondozására szánt külön helységgel. Az el bbi a könyvtár udvarában biztosít outfit kültéri sporteszközöket feln ttek és gyermekek számára egyaránt, míg utóbbi a kismamáknak teszi könnyebbé a könyvtárban eltö ltött id t. Az egy éven aluliaknak babaolvasófüzetet ajándékoz a könyvtár, valamint neveléssel kapcsolatos szakirodalmi ajánló bibliográfiát készítenek. Magyarországon másként értelmezik a világháló nyújtotta lehet ségek szerepét is. Vannak könyvtárak, amelyek kevés és gyakorta a mindennapokban lényegtelen információkat tesznek közzé. Ilyen például, amikor idézeteket és napi bölcsesség eket írnak ki oldalaikra. Gyakran egyáltalán nem biztosított, hogy minden szolgáltatás leírását könnyen elérhetjük az oldalon, ezen kívül rendkívül kevés azon szolgáltatások száma, melyekhez nem szükséges kimozdulni otthonról. Ugyanilyen, ha még nem nagyobb problémát jelent az online információközvetítéshez való hozzáállás, valamint a közösségi tudás beépítésének hiánya a szolgáltatások közé. Úgy tűnik ugyanis, hogy a hazai közkönyvtárak mintha elfelejtenének élni a web 2.0-ás alkalmazások adta lehet ségekkel, melyek amellett, hogy ingyenes információs forrás és közvetítés kiterjesztést jelenthetnének, remek kiegészít elemi lehetnének a könyvtárak tevékenységének. Sokan esnek abba a hibába, hogy regisztrálnak egy-egy közösségi oldalra, és azt hiszik máris közelebb kerültek nemcsak a beiratkozott használ óikhoz, hanem a közösségi oldal felhasználóihoz is. A közösségi oldalak valóban a kapcsolattartásra épülnek és fontosak, azonban ez önmagában közel sem jelenthet megoldást abban, hogy nagyobb közönséget nyerj enek. Tévesen él az a felfogás az itthoni könyvtárakban, hogy az internetre felkerül anyagok közül csak az lehet releváns, hiteles, amelyet könyvtárak és információs központok töltenek fel, jóllehet közismert, hogy az óvatosság indokolt. Mintha a magyar könyvtárak megfeledkeztek volna arról, hogy ma az interneten egy olyan létez mozgalom zajlik, amelynek els dleges alakítói és formálói maguk az emb erek, valamint az egyes témák gondozása köré szervez d csoportok, közösségek. E virtuális közösségek nagyon gyakran a társadalomtanult tagjai, akik megteremtik maguknak azt a virtuális teret a könyves blogok, webáruházak, közösségi oldalak, valamint egyéb művészeti témával és a világ kultúráival foglalkozó weboldalak formájában, ahol igényes keretek között osztják meg egymással tudásukat, élménye94 A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai? iket és tapasztalataikat. Külföldön jóval nyitottabbak arra, hogy ezeket az oldalakat kapcsolatba hozzák a közkönyvtárakkal. Ezt több féleképpen is megtehetik, például linkajánlóként teszik fel a honlapra, vagy maguk is felhasználóivá, tagjaivá válnak az oldalnak, esetleg saját maguk kezdeményezik a hasonló oldalak létrehozását a világhálón. Itthon a linkajánlók közt bújik meg egy-egy kevésbé ismert könyves blog címe, míg azok a blogok, melyeket közkönyvtárak építenek, több nyire csupán saját dokumentumaikat használják forrásanyagnak. Hasonló módon építette blogját például a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, ami médiatár ának az anyagait használta fel. Az angol helyismereti gyűjtemények kezelésének, gondozásának gyakorlata is alátámasztja azt az állításomat, mely szerint Magyarországon még nem eléggé kite rjedten, és más szemléletmóddal használják az internet adta lehet ségeket. Míg An gliában több városban eljutottak odáig, hogy a felhasználóval együtt végzi k a helyismereti gyűjtemény gyarapítását és feltárását, melyeket az interneten is közzétesznek, addig itthon a könyvtárosok szűk rétege dönti el, hogy mit érdemes digitalizálni a helyismereti anyagokból és mit nem. Ugyanakkor nemcsak a könyvtárak szolgáltatásaira volt hatással a népkönyvtári modell, hanem a könyvtár használóira is. Magyarországon a nyilvános könyvtárak létrejötte nem jelentette az ország teljes lakosságának felhasználói körét, ellenkez leg, jóval szűkebb volt e kör, mint az angolszász területeken. A polgárság és kés bb a munkásság sokáig nem volt rendszeres használója a közkönyvtáraknak, amikor pedig betértek a könyvtárakba, abban inkább kölcsönzésre alkalmas helyet láttak mintsem közösségi teret, rendezvényeket, ahol a város lakosainak jele nt s része együtt töltheti a szabadidejét. Az évek, évtizedek során kialakuló élmények más és más igényeket eredményeztek a magyar felhasználókban, ezáltal más jelent séget nyert számukra a könyvtárak szerepe. Mivel az emberek nem igazán ismerték a könyvtár közösségépít , valamint a rekreációs lehet ségeit, hiszen gyakran a könyvtárak nem is kínáltak ilyeneket, így nem is tudtak élni azzal, hogy aktív részesei legyenek a könyvtárak és szolgáltatásaik fejlesztésének. Így az sem meglep , hogy a könyvtárakat rendszeresen használók szűk köre ma, az interneten sem tud kialakítani virtuális közösségeke. Véleményünk szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy elenyész azok száma, akik szívesen használják a közkönyvtárak online platformjait, így az aktivitásuk is kevés ahhoz, hogy valódi virtuális felhasználó közösség alakuljon ki. Még akkor is, ha néhány könyvtár, mint a F városi Szabó Ervin Könyvtár és a nyí regyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár megpróbálnak könyves blogokat fenntartani. A kutatás azt is bizonyította, hogy kétségkívül sokat számít az országok közt fennálló jelent s gazdasági, társadalmi különbség, mégsem kizárólag ez befolyásolja az adott társadalom könyvtárhasználati szokásait. A könyvtáraknak meg kell tanu lniuk használni a marketing eszközeit a maguk és a szolgáltatásaik népszerűsítésege végett, valamint igényt kell teremteniük a polgárságban a könyvtárhasználatra. A tanulmány újszerű szemszögb l vizsgálja a közkönyvtárak szolgáltatásait, bár a múlt ismeretei alapján kutattam a jelenkor problémáit, mégsem jelent elavult megközelítést. Hiszen a könyvtárügyi eseményeket látva is tapasztalhatjuk, hogy valójában a magyar könyvtáros szakma képvisel i sem voltak és ma sincsenek maradéktalanul megelégedve a hazai közkönyvtárügy működési mechanizmusával, a szolgáltatások min ségével. 95 Fekete Rita A két közkönyvtári modell szemléleti sajátosságai sokkal többet jelentettek puszta irányelveknél, hiszen gyakran ezek jóval er sebben határozták meg az ország könyvtárpolitikáját és a társadalom könyvtárról alkotott véleményét. A kutatás hasznosíthatósága abban rejlik, hogy az eredményekb l levonható konzekvenciák alapján felismerjük: milyen szemléletmód szerint akarjuk és tudjuk alakítani a hazai kö zkönyvtárügyet. Képesek vagyunk-e egy új szemléletmódot magunkévá tenni, képviselni, amit nem er ltetünk magunkra, és amit a hosszútávon megtérül eredmények fognak jellemezni. Vagy nem veszünk tudomást róla és meghagyjuk azt az embere kben él képet, miszerint a könyvtár nem több az emberi ismeretanyagot magában foglaló dokumentumok gyűjt - és kölcsönz helyénél. Bibliográfia Könyv, könyvrészlet, tanulmány A Library Policy for Europe : Wiener Erklärung. EBLIDA – NAPLE Forum 2009. http://conference.bvoe.at/docs/Vienna_Declaration_Deutsch_final_hp.pdf (2012. 12. 19. ) Ferenczi Zoltán: A könyvtártan alapvonalai. Bp.: Athenaeum, 1903. 2Ő0 p. Digitalizált változata elérhet a http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/?p=3146 URL címen keresztül (2012.02.06.) Council of Europe – EBLIDA : Guidelines on Library Legislation and Policy in Europe. Strasbourg, EBLIDA, 2000. Leitner, Gerald: „A Library Policy for Europe”. Bericht zur Internationalen Bibliothekskonferenz. 2009. http://publikationen.bvoe.at/perspektiven/bp2_09/s2-7.pdf (2012. 12. 20.) Sallai István: Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési iránya : El terjesztés az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi június 19-i békéscsabai ülésére. In: Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 2ŐŐ-255. p. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00030/sallai_h.html (2012.03.02.) Sipos Anna Magdolna: A Magyar Könyvszemlét l Ferenczi könyvtártanáig. A magyar könyvtári szakirodalom hivatkozásainak és szakirodalmi szemlézésének vizsgálata a magyar könyvtárügy kialakulásának évtizedeiben, 1876-1920-ig. Kézirat. 2012. 13. p. Sipos Anna Magdolna: Egységesül Európában egységes könyvtárügy : Az Európai integr áció és a könyvtárak jogi szabályozása. El adás a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43. Vándorgyűlés (Tanulás, tudás, műveltség – Könyvtárosok a jöv szolgálatban) Jogi Szekciójában 2011. július 1ő-én http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/node/754 (2011.07.15.) Sipos Anna Magdolna: „…ha könyvet nem adunk a nép kezébe, nem képes magát tovább művelni…” In: Németh Balázs (szerk.): Andragógiai kutatások és fejlesztések : Tisztelg tanulmánykötet Koltai Dénes egyetemi tanár tudományszervez i és kutatói munkássága el tt. Pécs: PTE FEEK, 2012. 303- 314. p. Sipos Anna Magdolna: „…hogy az ország minden lakosa egyformán olvasnivalóhoz ju sson…” In: Koltai Zsuzsa (szerk): Kulturális valóságismeret és EKF 2010 : 3ő éves a pécsi kultúraközvetít képzés. Tudományos konferencia és emlékülés. 2011. ŐŐŐ-454. p. [CDRom] Sipos Anna Magdolna:”…hogy eljuthasson a művel dés legels eszköze, a jó könyv minden magyarhoz, aki olvasni tud és olvasni szeretne.” In: Sipos Anna Magdolna, Zalay Szabolcs, Mészárosné Szentirányi Zita (szerk.): A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa. Tanulmánykötet a 6ő éves Agárdi Péter tiszteletére. Pécs: PTE-FEEK, 2011. 231-266. p. Folyóiratcikkek, id szaki kiadványokban közzétett írások Ferenczi Zoltán: A nép – és városi közkönyvtárakról. In: Múzeumi és Könyvtári Értesít (1907-1918) 1907. 1. füzet 13-18. p. Digitalizált változata elérhet a http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/?p=2927 URL címen keresztül (2012.02.08.) 96 A szemléletmód vagy a lehetőségek korlátjai? Ferenczi Zoltán: A népkönyvtárak nemei. In: Múzeumi és Könyvtári Értesít (1907-1918) 1907. 3-Ő. füzet 1őő-163. p. Digitalizált változata elérhet a http://digitalia.tudaskozpontpecs.hu/?p=2927 URL címen keresztül (2012.02.09.) Ferenczi Zoltán: Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, ezek szervezése és az eseteli könyvtárak kérdése. In: Az 1907. évi szabadtanítási kongresszus naplója. Bp.-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 1997. 3ő2-379. p. Futala Tibor: „Public library”- csata 1968-ban avagy el szó Sallai István Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési iránya c. OKDT-el terjesztésének kor- és szakmatörténeti dokumentumként való publikáláshoz. In: Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 2Ő0 -243. p. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00030/futala_h.html (2012.03.01.) Katsányi Sándor: Párhuzamos életrajzok. Gulyás Pál, Szabó Ervin és a korszerű közkönyvtár gondolatának kibontakozása. In: Könyvtári Figyel Ő1. évf. 199ő. 2. sz. 199 -209. p. http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1995/2/katsanyi_h.html (2011.07.20) Leitner, Gerald: Könyvtári törvények Európában – közös európai könyvtárpolitika kialakítása felé. In: Könyvtári Figyel őŐ. évf. 2008. 3. sz. ŐŐ7-480. p. Leitner, Gerald: Für eine europäische Bibliothekspolitik. Bericht zur Internationalen Bibliothekskonferenz „A Library Policy for Europe“. In: Bibliothek : Forschung und Praxis. Wien. 33. évf. 2009. 3. sz. 37ő-378. p. Sallai István: Közművel dési könyvtárügyünk fejl dési iránya. (El terjesztés az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi június 19-i békéscsabai ülésére). In: Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 2ŐŐ-255. p. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00030/sallai_h.htm l (2012.03.02.) Schleihagen, Barbara: Bibliotheksgesetze in Europa : Mittel politischer Steuerung und Gestaltung. In: Bibliothek : Forschung und Praxis 32. évf. 2008. 1. sz. 14-20. p. Sonnevend Péter: A könyvtár és az olvasó szövetsége. In: Könyvtári Figyel őő. évf. 2009. Ő. sz. 726-730. p. Sonnevend Péter: Az angolszász közkönyvtár létrejötte. Az 18ő0-es törvény születése és végrehajtása. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12. évf. 2003. 11. sz. 37-54. p. http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0311/sonne.html (2011.07.22.) Tóth Gyula: Áttörések. A public library megjelenése, els térhódítása Magyarországon. In: Könyvtári Figyel Őő. évf. 1999. 2. sz. 223-235. p. 97 Ilácsa Szabina I LÁCSA S ZABINA A könyvtári katalogizálás megújulásának lehet ségei Napjaink egyik nagy kihívása az információkezelés területén az egységesítés, amely segítségével megvalósítható az adatintegráció a különböz információ -el állító felek között. Rengeteg mennyiségű információ található a könyvtárak webes katalógusa iban, de ezek a rekordok jórészt egymástól és a web többi részét l elzártan léteznek a weben. Ez az elzártság azt eredményezi, hogy a könyvtári katalógusok nem tudják kihasználni mindazokat a lehet ségeket, amit az Internet és a web jelenlegi technikai fejlettségünkön nyújtani tud. A könyvtári információ leírási szabványaink frissességüket tekintve elég félo ldalas képet mutatnak. Vannak nagyon friss és modern katalogizálási szabványaink (Például az elektronikus dokumentumok leírására), de a hagyományosabb dokume ntumtípusokat leíró szabványaink ennél jóval régebbiek. A koruk önmagában még nem probléma, hiszen egy szabvány lényege, hogy állandóságot biztosítson. A pro bléma az, hogy ezek a szabványok a cédulakatalógusos id kb l származnak. Megalkotásukkor a cédulakatalógus mint formátum leghatékonyabb kihasználására tör ekedtek. Ez a technológiai keret mára megváltozott. Ma már nem korlátoz minket, hogy a bibliográfiai rekordnak rá kell férnie egy szabványos cédulára. A technikai lehet ségek azt is megengednék, hogy bármely adatelem kereshet legyen. Mivel ez akkoriban még elképzelhetetlennek tűnt, a cédulakatalógus kori bibliográfiai leírási szabványok az adatelemek és a hozzáférési pontok megállapításánál valamif éle „azonosítási minimumra” törekedtek. Csak azokat az adatelemeket írták le, amit feltétlenül szükségesnek tartottak az adott dokumentum egyértelmű azonosításához. Ez nem feltétlenül azonos az érdekl désre számot tartó adatelemek halmazával. A probléma, amire oda kell figyelni az a felhasználó és az információs igénye és keresési metódusa. Régebben a katalógusra egyfajta leltárkönyvként tekintettek, nem pedig mint a tájékoztató munka fontos eszközére. Az MSZ 3423/1-83 definíciója szerint a leíró katalógus valamely könyvtár állományában lév (valamely bibliográfiában regisztrált) dokumentumok betűrendbe sorolt bibliográfiai tételeinek összessége. A leíró katalógus alapján megállapítható, hogy egy bizonyos dokumentum, amely − szerz je és címe alapján − ha a szerz t a dokumentum nem nevezi meg, csak címe alapján, vagy − ha a szerz és a cím nem alkalmas, vagy nem elegend a dokumentum azonosításához, valamely más, a címet helyettesíthet adat alapján ismerhet fel, megvan-e a könyvtárban. Ami nyilvánvaló ebb l az idézetb l, hogy az MSZ a dokumentumot helyezi a középpontba és arról szolgáltat annak azonosításához szükséges információt. Az is kiolvasható bel le, hogy az általa feltételezett katalógushasználó pontosan tudja, 98 A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei hogy melyik dokumentum(ok) kell(enek) neki és csak arra kíváncsi, hogy ez(ek) megvan(nak)-e a könyvtár állományában. A böngészést – mint információkeres taktikát – nem támogatja, igaz akkoriban még nem ez volt az els dleges stratégia. A webes keres motorok alapvet en átfo rmálták az emberek információkeresési szokásait. Hozzászoktatták ket, hogy a weben hiperlinkeken keresztül navigálnak a tartalmak között és ezt szeretnék megvalósítani a katalógusrekordok között is. Ehhez viszont az kell könyvtári részr l, hogy a katalógus rekordjainkat minél több szempont alapján kapcsoljuk össze. A felhasználó ahhoz is hozzászokott a webes keresés alkalmával, hogy egyszerre rengeteg tart alomban keres. Neki az információra van szüksége és nem fontos számára, hogy ho nnan kapja meg. Ezért fontos, hogy a könyvtári rekordok olyan szerkezetűek legyenek, hogy könnyen integrálni lehessen más nagyobb rendszerekbe, amivel lehet vé tesszük a felhasználónak a több forrásban való egyidejű keresést. Ez az egységesítés nagyban múlik a katalogizáló szabványon is. Jelenleg vannak könyvtári területen közös katalógusaink, de csak és kizárólag könyvtári résztvev kkel. Azt a célt kellene kitűzni, hogy egy minden tartalomszolgáltató intézmény tartalmait kezelni tudó adatbázist építsünk ki, vagy legalábbis egy közös keres felületet a külö nböz adatbázisokhoz. Ehhez viszont el bb ki kell dolgozni egy olyan szabványt és egy olyan formátumot, ami képes rá, hogy minden lehetséges formában létez a legkülönfélébb helyekr l származó tartalmakat/forrásokat/dokumentumokat leírjunk és megjelení tsünk a segítségével. Valamint az is fontos, hogy ezek az adatok olyan formában kerüljenek rögzítésre, hogy aztán egy másik fél könnyen újrafelhasználhassa ket. A következ kben azt fogom áttekinteni, hogy milyen elméleti modellek és tec hnológiai megoldások lehetnek segítségünkre egy ilyen szabvány és formátum kidolgozásában. A régi elméleti keretek A bibliográfiai leírás egységesítése nem új keletű elképezés, de az els valóban sz ámottev hatást kiváltó kezdeményezés a múlt századig váratott magára. A Párizsi Alapelvek néven ismertté vált keretrendszert az 1961-es International Conference on Cataloguing Principles konferencián elfogadott ajánlásokból alakították ki. A konf erencia legfontosabb eredményeinek a következ ket tekinthetjük: 1.) A katalogizálás alapelveinek, a leíró katalógus funkcióinak (és a funkciók érvényesülését biztosító eszközöknek) a meghatározása. 2.) egységesített besorolási adatok (személynevek, testületek, címek) megválasztására és közlésmódjára (címfej, rendszó) vonatozó legfontosabb szab ályok megfogalmazása.1 Az 1969-es koppenhágai International Meeting of Cataloguing Experts konferencián határozatként fogadták el, hogy a Párizsi Alapelveken túlmutatóan nem csak a tárgyi besorolásokat kell egységesíteni, hanem a bibliográfiai leírások formáját és tartalmát is. Ebb l a határozatból fejl dött ki az ISBD (= International Standard Bibliographic Description azaz Nemzetközi szabályos bibliográfiai leírás) program. Erre a programra azért volt szükség, mert ugyan a Párizsi Alapelvek megindított Horváth Tibor, Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Feltárás és visszak eresés. Budapest, Osiris. 2001. 23Ő.p. 1 99 Ilácsa Szabina egyfajta egységesítést, de szimplán a katalógus funkcióinak meghatározása és a besorolási adatok egységesítése nem eredményez intézmények között kicserélhet , nyelvi korlátok ellenére értelmezhet bibliográfiai rekordokat, amiket aztán könnyen lehet géppel olvasható formátumba konvertálni úgy, hogy megmaradjanak kompatibilisnek. Az ISDB a bibliográfiai leírások tartamára és formájára dolgoztak ki szab ályokat. A program olyan sikeres volt, hogy az ISBD-k a nemzeti bibliográfiai központok általános szabályzataivá váltak világszerte.2 A Párizsi Alapelvek és az ISBD megfelel en er s alapokat nyújtott ahhoz, hogy az 1973-as grenoble-i IFLA konferencián meghirdetett UBC (Universal Bibliographic Control – Egyetemes bibliográfiai számbavétel) program – bár kitűzött végcélt, a világbibliográfiát nem sikerült megvalósítani – ezidáig a legsikeresebb a világ dokumentumtermését regisztrálni kívánó kezdeményezések közül. A UBC a világbibliográfiát a nemzeti bibliográfiákon keresztül tartotta megvalósíth atónak. Ugyanis, ha az egyes országok a saját dokumentumtermésüket a teljesség igényével feldolgozzák és ezek rekordjait a nemzetközi szabványoknak megfelel en készítik el és teszik közzé, akkor a végeredményként a világ teljes dokumentumte rmése rögzítve lesz. 3 Az új elméleti keretek kialakulása A Párizsi Alapelvek a saját korának – a cédulakatalógusok id szakának – a terméke. Így szükségszerűen nem tér ki olyan fontos dolgokra, amelyek a jelenlegi OPAC-os korunkban a katalogizálás egységesítésének f akadályait képzik. Az IFLA ezért indítványozta a Párizsi Alapelvek felülvizsgálatát, hogy a mai digitális környezetre tartalmazzon el írásokat. A konferenciát 2003-ban Frankfurtban tartották. Ezek az új el írások nem leváltják az Alapelveket, csupán kiegészítik azokat. Az ajánlásokban szólnak mindenféle dokumentumtípusról, a tétel megválasztásról, tételformáról stb. A tervezet alapelvei a következ ket foglalják magukba: 1.) Alkalmazási terület 2.) Entitások, ismérvek és kapcsolatok 3.) A katalógus funkciói 4.) Bibliográfiai leírás 5.) Hozzáférési pontok 6.) Besorolási rekordok 7.) A keresési lehet ségek alapjai Ezek az alapelvek egyrészt a régi bevált katalogizálási rendszerekre (Cutter), másrészt az IFLA által kidolgozott koncepcionális modellekre épülnek (FRBR, FRAD). Az itt lefektetett alapelveket azzal a szándékkal fogalmazták meg, hogy útmutatóul szolgáljanak katalogizálási szabályzatok kidolgozásához. Bibliográfiai és bes orolási rekordokra, valamint jelenlegi könyvtári katalógusokra vonatkoznak. Az ala p- John Byrum: Az ISBD-k születése és újjászületése: a nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás szabályzatainak kidolgozására és revíziójára kialakított munkafolyamatok és eljárások. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2001. 11.sz. 458-459 p. 3 Dippold Péter: A nemzeti bibliográfiák gyűjt köre, avagy elérhet -e a teljesség?. In: Könyvtári Figyel . 2006. 2.sz. 261-268 p. 2 100 A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei elvek könyvtárak, levéltárak, múzeumok és más közösségek által létrehozott bibl iográfiákra és adatfájlokra egyaránt alkalmazhatók. 4 Az FRBR modell Az IFLA 1998-ban jelentette meg a Bibliográfiai rekordok funkcionális követelményei (Functional Requirement of Bibliographic records) című tanulmányát. A tanu lmánynak két alapvet célja volt. Az els , hogy világosan meghatározott, strukturált szerkezetbe foglalja a bibliográfiai rekordokban leírt adatokat, a rekordokat haszn álók igényeinek megfelel en. A második cél, ajánlás kidolgozása a nemzeti bibliogr áfiai ügynökségek által készített rekordok alapszintű funkcionalitására. 5 A modell felvázolásakor a felhasználó által a keresési folyamat során megolda ndó feladatokból indultak ki. Bibliográfiai adatok keresésekor a felhasználó feladatainak a find-identify-select-obtain (megtalálni-azonosítani-kiválasztani-megszerezni) négyest határozták meg. − megtalálni a használó keres kérdésében megfogalmazott kritériumoknak megfelel dokumentumokat a használt adatok alapján (pl. a keresés során valamennyi dokumentumot adott tárgykörben; egy konkrét címen kiadott és k atalogizált dokumentumot); − azonosítani a megtalált entitást a kapott adatok alapján (pl. meggy z dni a rról, hogy a rekordban leírt dokumentum megegyezik a használó által keresettel, illetve megkülönböztetni egymástól az azonos címen leírtakat); − kiválasztani a használó kívánságának megfelel entitást a használt adatok alapján (pl. kiválasztani a használó által ismert nyelvnek megfelel szöv eget, vagy az olyan számítógépes programot, amely megfelel a használó hardver és operációs rendszerkövetelményeinek; − hozzájutni a leírt entitáshoz vagy megszerezni azt a használt adatok alapján (pl. a kiadvány megrendelése, a könyvtár állományában lév kö nyv kölcsönzése vagy távoli számítógépben tárolt elektronikus dokumentumhoz való o nline hozzáférés).6 A használói feladatokból kiindulva határozták meg az egyes dokumentumok k ülönböz vetületeit, amik a használót érdekelhetik. Ez alapján entitásokat alakít ottak ki, melyeket aztán csoportokba soroltak. Ahogy az az 1. ábrán is látható, az els entitáscsoportba (szellemi vagy művészi alkotás entitásai) tartoznak a mű, kifejezési forma, megjelenési forma és a példány. A második entitáscsoportba tartozik a személy és a testület. A harmadik entitáscsoportba pedig a fogalom, tárgy, esemény, hely négyes tartozik. A modellben minden entitáshoz kapcsolódnak attribútumok is, ezek a tulajdonképpeni bibliográfiai leírás során leírt adatelemek. Nyilatkozat a nemzetközi katalogizálási alapelvekr l - Az IFLA szakért k 1. Tanácskozása által elfogadott tervezet a Nemzetközi Katalogizálási Szabályzatról 2003 Frankfurt, Németo rszág - A „Statement of International Cataloguing Principles” magyar fordítása http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/3/nyilatkozat.html (2013-06-06) 5 A bibliográfiai tételek funkcionális követelményei http://www.ifla.org/files/assets/ cataloguing/frbr/frbr-hu.pdf (2013-06-06) 6 A bibliográfiai tételek funkcionális követelményei http://www.ifla.org/files/ assets/cataloguing/frbr/frbr-hu.pdf (2013-06-06) 4 101 Ilácsa Szabina Az els entitáscsoport els entitása a mű, ami nem más, mint egy önálló szellemi vagy művészi alkotás. A mű egy elvont fogalomként jelenik meg a modellben, nem lehet hozzá egy a valóságban létez anyagi tárgyat kapcsolni. A szövegvariáns, fo rdítás nem tekinthet külön műnek, csak ugyanazon mű változatának. Új műr l akkor beszélhetünk, ha az eredeti művön történt változás jelent s mértékű önálló er befe ktetést kívánt meg. Például az átiratok, adaptációk és a paródiák már önálló műve knek tekintend k. A műnek a következ ismérvei lehetnek: − a mű címe, − típusa (pl.: regény, térkép, szonáta stb), − keletkezésének ideje, − a mű környezete, összefüggése (történelmi, társadalmi, szellemi, művészi vagy más környezet, illetve összefüggés, amelyben a mű létrejött), − célközönsége. (pl.: korosztály, képzettségi szint stb.). Az els csoport második entitása a kifejezési forma. A kifejezési forma az a sajátos megjelenési vagy művészi forma, amelyet a mű minden egyes alkalommal felvesz, amikor megvalósításra kerül. Fordítás, hangoskönyv-változat mind egyazon mű más-más kifejezési formája. A kifejezési forma ismérvei közül néhány: − a kifejezési forma címe, − nyelve, − változtathatósága (a kifejezési forma szellemi vagy művészi tartalmát várhatóan felül fogják vizsgálni (pl. valamely ideiglenes jelentés vagy terveze t, valamely címjegyzék, amely rendszeres felújításra vár.) 1.ábra FRBR entitáscsoportok Az entitáscsoport harmadik entitása a megjelenési forma. A megjelenési forma a kifejezési forma valamilyen fizikai megtestesülése. Ez az entitás fedi le a különböz kiadások és dokumentumtípusokat. Új megjelenési forma akkor keletkezik, ha az el állítási folyamat a mű fizikai formájában változást idéz el . A megjelenési formát ismérvei közül néhány: − kiadó, − fizikai hordozó (pl.: papír, fa, műanyag, fém), 102 A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei − megjelenési forma azonosítója (pl.: ISBN). Az entitáscsoport negyedik eleme a példány. A példány a megjelenési forma egy darabja. Egy valóságos kézzel fogható tárgy. A példányt egyértelműen azonosító ismérvek a következ k: − példányazonosító, − jelölések/ajánlások (dedikáció), − a példány állapota, − a példány hozzáférési korlátai. A második csoportban lév entitások (személy, testület) az els csoport entitás ainak szellemi vagy művészi tartalmáért, fizikai megvalósításáért, terjesztéséért vagy meg rzéséért felel sek. A személy entitás ismérvei közé tartoznak például: − a személy neve, − a személyre jellemz dátumok, − a személynek adományozott címek, − a személyhez köt d egyéb megnevezések. A testület ismérvei közé tartoznak: − a testület neve, − a testülethez kapcsolódó szám, − a testülethez kapcsolt hely, − a testülethez kapcsolt dátum, − a testülethez kapcsolt egyéb megjelölés. A harmadik entitáscsoportba azok az entitások tartoznak, melyek egy mű tárgyai lehetnek. A csoport elemei: fogalom, tárgy, esemény, hely. Fogalom alatt elvont fogalmakat értünk, tárgyak alatt él vagy élettelen anyagi dolgokat, az események alatt cselekményeket és eseteket (történelmi események, korszakok stb), a helyek pedig valóságos, vagy képzeletbeli helyszínek. A harmadik entitáscsoport tagjaihoz csak egy-egy ismérv tartozik. Ezek a fogalom megnevezése, tárgy megnevezése, esemény megnevezése és a hely megnevezése. Az els entitáscsoporton belül az entitások között hierarchikus kapcsolat áll fenn. Valamely mű egy vagy több kifejezési formában valósulhat meg. Egy kifeje zési forma egy és csakis egy műnek a megnyilvánulása lehet. Valamely kifejezési forma megtestesülhet egy vagy több megjelenési formában. Egy megjelenési forma megtestesíthet egy vagy több kifejezési formát. Egy megjelenési formát egy vagy több példány szemléltethet, egy példány azonban egy és csakis egy megjelenési formát. Az els és a második entitáscsoport tagjai között „felel sség-kapcsolatok” vázolhatók fel. Egy művet létrehozhat egy vagy több személy, illetve egy vagy több testület. Egy személy vagy egy testület viszont egy vagy több művet is létrehozhat. Ehhez hasonlóan alakul a kapcsolat a csoport többi tagja és a személy illetve testület entitás között, annyi különbséggel, hogy adott esetben megvalósítói, el állítói vagy tulajdonosi kapcsolat áll fenn. A harmadik entitáscsoport és a mű közötti kapcsolatok a következ képpen al akulnak. Valamely műnek tárgya egy vagy több fogalom, tárgy, esemény, vagy hely lehet. Ugyanúgy valamely fogalom, tárgy, esemény vagy hely egy vagy több mű tárgya is lehet. 103 Ilácsa Szabina A FRAD modell A FRAD azaz Functional Requirement for Authority Data szintén az IFLA konce pcionális modellje. A FRAD az FRBR-t egészíti ki, mivel az FRBR nem foglalkozik a hozzáférési pontok kérdésével. Változás az FRBR-hez képest, hogy a felhasználói feladatok megváltoztak, hiszen itt most nem a bibliográfiai rekordok közötti navig álás szempontjából nézzük a használói feladatokat, hanem a hozzáférési pontok k özötti eligazodás szemszögéb l. A megváltozott használói feladatok a következ k: – Megtalálni, azaz információt találni az entitásról és az entitáshoz kapcsolódó forrásról. – Azonosítani, azaz meger síteni, hogy a használó által leírt entitás megfelel a keresett entitásnak, vagy elkülöníteni két vagy több hasonló nevű entitást. – Tisztázni, azaz tisztázni a különbséget két vagy több hasonló entitás között, vagy tisztázni a kapcsolatot a leírt entitás és a név között, amin az adott entitás ismert. – Megérteni, azaz megérteni, hogy miért egy adott név-cím vagy név-, vagy címforma került kiválasztásra az entitás preferált nevének vagy címének. A FRAD szerkezetét tekintve hasonló az FRBR modellhez. Szerepel benne mind a 10 FRBR entitás, de most nem mint a bibliográfiai leírás entitásai, hanem mint hozzáférési pontok. A modellben szintén 3 entitáscsoportot különíthetünk el. Ahogy az a 2. ábrán is látszik, az els entitáscsoportot a 10 FRBR entitás alkotja kiegészítve a család entitással. A modell fókuszában maga a mű áll, az összes többi entitás a művel való kapcsolatában érdekes számunkra, más szavakkal ezek az entitások a mű tárgyi hozzáférési pontjai. 2. ábra FRAD entitáscsoportok Ami az entitások ismérveit illeti, meghagyták az FRBR-ben felvázolt entitások ismérveit és kiegészítették ket. Például a személy entitás ismérveinél megtartották a személy neve, a személyre jellemz dátumok, a személynek adomán yozott címek illetve a személyhez köt d egyéb megnevezések. Kiegészítésként pedig hozzáadták a személy neme, születés helye, elhalálozás helye, ország, lakhely, munkahely, sze r- 104 A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei vezeti tagság, cím, alkotótevékenység során használt nyelv, foglalkozás, életra jz ismérveket. A második entitáscsoportot a név és az azonosító alkotják, amin az els entitá scsoport tagjai ismertek. Ez a két entitás is jelen van az FRBR modellben, de míg ott attribútumokként jelentek meg, itt entitásoknak tekintjük ket. Egy entitás t öbb néven is ismert lehet, és egy nevet több entitás is viselhet. Egy entitáshoz több azon osító is tartozhat, de egy azonosítóhoz csak egy entitás kapcsolható. A harmadik entitáscsoportba tartoznak az egységesített hozzáférési pont, a sz abályzat és a bibliográfiai ügynökség. Az egységesített hozzáférési pontok az els csoport entitásainak nevének és azonosítóinak felhasználásával készülnek. Ezeket egy bibliográfiai ügynökség által létrehozott szabályzat szerint készítik. Egy sz abályzat felhasználásával több hozzáférési pont is készíthet , míg egy adott hozzáférési pontot, csak egy adott szabályzat szerint lehet elkészíteni. 7 Amint azt láthatjuk se az FRBR se a FRAD modell nem hoz radikálisan újat. A bennük szerepl entitások és attribútumok tulajdonképpen mindegyike ismert volt már a katalogizálásban. Ami miatt mégis szükséges volt ezeket a modelleket mega lkotni az az, hogy az adatelemek közti összefüggések ugyan a katalogizáló szake mber számára teljesen egyértelműek voltak, de nem létezett egy olyan összefog laló munka, amely alapján adatmodellt lehetett volna kidolgozni, így a kapcsolatok struktúrája elveszett a gépi katalogizálás/visszakeresés során. A számítógépes pro gramoknak ugyanis adatmodellre van szükségük ahhoz, hogy kezelni tudják ezeket – az emberi intelligencia számára evidens – kapcsolatokat. A webes keresés problémái és megoldási kísérletei: a szemantikus web Az, hogy a számítógépes programok nem képesek kezelni az összefüggéseket, nem csak a könyvtári környezetben hátráltatja a keresést. A webes kereséskor ugyanezekkel a problémákkal találkozhatunk, s t még halmozottabban. Míg a könyvtár egységesített adatokkal dolgozik, így annak megállapítása, hogy a találati halmazban mely elemek tartoznak a jogász Szabó Andráshoz, melyek az irodalom és egyházt örténész Szabó Andráshoz, melyek a zenész Szabó Andráshoz és így tovább viszon ylag egyszerűnek mondható. A weben viszont nincs ilyesfajta egységesítés. Ha Szabó Andrásra keresünk például a Google-ben, a ránk zúdított milliós nagyságrendű találat közül akarjuk kiválasztani például mindent ami, a zenész Szabó Andrással fo glalkozik már nem lesz ilyen egyszerű dolgunk. Az sem mozdít minket el re, ha a keres kérdésünket kib vítjük Szabó András zenész-re, ugyanis a keres motorok működése szerint, ha az oldal nem tartalmazza a keresett szavak mindegyikét, akkor nem kerül bele a találati halmazba. Pedig könnyen el fordulhat, hogy egy releváns forrás Szabó Andrásra csak hegedűsként hivatkozik. Ilyenkor ez a forrás elveszik számunkra, mivel a keres algoritmus nem tudja levonni azt a következtetést, hogy az, aki hegedűs, az egyben zenész is. A web-fejleszt ket régóta foglalkoztatja ez a probléma. A szemantikus web e lképzelést el ször Tim Berners-Lee fogalmazta meg 2001-ben. „A szemantikus web nem egy különálló web, csupán a már meglév kiterjesztése, ahol az információhoz jól meghatározott jelentést társítunk, mellyel jobb ember – 7 Functional Requirements for Authority Data. http://www.library.illinois.edu/cam/rda/files/ FRAD.pdf (2013-06-06) 105 Ilácsa Szabina számítógép együttműködést teszünk lehet vé. Már megtettük az els lépéseket, hogy a szemantikus webet belesz jük a már létez web struktúrájába. A közeli jöv ben ezek a fejlesztések új funkciókat tesznek majd lehet vé, ahogy a gépek egyre inkább képesek lesznek feldolgozni és „megérteni” az adatokat, amelyeket jelenleg csak megjeleníteni képesek.” 