Éjjel-nappal elérhető könyvtárat szeretne Juhász Zoltán

– A városi közgyűlésén azt mondta, hogy 0-24-ben elérhető könyvtárban gondolkodik. Mit értett pontosan ez alatt?
– Semmikép sem azt, hogy éjjel-nappal nyitva lesznek fizikailag is az ajtók, és lehet jönni bármikor olvasni, könyvet kölcsönözni, mert ez a kapacitásokat figyelembe véve lehetetlen – még ha olvasói igény lenne is rá. Azokra az online lehetőségekre, virtuális platformokra gondoltam, amelyeket a könyvtár használni és szolgáltatni tud az érdeklődők számára a nap 24 órájában. Ha hozzáférést biztosítunk az elektronikus könyvekhez, magazinokhoz, folyóiratokhoz, vagy akár virtuális kiállításokat teszünk elérhetővé, akkor lényegében az intézmény 0-24-ben elérhető. A digitális technológiákkal kiszélesíthető a könyvtár nyitva tartása, bárhonnan és bármikor elérhetővé válik. Emellett továbbra is hangsúlyos és elengedhetetlen funkció marad a könyvek kölcsönzése, a tanulás és a munka segítése, a személyes találkozási alkalmak biztosítása a helyiek számára.

– Milyen további újdonságokat, terveket fogalmazott meg?
– Országosan egyedülállók azok a szolgáltatási platformok, információs technológiák, amelyekkel rendelkezünk. Gondolok itt a Digilabor alkotóműhelyre, a séta alkalmazásra, de lehetőség van digitális tananyagot is létrehozni, illetve itt van például a tizenöt éve működő online enciklopédia, a BékésWiki. Ha a jelenleg is meglévő szoftverekre, infrastruktúrára tervszerűen és célzottan nagyobb hangsúlyt fektetünk, akkor még intenzívebben ki lehet elégíteni az igényeket. Tehát a meglévő szolgáltatások bővítése az egyik fő feladat. Emellett figyelni kell a szakmai újdonságokra, együttműködési lehetőségekre. Most, a Petőfi emlékév kapcsán egy olyan idővonal-készítő szoftverkomponenst vásárolt meg a könyvtár, amely felhasználható helyismereti tartalmak bemutatására, népszerűsítésre. A Békési gyűjteményre, azaz Békés vármegye legnagyobb helyismereti gyűjteményére alapozzuk az újabb könyvtári szolgáltatásokat, széles körben elérhetővé téve az információkat.

– Úgy fogalmazott, hogy nem hagyományos könyvtárként, hanem inkább egyfajta tudásközpontként tekint az intézményre.
– A szakma megújulásra kényszerül. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, legyen szó akár járványról vagy az energiahelyzetről, de változnak a használói igények is. A fiatalokat kizárólag a könyvekkel nehéz bevonzani, megszólítani. Persze egy bibliotékában a könyvek kölcsönzése az alapfeladat, de ha szervezünk olyan foglalkozásokat, mint például a robottal való történetmesélés vagy a képregénykészítés, akkor motiváltabbak lehetnek a fiatalok, hogy betérjenek a könyvtárba. Lényeges, hogy a hagyományokra alapozva fejlesszük a tevékenységet, ez a tendencia egyébként nemcsak itt, hanem országos szinten is megfigyelhető. Nem elegendő szolgáltatni, fel kell venni a versenyt a többi kikapcsolódási lehetőséggel, a többi intézménnyel, olyat kell kínálni, amire érdeklődés is van. Fontos, hogy minden innováció alapja az olvasóközpontú könyvtár legyen.

– Milyen feladatok hárulnak a Békés Megyei Könyvtárra annak kapcsán, hogy a Munkácsy Negyed része?
– Látványos, turisztikai tekintetben is érdekes programokra van szükség. A gyűjteményre alapozva legyenek foglalkozások, városismereti séták, illetve tradicionális könyvtári programként író-olvasó-, közönségtalálkozók. Idén is lesznek tematikus hétvégék a Munkácsy Negyedben – idén az első ilyen április 15-én lesz – a kulturális intézmények összefogásában, ekkor a könyvtár is nagyobb figyelmet kap. A tervek között szerepel, hogy az intézmény belső udvara, a Munkácsy-udvar – ahogy a 80-as, 90-es években – ismét otthont adjon kamarakoncerteknek, legyenek beszélgetős programok gasztronómiával kiegészítve.