A kávégépnek csak annyit mondunk majd, hogy „egy cappuccinót, légyszi, csak ne folyjon ki a pohárból”

2023. április 5. – 10:04

A kávégépnek csak annyit mondunk majd, hogy „egy cappuccinót, légyszi, csak ne folyjon ki a pohárból”
Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Mostanra lassan mindennapos témává válnak a mesterséges intelligencián (MI) alapuló nyelvi modellek, ami nem is meglepő, elvégre továbbra is szédületes tempóban fejlődnek, és szinte minden hétre jut egy újabb nagy bejelentés vagy áttörés. Az MI-forradalomnak számos kulcsszereplője van, köztük a Microsofttal, amely az elmúlt hónapokban egy sor fontos bejelentést tett a felturbózott Bingtől egészen a Copilot kiterjesztéséig. Szabó Péterrel, a magyar Microsoft ügyvezető igazgatójával beszélgettünk nyelvi modellekről, a technológia fejlődéséről és a Microsoft ebben játszott szerepéről és felelősségéről.

Kicsit több mint egy hét telt el azóta, hogy a Google szűk körben ugyan, de elérhetővé tette a február elején bejelentett, Bard névre hallgató csetbotját, így a riválisának tekinthető ChatGPT mellett néhányan már ezt is ki tudták próbálni. A New York Times cikke szerint ugyanakkor a Bard egyelőre jóval visszafogottabbnak tűnik, és nem csak azért, mert egyelőre a nagyközönség nem érheti el. A Google csetbotja elővigyázatosságból egy rakás kérdésre nem hajlandó válaszolni, és nem küld például linkeket sem, így elkerüli a hallucinációt, vagyis azt, amikor a nyelvi modellek téves vagy nem létező dolgokat találnak ki válaszként.

Ez alapján úgy tűnhet, hogy a Google a Microsoftnál jóval óvatosabban áll hozzá a nyelvi modellekhez, de legalább ennyire benne lehet az is, hogy az utóbbi időszakban jócskán lemaradtak a nagy versenytárs mögött ezen a területen. Az MI-vel felturbózott Bing nem lett tökéletes, de a bemutatása óta folyamatosan fejlődött, és új funkciókat is kapott, és a „negatív reklám is reklám” elve mentén a kereső az összes furcsaság és hiba ellenére több mint 100 millió aktív felhasználóig jutott el. Ezt követte aztán két nagy bejelentés, a GPT-4 és a Microsoft 365 Copilot, a Microsoft tehát láthatóan nem lassított le.

Az emberközeli MI

A nyaktörő tempónak persze megvannak az árnyoldalai, és olyan problémákat is felvetnek, amelyek megoldásában a technológia fejlődésében és elterjesztésében is kulcsfontosságú Microsoftnak mindenképpen nagy szerepe és felelőssége lesz. Már csak azért is, mert mostanra értünk el oda, hogy tényleg mindenki hallott már a mesterséges intelligenciáról, hiába volt már jelen az életünkben évekkel korábban is. Szabó Péter szerint azért van ennek az egésznek éppen most ekkora hatása a híradásokban is, mert főleg a ChatGPT miatt mostanra nagyon emberközelivé vált maga az MI, ami már tíz éve is rengeteg szoftverbe, alkalmazásba beépült, csak azokról nem feltétlenül tudta ezt az ember.

A régóta létező Waze például nagyon erősen MI-alapon működő történet, de az emberek már elfogadták, hogy persze, odavezet valahogy a GPS, aztán kész. Az viszont csak mostanában jelent meg, hogy emberi nyelven tudunk kommunikálni egy géppel, ami marha jó válaszokat ad, és tényleg segíti az ügyes-bajos dolgainkat. „Ez szerintem olyan lehetett, mint amikor kijött az első grafikus operációs rendszer, bármelyiket is vegyük alapul” – mondta Szabó, hozzátéve, hogy azóta már ha az ember hazaviszi a számítógépet, tudja is valamire használni, gyakorlatilag intuitívvá vált a dolog. Szerinte pedig most pont ugyanez történik a mesterséges intelligencia olyan megvalósításaiban, mint a ChatGPT.