8 A W3C szemantikus web alatt az alábbi fogalmat érti: „a szemantikus web módszerek és technológiák összessége, melyek segítségével elérhet vé tehetjük a gépek számára az interneten található információk jelentését, szemantikáját.” Ahhoz, hogy a fenti célok elérhet vé váljanak, a legfontosabb dolog, hogy képesek legyünk definiálni és leírni a webes er források/adatok közötti kapcsolatot. Ez kicsit más, mint a hiperlinkek jelenlegi használata, amikkel egy oldalt kapcsolunk egy másikhoz, a hiperlinkek egy kapcsolatot definiálnak a jelenlegi weboldal és a céloldal között. Egy nagyon fontos különbség a hiperlink és a szemantikus web k özött, hogy az utóbbinál ilyesféle kapcsolatot lehet definiálni két bármilyen forrás között, nincs értelme a jelenlegi weboldal fogalmának ebben a környezetben. Egy másik fontos különbség, hogy a definiált kapcsolat (maga a link) is el van nevezve, míg a hagyományos linkeknél nem ez a helyzet így a szerepük leredukálódik az emberi használatra. A fent említett kapcsolatok definiálása lehet vé tesz számunkra egy jobb és automatikusan működ adatcserét. Az RDF (Resource Despription Framework) ami a szemantikus web alapköve, ennek az adatcserének a megvalósításához ad egy formális keretet. 9 3. ábra A szemantikus web fontos alapköve az RDF (Resource Description Framework – forrás leíró keretrendszer). Az RDF úgynevezett tripletekb l áll. A triplet részei a szubjektum, a predikátum és az objektum. Ezek megfelelnek egy hagyományos te rmészetes nyelvi mondat alany-állítmány-tárgy felépítésének. Az RFD tripletet a 3. ábrán látható módon szokás általában szemléltetni. 10 Mindegyik „mondatrész” lehet ember által olvasható természetes nyelvű kara ktersorozat (literál), de ez általában csak szemléltetés céljából használatos, mivel a literálokat a programok nem értik. Így a gyakorlatban működ RDF tripleteknél a 8 Tim Berners-Lee - James Hendler - Ora Lassila: The Semantic Web http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=the-semantic-web&page=2 (2013-06-06) 9 W3C Semantic Web / Frequently Asked Questions / 1.3. What are the major building blocks of the Semantic Web? http://www.w3.org/2001/sw/SW-FAQ#whatarebuildingblocks (201306-06) 10 Tóth Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Könyvtár Figyel . 2010. 3.sz. 413-438. p. 106 A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei források és a relációk is URI-k (Universal Resource Identifier = egyetemes er forrás azonosítók). Az URI-kat els sorban gépek értik. Az URI egy webes er forrást azonosító karaktersorozat. A gyakorlatban 100-ból 99 esetben az URI egy sima, jól megszokott URL, a fennmaradó 1 esetben pedig nagyjából úgy néz ki, mint egy URL csak más prefixumot használ. 11 A 3. ábrán látható gráf valóság közelibb megjelenítése a Ő. ábrán látható. 4. ábra Az irányított gráfos ábrázolást csak a könnyebb ábrázolás és megértés miatt szokás használni az RDF esetében. Természetesen a valóságban nem így néznek ki az adatkapcsolatok. Az RDF-et – mivel platformfüggetlen adatcserenyelv – többféle szintaxisban is le lehet írni. A más ismert RDF triplet XML szintaxisban az ő. ábrán látható. 5. ábra Megfelel összefogással RDF-ban le lehetne írni minden webes forrást és megvalósítható lenne a szemantikai alapú kereshet ség. Ez még jelenleg nincs így. Bár vannak a szemantikus web terén nagyon szép eredmények, még nagyon kevesen használják a kidolgozott ajánlásokat, így nem igazán használhatók ki a benne rejl lehet ségek. RDF-ben megjeleníthetünk nem RDF-ben leírt forrásokat is, ha azok RDF-szerű módon/logikával vannak rögzítve. Például egy táblázat tartalma általában viszonyl ag könnyen és automatikusan átírható RDF-be, hiszen az adok rögzítési módja ezt lehet vé teszi. Az adatok jól el vannak különítve mez kbe. Egy mez ben csak egyféle adat található. A táblázat oszlopainak címsora pedig információt szolgáltat arról, hogy az adott oszlop adatai milyen kapcsolatban állnak a többi oszlop adataival. 11 Dorothea Salo: RDF, RDA, and other TLAs. http://www.slideshare.net/cavlec/rdf-rda-andother-tlas (2013-06-06) 107 Ilácsa Szabina Mű címe A k szívű ember fiai Párhuzamos történetek Szerz Jókai Mór Nádas Péter 1. táblázat 6. ábra A szemantikus web szabványok jelenleg még nem terjedtek el eléggé ahhoz, hogy igazán látványos változást indíthassanak el. De vannak már működ alkalmazásai. Ilyen például a Tim Berners-Lee által nemrégiben készített http://data.gov.uk/.12 Ez az oldal az Egyesült Királyság kormányzatáról szolgáltat könnyen újrafeldolgozható adatokat. Ezeknek segítségével különböz hasznos a lkalmazásokat lehet készíteni. Az oldalon több megtalálható ezekb l az alkalmaz ásokból. Példaként hoznám a Locatable nevű alkalmazást, amely megkönnyíti a „milyen környékre költözzünk” probléma megoldását. Az oldalon megtalálható adatokra építve egy térképen keresgélve megnézhetjük az adott környék lakhatási szempon tból fontosabb jellemz it, mint például tömegközlekedés, bűnözési ráta stb. Ezen paraméterek alapján kereshetünk is, hogy megtaláljuk azt a környéket, ahol lakni szeretnénk. A data.gov.uk nagyon jól példázza, hogy mit szeretne a szemantikus web iránt elkötelezett elérni. Ezek az adatok eddig is szabadon hozzáférhet k voltak mindenki számára az alkalmazások megírása el tt is. Viszont az adatok szemantikus web szabványoknak megfelel rögzítése miatt lehet ség nyílt rá, hogy ezeket az adatokat automatikusan felhasználva valami újat hozzanak létre, jelent sen lecsökkentve a keresésre fordított id t és nem utolsó sorban jobb felhasználói élményt nyújtva. Miért lenne hasznos ezeken a modelleken és technológiákon alapuló katalogiz álási szabványt és formátumot kidolgozni? Az FR metaadatcsaládon alapuló katalogizálási szabványok azért lennének hasznosak a könyvtárak számára, mivel sokkal célirányosabb keresést tennének DATA.GOV.UK – Opening up Government / About us / Who is involved in the project? http://data.gov.uk/about-us (2013-06-06) 12 108 A könyvtári katalogizálás megújulásának lehetőségei lehet vé. Jelenleg (az FRBR modell szerint) megjelenési formákat viszünk fel a katalógusba. A hatékonyságvesztés abból adódik, hogy az ily módon felvitt rekordok nem feltétlenül arra a kérdésre adják meg a választ, amit a használó megfogalmazott. Például annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy hány példányban van meg a könyvtárban a Hamlet Arany János-féle fordítása eléggé munkaigényes. A katalógus ugyan kilistázza nekünk az összes olyan megjelenési formát, ami tartalmazza az említett kifejezési formát, viszont a példányok száma csak úgy állapítható meg, ha minden rekordnál külön megnézzük, hogy hány példány van hozzá csatolva az egyes megjelenési formákhoz. Ugyanis a jelenlegi bibliográfiai leírásokban a Ő FRBR szintb l csak 3 attribútumai szerepelnek. A példányhoz kapcsolódó attribútumok a katalógusban jellemz en a bibliográfiai leírástól teljesen elkülönülve jelennek meg. A szemantikus web alapú adatrögzítés alkalmazásának el nye pedig az lenne, hogy a könyvtári rekordokat kimozdítaná a jelenlegi elszigetelt állapotukból. Az adatok így nem csak láthatóak lennének a szemantikus alapon működ webes ker es k számára, de egyben újrafelhasználhatóvá is válnának a könyvtári metaadatok. A könyvtárak rendelkeznek a világ egyik legnagyobb rendszerezett, min ségi metaadatnyilvántartásával. Ennek szemantikus web kompatibilis formába történ átírása nagy mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a szemantikus webes szabványokon alapuló adatrögzítés elérje azt a bizonyos „kritikus tömeget”. A szemantikus webben rejl lehet ségeket az IFLA is felismerte. 2012 május ában a Funkcionális követelmények bibliográfiai metaadatmodell-család névtérdefinícióit elérhet vé tette RDF formátumban az Open Metadata Registryben. 13 Könyvtári részr l több próbálkozás is született az FRBR (REICAT – az új olasz katalogizálási szabvány 14) és a szemantikus web (a svéd nemzeti könyvtár katalógusának konverziója 15) nyújtotta lehet ségek kiaknázására. De eddig csak a Joint Steering Committe for Development of RDA fejlesztésében megjelent Resource Description and Access (RDA) az, amely mind az FR modelleket, mind a szemant ikus webes ajánlásokat felhasználta. Az RDA adatmodelljét az FRBR és a FRAD modell alapján dolgozták ki és a szabvány szinte teljesen át is vette a mode llek fogalmi rendszerét. 16 A szabványhoz saját formátumot (BIBFRAME) terveztek, ami szemantikus web alapú. 17 A szabványt bevezetése mellet olyan meghatározó könyvtárak kötelezték el magukat, mint a Library of Congress, a British Library vagy a Deutsche Nationalbibliothek. Még korai lenne megjósolni, hogy az RDA mekkora körben fog elterjedni és hogy egyáltalán az RDA lesz-e az a szabvány, ami meghatározza majd a jöv katalogizálását, de azt kijelenthetjük, hogy a z FR modellek és a szemantikus web összehangolása lehet az alapja a katalogizálás modernkori forra13 Dudás Anikó: Nemcsak weben lenni, hanem webb l lenni – A Funkcionális követelmények (FR) metaadatmodell-család névterei és a szemantikus web. In: Könyvtári Figyel 2013. 1. sz. 45-64p. 14 Antonella Trombone: The New Italian Cataloguing Rules (REICAT) and the UNIMARC standard: open problems and proposals for the application in library catalogues. http://conference.ifla.org/past/ifla75/135-trombone-en.pdf (2013-06-06) 15 Tóth Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Könyvtár Figyel . 2010. 3.sz. 413438. p. 16 Dudás Anikó: Forrásleírás és hozzáférés. Az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat (RDA) és kritikája. In: Könyvtári Figyel , 2012. Ő.sz. 7Ő0.p. 17 http://bibframe.org/ (2013-06-06) 109 Ilácsa Szabina dalmának. Erre a keretrendszerre építve megvalósulhat a más közösségek által is hasznosítható, többszintű, strukturált bibliográfiai adatrögzítés. Irodalomjegyzék John Byrum: Az ISBD-k születése és újjászületése: a nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás szabályzatainak kidolgozására és revíziójára kialakított munkafolyamatok és eljár ások. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2001. 11.sz. Őő8-459 p. Dippold Péter: A nemzeti bibliográfiák gyűjt köre, avagy elérhet -e a teljesség?. In: Könyvtári Figyel . 2006. 2.sz. 261-268 p. Dudás Anikó: Forrásleírás és hozzáférés. Az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat (RDA) és kritikája. In: Könyvtári Figyel , 2012. Ő.sz. 7Ő0.p. Dudás Anikó: Nemcsak weben lenni, hanem webb l lenni – A Funkcionális követelmények (FR) metaadatmodell-család névterei és a szemantikus web. In: Könyvtári Figyel 2013. 1. sz. 45-64p. Horváth Tibor, Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Feltárás és visszaker esés. Budapest, Osiris. 2001. 234.p. Tóth Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Könyvtár Figyel . 2010. 3.sz. Ő13 438. p. Elektronikus források A bibliográfiai tételek funkcionális követelményei http://www.ifla.org/files/assets/ cataloguing/frbr/ frbr-hu.pdf (2013-06-06) Antonella Trombone: The New Italian Cataloguing Rules (REICAT) and the UNIMARC standard: open problems and proposals for the application in library catalogues. http://conference.ifla.org/past/ifla75/135-trombone-en.pdf (2013-06-06) Tim Berners-Lee – James Hendler – Ora Lassila: The Semantic Web http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=the-semantic-web&page=2 (2013-0606) http://bibframe.org/ (2013-06-06) DATA.GOV.UK – Opening up Government / About us / Who is involved in the project? http://data.gov.uk/about-us (2013-06-06) Functional Requirements for Authority Data. http://www.library.illinois.edu/cam/rda/files/FRAD.pdf (2013-06-06) Nyilatkozat a nemzetközi katalogizálási alapelvekr l – Az IFLA szakért k 1. Tanácskozása által elfogadott tervezet a Nemzetközi Katalogizálási Szabályzatról 2003 Frankfurt, Németország – A „Statement of International Cataloguing Principles” magyar fordítása http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/3/nyilatkozat.html (2013-06-06) Dorothea Salo: RDF, RDA, and other TLAs. http://www.slideshare.net/cavlec/rdf-rda-andother-tlas (2013-06-06) W3C Semantic Web / Frequently Asked Questions / 1.3. What are the major building blocks of the Semantic Web? http://www.w3.org/2001/sw/SW-FAQ#whatarebuildingblocks (2013-06-06) 110 A Rukkola.hu és ami mögötte van J ÁVORKA B RIGITTA A Rukkola.hu és ami mögötte van Bevezetés és szakirodalmi áttekintés 2012 nyarán szinte a semmib l tűnt fel egy új weboldal, a Rukkola.hu, amelyen keresztül a felhasználók könyveket cserélhetnek egymással. Ilyen jellegű weblap korábban egyáltalán nem volt, így a könyvszeret internet-használók már az els hetekben tömegesen csaptak le a lehet ségre és regisztráltak, köztük én magam is. A Rukkola.hu az internet könyves játszóterének egy nagyon érdekes állomása, ezért is választottam ezt a kutatásom központi elemének. Könyvtáros szemmel végiggondo lva és a saját tapasztalataimra alapozva úgy gondoltam, hogy a web oldal használata komoly hatással lehet a felhasználók könyvbeszerzési, könyvvásárlási és könyvtá rba-járási szokásaira. Kérd íves kutatásommal tehát els dlegesen ezt kívántam beb izonyítani. Mivel a Rukkola.hu a web 2.0 paradigmájának létrejötte nélkül nem l étezhetne, így párhuzamot vontam az oldal és a könyvtár 2.0 lehet ségei között. El zetes ismereteim alapján ugyanis a könyvtárak ilyen terű próbálkozásai nem hoztak nagy s ikert, így arra a következtetésre jutottam, hogy a könyvcserés weboldal komoly ko nkurenciát jelenthet a könyvtár számára. Ezenkívül véleményem szerint a Rukkola.hu létezése és sikere is annak bizonyítéka, hogy létezik egy olyan internet -használó réteg, amely ugyanakkor aktív olvasó is, tehát nem csak ennek a weboldalnak és a hozzá hasonló civil kezdeményezéseknek lehet a célcsoportja, hanem valamennyi könyvtár 2.0-ás programnak is. A web 2.0 kifejezés 200Ő-ben született meg egy konferencián, melyet az O’Reilly Media szervezett. A cég feje, Tim O’Reilly a kés bbiekben meg is jelentett egy tanulmányt 1, amelyben összefoglalja ennek a mindenre kiterjed újításnak a lényegét. A web 2.0 egy olyan internetes forradalom, amelynek az alapja nem a technikai fejl dés, hanem a szemléletváltás. Vannak tipikusnak mondható alkalmazásai, lehet ségei és szolgáltatásai, de ezek olyan ütemben szaporodnak, hogy felsorolásukkal körülírni a fogalmat szinte lehetet. Összességében pedig elég nehéz po ntos definíciót megfogalmazni, hivatalosan elfogadott nincs is. A legközelebb talán akkor jutunk, ha az egészet olyan fogalmakhoz próbáljuk meg kötni, mint például a felhasználó-központúság, az ingyenes tartalomszolgáltatás vagy a folyamatos frissítés és megújulás. A legismertebb web 2.0-ás szolgáltatások: a különböz blogok és mikroblogok, wikik, képmegosztó oldalak, zene- és videómegosztó oldalak, torrent oldalak, aukciós oldalak, közösségi oldalak és azokon belül is az olyan könyves közösségi oldalak, mint például a magyar Moly.hu. 1 O'Reilly, Tim: What Is Web 2.0: Design Patterns and Business Models for the Next Generation of Software (Letöltve: 2012.09.22.) http://oreilly.com/web2/archive/what-is-web20.html 111 Jávorka Brigitta A web 2.0 analógiájára a könyvtárosok az els k között csaptak le, és a könyvtár 2.0 fogalma már 200ő-ben megszületetett, de a mai napig nagy kérdés, hogy az innovatív elképzelésekb l mit sikerült és sikerül még valamikor a jöv ben a gyako rlatba átültetni. 2006-ban látott napvilágot Jack M. Maness tanulmánya 2, amelyb l el ször alkothattunk részletesebb képet a könyvtár 2.0 nyújtotta lehet ségekr l. Maness a cikkben el ször meghatározza az elmélethez tartozó, általa legfontosab bnak ítélet négy elemet: felhasználó-központú, multimédiás élményt nyújt, közösségépít és közösségileg innovatív; majd részletesen beszél azokról a lehet ségekr l, amiken keresztül ezeket az elemeket el térbe lehet helyezni. Néhány olyan konkrét példával is el áll, mint a chat-tájékoztatás bevezetése a Gyakran Ismételt Kérdések lap és az e-mailben történ tájékoztatás helyett. Ugyanakkor fontos leszögeznünk, hogy a könyvtár 2.0 szolgáltatásainak bevezetése nem feltétlenül jelenti a korábbiak – f leg nem a fizikai térben történ szolgáltatások! – eltűnését. A magyar könyvtárügyben els ként Mikulás Gábor és Takács Dániel kezde tt publikálni a témában, amikor is a KIT hírlevél hasábjain jelentettek meg egy többr észes hírcsokrot3, melyben a könyvtárosok figyelmét igyekeztek felhívni a web 2.0 könyvtári lehet ségeire. A gyűjteményhez Maness fentebb említett tanulmánya 4 jelentette az egyik alapot. Ezt a hírcsokrot egy évvel kés bb, 2007-ben Paszternák Ádámmal kiegészülve frissítették, majd a Könyv, könyvtár, könyvtáros című szaklapban meg is jelentették 5. Az összefoglalóról, stílusos módon, egy wikit 6 is elérhet vé tettek az interneten keresztül. Ládi Lászlónak két tanulmánya is megjelent 2008-ban a témában. A Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban 7 a web 2.0 általa legfontosabbnak ítélet elemeit vette sorra, majd a következ kérdést próbálta megválaszolni: szüksége van -e a könyvtárnak a 2.0-ás verzióra? A Könyv, könyvtár, könyvtárosban megjelent munkája8 viszont a web 2.0 technikai áttekintése után egy hosszabb részt szentel a könyvtár 2.0 elvi alapjaira, a sokat emlegetett szemléletváltásra. A fent említett három munka alapján készítettem egy összefoglaló listát azzal kapcsolatban, hogy a 2000-es évek második felében mik voltak az elvárások a magyar könyvtárakkal szemben ezen a területen: 1. 2. Blogok RSS 2 Maness, Jack M.: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries. In: Webology, 2006. 3. köt. 2. sz. (Letöltve: 2012.10.20.) http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html 3 Takács Dániel – Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0 KIT hírcsokor. In: KIT Hírlevél, 2006. 32– 39. sz. 4 Maness, Jack M.: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries. In: Webology, 2006. 3. köt. 2. sz. (Letöltve: 2012.10.20.) http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html 5 Paszternák Ádám - Takács Dániel - Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk tudásbirtokosok. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007. (16. évf.) 9. sz. 10 -23. old. 6 http://konyvtar20.pbworks.com/w/page/7614726/FrontPage (Letöltve: 2012.10.20) 7 Ládi László: 2.0 - a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2008. (őő. évf.) 9. sz. Ő1ő-423. old. 8 Ládi László: Könyvtár 2.0. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. (17. évf.) 2. sz. 16 -29. old. 112 A Rukkola.hu és ami mögötte van 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Linkgyűjtemények Wikik Taggelés Referensz azonnali üzenetküldéssel Közösségi háló Egyéni keres motorok Virtuális könyvespolcok Új stílusú OPAC Integrált eszközcsokrok, mashupok A fenti publikációk megjelenése óta Ő-ő év telt el, ebben az id szakban pedig b ven születtek olyan próbálkozások, amely kisebb-nagyobb sikerekkel továbbgördítették a könyvtár szekerét a web 2.0 gy zedelmes útján. A legtöbb kutatás azonban azt bizonyítja, hogy ezek a kezdeményezések kevés esetben hoztak nagy sikert. Csak egy példa: 2011-ben Tóth Máté, Bognár Noémi Erika, Kozma Zsófia és Tamási Gabriella9 a magyar blogokat közösségi terekként vizsgálta. Az eredmények alapján azonban az Index könyves blogja sokkal sikeresebb, mint bármelyik könyvtáros blog, amelyekb l pont az hiányzik, ami nagyon fontos lenne: az olvasók aktív bevonása. 2012-ben Bognár Noémi Erika saját publikációt is jelentett meg a témába, ugyancsak erre az eredményre jutott. 10 Maness azt mondja 11: a könyvtár már a web 2.0 útján van, de még csak most indult el rajta. Az a bizonyos „most” óta pedig eltelt hat év, a magyar könyvtárak p edig még mindig a kísérletezés fázisában vannak, vagy a próbálkozásaik már megbuktak. Igazán sikeres könyvtár 2.0 szolgáltatást nem találni. Ahogy Tóth Máté tapasztalatai alapján fogalmaz: „Norvégiában a könyvtáraknak online környezetben nem sikerült az, ami fizikai térben igen: a könyvtárat a legkedveltebb találkozóhellyé tenni.”12 az okokat abban látja, hogy amíg a fizikai térben a könyvtárnak csak a földrajzilag hozzá közel fekv versenytársakkal kell megküzdenie, addig a virtuális térben a világ összes szolgáltatójával, így pedig jóval nehezebb a helyzete. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a web 2.0 szolgáltatások nagy részét a bevonzott embertömeg teszi igazán izgalmassá, ahogy Tim O'Reilly a cége honlapján közzétett rövid web 2.0 definícióban13 fogalmaz: „minél többen használják, annál jobb”. Egy átlagos felhasználó számára pedig szükségtelen a jelenlét több ugyanolyan célú weboldalon, ezért lehetséges, hogy sem a Facebooknak, sem a Wikipédiának, vagy akár a YouTube-nak nincs igazi, komoly konkurenciája. Hiszen mindenki ott akar jelen lenni, ahol a többiek is vannak, így a tömeg egy-egy konkrét weboldalon csoporto9 Bognár Noémi Erika - Kozma Zsófia - Tormási Gabriella - Tóth Máté: A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek. In: Könyvtári figyel , 2011. (ő7. évf.) 1. sz. 59-74. old. 10 Bognár Noémi Erika: A közkönyvtári blogok népszerűsége és sikere Magyarországon. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2012. (ő9. évf. ) 1. sz. 13-28. old. 11 Maness, Jack M.: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for librari es. In: Webology, 2006. 3. köt. 2. sz. (Letöltve: 2012.10.20.) http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html 12 Tóth Máté: Online közösségi terek használóknak és könyvtárosoknak: könyvtár 2.0 alka lmazások Norvégiában. In: Könyvtári figyel , 2008. (őŐ. évf.) 2. sz. 26ő -280. old. 13 O'Reilly, Tim: Web 2.0: Compact Definition? 2005. október 1. (Letöltve: 2012.09.22.) http://radar.oreilly.com/2005/10/web-20-compact-definition.html 113 Jávorka Brigitta sul. A könyvtár pedig sajnos valamilyen oknál fogva, az online felületen eddig nem volt képes olyan vonzóer t képviselni, amely kritikus tömeget mozgatna meg. Érd ekes kérdés, hogy vajon az, hogy a könyvtár berkein belül bizonyos ötletek és elké pzelések nem működnek, azt jelenti-e, hogy ezek a próbálkozások eredend en halálra vannak ítélve, vagy valóban csupán a könyvtár az, amely nem képes a megfelel táptalajt biztosítani? Magyarország legnagyobb és legismertebb könyves közösségi oldala a Moly.hu, amely rengeteg lehet séget kínál az internetes olvasóközösségnek. Olyan lehet s égeket is, amelyek szerepelnek ugyan a könyvtár 2.0 elképzelésének keretein belül, ám a valóságban mégsem elérhet ek. Mondhatjuk tehát, hogy a Moly.hu a könyvtár helyett biztosít szolgáltatásokat a felhasználóknak? Igen. A weboldal tulajdonképpen olyan, mint a könyvtár 2.0 álom-OPAC-ja, csupán annyiban különbözik, hogy a hátterében nincsenek olyan fizikailag létez könyvek, amelyeket a fenntartók képesek lennének szolgáltatni a felhasználók számára. Tóth Máté és Ragnar Audunson 2010-ben összehasonlító elemzést készített két könyves közösségi oldal, a magyar Moly.hu és a norvég Bokelskere.no közösségével kapcsolatban14, de a magyar adatok egy külön tanulmányban is megjelentek. 15 A kérd íves kutatás f bb kérdései azzal voltak kapcsolatosak, hogy a felhasználók mire is használják a weboldalt. A regisztrált tagok közel 80%-ban tartották nagyon fontosnak, hogy új könyveket találhatnak a Moly.hu-n, illetve közel 60%-uk szerint szintén nagyon fontos, hogy más felhasználók értékeléseit elolvashatják bizonyos művekkel kapcsolatban. A többség az oldal használatának céljaként is ezeket a fun kciókat jelölte meg: szeretnének könyveket találni, amiket aztán majd lesz kedvük elolvasni, illetve a könyvekr l és az olvasásról szóló információkat akarnak találni. A kutatás arra is rámutat, hogy a Moly.hu felhasználók között az olvasmányok kiv álasztásának legfontosabb forrásai a weboldal, illetve az ismer sök és rokonok általi ajánlás. Ezzel szemben a könyvtárosok ajánlása a legkevésbé fontos források között található náluk. Elmondhatjuk tehát, hogy a Moly.hu képes volt el relépni els dl eges internetes könyves információforrássá, kilométerekkel megel zve a könyvtárt. Ennek egyik legnagyobb oka talán az lehet, amit a kutatás is bizonyít, hogy a fe lhasználók nem csak egy hatalmas tudásbázist látnak a Moly.hu-ban, hanem mindemellett szórakoztatónak is találják. Ezért lehetséges, hogy a weboldal négyévnyi működés után sem veszítette el az újdonság varázsával járó népszerűségét, s t a legfrissebb adatok szerint a 2012-es év elképeszt növekedést hozott a látogatóinak számában.16 Rukkola.hu könyvcserés weboldal 2012 nyarán indult hódító útjára. A forradalmi ötlet alapja egy magánkezdeményezés, aminek keretein belül a felhasználók megválhatnak feleslegesnek talált könyveikt l és azokért cserébe teljesen új péld ányokhoz juthatnak. Tóth Máté, Audunson, Ragnar: Websites for booklovers as meeting places. In: Library Hi Tech, 2012. (30. évf.) Ő. szám, 6őő-672. old. 15 Tóth Máté: A Moly.hu mint virtuális találkozóhely. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, ő8. évf. 8. sz. 2011. 327-338. old. 16 A Moly.hu felületén hírként, 2013. január elsején közzétett növekedési ábra itt látható. Az ábrán a barna szín az új látogatókat jelzi, a zöld a visszatér ket. http://moly.hu/bejegyzesek/micsoda-ev 14 114 A Rukkola.hu és ami mögötte van A weboldal elnevezése egy szóvicc eredménye, az „el rukkolni” ige asszociációjaként jött létre. Az oldal keretein belül ugyanis egy kattintással „rukkolhatunk” el egy könyvvel, amire nekünk már nincs szükségünk, valaki más pedig ugyancsak egyetlen kattintással csaphat le rá, vagyis „elhappolhatja” a többiek orra e l l. Így született meg a „rukkolás” és a „happolás” fogalma, mely szavak a Rukkola.hu szakzsargonjának részei, a felhasználók által elfogadottak, így dolgozatom során én is ezeket fogom használni. Érdekesség, hogy a „kirukkolni” ige a könyvtári terminológiában is benne van. A német „rücken”, vagyis mozdulni, indulni, hátrálni igéb l, illetve a „vissza” jelentésű „zurück” határozószóból eredeztethet . Azt a munkafolyamatot jelöli, amikor egy nagyobb polcegység – esetleg egy teljes olvasóterem, vagy raktár – összes könyvét el re, illetve hátramozgatjuk, azért, hogy egyenletesen oszoljanak el a könyvek, vagyis ne legyenek egyes helyeken túl szorosan, más helyeken pedig üres polcrészek. És ha belegondolunk, valahol pontosan ez a Rukkola.hu rendszerének lényege is. A weboldalra feltöltött könyvekért cserébe a felhasználók pontokat kapnak, melyekb l az oldal területén belül más könyveket „vásárolhatnak”. Fontos leszögezni, hogy bár a tranzakció virtuálisan történik, nem e-bookokról, hanem kizárólag papír alapú könyvekr l beszélünk. A könyv happolója postán, személyesen vagy valamelyik átadóponton (happonton) keresztül juthat hozzá a szerzeményéhez. Tehát a weboldalon keresztül a felhasználók csere útján, felesleges könyvek b eáldozásával, ingyen juthatnak új könyvekhez. Ha pedig az adott könyv nem nyeri el a tetszésüket, egyszerűen csak visszateszik a virtuális polcra (rerukkolhatja) és t ovábbpasszolják valaki másnak, helyette pedig happolnak egy számukra érdekese bbet. Mintha csak visszavinnék a könyvtárba és kikölcsönöznének egy másikat. Persze hatalmas el nye a weboldalnak a könyvtári kölcsönzéssel szemben, hogy ha a könyv elnyeri az olvasó tetszését, nem kell visszatenni a közösbe, hanem minden következmény nélkül megtarthatja. Értelemszerűen a kínálat is más, hisze n egy-egy könyvtár állománya függ annak gyűjt körét l és vásárlási pénzkeretét l, ezzel szemben a Rukkola.hu-n a könyvek mindenféle szűkítési szempont nélkül találhatóak meg, csupán azon múlik, mi kerül fel, hogy a felhasználóknak mire nincs szüks ége. Az érem másik oldala viszont, hogy ha egy könyvtár megvásárol egy könyvet, akkor annak el bb-utóbb elérhet vé kell válnia számunkat, hiszen az extrém eseteket (lopás, elveszítés, megsemmisülés stb.) leszámítva a kölcsönz nek egy id után vissza kell vinnie a könyvet. A Rukkola.hu esetében viszont nincs visszaadási kényszer, így elképzelhet , hogy akár évekig is hiába várunk egy-egy műre, mert sem korábbi, sem újabb példány nem kerül fel bel le. A kutatás Ahogy a korábbiakban már láthattuk, a Rukkola.hu Magyarország els ilyen jellegű weboldala, amely mágnesként vonzotta magához az olvasni szeret lakosságot. A f oldalon található statisztikák szerint október els hetében, vagyis a weboldal m űködésének 81. napja után, már 11.100 regisztrált tag cserélgette egymás között a könyveit, 80.Ő00 könyv várt éppen arra, hogy valaki lecsapjon rá, de ő3.200 kötet már megtalálta az új gazdáját. Elmondhatjuk tehát, hogy az oldal rövid alatt képes volt hatalmas tömegeket és nagy házi-könyvtárakat megmozgatni, annak ellenére, hogy weboldal nem képes biztosítani azokat a lehet ségeket, melyeken keresztül a stabil internetes közösségek általában kialakulnak. Gondolok itt például arra, hogy 115 Jávorka Brigitta nincs lehet ség követni a különböz felhasználók tevékenységeit, vagy hozzászólni bármilyen aktivitáshoz, sem valamilyen egyedi tartalmat megosztani. Ugyanakkor mégis nagyon er s a közösségépít hatása is, annak ellenére, hogy közösségi oldalnak semmiképpen sem mondhatnánk, bár elég sok cikkben emlegetik így. Ennek legf bb oka, hogy valóban stabil közösség áll az oldal mögött. A szerkeszt k kiválóan használják a legnépszerűbb közösségi oldalakat kommunikációs célra. A Facebookon több mint 8000, a Twitteren pedig közel Ő00 tag követi ket. A felhasználók közötti személyes kapcsolat f leg itt alakul ki, illetve e-mailen keresztül, ahogy a könyvek átadását szervezik. A kutatáshoz készített kérd ívemet is a Facebookon keresztül juttatták el az oldal szerkeszt i a felhasználókhoz, akik közül alig egy hét alatt 663 személy töltötte ki. Ez a magas szám is arra utal, hogy a Rukkola.hu közössége rendkívül aktív a különböz közösségi oldalakon, tagjai pedig egymással és az oldal szerkeszt ivel szemben nagyon segít készek. A kutatásom els dleges célja az volt, hogy kiderítsem, kik azok, akik a Rukkola.hu aktív használói, illetve hogy az oldal milyen hatással van a könyvbeszerzési szokásaikra, azon belül is a könyvvásárlásra és könyvtárba -járásra. Hipotézisként azt fogalmaztam meg, hogy a felhasználók életében a Rukkola.hu minden más könyvbeszerzési forrást maga mögé utasított, ennek következtében pedig a felhasználók kevesebbet költenek könyvekre, és könyvtárba is kevesebbet járnak. Kut atási céljaim közé tartozik, hogy bebizonyítsam, létezik egy olyan magyar olvasór éteg, amelynek tagjai nem olvasás helyett, hanem annak kiegészítéseként, az élmény színesítésének kedvéért is használják az internetet. k azok, akik aktívan vesznek rész a web 2.0-ás szolgáltatásokban, vagyis a könyvtár 2.0 potenciális célközönségét alkotják. A Rukkola.hu felhasználói számára készítettem egy rövid kérd ívet, amelyet az oldal szerkeszt i tettek közzé a Facebook profiljukon. A kér íves kutatás során ö szszesen 663 választ kaptam, ám ezek közül négyet érvénytelennek kellett min sít enem, mivel azt jelölték, nem regisztrált tagok a Rukkola.hu weboldalon. Mivel a többi kérdésre is rendesen válaszoltak, ezt természetesen jelentheti azt is, hogy v alamelyik szül jük, testvérük, barátjuk felhasználói fiókján keresztül ugyanúgy has ználják az oldalt, mint a többi regisztrált tag, ám mivel ez csak talá lgatás, jobbnak láttam ket törölni a mintából. Így a következ kben látható eredményeket 6ő9 sz emély válaszai alapján szűrtem le. Mivel céljaim között szerepel, hogy bizonyosságot nyerjek a fent említett olv asóréteg létezésér l, ezért eredményeimet több helyen Tóth Máté és Ragnar Audunson Moly.hu-val kapcsolatos adataival 17 fogom összehasonlítani. Valószínűsíthet , hogy a közösség tagjainak nagy része mindkét oldalt használja, illetve a két oldal felhasználóinak demográfiai adati több helyen hasonlóságot fognak mutatni. Ezenkívül az adataimat néhány helyen Gereben Ferenc kutatási eredményeinek 18 fényében is meg kívánom vizsgálni. Ezek ugyan nem friss adatok, de megjelenésük óta nem született olyan átfogó munka, amelyet ilyen méretű mintával vettek volna fel. Jelen esetben pedig arra szeretnék rámutatni, hogy a Rukkola.hu felhasználói Tóth Máté, Audunson, Ragnar: Websites for booklovers as meeting places. In: Library Hi Tech, 2012. (30. évf.) Ő. szám, 6őő-672. old. 18 Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség: A magyar társadalom olvasáskultúrája olv asás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1998. 