A hosszú élet során szerzett ismeretek meggyorsítják a tanulás és a megértés folyamatát. A közvélekedéssel ellentétben tanulni minden korosztálynak érdemes – az egészséges idős korúak a fiataloknál gyorsabban és célszerűbben oldhatnak meg számos feladatot.
A megállapítás azonban természetesen csak azokra vonatkozik, akik mentesek a leginkább az időseket sújtó agyi elváltozásoktól.
Általános vélekedés, hogy a fiatalok könnyebben és gyorsabban tanulnak, mint az életük delénél tartók vagy azon már túl is lépők. Az utóbbi időben azonban a felnőttek oktatásában részt vevő tanárok mind többször jelzik, hogy az idősek gyorsabban értenek meg és sajátítanak el elméleti, vagy gyakorlati tananyagot. A Progress in Brain Research (Előrehaladás az agykutatásban) című neurológiai összefoglaló szakkönyvben különböző, egyetemeken, főiskolákon tanítók és a felnőttképző oktatásban résztvevők tapasztalatát, véleményét foglalták össze és értékelték.
Közismert, hogy az idősödéssel sokaknál jelentkezik a felejtés, a demencia, az Alzheimer-kór, de a többségnek épen marad a tanulóképessége és készsége.
A Harvard-egyetem pszichológus kutatói ennek igazolására főiskolai hallgatóival és hatvan évnél idősebbfelnőttekkel érdekes igazoló kísérletet végzett. Többoldalas szöveget kellett gyorsan végigolvasniuk és felismerni a sorok közé becsempészett, a mondanivalóhoz nem tartozó kakukktojás-szavakat. Azután azokat ki kellett onnan gyűjteniük és a helyükre egy, a szöveget helyessé kiegészítőt beilleszteniük. Végül meg kellett határozniuk, hogy az idegen szavak milyen okból kerülhettek oda.
A végigolvasással és a hibás, nem odavaló szavak kijelölésével a főiskolai hallgatók jóval hamarabb végeztek. Ám az oda való újak kitalálásában és beillesztésében, majd a kiemeltek odakerülése okának kiagyalásában az idősebbek voltak gyorsabbak. Olyannyira, hogy a teljes feladatot végül is jóval hamarabb oldották meg.
Az ok: az idősek már ismert és tárolt szókincse és a tárgykörökre vonatkozó ismerete természetesen jóval gazdagabb, mint az ismereteket csak most tanuló, gyakorlatban még kevéssé alkalmazó fiataloké.
Alaposabban vizsgálva a különösen gyengén teljesítő fiatalokról kiderült, hogy a homloki agykéregüket, a cortexüket korábban valamilyen külső ok, például baleseti sérülés, vagy betegség károsította.
A torontói egyetem (Kanada) pszichológusainak a tapasztalatai is hasonlóak. Vagyis
az idősebbek bizonyos tennivalókra vonatkozó utasításokat a fiataloknál lassabban értenek meg, ám a „parancs” helyesen végrehajtásának módját – emlékezve hasonló megoldást kívánó korábbi eseteikre – nemcsak gyorsabban, hanem célszerűbben is határozták meg.
Az ok egyszerű: az idősebbek életük során rengeteg adatot, tennivalót ismertek meg és a memóriájukból azokat „hívták elő” segítségül. Egy idegen lakásban például a fiatalok gyorsan eligazodnak, ám az ott már többször járt idősebb persze, hogy gyorsabban találja meg mosdót. Ez a megszerzett tudásuk, ismeretük előny a frissességük révén újat gyorsan tanuló fiatalokkal szemben.
A michigani egyetem kutatása szerint viszont nem kell sokat kertelni:
az egészséges idősebbek tapasztaltabbak, ezért egyszerűen okosabbak. Közöttük pedig akadnak rendkívül jó memóriájú, mindenre emlékező, mindent tudó, gyorsan gondolkodó és döntő egyedek, akikkel a még jóval kevesebb ismeretet összegyűjtött fiatalok természetesen nem versenyezhetnek. Nem véletlen, hogy az őskori elődeink védték és tisztelték a tapasztalt öregjeiket.
A kutatások eredménye nyomós érv a napjainkban divattá lett jelszó, az életfogytig tanulás mellett.
Az összefoglaló szakkönyvben azonban kiemelik, hogy kivételt képez a számítógép-kezelés, amelyben a tinédzsereknek óriási előnye, hogy ők már kisgyermek korukban is elektronikai szerkezetekkel játszva sajátították el a komputerkezelés alapjait. A számítástechnikával csak élemedett korban ismerkedő felnőtteknek viszont egy, a korábbi ismereteikre semmiben sem hasonlító szerkezettel és annak kezelésével kell megbirkózniuk.