Persze azt Szabó is leszögezte, hogy ez egyelőre megosztó dolog: technológiai oldalról mindenki elájul tőle, de sok félelem van abban a tekintetben, hogy hogyan fogja befolyásolni az oktatási rendszert vagy a számonkéréseket, ami különösen a GPT-4 megjelenése után elég aktuális téma. „Az egyik előadásomban a 2011-es nyolcadikos gimnáziumi matekfelvételiből egyszerűen bemásoltam a tízes feladatot, ennyi piros golyó, annyi sárga golyó, őrület az egész, és a ChatGPT szépen levezette helyes megoldással, visszaellenőriztem, és tényleg jó volt” – mesélte Szabó, de szerinte ettől még nem a tiltás a megoldás, hiszen húsz-harminc évvel ezelőtt az internet is valami ilyesmit jelentett, mostanra pedig semelyikünk nem tudna már élni nélküle. Mint mondta,

„bármennyire ijesztőek is tudnak lenni ezek a modern technikák, inkább nekünk kellene eszközként megtanulni használni, hogy mi mint egyének meg egyébként mint vállalatok és összességében a magyar társadalom, versenyképesebbek legyünk. Ha megtanuljuk az eszközt jól használni, többet nyerünk vele, mint ha megpróbáljuk blokkolni a terjedését.”

Az autógyárak példájából kiindulva úgy látja, a munkánkat sem feltétlenül kell féltenünk a mesterséges intelligenciától, hiszen ezeknél száz éve még minden manuálisan működött, mostanra pedig automatizálva vannak, mégis folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdenek. Az IT-szektor is több tízezer embert tudna felvenni most azonnal, az appokra pedig még ennél is nagyobb mértékben nő az igény. A programozóknak szerinte igenis szükségük van egy ilyen kiegészítésre (a Microsoft fejleszt is ilyet Copilot néven), a repetitív, kreativitást kevésbé igénylő feladatokat pedig jól meg tudja csinálni az MI, ha ma még nem is, egy-két éven belül biztosan. Emiatt bizonyos munkakörök valószínűleg leszűkülnek, cserébe valamiféle más munkakört megteremt a mesterséges intelligencia, hiszen minden technológiával ez történt korábban is – tette hozzá.

Az MI nem ember, de ugyanúgy hibázik

Az MI tehát Szabó szerint is egyértelműen hasznos társ lehet a mindennapokban, amellett azonban nem lehet elmenni, hogy ma még gyakran hibázik. A Bard és a Bing már a bemutatóikon osztottak meg téves infókat, és valószínűleg mindenki találkozott már személyesen is pontatlanságokkal vagy akár konkrét hazugságokkal is, aki használta a ChatGPT-t az elmúlt hónapokban. Ez a nagy nyelvi modellek (LLM, large language model) egyik legégetőbb problémája, és bár a hibázás a tanulási folyamat része, ettől még mindig kellemetlen, és nemcsak a hasznosságot, hanem a bizalmat is könnyen erodálhatja.

Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Szabó szerint emiatt valóban sok kritika éri a rendszereket, szeretik kipécézni az emberek, hogy ha rossz, hibás választ ad vagy hazudik az MI. Ő sokszor unfairnek tartja, hogy azt várjuk, hogy ha már gép, adjon egzakt választ valamire, amire nemhogy egzakt válasz nincs, de egy spektrumon mozgó vélemények katyvaszából kéne, hogy mondjon valamit. Szerinte ahogy az idő halad, és tanulnak a modellek, egyre jobbak lesznek a már most sem rossz válaszok, de szerinte ha már intelligenciának nevezzük őket, akkor egy kicsit tekintsünk rájuk úgy, mint egy emberre, aki ha elkezd egy új munkakört, az első pár hónapban nem ő lesz a legjobb, hibázni fog, akkor is, ha nagyon okos.

„Ha a haveromat megkérdezem valamiről, hogy melyik a legjobb söröző Budapesten, és ő mond valamit, azt mint vélemény elhiszem, még lehet, hogy ki is próbálom, de nem biztos, hogy abban a pillanatban, hogy ezt kimondta, fekete-fehér ténynek veszem, hogy márpedig akkor ez az, hiszen nincs róla statisztikám” – hozott fel egy példát Szabó, hozzátéve, hogy a szöveggenerátorok bizonyosan hibáznak, nem is biztos, hogy a legjobb választ adják, de ahhoz kellően jót, hogy az emberek hasznos segítséget kapjanak ahhoz, amit keresnek. Ettől még persze ellenőrizni kell a választ, meg kell nézni más forrást is, ami nemcsak az MI-hez, hanem a hírfogyasztáshoz is releváns tanács.