17 116 A Rukkola.hu és ami mögötte van pontosan milyen réteget képviselnek a magyar társadalmon belül, milyen tulajdo nságokkal bírnak a közhöz képest. A felhasználók nemi eloszlását tekintve azt kell megállapítanunk, ho gy az oldalon sokkal több n regisztrálta magát, mint férfi: a gyengébbik nem 86% -os többségben van. Hasonló a helyzet a Moly.hu weboldalon is: ott a felhasználók 83,Ő% n . Ebb l arra következtethetünk, hogy a n k sokkal nyitottabbak a hasonló intern etes, könyves kezdeményezések felé. Hasonlóságot találhatunk a két oldal felhasználóinak életkori eloszlásában is. A weboldal valamennyi korosztályra hatással van, ez legjobban abban látszik, hogy amíg a legfiatalabb válaszadó egy 12 éves fiú, addig a legid sebb egy 71 éves hölgy. A kitölt k többsége, 290 f , 21 és 30 év közötti, az átlagéletkor pedig 28 év. A Moly.hu esetében az átlagéletkor 27,Ő év, a legfiatalabb felhasználó egy 11 éves kislány, a legid sebb pedig egy 6ő esztend s úr. A kérd ív következ kérdése a felhasználók iskolai végzettségével volt kapcsolatos. A válaszadók legnagyobb csoportját az egyetemet vagy f iskolát végzettek alkotják. De magas azok aránya is, akik részt vettek valamilyen fels fokú szakké pzésben vagy szakközépiskolában végeztek, tehát rendelkeznek valamilyen szakvégzettséggel. Az a 2ő%, akik csupán a gimnáziumot végezte el, a 21 és 30 év közötti korosztályba esik, tehát többségük valószínűsíthet en most folytatja fels fokú t anulmányait. Hasonló a helyzet a 8 osztályt végzett 8%-kal is: k még nem múltak el 18 évesek, tehát éppen olyan képzésben vesznek, melynek végén középfokú végzet tséget kapnak majd. Elmondhatjuk tehát, hogy a Rukkola.hu felhasználóinak többs ége magasan iskolázott, és megszerezte az életkorának megfelel legmagasab b kvalifikációt. A Moly.hu esetében ugyanez a helyzet: bár ott néhány százalékkal magasabb az egyetemet vagy f iskolát végzettek aránya, de majdnem az összes válas zadók az életkorában elérhet legmagasabb végzettség birtokosa. A két oldal felhasználóinak lakhely szerinti eloszlása is sok hasonlóságot mutat. Ennél a kérdésnél mindkét kutatás során a kitölt nek a lakhelyének nevét kellett megadnia, a lenti kategóriákat pedig az adatok kiértékelése során alkottuk, a telep üléseket pedig mi magunk soroltuk be. A f városban vagy annak agglomerációjában él k a Rukkola.hu esetében 3ő%-ban teszik ki a felhasználókat, míg a Moly.hu esetében Ő0%-ban. Több mint 100.000 f s városból jön a rukkolók 20 és a molyolók 17%-a. ő0.000 és 100.000 lélekszám közötti városban Rukkola.hu felhasználóinak mindössze 6%-a lakik, a Moly.hu felhasználóinak pedig csak 8%-a. ő0.000 f alatti városban él a rukkolázók 2Ő%-a és a Moly.hu tagok 18%-a. Községben a Rukkola felhasználók 13%-a él, a molyosoknak pedig mindössze 9%-a. Határon túlról 2% használja a Rukkola.hu weboldalát, a Moly.hu-ét pedig 6%. Láthatjuk tehát, hogy az arányok közel azonosak, és valamennyi kategória esetében mindössze pár százalékos az eltérés. Az eddigiek során láthattuk tehát, hogy a Rukkola.hu és a Moly.hu felhasználó i nagyon sok szempontból mutatnak hasonlóságot. A rukkolázók következ kérdése arra vonatkozott, regisztrált tagok-e a Moly.hu weboldalon: 66%, igennel válaszolt erre a kérdésre. Az eddigiek alapján meg kell tehát állapítanunk, hogy bizonyosságot nyert a hipotézisem, miszerint van egy olyan stabil internetes közösség, akik olva smányaik színesítése érdekében szívesen használják a web 2.0 nyújtotta lehet ség eket, vagyis a könyvtár 2.0 számára is ideális célközönséget jelentenek. A felhasználók megkérdezésre kerültek azzal kapcsolatban, hogy mik azok a szempontok, amik alapján happolásra kiválasztanak egy-egy könyvet. A kérdésre 117 Jávorka Brigitta adott válaszok összesítését a 1. ábra mutatja. A kitölt knek négyfokú skálán kellett jelölniük, hogy egy-egy szempont mennyire fontos számukra: egyáltalán nem, kis mértékben, nagy mértékben vagy teljes mértékben. Ahogy láthatjuk, egyetlen sze mpont van, amely kiemelked en magasan veri a többit: „Régóta szerettem volna elo lvasni az adott könyvet”. Még a második szempont is sokkal fontosabb a felhasználók számára, mint a többi, de az els t az sem képes megközelíteni: másodiknak íté lték, hogy az adott könyvet egy olyan szerz írta, vagy egy olyan sorozatba tartozik, amelyet gyűjtenek. A harmadik érv egy könyv happolása mellett, hogy a felhasz náló már olvasta és szeretné ismét elolvasni. Ehhez képest csak negyedik szempontként van jelen az alapműveltség, szóval nagyon keveseknek számít, hogy birtokoljanak és olvassanak olyan műveket, amelyekkel kapcsolatban ezt úgymond „illik” megtenni. A legkevésbé fontos a felhasználók számára az, hogy az adott könyv kiemelt-e az oldalon vagy sem. Kiemelt könyvnek azokat nevezzük, amikkel kapcsolatban az oldalon nagyon sokan jelölték, hogy birtokolnák ket. Ezeket egy kis piros címke különíti el a többit l, az oldalra való felrukkolásuk esetén pedig dupla pont jár értük. A happolókat viszont láthatóan ez a szempont kicsit sem érdekli. Nincs rájuk hatá ssal tehát, hogy az adott könyv nagyon népszerű, vagy éppen alapműveltségnek sz ámít-e. A közösségi nyomás tehát náluk semmilyen formában sem érvényesül. Mennyire fontosak az alábbi tényezők egy happolásra kiválasztott könyvnél? Alapműveltség része Gyűjteményem Régóta szeretné olvasni Kiemelt könyv Újraolvasás 0% Egyáltalán nem 20% Kis mértékben 40% 60% Nagy mértékben 80% 100% Teljes mértékben 1. ábra – A happolók kiválasztási szempontjai Mit olvasnak a Rukkola.hu felhasználói? Az erre kapott összesített válaszokat láthatjuk a 2. ábrán. Bár itt csak arra feleltek, milyen stílusú könyveket szereznek be az oldalról, de mivel a happolásuk els dleges célja régen áhított olvasmányok b eszerzése, így az olvasási szokásaikra is következtethetünk az eredményekb l. Ahogy az ábrán is látható a felhasználók között a regények a legnépszerűbbek, mind a ko rtársak, mind pedig a klasszikusok. A legkevesebb válaszadót az ezoterikus irodalom, az esszék, illetve az aktuális politikával és társadalommal foglalkozó írások érde klik. Az életrajzokról, bár nem tartoznak a legkevésbé kedvelt műfajok közé, mégis sokkal kevesebben mondták, hogy nagyon gyakran happolják, mint mondjuk az 118 A Rukkola.hu és ami mögötte van ezoterikus irodalomról. Nagyon érdekes helyzet áll fent a science fiction és a fantasy esetében: egy viszonylag nagynak mondható tábor rendszeresen szerez be ilyen je llegű könyveket, míg egy viszonylag szintén nagy tábor teljesen elzárkózik a hasonló művek olvasásától. Milyen műfajú irodalmi műveket happolsz általában? Életrajzok Klasszikus regények Kortárs regények Krimi és kaland Science fiction és fantasy Ezoterikus irodalom Ismeretterjesztő irodalom Tudományos irodalom Esszék Aktuális politika és társadalom Novellák, elbeszélések Verseskötetek Drámák 0% Mindig, nagyon gyakran 20% 40% Gyakran Néha 60% 80% Nagyritkán 100% Soha 2. ábra – A happolt könyvek műfaja Az oldal speciális szókészletében a rukkolás és a happolás mellett szerepel még egy hasonló kifejezés: a re-rukkolás. Ez fogalom tulajdonképpen azt a tevékenységet takarja, amikor a korábban az oldalról happolt könyvet visszatesszük oda. A me gkérdezett felhasználók nagy része (36ő f ) azt mondta, még sosem rakott vissza könyvet, de ugyanakkor elég nagy azok tábora (2ŐŐ f ) is, akik néhány esetben már megtették ezt. Annak az ő0 f nek a száma, akik rendszeresen pakolnak vissza kön yveket, szinte elenyész a tömeghez képest. Így a könyvtári kölcsönzéshez való h asonlat még nem tökéletes, de ennek több oka lehet, és ez id múlásával változhat. Hiszen egy ilyen oldalon mindenki el ször azokat a könyveket szerzi be, ahogy fentebb is láthatjuk, amikre már elég régóta vágyik. De ha ezeket már mind birtoko lja, akkor nyitottabb lesz az új könyvek felé, sokkal nagyobb lehet sége lesz annak, hogy kísérletezni kezd, nem megy biztosra a happolásnál, az olvasás után neki nem 119 Jávorka Brigitta tetsz könyveket pedig kés bb visszateszi. A másik része a dolognak, hogy a felmérés készülése során az oldal még elég fiatal volt. Sokan ő0 és 100 közötti számú könyvet szereztek már ebben az id szakban. Ezek végigolvasásra viszont ennyi id alatt nincs lehet ség, tehát elképzelhet , hogy az els id szakban szerzett könyvek csak kés bb kerülnek vissza az oldalra. Ahhoz, hogy err l a jelenségr l pontos biz onyosságot szerezzünk, egy kés bbi kutatásra lenne szükség, az oldal indulásától számított fél-egy év múlva. A 3. ábrán egy összehasonlítást láthatunk azzal kapcsolatban, hogy a felhasználók milyen gyakran fedeznek fel új és számukra ismeretlen irodalmat a Rukkola.hu és a Moly.hu felületén. Az adatokból két dolgot tudunk megállapítani: El ször is, ahogy már Tóth és Audunson is bizonyították, a Moly.hu egy nagyon fontos info rmációforrás a felhasználói számára, ezzel a szemben, ahogy láthatjuk a Rukkola.hu nem az. Pedig rengeteg információt le lehet szűrni ott is, f leg abból, hogy mik a kiemelt könyvek, miket szeretnének a felhasználók nagyon. De ahogy fentebb már láttuk, ezek nem fontos érvek a felhasználók számára, így információt sem igénye lnek róla. Ismeretlen irodalom felfedezése (% ) 2 Nem 33 Moly.hu 40 Igen, néha 45 Rukkola.hu 58 Igen, gyakran 22 0 20 40 60 80 3. ábra – Az ismeretlen irodalom felfedezése a Rukkola.hu-n és a Moly.hu-n A második megállapításom pedig az, hogy a Rukkola.hu felhasználói nagyon célirányosak. Ez a harmadik olyan kérdés, amire a válaszuk ezt bizonyítja. Hiszen tudjuk, hogy f leg azokat a könyvek happolják, amiket már régóta szerette k volna birtokolni. A megszerzett könyveket pedig elég ritkán teszik vissza aztán az oldalra. Miért tennék? Hiszen azt szerezték meg, amit már régóta nagyon szerettek volna. Ugyanakkor a Rukkola.hu számukra nem információforrás, tehát nem néznek kül önösebben körül a weboldalon, nem böngésznek azzal kapcsolatban, hogy mit is l ehetne megszerezni, mi a kínálat, egyszerűen csak célirányosan megkeresik az álo mkönyveiket, bejelölik ket, aztán pedig várnak a felkerülésükre. Kés bb, az id m úlásával és a gyakorlat módosulásával ez is változhat, de az err l való megbizonyosodáshoz is újabb kutatásra lesz szükség. Mindkét oldal, a Rukkola.hu és a Moly.hu felhasználóinak kérd ívében is szer epelt egy kérdés az olvasmányaik beszerzési forrásaival kapcsolatban. A válasza dóknak a hat, illetve hét forrás esetében ötfokú skálán kellett jelölniük, milyen gyakran 120 A Rukkola.hu és ami mögötte van választanak olvasásra könyvet az adott helyr l. Ahogy az összehasonlító táblázatban is látszik (1. táblázat): a Moly.hu felhasználók számára majdnem az összes forrás fontosabb, mint a Rukkola.hu tagjainak. Ez alól egyedül az internetr l való letöltés kivétel, ám ezt e-book olvasás kultúrájának fellendülésének is betudhatjuk. A Rukkola.hu felhasználóinak forrásai között magasan vezet a happolt könyvek olvasása, minden más forrást maga mögé utasítva. Ha a két felmérés eredményeit egymás folytatásának tekintenénk, azt kellene mondanunk, hogy a könyvvásárlás kilenctizedet esett vissza, míg a könyvtári kölcsönzés héttizedet. Már ebb l is l eszűrhetjük annak jeleit, hogy milyen hatással volt a könyvcserés weboldal használata a könyvvásárlási és könyvtárba járási szokásokra. 1. táblázat – A Rukkola.hu és a Moly.hu felhasználóinak könyvbeszerzési forrásai Saját könyvtáramból választok Könyvtárból kikölcsönzöm Letöltöm az internetr l Megvásárolom könyvesboltban/antikváriumban Megvásárolom az interneten Kölcsönkérem egy barátomtól/családtagomtól Happolt könyveimet olvasom Moly.hu felhasználók (2010) 4,05 3,43 2,12 3,94 Rukkola.hu felhasználók (2012) 3,71 2,71 2,37 3,08 3,44 2,94 2,64 2,82 - 4,12 A 2. táblázatban a Rukkola.hu felhasználóit házi könyvtáruk mérete alapján hasonlíthatjuk a magyar átlaghoz. Ennek alapján azt kell látnunk, hogy a könyvcserés weboldal regisztrált tagjai egy „olvasó elit” tagjait képviselik a magya r társadalmon belül, mivel a többség sokkal több könyvvel rendelkezik, mint a magyar átlag. A több mint 300 könyvvel rendelkez k aránya a magyar átlag esetében 30%, miközben a Rukkola.hu felhasználók között ez az arány eléri a 66%-ot. Ez mondjuk valahol logikus is, hiszen egy nagyobb házi könyvtárból mindig könnyebb felesleges kötet eket kiválasztani, mint egy kisebb l. 2. táblázat – A Rukkola.hu és a magyar átlag házi könyvtára 1-ő0 közötti könyv 51-100 közötti könyv 101-300 közötti könyv Több, mint 300 könyv Magyar átlag (1996) 22% 15% 30% 30% Rukkola.hu felhasználók (2012) 2% 8% 24% 66% A kitölt k választ adtak azzal kapcsolatban is, hogy mióta a Rukkola.hu regisz trált felhasználói, mennyiben változtak a könyvvásárlási szokásaik. A válaszadók több mint fele állítja magáról, hogy kevesebbet költ könyvekre, mint korábban, 19% pedig azt, hogy egyáltalán nem vásárol könyvet, amióta az oldalról be tud szerezni mindent, amit szeretne. Mindössze 2Ő% fordít ugyanakkora összeget a vásárlásra, csupán 2%-nak van lehet sége több pénz fizetni az olvasmányokért, mint korábban. A Rukkola.hu tehát egy olyan költségkímél megoldás, amely alig két hónap alatt látványosan átalakította a felhasználók vásárlási szokásait, és háttérbe szorította a 121 Jávorka Brigitta könyvesboltokat és antikváriumokat. Bizonyítottnak tekinthetjük, hogy a weboldal egyértelmű konkurenciát jelent a kereskedések számára. A Rukkola.hu felhasználóinak ő8%-a könyvtári tag. Ez valamilyen szempontból kevésnek tűnik, mivel a weboldal természetéb l következtetve olyan sz emélyekr l van szó, akik aktív olvasók. Ugyanakkor fentebb már láthattuk, hogy a többség nagy házi könyvtárral rendelkezik, a Rukkola.hu-n szerzett könyvek mellett pedig az otthoni állomány jelenti a f olvasmányforrást. A fenti forráslistán pedig a könyvt ári kölcsönzés csak az ötödik helyen áll, ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a könyvtári tagságok számát magasnak kell tekintenünk. Ráadásul a 380 könyvtári tagból 166 beiratkozott tagja egynél több könyvtárnak is. Ugyancsak magasnak kell tekintenünk az értéket, ha a Rukkola.hu felhasználók könyvtárba beiratkozott arányát a magyar átlag adatihoz hasonlítjuk. 3. táblázat – A Rukkola.hu és a magyar átlag könyvtári tagsága Soha nem volt tag Valamikor volt, de már nem az Jelenleg is tag – egy könyvtárban Jelenleg is tag – több könyvtárban Magyar átlag (1996) 37,7% 44,6% 14,6% 3,1% Rukkola.hu felhasználók (2012) 5% 38% 32% 25% Ahogy a 2. táblázatban is látszik: azok aránya, akik pontosan egy könyvtárban tagok kétszer akkora, mint a magyar társadalommal kapcsolatos kutatás esetében. A több könyvtárba beiratkozottak esetében pedig több mint nyolcszoros az eltérés. Ezek a különbségek is arra mutatnak rá, hogy a Rukkola.hu felhasználói valamilyen „olvasó elitet” képviselnek a magyar társadalmon belül. Ne felej tsük el azonban, hogy a magyar társadalomra vonatkozó adatok közel 20 évesek, tehát azóta pozitív és negatív irányba is történhetett változás. A következ kérdés során arra adtak választ a kitölt k, hogy mióta a Rukkola.hu felhasználói változott-e valamennyire a könyvtárba járási szokásuk. Az eredmények szerint mindössze 31% jár kevesebbet könyvtárba, 2% még többet is, és 67% ugyanannyit, mint korábban. Ahogy láthatjuk, a könyvtár látogatásával kapcsolatban sokkal kisebb a változás, mint a könyvvásárlás esetében, hiszen a többség ugyananynyit jár, mint korábban. Ezeket a válaszokat azonban nem árt megvizsgálni egy más aspektusból is. A 4. ábrán azon kitölt k válaszainak összesítése látható, akik azt válaszolták: ugyanannyit járnak könyvtárba, mint korábban. Sajnos azt kell látnunk, hogy közülük 173 f esetében ez az „ugyanannyi” konkrétan „semennyit” jelent, hiszen nem tagok egyetlen könyvtárban sem, vagyis korábban sem jártak, és a Rukkola.hu használatának megkezdése után sem fognak. Így sajnos azt kell mond anunk, hogy 6ő9 válaszadóból mindössze 269 jár továbbra is ugyanúgy könyvtárba, mint korábban. Vagyis a felhasználók nagy része vagy egyáltalán nem, vagy a we boldal használatának hatására kevesebbet jár könyvtárba, tehát a Rukkola.hu minde nképpen a könyvtár versenytársának tekinthet . 122 A Rukkola.hu és ami mögötte van Akiknek nem változtak a könyvtárbajárási szokásai Beiratkozott tagja vagyok több könyvtárnak 127 - 29% Soha nem voltam beiratkozott tag - 23 - 5% Beiratkozott tagja vagyok egy könyvtárnak 142 - 32% Be voltam iratkozva korábban, de már nem vagyok - 150 34% 4. ábra – Azok a Rukkola.hu felhasználók, akiknek nem változtak a könyvtárba járási szokásai Összefoglaló A kutatási eredmények alapján megtudtuk, hogy a Rukkola.hu felhasználói zömében n k, akik 21 és 30 év közöttiek, magasan iskolázottak, és többségük a f városban vagy annak agglomerációjában él. A felhasználók nagy része regisztrált felhasznál ója a Moly.hu weboldalnak. Ebb l, illetve a két oldal homogén felhasználócsoportj ából arra következtethetünk, hogy van egy stabil magyar könyves közösség, amely nem csak potenciális, de igenis megszólítható közönség lehet a könyvtár 2.0 számára. A válaszadók nagy része nagyszámú házi könyvtárral rendelkezik, illetve töb bségük beiratkozott tagja egy vagy több könyvtárnak. Mindkét szempo ntból magasan felülmúlják a magyar átlagot, így elmondhatjuk, hogy a magyar társadalmon belül egy olvasó elitet képviselnek, amely összecseng a fent említett könyvtár 2.0 -ás célcsoporttal. A felhasználók nagyon célirányosan használják az oldalt. Az els dle ges könyvkiválasztási szempontjuk, hogy régóta szeretnék már olvasni az adott kötetet, ebb l kifolyólag ritkán nyúlnak mellé, vagyis kevés olyan könyv kerül a birtokukba, amire aztán még sincs szükségük, ezért visszatennék a weboldalra. Illetve ezért sem s zámít számukra a Rukkola.hu olyan szintű információforrásnak, mint a Moly.hu, vagyis sokkal kevesebb új és számukra ismeretlen irodalmat találnak a felületén. Ugyanakkor bizonyítást nyert, hogy a Rukkola.hu weboldala mind a könyvkereskedések, mind pedig a könyvtár számára komoly versenytársat jelent, hiszen alig két hónap alatt els dleges olvasmányforrássá vált a felhasználói számára, ezzel maga mögé utasítva minden más lehetséges könyvbeszerzési módot. Mindemellett a felhasználók maguk is elismerik annak tényét, hogy mióta regisztráltak a weboldal, kevesebbet költenek könyvekre, illetve kevesebbet járnak könyvtárba. Viszont minden adat elemzése során számba kell venni azt, hogy a kutatás id ején a weboldal még alig két hónapja üzemelt. Így persze nagyon inte nzívnek tűnnek azok a változások, amik a hatására mutatkoznak, de egyáltalán nem biztos, hogy az id múlásával és az újdonság varázsának elmúltával, amint mindenki megszabadult a számára felesleges könyvekt l, nem fog a folyamat lelassulni, megállni vagy e setleg visszafordulni. Mindenképpen fontosnak tartom a felmérés kés bbi megismétlését, amikor a weboldal már legalább egy éve működik. 123 Jávorka Brigitta Bibliográfia Bognár Noémi Erika, Kozma Zsófia, Tormási Gabriella, Tóth Máté: A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek. In: Könyvtári figyel , 2011. (ő7. évf.) 1. sz. ő9-74. old. Bognár Noémi Erika: A közkönyvtári blogok népszerűsége és sikere Magyarországon. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2012. (ő9. évf. ) 1. sz. 13-28. old. Burmeister Erzsébet: Kummrow, Eckhard: Twitter, podcast, wiki, blog és társai. Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2011. (ő8. évf.) 7. sz. 320-322. old. Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség: A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás és könyvtárszociológiai adatok tükrében. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1998. Ládi László: 2.0 – a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2008. (őő. évf.) 9. sz. Ő1ő-423. old. Ládi László: Könyvtár 2.0. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. (17. évf.) 2. sz. 16 -29. old. Long, Sarah Ann: Exploring the wiki world: the new face of collaboration. In: New Library World, 2006. (107. évf.) 3/Ő. szám. 1ő7-159. old. Maness, Jack M.: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries. In: Webology, 2006. 3. köt. 2. sz. (Letöltve: 2012.10.20.) http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html Németh Márton: Rövid összegzés az október végén megrendezésre került szakmai napról. (Letöltve: 2012.09.03.) http://blog.konyvtar.hu/k2/2010/10/rovid-osszegzes-az-oktobervegen-megrendezesre-kerult-szakmai-naprol/ O'Reilly, Tim: Web 2.0: Compact Definition? 2005. október 1. (Letöltve: 2012.09.22.) http://radar.oreilly.com/2005/10/web-20-compact-definition.html O'Reilly, Tim: What Is Web 2.0: Design Patterns and Business Models for the Next Generation of Software (Letöltve: 2012.09.22.) http://oreilly.com/web2/archive/what-isweb-20.html Paszternák Ádám – Takács Dániel – Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk tudásbirtokosok. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2007. (16. évf.) 9. sz. 10 -23. old. Takács Dániel – Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0 KIT hírcsokor. In: KIT Hírlevél, 2006. 32–39. sz. Tóth Máté: Online közösségi terek használóknak és könyvtárosoknak: könyvtá r 2.0 alkalmazások Norvégiában. In: Könyvtári figyel , 2008. (őŐ. évf.) 2. sz. 26ő -280. old. Tóth Máté: A Moly.hu mint virtuális találkozóhely. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 58. évf. 8. sz. 2011. 327-338. old. Tóth Máté: Virtuális irodalmi találkozások – norvég-magyar összehasonlításban. In: A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa Tanulmánykötet a 6ő éves Agárdi Péter tiszteletére. Pécs, PTE FEEK, 2011. 266-282. old. Tóth Máté, Audunson, Ragnar: Websites for booklovers as meeting places. In: Library Hi Tech, 2012. (30. évf.) Ő. szám, 655-672. old. Tóth Máté: Könyvtáros segítség a magyar Wikipédiának (Letöltve: 2012.09.03.) http://blog.konyvtar.hu/k2/2010/07/konyvtaros-segitseg-a-magyar-wikipedianak/ Tóth Máté: Aktuális fejlesztések: Wikipédia és 23 dolog. (Letöltve: 2012.09.03.) http://blog.konyvtar.hu/k2/2010/10/aktualis-fejlesztesek-wikipedia-es-23-dolog/ 124 Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban S ZALACSI A LEXANDRA Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban „A könyv fejlődése mindig tükre, naplója volt az emberiség fejlődésének; ami találmányt a korok felvetettek, ami természeti erőt az ember irányítani tanult, a könyv igyekezett a maga céljára hasznosítani. Ki tudja, milyen találmányokkal jön a jövő s milyen lesz a jövő könyve? Csak annyi bizonyos, hogy akkor is az ezerarcú élet, az emberiség haladásának tükre lesz.”1 Fitz József, az OSZK egykori f igazgatója Jelen dolgozatom megírásakor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy tovább folyta ssam eddigi kutatásaimat az elektronikus könyvek témakörében. A f iskolai (BA) tanulmányaim során a fels oktatásban résztvev hallgatók elektronikus könyvhasználati – és olvasási szokásait vizsgáltam. A vizsgálat eredményei jól tükrözik, hogy érdemes ezzel a területtel tovább foglalkoznom. 2 Az elmúlt két évben nagyon jól megfigyelhet volt az e-könyvek fokozatos térnyerése. Külföldön és Magyarországon is egyre több kiadó, terjeszt jelent meg a piacon (pl.: Amazon, Penguin, Book&Walk, Publio) és egyre több könyvtáros fór umon, blogon lehet olvasni (pl.: Multimédiapláza, Könyvkonnektor, E -könyvolvasó blog, Könyvtár MA) az e-könyvekr l. Közel egy éve jött létre egy új szervezet, az Egyesülés az e-könyvekért, amely a kiadók és a könyvtárak érdekeit hivatott összehangolni.3 Olyan mértékben megn tt az e-könyvek iránti érdekl dés, hogy a könyvtárosoknak miel bb ki kell dolgozniuk azt a módszert, amellyel a legeredményesebben tudják kiszolgálni az olvasói igényeket úgy, hogy a kiadók érdekei se sérülj enek. Lényeges kérdés az, hogy vajon mi a szerepük az e-könyvek világában a könyvtárosoknak. Kutatásomban az elektronikus könyvek szolgáltatásának a könyvtárakban való gyakorlati, módszertani problémáira helyeztem a hangsúlyt. Célom, hogy nemzetközi példákat, eseteket, módszereket vizsgálva átfogó helyzetképet adjak a téma iránt érdekl d k számára az e-könyvek könyvtárban való kölcsönzéséhez, alkalmazásához, használatához. Fitz József: A könyv története. - Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1930. - 79. p. Szalacsi Alexandra: University students' attitudes towards e-books: experiences from Hungary = Wolf-Fritz Riekert and Ingeborg Simon: “Information in e-motion”. Proceedings BOBCATSSS 2012 – 20th International Conference on Information Science. Amsterdam, 23 25 January 2012. Bock+Herchen Verlag, Bad Honnef, Germany. ISBN: 978-3-88347-287-4. Paperback. Approx. 388. pp 3 E-könyves infotár: Az Egyesülés az e-könyvekért alapdokumentuma, 2012.07.11. – URL: http://ki.oszk.hu/ekonyvek/egyesules-az-e-konyvekert/ (2012.07.15) 1 2 125 Szalacsi Alexandra Ezen belül a szűkebben vett kutatási területem az e-könyvek kölcsönzése a közkönyvtárakban. Tekintettel arra, hogy itthon még kiforratlan ennek a gyakorlata, egy olyan ország eredményeinek a bemutatására vállalkozom, amely az e-könyvek, az ekönyv kölcsönzés területén már élen jár. A szakirodalom és gyakorlati tapasztalat vonatkozásában az Amerikai Egyesült Államok szerepe kiemelked . A dolgozatom címe is tükrözi, hogy els dlegesen a közkönyvtárakra fókuszálok, hiszen ez a sz olgáltatás túlnyomó részt az USA közkönyvtáraiban érhet el, de nem hanyagolható el olyan más könyvtártípusokra való kitérés sem, mint az iskolai és fels oktatási könyvtárak. Úgy gondolom, hogy dolgozatom segítséget nyújthat a magyarországi elektron ikus könyvkölcsönzés problémáinak megoldására, a megfelel elektronikus könyvkölcsönzési szolgáltatás kialakítására. Kutatásom célja, hogy bebizonyítsam: az ekönyvek kölcsönzésének, mint szolgáltatásnak helye és szerepe van a könyvtárakban. Körüljárom és bemutatom, hogy ez a szolgáltatás milyen formában valósulhat meg. Bár vizsgált területem fókuszában a könyvtárak állnak, de fontosnak tartom bemutatni a könyves szakmában érdekeltek – a szerz k, a könyvkiadók és a könyvterjeszt k – szempontjait és érdekeit is, így a dolgoztomban erre is kitekintést nyújtok. Kutatási módszereim: szakirodalom-elemzés, esettanulmányok vizsgálata, interjúkészítés és kérd íves felmérés. A szakirodalmi kutatás során els sorban a 2010 és 2012 között megjelent magyar és angol nyelvű könyvtáros szaklapokat vizsgáltam, amelyek a témával legtöbbet foglalkoznak, például a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás és a Library Jou rnal. Számos adatbázisban is böngésztem, kerestem, mint az Academic Search Complete, Library Information Science & Technology Abstracts. A folyóiratokon és az adatbázisokon kívül több online médiumot is használtam; a School Library Journal, The Digital Shift, az American Library Association (Amerikai Könyvtárosok Egyesülete) és a Pew Internet & American Life Project Könyvtárosoknak szóló weboldalát. Az esettanulmányok különböz szakmai honlapok felhasználásával valamint személyes tapasztalatom alapján készültek. 4 Dolgozatom során elemeztem az Amerikai Egyesült Államok jellemz , piacvezet e-könyv terjeszt szolgáltatásait a honlapok alapján. Az amerikai e-könyv terjeszt k közül a választásom az OverDrive Média Konzol, a World Public Library, a 3M Cloud Library és a Smashwords weboldalra esett, valamint a velük szerz désben álló legismertebb könyvtárak kölcsönzését vizsgá ltam. A vizsgálati szempontok a következ k voltak: – Mióta nyújtanak tartalomszolgáltatást? – Mekkora a digitális gyűjteményük? Ennek mekkora része elektronikus könyv? – Milyen formátumban érhet ek el, tölthet ek le a tartalmak? – Milyen eszközökön olvashatóak? – Milyen a tartalmak nyelvi megoszlása? – Milyen üzleti modell alapján teszik elérhet vé az e-könyveket a könyvtárak számára és hogyan? – Hány könyvtár és kiadó a partnere? 2010 nyarán volt alkalmam a New York Közkönyvtárba ellátogatni, valamint tájékozódni az e-könyvek használatát illet en. 4 126 Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban – – Milyen és hogyan használható a keres platformja? Milyen segítséget, tájékoztatást nyújt az oldal a felhasználónak a tartalomkezeléssel kapcsolatban? – Melyek a legújabb projektjeik, zajlik-e még a folyamatos tartalomszolgáltatás? Az esettanulmányok során e kérdések mentén keresek elméleti és gyakorlati öszszefüggéseket és sort kerítettem néhány jelent s amerikai könyvtár e-könyv kölcsönzési és használati szokásainak áttekintésére. Kiegészít kutatási módszerem az interjúkészítés és a kérd íves felmérés volt. Interjúalanyaim mindegyike az USA-ban él. A több éves munkatapasztalattal rendelkez könyvtáros, Hajnal Ward Judit mellett egy egyetemi professzor, Terry L.Weech; valamint egy rendszeres könyvtárhasználó egyetemi hallgató, David Kodiak Breeckner válaszolt a kérdéseimre. A három interjúalany, három különböz aspektusból közelíti meg a témát. Így a szakért , az egyetemi oktató és a könyvtá rhasználó álláspontja is megjelenik. A téma kapcsán három interjúalanyom válaszait építettem be munkámba, melyek a kutatási eredményeimet alátámasztották. Az Egyesült Államok közkönyvtárainak e-könyvkölcsönzésének bemutatásán kívül rövid hazai helyzetkép felvázolására is vállalkoztam egy kérd íves módszer segítségével. Kérd íves felmérésem eredményei alapján a magyarországi e-könyves helyzetr l szerettem volna képet alkotni. Arra kerestem a választ, hogy milyen feltételek szükségesek egy jól működ e-könyvkölcsönzési szolgáltatás kialakításához. Hazánkban egyel re még nem készült országos reprezentatív felmérés az e-könyvek könyvtári használatával kapcsolatban, így azok hiányában nem tudni, hogy ténylegesen mekkora kereslet van rá. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjeszt k Egyesülése (MKKE) el z évi könyvforgalmi adatai azonban már e-könyv forgalmát is tartalmazzák. Az elektronikus-könyvolvasón, táblagépen, okostelefonon és számítógépen olvasható művek vásárlásainak száma megközelítette az ország könyves összforgalmának 1%-át. Öszszehasonlításként érdemes megjegyezni: az egész Európai Unióban is jelenleg 1 – 5%-os az e-könyvek piaci részesedése, ezzel szemben az USA-ban már közel 30%os adatot közöltek a felmérések. Hasonlóak az arányok Indiában és Brazíliában, e két feltörekv nagyhatalom e-könyvpiacán.5 A számsorok alapján talán nem meglep , hogy a határon túl, els sorban a fejlett országok könyvtárainak többségében (USA, UK és a skandináv országokban) az ekönyvkölcsönz szolgáltatás már er s alapokon nyugszik és megbízhatóan működik. Míg Magyarországon jelenleg nincs egyetlen olyan könyvtár sem, ahol teljes egészében jelen lenne ez lehet ség, bár számos könyvtár tett már e rre kísérletet. 6 Véleményem szerint, a magyarországi e-könyves állapotokra vonatkozóan további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy a lehet legtöbb információ célzottan álljon a szakma rendelkezésére. Varsányi Gyula: Négy és fél millióval kevesebb magyar könyv: Kiadók – A kisebb és közepes műhelyeknek esetleg az uniós összefogás segíthet. – In: Népszabadság Online, 2013.03.21. – URL: http://nol.hu/kult/konyv/20130321-tavaly_se_vettunk_tobb_konyvet (2013.04.01.) 6 OSZK, BME, FSZEK. INYK 5 127 Szalacsi Alexandra Tanulmányomban, a továbbiakban dolgozatom els fejezetét ismertetném, ami az Amerikai Egyesült Államokban végzett néhány olyan kiemelked , szakmai kutatást, amelyek az e-könyvek könyvtárban való használati szokásaira vonatkoznak. Hazai viszonyok között a nem állt, és most sem áll módomban hasonló jellegű reprezentatív kutatást végezni az USA-ban, ezért a téma egészének átfogó elemzése és megértése érdekében lényegesnek tartottam ezek ismertetését, összefoglalását. Az American Library Association (ALA, Amerikai Könyvtári Egyesület) a közkönyvtárak finanszírozásáról és a technikai hozzáférésér l, felszereltségér l készült els tanulmány 1994-ben készült el, a közkönyvtárak internetkapcsolatára, digitalizálására vonatkozóan. 199Ő óta évr l-évre megjelenik egy-egy friss jelentés, ami az egyik leghosszabb ideig tartó és legnagyobb tanulmány a közkönyvtárak internetkapcsolatára, digitalizálására vonatkozóan. Ezek a kutatások tehát nem kifejezetten az e-könyvekre, e-könyv olvasásra fókuszálnak, hanem a közkönyvtárakban végbemen technikai fejlettségre és a fin anszírozásra. A kutatás célja, hogy információt nyújtson, segítse és értékelje a köny vtárvezet k, a könyvtárosok teljesítményét valamint támogassa az egységes nemzeti technológiai fejl dést, fenntarthatóságot. Az adatok fontos információkkal bírnak a helyi, állami és szövetségi döntéshozóknak, az információs és kommunikációs es zközöket, technológiákat gyártó cégeknek valamint a közösséget kiszolgáló nyilvános közkönyvtáraknak. 7 A másik kutatás, amit kiemelnék az OverDrive és az ALA Librarian eBook Survey, amely számokkal is alátámasztja, hogy a könyvtárak fontos szerepet játsz anak az e-könyvek terjedésében és vásárlásában. Így ezzel a felméréssel sikerült b izonyítaniuk a kiadóknak is, hogy az e-könyvek könyvtári jelenlétével, maga az ekönyv forgalmazása nem esik vissza. Az eredmények példaértékűek lehetnek a magyar e-könyv kiadók és terjeszt k számára is. Végül a harmadik választásom, a The Pew Research Centernek 2012 -es kiemelked kutatása közül az egyik, az Internet & American Life Project. The Pew Research Center célja, hogy tájékoztatást nyújtsanak az eltér problémákról, attitűdökr l és irányítsák a különböz trendek alakulását az Egyesült Államokban és az egész világban. A kutatásaik els sorban az országosan reprezentatív telefonos felmérés eken alapszanak, amelyeket jellemz en feln ttek körében készítenek el. Az Internet & American Life Project keretében vizsgálják és feltárják az internet hatását a családokra, a közösségekre, a munkahelyekre és a mindennapi életre; az oktatásra, az egészségügyre, valamint a civil és politikai életre vonatkozóan is. A projekt célja, hogy az internetes felmérések hiteles adatokat szolgáltassanak arról, hogy az amerikaiak hogyan használják az internetet, a digitális technológiákat és ez a tevékenység milyen mértékben, és hogy van jelen az életükben. A projekten belül több tanulmány, kutatás is készült. A következ kben röviden ismertetem a kutatások eredményit, következtetéseit és a véleményezem azokat. Public Library Funding & Technology Access Study 2011-2012 A statisztikák szerint az e-könyvek forgalmazása terén óriási növekedés tapasztalható. Ez els sorban annak tulajdonítható, hogy egyre nagyobb számban állnak rende lAmerican Library Association weboldala. – URL: http://www.ala.org/research/plftas/ 2011_2012 (2012.12.19) 7 128 Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban kezésre e-könyvek a közkönyvtárakban, másodsorban a Kindle eszközök is komp atibilisek lettek az OverDrive gyűjteményével. A maga nemében az OverDrive áll az els helyen az e-könyv szolgáltatás piacán, a legtöbb amerikai közkönyvtár (92%) az ügyfelük. 8 Az alábbi térképen jól látható (1. ábra), hogy az USA államainak közkönyvtár ában milyen arányban oszlanak meg az e-könyv elérési lehet ségek. 1.ábra: E-könyv elérés az USA közkönyvtáraiban A keleti part államaiban New York, New Jersey, Delaware, Virginia, Ohio, Tennesse, Wisconsin és Maryland államban a közkönyvtárak több mint 90%-ban elérhet , kölcsönözhet e-könyv. A DC rövidítés itt Washington D.C. –re utal, ami nem egy külön álló állam, de az USA f városa és 100%-os a hozzáférés. Ezen kívül még Maryland és Hawaii összes közkönyvtárában is teljes e-könyv lefedettség mutatkozik, amely mögött akár politikai összefüggések is lehetségesek, de véleményem szerintem els sorban a terület mérete meghatározó. A nyugati part már nem büszkélkedhet ilyen eredményekkel, e tekintettben jóval elmaradottabbnak tűnik, egyedül Utah államban van 9ő,Ő%-os hozzáférés, míg a többi államban közepes az arány. Ezzel szemben a legkevesebb e-könyv kölcsönzési lehet ség mégis a keleti parton található Mississippi állam közkönyvtáraiban. 9 Összességében elmondható, hogy az Egyesült Államok közkönyvtárainak több mint háromnegyedében, 76,3%-ban van hozzáférés az e-könyvekhez, ezek közül a városi könyvtárak 92, a vidéki könyvtáraknak pedig a 6ő%-ában. Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelz n. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban. - Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012. (21. évf.) 10. sz. 1Ő-25. pp 9 Hoffman, Judy, John Carlo Bertot, and Denise M. Davis. Libraries Connect Communities: Public Library Funding & Technology Access Study 2011-2012. - Digital supplement of American Libraries magazine, June 2012. - URL:http://www.ala.org/research/plftas/ 2011_2012/ebooksmap (2012.10.11) 8 129 Szalacsi Alexandra Az OverDrive és az ALA OITP (Office for Information Technology Policy) kö zreműködésében 2012. november közepén jelentette meg a legfrissebb felmérésének eredményeit, ami a 2012. június 13. és július 31. közötti állapotot tükrözi. A cél az volt, hogy betekintést nyújtsanak az amerikaiak e-könyvkölcsönzési és vásárlási szokásaiba. 2.ábra:Az e-könyvek kölcsönzési szolgáltatásának tendenciája az USA könyvtáraiban Az OverDrive és az American Library Association (ALA) könyvtári e-könyv felmérése A kutatás több ezer olyan amerikai közkönyvtár adataira támaszkodott, amelyekben az OverDrive által szolgáltatott folyamatos hozzáférési modellt alkalmazzák. A nem reprezentatív felmérés során a kérd ívet 7ő 38Ő válaszadó töltötte ki. Az egyik legfrissebb könyvtári e-könyv használattal kapcsolatos kutatásnak tekinthet , eredményei a következ k: – Azok, akik a könyvtárból rendszeresen kölcsönöznek e-könyvet, havi átlagban 3,2 darab olvasnivalót vásárolnak. (Legyen az e-könyv vagy hagyományos könyv.) – A válaszadók ő7%-a azt vallotta, hogy a könyv megismerésének els dleges forrása számára a közkönyvtár. – 35%-a az olvasóknak kölcsönzés után megvette a könyvet elektronikus vagy nyomtatott verzióban. – 53%-a úgy vásárol, hogy el tte megkeresi, megnézi a könyvtár honlapján a könyvet. – A könyvtári e-könyv kölcsönz válaszadók ŐŐ%-a szerint a digitális könyvvásárlás n tt az elmúlt hat hónapban. – Az olvasók 8Ő%-a elektronikus könyvolvasó eszközre kölcsönözte az e-könyvet. – A leggyakrabban használt eszközök az Amazon Kindle, Sony Reader és a Barnes & Noble Nook olvasója. 