Biorepülés

Pablo Cruz-Morales

Egy baktérium ihletett meg amerikai tudósokat, hogy olyan környezetbarát üzemanyagot állítsanak elő, amellyel repülőgépek és rakéták lennének meghajthatóak. A kutatás egyik vezetője, Jay Keasling korábban már bizonyított: több mint egy évtizede az ő laboratóriuma dolgozta ki azt a biotechnológiai módszert, amellyel egyszerűen előállítható egy mostanáig gyógynövényekből kivont maláriagyógyszer, az artemizinin. A repülő-üzemanyaghoz egy közönséges talajbaktérium, a Streptomyces roseoverticillatus adta az ötletet, mert olyan anyagot állít elő, amelyet gombaölő szerként használnak, de azért is különleges, mert ki lehet vonni belőle a természetben ritkán előforduló ciklopropánt. Ez a szerves vegyület az energiában leggazdagabb szénhidrogének közé tartozik, és az 1960-as években szovjet kutatók ez alapján készítettek egy szintin nevű szintetikus üzemanyagot, amivel Szojuz és Proton űrrakétákat hajtottak meg. A gyártása azonban annyira költséges és bonyolult volt, hogy felhagytak vele. A baktériumot utánozva Keasling és kollégái most olyan folyamatot dolgoztak ki, amelyhez nem kell kőolaj, hanem cukorból indul ki, a végeredménye pedig olyan üzemanyag, amelynek energiasűrűsége nagyobb, mint a most használatosaké. Első körben az amerikai légierőt szeretnék ellátni az új hajtóanyaggal. Arra számítanak, hogy a nem piaci alapon működő légierő közreműködésével eljuthatnak addig, hogy már gazdaságos legyen a bionafta előállítása.