„Én személy szerint most is úgy állok hozzá, hogy néha használom a ChatGPT-t, például egy prezentációra vagy beszédre való felkészüléskor. Az biztos, hogy nem fogadom el feltétel nélkül és olvasom ott fel egyből, de vannak azok az esetek, amikor abban a rövid időben kellően jó a válasz ahhoz, hogy azzal tovább tudjak lépni. Persze kicsit megfűszerezem, hozzáírok, kiveszek, kitörlök ezt-azt, de olyan jó alapot ad, ami egy egyórás munkát le tud húsz percre rövidíteni, és szerintem a minőséget nem is biztos, hogy rontja, sőt, javítja.

Ha nagyon sok időm van gondolkodni valamin, akkor fellistázok tíz-húsz gondolatot, kidobálom, ami mégsem kell, de önmagában ez a listázás eltart órákig vagy napokig – nem jut semmi jó az eszembe, fene egye meg, akkor megkérdezek kollégákat. A ChatGPT-vel volt ilyen élményem, hogy megkérdeztem tőle, szerinte milyen pontokat kellene érinteni a téma kapcsán, és olyanokat is felhozott, amire én nem gondoltam, és azt mondtam, hogy hú, ez jó gondolat. És azon viszont elindultam, utána abba már én tettem bele a saját gondolataimat, de szerintem egy nagyon jó alapot ad, és segíti a mindennapi létet” – foglalta össze Szabó.

Az aggályokat is kezelni kell

A klasszikus hibák mellett természetesen egy sor távolabbra mutató aggály is felmerült már az elmúlt hónapokban feltűnt modellekkel kapcsolatban. Szabó Pétert ezekről is kérdeztük, kezdve azzal a korábbi cikkünkben is felvetett problémával, hogy milyen hatással lehet az internetes ökoszisztémára az, ha linkekre kattintgatás helyett a Bing összefoglal nekünk mindent. Erre másfél hónapja Satya Nadella Microsoft-vezérigazgató a Verge-nek azt mondta, hogy a Bing hatékonyabbá teszi majd a keresést, a sikere pedig azon áll vagy bukik, hogy mennyire hatékonyan tudja a kiadókhoz irányítani a felhasználókat. Nadella akkor arról is beszélt, hogy a keresőmotorok eddig elég egyoldalú piacára visszakúszó verseny szerinte valójában mindenkinek előnyös lesz majd.

Szabó erre a kérdésre azt mondta, hogy ha most rákeres a legnagyobb keresőben valamire, és nem klikkelgeti végig a linkeket, hanem az elsővel megelégszik, az az ő döntése. Szerinte az nem egy kártékony dolog, ha a Bing összefoglal nekünk valamit, de abban ő is egyetértett, hogy ez ilyen módon sokféle trendet meg fog változtatni. Arra a kérdésre, hogy lehet-e garantálni valahogyan azt, hogy a Bing ne kezdjen el formailag kifogástalan, szépen becsomagolt álhíreket gyártani, a Microsoft régóta létező Felelős MI-irányelveit hozta fel példaként, amelyek többek közt azt is hivatottak garantálni, hogy a technológia biztonságos, etikus és pártatlan legyen.

„Úgy érzem, hogy nálunk jó kézben van a ChatGPT, a vállalat jó hírét égetnénk fel, ha nem ezen irányelvek mentén építenénk fel a terméket. Hibák mindig vannak, de ezeken folyamatosan dolgozunk, és a múltban is előfordult, hogy amikor valami nagyon félrement, azt abban a pillanatban lekapcsolták”

– mondta Szabó, amivel arra utalt, hogy néhány éve a Tay nevű twitteres MI két napig húzta, mielőtt lelőtték volna a túltolt rasszizmusa és konteói miatt.

Szabó arról is beszélt, hogy az MI egyértelműen az egyik olyan terület, ahol globálisan meg az EU-s színtéren is rengeteg beszélgetés folyik. Azért nincsenek önvezető autók sem még, mert nem lehet eldönteni, hogy etikai kérdésekben hogy döntsön a robot. Arra, hogy lehet-e romboló hatása az MI-nek, azt mondta, hogy szerinte ha tisztán felhasználói oldalról nézi a dolgokat, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy megfelelő minőségű-e a válasz, egyszerűbb lesz-e tőle az életünk, de hogy kártékony lenne, klasszikus rossz válaszokat adjon, az leginkább olyankor fordul elő, amikor ezt kiprovokálják belőle.

Arról is beszélt, hogy miután a Microsoft a világ legnagyobb informatikai biztonsági szolgáltatója, alighanem a legfontosabb megoldandó dolgok között szerepel az olyan esetek kezelése, amikor kiberbűnözők többek közt az ESET által dokumentált módon rossz szándékkal – például spam vagy csalások szövegének generálására – használják ezeket a modelleket.

