S. A.
Többet streamelünk, mint olvasunk: 499 aránylik a 17-hez
A háztartások médiafogyasztását és költését vizsgálta az NMHH. Az ezerfős minta eredménye szerint alapvetően netre és tévére költünk, a streaming pedig jóval megelőzi a sajtót.

A  kutatás arra volt kíváncsi, hogy milyen kiadások mellett, milyen típusú médiatermékekért fizet a lakosság. Részleges adatok eddig is rendelkezésre álltak az NMHH és a KSH adatbázisaiban, de ezt a területet célzó rendszeres kutatás eddig nem készült. 

Közvetlenül fizetünk

Az online médiatér megerősödésével (és az offline média gyengülésével) egyre gyakoribbá válik, hogy a fogyasztók a médiatermékekért közvetlenül az előállítóknak fizetnek. 

A 2022 végén végzett kutatást ezerfős mintán végezték, az eredmény szerint 

a háztartások médiaköltése átlagosan 18140 forintot tesz ki egy hónapban. A legnagyobb tételt az ún. technológiai transzferdíjak jelentik (az internet-, illetve a tévéelőfizetés).

A háztartások 40 százaléka streamel pénzért

A tartalomgyártóknak fizetett díjak közül a filmes streamingcsatornákra fordított kiadások összege emelkedik ki, ettől jóval kevesebb a nyomtatott sajtóra fordított költség – még akkor is, ha a nyomtatott sajtóhoz számítjuk az online hírportáloknál a szöveges tartalmakra elköltött forintokat is. 

A médiafogyasztás napi tíz órát is kitehet 

Az inflációs nyomás a médiaszektorra is hatással van, a háztartások átlagosan öt százalékos díjemeléseket tudnának vállalni. Ha ennél többet költenének, akkor többen inkább lemondanák valamelyik másik médiafogyasztásukat.

Az NMHH által 2022-ben publikált éves Médiapiaci jelentés komoly számokat mutat a napi időmérlegben a médiafogyasztással kapcsolatban. 

A különböző célkutatások és elektronikus közönségmérések eredményei szerint egy átlagfogyasztó:

  • naponta 295 percet tévézik,
  • naponta 204 percet internetezik,
  • naponta 152 percet rádiózik, és
  • naponta 17 percet olvas nyomtatott sajtót.