130 Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban – Az olvasóknak a Ő1%-a meg is vásárolta azt az e-könyvet, amit legutóbb kölcsönzött.10 Ez a felmérés alátámasztja azt a hipotézisem, miszerint az e-könyvnek, az ekönyv kölcsönzésnek helye van a könyvtárban, a jelenlét nem veti vissza a kiadók tevékenységét, nem csökkenti azok bevételeit, hanem jelent sen növe li is azt. A könyvtárba járó olvasói réteg egyben potenciális vásárló is. Az USA-ban tavaly több fórumon, nyílt levélben (ALA és Penguin) tájékozódhattunk a könyvtárak és a ki adók ellentétes nézeteir l e téma kapcsán. Lényege, hogy a kiadók nem szívesen adnak e-könyvet a bibliotékáknak, mert szerintük a könyvtárba nem olvasni, hanem szórakozni járnak az emberek. 11 Az el bb ismertetett kutatásból azonban jól látszik, hogy ezt a kérdést nem lehet így leegyszerűsíteni, én magam is osztom David Burleigh, az Over Drive marketing igazgatója véleményét: „A kiadók és a szerzők sok figyelmet fordítanak a könyvek promótálására, annak digitális átalakítására, és ez megerősíti a közkönyvtárak ért ékét is." 12 Pew Internet & American Life Project A Pew a 2012-es évben több felmérést is készített az e-könyvekkel kapcsolatosan. Többek között vizsgálta az e-könyv olvasó eszközök és táblagépek használatát, az ekönyvek olvasási szokásait és a könyvtárban való jelenlétet. Dolgozatomban csak néhány statisztikai eredményt említek, amelyek az amerikaiak e-könyv olvasási- – és kölcsönzési szokásaira vonatkoznak. 2006 óta az els Sony e-könyv olvasók megjelenésével fokozatosan el térbe kerültek az e-könyvek. 2012 januárjában az American Association of Publishers arról számolt be, hogy 2011-2012 januárja között az e-könyv eladása jelent s mértékben növekedett: a feln tteknek szóló könyvek Ő9,9%-kal, a gyermek és ifjúsági irodalom 475,1%-al, a vallási kiadványok pedig 1ő0,7%-kal.13 A Pew kutatóközpont az e-könyv olvasókra és a tabletekre vonatkozó 2012. januári kutatása alapján pedig elmondható, hogy az e-könyvet olvasó tulajdonosok száma a feln ttek (16 évesnél id sebbek) körében majdnem duplájá ra n tt a 2011-es évhez képest.14 10 Library eBook Survay hosted by OverDrive and American Library Association.2012.11.15. - URL: http://overdriveblogs.com/library/files/2012/11/ALA_ODSurvey.pdf (2012.11.23.); Michael Lovett: Survey Says: Library Borrowers Also Buyers In: OverDrive weboldala, 2012.11. 15. - http://overdriveblogs.com/library/2012/11/15/survey-says-library-borrowersalso-buyers/ (2012.11.23.) 11 Kerekes Pál: E-könyv helyett e-könyvtáros? Egy felmérés tanulságai. – In: Könyvkonnektor, 2012.nov.24. – URL: http://konyvkonnektor.hu/?p=2808 (2012.11.30.) 12 New Findings Reaffirm Library Borrowers Are Also Buyers. - Cleveland (OH), 2012.11.15. – URL: http://www.overdrive.com/News/New-Findings-Reaffirm-LibraryBorrowers-Are-Also-Buyers (2012.12.30) 13 Andi Sporkin : Publishing industry has strong January revenue growth : In print books and ebooks for all audiences, 2012. márc. – URL: http://publishers.org/press/62/(2012.11.30.) 14 Lee Rainie: Tablet and E-book reader Ownership Nearly Double Over the Holiday GiftGiving Period, 2012. 01.23. – URL: http://libraries.pewinternet.org/2012/01/23/tablet-and-ebook-reader-ownership-nearly-double-over-the-holiday-gift-giving-period/ (2012.12.10) 131 Szalacsi Alexandra Mindezek az eredmények azonban nem adnak számunkra átfogó képet, viszont az alábbi tanulmány már a teljesség igényére törekszik. Az amerikai szakemberek 2012 áprilisában és júniusában tették közzé jelentés eiket a könyvtárak változó szerepér l, hangsúlyozottan az e-könyv használók olvasási – és kölcsönzési szokásairól az USA lakosságának körében. 15 A kutatás bemutatja az általános olvasási trendeket és az e-könyvek könyvtárra gyakorolt hatását és szerepét. A reprezentatív minta az amerikai feln tt lakosság (16 éves és a felett) körében telefonos interjúk alapján 2987 emberrel készült, 2011. november 16. és december 21. között. Dolgozatom terjedelmi korlátai miatt a kutatást részletes bemutatására nem vállalkozom, csak a legfontosabb eredményeket ismertem: Az amerikai feln tt lakosság − 21%-a olvasott egy e-könyvet, − 72%-a nyomtatott könyvet, − 11%-a hangoskönyvet, − 30% egynél több e-tartalmat olvasott 2011-ben.16 Mi lehet az eredmények mögött, kik alkotják valójában az e-könyvet olvasók társadalmát, mi jellemz rájuk, milyenek a szokásaik? A 2011 -es eredmények alapján jellemz en fels fokú végzettséggel rendelkez ő0 év alatti személyek, átlagon felüli keresettel rendelkeznek ő0 000 $/év. Jellemz rájuk, hogy többet és sok-félét olvasnak, mint az átlag amerikai lakosok és gyakrabban is vásárolnak e -könyvet, mint kölcsönöznek. Hogy milyen körülmények között olvasnak az amerikaiak, azt a következ (3.) ábra mutatja be. 17 15 Rainie L, Zickuhr K, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P. The Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012. 04.05. Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20e-reading% 204.5. 12.pdf (2013.01.04); Zickuhr K, Rainie L, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P. Libraries, Patrons, and E-Books. Pew Internet & American Life Project, 2012. 06. 22. - Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Libraries_and_ Ebook Patrons%206.22.12.pdf (2013.01.04.) 16 Rainie L, Zickuhr K, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P. The Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012. 04.05. - Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20ereading%204.5.12.pdf (2013.01.04) 17 u . 132 Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 81% 83% 73% 69% 45% 43% 19% 25% 53% 35% 19% 13% Nyomtatott könyv E-könyv 3. ábra: Milyen körülmények között választják a nyomtatott és mikor az e-könyvet?18 A diagramból kitűnik, hogy a gyermekekkel való olvasás élményét a nyomtatott könyvvel jobban el tudják érni, mint az e-könyvvel. Számomra örömteli ez az adat, hiszen azt tükrözi, hogy a feln ttek ugyanúgy meg szeretnék osztani gyermekeikkel a nyomtatott könyv használatát, kézzel fogható valóságát, melyet annak idején sz üleikt l vettek át. Ragaszkodnak a szépen illusztrált, régi hagyományokat és emlékeket idéz papírkönyvekhez és csak nyomós okból térnek át az e-könyvre. A kényelmi szempontok és a rendelkezésre álló id nagyban befolyásolják az e -könyvek térnyerését. Meglep dtem azon az adaton, hogy csupán 2 % eltéréssel, de mégis többen olvasnak e-könyvet az ágyban, ennek oka számomra teljesen megmagyarázhatatlan. A legtöbbször akkor kerül el az e-könyv lehet sége, amikor széles könyvválaszték áll el ttük, vagy ha gyorsan kell beszerezniük egy könyvet, esetleg utazás közben olvasnak. Interjúalanyom Terry L. Weech, aki az egyetemi oktatók tábor ához tartozik, általában akkor folyamodik az e-könyvhez, ha az nem elérhet papíralapon vagy utazik. „Igen, használok e-könyvet, de jobban szeretem a nyomtatottat. Alternatívaként használom az e-könyvet, amikor a nyomtatott változata nem elérhet , vagy ha kényelmesen utazom.” 19 A következ kérdéskör azt tárta fel, hogy hol néz utána el ször az olvasó egy e könyvnek. Az internet rohamos elterjedésének köszönhet en nem meglep , hogy 75%-ban az online könyvesboltokat, weboldalakat keresik fel és csak 12%-ban a közkönyvtárakat, a maradék ő-5%-a pedig valahol máshol nézi meg/nem tudja. (2011. decemberi adatok.) 20 A válaszadók 62%-a egyáltalán nem tud arról, hogy létezik az e-könyv kölcsönz szolgáltatás a közkönyvtárában. Ebb l ő8%-uk regisztrált olvasó, őő% akik számára a könyvtár ’nagyon fontos’, ő3% táblagép tulajdonos, u . Interjú Terry L. Weech-el. Készítette: Szalacsi Alexandra. - Pécs, 2012.11.06. 20 Rainie L, Zickuhr K, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P. The Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012. 04.05. - Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20ereading%204.5.12.pdf (2013.01.04) 18 19 133 Szalacsi Alexandra 48%-ban e-könyv tulajdonos és Ő7% azok aránya, akik olvastak e-könyvet 2011-ben. Többségben tehát olyanok sem tudnak err l a fontos szolgáltatásról, akik saját bevallásuk szerint járnak könyvtárba, vagy egyébként ismerik az e-könyvet. Valószínűsíthet , hogy nem az idegenkedésr l van szó, hanem inkább az információ és a jól működ marketing hiányáról. Pozitív tény, hogy a válaszadók 2Ő%-a az általa utoljára olvasott e-könyvet a könyvtárból kölcsönözte. 21 Úgy vélem, az e-könyvek kölcsönzési számának növeléséhez könyvtáraknak jobban kellene koncentrálnia a marketingre és az olvasók tájékoztatására . A szakmabeliek számára a jöv kihívása, hogy minél több e-könyvet olvasó embert tudjanak számon tartani a könyvtárak tagjai között. Az el z Pew kutatás a 2011-es e-könyv olvasási és kölcsönzési helyzetet mutatta be az USA-ban, most a 2012-es év eredményeinek rövid ismertetésére vállalkozom. A reprezentatív kutatást 22ő2 személlyel készítették. A kutatási módszer szi ntén a telefonos interjú, az amerikai feln tt lakosság (16 éven felüliek) körében. Az e könyv kölcsönzés szempontjából pozitív, hogy az amerikai e-könyvet olvasók száma n tt az elmúlt évben 16%-ról 23%-ra. Ezzel szemben a nyomtatott könyvek olvasása visszaesett az összlakosság körében 76%-ról 67%-re. A 16 éven felüli amerikaiak 72%-a állította, hogy legalább egy nyomtatott könyvet olvasott el, 2012-ben ez a szám már csak 67%. Ennek a változásnak a nyertesei az e-könyvek. Az e-könyv olvasás számának a növekedését nagyban befolyásolta az e-könyv olvasó készülékek és tabletek elterjedése. (2011:18%, 2012: 33%). A dedikált e-könyvolvasók elkezdtek visszaszorulni, az e-könyv olvasó eszközök 10%-ról 19%-ra n ttek, míg a tábla PC-n e-könyvet olvasók aránya 10%-ról 2ő%-ra ugrott.22 Hajnal Ward Judit és Terry L. Weech a következ képpen vélekedett az e könyvolvasókról és a tabletekr l: „A táblagépek jelent s áresése és népszerűsége ugyancsak kedvez az ekönyveknek. Valami fantasztikus élmény a harmadik generációs iPaden olvasni, a szemnek nem meger ltet , gyönyörű, tiszta betűket élvezhet az olvasó tisztességes méretű képerny n. Ahogy a 3K cikkben is írtam 23, sok amerikainak van e-olvasója és táblagépe is a statisztikák szerint. Ez számomra azt jelenti, hogy ha egyszer me gkedvelte valaki az e-könyveket, akkor ragaszkodik hozzájuk. Viszont a táblagép drágább mulatság, hogy az ember csak hurcolja, karcolja, elhagyja, ezért erre inkább az olcsóbb e-olvasó az alkalmas.” 24 21 Zickuhr K, Rainie L, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P. Libraries, Patrons, and E-Books. Pew Internet & American Life Project, 2012. 06. 22.. Teljes szöveggel: http://libraries.pewinternet.org/files/legacypdf/PIP_Libraries_and_Ebook_Patrons%206.22.12.pdf (2013.01.04.) 22 Duggan M, Rainie L, Pew Internet & American Life P. E-book Reading Jumps; Print Book Reading Declines. Pew Internet & American Life Project, 2012. 21.27. - Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Reading%20and%20ebooks_ 12.27.pdf (2013.01.04); Kerekes Pál: És az e-könyvolvasó készülékeknek befellegzett? .- In: Könyvkonnektor, 2012.12.28. – URL: http://konyvkonnektor.hu/?p=2955 (2013.01.04) 23 Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelz n. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban. - Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012. (21. évf.) 10. sz. 14-25. pp 24 Interjú Hajnal Ward Judittal. Készítette: Szalacsi Alexandra. - Pécs, 2012.11.20. 134 Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtár aiban „Véleményem szerint az iPad és az egyéb mobileszközöknek köszönhet az e könyvek, e-könyv olvasás gyors elterjedése.” 25 A Pew kutatás jelentése szerint egy év alatt az e-könyvet olvasók általános jellemz i is megváltoztak, igaz kismértékben, de változtak. Általában fels fokú végzettséggel rendelkeznek, 30-Ő9 évesek, akiknek egy háztartásban él k keresete átlagon felüli, 7ő 000 $/év. Tehát következtetésképpen elmondható, hogy az e-könyvet olvasó réteg leszűkült a középkorú, fels fokú végzettséggel és magas keresettel rendelkez k csoportjára. 26 Kutatásom e részében, nem csupán fajsúlyos számokat, statisztikai eredményeket akartam ismertetni, hanem próbáltam bemutatatni a könyvtár e területének fo ntosságát, szükségszerűségét. Az utóbbi két év eredményei alapján jól látható, a felf elé ível tendencia az e-könyv kölcsönzés tekintetében. A kérdés az, hogy ez a növekedés meddig megy, mikor csúcsosodik ki, és azt követ en elindul-e egy zuhanó tendencia vagy normalizálódik-e a helyzet. E kérdésekre, majd csak a jöv ben tudhatjuk meg a választ. Dolgozatom további fejezetiben az USA egy-egy kiemelked e-könyv terjeszt vállalatának és kiadójának a f bb jellemz it, üzleti modelljeit és a könyvtárakkal való kapcsolatát, partnerségét részleteztem. Munkám során igyekeztem a legfrissebb kutatási eredményeket összegyűjteni, elemezni, gyakorlati és szakmai kérdéseket alaposan áttekinteni. Megállapítható, hogy az USA-ban az e-könyv megjelenése robbanásszerű változást indított el a szakmában és ez nagyban befolyásolta a nyo mtatott könyvek forgalmát, megváltoztatta az olvasói szokásokat. Az e -könyv rövid id alatt vetélytársa lett a nyomtatott könyvnek, bizonyos könyvkeresked k eladási listáin már át is vette a vezet szerepet. Ez a tendencia álláspontom szerint még er södni fog, vagyis még többen fogják használni és kölcsönözni az e -könyveket. Az általam közölt és összeállított statisztikák ezt a trendet támasztják alá. A vonatkozó nyomtatott és online szakirodalom száma folyamatos növekszik, és a téma egyre újabb kérdéseket vet fel. Ennek nyomán, az e-könyv jelenséggel egyre több fórum foglalkozik (pl.: konferenciák, szimpóziumok, blogok). Kiemelked szerep hárul az elektronikus sajtóra, médiára. Ezt a lehet séget maximálisan ki kell használniuk az e-könyv kiadóknak, terjeszt knek, szerz knek, valamint a könyvtáraknak is. Dolgozatom zárásaként egy fejezet keretében röviden ismertetem az e -könyvek hazai helyzetét. Felvettem a szolgáltatás létrejöttének akadályait és egy kérd íves felmérése során próbáltam rámutatni arra, hogy mi a szerepe a magyar könyvtárosoknak egy jól működ e-könyvkölcsönzési szolgáltatás kialakításában. A könyvtárak szerepe az e-könyv kölcsönzés és használat szempontjából kiemelked jelent ségű. A bibliotékáknak az e-könyv használat terén fokozott szerepvállalást szükséges tanúsítaniuk, de ugyanakkor egyensúlyra kell törekedniük a két terület között. Megfelel stratégiával, marketinggel, pénzügyi háttérrel, technikai és személyi feltételek biztosításával arra kell összpontosítaniuk, hogy helyzetüket staInterjú Terry L. Weech-el. Készítette: Szalacsi Alexandra. - Pécs, 2012.11.06. Duggan M, Rainie L, Pew Internet & American Life P. E-book Reading Jumps; Print Book Reading Declines. Pew Internet & American Life Project, 2012. 21.27. Teljes szöveggel: http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Reading%20and%20ebooks_12.27.pdf (2013.01.04); 25 26 135 Szalacsi Alexandra bilizálják. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a választás joga az olvasót, a használót illeti meg. Felhasznált irodalom American Library Association weboldala. – URL: http://www.ala.org/research/plftas/2011_2012 (2012.12.19) Andi Sporkin: Publishing industry has strong January revenue growth : In print books and ebooks for all audiences, 2012. márc. – URL: http://publishers.org/press/62/ (2012.11.30.) Duggan M, Rainie L, Pew Internet & American Life P. E-book Reading Jumps; Print Book Reading Declines. Pew Internet & American Life Project, 2012. 21.27. – Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/PIP_Reading% 20and%20ebooks_12.27.pdf (2013.01.04); E-könyves infotár: Az Egyesülés az e-könyvekért alapdokumentuma, 2012.07.11. – URL: http://ki.oszk.hu/ekonyvek/egyesules-az-e-konyvekert/ (2012.07.15) Fitz József: A könyv története. – Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1930. – 79. p. Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelz n. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban. – Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012. (21. évf.) 10. sz. 1Ő-25. pp Hoffman, Judy, John Carlo Bertot, and Denise M. Davis. Libraries Connect Communities: Public Library Funding & Technology Access Study 2011-2012. – Digital supplement of American Libraries magazine, June 2012. – URL: http://www.ala.org/research/plftas/2011_2012/ebooksmap (2012.10.11) Interjú Hajnal Ward Judittal. Készítette: Szalacsi Alexandra. – Pécs, 2012.11.20. Interjú Terry L. Weech-el. Készítette: Szalacsi Alexandra. – Pécs, 2012.11.06. Kerekes Pál: E-könyv helyett e-könyvtáros? Egy felmérés tanulságai. – In: Könyvkonnektor, 2012.nov.24. – URL: http://konyvkonnektor.hu/?p=2808 (2012.11.30.) Kerekes Pál: És az e-könyvolvasó készülékeknek befellegzett? .- In: Könyvkonnektor, 2012.12.28. – URL: http://konyvkonnektor.hu/?p=2955 (2013.01.04) Lee Rainie: Tablet and E-book reader Ownership Nearly Double Over the Holiday GiftGiving Period, 2012. 01.23. – URL: http://libraries.pewinternet.org/2012/01/23/tabletand-e-book-reader-ownership-nearly-double-over-the-holiday-gift-giving-period/ (2012.12.10) Library eBook Survay hosted by OverDrive and American Library Association. - 2012.11.15. – URL: http://overdriveblogs.com/library/files/2012/11/ALA_ODSurvey.pdf (2012.11.23.); Michael Lovett: Survey Says: Library Borrowers Also Buyers In: OverDrive weboldala, 2012.11. 15. – http://overdriveblogs.com/library/2012/11/15/survey-says-libraryborrowers-also-buyers/ (2012.11.23.) New Findings Reaffirm Library Borrowers Are Also Buyers. – Cleveland (OH), 2012.11.15. – URL: http://www.overdrive.com/News/New-Findings-Reaffirm-Library-BorrowersAre-Also-Buyers (2012.12.30) Rainie L, Zickuhr K, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P. The Rise of E-Reading. Pew Internet & American Life Project, 2012. 04.05. – Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacy-pdf/The%20rise%20of%20ereading%204.5.12.pdf (2013.01.04); Szalacsi Alexandra: University students' attitudes towards e-books: experiences from Hungary = Wolf-Fritz Riekert and Ingeborg Simon: “Information in e-motion”. Proceedings BOBCATSSS 2012 – 20th International Conference on Information Science. Amsterdam, 23-25 January 2012. Bock+Herchen Verlag, Bad Honnef, Germany. ISBN: 978-3-88347287-4. Paperback. Approx. 388. pp Varsányi Gyula: Négy és fél millióval kevesebb magyar könyv: Kiadók – A kisebb és közepes műhelyeknek esetleg az uniós összefogás segíthet. – In: Népszabadság Online, 2013.03.21. – URL: http://nol.hu/kult/konyv/20130321-tavaly_se_vettunk_tobb_konyvet (2013.04.01.) 136 Az e-könyvek kölcsönzése és használata az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban Zickuhr K, Rainie L, Purcell K, Madden M, Brenner J, Pew Internet & American Life P. Libraries, Patrons, and E-Books. Pew Internet & American Life Project, 2012. 06. 22. – Teljes szöveggel elérhet : http://libraries.pewinternet.org/files/legacypdf/PIP_Libraries_and_Ebook_Patrons%206.22.12.pdf (2013.01.04.) Szalacsi Alexandra vagyok a PTE FEEK informatikus könyvtáros szakos mesterképzéses végz s hallgatója. Kutatási területem a mobileszközök, ezen belül els sorban az elektr onikus könyvek és könyvolvasók használata könyvtári és fels oktatási környezetben. 137 Barcza Zsuzsanna B ARCZA ZSUZSANNA Egyetemisták az internet galaxisban A Pécsi Tudományegyetem négy karán a 2006-2010-es tanévekben felmérést végeztek a hallgatók információszerzési szokásairól: a hétköznapi és a szakirodalmi i nformációszerzésr l. Az egyenként 37 kérdést tartalmazó kérd íveket összesen 667 hallgató töltötte ki. Ez az összlétszám kb. 27%-a. Az OTDK dolgozatom a négy különálló, de sztenderd kérd ívekkel dolgozó felmérés eredményeinek komparatív vizsgálata. A cél egyrészt egy értékelhet hel yzetkép kialakítása volt az egyetemi hallgatók információs műveltségér l, másrészt javaslattétel a lemaradások miel bbi megszüntetésére. A lemaradás sajnos igazol ódott: a hétköznapi információszerzésben a hallgatók 2/3-a jártas, 1/3-a tájékozatlan. Ami ennél fontosabb — az élethosszig tartó tanulás, a szakmai el menetel és fejl dés miatt — az az, hogy a szakirodalmi információszerzés, a szakirodalmi adatbázis keresés és a könyvtárhasználat tekintetében a hallgatók 2/3-a tájékozatlan, a tájékozottabb hallgatók is nagyon eltér mértékben használják a tudományos információszerzésben kitüntetett szerepkörű szakirodalmi adatbázisokat. Igazolódott a Google mindenhatósága is. A lemaradás oka többkomponensű: a korlátozott anyagi lehet ségeken túl a hiányos — eszközhasználat-központú — középiskolai felkészítés, az egyetemeken a kötelez könyvtárhasználati és információs műveltséggel foglalkozó kurzusok hiánya — a kurzusok választhatósága nem eléggé motiváló. A törvényi háttér még nem elég átfogó, az intézményi feladatok még nincsenek meghatározva. Sok szempontból hozzánk hasonló helyzetben volt Németország: a 2000. évi PISA felmérésben a német diákok három átlag alatti eredményt produkáltak. Ez gyors cselekvésre késztette a német szövetségi és tartományi kormányokat, a z egyetemeket, a könyvtárakat: megszervezték a diákok és a feln ttek információs művel tségének átfogó fejlesztését. A 2009-es PISA felmérésen a német diákok egy témában átlagos, kett ben pedig már átlag feletti eredményt értek el! Ezek miatt gondoltam úgy, hogy érdemes lenne a működ német módszert tanulmányozni és felhasználni a magyar rendszer felépítésében. Tudatos munkával, az információs műveltség szakért inek útmutatása szerint át kellene lendíteni a magyar diákságot a holtponton — meg kellene gy zni ket Google-n túli világ fontosságáról és elérhet ségér l! A továbbiakban részleteket ismertetek a XXI. OTDK-n bemutatott pályamunkámból. Az egyetemisták információszerzési szokásairól A fels oktatásban tanulók információs kompetenciáinak mérésére a Pécsi Tudományegyetem négy karán végeztek a korábbi években empirikus kutatásokat. Az Állam-és Jogtudományi Karon (ÁJK) Simon Eszter (2009/2010-es tanév tavaszi 138 Egyetemisták az internet galaxisban szemeszterében) 1, az Egészségtudományi Karon (ETK) Szidun Lászlóné (2008/2009-es tanévben)2, a Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Karon (FEEK) Egervári Dóra (2006/2007-es tanév tavaszi és a 2007/2008-as tanév szi szemeszterében) 3 és a Közgazdaságtudományi Karon (KTK) Csörge Ágnes (2008-as tanévben)4. Ezen felmérésekb l a hallgatók információszerzési szokásaira derült fény. Dolgozatom egyik f feladatának tartom a felmérések összesítését és kompar atív vizsgálatát, mivel a felmérések eredményei alapján kibontakozó helyzetre alapozva szándékozom majd a hazai részletez feladatokat meghatározni. A kutatást összesen 667 darab kérd ív kitöltésével végezték a 2006 -2010-es tanévekben. A négy dolgozat egyenként 37 kérdésére adott válaszok érdekes eredményt hoztak. Egy-egy dolgozat egy-egy egyetemi kar információszerzési szokását térképezte fel. Alaposan kikérdezték a hallgatók mintegy 2ő-30%-át, akik lelkiismeretesen válaszoltak a hétköznapi információszerzést l egészen a szakirodalmat, adatb ázisokat, könyvtárhasználatot érint kérdésekig. Az utóbbi a területeket boncolgató kérdésekre a hallgatók 2/3-a nem válaszolt/nem ismert ilyet/nem volt értékelhet a válasza, és csak 1/3-a mutatott jártasságot ezekben a kulcskérdésekben. Ezt egy-egy kar belügyének tekinthetnénk, de a négy kar négy felmérésének ö szszehasonlítása egyforma és általánosítható, ugyanakkor megdöbbent hiányosságokra derít fényt: az egyetemisták ugyan profi módon kezelik a számítógépet, de az információs műveltségük nagyon hiányos. A hétköznapi információszerzési szokások felmérése A hétköznapi információszerzési szokásokat tekintve azt láthatjuk, hogy az els dleges információforrás a hétköznapokban az internet és a televízió. A legjellemz bb a hallgatókra az internethasználat, második helyen a televízió áll, harmadikon a rádió, majd ezeket követi a könyvtár folyóirat és az egyéb forrásból származó információ. A felmérés jól mutatja azt, hogy milyen nagymértékben válik egyre inkább csupán kétcsatornássá a köznapi információszerzés: mindent az internet és a televízió hat ároz meg. Szakirodalmi információszerzési szokások komparatív vizsgálata A következ kben a szakirodalmi információszerzési szokásokat vizsgálom, azon belül is különösen az általános szakirodalmi tájékozódást, az adatbázis - és a könyvtárhasználatot. A vizsgálat nem csupán a használat tartalmára, hanem a tartalmat közvetít eszközökre, csatornákra is kiterjed. Els ként az eszközhasználatot, vagyis a hallgatók internet-használati szokásait veszem górcs alá. 1 Simon Eszter (2011) Egyetemi hallgatók szakirodalom használati és információszerzési szokásai (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar) [diplomamunka]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs 2 Szidun Lászlóné (2009) A PTE EÜ F iskolai Kar hallgatóinak szakirodalom-használati és információszerzési szokásai [szakdolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs 3 Egervári Dóra (2008) Információs kompetenciáink – avagy hogyan szerzik, értékelik és használják az információkat az egyetemisták? [OTDK dolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs 4 Csörge Ágnes (2009) Az egyetemi hallgatók online és hagyományos szakirodalom-, könyvtárhasználati és információszerzési szokásai (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság tudományi Kar) [szakdolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 139 Barcza Zsuzsanna A hallgatók minden karon el ször és leggyakrabban az internetet használják, majd a könyveket. Ugyanakkor az is látható, hogy az internet dominanciája közel sem olyan mértékű, mint amilyet gondolnánk, szinte kiegyenlít a két csatorna igénybevétele. Ez alól a KTK-s hallgatók kivételek, ott ez a differencia jelent s az internet javára. Ennek oka visszavezethet a diszciplináris szakirodalom sajátosságaira. Egyedül a KTK-soknál jelenik meg a televízió és a rádió is mint tudományos információforrás. Ennek oka valószínűleg az, hogy a közgazdaságtudományi, gazd asági, piaci, pénzügyi témában sok információ ezeknek a forrásoknak a segítségé vel is elérhet . A hallgatóknak ezekben az információkban különösen naprakésznek kell lenniük, ezért figyelik ezeket a forrásokat akkor is, ha szakirodalmi információra van szükségük. A négy adatot összevetve a hallgatók 62,3%-a az internetet, 57%-a a könyvet használ, ha szakirodalmi információra van szükségük. Arra is kíváncsiak voltak a felmérést végz k, hogy ha a hallgatók egy konkrét társadalomtudományi kérdés, probléma szakirodalmára keresnek választ, akkor mely forrásokat használják. Az ÁJK-s és a KTK hallgatók körében els helyen szerepel az internet, utána következnek a papír alapú források. A FEEK-eseknél viszont els helyen a szakkönyvek és az internet egymás mellett szerepelnek. E különbség oka valószínűleg arra vezethet vissza, hogy a jog és közgazdaságtan információi szinte naponta frissülnek, ezért az internetr l tudják a hallgatók beszerezni a szükséges, friss inform ációikat, hiszen mire megjelenik nyomtatásban, addigra el is avulhat az adott info rmáció, az andragógiai témáknál ez kevésbé jellemz . Ha a hallgatók a források gyorsaságát is figyelembe veszik, a sorrend így alakul: mind a négy kar hallgatói számára az internet a leggyorsabb, a könyvtár pedig a második leggyorsabb információforrás akkor is, ha a tanulmányaikhoz keresnek információt. Az ÁJK-sok több forrást jelöltek meg, mint a többi kar hallgatói, náluk megjelenik a könyv, mint gyors információforrás, ami a jogtudományi szakirodalmi, szakmai információk sajátosságaira vezethet vissza. Az információforrásokat költséghatékonyság szempontjából is vizsgálták. Az adatokat összesítve az látható, hogy minden karon az internetet és a könyvtárat tekintik a legolcsóbb információforrásnak a hallgatók. Az ETK-n az internetet tartják a legolcsóbb információforrásnak. A FEEK-en a legnagyobb a könyvtárhasználat aránya, a könyvtáros hallgatók miatt. Az internet ilyen mértékű preferáltsága a valóságban nem indokolt, hiszen közismert, hogy az internethez való hozzáférés egyált alán nem olcsó, havonta több ezer forintra rúg. Ám a vizsgálati célcsoport e setében a hallgatói státuszukhoz kapcsolódóan, az egyetemi intézményhálózat teljes területér l ingyenesen vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Számukra tehát nem pontosan érz ékelhet a szolgáltatás piaci ára. A felmérést végz k azt is vizsgálták, hogy a hallgatók honnan indulnak el, amikor a tanulmányaikhoz kapcsolódó információt keresnek. A hallgatók legel ször az internethez fordulnak, ha információra van szükségük, ezen belül is az általános keres oldalakat veszik igénybe leginkább, majd a külö nböz tematikus honlapokon folytatják a keresést. Összesítve a hallgatók 82,8% -a az általános keres portálokon, ő,2%-a a tematikus honlapokon, 2,7%-az adatbázisokban kezdi a keresést. Az adatbázis használat egyedül a KTK-s hallgatóknál jelenik meg. Ennek oka feltételezhet en az, hogy a hallgatók a vizsgáltak közül ezen a karon használnak legnagyobb arányban adatbázisokat. 140 Egyetemisták az internet galaxisban 88%-kal a Google a legnépszerűbb általános keres oldal, messze megel zi a hasonlókat, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a hasonló tartalmú nemz etközi felmérések is ugyanezekr l az eredményekr l számolnak be. Ezt követi az Origo, majd az Index. A FEEK-es hallgatók az Egyetemi Könyvtár honlapján is indítanak kereséseket. Mivel az interneten történ keresés során nagyon sok találatot is kaphatunk, ezért fontos, hogy a hallgatók ismerjék a keresési trükköket, a szűkítési lehet ség eket, korlátokat és az operátorokat, hogy minél relevánsabb információkhoz jussanak. A hallgatók nagy része, összesítve ő8,2%-a sajnos egyáltalán nem alkalmazza a rendelkezésére álló szűkítési lehet séget. Azért lenne fontos ezek használata, mert ezen eszközök segítségével kiszűrhet ek a releváns információk, valamint szűkíth et a találati halmaz, amelyb l már könnyebb válogatni. Fontos megvizsgálni azt is, hogy megelégszenek-e az els oldal találataival a hallgatók. A hallgatók 62,7%-a szerencsére nem elégszik meg az általános keres oldalak által kiadott els oldal találataival. Tovább lapoznak, új keresést indítanak, vagy a könyvtárban keresnek tovább. De sajnos még mindig viszonylag magas, átlagosan 37,3% azok aránya, akik megelégszenek az els oldal találataival. Nagyon fontos a találati halmaz elemzése: mi alapján döntik el, hogy melyik o ldalra kattintanak, mi alapján válogatnak a hallgatók, ezért a kutatások erre a kérdé skörre is kitértek. A hallgatók átlagos 2/3-a, 66%-a elemzi a találati halmazt. Legtöbben cím alapján döntenek, vagy beleolvasnak a dokumentum tartalmába. Sajnos még mindig 34%-nyian vannak, akik nem elemzik a találati halmazt. Ez a 3Ő% valószínűleg nagyjából megegyezik azzal a 37%-al, akik az el z kérdésben megelégedtek az els oldal találataival. A találati halmaz teljességét és pontosságát is célszerű vizsgálni. A hallgatók 62,1%-a elemzi a találati halmazt teljesség és pontosság szempontjából. Ez azért fontos, mert így a hallgatók ki tudják szűrni a releváns információkat. Átlagosan 37,2%-nyian nem elemzik a találati halmazt teljesség és pontosság szempontjából. Ezen hallgatók valószínűleg megegyeznek az el z két kérdésben azzal a 37,2% -al, illetve 34%-al, akik megelégedtek az els oldal találataival, és nem elemzik a találati halmazt semmilyen szempont szerint. Ezek után a hagyományos és elektronikus dokumentumok arányát vizsgálták. Az adatokból az látszik, hogy a hallgatók nagyobb arányban használnak ha gyományos, mint elektronikus információforrásokat. Ez azt bizonyítja, hogy a hagyományos dokumentumoknak fontos szerepe van a szakirodalmi információszerzésben. Ö szszességében megállapítható, hogy a hallgatók még nem bíznak annyira az elektron ikus források hatékonyságában, hogy azt használják nagyobb arányban, ha a tanulmányaikhoz szükséges információt keresnek. A szakirodalmi információszerzés során fontos az adott irodalom kora, mert akár az adott forrás elavult is lehet. Ez f leg igaz a természettudományo k területén, ahol nagyon gyorsan avulnak el a források. Ezért fontos megvizsgálni az adott szakirod alom korát. Szerencsére a hallgatók 92%-a figyel a felhasznált dokumentumok korára, és próbál minél frissebb információkat felhasználni. Rengeteg fontos információ jelenik meg a világon, ezért a hallgatók számára el nyt jelent, ha beszélnek valamilyen idegen nyelvet. Sajnos a hallgatók nagy része, átlagosan Ő6,Ő%-a csak magyarul tájékozódik, ami hátrányt jelenthet, mert nagyon sok fontos információ idegen nyelven jelenik meg. A másik két gyakrabban el forduló nyelv az angol és a német. Kivételt képez ez alól az ETK és a KTK. Az egés141 Barcza Zsuzsanna zségtudomány és a közgazdaságtudomány annyira nemzetközi diszciplína, hogy a publikációk nagy része idegen nyelven, zömében angolul jelenik meg. A hallgatók 39,1%-a magyarul és egy idegen nyelven, 13,Ő%-a magyarul és két idegen nyelven is tájékozódik. Azt is fontos megvizsgálni, ha csak az internet állna a hallgatók rendelkezésére, hol kezdenék a keresést. Összességében elmondható, hogy a hallgatók 70%-a az általános keres oldalakon kezdi a keresést, majd azt követik a tematikus portálok 9,1%-al, a személyes ajánlások 6,3%-al, és más honlapok linkjei 3,9%-al. Az ÁJK-s hallgatók több forrást használnak, mint a többi kar hallgatói, valószínűleg ez az adat is a sajátos tudományterületre vezethet vissza. Végül nagyon fontos kérdés, hogy a hallgatók tesznek-e különbséget a weblapok között annak tekintetében, hogy hétköznapi, vagy szakirodalmi információkat kere snek az interneten. A hallgatók átlagosan 66,2%-a figyel a weblapok témájára, ha információt keres, 33,7%-uk viszont nem fordít erre a tényez re kell figyelmet. Ez magas arány ahhoz képest, hogy mennyire fontos a weblapok közti különbségtétel az információk relevanciáját tekintve. A hétköznapi és szakirodalmi információkeresés két különböz kategóriát képvisel. A tanulmányokhoz szükséges információk eset ében a legfontosabb, hogy a forrás hiteles, a dokumentum pedig releváns legyen. A szakirodalmi információszerzési szokásokat összesítve megállapítható, hogy a hallgatók, ha információra van szükségük általában az internethez fordulnak els ként, f leg az általános keres portálokhoz. A legnépszerűbb általános keres oldal a Google. A hallgatók nagy része azt hiszi, hogy az interneten minden kérdésre releváns és kielégít információt kaphat. Ennek oka az lehet, hogy a középiskolában nem kapják meg a megfelel felkészítést. Nem tudják helyesen használni az intern etes keres ket, és nincsenek felkészítve arra, hogy kritikával fogadják csak el az ott talált információkat. A tanárok nagy része is a Google-t használja, ezért ezt adja tovább a diákoknak, s t ennek használatát javasolják. Ez lehet a magyarázat arra, hogy nem ismernek más kiindulóhelyet, nem ismerik a szakportálokat, és nem ismerik a szűkítési lehet ségeket, melyekkel akár itt is kiszűrhet k a releváns informác iók. A hallgatók gyorsan, kényelmesen és olcsón akarják megkapni minden kérdésü kre a választ, ezért kezdenek keresést az interneten. Az interneten nincs fenn minden, itt az információk töredéke található csak meg, arról nem is beszélve, hogy szinte ellen rizetlenül bárki bármilyen igaznak látszó információt feltölthet. Jó jel, jó irány viszont, hogy a hallgatók egy része nem elégszik meg az általános keres portál által kiadott els oldal találataival, így tovább lapoz, vagy új keresést indít. Szerencsére a hallgatók egy része a találati halmazt is elemzi, annak érdekében, hogy releváns információkat kaphasson. A hallgatók közel fele még alaposabban elemzi a találati halmazt — teljesség és pontosság szemszögéb l, valamint nagyobb részük figyel a weblapok témájára is. A hagyományos információforrások sem maradnak le ebben a versenyben. A hallgatók a hagyományos információforrásokban is bíznak, bíznak ezek hitelességében, ezért a hagyományos információforrásokban is tájékozódnak az elektronikus mellett. Ez szerencsés is, hiszen az információs műveltség fontos része marad a hagyományos információforrás. Az adott szakirodalom kora is fontos, igaz a társadalomtudomány nem olyan gyorsan frissül , illetve avuló diszciplína, mint a természettudomány, de a szakirodalom korára itt is nagy figyelmet kell fordítani az esetleges elévült információk miatt. 