Bajban volnának a könyvtárak?

Az országos statisztikai hivatal adatai szerint 2,1 millió olyan könyvtárlátogató van, aki 2021-ben legalább egy könyvet, kiadványt vagy brosúrát kikölcsönzött vagy helyben fellapozott. Megjegyzendő, hogy az adat a járvány miatti korlátozásokkal sújtott évből való. 1999 óta évente több százezerrel csökkent a könyvtárlátogatók száma, az akkori 6,1 millióról 2020-ra 2,5 millióra esett vissza, 2021-ben újabb 400 ezerrel csökkent. A fentiek tükrében vizsgáltuk meg a megyei helyzetet.

A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár esetében is van egy bizonyos mértékű csökkenés az olvasók számában évről évre, azonban nem nevezhető drasztikusnak, avatott be Csiki Izabella könyvtáros. A csökkenés elsősorban abból adódik, hogy a leérettségizett diákok gyakran nem iratkoznak vissza (sokan elhagyják a várost is), és eleve kevesebb gyerek születik, így kevesebb az iratkozó kisdiák is.
Érezhetően esett viszont a könyvtárba járók száma a koronavírus-járvány időszakában, ugyanakkor azokat, akik igazán az olvasás szerelmesei, ez a helyzet sem tántorította el, és mostanra kezdenek visszatérni a többi olvasók is.

Mindig vannak új iratkozók, főként diákok, akik a házi olvasmányokat keresik, és szerencsére az tapasztalható, hogy az ifjúsági regények kínálatát felfedezve, a könyvtár rendszeres látogatói maradnak. Ami a házi olvasmányokat illeti, a tanterv változásával azok is cserélődtek, a modernebb kiadványokból pedig 2–3 példánynál többet nem tart a városi könyvtár, hiszen egész Barót lakosságát ki kell szolgálnia, nem csupán a tanulókat, így közülük sokan támaszkodnak az iskolai könyvtárakra is a „kötelezők” tekintetében. Ami a számokat illeti: idén 34 új iratkozót számlált a Gyulai Líviusz Városi Könyvtár (szeptember 14-ig), 2021-ben 334 beiratkozottból 189 aktív olvasót tartottak számon, míg például 2019-ben 476 volt az összes beiratkozott száma.

Kovásznán minden évben csökken picit az olvasók száma, ha nem is jelentősen, de észlelhető a tendencia. Az utóbbi két évben a járványhelyzet okozta körülmények miatt is kevesebb volt a látogatók száma, de ebben az időszakban is kiszolgálták a felhasználókat, és működtették a könyvtárat – mondta el lapunknak Bede Ágnes, a Kovásznai Városi Könyvtár részéről. Tavaly a fürdővárosi könyvtár adatai szerint 359 aktív olvasójuk volt, ebből 93 új beiratkozó, akik közül 14 év alatti 5, 14–25 év közötti 21, 26-40 év közötti 13, 41–60 év közötti 32, 61 év feletti 22. Összesen 1137 beiratkozott olvasót tartanak számon.

Az országos tendencia a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtárnál is tetten érhető, inkább csak abban, hogy nincs növekedés, állandó az olvasótábor. Ez átlagban évi 3500–4000 olvasót jelentett, akik nemcsak könyvtári belépővel rendelkeznek, hanem legalább egyszer igénybe is veszik a szolgáltatásokat (a beiratkozott olvasók száma majdnem duplája ennek). „A megszorításos években mi is tapasztaltunk visszaesést, ám változatos megoldásokkal igyekeztünk biztosítani az olvasószolgálatot, tartani a kapcsolatot közönségünkkel” – fogalmazott Szonda Szabolcs igazgató. Az idei könyvtárhasználati adatok bizakodásra adnak okot. Picivel nagyobb a 18 év alatti könyvtárlátogatók száma, mint a 18 év fölöttieké, a diákok és az idősebb felnőttek valamennyivel többet kölcsönöznek, mint a többi korosztály, előbbiek esetében ehhez az iskolai kötelező olvasmányok beszerzése is hozzájárul. Idén eddig 1071-en iratkoztak be új olvasóként vagy újították meg belépőjüket, több mint 2500 aktív olvasó kereste fel a Bod Péter Megyei Könyvtárt, és több mint 26 000 könyvtárhasználati igénylést regisztráltak.

A megyei könyvtár nyilvántartása szerint Árkos, Barátos, Bardoc, Bereck, Bölön, Csernáton, Dobolló, Előpatak, Esztelnek, Gelence, Gidófalva, Hidvég, Illyefalva, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kommandó, Kökös, Lemhény, Maksa, Mikóújfalu, Nagyajta, Nagybacon, Nagyborosnyó, Ozsdola, Réty, Sepsibodok, Sepsikőröspatak, Szentkatolna, Szitabodza, Torja, Uzon, Vargyas, Zabola, Zágon, Zágonbárkány is működtet közkönyvtárat, ezek mindenikének fenntartója a helyi önkormányzat és polgármesteri hivatal, a megyei könyvtárnak csupán módszertani szerepe van a települési közkönyvtárak működésének biztosításában.

Fotó: snspa.com