Hova juthat el az MI?

Szabó abban a kérdésben, hogy hova fejlődhet a mesterséges intelligencia, illetve a manapság népszerű nyelvi modellek, nem akart találgatni, már csak azért sem, mert elmondása szerint jelenleg olyan ütemben fejlődik a technológia, hogy azt sem lehet megtippelni, hogy holnap mi fog kijönni. Azt viszont elmondta, hogy az MI azért változtatja meg a gép, a tudásmegosztás és az emberek kapcsolatát, mert ugyan az internet is elérhetővé tett bármilyen információt a világ bármely pontjáról, bárkinek, bármikor, egy olyan rendszer, mint a ChatGPT, amihez nulla szaktudás kell, még a telefont sem kell hozzá tudni nyomkodni, tényleg demokratizálja a technológiát.

Arról is szó esett emellett, hogy a Microsoft színeiben ő azt látja, hogy Magyarország kicsit el van maradva az MI-alapú technológiák adoptálásában, főleg az olyan országokhoz képest, ahol a startupok világa a mienkénél fejlettebb, és alap, hogy ezek bekerülnek a termékekbe. Szerinte Magyarországon az is az álláspont, hogy fejlesszünk ki mindent magunknak, és az lesz az igazi, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás viszont akkor tud kiteljesedni, ha minél nagyobb méretekben gondolkodunk. Rengeteg adat kell hozzá, nemhogy Magyarország, de Európa adatbázisa sem elég hozzá, csak hiperméretekben lehet értelmezni, és a hiperméretű felhő is szükséges ahhoz, hogy egy ilyen tudás felépüljön.

Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Azt ugyanakkor nagyon fontos és üdvözítő dolognak tartja, hogy a magyar kormányzat minden jel szerint nagyon nagy ugrást tervez. A digitális állampolgárság program keretében a kormány pontosan azt szeretné megvalósítani, hogy egy átlagos állampolgárnak jóval egyszerűbb legyen az ügyintézés, és Szabó nem lenne meglepve, ha ebbe a mesterséges intelligencia eszközei is beépülnének. A Microsoft dolgozik is együtt a kormánnyal több területen, a szabályozói környezet modernizációján is a versenyképesség érdekében, és abban is próbálnak együttműködni, hogy a publikus felhő és a hiperméretű felhős megoldások beépíthetőek legyenek a kormányzat és az államigazgatási szervek működésébe.

Szabó elmondta, hogy az MI-koalícióban és az 5G-koalícióban ülnek microsoftos kollégák, akik segítik a napi munkát és részt vesznek a szabályozói környezet kialakításában, ami fontos szakmai tevékenység. Hozzátette, hogy a Microsoftnak a globális tudásából adódóan nagy tapasztalata van a felhőalapú kiberbiztonságban, és azt is látja, hogy világszinten melyek azok a szabályozói környezetek, amelyek versenyképessé tesznek egy országot. Szerinte tényleg előnyös egy országnak, ha beengedi ezeket a modern technikákat, amelyeket ma már lehet olyan biztonságosan implementálni, hogy ezzel nem adja fel a saját szuverenitását, adatait, rendelkezési jogát és a kontrollt sem. Erre a Microsoftnak jó javaslatai vannak, és úgy tűnik, hogy erre a magyar kormányzat is nyitott – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a következő években vajon gyakoribb, megszokottabb szereplője lesz-e az MI az életünknek, Szabó azt válaszolta, hogy nyilván általánosodni fog, elveszti a szuperizgalmasságát, és készségszinten fogjuk használni. „Személyes élményem, hogy mikor kijött az iPhone, ledöbbentem, hogy nem volt használati utasítása. Előtte minden készülékhez adtak egy könyvecskét, ez meg megjött, és olyan szinten intuitív volt, hogy pillanatok alatt használatba lehetett venni, legfeljebb egy-két extra alkalmazást kellett telepíteni. Itt is ezt gondolom, hogy el fogunk jutni arra a szintre, hogy általánossá válik, tök normális lesz, hogy a kávégépen nem az lesz a kérdés, hogy »mit kell nyomni?«, hanem azt mondjuk, hogy »egy cappuccinót légyszi, csak ne folyjon ki a pohárból« és puff, megáll ott. Nyilván egyre olcsóbbak is lesznek ezek a megoldások, így szerintem ez tényleg egy mérföldkő lesz.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!