142 Egyetemisták az internet galaxisban A szakirodalmi információszerzésnél fontos, hogy a hallgató beszéljen idegen nyelven, mert sok, releváns információ idegen nyelven jelenik meg. Sajnos a hallgatók kevesebb, mint fele beszél bármilyen idegen nyelven, így csak magyarul tájék ozódik. Ezért lemaradhat fontos információkról a tudományterületén. Ezzel nagy hátrányt szenvedhet akár a szakmai el menetelében, akár a munkaer piacon. Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy három kar diákjai közül a szakiroda lmat érint információszerzéssel kapcsolatos kérdésekben a megkérdezettek 2/3 -a vagy nem válaszolt, vagy nem ismer s az adott témában. Egyedül a KTK hallgatói produkáltak jobb eredményt, közülük csak 1/3-ad rész a tájékozatlan — a felmérések szerint. A KTK-s hallgatók jobb eredménye valószínűleg az egyetemen szervezett kutatásmódszertant oktató kurzusoknak köszönhet . Az adatbázis-használat vizsgálata Az egyes tudományterületekhez más és más szakirodalmi adatbázisok relevánsak, ezért a különböz karokon tanuló hallgatók adatbázis használatát külön vizsgálom. Az ÁJK-s hallgatók körében el ször a hallgatók számára fontos társadalomtudományi adatbázisokat vizsgálták. A hallgatók ennél a kérdésnél szabadon beírhattak bármit. Csupán három eredmény tűnik ki a többi közül. A hallgatók Ő8,2% -a nem válaszolt erre a kérdésre, 19,6%-uk szerint ilyen nem létezik, 7,1%-uk pedig a Wikipédiát írta be. Ezekb l az látszik, hogy a diákok számára maga a fogalom sem ismert, és ugyanezt igazolják a kés bbi válaszok is. A COMPLEX adatbázis ő,Ő% al, a 3%-al a Google szerepel, 1,8%-uk pedig nem tudta, hogy mik azok a társadalomtudományi adatbázisok. Szerepel még a válaszok közt néhány más, érdekes példa is 1,2%-al jelenik meg a listában például a Facebook, és a www.express.hu. 0,6%-al szerepel például az Origo, a www.valasztas.hu, és a www.litera.hu. Az utóbbiak pedig közismerten nem társadalomtudományi adatbázisok. Ebb l jól látszik, hogy a hallgatók nagyon nagy része nem ismer társadalomt udományi adatbázist, ahonnan a tanulmányaihoz szükséges, hiteles informá cióit nyerhetné, s t talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk a válaszok ismeret ének tükrében, hogy azt sem tudják, mi az a szakirodalmi adatbázis. A felmérés szerint azok a hallgatók, akik válaszoltak a kérdésre, és ismertek valamilyen társadalomtudományi szakirodalmi adatbázist, vagyis a megkérdezettek csupán 31%-a az el bb felsorolt eszközök 23,21%-át naponta, 2ő%-át hetente, 4,76%-át havonta többször, 3,ő7%-át havonta, 12,ő%-át ritkábban használják. A válaszadók 30,9ő%-a nem válaszolt erre a kérdésre. Arra a kérdésre, hogy az imént említett eszközöket honnan használja a hallgatók 48,8%-a nem válaszolt, Ő,2%-uk nem tudja, 23,2%-uk otthonról, 1Ő,9%-uk az internetr l, Ő,2%-uk az egyetemr l, 1,8%-uk a kollégiumból éri el ezeket az adatbázisokat. Ez után egyenként rákérdeztek a különböz jogtudományhoz kapcsolódó adatbázisokra, szolgáltatásokra, amelyek a következ k: EBSCO, EISZ, SSCI, MATARKA, MEK, NAVA, WESTLAW, COMPLEX, Országgyűlési Könyvtár – Külföldi jogi adatbázis, Országgyűlési Könyvtár – Magyar jogi adatbázis, EUR-Lex. Az említett szakirodalmi adatbázisok többsége teljesen ismeretlen a hallgatók számára. A hallgatók a következ adatbázisokat ismerik: 69%-nyain ismerik a COMPLEX-et; 51%-uk az EUR-Lex-et; 23,8%-uk az Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Adatbázisát; 21,Ő%-uk az Országgyűlési Könyvtár – Külföldi Jogi Adatbázisát; 13,7%-uk a MEK-et; 9,5%-uk a MATARKA-t; 1,8%-uk a NAVA-t. Az EBSCO, az EISZ és az SSCI mindenki számára ismeretlen. 143 Barcza Zsuzsanna Ezen eredmények alapján azt látjuk, hogy a jogi kar hallgatói csak azokat a szakirodalmi adatbázisokat ismerik, és azokat is csak részlegesen, amelyek kifejeze tten jogi témában gyűjtenek információt, a többi számukra ismeretlen. Az ETK-s hallgatóknak is el ször szabad választást biztosítottak az adatbázisok kiválasztására. A megkérdezettek 63,1%-a válaszolt az adatbázisokkal kapcsolatos kérdésekre. A hallgatók 21,8%-a ismeri és használja a PUBMED adatbázist, 9,1%uk a www.medinfo.hu-t, 6,1%-uk a MEDLINE adatbázist ő,1%-uk az EISZ-t, 3%-uk a www.etk.pte.hu-t, 2%-uk a www.dietetikalap.hu-t, az Informed-et, 1%-uk a www.eski.hu-t, az ETR-t, a Springerlink-et, Szochálót, Új diétát, és a Wikipédiát, 45,9%-uk pedig egyéb típusú forrásokat jelölt meg. Sokan még mindig nem ismerik az egyetem könyvtári hálózatából elérhet elektronikus folyóirat adatbázist, amely letöltést is engedélyez. A nemzetközi és a nemzeti szakirodalmat feltáró, esetenként teljes szövegű hozzáférést is biztosító, az egészségtudományokkal foglalkozó szakadatbázisokat a válaszadók 12%-a használ. Feltételezhet , hogy a Őő,9%-os „Egyéb” válasz azt jelenti, hogy nincsenek igazán tisztában az egészségtudományi szakirodalmi adatbázisokkal. Ez az egész körülbelül 30%-a, (a 61,1%-nak a 45,9%-a), plussz a nem válaszolók 36,9%-a — vagyis a hallgatók 2/3-a nem ismeri a számára fontos szakirodalmi adatbázisokat. Ezek után a felsorolt adatbázisok, szolgáltatások ismeretér l kellett dönteniük, amelyek a következ ek voltak: EBSCO, EISZ, PUBMED, SzocioWEB, SCIENCE DIRECT, SPRINGERLink, MOB, EMBASE. A PUBMED-et 90%-uk, az EBSCO-t és a SzocioWEB-et 20%-uk, az EISZ-t és a MOB-ot 30%, a SCIENCE DIRECT-et és a SPRINGERLink-et 15%, az EMBASE adatbázisát 10%-uk ismerte. A válaszadók többsége a PUBMED adatbázist ismeri. Ez az egyik legnépszerűbb külföldi web alapú adatbázis. Bárhonnan ingyenesen hozzáférhet , az oktatók is inkább ezt használják annak ellenére, hogy az egyetem által rendelkezésre állnak olyan adatbázis-szolgáltatások, amelyek teljes szövegű, fulltext hozzáférést biztosítanak, például az EISZ, az EBSCO, a SpringerLink. A magyar adtabázisok közül a MOB-ot (Magyar Orvosi Bibliográfia) használják a hazai szakirodalom gyűjtésénél legtöbben. A felmérés szerint az els évesek egyáltalán nem ismernek egyetlenegy egé szségtudományi adatbázist sem a tanulmányuk kezdetén. A FEEK-es hallgatók 37%-a használ valamilyen társadalomtudományi adatbázist. 63%-uk, vagyis 2/3-uk nem használ, vagy nem tud ilyet megnevezni. A hallgatóknak feltették azt a kérdést, hogy melyek az általuk ismert társadalomtudományi adatbázisok. A hallgatók 63%-a nem válaszolt, 13%-uk pedig például a következ ket adta meg,: www.google.hu, www.kurzor.hu, www.lib.pte.hu, www.wikipedia.hu, melyek nem társadalomtudományi adatbázisok, csak általános keres k, amelyek a keresés indulásakor jöhetnek csak szóba. A megkérdezettek 2ő%-a tudott megnevezni bármilyen internetes társadalomtudományi adatbázist, illetve szolgáltatást. Közülük leggyakrabban a MATARKÁ-t, a SzocioWEB-et, az EISZ-t, a MEK-et és a PAD-ot említették. Megjelent még az EBSCO, a MANCI, az EPA, az NPA, az IKER és az ERIC, de ezeket az adatbázis okat 1-1 ember említette meg. A következ kérdés az adatbázisok használatának gyakoriságára vonatkozott, amire a hallgatók 23%-a nem válaszolt. Az el z kérdéssel összevetve, ahol 63%-uk nem válaszolt, elmondható, hogy a hallgatók Ő0%-a nem ismer internetes adatbázist, mégis használja azt. Magyarázat lehet, hogy úgy has z144 Egyetemisták az internet galaxisban nálják az adatbázisokat, hogy nem figyelik azok nevét, vagy, hogy nem értik a sza kirodalmi adatbázis fogalmát, csak beírtak valamit. A használat gyakorisága a következ képpen alakul: A hallgatók 19%-a naponta, 12%-a hetente, 14%-a havonta többször, 32%-a havonta vagy ritkábban használja az adatbázisokat. Ezek után felsorolták az adatbázisokat és szolgáltatásokat, amelyek a következ k voltak: EBSCO, EISZ, PAD, SzocioWEB, SSCI, DDA, ERIC, MATARKA, MEK, NAVA. A kérdésre a hallgatók 9ő%-a válaszolt. A legismertebb szolgáltatások és adatbázisok az EISZ, a MATARKA és a MEK, amelyeket hallgatók 70%-a ismeri ket. Az ERIC, a SzocioWEB, az EBSCO és a PAD a hallgatók ő0%-ának volt ismer s. A legismeretlenebbek az SSCI, a DDA és a NAVA lettek, ezeket a hallgatók 30%-a ismerte. A hallgatók között szakok szerint is van különbség: az andragógusok inkább a MATARKÁ-t és a SzocioWEB-et, az informatikus könyvtárosok a MEK-et és a MANCI-t részesítik el nyben. Ez azzal magyarázható, hogy ezek az adatbázisok tartalmaznak els sorban olyan tanulmányokat és cikkeket melyek a saj át tudományterületüket érintik. A KTK-s hallgatók 71%-a megemlített valamilyen, általa ismert közgazdaságtudományi szakirodalmi adatbázist, illetve szolgáltatást El ször megadták a szabad felsorolás lehet ségét. Itt szerepeltek például a következ k: BSP, JSTOR, Business Source Premier, EBSCO, EISZ, MATARKA, SPRINGERLINK. A következ kérdés ezen adatbázisok használatára vonatkozott. A hallgatók 28%-a ritkábban használja ket. Naponta 10%-uk, hetente 21%-uk, havonta többször 23%-uk, csak havonta 18%-uk. A honnan ismeri ezeket a kifejezéseket kérdésre adott válaszok többsége az információkeresést oktató kurzusokat jelölte meg. Ezután az adatbázis ismeretet az alap és az egyetemi képzésben részt vev uto lsó évfolyamosokra nézve is megvizsgálták, mivel k mindegyik adatbázist jobban ismerik. F leg az EBSCO, a Business Source Premier, a MATARKA és a Springer adatbázisait ismerik jobban. Arra a kérdésre, hogy honnan ismerik ezeket a kifejez éseket, az egyetemr l, a kutatásmódszertant oktató kurzusokról választ adták a le gtöbben, páran az internetr l, volt, aki a könyvtárból hallott róluk. A leginkább ismert adatbázisok közül a MATARKA, a Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshet adatbázisa érhet el közvetlenül otthonról, a többi, IP címhez kötött, az egyetemr l vagy a könyvtárból érhet csak el. Összegzésként elmondható, hogy a hallgatók nem ismerik kell képpen a tudományterületükhöz kapcsolódó adatbázisokat, így az esélyük arra, hogy biztosan hiteles helyr l, releváns információkat kaphassanak, nagyban lecsökken. Általáno sságban a hallgatók kevesebb, mint fele említett valamilyen társadalomtudományi adatbázist. A legrosszabb helyzet az ÁJK-sok körében figyelhet meg. k csak a COMPLEX adatbázist említették, ezt is nagyon kevesen, ő,Ő%-nyain, emellett megjelent a Wikipédia és a Facebook is, amelyek nem ilyen adatbázisok, esetenként pedig nem is adatbázisok. A legtöbben a KTK-n említettek meg valamilyen társadalomtudományi adatbázist, 71%-nyain, valószínűleg a kutatásmódszertant oktató kurzus miatt jobbak az eredmények A joghallgatók csak a jogi témába n adatokat gyűjt adatbázisokat ismerik, nyilván a speciális tudományterületük miatt. 145 Barcza Zsuzsanna A könyvtárhasználat komparatív vizsgálata Végül a hallgatók könyvtár igénybevételét vizsgálták a felmérések. Arra voltak k íváncsiak, hogy a hallgatók milyen arányban használják a könyvtárat, ha információszerzésr l van szó, hol kezdik az információkeresést a könyvtárban. A könyvtári segédeszközöket nem használók aránya nagyon magas. Ez remélhet leg nem azt jelenti, hogy nem is látogatják a könyvtárat, inkább csak azt, hogy tájékozatlanok a könyvtárhasználatban. A következ kben azt vizsgálták, ha a hallgatóknak csak a könyvtár állna rende lkezésre, honnan indulnának el a keresés során? Az adatokat összegezve elmondható, hogy a hallgatók legnagyobb részben az elektronikus katalógust, az információs pultban ül könyvtárost és a könyvtárban fellelhet információforrásokat választják els lépésként, ha információra van szü kségük a könyvtárban. Egyre mell zöttebbek lesznek a könyvtári eszközök, ennek ellenére még a hagyományos katalógusnak is van funkciója, létjogosultsága. A FEEK-es hallgatók körében a legmagasabb az OPAC használat. Ez a magas arány valószínűleg arra vezethet vissza, hogy a kari könyvtári ellátás itt gyengébb, mint a többi karon. Az ETK-s hallgatók körében kimagasló értéket mutat az információs pult igénybevétele. A KTK-soknál is magas az információs pultnál való segítségkérés aránya, és a papír alapú katalógus használat, ami meglep , mivel a PTE -KTK Könyvtárában nincsenek kihelyezve a katalóguscédulák. Ennek oka valószínűleg az, hogy sajnos az egyetemisták nem tudjak mi a különbség a hagyományos, papír alapú és a digitális OPAC elnevezésű katalógus között. Az információs kompetencia és a könyvtárhasználati ismeretek fejlesztésére irányuló törekvések A vizsgálatba bevont négy kari könyvtárban, az ÁJK-n, az ETK-n, a FEEK-en és a KTK-n a könyvtárosok bevonásával interjút készítettem. Tizenhét kérdést tettem fel arról, hogy a hallgatóknak van-e és amennyiben igen, úgy milyen lehet ségük az információs kompetenciáik és a könyvtárhasználati ismereteik fejlesztésére. A következ kben az így nyert tapasztalataimat összegzem. Az ÁJK-n minden els éves hallgatónak kötelez részt venni könyvtárbemutató túrán. Ezen kívül megismertetik a hallgatókat a jogi adatbázisokkal — ez az egyetemen működik, nem a könyvtárban, oktató tartja — a könyvtárban fellelhet fontos nyomtatot információforrásokkal, mert a hallgatóknak inkább ezekre van szüks égük. 5 Az ETK-n a hallgatóknak nincs lehet ség könyvtárhasználati kurzuson részt venni, de egy három tanórás kutatásmódszertani órát tartanak a könyvtárosok, ami kötelez minden hallgató számra. Itt megismertetik a hallgatókat az OPAC használ atával, a keresési stratégiával és taktikákkal, a természettudományi szakirodalmi adatbázisok használatával, továbbá a magyar és külföldi egészségügyi szakirodalmi adatbázisokkal. Itt a szakirodalmi adatbázisok bemutatására fektetnek nagyobb hangsúlyt. 6 Adatközl : Füzes Barnabás, osztályvezet , Pécs, Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár. 6 Adatközl : Schiberna-Cser Henrietta, könyvtáros, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Könyvtár. 5 146 Egyetemisták az internet galaxisban A KTK-n is tartanak az els éves hallgatóknak egy fél órás könyvtárbemutató túrát az orientációs napon. Megismertetik a hallgatókat az OPAC-használattal, valamint az adatbázisokban történ és a könyvtári keresési stratégiákkal. Akárcsak az ÁJK-n, itt is az egyetemen van módszertani kurzus a könyvtári információforráso król, amit oktató tart, de ez a kurzus nem kötelez , csupán választható. 7 A FEEK-en csak az andragógia alapképzésben résztvev hallgatóknak tartanak 30 órás könyvtárhasználati kurzust, melynek mintegy kétharmadát teszi ki a gyako rlatok aránya. Az alapképzésben résztvev andragógia szakos hallgatók számá ra a tantárgy kötelez , az informatikus könyvtáros képzésben résztvev hallgatók – szakmai érintettségük miatt – ez alól felmentést kapnak. Az elméleti órákat és a gyakorlati foglalkozásokat a Könyvtártudományi Intézet oktatója tartja. Megismert etik a hallgatókat a szakterületükhöz kapcsolódó szakirodalmi adatbázisokkal, internetes keresési metódusokkal, könyvtár és OPAC használattal. 8 Az els hat kérdésem az információs műveltség megszerzésének lehet ségére vonatkozott. Ezekre azonban nem kaptam választ, mert az információs műveltség fejlesztésével egyik kari könyvtárban sem foglalkoznak kimondottan. Minden kari könyvtárban megfelel nek tartják a könyvtárhasználati kurzusokat, az ETK könyvt árában az óraszámmal elégedetlenek. A könyvtárosok szerint a FEEK-en és az ETK-n is megkapják a hallgatók a lehet séget az információs műveltségük fejlesztésére, de gyakran nem élnek az így megszerzett tudással, illetve annak alkalmazásával. Javaslattétel: Hogyan tovább? Magyarországon az információs műveltség fontosságára még csak nemrég ébredtek rá a témában érintett szakmai fórumok. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy ma még sem az oktatásügyben, sem a könyvtárakban nem fektetnek kell hangsúlyt erre: nincs kialakult képzési rendszer és szintén hiányzik az informá ciós műveltség fejlesztésére irányuló normatív szabályozás, és úgy tűnik, hogy a szemléletmóddal is problémák vannak. Éppen ezért feladatomnak tartom, hogy Németország példáján keresztül — ahol már rendelkezésre állnak a képzési minták és szabályozások, továbbá az információs műveltség fejlesztésére irányuló szemléletmódban is lényeg esen el bbre tartank — bemutassam, hogy itthon milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország felzárkózhasson és fejl dhessen. Németországból nem áll rendelkezésemre a szakspecifikus szabályozásról szóló szakirodalom, ezért az általános szabályozások példáját veszem alapul a javaslattételemhez, mert Németország ezekkel a szabályozásokkal is komoly fejl dést ért el. A négy dolgozat összevetésének tanulsága, hogy az információs műveltség adta lehet ségeket a hallgatók 1/3-a használja rendszeresen, 2/3-a azonban nem használja! Ez az eredmény illetve eredménytelenség meglepetésként ért. Azt gondoltam, — és velem együtt sokan ezt gondolják — hogy az egyetemisták már nagyon ügyes felhasználói az internetnek, a technikai eszközöket pedig profi módon kezelik. El zetesen 2/3 — 1/3 arányúnak gondoltam a jól használók és nem használók arányát. A hétköznapi információszerzésre mindez igaz is, de a szakirodalmi információsze rAdatközl : Hamar Zsuzsanna, igazgató, Pécs, Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazd aságtudományi Szakkönyvtár. 8 Adatközl : Mészárosné Szentirányi Zita, könyvtárvezet , Pécs, Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar. 7 147 Barcza Zsuzsanna zés, az adatbázis-kezelés, és a könyvtárhasználat területén megmutatkozó tájékozatlanság megdöbbent . A diploma el tt állók, a már végzettek honnan fognak tájék ozódni, ha az egyetemr l úgy kerülnek ki, hogy nem ismerik a továbbfejl désük leh et ségeit? A feladat adott: messzebbre kell látni, a rendelkezésükre álló minden eszközt használni kell! Magyarország számára ez els és legfontosabb lépés a jogi szabályozás er sítése lenne. 2012. október 2ő.-én jelent meg a 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekr l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművel désr l szóló 1997.évi CXL. törvény módosítása. Itt mindössze öt pontban egészítették ki a nyil vános könyvtárak alapfeladatait. A módosítás örvendetesen jó irányba mutat, de sajnos önmagában semmi kon krétumot nem jelent. Ez a törvényi szabályozás csupán a kereteket adhatta meg és ugyan kétségtelenül pozitív kezdeményezés lehet, ám ahhoz, hogy igazi változásokat érjünk el, csupán a lehet séget teremti meg. Szakmai tartalommal a szakembereknek kell majd megtölteni azt, és e munka során mell zhetetlen a különböz szférákban tevékenyked k együttműködése. Olyan kooperációra van szükség, amelyben minden intézménynek — könyvtáraknak, múzeumoknak, köz- és fels oktatási intézményeknek — részletesen meghatározzák a feladatkörét, kitűzik az elérend célt. Nem csak a nyilvános könyvtárak alapfeladatait kellene módosítani, hanem minden könyvtár alapfeladatát. Nagyon fontos lenne els sorban az iskolai könyvtárak alapfeladataiba felvenni az információs műveltség fejlesztését, mert a diákokat már a kezdetekt l fejleszteni kell, lehet séget kell nekik adni, hogy alapot szerezhessenek a további fejl déshez. Magyarországon is biztosítani kellene azt, hogy mind a diákoknak, mind az o ktatási rendszerb l kikerülteknek lehet sége legyen az információs műveltséget fejleszt kurzusokon részt venni. A közkönyvtárak szervezhetnének ilyen kurzusokat, amelyek a diákoknak köt elez lenne, a többi felhasználónak pedig fakultatív, de a lehet séget biztosítani kell. Ezen foglalkozásokon érinteni kellene a könyvtárhasználatot, a digitális eszközök használatát, az internet kritikus szemléletű használatát, az információk etikus kez elését. A kurzusokhoz egy egységes útmutatórendszert is ki kellene adni például ko rosztályonként. A kiscsoportos indítás lenne a legmegfelel bb, hogy mindenkinek felkészültségi szintjét l függ en fejleszthessék kompetenciáit. Az egyetemi kari könyvtár feladata mindezen felül a tudományterületéhez kapcsolódó szakirodalmi adatbázisok megismertetése a felhasználókkal, hogy ne a Google legyen a legelfogadottabb információforrás. A következ fontos lépés az iskolai oktatás átszervezése lehet. A mai közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a diákok és hallgatók információs műveltségét fejlessze. Amíg a tanórákon és tanórákon kívül nem keltik fel a diákok érdekl dését, és nem vonják be ket aktívan a tanórák menetébe, az információs műveltségük sem fog fejl dni. Magyarországon ennek szükségességét még nem ismerték fel elegen. Az oktatás sarkalatos feladata, hogy tudatos felhasználókká neveljék legel ször az egyetemistákat — így f leg a végz s egyetemisták képzésével egy-két év alatt jelent s számú hozzáért szakember állna rendelkezésre. Második körben a középiskol ásokat, hogy megfelel alapismeretekkel kerüljenek be az egyetemekre . Harmadik lépésben az általános iskolások alapozó oktatását kellene szorgalmazni. A feln tt érdekl d k, az iskolai keretekb l már kikerültek továbbképzésére is nagyon figyelni kellene. Az képzésüket is a könyvtár vagy az iskola keretein belül kellene me g148 Egyetemisták az internet galaxisban szervezni — ma már nem tudnak egymástól hagyományos módon tanulni — az id sebb szakemberek nem szívesen adják át a tudásukat a kezd knek — mert konkurenciát jelentenek egymásnak a munkaer piacon. Ezeket a képzéseket közel egy id ben kellene indítani, hogy id t nyerjünk. Minden szerepl t motiválni kell! A diákságot azzal, hogy a munkaer piacon el nyt jelent, ha adott kurzusok elvégzés ér l és a megszerzett tudásukról bizonyítvánnyal rendelkeznek. A munkavállalókat anyagi el nyökkel, pozícióval, ha a megszerzett információs műveltségüket megosztanák a korábban végzettekkel és a lemaradókkal. Az el rehaladókat pedig a biztos munkahely lehet ségével. Hazánk anyagi lehet ségei korlátozottak, de ami korlátlan lehet az a híres magyar kreativitás és lelkesedés! Legyen kormányzati és szakmai akarat, aprólékos, részleteket is érint , minden lépést meghatározó, el segít törvények, rendeletek képében. A könyvtárosokat is ébreszteni szükséges. A kezük ügyében van minden tudás, nekik kell kidolgozni az elképzeléseket, biztosítani a lehet ségeket az élethosszig tartó tanuláshoz. Ne csak a közkönyvtárak, hanem minden könyvtár érezze szívügyének az információs műveltség terjesztését! A média segítségét is igénybe kell venni! Rendszeresen megjelen rovatokban kellene a lehet ségeket, eseményeket reklámozni — a figyelmet felhívni, és nem csak utólag tudósítani. A könyvkiadók adjanak ki útmutatókat, felhasználói kézikönyveket közérthet megfogalmazá sban minden korosztályra gondolva! Az információs műveltség prominens szakemberei írjanak, szerkesszenek, tegyenek közzé olyan munkákat, amelyek segítségül szolgálnak a fejl désben, hiszen k a leghivatottabbak és a leghitelesebbek ez ügyben! Minden elhivatott tanárnak lehet séget kell kapnia saját képzésére vagy továb bképzésére, hogy az általános iskolások és a középiskolások gyorsan hozzáért tanároktól tanulhassanak! A diákokkal tudatosítani kell: az internet kevés, az internet nem elég! Amíg tanulnak nagyon jó mankó, gyors, könnyen elérhet információfo rrás, de elkényelmesít. Ha az interneten megtalálunk valamit az jó, ami pedig nincs rajta, az nem létezik. Hozzászokunk a gyors, könnyű megoldáshoz — egysíkú lesz a gondolkodásunk, a tudásunk. Amikor dolgozni fogunk sokunk els dleges feladata az innováció lesz, de honnan jönnek az ötletek, ha mindannyian ugyanazokon az információforrásokon nevel dtünk? Diplomával a kezünkben fel kellene fedeznünk a könyvtárakat, szakkönyvtárakat, levéltárakat, tudósok és művészek hagyatékait. Ha megszoktuk az internet bábeli zűrzavarát, ha tudunk szelektálni, keresni az jó. De tovább kell lépni. A szakirodalmi adatbázisok, a könyvtárak, szakkönyvtárak a titkok tudói, és nekünk a továbblépéshez, az innovációhoz ezeket a titkokat kutatni kell. Valahol ott rejt zik a nagy ötlet, a nagy felismerés, csak meg kell találni! Irodalomjegyzék 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekr l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművel désr l szóló 1997.évi CXL. törvény módosítása. In: Magyar Közlöny. 1Ő0. sz.: 24271-24280 p. (2012.11. 02.) Deutsche Bibliotheksstatistik (DBS) http://www.hbz-nrw.de/angebote/dbs/ (2012.10.25.) Deutscher Bibliotheksverband: Wissenschaftliche Bibliotheken in Deutschland unterstützen die neuen Studiengänge durch die nachhaltige Förderung von Informations- und Medienkompetenz: Hamburger Erklärung. http://www.informationskompetenz.de/fileadmin/user_upload/200911_informationskompetenz-hamburger-erklaerung.pdf (2012.10.15.) 149 Barcza Zsuzsanna Csörge Ágnes (2009) Az egyetemi hallgatók online és hagyományos szakirodalom-, könyvtárhasználati és információszerzési szokásai (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságt udományi Kar) [szakdolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. Egervári Dóra (2008) Információs kompetenciáink – avagy hogyan szerzik, értékelik és használják az információkat az egyetemisták? [OTDK dolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. Klein, Raphael N. – Beautelspacher, Lisa – Hauk, Katharina – Terp, Christina – Anuschewski, Denis – Zensen, Christoph – Trkulja, Violeta – Weller, Katrin: Informationskompetenz in Zeiten des Web 2.0. In: Information Wissenschaft und Praxis. 60. évf., 2009. 3. sz. p. 129-1Ő2. Ism: Nagy Nikolett: Információs műveltség a web 2.0 idejében. Lehet ségek és kihívások a közösségi szoftverek (social softwer) terén. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. ő7. évf., 2010. 11-12. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5417&issue_id=521 (2012.11.10.) Netzwerk Informationskompetenz Baden-Württemberg: Konzept zur Vermittlung von Informationskompetenz an Schüler der gymnasialen Oberstufe Empfehlung der baden württembergischen Hochschul- und Landesbibliotheken. http://www.informationskompetenz.de/fileadmin/user_upload/Konzept_zur_Vermittl_155 5.pdf (2012.10.15.) PISA2009 tájékoztató. Jellemz k és eredmények www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/pisa2009 (2012.10.25.) Simon Eszter (2011) Egyetemi hallgatók szakirodalom használati és információszerzési szokásai (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar) [diplomamunka]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. Sipos Anna Magdolna: A „guglin” inneni és a „guglin” túli világ. In: Benczéné Fekete An drea (szerk.) Lehet ségek és alternatívák a Kárpát–medencében: módszertani tanulmányok. Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara, 2011. p.126-134. Sonnevend Péter: Olvasás és médiahasználat német módra. In: Könyvtári Figyel , 2009. őő. évf., 3. sz. p. Ő67-480. Szidun Lászlóné (2009) A PTE EÜ F iskolai Kar hallgatóinak szakirodalom-használati és információszerzési szokásai [szakdolgozat]. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 150 Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben F AZEKAS M ÁRIA Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben Napjainkban sokat hallunk az információs műveltség fontosságáról, valamint arról, hogy ez a kompetencia épüljön be az oktatás minden szintjére, így az általános isk olai tanításba is. Én ezzel teljesen egyetértek, hiszen a mai kor tanulóit rengeteg i nformáció éri, ebben az információtömegben valahogy el kell tudni igazodni. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, az információs kompetenciát fejleszteni kell, ebben pedig az oktatásnak nagy szerepe van. Engem mint magyar szakos általános iskolai pedagógust és könyvtárost egyaránt érdekel, hogy hogyan nyer teret magának az információs műveltség akár az egyes tantárgyakban, akár az iskolai könyvtári munkában, illetve a két területen együtt esen. Ez a kíváncsiság vezetett oda, hogy mélyebben elkezdjek foglalkozni a témával és elemezzek néhány fels tagozatos tankönyvet az információs műveltség sze mpontjából. Jelen tanulmány terjedelme nem bírná el, hogy a teljes kutatásomat és annak eredményeit bemutassam, ezért annak összefoglalására vállalkozom csupán, kieme lve bel le a legérdekesebb eredményeket. A kutatás elején megfogalmazott hipotézisem a következ volt: Az információs műveltség mint kompetencia bizonyos elemei megjelennek az egyes tantárgyaknál, de nem komplex módon. Véleményem szerint egyel re inkább csak elméletben b eszélünk róla, a gyakorlati alkalmazás nem valósult meg teljesen, néhány kezdeményezést azonban már találunk. A hipotézishez szervesen kapcsolódott a kutatási kérdés is, amely arra kereste a választ, hogy hogyan és milyen mértékben jelenik meg az információs műveltség a tankönyvi feladatokban? Kérdésemre a választ a tankönyv- és feladatelemzés módszere adta meg. Kutatásom jelent s hányadát így a tankönyvi feladatelemzések te tték ki, ezt megel z en azonban fontosnak tartottam az információs műveltség elméleti hátterének tisztázását, külön figyelmet fordítva az oktatás és az információs műveltség kapcsolatára. Tanulmányomban is hasonló módon járok el, el ször röviden áttekintem a le gfontosabb elméleti kérdéseket, majd néhány példát hozok a feladatelemzések közül, ezt követ en pedig írok az általam tervezett irodalom mintaóráról és annak gyakorl ati tapasztalatairól. Els ként azt kell tisztázni, hogy mit értünk az információs műveltség fogalmán. Az információs műveltség kifejezés az angol szakirodalomból átvett „information literacy” magyarra fordított változata, amelyet id ként információs kultúra, i nformációs írástudás névvel is használnak. Az információs műveltség a legpontosabb ford ítás, hiszen lényege, hogy a művelt ember képes megérteni, értelmezni és felhaszná lni az t körülvev hatalmas információtömegb l a számára legfontosabb(ak)at. Ez volt az els megközelítése a fogalomnak, amelyet aztán újabbak követtek. A tud o151 Fazekas Mária mányos életben igazán az 1990-es évekt l kezd d en vált ismertté. A ma legelfogadottabb definíciója az Amerikai Könyvtárosok Egyesületének (ALA) a meghatároz ása. Ezt tekintjük alapnak, a többi fogalommagyarázat erre épül, ezt egészíti ki. Az ALA meghatározása szerint „információsan műveltnek azt tekinthetjük, aki felismeri, hogy mikor van szüksége információra; aki megtanulta, hogyan kell tanu lni; továbbá ismeri, hogy miként szervez dik az információ, hogyan található meg, és hogyan használható fel a tanulásban.” 1 Az ALA a fogalommagyarázat mellett olyan készségeket is felsorol, amelyekkel egy információs műveltséggel bíró embernek rendelkeznie kell. Ezek a következ k: 2 − az információszükséglet felismerése, − az adott probléma megoldásához szükséges információ azonosítása, − a szükséges információ megtalálása, − a megtalált információ értékelése, − az információ szervezése, − az információ hatékony felhasználása az adott probléma megoldására Az ALA mellett a Nemzetközi Könyvtárosok Szövetsége (IFLA) is kiemelten foglalkozik az információs műveltség kérdéskörével, ezért elkészítette javaslatát a nemzetközi standardokra vonatkozóan. Aminek mentén bármely ország elkészítheti saját információs műveltség-programját, amelyet beépíthet a közoktatási programok közé. A javaslatterv – amely az alábbiakban felsorolt elemeket foglalja magában – számomra azért szimpatikus, mert jól illusztrálja az információs műveltség mint kompetencia komplexitását, valamint azt, hogy miközben az oktató-nevel vagy az iskolai könyvtári munka során különböz feladatokon keresztül fejlesztjük a tanulók információs műveltségét mennyi mindenre kell odafigyelni. A. Hozzáférés – A használó hatékonyan és eredményesen jut hozzá az információhoz. 1. − − − − 2. − − − − Az információs igény meghatározása. Felismeri és meghatározza az információszükségletet. Eldönti, hogy kell-e tennie valamit az információhoz jutás érdekében. Ki tudja fejezni az információs igényt. Elkezdi a keresési folyamatot. Az információ megtalálása Azonosítja és értékeli a potenciális információforrásokat. Keresési stratégiákat alakít ki. Eljut a kiválasztott információforrásokhoz. Kiválogatja és letölti a megtalált információkat. B. Értékelés – Kritikusan és kompetensen értékeli az információt. 1. Az információ értékelése Koltay Tibor: Információs műveltség: pedagógiai forradalom a könyvtárban? In: Könyvtári Figyel , ő3. évf. 2007. 2. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00063/contentbeb6.html (2012-03-12) 2 Uo. 1 152 Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben − − − − 2. Elemzi, vizsgálja és kivonatolja az információt. Általánosítja és értelmezi az információt. Szelektál és szintetizál. Értékeli a megtalált információ pontosságát és relevanciáját. Az információ szervezése − Elrendezi és kategorizálja az információkat. − Csoportosítja és rendszerezi a megtalált információt. − Meghatározza, hogy melyik a legjobb és leghasznosabb információ. C. Használat – Pontosan és kreatívan hasznosítja az információt. 1. Az információ felhasználása − Képes újszerű módon kommunikálni, bemutatni és használni az információkat. − A megtalált információt alkalmazni tudja. − Saját tudásába integrálja az információkat. − Prezentálni tudja az információs terméket. 2. Az információ kommunikálása és etikus felhasználása − Tisztában van vele, hogy mit jelent az információ etikus felhasználása. − Tiszteletben tartja az információ használatának legális szabályait. − A szerz i jogi szabályok figyelembe vételével hasznosítja az információs termékeket. 3 − Megtartja a megfelel stílusbeli követelményeket. Magyarország számára is hasznos lenne, ha kidolgozná saját programját ezen a területen, hiszen az érintettek már felismerték az információs műveltség fontosságá t, azonban ennek még csak kezdeti jelei tapasztalhatók az egyes oktatási dokumentumokban, például a Nemzeti Alaptantervben is. Ez pedig arra vezethet vissza, hogy nincs meg az érdekl dés a döntéshozók, az oktatási szakemberek és a felhasználók részér l. Véleményem szerint a jelenlegi helyzet akkor fog pozitív irányba változni, ha szemléletváltás következik be. A tankönyvek esetében is hasonló a helyzet akárcsak az oktatási dokumentumok esetében. A tankönyvekben el forduló feladattípusok között kevés olyan feladatot találni, amely a diákok információs műveltség-kompetenciáját komplexen fejlesztené. A feladattípusok jellemz en az információs műveltség egyes elemeit tartarta lmazzák, ha tartalmazzák egyáltalán. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy van néhány mintaszerű feladat is, bár ezek el fordulása eléggé esetleges. Általánosságban a tankönyvi feladatokról megállapítható, hogy jellegük eltér lehet a tekintetben, hogy az önálló tanulói munkára, a tanulók gondolkodtatására, a kritikai gondolkodás fejlesztésére, a tankönyvben leírtak továbbgondolására vagy az egyszerű visszakérdezésére helyezik-e a hangsúlyt. A kérdéseket és a feladatokat A 21. század műveltsége – E-könyv az információs műveltségr l: 3. fejezet. Béres Csaba Zoltán, Mészárosné Szentirányi Zita, Varga Katalin, Zsák Judit, Pécsi Tudományegyetem — Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézet, 2008. URL: http://mek.niif.hu/06300/06355/html/ (2012-03-11) 3 153 Fazekas Mária négy kategória szerint osztályozhatjuk: a rögzítést, az elmélyítést, az ismeretek a lkalmazását és a problémamegoldó gondolkodást segít kérdések, feladatok. 4 A négyféle feladattípus illeszkedik az információs műveltség követelményrendszeréhez, amelyben a következ elemek találhatók: az információhoz való hozzáf érés, annak felhasználása, valamint értékelése. Az már ennél izgalmasabb kérdés, hogy a tankönyvi feladatok ennek mennyire tesznek eleget. Kutatásom empirikus részében – ahogy arra a tanulmány elején is utaltam-, a követelményrendszer teljesülését vizsgáltam meg a feladatelemzés módszerével az általános iskola fels tagozatos tantárgyainak tankönyveiben. Nem minden tantárgyat és tankönyvet vizsgáltam ebb l a szempontból, a hangsúlyt a biológia, a földrajz, a történelem és a magyar nyelv és irodalom tantárgyakra helyeztem. A ta nkönyvek és a tantárgyak, valamint az általam választott feladatok eltér vonásaiból következett az is, hogy az információs műveltség követelményei közül mindig más és más került a középpontba, máshová helyez dött a hangsúly. Igyekeztem a felad atokat úgy összeválogatni, hogy reprezentatívak legyenek, valamint megfeleljenek az információs műveltség követelményrendszerének, s t ahol lehetett, iskolai könyvtárban megoldható feladatot választottam, hogy láthatóak legyenek a két terület kapcsolódási pontjai. A kutatás célja ebben a fázisban nem egy összehasonlító ta nkönyvkutatás volt, csupán egy véletlenszerűen válogatott mintán keresztül a lehetséges és jellemz feladattípusok bemutatása és elemzése, tehát a tankönyvek frissess ége nem játszott szerepet a feladatok kiválasztásánál. A következ kben bemutatok néhányat az elemzett feladatok közül. A biológia feladatok között a legszimpatikusabb számomra a hetedikes munkafüzetben található, mert úgy gondolom komplexen fejleszti a tanulók információs műveltségét, r áadásul iskolai könyvtári környezetben. A feladat a következ : 1. Keressél szakkönyveket, amelyek a tenger él világát mutatják be! 2. Írd le a könyv adatait (szerz , cím, kiadó, megjelenés éve)! 3. A talált könyvekben keressél érdekességeket a tanult él lényekr l! Ő. Nevezd meg a munkafüzetben ábrázolt él lényeket és írd le fontos jellemz jüket! ő. Keressél egy tengerben él különleges él lényt! Rajzold le és írd le mindazt, amit fontosnak tartasz! 5 Mint a feladatból is látszik a tanulónak el ször a tenger fogalmát kell definiá lnia, majd ezt követ en az utasításoknak megfelel en lépésr l-lépésre következhet a feladat megoldása. Els ként azt kell eldöntenie a tanulónak, hogy kell-e tennie valamit az információhoz jutás érdekében? Igen, el kell mennie az iskolai könyvtárba. Ott ki kell fejeznie információs igényét és keresési stratégiát kell kialakítania, hogy a könyvek között megtalálja a neki megfelel t. Azaz a rendelkezésére álló információforrások közül ki kell választania azokat, amelyek közelebb viszik a feladat me goldásához. Ezt követ en az információtömegb l a diáknak ki kell választania, az okat, amelyek szükségesek számára. Jelen esetben azokat a könyveket, amelyekben Fischerné Dárdai Ágnes – Kojanitz László: A tankönyvek változásai az 1970-es évekt l napjainkig. In: Új Pedagógiai Szemle, 2007. január URL: http://www.ofi.hu/ tudastar/tankonyvek-valtozasai (2012-03-25) 5 Tompáné Balogh Mária: Él környezetem: tájak és életközösségek biológia munkafüzet 13 éves tanulók részére. Celldömölk, Pauz-Westermann Kiadó, 1999. p.18-19. 4 154 Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai ta nkönyvekben megtalálja a munkafüzet ábráit, ehhez használhatja a könyvek tartalomjegyzékét, ha van tárgymutatóját, illetve ábrajegyzékét. Ez az információk szelektálásának fázisa. A szelektált információ(ka)t ezután alkalmaznia kell a feladat utasításának megfelel en. A feladat azon részében pedig, ahol önállóan kell egy él lényt lerajzolnia és je llemeznie, az információval való újszerű foglalkozásra helyez dik a hangsúly, vagyis a megtalált információt a tanuló rögtön saját tudásába is integrálja, és ezt a megszerzett új tudáselemet prezentálni is tudja a lényeges elemek kiemelésével osztálytársai számára. A történelem tantárgynál is találkozhatunk az információs műveltséget el térbe helyez feladatokkal. Az ötödik osztályos történelemkönyvb l emelek ki kett t. Az ókori olimpiai játékok című tananyagrésznél találjuk az alábbi feladatot. Hogyan készült fel az olimpiára egy görög sportoló? Mondd el úgy, mintha te lennél az! Számolj be az ókori olimpiai játékok egy napjáról! Olyan sportesemény eket ismertess, amelyek a legjobban érdekelnek! Képzeletben idegenvezet vagy. Tájékoztasd a helyszínre érkez turistákat az eseményekr l! 6 Az utasítás szerint a diáknak bele kell képzelnie magát egy-egy korabeli történelmi helyzetbe, vagy egy személy helyébe és úgy beszámolni az eseményekr l. Az ilyen feladatok, amellett hogy érdekessé, élvezetesebbé tehetik a történelem tanul ását-tanítását, arra is ösztökélik a diákot, hogy nézzen utána dolgoknak, vagyis tegyen azért, hogy tudását b vítse. Mindeközben pedig az információs műveltség, a tanuló egyik alapkészsége is fejl dik, mert információk után kutat, azokat megkeresi, has ználja, prezentálja és értékeli. A Spartacus felkelés tanításánál a következ feladatot kell megoldani a diáknak. Készíts térképvázlatot a felkelés eseményeir l és az alapján foglald össze az eseményeket! 7 A tanulók a feladat megoldása során több forrás együttes használatával is me gismerkednek. A történelem esetében ez különösen fontos, hiszen mindegyik forrásé rtékű dokumentumot meg kell tanulni rendeltetése szerint használni, mindeközben pedig történelmi ismeretekre is szert tenni. A nyelvtanfeladatok között is vannak olyanok, amelyek az információs művel tség fejlesztését célozzák. A legtöbb ilyen feladatot a szövegszerkesztés című résznél találjuk. Ez az egyik legfontosabb tanítási egység az információs műveltség sze mpontjából, mert mindig valamilyen szövegb l indulunk ki, amikor információt ker esünk, gyűjtünk, vagy éppen földolgozunk. Ehhez a témaközhöz van néhány érdekes feladat, én csak egyet emelek ki illusztrálásként. Fogalmazz egy szöveget a „Farkasszemet néz” szólás eredetér l egy feln tte knek szóló rádióműsorba és egy gyermekújságba! Milyen különbséget tapasztalsz a 8 szövegtípusok között? Filla István: Történelem ő az általános iskola ő. osztálya számára. Bp, Korona Kiadó, 1997. p. p.74-75. 7 Filla István, i.m. p. 116. 8 Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv az ő-6. évfolyam számára. Bp, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. p.27. 6 155 Fazekas Mária A feladat nagy erénye, hogy egyszerre több szempontból fejleszti az információs műveltséget, mert el ször a diáknak azt kell pontosan tudnia, hogy mit jelent a sz ólás, ha ezt már tudja, el kell döntenie milyen forrásokat használ az anyaggyűjtéshez. Az anyagot már eleve úgy kell összegyűjtenie, hogy figyelembe veszi, kinek készíti a szöveget. Ezután a gyűjtött anyagból kiválogatja azokat az információkat, amely eket használni fog a szöveg megírásánál. Elkészíti a szöveget, majd ellen rzi azt, végül pedig megállapítja, hogy milyen különbségek vannak a szövegek között. A bemutatott feladatban az információval való foglalkozás összes eleme benne van: annak megkeresését l, a megtaláláson és a felhasználáson át az értékelésig az összes részelemmel együtt. Egy másik véleményem szerint szintén hasznos feladat a következ is, úgy gondolom pozitívum, hogy néha ilyent is találni Az Élet és Irodalom állandó glosszarovata a Páratlan oldal. Gyűjts a könyvtá rban ebb l a rovatból néhány neked tetsz glosszát! Majd beszéljétek meg, miért 9 nevezhet a bemutatott írás glosszának! Ez a feladat jó példa arra, hogy hogyan lehet egyszerre nyelvtani anyagot és könyvtárhasználatot is tanítani, mindeközben pedig a tanulót önálló kutatómunkára ösztönözni. Jelen írás keretei között nem áll módomban az összes elemzett feladatot bemutatni, azok közül a számomra legérdekesebbeket válogattam ki. Azonban azt elmondhatom a teljes kutatás ismeretében, hogy a fentiekben bemutatott feladatok közül kevés van a tankönyvekben. Az lenne a jó, ha az információs műveltség fe jlesztését középpontba állító feladatok nemcsak véletlenszerűen kapnának helyet a különböz tantárgyak tankönyveiben, hanem tudatosulna a pedagógusokban, hogy az információs műveltség fejlesztése mennyire fontos, jeleznék a tankönyvírók felé, akik a jöv ben ennek szem el tt tartásával dolgoznák át az egyes tankönyveket és építenének be egyre több ilyen feladatot. Természetesen ez csak egy vélemény, hiszen én egy kis mintán dolgoztam és nem is végeztem összehasonlítást, így nem lehet eléggé árnyalt a kép. Kutatásom a problémafelvet célt szolgálta. Látva az elemzés során összegyűjtött tanulságokat terveztem egy irodalomórát, a mintaóra megtervezésével az volt a célom, hogy bemutassam, a diákok információs műveltségének fejlesztésére akkor is lehet ség nyílik, amikor hagyományos tantá rgyi ismereteket (jelen esetben irodalmi ismereteket) tanítunk nekik. Véleményem szerint az elsajátítandó ismeretek és az információs műveltség készségszintű fejles ztése összekapcsolható, mert vannak, illetve összeállíthatók olyan feladatok, amelyek mindkét területet – ha nem is mindig egyforma hangsúllyal -, de együttesen fejlesztik, kiegészülve könyvtárhasználati ismeretek tanításával, amely szintén lényeges eleme ennek a kompetenciának. A tanórát a gyakorlatban is sikerült megvalósítanom, ennek lehet ségé t a Pécsi Tudományegyetem Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola könyvtárostanára biztosította számomra, aki a tanórát 2013. február 18 -án hétf n 2×Őő percben könyvtári óraként tartotta meg az ő/B osztály számára, ahol én megf igyel ként voltam jelen, de id nként segítettem a gyerekek munkáját. Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet 1Ő éveseknek Bp, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000. p. 13Ő. 9 156 Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben A továbbiakban a tanórai feladatokról, illetve a megvalósulás tapasztalatairól írok részletesen. Az óra műelemz irodalomóra volt, amelynek témája Pet fi Sándor Szül földemen című költeményének elemzése volt. Az irodalomórán 1Ő tanuló vett részt, akik páros munkában oldották meg a feladatokat. A feladatok megoldási so rrendje és menete azonban nem volt teljesen azonos az el re tervezettel, ezen óra közben néhol változtatni kellett annak érdekében, hogy az óra menete ne csússzon szét. Ezzel egyébként számoltam is, hiszen a diákok is aktív résztvev i az órának, így k is alakítják azt. S t az általam összeállított óratervet a pedagógus saját két – az óra tematikájába jól illeszked – feladattal is kiegészítette. Els feladatként a diákoknak egy egyszerű keresztrejtvényt kellett kitölteniük, ennek megfejtése a költ neve: Pet fi Sándor volt. A megfejtést minden gyerek kit alálta annak ellenére, hogy nem minden meghatározást fejtettek meg. Miután kitalá lták a költ nevét elmondták, hogy mit tanultak eddig Pet fir l. A következ dolgok hangzottak el: „a szabadságharc költ je, írta a János vitézt, írt a magyar tájról, szerelmes versei is voltak.” A második feladatban a tanulóknak fényképekr l kellett felismerni Pet fi Sándor kortársait. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Jókai Mór, Arany János, Vörösmarty Mihály szerepelt a fényképeken Pet fi mellett. Volt olyan személy, akit a diákok nem ismertek fel rögtön a Magyar Géniusz című könyv alapján azonban könnyen beazonosíthatták ket. A kortársakból tabló is készült és egy-egy mondatban elmondták, hogy mit tudnak róluk. Ezután következett a Pet fi életrajhoz kapcsolódó tulajdonképpeni könyvtári k utatómunka. A tanulók el ször azt keresték meg, hogy a könyvtár gyűjteményén belül hol találnak a költ életrajzával kapcsolatos könyveket. A polcról tetsz legesen minden pár választott egy könyvet. A kiválasztott könyvek között voltak például: Magyar Életrajzi Lexikon, Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Fekete Sándor, Így élt a szabadságharc költ je, Hatvany Lajos, Így élt Pet fi. Miután a diákok kiválasztották a könyveket, leírták a bibliográfiai adataikat és elolvasták az életrajzból a költ gyermekkorára vonatkozó részt. Az olvasottakból jegyzetet is készítettek a segít kérdések alapján: Hol született Pet fi Sándor? Hova költöztek, amikor pici gyerek volt? Melyik várost Kisk röst vagy Kiskunfélegyházát vallja szül helyének, és miért? Mely városokban járt iskolába? Hol vándorszínészkedett? Hol volt katona? A leírtakat egy-egy vállalkozó kedvű tanuló elmesélte, úgy mintha lenne a kisgyermek Pet fi. Ezután a diákok az életrajzi térképet készíttették el. A pedagógus kártyákat osztott a tanulóknak, ezeken szerepeltek a helységnevek. A települések mindegyike kapott egy számot (1-13 között) a hozzájuk kapcsolódó kérdések szerint. A számokat a vaktérképen a tanár el re bejelölte, így a diákoknak csak a helységnevet kellett odaírni. A kérdések megegyeztek a fentiekben leírtakkal, annyival egészültek ki, hogy Pet fi hol töltötte a nászútját, és hol halt meg? A feladat eredetileg a Földrajzi Atlasz használatát is célul tűzte ki, ennek alapján kellett volna beazonosítani a vár osokat. Ez azonban még nem ment az osztálynak, így az egyszerűbb megoldási módot választotta a pedagógus, vagyis a megadott számhoz kellett beírni az ugyanazzal a számmal ellátott helységnevet. Az el készít szakasz után került sor a vers tanári bemutatására és elemzésére. Ehhez els ként a tanulók fürtábrát rajzoltak a szül föld szóval kapcsolatosan. A következ szavak kerültek az ábrába: haza, otthon, bölcs , család. A hazához kap157 Fazekas Mária csolódva: Magyarország, Pet finél az Alföld, a gyerekek esetében: Pécs, Mecsek. Az otthon szóhoz kapcsolódva: ház, szoba. A család szóhoz pedig a szül k, a testv érek fogalmakat társították a tanulók. A vers tanári bemutatása után a tanulók összegyűjtötték a versben el forduló emlékképeket, amelyeket csoportosítottak is aszerint, hogy a költ feln ttként e mlékszik vissza rájuk vagy gyerekkoriként. A csoportosítás irányított kérdések segí tségével történt, például ilyenekkel: Kit l hallotta Pet fi a „Cserebogár, sárga cserebogár!” kezdetű dalt? Honnan tudjuk, hogy t le? Olvasd fel a versb l! Kiket szeretne viszontlátni a költ ? Hány év telt el azóta, hogy nem látta ket? Hány éves ekkor a költ ? A vers melyik sorából derül ki, hogy most már a kisfiú Pet fi emlékeir l olva shatunk? Idézz a versb l! Milyen gyermekkori játékokat említ Pet fi a versben? Sorold fel ket! Ki a versben szerepl lovas és a ló? Hogy hívják a lovat? Honnan tudjuk meg a versb l, hogy ideje hazamenni? Idézz a költeményb l! Ki várja otthon a fáradt kisfiút és mit dúdol neki? A tanulók ügyesen válaszoltak minden kérdésre önként jelentkezés alapján, s t a versben lév refrént és hasonlatokat is megtalálták. Az elemzés végén a gyerekek megfogalmazták, hogy számukra milyen üzenete volt a versnek. Volt aki idézetet választott, míg mások a saját szavaikkal fogalma zták meg. Azt figyeltem meg, hogy azok a tanulók, akik saját szavaikkal fejezték ki a vers mondanivalóját, többen az id gyors múlását említették. Ez számomra azért érdekes, mert még „kicsik” és mégis érzékelik ennek jelent ségét. Néhány az e lhangzott gondolatok közül: „Az id gyorsan múlik.” „Feln ttként is vissza kell térni oda, ahol születtünk.” „Fontosak a gyerekkori emlékek.” „Ne feledd a gyerekkorod!” „Emlékezz mindig a gyerekkorodra!” „Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, Gyermek vagyok, gye rmek lettem újra, Lovagolok fűzfasípot fújva, Lovagolok szilaj nádparipán,…” Az óra anyagának rögzítése a következ képpen történt: a tanulók közösen készítettek egy, a kortársak fényképeib l álló tablót, életrajzi térképet és fürtábrát, val amint saját jegyzeteket az életrajzból és a versr l. Ezeket óra után megmutatták a szakos tanárnak. Az óra végén a pedagógus el készítette a házi feladatot, ami egy rövid fogalmazás megírása volt a gyerekek lakóhelyéhez fűz d legkedvesebb emlékér l és egy ehhez kapcsolódó rajz elkészítésér l. Bár a rajz eredetileg a vers egyik emlékképének lerajzolása lett volna, de ez nem fért bele az órába, ezért lett házi feladat, viszont így a fogalmazáshoz kapcsolódva. Ami nem baj, hiszen a célja ugyanaz, mint a vers esetében lett volna, vagyis a leírtak vizuális megjelenítése. Amit még megjegyeznék a házi feladattal kapcsolatban, több tanuló is költözött már és ezzel kapcsolatosan megkérdezték, hogy írhatnak-e a korábbi lakóhelyükr l is vagy csak a mostaniról. Természetesen bármelyiket választhatták. Összefoglalva a tanórát elmondhatom, hogy az irodalomóra jó hangulatban telt, a tanulók ügyesen végigdolgozták a 2×Őő percet, bár néha fegyelmezni kellett ket, de látszott rajtuk, hogy szívesen oldják meg a feladatokat. A fentiekben leírtakhoz szeretném még hozzátenni a következ gondolatokat. Az, hogy az elméletben tervezett óra gyakorlati megvalósítása sikeres volt ez mi n158 Az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben denképpen pozitívum, mert bevallom egy kicsit tartottam attól, hogy a feladatok némelyike túl nehéz egy ötödik osztályos diák számára vagy nem is tudja megoldani. A feladatok sorrendjén és megoldási metódusán néhol apróbb módosításokra volt szükség annak érdekében, hogy a gyerekek könnyebben megértsék azokat. Ezzel együtt is minden feladat elérte a célját és a megadott id keretbe is belefért. Ez azt bizonyítja, hogy érdemes olyan feladatokat összeállítani a magyar vagy más tantá rgyak keretében is, amelyek a tantárgyi ismeretek elsajátítása mellett a diákok információs műveltségének fejlesztése is hangsúlyt kap. A tanulmány végs konklúziójaként elmondhatom, hogy az információs művel tség a jöv beni pedagógiai és könyvtártudományi kutatásokban is várhatóan fontos szerepet kap. Ezt kutatásom is igazolni látszik, hiszen most is vannak jó gyakorlatok a tanulók információs műveltségének fejlesztésére, de úgy gondolom, b ven van még mit tenni az oktatásügynek ezen a területen, nemcsak a közoktatás szintjén, hanem a fels bb szinteken is. Bár vitathatatlan, hogy az alapokat a közoktatás ker etei között kell lerakni ahhoz, hogy a kés bbiekben az egyén információs műveltséget szerezhessen. 159 Galler Krisztina G ALLER K RISZTINA Gy r-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek 2009. november 23-án jelent meg az els felhívás a Kisalföld c. megyei napilapban a nyugdíjasegyetem indulásáról. A nyugdíjasegyetem ötlete a Széchenyi István Egyetem rektorától, dr. Szekeres Tamástól származik. A f szervez Széchenyi Egyetem három társszervez t és az általuk irányított szervezetet tudhat partnerének az rendezvény elindításában, melyek a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Nyugdíjas Szövetség és a Kisalföld napilap. A nyugdíjasegyetem rövid jellemzését a szervez k szavainak idézésével írnám le: Dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektorának „húszéves álma, hogy a nyugdíjas korúak számára is kinyissa kapuit az egyetem. Olyan értékes pro gramokat kínáljon, amelyek segítenek fenntartani szellemi aktivitásukat, lépést tarthatnak általuk a tudomány fejl désével, és amelyek egyben kellemes id töltést is jelentenek. „ Nagy Péter, a Pannon Nyugdíjas Szövetség elnöke szerint a nyugdíjasegyetem „nemcsak tanít, szórakoztat, de közösséget is teremt azok számára, akik jelentkeznek rá. Nem csupán másfél órás lesz ez a program. Addig tart az el adás, de rákészülni, odamenni, utána megbeszélni a látottakat, hallottakat egy egész délután, melynek hatása hetekig lehet élénkít .” A nyugdíjasegyetem lényege, hogy minden szemeszterben 6-8 el adást rendeznek, a szemeszterre beiratkozott nyugdíjas „senior" hallgatók számára. A témák változatosak, hiszen a két egyetem karai és a nyugdíjas szövetség külön-külön gyűjtötték össze témaötleteiket, amelyek közül azokat választották ki, melyek aktuálisak, a senior hallgatók számára érdekesek és hasznosak lehetnek. Az el adók a két egyetem oktatói, meghívott elismert tudósok, akik közérthet en és a célcsoport számára élvezhet en mutatnak be egy-egy tudományos témát, kiemelt kutatási eredményt. Dolgozatom következ részeiben helyszínenként, kronologikusan mutatom be a Gy r-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek kialakulását és fejl dését. Els ként a gy ri helyszínt ismertetem, röviden a négy megrendezett szemesztert. Sopron városában megrendezett nyugdíjasegyetem követi, mely jelenleg a harmadik szemeszterét zárta. Mosonmagyaróvár, Csorna és Kapuvár helyszínű nyugdíjas egyetemek bemutatásának zárásával. Győr Az első előadásra 2010. február 10-én került sor, Gy rött. A helyszín biztosítása a Széchenyi Egyetem vállalta magára. Az id elteltével a helyszínek fokozatosan n tték ki magukat, az érdekl d k számának növekedésével. Az egyetem legnagyobb terme, majd az Aula után jelenleg az 1200 fér helyes Egyetemi Sportcsarnok ad otthont a rendezvénynek, amely a város legnagyobb befogadóképességű tere. Minden el adás anyagához kérdéseket fogalmaztak meg, majd a legjobb válaszokat b eküld k között „Kisalföld-könyvekb l” álló ajándékcsomagokat sorsoltak ki. Egyegy választ maximum 3–Ő mondatban megfogalmazva levélben vagy e-mailben lehet 160 Győr-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek beküldeni. Véleményem szerint remek módszer a még nagyobb érdekl dés és figyelem felkeltésére. Összesen ő7Ő résztvev t regisztráltak a szervez k. A hallgatók közülük Ő61-en legalább öt el adást meghallgattak, k kaptak oklevelet. Nem kis teljesítmény, hogy 2Ő9-en mind a kilenc alkalommal eljöttek a tudományos ismeretterjesztésre, amit az utolsó alkalommal zenei meglepetés egészített ki. A Varga T ibor Zeneművészeti Intézet Rézfúvós Quintettje egy fúgát és egy rondót adott el . Emellett, aki mind a kilenc alkalommal megjelent az el adásokon, közülük laptopot sorsoltak ki egy szerencsés személy számára (Rimányi, 2010). A második szemesztert csak 2011. február 9.-ét l kezd dött el. Az el z félévhez hasonlóan szintén el zetes regisztrációhoz kötötték a részvételt, amit telef onon és e-mail formájában tehettek meg az érdekl d k. Az érdekl dés hatalmas volt már a szemeszter els el adására, közel nyolcszáz f , amely az el z félévhez képest ké tszáz f vel több. Mindez egy nap alatt! A szervez knek változtatásokat kellett alkalmazni a nagy létszámi fejl désre. A nyugdíjasegyetem el adásai kétszer hangzottak el az adott nap a nagy létszámú id sek számára. Az els el adás 1Ő:00 -kor kezd dött, majd másodszorra ugyanaz 16:00 órai kezdettel. 1 Az eredeti kiírás szerint a gy ri filharmonikusok otthona, a Richter Terem adott volna otthont. Válaszolva a nagy létszám miatt felmerült helyhiányra, a Széchenyi Egyetem új aulájában ke zd dtek meg az el adások (Fábián, 2010) A Széchenyi Egyetem felajánlott egy laptopot, amit azok között sorsolnak ki a rendezvénysorozat végén, akik az összes el adáson részt vettek és ezt a leckekönyvekbe gyűjtött pecsétekkel lehet igazolni. Emellett az egyetem két id st meghív kurzusára a fiatalok közé (Rimányi, 2011. 1) Az adott héten mikor elhangzott az el adás, a szombati napi Kisalföld megyei napilap Szieszta nevű mellékletében megjelent az el adás tartalma. A cikk mellett me gtalálhatóak voltak a kapcsolódó tesztkérdések is. A múlt félévhez hasonlóan a helyes választ beküld k Kisalföld receptkönyveket nyerhettek (Rimányi, 2011. 2) A nyugdíjasegyetem kett helyett öt résztvev je kapott lehet séget arra, hogy az új tanév els szemeszterében a Széchenyi Egyetem szenior vendéghallgatójaként b víthesse tudását. Az öt szenior diák 2011. szeptember ötödikén Szekeres Tamás rektortól vette át leckekönyvét és órarendjét. A vendégdiákok teljes jogú hallgatónak érezhetik magukat: el adásokat hallgathatnak, vizsgázhatnak, teljesíthetik a tanu lmányi követelményeket. Természetesen mindez lehet ség és nem kötelez en el írt program számukra (Glüch, 2011). 61 és 71 év közötti nyugdíjasok a jogász, az ifj úságsegít és a nemzetközi igazgatás szakra jelentkeztek, majd a szemeszter végezt éig, 2011 decemberéig látogatták az órákat nappali tagozaton (Rimányi, 2011. 3) 2011. október 11-én kezd dött el a harmadik félév Gy rött. Ebben a szemeszterben nem kétszer, mint a legutóbb, hanem csak egyszer hangzottak el az el adások. Ugyanis nem a Széchenyi Egyetem aulájában, hanem az Egyetemi Sportcsarnokban tartották a rendezvénysorozatot, ahol egyszerre ezer f nél többen is elférnek. Az el z félévekhez hasonlóan el zetes regisztráció volt szükséges a részvételhez, amit telefonon tehettek meg az érdekl d k. Az els el adáson mintegy ezer érdekl d jelent meg, majd a további id pontokban is hasonlóan szép számban képviseltették magukat az id sek. A résztvev k ismét kaptak leckekönyvet, amelybe belekerülnek a jelenlétet igazoló pecsétek. Akik szorgalmasan jártak az el adásokra, azok közt az Nagy siker a Nyugdíjasegyetem, 2011.01.2ő., http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/ nagy_siker_a_nyugdijasegyetem/2200405/, (2012. január 05.) 1 161 Galler Krisztina utolsó alkalommal értékes ajándékokat sorsoltak ki. Az elhangzott el adásokat részletesen olvashatóak voltak a Kisalföld napilap szombati mellékletében, a Szieszt ában. A cikk mellett megtalálhatóak voltak a kapcsolódó tesztkérdések is. A múlt félévhez hasonlóan a helyes választ beküld k Kisalföld-könyveket nyerhettek (Rimányi, 2011. Ő). A Nyugdíjasegyetem második szemeszterén végzettek közül két személyt sorsoltak ki a nappali tagozatra járás lehet ségét az el adás -sorozatot szervez egyetemek. A szerencsés személyek egy féléven keresztül, a Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán egészségfejlesztést és egészségpszichológiát tanulhatott (Rimányi, 2011. ő) A Széchenyi István Egyetem felmérése alapján a harmadik szemeszterben a jelentkezettek 8ő százaléka az összes el adáson részt vett, ami megközelít leg ezer embert jelentett minden el adáson. A negyedik szemeszter elindulása el tt számos újítást vezettek be a szervez k. Az els újítás, az elektronikus regisztráció bevezetése volt. Az interneten kitölthet űrlap új lehet ségével az ezerkétszáz hallgató több mint 70 százaléka élt. Az online jelentkezés által csökkentek az adatfelvétel hibalehet ségei és nem kellett órákat eltölteni telefonálással, míg sikeresen kapcsolták a szervez munkatársakat. Az ö szszesített listát a jelentkez k le is ellen rizhették a honlapon. Véleményem szerint már régóta szükségszerű honlap is létrejött a negyedik szemeszter elindulásával. A nye.sze.hu weblapon megtalálható a nyugdíjasegyetem bemutatása, az elmúlt félévek tartalma és az állandó friss hírek egyaránt. Amit személyesen hi ányolok, az egy kontaktszemély neve és elérhet sége, aki foglalkozik a rendezvénysorozattal, és bármikor lehet hozzá fordulni. Az egyetemi hallgatói önkormányzat példájára a nyugdíjas hallgatókból kisebb önkéntes csoportot hoztak létre, akik segítik a rend ezvények lebonyolítását, közvetítik a résztvev k észrevételeit a szervez knek. Az el adások végeztével kérdéseket tehetnek fel az egyetemi oktatóknak egy internetes felületen és ugyanitt az elhangzott témákat egymással megvitathatják (Rimányi, 2012. 1). A szemeszter végére elektronikus tananyagot szeretnének kidolgozni a szervez k az elhangzott el adásokból. A tananyag célja, hogy a régión kívül él k és az ágyhoz kötött nyugdíjasok számára is elérhet legyen a rendezvénysorozat tud ományos igényű tájékoztatásai (Rimányi, 2012. 2). Sopron A gy ri sikertörténet után a Nyugat-magyarországi Egyetem négy soproni kara és a Kisalföld megyei napilap helyi szerkeszt sége szervezésében 2011. március 29 -én Sopronban is elindult a nyugdíjasegyetem. Az el adások helyszíne a Nyugatmagyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Aulája. Az els nap zsúfolásig megtelt az Aula, vagyis közel Őő0 érdekl d volt kíváncsi a rendezvényre (Csiha, 2011). A hallgatók, ahogy a gy ri helyszínen is, leckekönyvet kaptak és el adáso nként gyűjtik a pecséteket, a cél egy veretes oklevél dr. Faragó Sándor, rektor úr k ezéb l. Emellett az összes el adáson részt vettek legszerencsésebbje egy laptopot is nyert. Míg a megyei napilap, a társszervez Kisalföld a toborzáson, beszámolókon kívül kvízjátékokat közölt és receptkönyveket sorsolt ki. A Széchenyi István Egyetem teljesen magára vállalta a finanszírozási költségeket, amelybe az el adók jelk épes honoráriumától kezdve, a helyszín bérlésén át, a ment szolgálat biztosításáig minden beletartozott. Az el adók azonban a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatói közül kerültek ki (Gosztola, 2011). Dr. Merényi Máriától, a Soproni Nyugdíjasegyetem f szervez jét l, és egyben a Nyugat-magyarországi Egyetem f titkárától érdekl dtem azzal kapcsolatban, hogy 162 Győr-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek ki és milyen kritériumok mentén választja ki a lehetséges el adásokat. A Soproni Nyugdíjasegyetem célja, hogy a résztvev k ismerjék meg a Sopronban működ karokat. Így a Nyugat-magyarországi Egyetem 10 működ karából eddig ötöt (Erd mérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Közgazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtudományi Kar) kértek fel, hogy a kar oktatóiból jelö ljenek meg olyan oktatókat, akik el adásokat tartanának a nyugdíjasegyetem id seinek. Tehát a karoktól javaslatokat kapnak, az el adóknak a tervezett témáról rezümét kell írniuk, amit értékelnek. Az értékel k között szerepel dr. Faragó Sándor rektor, dr. Merényi Mária, mint f szervez , és a további szervez munkatársak. A valószínűsíthet en nagyobb számú érdekl d t vonzó el adásokat pedig beillesztik a programba. A harmadik szemesztert kezd Gy ri Nyugdíjasegyetemmel azonos napon, 2011. október 11-én kezdte meg a Soproni Nyugdíjasegyetem a második szemeszterét. Majd a következ kben ugyanazokon az id pontokban, mint Gy rben, de más témájú el adásokkal készültek az érdekl d id sek számára. A megrendezésre került el adások helyszíne változott az el z félévhez képest, ugyanis a Közgazdaságt udományi Kar Aulája helyett a Gyermek és Ifjúsági Központ Rendezvényházban került sor az el adásokra. Az érdekl dés szintén nagy volt az új szemeszterre, hiszen az els el adás négyszáznegyven regisztrált érdekl d vel kezd dött el. 2012. február 21-én kezd dött a Soproni Nyugdíjasegyetem tavaszi, harmadik szemesztere. A Nyugat-magyarországi Egyetem és a Kisalföld napilap közös szervezésű rendezvénysorozat hallgatói a szemeszter során öt el adáson vehettek részt. A helyszínt változatlanul a volt Gyermek- és Ifjúsági Ház biztosította a rendezvény számára. A regisztráció továbbra is telefonos jelentkezés formájában zajlott. Több mint Ő00 jelentkez vett részt az el adásokon. A programsorozat utolsó el adásán meglepetésműsor várta a hallgatóságot. Illetve azok között, akik mindegyik el ad áson jelen voltak, ajándékokat sorsolnak ki, az el z szemeszterekhez haso nlóan. Aki valamennyi el adáson részt vett, azok között 10ezer forintos ajándékkosarat, a Nyugat étterembe négyszemélyes vacsorameghívást, olasz kávéf z t és kétszemélyes színházbérletet sorsoltak ki. A kvíz kérdések helyes megfejt i közül továbbra is Kisalföld által kiadott könyveket sorsoltak ki. 2 Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár városa és a Nyugat-Magyarországi Egyetem által szervezett, dr. Faragó Sándor rektor úr kezdeményezésével, és a Kisalföld napilap által támogatott nyugdíjasegyetem megalakulásával immár három helyszínen járhatnak el adásokra az érdekl d id sek. Az els el adásra 2011.november 17-én került sor, majd havonta egy-egy alkalommal folytatódik egészen 2012. május 17.-éig. Hasonlóan a Gy ri és a Soproni Nyugdíjasegyetemhez a résztvev k leckekönyvet kapnak és ajándékokban részesülhetnek. Az el adások helyszíne a Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központjának auditoriuma. Az érdekl dést mutatja, hogy az els el adás alkalmából zsúfolásig megtelt a több mint háromszáz regisztrált részvev vel (Méhes, 2011). 2 Látogatóban a politikai piacon. In: Kisalföld, 2012. március 07. LXVII./ő7.szám 163 Galler Krisztina Csorna A helyszínen létrejöv Nyugdíjas Akadémia a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás feln ttképzési központjának köszönhet en jött létre 2011 novemberében. Az els el adásra 2011. november 18-án került sor. Az el zetes regisztráció szükségessége mellett, a résztvev k leckekönyvet és a legalább négy el adáson résztvev k oklev elet is kapnak. Az el adás-sorozatnak a Városi Művel dési Központ biztosította a helyszínt. A résztvev k nagy várakozással tekintettek a rendezvény-sorozat elé, hiszen sokan közülük már a Gy ri és Soproni Nyugdíjasegyetemen is részt vettek az el adásokon. A kezdeti reményeket igazolta, hogy az els el adáson százötven érdekl d jelent meg Csornáról és a környékbeli településekr l (Cs. Kovács, 2011. 1 ). A Nyugdíjas Akadémia ünnepélyes évzárására 2012. január 26-án került sor. A rendezvényen köszönt t mondott Dr. Turi György, a Csornai Többcélú Kistérségi Tá rsulás elnöke, Csorna Város polgármestere, Gyopáros Alpár országgyűlési képvisel , a rendezvény védnöke, valamint Vida István, a sorozat médiapartnere, a Kisalföld napilap rábaközi szerkeszt ségének vezet je. A műsorban fellépett Gecsényi András versmondó és a Kerényi György Művészeti Iskola Rubato Band kamarazenekara. A négy alkalommal megjelent id seknek pedig átadták a megérdemelt oklevelüket. Százharmincöt ilyen hallgató volt, a Kisalföld napilap emellett jutalomkönyveket sorsolt ki a legaktívabbak között. A rendezvény-sorozat várhatóan 2012 szét l folytatódik új témákkal és új el adókkal (Cs. Kovács, 2012). Kapuvár Kapuvári Szabadegyetem névvel 2012. január 2ő-én kezd dött el a megye területén immár ötödik helyszínén az id sek számára megrendezett el adás-sorozat. A program kezdeményez je ezen a helyszínen is, hasonlóan a soproni, a móvári helyszí nhez, dr. Faragó Sándor rektor úr volt. Az el adásokra a város lakosain kívül a kistérség más településeir l is várták a résztvev ket. A részvételt ezen a helyszínen is el zetes regisztrációhoz kötötték, a jelentkez k számának el zetes ismerete miatt. Az érdekl d k száma elérte a kétszáz f t. Az el adások helyszíne a kapuvári városháza díszterme lett volna eredetileg, de a nagy érdekl désre való tekintetre már az els el adás id pontja el tt megváltoztatták. Így a Pet fi Sándor mozi adott hel yszínt a rendezvény-sorozatnak. A negyedik el adást a résztvev k már a Rábaközi Művel dési Központban hallgathatták meg. A programsorozat 2012. április 28-án zárult. Az összes elhangzott el adáson való részvételt leckekönyvvel igazolók közül 2 személyes wellness hétvégét sorsoltak a gy ri Hotel Famulus szállodában a Nyugat-magyarországi Egyetem felajánlásával (Turbók, 2012). Összefoglalás A megyében országosan egyedülállóan, öt városban zajlanak el adások az id sek részére. Az 1.