rokonok

Móricz Zsigmond segítségével jogerősen pert nyertünk Érd fideszes volt alpolgármestere ellen

Az elmúlt évek során cikksorozatban tártuk fel az érdi óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az egyik ezek közül az, hogy a kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, Érd korábbi fideszes alpolgármesterének. A vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét. Erről beszámoltunk, majd Bács beperelt minket, mondván: hazugság, hogy ő és a vállalkozó rokonok lennének. A pert első fokon meg is nyerte, másodfokon azonban az Átlátszónak adott igazat a bíróság.

A perben lényegében arra hivatkoztunk, hogy ha tévesen használtuk a rokon fogalmat, akkor bizony Móricz klasszikusának címe is hazugság lenne. Szerencsére nem az, Bács és a közbeszerzésen nyertes vállalkozó pedig a bíróság szerint is rokonok.

Tavaly június végén jelent meg az Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat című cikkünk, amelyben arról számoltunk be, hogy egy vizsgálati jelentés szerint az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt.

Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat | atlatszo.hu

„(…) tájékoztatjuk, hogy polgármester úr 2022. június 13-ai keltezésű feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást” – írta az Átlátszónak a rendőrség kommunikációs osztálya 2022. június 24-én.

A sztori egy 2019-ben kezdett cikksorozatunk része volt, amelyben feltártuk az érdi óvodaberuházások ellentmondásos és visszás részleteit. Megírtuk például azt is, hogy rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg a közbeszerzési eljárásba, ám a kiválasztásukat, az azt megelőző piaci elemzést nem dokumentálták – mert nyilván nem készült ilyen elemzés.

Feltártuk, hogy az óvodaépítési közbeszerzések nyertese és legnagyobb haszonélvezője az a cég, amely tulajdonosának rokona az óvodaügyekért felelős akkori fideszes alpolgármester, Bács István. A kivitelezéseket végző General-Invest Bau Kft. tulajdonosának, Steierlein Zoltánnak a testvére, Balázs ugyanis Bács testvérének, Ildikónak a férje.

További szálak is összefűzték a fideszes politikust a tendernyertes céggel: az alpolgármester az egyik lakását a General-Invest Bau Kft.-től vásárolta – abban a házban, ahol Bács testvére cégének több lakását is bérelte közpénzből az Érdi Sport Kft., ami az érdi önkormányzat száz százalékos tulajdonában áll.

Bács István beperelte az Átlátszót

A témáról szóló egyik cikkünk után tavaly július elején Bács István helyreigazítási kérelmet küldött az Átlátszónak: azt szerette volna, hogy közöljünk helyreigazítást, miszerint ő nem rokona a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának. Nem tettünk eleget a kérésének, ezért a bírósághoz fordult. A per tehát arról szólt, hogy kire lehet a rokon szót használni akkor, amikor közpénzekről és közhatalom gyakorlókról ír egy újságíró.

Letagadott rokonság: ismét perrel fenyegetőzik a büdöskommunistázó fideszes politikus | atlatszo.hu

Bács Istvánt a kifogásolt cikk megjelenése előtt ismét írásban megkerestük, és a rokoni kapcsolat mellett rákérdeztünk a vizsgálati jelentés legfontosabb, a fideszes politikust érintő megállapításaira is. Megkeresésünket elküldtük Bács három e-mail-címére, és politikusi Facebook-oldalán üzenetként is eljuttattuk, ennek ellenére sem kaptunk semmiféle választ. Ehelyett a cikk megjelenése után helyreigazítást kért és perrel fenyegette meg az Átlátszó szerkesztőségét.

Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a Polgári törvénykönyvben (Ptk.) a rokon szó jelentésének meghatározása nem, csak a „hozzátartozó” definíciója szerepel, és az valóban nem illik a perben tárgyalt kapcsolatra. A Magyar Értelmező Kéziszótár sem igazít el ebben a kérdésben,  mivel abban is csak a közös elődtől való származás, tehát a vérségi kapcsolat, illetve a házassággal létrejövő családi kötelék szerepel.

Ilyen persze nyilvánvalóan nincs az érdi ügyben, hiszen nem a cégvezető vette feleségül a politikus testvérét, és nem is Bács Istvánnal kötött házasságot a cégvezető fivére – utóbbit persze nem is tehette volna meg a magyar törvények szerint.

Ajánlatkérésekkel bebetonozott cégek hálózata osztozott a milliárdos közbeszerzéseken Érden | atlatszo.hu

Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden. Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét.

Mi azzal érveltünk, hogy a köznyelvben ennél jóval tágabb a rokonság fogalma. Ennek bizonyítására Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből is idéztünk a fellebbezésünkben, utalva arra: ha mi rosszul használjuk a magyar nyelvet, akkor Móricz is tévesen adott címet az egyik leghíresebb regényének.

