Válogatás a főváros születésnapjára

Buda ábrázolása Mátyás király korából, Zerkovitz Béla Pesti nő című sanzonjának kottája – a Budapest Gyűjteményben minden megtalálható, ami a 149 éves fővároshoz kötődik.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hatodik emeletén régóta fellelhető a Budapest Gyűjtemény, a fővároshoz kapcsolódó, nagyjából 800 ezer dokumentumot tartalmazó összeállítás, melynek kivételes darabjait Budapest születésnapja alkalmából tegnap állították ki. A gyűjteményt sosem rejtették el a könyvtárlátogatók szeme elől, rendszeresen kiállították a kollekció plakátjait tematika szerint, de a hatodik emeleti tár muzeálisnak számít, anyagai nem kölcsönözhetők, csak helyben lehet megtekinteni. Minden hozzáférhető, csak az olvasók nem láthatták ilyen kirakodóvásár jelleggel. A Budapest Gyűjtemény történetéről annak vezetőjét, Sándor Tibort kérdezte lapunk.

A Budapest Gyűjtemény formálisan 1914 óta működik mint különálló gyűjtemény, gyakorlatilag azóta bővül, jelenleg több százezer kötettel, térképpel, időszaki kiadvánnyal és fényképpel büszkélkedhet. – Alapvetően Budapestről gyűjtünk, de van egyéb régiség és ritkaság is, ami hozzánk tartozik – fejti ki Sándor Tibor –, a lényeg az, hogy az anyag a város arculatának változásait, az itteni életet dokumentálja. A nyomtatás fellendülésének meghatározott dátuma, tehát 1849 előtti nyomtatványok esetén témától függetlenül gyűjtünk, innen bármi bekerülhet az összeállításunkba, akár a lódoktoroknak számára írt kézikönyv vagy levelezési tanácsadókönyv. – A gyűjtemény ezen része kultúrtörténetileg rendkívül izgalmas, persze az 1849 utáni, a tartalmi szempontból kötött nyomtatványok sem érdektelenek. Lapozható volt a kiállításon például egy Budapesti szakácskönyv, mely bár csak címében volt fővárosi, olyan ínyenc recepteket is tartalmaz, mint a „czitromos velő”. A Párisi Áruház 1908-as katalógusát lapozgatva pedig egészen meglepő „áruczikkekkel” találkozhatunk.

– A városrészek lakosságának összetétele, életformájuk között még 1873 után is jelentős különbségek voltak, hiszen Buda karakterében kicsit álmosabb, Pest a dinamikusabb, Óbudát pedig alig tekintették a város szerves részének – mondja Sándor Tibor Budapest egyesüléséről. – Bár a polgármesterek körében kezdetben volt némi tartózkodás az egyesítéstől, de hatalmas volt a szándék a kiegyezés után, hogy egy világváros jöhessen létre, amely vetekedik Béccsel. Ennek ismeretében pedig a gyűjteményünk tényleg páratlan, hiszen ami a magyar kultúrtörténetben jelenetős volt, abban szinte biztos, hogy érintett volt Budapest.

Színházi előadások kritikái, aktuális hírek, apróhirdetések, képeslapok, vizitkártyák, villamosbérlet – Mindent összegyűjtenek az őskortól máig – meséli a könyvtáros. – Volt idő, amikor ma már megmosolyogni való „morális” fenntartásokkal is szembe kellett mennünk. A kilencvenes években például létezett egy Mások című homoszexuális lap, és ebben a közegben furcsának tűnt, amikor elkezdtük ezt gyűjteni, de ez volt az egyetlen kiadvány, amely szűk körben ismertette, merre találhatók a melegbárok, ez ugyanolyan lényeges a város társadalomtörténete szempontjából.

A gyűjtemény vezetője állítja, sok követőjük van az interneten. – Hétről-hétre kisebb, képekkel illusztrált publicisztikákat rakunk ki, melyeknek megvan az olvasótábora. Szinte nincs olyan város régmúltjával foglalkozó Facebook-csoport, ahol nem bukkannának föl az általunk megosztott fotók és az interneten világszerte is terjednek ezek – teszi hozzá Sándor Tibor.