-es számú ábrán szemléltetem a rendezvények helyszíneit, melyek Gy r, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna és Kapuvár. Bizton állítom, hogy Magyarország történetében egyedülálló és még sok éven keresztül is példaértékűnek fog számítani ez a nagyszerű kezdeményezés. 164 Győr-Moson-Sopron megyei nyugdíjasegyetemek 1. ábra: Nyugdíjasegyetemek Győr-Moson-Sopron megyében A könnyebb átláthatóság érdekében és összegzésképp készítettem egy diagramot, ami megmutatja, hogy a megyében működ nyugdíjasegyetemek el adásai mely témákat öleltek fel. Az öt helyszínen, két és fél év alatt összesen 60 el adás hangzott el! 2. ábra: Az elhangzott előadások száma tudományterületenkénti felosztásban Leggyakrabban a természettudományos el adások hangzottak el, f ként a biol ógia változatos témaköréb l. Legnagyobb számban még történelmi témákat hal lgathattak a résztvev k. Számos egyedi, de csak egyszeri témát is találhatunk. Ilyen volt például a rendvédelem, a műgyűjtés, az építészet, a mez gazdaság. A sokszínű p alettát gazdagítja a gerontológia, a turisztika, a névtan, a közgazdaságtan, a jogtud o165 Galler Krisztina mány, a földrajz és a fizika területéhez kapcsolódó el adások. Gyakrabban hangzo ttak el a társadalomtudomány és a pszichológia tudományához tartozó el adások. Az id seket leggyakrabban érdekl számítástechnika és internet témaköréb l is hallga ttak öt alkalommal a résztvev k, és a művészetekr l. Véleményem szerint a Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem is olyan változatos témákat tud biztosítani, nagy szaktudású oktatógárdával, amelyek még hosszú ideig fenn tudják tartani az id sek érdekl dését. Dr. Merényi Mária, f titkár elmondása szerint tervezik a következ szemeszterre vonatkoz óan további Nyugat-magyarországi Egyetemi Karok és ez által lehetséges el adók bevonását a programba, ami további frissítését eredményezheti a témaköröknek. Els ként Szombathely városát tervezik bevonni a rendezvény-sorozatba. 166 Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra H ANG B ARBARA Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra 1. Bevezetés Az iskolarendszerű középfokú szakképzés problémakörei összetettek, maga a terület egy komplex, társadalmi-gazdasági, illetve oktatáspolitikai elemek által determinált közegben értelmezhet . Kutatási témám kiinduló pontja a középfokú szakképzési rendszer és a társadalmi- gazdasági szféra kapcsolatrendszere, azonban jelen dolgozatban nem vállalkozhatunk mélyebb elemzésre, csupán az általam legfontosabbnak ítélt pontok kerülnek kiemelésre. A középfokú iskolarendszerű szakképzés egyik alapvet problémája az, hogy az iskolaválasztás el tt álló fiatalokat nem tudja megnyerni a szakmatanulást kínáló perspektívájával. A tanulók inkább a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatást választják, mint a szakmunkásképz /szakiskolákhoz köthet szakmatanulást. A ren dszerváltást követ en, 1990-ben a gimnáziumi tanulók száma körülbelül 140.000 f volt, amely az évek múlásával fokozatosan n tt,1 míg a szakiskolák adatait figyelve teljesen ellenkez tendenciát tapasztalhatunk. A rendszerváltás idején 220.000 szakmunkás tanuló volt az országunkban, dönt en fizikai szakmákra beiskolázva. Azonban az évek múlásával folyamatosan kevesebb diákot számlálhattunk, a mostani, 2012/2013-as tanévben 1Ő0.000 körülire tehet a szakiskolákban tanulók száma. 2 Az el bb ismertetet tendencia is mutatja, hogy a fizikai munkások elismertségének, presztízsének hanyatlása, a szakképzett munkaer alábecsültsége a rendszerváltást követ en indult el, a piacgazdaság megjelenése következtében. A privatizáció következményeként hirtelen megn tt munkanélküliség, leginkább a „kékgalléros” szakmákat érintette. A „fehérgalléros” szakmák ebb l kifolyólag felértékel dtek, el segítve az oktatási expanzió megjelenését. Kényelmesebbnek és munkaer -piaci szempontból biztosabbnak tartották az irodai, ügyviteli, szellemi szolgáltató munkaköröket, nem csupán a magasabb bérszínvonal miatt, hanem mert nem járt együtt a munkavégzéssel a mindennapos „koszos, melós ruha”. Sajnos a társadalom tagjai nem veszik figyelembe, hogy a technikai fejl désnek köszönhet en folyamatosan változnak a szakmai módszerek, az ergonómiai környezet, manapság már tiszta és rendezett körülmények között dolgozhatnak a fizikai munkát végz szakemberek. Emellett a Gimnáziumi nevelés és oktatás. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi004.html 2013.január 03.(18:45) 2 Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003.html 2013.január 03.(18:55) 1 167 Hang Barbara technikai újítások megkívánják a kétkezi fizikai szakmáknál is a pontos, alapos műszaki tudást és sok esetben a kreativitás, személyes „rátermettség” sokkal nagyo bb teret kap, mint egy irodai állásnál. A szakmatanulás felé orientálódást már az általános iskolában is szorgalmazni kellene, ahogyan a németországi példa is mutatja. Azonban Magyarországon az alapfokú oktatás gyakran nem szentel elegend figyelmet arra, hogy megismertessék a tanulókkal a munka világát, hogy bemutassák a diákoknak a karrierlehet ségeket, ezáltal szembesítve saját készségbeli er sségeikkel és gyengeségeikkel. Kevésbé elfogadott az, hogy minden tanuló különböz kompetenciákkal, képességekkel rendelkezik, pedig ennek a ténynek az akceptálása elengedhetetlen a modern irányzat, a konstruktivista pedagógia kivitelezéséhez. Csekély hangsúlyt helyeznek a szakmatanulásra, pedig a középfokú iskolaválasztás már egy nagy lépést jelentene az egyéni szakmai életút megalapozásában. A szakiskolák esetében ezért is inkább az úgynevezett „maradék-elv” érvényesül, többnyire azok választják ezt az iskolatípust, akik hátrányos helyzetük miatt eleve lemondanak a fels oktatásról, vagy éppen a besz űkült lehet ségek miatt (családi, földrajzi hátrányok, iskolai kudarcok, átlag alatti képességek stb.) nem is gondolhatnak egy „er sebb” gimnázium vagy szakközépi skola elvégzésére. 3 A szakképzés be-és kimeneti követelményeit az Országos Képzési Jegyzék foglalja magába, amely a kés bbiekben részletesebb bemutatásra kerül. Az OKJ-t 2006 óta a kompetencia-elvű megközelítés jellemzi, azonban ennek valós átültetése problémás. A szakmákat oktató intézményekben még mindig túl nagy szerepet kap az elméleti oktatás, a hagyományos, tudásközpontú pedagógia a jellemz irányvonal, a gyakorlatiasságot, kooperatív módszereket kívánó tanítás háttérbe szorul. Ezáltal a szakmai műveltséget a munkaer -piaci elvárásokhoz képest gyakran hiányosan sajátítják el a tanulók. Nem véletlen a kamarai szándék a gyakorlati órák növelése és a vállalati gyakorlat er sítése kapcsán. Napjainkban az a lényeges, hogy a munkavállaló megfelel min ségben, megadott határid n belül teljesíteni tudja a rábízott fel adatot. Felértékel dött a munkát végz személy munkamorálja, együttműködési hajlandósága, kommunikációs készsége és problémamegoldó képessége. Ezek, megfelel gyakorlati óraszám mellett könnyedén elsajátíthatók. A középfokú szakképzés választásától távol tartja a fiatalokat az is, hogy a fiz ikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete arányaiban messze elmarad a szellemi munkát végz k havi bruttó átlagkeresetét l. .4 5 A nemzetgazdaság szinte minden területén jóval nagyobb fizetést kapnak az utóbbi kategóriába tartozók és aránytalanul alacsony az el bbi csoportba tartozók bére. A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete változó, nem kiegyensúlyozott és alacsony tartományokban mozog. F leg az épít ipar és az egészségügy területén kritikus a helyzet, amin a kötelez Dávid János et al.: Úton a második struktúraváltás felé? A kékgalléros szakmák radikális presztízscsökkenése. Székesfehérvár, 2008.133-135 p. 3 A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban.http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli013.html2012.december 27. 4 (14:55) 5 A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli015.html 2012.december 27. (15:10) 168 Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra minimálbér sem változtat érdemben. Ennek megváltoztatása (növelése) lényegesen emelné a kétkezi fizikai szakmák presztízsét és vonzerejét, amely több társadalmi gazdasági problémára is megoldást nyújtana. Lényeges probléma napjainkban az iskolákból való lemorzsolódás is. A korai i skolaelhagyás, a szinten belüli és a szintek közötti lemorzsolódás, megfigyelhet az oktatás minden lépcs fokán. Körülbelül 20.000 f re tehet azoknak a száma, akik nem tanulnak tovább az általános iskola elvégzése után. A társadalom folyamatosan 6 újratermeli a végzettség és kompetenciák nélküli embereket. ket els sorban a szakképzéssel lehetne visszacsábítani a tanuláshoz, hiszen feltehet leg több sikeré lménnyel gazdagodnának egy szakiskolában, mint egy elméletközpontú gimnáziu mban. Valamint a munkaer -piaci igényeket is jobban ki lehet elégíteni a megszerzett szakmai kompetenciákkal. A lemorzsolódás okai sok tényez re vezethet k vissza. A földrajzi hátrányból adódóan sok tanulónak nehézkes az iskolai intézmény megközelítése, a folyamatos ingázás sok esetben kivitelezhetetlen, mert nem áll megfelel anyagi háttér a tanuló mögött. A rossz pénzügyi helyzet következtében nem rendelkeznek a tanulók megf elel , nyugodt, tanulást el segít otthoni környezettel, a mindennapi megélhetés a napról napra élés körül forog a nélkülöz családok élete, nem az oktatás hangsúlyozásán. Napjainkban is el fordulhat az, hogy a gyermeknek fel kell adnia tanulmányait annak érdekében, hogy a családját fenntartsa. Az utóbbi leginkább a perifér ikus területeken jellemz a Dél-Dunántúlon elterül Ormánságban és az Északkeleti ország részben, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Ezeken a területeken a lakosság életszínvonala jóval alacsonyabb, mint például a Közép-magyarországi, vagy nyugati régiókban. Emellett a lemorzsolódást okozhatja még az is, hogy a gyermek szülei milyen végzettséggel és felfogással rendelkeznek, milyen a rálátásuk a világra. Megfigyelhet , hogy azoknál a diákoknál, ahol a szül k iskolázottsága a 8 osztály végzettséget sem éri el, 30-35%-os a kimaradási arány a szakképzést nyújtó intézményekb l.7 Túl nagy változás e téren akkor sincs, ha a szül knek meg van az alapfokú végzettségük. A középfokú végzettséggel rendelkez szül k gyermekeinél láthatunk el ször pozitívabb mutatókat, itt már alacsonyabb a kimaradási arány, ahogyan a fels fokú végzettséggel rendelkez felmen k gyereke inek esetében is. 8 A középfokú szakképzés (gondoljunk els sorban a Híd-programra), oktatási rendszerünk fontos csatornája a hátránnyal rendelkez tanulók számára. Emellett munkaer -piaci funkciója is nagyon fontos. Magyarországon Körülbelül őő%-ra tehet a foglalkoztatottak száma, és ez a tendencia az elmúlt 1ő évben nem is vált ozott érdemlegesen. A foglalkoztatás b vítésére a szakképzés támogatása lehet az egyik eszköz. Hiszen a szakképzett fiatalok már 20-21 évesen munkát tudnak vállalni, addigra megszerzik a szükséges szakmai tudást és végzettséget ahhoz, hogy me gfelel munkaer vé váljanak. A fels fokot végz k tanulmányaik miatt kés bb lépnek Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújítás áért. Szerk.: Fazekas Károly et al. Budapest, 2008. 7 Kerékgyártó László: Helyzetkép a hátrányos helyzetű fiatalok feln tt képzés és foglalkoztatás keretében történ felzárkóztatásáról. Szakképzési Szemle, 200ő/2. pp. 1Őő-179. 8 Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújítás áért. Szerk.: Fazekas Károly et al. Budapest, 2008.103 p. 6 169 Hang Barbara ki a munkaer piacra, így az is el fordulhat például, hogy 2ő évesen is még a szül k tartják el gyermeküket. A foglalkoztatottság azokban az országokban magas, ahol a szakképzésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek, valamint a feln ttképzés is kiemelk ed szerepet tölt be. Ezért hazánkban is nagyobb figyelmet kellene szentelni a szakés feln ttképzésre. Ha ez sikerül, akkor nagy eséllyel javíthatunk a foglalkoztatot tsági adatainkon. Ezáltal megoldáshoz segíthetjük az elöreged társadalom j elenségéb l fakadó problémákat, hiszen az aktív korúak jelent s része nem dolgozik Magyarországon, azonban a társadalmi problémák kezelése érdekében a teljes vagy azt megközelít foglalkoztatottság felé kell törekednünk. Jelen kutatás az eddig felvázolt keretekbe illeszkedik, és egy kevésbé vizsgált területet ölel fel, a szakmák népszerűsítésének egyik eszközét mutatja be. 2. Kutatás eredményeinek bemutatása Magyarországon a gazdasági és iparkamara pártolja leginkább a szakképzés fejl d ését. A gazdasági szervezet küldetésének tekinti a szakképzés óvását, rendezését, építését és támogatását. A szakképzési törvény 9 alapján a gazdasági kamarák feladata a tanulószerz dések el készítése, megkötése, amelyek biztosítják a gyakorlati képzés biztonságát, a központi követelményeknek megfelel munkaer képzést, v alamint azt, hogy a tanulóknak gazdasági újításokat követ oktatásban kell részesülniük. Megköveteli, hogy a gyakorlati helyen történ képzésnek ingyenesnek kell lennie, a tanulóknak pedig biztosítani kell a rendszeres havi pénzbeli juttatást. Emellett, a kamara kiemelt szerepet tölt be a vizsgáztatásban, a mestervizsgáztatásban és a gyakorlati képzés szervezésében.10 A gazdasági szervezet fejlesztette ki a szintvizsga rendszert is, amely alapján még a záróvizsga el tt, fel lehet mérni a tanulók szakmai tudását, így ha esetleg hiátusok merülnének fel, még van id a pótlásukra. 11 A kamarára egyre nagyobb felel sség hárul. 2007-ben 16 szakmát helyeztek a gondozásába, amelyhez 11-et hozzácsatoltak az azt követ évben. 2010 szén már megközelít leg 130 szakmáért felelt a gazdasági szervezet.12 Els sorban az épít ipari és ipari szakmák felügyeletét kapta meg. A kamarának a pályaorientáció hangsúlyozása is fontos, valamint a kétkezi szakmák bemutatására is komoly hangsúlyt fektet. Ezt az irányvonalat megragadva fogalmaztam meg dolgozatom hi potézisét is. A kereskedelmi és iparkamara és a támogató vállalatok által szervezett Szakma Sztár Fesztivál el segíti a fizikai szakmák presztízsnövelését, középfokú szakképz ési rendszerünk nagyobb elismerését, a gazdaság szerepl i és az oktatás résztvev i közötti kapcsolatrendszer b vítését, meger sítését, ezzel képviselve és közvetítve az európai és világszintű (EuroSkills, WorldSkills) szakmai versenyek küldetéstudatát, célját. A versenyek részletesebb bemutatása el tt, lényegesnek tartom a magyarországi szakképzés ismertetését a teljesség igénye nélkül. Ha összevetjük Magyarország A szakképzésr l szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról. In: Magyar Közlöny,2012. 7Ő.szám. www.magyarközlöny.hu/pdf/13Ő16 2012.november.06. (19:57) 10 Velkey Gábor: A (szak) képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása. A kamarák szerepe a szakképzés szervezésében. http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/velkey_ertekezes.pdf 2012. november 07. (17:30) 11 Vámosi Tamás: Képzés, Tudás, Munka. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2011.1Ő9 151 p. 12 U.o. 151 p. 9 170 Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra szakképzését, a nyugat európai szakképzési rendszerekkel, láthatjuk, hogy oktat ásunk jelent sen elméletorientált, gyakorlati képzésünk min ségében és mennyiség ében egyaránt elmaradott. Ennek következtében a technikai újítások, változások nehezebben követhet k , elérhet k. Ebben a változást a duális képzés hozhatja el, amely 2012 óta Magyarországon is jelen van. A módszer Németországból származik, így nem véletlen, hogy a német leányvállalatok az els számú kezdeményez i a duális képzés elterjesztésének. A gy ri Audi gyárnak 13 vagy a kecskeméti Mercedes komplexumnak 14 egyaránt kiemelked a szerepvállalása az oktatás e területén. A duális képzés egy er s gyakorlati tudást ad, amelynek következtében a szakképzett fiatalok a munkaer piacra kilépve bárhol, könnyedén megállják a helyüket. Ebb l kifolyólag alacsonyabb a pályakezd munkanélküliek száma azokban az országo kban, (Ausztria, Szlovénia) ahol a duális képzés már teret nyert magána k, így a foglalkoztatottsági rátájuk is kedvez bb képet mutat. A szakközépiskolák általános és szakmai alapozó képzést nyújtanak és az érettségire is felkészítenek. A szakiskolában a régi rendszer szerint általános és szakmai alapozó képzésre volt lehet ség az els két évben. Ezután szakmától függ en, egy évt l három évig terjed szakképzés vehette kezdetét. Napjainkban azonban ez megváltozott, ismét az 1998-ban bevezetett 18 éves tankötelezettség el tti struktúra lett a meghatározó, amely szerint az alapfokú végzettség megszerzése után három évig tartó képzésben lehet elsajátítani a szakmai műveltséget. Az el bbiekben már említésre került, hogy a szakközépiskolákban és szakiskolákban oktatott, államilag elismert képzések, be-és kimeneteli követelményeit az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) foglalja magába. Rendszerezve sorakoztatja fel a szakmákat, az 1993-as megalakulása óta számos módosításon ment át, alkalmazkodva a szakképzés folyamatosan vá ltozó világához. 15 A szakképzési rendszerünkr l csak akkor nyerhetünk teljes képet, ha figyelembe vesszük az iskolarendszeren kívül folyó oktatást is. A Térségi Integrált Szakképz Központok (TISZK), abból a célból jöttek létre, hogy gazdaságosabbá tegyék a szakképzést azáltal, hogy egy közös intézménybe koncentrálják a szakmai oktatást, a tanuláshoz szükséges eszközöket is egy helyre tömörítik. A Regionális Képz Központokban (RKK, jelenleg Türr István Képz és Kutató Intézet, országos hálózattal) is folyik szakképzés, amelyek els sorban a rendszerváltás okozta munkanélkül iség megszűntetésére illetve csökkentésére jöttek létre. A szakképzés támogatásában fontos szerepet játszanak a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB, 2012 el tt RFKB) amelyeknek a feladata, a szakképzés támogatására szánt összeg megf elel elosztása megyei szinten. 3. A szakmai tudást megmérettető versenyek 3.1. EuroSkills, WorldSkills Az Euroskills és a Worldskills a kétkezi fizikai szakmák megmérettetései, els dleges céljuk a szakképzés népszerűsítése és pártolása, a kormányzatok és a gazdasági szeKiss Géza: Évtizede duális képzés folyik Gy rben az Audinál Nem csak várták megcsinálták. In: Üzleti 7, 2010. november 14 Ulrich Jäger: Jó bizonyítvánnyal tartós munkaviszony a Mercédesnél. In: Üzleti 7, 2011.május 15 Vámosi Tamás: Képzés, Tudás, Munka. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2011.87. p 13 171 Hang Barbara repl k bevonásával. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a versenyek során arra, hogy a vállalatok, cégek jelenléte, támogatása szükséges a szakképzés világában, hiszen a gazdaság progresszív növekedését eredményezheti a min ségi szakmaoktatás. A szakmai rendezvény versenypalettáján a régi szakmák mellett az új, modern szakmák is felsorakoznak, bemutatva és ötvözve a hagyományos szakmák szépségét a legújabb technológiákkal (környezetbarát technológiák). 16 A Worldskills támogató partnerei nem kisebb cégek, mint a Siemens, a Würth, 3M, Autodesk, Cisco Systems Inc, Festo, Fluke Corporation, Lincoln Electric, Saint Gobain vagy a Samsung. Globális partnerként megfigyelhetik a világ több szakképzési rendszerét is, rálátásuk van a folyamatos újításokra, változásokra. Lehet ségük van a tapasztalataikat megosztani a kormányzással és az oktatás résztvev ivel annak érdekében, hogy a szakképzés megfelel en elégítse ki a munkaer -piaci igényeket. 17 3.2. Szakma Sztár Fesztivál 3.2.1. A verseny A Szakma Sztár Fesztivál az EuroSkills-nek és a WorldSkills-nek a magyarországi megfelel je. A verseny magába foglalja a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). A Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett rendezvény, 2008 óta évente vonzza a szakmát tanulókat egy közös megmérettetésre. A folyamatosan b vül versenyen a legutóbbi, 2013 áprilisában megrendezett budapesti dönt n, már 39 szakmában indulhattak a versenyz k. 18 A verseny célja a szakképzés népszerűsítése, akár már a 1Ő éves korhoz köt d iskolaválasztáskor, ugyanis számos általános iskolai diák is megfigyelhette, nyomon követhette a verseny menetét, a versenyz k technikáit, az egyes kategóriák szépségeit, izgalmait. Parragh Lás zló az MKIK elnöke így fogalmazott. „ Az elmúlt öt évben sikerült közbeszéd tárgyává tenni a szakképzést. Megértetni a magyar politikával és a társadalommal, hogy szakképzettség nélkül nem lehet növelni a foglalkoztatást és nem lehet növelni az ország versenyképességét, ezeken keresztül pedig a mindennapi életünk színvonalát.”19 3.2.2. A Versenyszabályzat tartalma A verseny kiírás a Magyar Közlönyben és a rendezvény honlapján, a szakma sztar.hu-n érhet el. Azok a tanulók indulhatnak a kihíváson, akik végz s, iskolarendszerű képzésben résztvev , nappali tagozatos diákok. Az OSZTV-n való részvétel érettségihez, vagy a középiskolai utolsó évfolyam elvégzéséhez kötött, míg az SZKTV a szakiskolákban tanulók számára nyújt versenyzési lehet séget. Elméleti és gyakorlati feladatok egyaránt összetev i a versenynek, a budapesti dönt t megel z en egy helyi és egy központi el dönt n kell teljesíteniük az indulóknak. A vállalkozó szelleműeknek a saját iskolájuk igazgatójától és gyakorlati helyük vezet jét l kell aláírást kérniük az induláshoz. A dönt az OKJ-ban, meghatározott modulok alapján bonyolódik le. A moduláris szerkezetnek köszönhet en a szakmák közti átfedés 16 Competition rules from WorldSkills. www.worldskills.org Global Industry Partners. http://www.worldskills.org/index.php?option= com_content& task=blogcategory&id=103&Itemid=992013.01.06. (18:18) 18 SZSZF versenykiírás 19 Parragh László az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) elnöke 17 172 Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra könnyebbé és egyszerűbbé vált,20 annak a diáknak, aki teljesíti a gyakorlati és szóbeli versenyfeladatát minimum 60 %-ra, nem kell kés bb záróvizsgát tennie az el bb említett modulokból. Ha minden egyes részfeladatánál eléri a 60%-ot, mentesül a teljes szakmai vizsga alól. 21 Az a tanuló, aki igazán jól teljesít, esélyt kaphat a továbbjutásra a EuroSkills-re és a WorldSkills-re. 3.2.3. Cégek vállalkozások szerepe, részvétele A vetélkedés támogatásában a kamara mellett lényeges szerepet vállalnak a szponz orok is. Az egyes cégek közreműködése segíti és biztosítja az alapanyagok kell mennyiségét, a versenyrészek akadálymentes lebonyolítását. Ilyen vállalat például: a Schneider Electric a Trilak a Gigi Cosmetic és az Alveola is. Számos olyan szakma van, ahol az iskolában elsajátított technikák nem elegend ek a versenyen való ere dményes szerepléshez. Ezeknek az újításoknak a megismerését a vállalkozások és támogatók biztosítják az indulóknak, ezzel is mutatva a cégek elengedhetetlen szerepét a szakképzésben. Például a Wienerberger továbbképzést biztosított a k műves tanulóknak versenyt megel z id szakban. A Gigi Cosmetic a kozmetikai piac egyik meghatározó szerepl jeként, komoly támogatást nyújt a kozmetikus verseny kategóriában résztvev versenyz knek. Az Alveola kozmetikai céggel egyetemben min ségi termékeiket a versenyz k rende lkezésére bocsájtják. A vállalatok részvétele mind két oldalról megközelítve pozitív következtetést eredményez. Egyrészt a cégek oldaláról tekintve láthatjuk, hogy a gazdasági piacon való fennmaradáshoz bizony nem csak a megfelel eszközök kellenek, hanem olyan szakemberek, akik korrekt módon használják is a zokat. A verseny lehet vé teszi az adott szakma kiváló, kezd művel inek felkutatását. Ez az a hely, rendezvény, ahol a jól felkészült utánpótlás egy területre tömörül, tisztább képet nyújtva a cégeknek a jelenlegi szakmai képzés helyzetér l, eredményességér l. Másrészt a versenyz k szemszögéb l vizsgálva, lehet ségük adódik a szakmájuk el rehaladását el segít vállalatokkal megismerkedni. Érdekes tényként megemlíteném, hogy Magyarországon csak ezen a rendezvényen tudják egyedül a kozmetikus tanoncok megmérettetni magukat. 22 A kozmetikus szakma egy közkedvelt és népszerű szakma, de ne feledkezzünk meg a hiányszakmákról sem. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság az épít ipar pangását eredményezte Magyarországon is. 23 Tóth Balázs, okleveles építész így fogalmazott.„ Az oktatás és képzés ilyenkor értékelődik fel. Nagyjából úgy gondo ljuk, hogy lejjebb már nem mehet, nem süllyedhet az építőipar teljesítménye. Tehát egyszer csak elindul fölfelé és a jól képzett magas színvonalú fiatal munkaerőre szükség lesz.”24 A válság ellenére a k műves és egyéb, a szakterülethez kapcsolódó szakmák még mindig hiányszakmáknak 25 min sülnek. A társadalom lassú elöregedéVersenyszabályzat. www.szakmasztar.hu 2012.október 28. (18:18) Vámosi Tamás: Képzés, Tudás, Munka. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2011. 1ő2.p. 22 Aubéli Vanda: Akik arcukat adják a versenyhez In: Üzleti 7,2010.június 23 Koji László: ÉPÍT K NAPJA - Az építési ágazat helyzetértékelése, súlyponti problémái és 2009. évi várakozásai 2012.november 07. (15:55.) http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1377&Itemid=52 24 Tóth Balázs-okleveles építészmérnök, versenybizottsági tag. 25 Számalk Szakképzési Központ: Hiányszakmák 2012-2013. 2010.11.07.(16:17)http://www.tanfolyam-kepzes.hu/hianyszakmak-2012---2013.html 20 21 173 Hang Barbara se következtében évr l évre kevesebb fiatallal kell számolni, így alapvet en kev esebb gyermek kerül be a középiskolai oktatásba, ami egyértelműen negatív irányba mozdítja el a szakmát tanuló diákok mérlegét. Emellett fontos szempont, hogy a szakmák zöme nincs a társadalom szintjén kell képpen megbecsülve és megfizetve. Véleményem szerint mindenkinek van minimum egy olyan ismer se, aki külföldön próbált szerencsét egy szakmával a kezében és sokkal nagyobb megbecsülést kapott, mint Magyarországon. „A külföldre orientálódás nem baj, hiszen a tapasztalatszerzés fontos szempont. Azt kell elérni, hogy a külföldön szerencsét próbálók visszajöjjenek hazájukba, kibővített tudásukat itthon kamatoztassák” – nyilatkozta Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár. Természetesen a szakmákat körülleng negatív dolgok megváltoztatása egy igen hosszú folyamat, de els lépésként a szakmákat népszerűsít országos verseny szervezése és lebonyolítása is sok ember fejében változásokat idézhet el . 4. Saját kutatási eredmények Kutatási tevékenységem a szakirodalmi források feldolgozásán túl primer kutatás okat is tartalmazott. A vizsgált témakör nem sok forrással rendelkezik, nem tekinthet egy „slágertémának”, ezért az információkat a közvetlenül érintett személyekt l gyűjtöttem be. Mélyinterjút készítettem öt olyan személlyel, akik kiváló eredményeket értek el a Szakma Sztár Fesztiválon, valamint három, ket támogató céggel, illetve a megyei kamara szakért jével. A kutatás felvállalt nehézsége, hogy kevés kutatható forrás áll rendelkezésre. Vizsgálatom fontosabb pontjait és f gondolati felépítését megjelenítettem a nekik feltett kérdéseimben. Arra kerestem választ, hogy az SZSZF mint rendezvény miként hathat a szakképzés, és egyáltalán a kétkezi szakmák megítélésére, presztízsére, illetve egyfajta egyéni életutat felvillantva, hogyan és mennyiben befolyásolta a rendezvény a szakmai el rehaladásukat. Az interjúk során hallottakat szakmailag összegeztem, megragadva a kutatás irányához tartozó fontosabb információkat és tényeket, másrészt próbáltam azokat a személyes karrierrel, életúttal, szakmai sik erekkel kapcsolatos élethelyzeteket felvillantani, amelyek – szubjektív keretekbe ültetve ugyan – de jól jelzik azt a fajta példamutatást, ami fontos lehet a szakképzési rendszer presztízsnövelésében. Az interjúk összegzése alapján egyértelműen kimondható, hogy a rendezvény pozitív szerepet tölt be a fizikai szakmák elismerésének folyamatában. Céltudatosságot és magabiztosságot növel, ami a jó és sikeres vállalkozás vezetéséhez elengedhetetlen. Emellett szakmai kapcsolatokat indukál a tanulók és a gazdasági szféra szerepl i közt, ami nélkülözhetetlen a gazdaság fejl désében. Az általános szakmai összefüggések mellett kiragadnék néhány elemet az elhangzott interjúkból. A rendezvény minden évben növekv népszerűséget könyvelhetett el, az érde kl d iskolák diákjai, az osztályok, csoportok ‒ a korábbiakhoz hasonlóan ‒ egynapos szakmai kirándulás keretében ingyenesen vettek részt a programon. A fesztiválra 2012-ben hozzávet leg 12.000 látogató jutott el, közülük ‒ minden megyéb l a ter ületi kamarák szervezésében, közel 200 autóbusszal ‒ több, mint 9.000 diák. Ezek 30 százaléka az általános iskolákból érkez 6‒7. osztályos, közvetlenül pályaválasztás el tt álló fiatal volt. A látogatók további részét a budapesti iskolák diákjai, az éri ntett szakképesítésekben érdekelt cégek, gazdálkodó szervezetek munkatársai, a sza kképzésben résztvev és vezet szakemberek adták. A verseny f célkitűzése a gyakorlatigényes, ”fizikai” szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, 174 Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra a szakmunkás pályamodell bemutatása és népszerűsítése révén. A rendezvény egyé rtelműen el segíti a pályaválasztást és pályaorientációt. A tanulókra ösztönz leg hat, megmérettethetik magukat, képet kapnak tudásukról, a sikerélmény hatására n a motivációjuk. A fiatalok egy számukra új, kötetlen formában mérhetik össze tudás ukat a verseny fesztivál hangulatában, és ami talán a legfontosabb, a verseny során lemodellezésre kerülnek a szakma legfontosabb mozzanatai, eljárási módja, mó dszertana. Sokunkban él tévképzet adott szakember munkáját, munkakörülményeit tekintve, hiszen nem is lehet nyomon követni a technikai, technológiai, ergonómiai fejl dést. Ezek a szituációk, versenyhelyzetek nagyon sok segítséget nyújtanak a valós kép kialakításában és a társadalomnak való közvetítésben. Interjúalanyom a pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola tan ulójaként negyedik helyezést ért el a b rdíszműves kategóriában a Szakma Sztár Feszt ivál 2012 áprilisában rendezett dönt jében. Várhelyi Nóra azért választotta a b rdíszműves szakmát, mert kézügyessége már fiatalon kiemelked nek bizonyult. A tehetségét és kitartását felismerve javasolták tanárai a versenyen való indulást. A tudását, leleményességét a rendezvényen is bebizonyította, kiváló eredményével sikeresen képviselte gyakorlati helyét és az iskoláját. A megmérettetésen szerzett eredményéb l adódóan egyértelművé vált számára, hogy a kés bbiekben is ebben a szakmában szeretne dolgozni. Saját vállalkozást alapítana, ahol megvalósíthatja önálló gondolatait, el térbe helyezheti kreativitását. Elhivatottsága és lelkesedése véleményem szerint elengedhetetlen hozzáállás egy sikeres vállalkozáshoz. Második interjúmat Gy ri Kolossal készítettem, aki a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulójaként, ötödik helyezést ért el a Szakma Sztár Fesztiválon, magasépít technikus szakmában a 2010/2011-es tanévben. Két fontos szempont ösztönözte a szakmaválasztásnál. Els sorban bels mot ivációja sodorta erre az életpályára. Kedvez nek és érdekesnek találta az építész világ adta lehet ségeket, másrészr l pedig a környezetének támogatása er sítette meg választását. Olyan végzettséget szeretett volna szerezni, ami hasznos és kamatoztatható. Másodsorban a háttérb l hangoztatott érvek, hogy egy szakmával a kezében több lehet sége lesz majd a középiskola végén, mint egy sima érettségivel, meggy z nek bizonyultak. Tanulmányait kib vített tananyaggal kezdte, hiszen képzésének elején, nulladik évfolyamban nagy hangsúlyt fektettek az idegen nyelv oktatására, az esetében a német nyelv tanulására. Az ekkor megszerzett tudást már a középiskolai éveinek végén is hasznosítani tudta, hiszen Németországban pár hetes gyakorlaton vett részt. Amellett, hogy ez nyelvgyakorlásnak remek lehet ség volt, sok új technikát is me gismerhetett és elsajátíthatott ott. A kés bbiekben pedig egyértelműen javára válhat a megszerzett nyelvtudás. A napjainkban oly gyakori külföldi munkavállalás e képzettség mellet neki nem jelenthet problémát. Több éves szorgalmas kitartása és munkája kifizet dött, mikor a szakmai tanárai bizalmat szavaztak neki és támogatták a szakmai versenyen való részvételét. Er s motiváló tényez volt a modulrendszer adta lehet ség, miszerint ha eléri a 60 % -ot egy adott modul részb l, akkor nem kell azt már teljesítenie a tanulmányai végén. Ha pedig mindenben megszerzi az el bb említett százalékot, mentesül az eg ész záróvizsga alól. A megmérettetés több fordulós volt. Az els forduló az elméletre koncentrál ódott, amelyet Pécsen rendeztek meg. Ezt követ en az el dönt re Dunaújvárosban került sor, ahol már a gyakorlati feladatokat is teljesíteni kellett. Ezen a vers eny175 Hang Barbara helyszínen kizárólag a magasépít technikus szakma szerepelt, a budapesti dönt vel ellentétben, hiszen ott már az összes verseny kategória megjelent. A megmérettetés három napos rendezvényként volt felépítve, látványos eleme kkel színesítették a műsort. A híres fellép kt l kezdve a lelkes tánccsapatokon át soksok ember dolgozott a műsor min ségi kivitelezésén. A szervezettség a verseny minden részletére kiterjedt. A kell mennyiségű és min ségű alapanyagok biztosít ása, a cégek által is összehangolt szervez i munkát igényelt, ahogyan a versenyfeladatok sokasága is. Például a magasépít technikus szakma sokrétűségéb l adódóan, a versenyz knek részfeladatként, a mellettük dolgozó és versenyz k művesek munkáit, technikáit kellet megfigyelniük, és elemezniük. A verseny alatt Kolosnak sikerült teljesítenie mindenben a minimum százalékot, így az év végi vizsgák alól mentesült. Ezáltal az osztálytársaihoz képest jóval hamarabb, már májusban megkezdhette a munkakeresést. Sikerrel is járt, közvetve has znot is tudott csiszolni a megszerzett tudásából, a versenyen való szereplést jó referenciaként működött. Középiskolai tanulmányai után elvégzett még egy munkav édelmi ismereteket tartalmazó tanfolyamot, majd egy munkavédelmi tevékenységet végz cégnél kapott megbízást, ahol kifejezetten azért választották t, mert magasépít technikusi szakmával is rendelkezett. A cégnek ez számos el nyt jelentett, els sorban azt, hogy nem kellett külön energiát fordítania a betanítására, ha egy építkezésre küldték ki. Átlátta a folyamatokat, értette, hogy mit, miért csinálnak. Interjúmból kiderült, hogy középfokú végzettséggel is sok minden elérhet és kivitelezhet . Remek lehet ségek tárulnak a szakmát min ségi szinten művel k el tt. A verseny segíti az egyes szakmák részletesebb megismerését, tekintélyének növelését és elfogadottságát. 