A köznyelvben nem csak a jogi értelemben vett hozzátartozó rokon

Álláspontunk szerint az elsőfokú bíróság tévedett, ezért fellebbeztünk az ítélet ellen. Beadványunkban kifejtettük, hogy

„A magyar jogrendszer ugyan számos rendelkezésben – köztük a Ptk. felperes és az elsőfokú ítélet által is hivatkozott „hozzátartozó”, illetve „közeli hozzátartozó” definícióiban – használja (üdítően változatos írásmóddal) az egyeneságbéli rokon fogalmát, azonban abból, hogy egymás közvetlen felmenői és lemenői rokonok, nem következik az, hogy senki más nem lehetne rajtuk kívül rokon. Ennek megfelelően a rokonnak nincs olyan jogi fogalma, ami megtévesztő tartalmat hordozhatna a cikk kontextusában, így az elsőfokú bíróság tévesen tekintette a Ptk. hozzátartozókra vonatkozó fogalmait a cikkben szereplő, a rokonsággal kapcsolatos állítások jelentésének meghatározására alkalmas eszköznek.”

Arra is hivatkoztunk, hogy „A vitatott közlést a sajtóperekben állandó ítélkezési gyakorlat alapján a médiatartalmat befogadó közönség, jelen esetben az átlagos újságolvasó jellemző előismeretei, a számára hordozott jelentés alapján kell megítélni, azaz nem a törvényi definícióknak, hanem a szavak köznyelvi jelentésnek van elsődleges jelentősége.”

Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden | atlatszo.hu

Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden

Mint írtuk fellebbezésünkben: „amikor a kapcsolat mibenléte könnyen, magyarázat nélkül átlátható, kevés (jelen esetben három) közeli hozzátartozói kapcsolattal el lehet jutni az egyik személytől a másikig, illetve két személynek van közös közeli vérrokona (mint jelen esetben, amikor Bács István és Steierlein Zoltán mindketten nagybátyjai Bács testvére gyermekének), akkor a köznyelv a kapcsolat leírására általában használja a rokon szót”.

Móricz Zsigmond „rokoni szálai” még messzebbre vezetnek

A kisvárosi közélet és személyes érdekhálók, összefonódások értelmezése kapcsán nem kerülhettük meg Móricz Zsigmond Rokonok című regényét sem, ezért fellebezésünkben hivatkoztunk rá:

„A Rokonokban például a Kopjáss István és a bukását elsősorban okozó Kardics takarékpénztár-igazgató közötti, igen sokat emlegetett rokonság foka az, hogy Kopjáss apjának unokatestvére (azaz Kopjáss másodnagynénje) Kardics anyósa volt. A főügyészi kinevezés hírére adományokat kérő Róza néni Kopjáss feleségének nagykárolyi nagynénje. dr. Martiny, az ellenzék vezére anyai dédanyai ágon – közös felmenői név alapján feltételezett – talán másod-, de inkább harmadunokatestvére a főügyésznek, azonban ugyanúgy rokonként emlegetik egymást, majd ennek nyomán mások őket, mint Kopjásst és Kardicsot.”

Úgy véljük, hogy „annak, aki a mai törvényhatóságok és a mai helyi notabilitások közti, a modern kori „Sertésztenyésztő-ügyeket” – ha akarom érintő, ha nem akarom, nem érintő – rokoni összefonódásról olvas, az Móricz országában aligha indulhat ki abból, hogy a rokonság megáll ott, ahol a Ptk. hozzátartozó-fogalma.

Abból pedig végképp nem, hogy a Ptk.-szerinti hozzátartozók körén mindössze egyetlen testvéri kapcsolattal túlnyúló rokonságot egy közéleti tárgyú cikk nem nevez rokonságnak. Ha tehát az elsőfokú ítélet következtetése helyes lenne, úgy Móriczot a Rokonokban egy, a mű lényegét érintő kérdésben kellene inkompetens nyelvhasználónak tekintenünk, ami nyilvánvalóan abszurd volna.”

42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu

42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden

Hozzátettük azt is, hogy

„köznyelvi kontextusban az a megfogalmazás, amely a rokonság tényére utal, azonban annak pontos fokát és mibenlétét nem fejti ki, azt az értelmezést implikálja az olvasóban, hogy a rokoni kapcsolat az adott esetben nem szoros. Ha valakiről a beszélgetőpartnerünk azt mondja, hogy „a rokonom”, akkor a legritkább esetben feltételezzük, hogy a testvéréről, a sógoráról vagy az unokaöccséről beszél, hiszen ha róluk lenne szó, akkor egyszerűbb és könnyebben érthető lenne e megjelölések használata. Mindezek alapján a rokonság tényére utaló megfogalmazás a perbeli cikkben nem volt a konkrét esetben alkalmas arra, hogy az olvasókban a valóságtól lényegesen eltérő kép alakuljon ki a két személy közötti viszonyról, annak szorosságáról.”

