Information and learning sciences. – 2017-

123. (2022) 1/2., p. 80-110.

A félreinformálás, a dezinformáció és az információk tág értelemben vett manipulációjának elméletei lehetővé teszik a „dezinformációs detoxikálást”, amelynek lényege, hogy fejlesztjük az ún. ökológiai műveltséget (Milner & Philips, 2020) és az állampolgári szerepvállalást, miközben konstruktív információs gyakorlatokat és digitális tartalomkészítési készségeket alakítunk ki.

Ehhez két New Jersey-i egyetem alapképzéses hallgatói számára kidolgoztak egy 15 hetes kurzust, amely az információt, a félreinformálást és a dezinformációt interdiszciplináris megközelítéssel egy komplex társadalmi-technológiai ökoszisztéma összefüggésrendszerébe helyezi, különös tekintettel a hatalom és az elnyomás struktúráira. A kurzus bemutatja a félreinformálás és a dezinformáció felismerésének eszközeit és terjedésük megállításának formáit. A hallgatók megtanulják, hogy mi jellemzi a felelős információs magatartást, például a források és a tartalom hitelességének értékelése, valamint a tartalmak használata, kurátori kezelése és megosztása során, beleértve a megszerzett ismeretek alkalmazását munkájukban és mindennapi életükben egyaránt.

A kurzus másodlagos oktatási céljai közé tartozik az, hogy a hallgatók megismerjék a félreinformálás és a dezinformáció forrásait, terjedésük néhány okát és következményét. A hallgatóknak saját maguk számára is meg kell fogalmazniuk, hogy az információforrások szakszerűsége milyen szerepet játszik a tartalom megbízhatóságának biztosításában, és miként működik a tudományos ismeretek előállítása és kommunikálása, ideértve a szakértői bírálatot is.

Az életből vett forgatókönyvek és problémák, valamint a megtévesztő információ felismerését szolgáló ellenőrző listák segítenek abban, hogy a hallgatók minél jobban megismerjék az információt előállító és terjesztő társadalmi és technológiai rendszerek jellemzőit, továbbá az összeesküvés-elméletek természetét és az elfogultság pszichológiai elméleteit. A retorikai és diskurzuselemzésből, valamint az interszekcionalitás elméletéből merítő elemzési eszközök felfedezése végül átvezet annak a kérdésköréhez, hogy az egyéni felelősség és a szolidaritás révén hogyan lehet változást elérni a gyakorlatban.

A kurzus általános célja, hogy segítsen a hallgatóknak a félreinformálás és dezinformáció olyan összetett társadalmi-technológiai összefüggéseinek felismerésében, mint a médiába vetett bizalom hiánya, a médiaműveltség alacsony szintje, a felhasználók elégtelen tájékoztatása, a technológiai eszközök vagy a nemzeti és helyi szakpolitikák minősége.

(A cikk közli a kurzus teljes tananyagát, ajánlott irodalmát és óravázlatait is.)

(Koltay Tibor)