5. Összefoglalás A szakirodalom áttekintéséb l, a kamara szakmai véleményéb l és a mélyinterjúk tartalmából kirajzolódik az, hogy a Szakma Sztár Fesztivál el segíti a kétkezi fizikai szakmák felértékel dését, pozitív megítélését hazánkban. A rendezvény a nagy látogatottságával hozzájárul a szakmák megismeréséhez, els sorban a 1Ő éves korban lév fiatalok orientálódását pártfogolja. Lényeges megismertetni a diákokkal, hogy milyen el nyei és lehet ségei vannak a szakmáknak, ugyanis a már említett oktatási expanziónak köszönhet en, egy fiatal feln tt inkább a fels oktatásba való bejutást tűzi ki céljául a középiskolai tanulmányai elején, mint sem egy középfokú szakma megszerzését. Hiszen a társadalom azt sugallja, hogy csak akkor érvényesülhet valaki, ha magas végzettséget szerez. Igen, de azok, akiknek nincs lehet ségük vagy megfelel képességük a fels oktatás ugródeszkáját átugorni, k vajon miért ne érv ényesülhetnének? A középfokú és fels fokú végzettségű emberekre egyaránt szüksége van a társadalmunknak. A híres vállalatok, cégek támogatásából adódóan a gazdasági világ is felfigyel a versenyre, a háttérben lév cégek száma folyamatosan, évr l-évre növekv tendenciát mutat, ezzel is növelve az esemény tekintélyét, presztízsét. A vállalatok megfigyelhetik, felfedezhetik az új generáció szakembereit, le gújabb tehetségeit, a versenyz k számára is kiugrási lehet séget biztosítva ezzel. Szakképzési rendszerünk visszaigazolást nyerhet a rendszer újításainak eredményességér l kiszűrheti a még módosítást igényl területeket, részeket. Emellett fokozatosan n a dönt ben résztev tanulók száma, egyre több olyan diák van, aki tudása és felkészültsége alapján eléri, vagy akár meg is haladja az indulásnál elvárt szakmai 176 Presztízsnövelés a fizikai szakmák világában, különös tekintettel a Szakma Sztár Fesztiválra mércét. Mindezekb l kifolyólag a verseny el mozdítja szakképzésünk megbecsülését, a kétkezi munka nagyobb elfogadását, elismerését. Irodalomjegyzék A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli013.html 2012.december 27. (14:55) A regionális fejlesztési és képzési bizottságok megalakulása, működése 2001-2005. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16187 2013.január 05.(19:44) A szakképzésr l szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról. In: Magyar Közlöny,2012. 7Ő.szám. www.magyarközlöny.hu/pdf/13Ő16 2012.november 06. (19:57) A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli015.html 2012.december 27. (15:10) Aubéli Vanda: Akik arcukat adják a versenyhez In: Üzleti 7,2010.június Balázs Éva – Kocsis Mihály – Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejleszt Intézet, Budapest, 2011, ő91 p. Benedek András: 10+1 kérdés a szakképzésr l. Szakképzési Szemle, 199ő/11. pp. 6-11. Benedek András: Milyen jöv vár az iskolarendszerű szakképzésre? Köznevelés, 199ő/ő1. pp. 7-10. Benedek András: Szakképzés-politika európai kitekintésben. NSZI, Budapest, 1997, 88 p. Benedek András: Piacgazdaság és szakképzés. A XXI. Század kihívásai Magyarországon: néhány szakképzési példa. Szakképzési Szemle, 1998/1Ő. pp. 7-17. Benedek András (szerk.): Tanulás életen át (TÉT) Magyarországon. Tempus, Budapest, 2009, 256 p. Benedek András: Változó szakképzés. A magyar szakképzés szerkezetének változásai a XX: század utolsó negyedében. Okker, Budapest, 2003, 2ő2 p. Benke Magdolna (szerk.): Változások, kihívások és szükséges reformok: Összefoglaló a magyar szakképzési rendszerr l. NSZI, Budapest, 1997, 63 p. Cedefop Refernet Magyarország Hungary: A szakképzés Magyarországon 2011. Budapest, Oktatásfejlesztési Observatory Központ, 2010. http://www.observatory.org.hu/wp content/uploads/2012/03/CR_final_2011_HUN.pdf 2012.november 12. (22:42) Competition rules from WorldSkills. www.worldskills.org 2013.január 06. Dávid János et al.: Úton a második struktúraváltás felé? A kékgalléros szakmák radikális presztízscsökkenése. Székesfehérvár, 2008.133-135 p. Derényi András – Mártonfi György – Sinka Edit – Tót Éva: Áttekintés az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram hazai megvalósításáról az egész életen át tartó tanulás szemszög éb l. OFI, Budapest, 2007, 60 p. Farkas Péter: A szakmatanulásra történ felkészítés a nemzetközi gyakorlatban. Szakképzési Szemle, 2007/2, pp. 213-238. Fazekas Károly – Köll János – Varga Júlia (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. ECOSTAT, Budapest, 2008 Garai Péter: A magyar szakképzés kórrajza. Human Exchange, Kaposvár, 2009, 30Ő p. Gimnáziumi nevelés és oktatás. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi00Ő.html 2013.január 3. (18:45) Global Industry Partners. http://www.worldskills.org/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=103 &Itemid=9922013.január 6. (18:18) Halász Gábor: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001, 216 p. Havas Gábor – Liskó Ilona: Óvodától a szakmáig. Fels oktatási Kutatóintézet, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2006, 21Ő p. Kerékgyártó László: Helyzetkép a hátrányos helyzetű fiatalok feln ttképzés és foglalkoztatás keretében történ felzárkóztatásáról. Szakképzési Szemle, 200ő/2. pp. 1Őő-179. Kiss Géza: Évtizede duális képzés folyik Gy rben az Audinál Nem csak várták megcsinálták. In: Üzleti 7, 2010. november 177 Hang Barbara Koji László: ÉPÍT K NAPJA – Az építési ágazat helyzetértékelése, súlyponti problémái és 2009. évi várakozásai. http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1377&Itemid=52 2012.november 7. (15:55) Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújítás áért. Szerk.: Fazekas Károly et al. Budapest, 2008. Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás. In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújítás áért. Szerk.: Fazekas Károly et al. Budapest, 2008.103 p. Mártonfi György: Szakpolitikai javaslat a térségi integrált szakképz központok rends zere átalakításához. Oktatáskutató és fejleszt Intézet Budapest, 2011. Parragh László: Át kell törni a társadalmi „ingerküszöböt”.In:Üzleti 7, 2010.június Skills explained. http://www.worldskills.org/index.php?option=com_content&task=section&id=20&Itemid =429 2013.január 5.(19:13) Szabó Andrea-Bauer Béla (szerk.):"Ifjúság 2008" kutatás gyorsjelentése. Budapest, Szociá lpolitikai es Munkaügyi Intézet, 2009 http://www.szmm.gov.hu 2012. szeptember 17. (20:44) Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és oktatás. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003.html 2013.január 3.(18:55) Számalk Szakképzési Központ: Hiányszakmák 2012-2013. http://www.tanfolyamkepzes.hu/hianyszakmak-2012---2013.html 2010.november 7.(16:17) Szép Zsófia – Vámosi Tamás: Feln ttképzés és szakképzés, makrofolyamatok és tervezés. PTE FEEK, Pécs, 2007, 2Őő p. Ulrich Jäger: Jó bizonyítvánnyal tartós munkaviszony a Mercédesnél. In: Üzleti 7, 2011.május Vámosi Tamás: Képzés, Tudás, Munka. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2011. Velkey Gábor: A (szak) képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása. A kamarák szerepe a szakképzés szervezésében. http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/velkey_ertekezes.pdf 2012. november 7. (17:30) Versenyszabályzat. www.szakmasztar.hu 2012.október 28. (18:18) 178 Abstract Abstract VILJA ARATÓ : Museum educational innovation in the Viennese ZOOM Kindermuseum. In my article I am introducing the museum educational methods of children’s museums on the good practice of the Viennese ZOOM Kindermuseum. After the short description of the main principles of children's museums I will analyse the innovative teaching methods of the ZOOM Kindermuseum in Vienna. I analyse the programmes and communication of the museum and the cooperation with schools. I have built up my research along the two hypotheses. My first assumption is that children’s museums are particularly open to innovative, interactive museum education methods. The second assumption is that such institutions will coope rate with the schools to help the formal education within the framework of ongoing skills development. In the framework of the research I made structured interview with the marketing leader of the institution, I analyzed the homepage and the brochures of the museum and I took part in several programmes of the institute. 5.p. S ÁNDOR BIBA: New challenges in improving the efficiency of leadership. Through the example of an actual leadership development system. In this paper, I set myself an aim to explore some of the critical segments of leadership and discuss the efficiency of the present leadership development method to prove the improvabi lity of leadership competence and attitude. As the first part of my research, I studied several sources to analyze the role of the leader and leadership; I investigated the most important qualities of a successful leader, the contents and interference of leadership and organizational culture. Furthermore, I explored the role of leaders in the development of organizational culture, and their methods to enhance and to attain the work capacity of their employees. Through analysis of the source texts, I found proof that the responsibility and the complex nature of leadership unambiguously justify the need for permanent leadership development. In the analysis, I discussed the main features of the “Leadership” development programme devised by FranklinCovey and the four main elements, which I analyzed in the subsequent empirical study. I formulated my conclusions after carrying out a comparative statistical analysis of the submitted (non-confidential) data in connection with the development programme. At the end of my paper, I summarized the main conclusions, the considerably new and orig inal elements of my study, and I also suggested the practical use of the results in ord er to enhance leadership performance. I consider it a value of this present paper, that this new field has only been explored by a relatively small number of university students, and that no one – according to my knowledge – has ever done a concrete analysis of the discussed leadership development system before. 16.p. S ÁNDOR BIBA– DÓRA KÁLMÁN : the effects of performance appraisal in tertiary education. The main topic of the paper is performance appraisal with the grades in focus, which, along with other forms of feedback (such as compliments, rewards or punishments), work as methods of determining, evaluating and raising of performance. Our hypothesis is that performance appraisal is a means of raising motivation, thus the pr ospect of reaching a higher grade motivates the student for better performance. Furthermore, we argue that feedback has a positive effect on the development of individual performance. The goal of the present study was to find out what motivates students: the prospect of a better grade, recognition, the scholarships, or meeting the demands of others or ourselves. What kinds of factors generate these processes? How much motivating influence does performance evaluation and feedback have on the willingness to study? In order to find verification for our hypothesis, we conducted an empirical study using questionnaires at certain faculties of the University of Pécs, which resulted in getting adequate proof for our hypothesis, as the majority of the students found receiving feedback important, they usually are concerned with their grades; and the prospect of a good grade has a stimula t- 179 Abstract ing impact on learner motivation. The teachers’ appraisal and recognition also have a motiv ational effect. On the whole, it can be said that performance appraisal and feedback results in the growth of the students’ self-respect, and also the development of their attitude towards learning and self-development, which will also have an effect on their later lives. Experien cing success through the adequate performance is the factor, which later evolves into a selfinductive process. 27.p. Enikő Demény: Uránváros is a post-socialist housing estate built in the Western part of Pecs during 1955 – 1974. It used to be one of the most appreciated districts of the city because of the quality of its physical enviroment and its bustling social and cultural life during the 1960 – 70’s. The situation has changed after the closure of the mines and the change of the regim. This part of the city has suffered a continous economical and social decay for the last twenty years. The Pécs 2010 European Capital of Culture year put the neighbourhood in focus again as a consequence of the fortunate juncture of several Uránváros-based projects in the field of public/community art and public space rehabilitation. These projects through different ways targeted the engagement of the local community, the redefinition of their local identity and the strengthening of the social ties of the neighborhood. This paper aims to identify the social actors who initiated, took part and cooperated in these projects; to reveal the possibilities and faults of the social regeneration of Uránváros in the light of the narratives used by these actors; to find out their attitudes regarding the changes that have taken place in the housing estate after the European Cultural Capital year. 36.p. Norbert Radányi: Validpack - possible instrument of the validation of adult educators. The acknowledgement of prior learning (validation) has been around in the European Union since the beginning of the XXI. century. Nowadays it became more and more important to find those methods and tools which help validation processes the most. Since 2004 there are projects and developments regarding validation almost every year, which supposed t o evolve the tools of proir learning assesment and recognition. I’m writing my paper about one of the tools in validation, which allowes the recognition of adult educators competencies. Validpack was developed in 2006 as part of the VINEPAC (Validation of Informal and Non-formal Psycho-Pedagogical Competences of Adult Educators) project, then in 2011 it was tested and capitalized during the CAPIVAL (Capitalizing on Validpack) project. This tool is capable of the recognition of adult tutor competencies in formal, non-formal and informal areas. 49.p RICHÁRD TANCSIK: Vojvodina hungarian students active citizenship. My lecture is about the Vojvodina young persons. In my paper I deal with the question of what motivates them to it study in a foreign country. I had several motives for choosing this topic. Firstly: I live in Serbia and I study in Hungary, secondly because of history. I wonder whether the students from Vojvodina are coming to study in Hungary because of their Hungarian nationality and whether they meet with some kind of discrimination or not. Finally, I seek the answer to the following question: does the Serbian government have any plans from preventing the masses to come to study in Hungary. 62.p. Eszter Csorba-Simon: The problem of crime egy prison becoming an increasingly question, and the effects of this lot of discipline and speciality had started to deal with this theme, in order to give assistance to preventing and windup of crime. The root of the current essay modelled by a proffesional experience, what I got hold of in the Regional Penal Institution of Jouthfuls in Pécs, where like an expectant librarian I lead on therapy for the prisoners. Bibli otherapy has got many targets: healing of psychical problems, expansion of personality, inn ovate of self-knowledge, social talents, empathy and tolerance, construction of community and recreation. The principle of bibliotherapy is that reading could help in, that the reader began to investigate and explore aspects of themselves, to listen to their peers, to increase their ability to communicate ideas and feelings to men of authority who they thought would never listen to them, and to engage in dialogue in a democratic agent where all ideas were valid. My conviction is, this method has an increasingly justification in space of profession, social and education. In my essay I tried to set out and present what role could be the bibliotherapy in the services of library on strength of my experiences and non-fiction, and what positive 180 Abstract effects could be the bibliotherapy, in my case in an exspecially and closed clime, like the prison. 71.p. RITA FEKETE : The limits of approaches or opportunities? The purpose of my study was to find out why the services provided by the public libraries of various countries are so d ifferent although they show a similar picture. What can be the reason why the interpretation of user centricity, customized services and the role of libraries in society vary country by country? In this analysis, I make a comparison between the services of UK, US and Hungarian public libraries shown on their websites according to the characteristics of public and folk library models. My study was centered at examining what impact the two library models have had on 21st century public libraries and on their services. Have the differences in the approach of the two models left a mark on development? What are those little things that make a difference despite similarities? The study aimed at assessing my hypothesis is not a representative one, and it was based on observation. For this purpose, I randomly selected ten libraries in the UK, one in Wales, one in the US and ten in Hungary, and I examined their services displayed on their websites. I performed the comparison on the basis of observation criteria such as electronic library catalogues, access to library services for agglomerations and for people with limited possibility to use libraries in person, as well as the services typical of the given country and library. Last but not least, my study also included leisure programmes like exhibitions, reader and author clubs, student groups, comics workshops and craftsman courses. My experience gained through such observation has made it clear that the particularities of the public library model and of the folk library model in the 19th century can still be traced in 21st century library affairs of the countries included in my study as well as in the quality of services provided by public libraries. My study uses a new approach to public library se rvices, which is far from offering an overall solution but can still be the basis of a new development stage. 84.p. S ZABINA ILÁCSA : The most important task of the information management sector is to create a uniform way to metadata recording which is beneficial for all in terested parties. This uniformity could strengthen the cooperation and make the automatic re-use of metadata easier. Participating in the creation such a standard would be useful to libraries as well. Currently libraries are a separated community in many ways. Our standards and formats are rarely compatible with other communities. Nowadays library catalogs are on the web, but they have few or none connection to the other parts of the wired world. It is necessary to change this otherwise libraries will be libraries will loose their relevance very soon. Currently the web is the primary source of information for many people. They want to receive information on the "one web" instead of communicating with multiple types of interfaces holding separated data packages. Libraries are currently not satisfying this need. The records of the catalogs are not well connected with each other or with other sources and the record creation for electronic resources are less than ideal as well. In my paper I present the most important conceptual models and technological developments that could revolutionize modern day cataloging. 98.p. BRIGITTA J ÁVORKA : The basic problem of vocational training in secondary schools is in its incapability to win the young people over with its curriculum offering professional training. The reason for this is the decay of appreciation and prestige of physical workers, as well as under-evaluation of skilled workers. Principally, this phenomenon can be explained with the decrease of the wage-level experienced in the past few years. In addition, the low number of students in vocational schools is also a result of dropping out of primary schools. Furthe rmore, the ageing society is also a significant factor of the process, as it causes absence of reinforcements, too. Superannuated workers can be substituted harder and harder, that can lead to serious problems from economic considerations. A good skilled worker’s continuous presence is essential for the appropriate operation of the above mentioned social sub -system. The research studies a new field not examined before, it presents an alternative for popular ization of different professions. I researched Professions Physical tournaments, national (Pro- 181 Abstract fessional Star Festival), European (EuroSkills) and globally (WorldSkills). Above all I examined the content of my own research. I interviewed five people in Baranya County who had favourable results in Profession Star Festival. The interview’s results can be read in my essay. My questions towards them reflected the guiding principle of my research faithfully. My aim was to find out how the Festival helped to increase the prestige of professions and how it influenced on the trainees’ professional progress; how they could – and will be able to – make good use of the experiences gained during the contest; what effects the contest will have on their future plans. In my opinion on the basis of the interviews we can point out that the event has positive effects on the fight for gaining appreciation of physical professions . It increases purposiveness and self-confidence that is essential for managing a good and successful enterprise. Moreover, it opens the invisible gate between the students and the world of economy. It also gives a chance and helps to develop the relationship between them which is essential for the development of the economy. 111.p. ALEXANDRA S ZALACSI: E-book lending and using in USA public libaries. My research focuses on the practical and methodological problems of libraries’ electronic book services. My aim is to give you a snapshot of examining international examples, cases, and techniques for professionals and those who are interested in the topic, e-books, e-book lending, application and useing. I wanted to prove that there is a pretension of e-book, and the e-book lending can have a significant role in the library. The narrower field of research is e-book lending in public libraries. First of all, I do not examine the situation of Hungary, because e-book lending in the library at home is immature. I have been trying to a national practice in the present which is the rental of e-books has been a leader in this field. The United States of America is the country that has got most of the literature and practical experiences on this topic as well. I think my paper can help to solve the problems of Hungarian e-book lending and the corresponding e-book lending service development. My paper aims to provide an overview on the current situation of e-book lending services in USA public libraries. I present and look around what kinds of solutions can be drawn up in libraries. The specific objective of the service is to provide individual copies of current books from an existing stock for temporary read, even if they are under copyright. This need is generated by the mass appearance of e-books and e-book readers in libraries. However, it is difficult to suit this requirement because of different interests of the authors, publishers and librarians. By the way, I examined the field of libraries, but I think it is very important to present about other book experts requirement such as, authors, publishers, literature agents. My research methods were: reviewing literature, case studies and conducting interviews. My results show that in USA different kinds of e-book business models exist, such as pay-perview, PDA (Parton Drive Acquisition), perpetual access, subscription. In fact, did not i mprove a very strong model, which is a suit for authors, publishers and libraries requirements. However, it is important to recognize the fact that there is a big increase about it and the aim is that we adapt the needs of useres for library services. Finally, the libraries aims should be that they service the patrons’ needs. 125.p. Zsuzsanna Barcza: University students in internet galaxy. At University of Pécs in the academic years of 2006-2010 a research was done based on university students’ habits how they gather information: about ordinary and specialized literature. Each questionnaires co ntaining 37 questions has been filled by 667 university students altogether. This number is 27% of the total number of students. My OTDK essay is a comparative study of the results of four separated assessments based on standard questionnaires. The aim is partly to form an appreciable state of affai rs about the university students’ information education, furthermore to recommend the elimination of lagging behind. Unfortunately, the lagging behind has been confirmed: in case of gathering information in an ordinary way 2/3 of students are well-informed, 1/3 of them are uninformed. The more important thing – life long learning because of professional advancement and development - is, that in case of gathering information via specialized literature, searching specialized literature databases and using libraries, 2/3 of university students are unin- 182 Abstract formed, besides well-informed students use outstanding specialized literature database diffe rently. The omnipotence of Google has been proved. The reason of lagging behind is complex: beyond the limited financial possibilities the incomplete – device centralized – secondary school preparation, the lack of courses that emphasize the importance of usage of libraries and information education at universities – the variety of courses are not motivating. The legal background has not been comprehensive yet, the institutional work has not been dete rmined yet. The situation in Germany was similar to ours: the PISA research in 2000 showed that the German students had three achievements below average. Hence, the German stat e and regional authorities, universities and libraries were forced to act immediately: a comprehensive information education development for students and adults has been organized. According to the PISA research in 2009 German students showed average result in one topic and above average in two topics! Because of these facts I believed it would be useful to study the well working German method and it would be suitable for setting up the Hungarian system. A ccording to information education experts, with conscious work we ought to take away students from the stand-off – we ought to persuade them that there is an available important world beyond Google. 138.p. Mária Fazekas: The topic of my academic essay is the appearance of information literacy as a competence in the elementary school education, mainly in the upper grade textbooks. There are some good initiatives in this field, but they are mostly in theory, not in practice. However some ideal ambitions are worth to take into consideration. In my essay I analyse the actual situation which is based on the connected literature and my research. In the first part I overview the most important concepts of information literacy: the defin itions, the elementary school models, the requirements, the international standards, and the relation between education, school library and information literacy. After this part I write about the textbook research, the textbook analysis models and the type of the exercises in the textbooks. My research is based on the textbook and the exercise analysis. I examined with this method how information literacy appears in different subjects’ textbooks such as biology, geography, history, Hungarian grammar and literature. I chose the exercise types to be representative and to fulfill the requirements of information literacy. Where it was possible I chose school library exercise to show the connection between two fields. The aim of the research in this part is not a comparative textbook analysis, but an analysis and representation of task types through accidentally chosen various materials. During my research I found out that in most of the subjects and textbooks information literacy does appear as a competence, but there are only few exercises which would develop this competence in a complex way. Usually the exercises contain only certain elements of information literacy. Finally I planned a sample Hungarian literature lesson and the topic was Sándor Pet fi’s poem, Szül földemen. I collected the exercises to develop especially the pupils’ information literacy skills and they could gain traditional literary knowledge and library usage information as well. In the last part of my essay after a short summary of the main idea, I write about the future possibilities for research. 151.p. Krisztina Galler: In my work, I deal with a possible learning space, a retired university. My work in the central part of Gy r-Sopron-Moson, five locations in a series of events known as Senior University presentation. My aim is to acquaint a wider initiative, promoting the reputation and pride you can say that the program is a series of works in my own living enviro nment. In addition, I attempt to demonstrate how it is possible to transpose a great experience working in other locations. Behind my choice of topic is that I highly topical issue for the elderly mental maintenance, continuous updating of their knowledge, but at the same time with new knowledge enric hment. Maintain an active life, I think, to be an organized way to help the elderly. My favo rites thread behind the pensioner to get to know the university is also a personal nature. Gyor Sopron-Moson county residents as a series of events on the program regularly informe d of the date of publication, since November 2009 for following the retirement university. In my 183 Abstract paper I first operated in Hungary and abroad, a retired university I present similar practices. I studied in Gyor-Sopron-Moson series of programs are presented in the essay, which will take place in Gy r, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár. Then I present my empirical research, which is aimed at further development foundation. Written interview method a pplied mainly to retired university initiative of asking the views of participants, the event by attending any changes in their lives. Finally, the third section, I attempt to present a possible approach that allows different loc ations, in an organized way would be to start the initiative. So I set up a concept that is cap able of-analyzes and the results of my research in various locations, we can set up a retired university. I think highly of my work deals with the topical problem of increasing the number of elderly population, taking into account the contribution of the active life by providing. Thus, the task of a gerontology, which is challenging, but very interesting and fun activities that cause. If I can contribute to addressing these challenges through reflecting on and addressing, that is, in several areas of the country for the elderly retired university is esta blished, I reached my goal with my work. 160.p. 184 Szerzőink Szerz ink B ARCZA ZSUZSANNA, harmad éves informatikus könyvtáros hallgató Kutatási területe: az információs műveltség szerepe az egész életen át tartó tanulásban. B IBA S ÁNDOR az Emberi Er források Szakkollégium elnöke, PTE FEEK, a XXX. jubileumi és a XXXI. OTDK különdíjasa. Kutatási területe: vezetéselmélet, emberi er források. (sandorbiba@gmail.com) CSORBA-S IMON ESZTER els éves MA-s informatikus könyvtáros hallgató. Kutatási területe a biblioterápia lehet ségeinek kiaknázása a könyvtári szférában, illetve a könyvtáros lehet ségeinek kiterjesztése az olyan speciális környezetben, mint a büntetés-végrehajtás. Célja az, hogy felzárkózási lehet séget nyújtson a társadalom peremterületén lév elítélteknek, ezzel segítve a reszocializációjuka t. DEMÉNY E NIK , kulturális mediáció másodéves mesterszakos hallgató.Kutatási terület: a társadalmi bevonás és részvétel módszereivel megvalósuló város, ezen belül pedig lakótelepi megújulási gyakorlatok és jó példák Magyarországon és Románi ában. FAZEKAS MÁRIA informatikus könyvtáros MA szakos II. évfolyamos hallgató. Kutatási területe: az információs műveltség mint kompetencia megjelenése az általános iskolai tankönyvekben FEKETE RITA a Pécsi Tudományegyetem Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar informatikus könyvtáros els éves mesterszakos hallgatója vagyok, szakirányom a szaktudományi (kutatásfejlesztési) információmenedzser. A kutatási területem, mellyel pályamunkámat neveztem az Egerben megrendezésre kerül XXXI. Országos Tudományos Diákköri Tanács Konferenciára a közkönyvtári szolgáltatások összehasonlítása volt. A közkönyvtári szolgáltatások elemzése mellett ugya nilyen érdekl déssel figyelem az információs műveltség és a könyvtártudomány ka pcsolatát is. Hosszú távon minél több kutatási eredménnyel szeretném gazdagítani és ezáltal fejleszteni a könyvtár – és információtudomány elméleti és gyakorlati szakirodalmát egyaránt. GALLER KRISZTINA andragógia mesterszakos végzett hallgató. Kutatási területe az id skorúak fejlesztési, képzési lehet ségei, egészségük, szellemi és fizikai mentalitásuk meg rzése érdekében. HANG B ARBARA másodéves, alapszakos andragógus hallgató. Kutatásában a fizikai, kétkezi szakmák presztízsnövelését vizsgálta. ILÁCSA SZABINA 2010-ben végzett a BA informatikus könyvtáros szakon, jelenleg ugyanitt II. évfolyamos az MA szakon. Kutatási terület: formai feltárás / katalogiz álás, metaadatok. J ÁVORKA BRIGITTA els éves mesterszakos hallgató. Kutatási területei közül az egyik a könyves weboldalak közösségi működése. KÁLMÁN DÓRA KATA az emberi er forrás mesterszak els éves hallgatója. 185 Szerzőink RADÁNYI NORBERT másodéves az andragógia szakon. Kutatási területe a feln ttképzést illet innováció; a feln ttoktatói kompetenciák meghatározása és felmérése, valamit validációja. SZALACSI ALEXANDRA informatikus könyvtáros szakos, mesterképzéses végz s hallgató. Kutatási területe a mobileszközök, ezen belül els sorban az elektronikus könyvek és könyvolvasók használata könyvtári és fels oktatási környezetben. T ANCSIK R ICHÁRD, II. éves andragógia mester szakos hallgató. F kutatási területe: a határon túli magyar fiatalok aktív állampolgársága, az aktív állampolgárság kérdés köre illetve a képzések hatékonysága. 186