Másodfokon megnyertük a pert

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elsősorban azt tartotta szükségesnek kiemelni, hogy „az elsőfokú bíróság nem volt tekintettel arra, hogy a perbeli írás nem vitatottan olyan közérdeklődésre számot tartó ügyről számolt be, mely esetben a megszólalások a véleménynyilvánítási szabadság magasabb fokát élvezik. Nem vette figyelembe, hogy az írás egy cikksorozat részeként jelent meg”.

A másodfokú ítélet szerint „A hasonló jellegű közlemények megítélésével összefüggésben számos Alkotmánybírósági határozat áll rendelkezésre, amelyek mentén kialakult bírói gyakorlatnak az elsőfokú bíróság döntése nem felel meg”.

Az Ítélőtábla felidézte, hogy az Alkotmánybíróság a hasonló tárgyú ügyek megítélése során abból indult ki, hogy a demokratikus közvélemény alakításához elengedhetetlen a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás szabadságának védelme.

Figyelembe vette a másodfokú ítélet azt is, hogy a per tárgyául szolgáló anyag egy olyan cikksorozat része, amely 2019 óta nyomon követte Érd városának az óvodai közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyeit.

„A felperes nem vitásan ezen közbeszerzési eljárások egyik központi szereplője, hiszen az óvodaügyekért felelős alpolgármesteri tisztet töltötte be a vizsgált időszakban. Ezen tevekenysége körében a Ptk. 2:44. § (1) bekezdése alapján személyiségi jogainak védelme szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozható mindaddig, amíg az nem jár a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”

Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | atlatszo.hu

Alapesetben ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A már az alapesetért kilátásába helyezett kemény büntetőjogi fenyegetés nyilván arra is jó, hogy a potenciális elkövetőket gondolkodóba ejtse. Maga a Btk. 420. paragrafus, de a Büntető Törvénykönyv általános rendelkezései megfelelően honorálják a bűnbánó, az eset körülményeit feltáró elkövetőket (például egyezség és vádalku révén).

Mivel azt Bács István sem vitatta, hogy testvére, Ildikó gyerekének édesapja Steierlein Zoltán testvére, az Ítélőtábla azt vizsgálta, hogy ez alapján a politikus és a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának viszonyát lehet-e rokoni kapcsolatnak nevezni, ahogy azt az Átlátszó tette cikkeiben. A másodfokú ítélet kimondta, hogy az elsőfokú ítélet csak a Ptk.-ban szereplő hozzátartozói meghatározást vette figyelembe, ám

„a köznyelv, a rokonság fogalma alatt ennél szélesebb, szerteágazóbb személyi kapcsolatrendszert tart nyilván. Így például a köztudatban mindennemű vérségi vagy házassági kapcsolat nélkül is rokoni kapcsolatként él pl. a keresztszülői minőség is”.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálja a korrupciógyanús érdi óvodaépítéseket | atlatszo.hu

„Csőzik László érdi polgármester megtette a nyáron a rendőrségi feljelentést követően a bejelentést is, és kaptunk visszajelzést arról, hogy az OLAF [az Európai Csalás Elleni Hivatal] befogadta azt” – nyilatkozta László Ferenc városházi kommunikációs vezető lapunknak.

A cikkben pedig kontextusában nem a polgári jogi értelemben vett kapcsolatrendszernek volt jelentősége, hiszen nem állítottunk Bács és Steierlein közötti jogi értelemben vett összeférhetetlenséget, szoros családi kapcsolatot, csupán a nyilvános adatokból következtethető személyi kapcsolatot. Márpedig „az általános közfelfogás a perben felvázolt személyi kapcsolatot rokoni kapcsolatnak tekinti, hiszen a felperes testvére gyermekének édesapja kétséget kizáró módon közeli hozzátartozója a kft. ügyvezető igazgatójának”.

A másodfokú ítélet szerint

“Önmagában ezen kapcsolat ténye megalapozza a rokonságot függetlenül attól, hogy az érintettek ténylegesen tartják-e egymással a kapcsolatot.”

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és Bács István keresetét elutasította. Tehát most már jogerősen is kimondhatjuk, hogy a volt érdi fideszes alpolgármester rokona az óvodaépítési közbeszerzéseken taroló cég tulajdonosának.

Erdélyi Katalin — Sepsi Tibor

Kapcsolati ábra: Szabó Krisztián. Címlapkép: Bács István 2019. augusztus 26-án (fotó: a politikus Facebook-oldala)

Megosztás