Education for information. – Amsterdam, 1983-

37. (2021) 4., p. 443-464.

A közösségi tudomány (civil science) vagy állampolgári tudomány (citizen science) kifejezések olyan tudományos kutatást takarnak, amelyet részben vagy egészben amatőrök, azaz nem hivatásos tudósok végeznek. A digitalizáció, illetve az online kép- és szövegfeldolgozó technológiák mesterséges intelligencián alapuló fejlődése egyre inkább lehetővé teszi az ilyen jellegű kutatásokat a bölcsészettudományok területén is.

A tanulmány a IX. században született ószláv ábécé, a glagolita írás használatával készült kéziratok feldolgozása kapcsán számol be a közösségi tudomány módszerével elért eredményekről. A glagolitika-kutatások kiemelt filológiai témája a transzliteráció, amely egy idegen ábécé átbetűzését jelenti egy másik írásrendszerre. Tradicionális környezetben legfeljebb néhány kutató részvételével készítik el hosszú évek alatt egy-egy ilyen forrás átírását, a digitális tér azonban új lehetőségeket nyit a közösség bevonására.

A horvátországi Zadari Egyetemen működő Glagolitika Kutatóközpont (Centar za istraživanje glagoljaštva – Centre for Research in Glagolitism) 2021-ben közösségitudomány-projektet indított „Közösségi tudomány a glagolitika területén: a crowdsourcingtól a tudásig” címmel. A kezdeményezés egy tágabb, „Írott örökség” nevű interdiszciplináris és intézményközi projekt része volt, amely 2017 óta zajlik a Glagolitika Kutatóközpont (illetve a Zadari Egyetem Információtudományi Tanszéke) és a Grazi Egyetem Vestigia Kéziratkutató Központjának együttműködésében, Zadar és Šibenik régió kezdetektől a XIX. századig terjedő kéziratos örökségének digitalizálása, bibliográfiai leírása és kutatása céljából. A feladat összetettségét az adja, hogy ez az időszak három írást és három nyelvet ölel fel: a glagolita, horvát cirill és latin betűkkel írt szövegek az egyházi szlávot, az egyházi szláv horvát változatát és a latin nyelvet használták. A kutatás fókuszában a glagolita írás áll, amely erősen kötődik a horvát identitáshoz. A szövegek feldolgozása mellett a projekt fő célja egy tudományos digitális platform létrehozása volt (GlagoLab Portal – https://glagolab.eindigo.net/), amely alkalmas a glagolita kéziratok digitális másolatainak gyűjtésére, publikálására, megosztására és kutatására. Az első években megtörtént a kéziratok digitalizálása és katalogizálása, majd a bennük található vízjeleket is digitalizálták és katalogizálták.

A feldolgozni kívánt kéziratok helyi jelentőségére, a lakosság tudására és érdeklődésére alapozva indították el 2021-ben a közösségi tudomány módszerét használó pilot projektet Zadar és környéke (a zadari érsekség) XVII–XVIII. századi glagolita kéziratainak transzliterálására. A projekt célja, hogy az érdeklődő állampolgárokat, a bölcsészettudományok és az információtudományok művelőit, könyvtárosokat és más információs szakembereket aktívan bevonja a zadari glagolitika-kutatásba, azáltal, hogy egy online platform segítségével megteremtik az együttműködés feltételeit. Egy megfelelően előkészített crowdsourcing-kampányhoz hozzátartozik a kéziratok/szövegek kiválasztása, az amatőrök számára jól megtervezett és világosan elmagyarázott feladatok kijelölése, a megfelelő, könnyen használható kutatási infrastruktúra, valamint a tervezett eredmények és célok egyértelműsége és átláthatósága mind a tudósok, mind az amatőrök számára.

Az eszköz, amelyet a pilot projekt lebonyolításához és az átírások elkészítéséhez választottak, a Transkribus volt, melyet az Innsbrucki Egyetem fejlesztett ki Európa vezető kutatócsoportjaival együttműködve a READ Horizont 2020 uniós kutatási projekt keretében. E platform célja, hogy támogassa a történeti, nyomtatott vagy kéziratos dokumentumok átírását, illetve az ezzel foglalkozók munkáját. Amellett, hogy a Transkribus a digitális környezetben történő együttműködésen alapuló átírás eszköze, számos integrált eszközt kínál a szövegben szereplő személy- és helynevek, valamint kiválasztott fogalmak annotálására, az átírók megjegyzéseinek hozzáadására, a szervezők számára pedig lehetőséget biztosít a felhasználói tevékenységek nyomon követésére is. A Transkribus alkalmas kézírásos szövegfelismerő (Handwritten Text Recognition, HTR) modell betanítására is. Bár a glagolita írásra még nem készült ilyen, a tervek szerint épp a crowdsourcing-kampányok révén gyűlik össze az a mennyiségű átírt szöveg, amely lehetővé teszi az első modell létrehozását. Az eddigi tapasztalatok szerint a platform megfelelőnek bizonyult a projekthez: az önkéntesek probléma nélkül használták a kéziratok átírására.

A kampány során az egyik fő célcsoportot a Zadari Glagolitika Egyesület tagjai alkották. A csatlakozásra való felhívást több helyen is meghirdették: a GlagoLab portálon, a Zadari Egyetem és a Glagolitika Kutatóközpont weboldalán, utóbbi Facebook-oldalán, valamint számos egyéb Facebook-oldalon is. Az elvárásokkal szemben azonban a legnagyobb érdeklődést nem a Zadari Glagolitika Egyesület tagjaihoz intézett körlevél, hanem a zágrábi Glagolitika Barátai Egyesületének Facebook-oldalán közzétett felhívás keltette.

Jelenleg a sikeresen zárult projekt folytatását tervezik az önkéntesek által adott visszajelzések alapján. Felméréseket indítanak a jutalmazási és egy tevékenységfigyelő rendszer megtervezésének érdekében, továbbá a csoportos megbeszélések módszereinek finomításán, valamint a közös munka legmegfelelőbb nyilvános bemutatási formáinak megalkotásán is dolgoznak.

Ez a kísérleti tanulmány bemutatta, hogy az állampolgárok nagymértékben motiváltak arra, hogy történeti dokumentumok segítségével kutassák saját történelmüket. Az is kiderült, hogy az önkéntesek nem mindig onnan érkeznek, ahonnan számítanak rájuk, ezért a crowdsourcing-kampányokat a nagyközönségnek érdemes címezni.

(Szűcs Kata Ágnes)