Állampolgári és közösségi részvétel Részben elméleti megközelítések

Az előadások a következő témára: "Állampolgári és közösségi részvétel Részben elméleti megközelítések"— Előadás másolata:

1 Állampolgári és közösségi részvétel Részben elméleti megközelítések
Péterfi Ferenc: Állampolgári és közösségi részvétel Részben elméleti megközelítések

2 A részvételre vonatkozó leggyakoribb angol kifejezések
social participation = társadalmi részvétel public participation = a köz részvétele stakeholder participation = az érintettek részvétele community participation = közösségi részvétel civil participation = civil részvétel citizen participation = állampolgári részvétel A magyar jogszabályok jellemzően a „nyilvánosság részvétele” kifejezést használják.

3 Beszélhetünk részvételről:
- Az egyén szintjén - A közösség szintjén - A társadalom szintjén - Politikai megközelítésben

4 Részvételi lépcsők Sherry R. Arnstein 1969
Részvételi lépcsők Sherry R. Arnstein Amerikai Tervezők Szövetségének (APA) újságjában

5 Fiatalok részvételéről
8. létrafok: Fiatalok és felnőttek közös döntéshozatala 7. létrafok: Fiatalok kezdeményeznek és futtatnak tevékenységeket 6. létrafok: Felnőttek által kezdeményezett, fiatalokkal közösen meghozott döntések 5. létrafok: Fiatalok megkérdezése és tájékoztatása 4. létrafok: Fiatalok kijelölése és tájékoztatása 3. létrafok: Fiatalok jelzés értékű jelenléte 2. létrafok: A fiatalok dekorációk 1. létrafok: A fiatalok manipulálása Megjegyzés: Hart megközelítése szerint az alsó 3 létrafok nem tekinthető részvételnek. (Roger Hart, Children’s participation from Tokenism to Citizenship. UNICEF Innocenti Research Centre, Firenze, 1992.)

6 A részvétel különböző szintjei A döntéshozatalban való állampolgári részvétel jó gyakorlatának kódexe Részletek az INGO Conference of INGOs of the Council of Europe ajánlásából

7 A részvétel politikai vonatkozásai
„Jó kormányzás” - A rendszerváltás utáni az első időszak jellemzője az új makro-politikai intézmények kiépülése. Ezek gyorsabban és látványosabban történő változások. - A konszolidáció második, késői szakaszának jellemzője: a mezo-politikai szintű változások kerülnek előtérbe. Jellemzője ezeknek, hogy jóval hosszabb és küzdelmesebb változási folyamatot jelentenek.

8 „Jó kormányzás” – „jó kormány”
Ezt a szintet - szakaszt - nevezik a társadalom „finomszabályozására” való áttérésnek. Míg az első, a makro-politikai változások során a „kemény” jogi szabályozás dominál, itt a közpolitikai közösségekre és hálózatokra kerül a hangsúly.

9 Kormányzatról a kormányzásra való átmenet: a „jó kormányzás”
A funkciók jelentős rézének a civil társadalom számára való leadása A közszolgáltatások hatékonyságának javítása A közszféra és a magánszféra határainak átrendezése A társadalmi párbeszéd intézményesített rendszerének kialakulása: a kormányzás mint a civil társadalom önkormányzata jól elrendezett szerveivel

10 A jó kormányzás a részvétel politikai legalizálása
A részvétel az öntevékenység alapfeltétele Az öngondoskodás fokozottabb kialakulásához milyen feltételek, folyamatok szükségesek?

11 Közbizalom 2011 felmérés (Közösségfejlesztők Egyesülete). 2010
Közbizalom 2011 felmérés (Közösségfejlesztők Egyesülete) Pozitív válaszok egyesítése (határozottan ill. valamennyire): 39,5% → 32,9% Negatív válaszok egy. (nem nagyon tud, egyáltalán nem tud): 54,7% → 60,5%

12 Európai társadalmak összehasonlító vizsgálata (The European Social Survey EES)

13 A részvétel jelentősége a szocializációs folyamatokban
Önsegítés (selfhelp) Kortárs-segítés Települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok mozgalma Történelmi – művelődéstörténeti példák (falusi gazda- és olvasókörök, ipartestületek, stb.)

14 Részvételi intézményépítés*
Olyan kommunikációs csatornák, részvételi formák, eszközök rendszere, amelyek: a folyamatos tájékoztatást, társadalmi párbeszéd fenntartását, aktívabb részvételt szolgálják. Célja: a spontán beszélgetések és a hivatalos párbeszéd közötti stabil kapcsolat létrehozása Az önkormányzat abban gondolkodik, hogyan tud folyamatos kapcsolatokat építeni a közösség ügyeiről szóló formális és informális párbeszéd hálózatai és terei között. *Pallai Katalin: Társadalmi részvétel c. tanulmánya alapján (Polgármesteri Akadémia sorozat)

15 Részvételi intézmények
Közösségi tanácsok Kerekasztalok Állampolgári bizottságok Különféle paktumok, állampolgári szerződések

16 Részvétei alapú tervezés
Településfejlesztési koncepciók, rendezési tervezek Egy-egy helyi probléma megoldásának közösségi tervezése Szakmai koncepciók tervezése az érintettek részvételével (fiatalok, kisebbségek, művelődési - szociális - oktatási koncepciók, intézmények átalakítása, stb.)

17

18

19 Péterfi Ferenc