College & research libraries. – Chicago (Ill.), 1939-

83. (2022) 1., p. 129-146.

A könyvtáraknak a kutatásban betöltött szerepe egyre kisebb jelentőséggel bír, mivel a nyílt hozzáférés, a nyílt tudomány és a nyílt adatok hatására csökken a könyvtárakban hagyományosan megvásárolt vagy licencek útján elérhető források száma. Ennek megfelelően a könyvtárnak a kutatástámogatás terén újra kell gondolnia működését, ami megköveteli az egyetemi szolgáltatások és szervezeti modellek felülvizsgálatát is. A Calgary Egyetem (Alberta, Kanada) könyvtárában az Andrew W. Mellon Alapítvány támogatásával többéves, bizonyítékokon alapuló kutatást végeztek, azzal a céllal, hogy a kutatói igényeket tükröző kutatástámogatási platformot dolgozzanak ki.

Első körben 2015-ben 15 szakterület 50 kutatójának részvételével műhelynapokat tartottak az igények felmérése érdekében. A megkérdezettek úgy látják, hogy szükség van az adatok kurátori gondozására és megosztására, elemzésére és vizualizációjára, a metaadat-szolgáltatásokra, a digitalizálásra, az adatokkal és a dokumentumokkal kapcsolatos jogkezelésre, valamint együttműködést szolgáló terek kialakítására.

Több tudományág kutatóival együttműködve 2017 és 2020 között 12 interdiszciplináris projektet valósítottak meg. Egyebek mellett a helyi településekhez kapcsolódó nyílt adattárat hoztak létre az okos városok adatinfrastruktúrájának megteremtése céljából, de foglalkoztak az urbanisztika, az egészség és a szocioökonómiai változók kapcsolatával is. Egy digitális bölcsészeti projekt egy korai tudományos-fantasztikus irodalmi gyűjtemény adatgazdagítására irányult, egy másikban viktoriánus művészek kapcsolati hálóit tárták fel. 3D-s digitális objektumok segítségével Alberta állam kulturális örökségének háromdimenziós digitális megőrzését támogatták. Elérhetővé tettek időjárási és környezeti adatokat is.

A projektek alatt és után pozitív visszajelzéseket kaptak mind a könyvtárosok, mind a kutatók, mind egy külső értékelő bizottság részéről. Végül zárásképpen egy konferencia keretében olyan kérdéseket vitattak meg, mint a könyvtárosok kompetenciáinak fejlesztése, a könyvtár és a kutatás, illetve az adminisztráció közötti partnerség, géppel kutatható korpuszok létrehozása és megfelelő eszközök biztosítása, a könyvtárban/könyvtárral együtt végzett tudományos kutatás hatásának elemzése, az intézményközi könyvtári együttműködés vagy a finanszírozási modellek.

Az ötéves projekt megalapozta egy kutatástámogató platform fő összetevőit (pl. virtuális valóság, webfejlesztés, metaadatok, digitalizálás, adatok kurátori gondozása, jogkezelés és disszemináció, kollaboratív terek, analitika és vizualizáció), új kapcsolatok alakultak ki az egyetem szervezeti egységei között, a kutatók és az adminisztratív személyzet tagjai pedig tudatosították a könyvtári szolgáltatásokat és szakértelmet – az ő tapasztalataik pedig a könyvtári kutatástámogatást formálták. Paradigmaváltásra van szükség a következő területeken: digitális média és eszközök; diszciplináris helyett funkcionális feladatkörök; a források mellett eszközök és platformok biztosítása a kutatásokhoz; partnerség a kutatással az egész életciklus során; a kutatási költségek csökkentése; terek biztosítása az együttműködésre.

Tanulságként levonható, hogy a következő években a könyvtárak fontos tanulási helyszínek maradhatnak, de ha nem töltenek be központi szerepet a kutatásokban, a jelentőségük és pénzügyi támogatásuk csökkenni fog. Ezért újra kell definiálni és pozicionálni jelenlétüket a kutatási életciklusban, a campuson és azon túl.

(Koltay Tibor)