Public library quarterly. – New York (N.Y.), 1979-

40. (2021) 6., p. 557-569.

Az amerikai Virginia államban működő Suffolk Public Libraryben közösségi tanulási menedzserként tevékenykedő szerző cikkében a használói igényfelmérés megtervezésének és kidolgozásának hatlépéses folyamatát mutatja be. A közkönyvtárak szolgáltatásainak fejlesztésére nem létezik egy minden könyvtár számára érvényes megközelítés, hiszen a különböző adottságok, a szolgálandó közösség eltérő összetétele nagymértékben befolyásolja a folyamatot. Ezért a szolgáltatások fejlesztésekor a közösségre való odafigyelés, az adatok és információk gyűjtése, a társadalmi trendek figyelemmel kísérése szükséges ahhoz, hogy az erőforrásokat jobban kihasználó, a közösség általános jólétére is kiható projektek valósuljanak meg. Ehhez pedig fel kell mérni az igényeket.

Az idézett szakirodalom alapján az igényfelmérés az igények azonosításának, a prioritások meghatározásának, az igényeken alapuló döntések meghozatalának, az erőforrások elosztásának és a fontos igények mögött meghúzódó problémák megoldására irányuló szervezeti intézkedések végrehajtásának folyamata (Altschund & Kumar, 2010). A szakemberek a legtöbb tervezési alapú területen (pl. építészet, oktatástervezés) alkalmazzák az igényfelmérést. E tervezési (design) modellek alapelvei a következő fázisokra vezethetők vissza: elemzés, tervezés, fejlesztés, megvalósítás, értékelés (Analysis, Design, Development, Implementation, Evaluation – ADDIE). Az igényfelmérések nemcsak az igényeket azonosítják, hanem azt a szakadékot is, amely a könyvtár jelenlegi és vágyott állapota között tátong. Ezt a szakadékot cselekvési tervekkel lehet áthidalni.

A szerző az igényfelmérés kidolgozására és elvégzésére ugyanazt a hat lépést ajánlja egy széles körű és egy szűkebb területet vizsgáló felmérés esetén is. A folyamat első lépése a probléma azonosítása, azaz a kérdésfeltevés. Mi az, amit meg akarunk tudni? Milyen információk lennének hasznosak a közösség jobb megismeréséhez? Az egyes területek feltérképezéséhez feltehetjük többek között az alábbi kérdéseket: Milyen a település jelenlegi demográfiai összetétele? Hogyan szeretnek a tizenévesek információt kapni? Milyenek a település gazdasági kilátásai? A felhasználók hogyan választanak olvasmányt? Milyen technológiát vásároljon a könyvtár a következő évben? Milyen hozzáférési akadályokkal kell szembenéznie a közösségnek? Ha egy kérdéskör túl tág, akkor érdemes több kérdésre bontani.

A kérdések azonosítása után második lépésként át kell gondolni, hogyan szerezzük meg a válaszokat, azaz milyen adatgyűjtő eszközöket használjunk. A szerző a teljesség igénye nélkül öt általánosan használt adatgyűjtési eszközt sorol fel (nyers adatok, felmérés, megfigyelés, interjú, fókuszcsoport), kiegészítve azok meghatározásával és használati példákkal. Így a nyers adatok mindig mennyiségi (számszerű) adatok, amelyek segítenek meghatározni a közösség összetételét, célcsoportokat azonosítani, rámutatni olyan igényekre, amelyek megnőttek valamilyen létező szolgáltatás iránt, vagy azonosítani azokat a területeket, ahol a kínálat és a kereslet nem találkozik. Példa a nyers adatokra a kölcsönzési statisztika, a rendezvények látogatottsága, a demográfiai információk, valamint az iskolai eredmények.

Harmadik lépésként az adatgyűjtési terv kidolgozása javasolt. Végig kell gondolni, hogy az adatgyűjtés milyen célcsoportra irányul, annak érdekében, hogy az adatgyűjtő eszközöket megfelelő módon alkalmazhassuk, és a felmérésre fordított idő és erőforrások a lehető legjobban megtérüljenek. Az adatgyűjtési terv az alábbi adatokat tartalmazhatja: a feltenni kívánt kérdések (pl. milyen eszközökre lenne szükség a kialakítandó makerspace-ben?); a kérdéshez kapcsolódó információs szükséglet (pl. a közösség véleménye arról, hogy mit használnának és mihez szeretnének hozzáférni a makerspace-ben); a célközönség, vagyis hogy kiktől szerezhető be az információ (pl. a könyvtár jelenlegi használói, nem könyvtárhasználók); az alkalmazni kívánt adatgyűjtő eszközök (pl. igényfelmérés, interjú, fókuszcsoportok).

Miután definiáltuk, hogy milyen információra van szükség a meghatározott kérdések megválaszolásához, valamint azonosítottuk azt a célközönséget, amely alkalmas arra, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket, negyedik lépésként elérkezett az ideje a terv végrehajtásának és az adatgyűjtés elvégzésének.

Az ötödik lépés az adatelemzés. Az adatgyűjtés után fontos, hogy megvizsgáljuk az adatokat, és meghatározzuk, hogy mit jelentenek. Ebben segítségünkre lehet, ha felteszünk magunknak bizonyos kérdéseket, többek között: Melyek azok a központi témák, amelyek végighúzódnak az adatokon? Mi jelenik meg leghangsúlyosabban? Mi jelenik meg legkevésbé? Mi hiányzik? Milyen következményekkel járnak a feltárt információk? Vannak-e további kérdések? Vannak-e kiugró értékek? Vajon mit árul el ez az összegyűjtött adatokról?

Végezetül – hatodik lépésként – át kell gondolni, hogy mit szeretnénk tenni az összegyűjtött adatokkal, információkkal. Hogyan tudjuk felhasználni azokat egy stratégiai vagy cselekvési terv kidolgozásához annak érdekében, hogy a szervezet az ideális állapot felé mozduljon el?

A szerző azzal a gondolattal zárja a tanulmányát, hogy szükséges lenne a könyvtárak által jelenleg használt módszerek azonosítása és hatékonyságuk vizsgálata, valamint a más területeken alkalmazott módszerek megismerése, majd ezek alapján a jelenlegi módszerek körének kiszélesítésével könyvtárspecifikus modell(ek) kialakítása. További kutatásoknak kell irányulniuk a megvalósíthatóság és a hatékonyság tesztelésére különböző közösségekben és különféle típusú könyvtárakban.

(Juhász Réka)