Journal of education for library and information science. – State College, Pa., 1984 -

63. (2022) 1., p. 19-37.

A gyermekkönyvtárosok szerepe az elmúlt évtizedekben megváltozott: a gyermekirodalom szolgáltatása mellett változatos programokat is kínálnak a gyermekeknek és gondviselőiknek. Mindehhez nemcsak a gyermekirodalomról, hanem a gyermekek fejlődéslélektanáról is rendelkezniük kell ismeretekkel. Az ALA Association for Library Service to Children elnevezésű szervezete is hangsúlyozza ezen ismeretek fontosságát a gyermekkönyvtárosok számára szükséges kompetenciák között, és az IFLA is kiemelte a gyermekek fejlődésére vonatkozó ismeretek szerepét, illetve ezeknek a könyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatásait. A hiánypótló tanulmány kísérletet tesz a gyermekek fejlődésével kapcsolatos ismeretek és felkészültség feltérképezésére az új könyvtárosok esetében.

A kutatáshoz „új gyermekkönyvtárosnak” azt tekintették, aki öt éven belül szerezte meg mesterszakos könyvtár- és információtudományi vagy azzal egyenértékű diplomáját, és kevesebb mint öt éve tölt be gyermekkönyvtárosi pozíciót, amelyben 14 éves korig bezárólag foglalkozik gyermekekkel.

A kérdőíves kutatást az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban dolgozó gyermekkönyvtárosok körében végezték két online közösségimédia-csoporton (Library Think Tank, Storytime Underground) keresztül, továbbá az USA-ban akkreditált könyvtár- és információtudományi mesterképzési szakok weboldalainak tartalomelemzését is elvégezték. A felmérésben kizárólag mesterszakot végzett gyermekkönyvtárosok vehettek részt, iskolai könyvtárosok és mesterszakos diplomával nem rendelkező könyvtárosok nem. A résztvevőknek többek között értékelniük kellett a gyermekek fejlődésével kapcsolatos ismereteiket, azok forrását, valamint azokat a területeket, ahol megítélésük szerint ezek hasznosíthatók.

A kérdőívet 61-en töltötték ki, a legtöbben alapszakos diplomájukat bölcsészet- vagy társadalomtudományokból vagy pedagógiából szerezték. Míg a válaszadók az általános fejlődéslélektani kérdésekben (pl. kognitív, nyelvi és érzelmi terület) nagyobb tájékozottságról számoltak be, addig a specifikusabb területek esetében (magatartáskezelés, korai írás-olvasási készségek, kötődés, szeparációs szorongás) ez nagyobb szórást mutatott (a legmagabiztosabbak a korai írás- és olvasásfejlesztés terén voltak). A válaszadók úgy látták, hogy szinte minden területen hasznos lenne, ha továbbképezhetnék magukat. Arra a kérdésre, hogy az ismeretek különböző forrásai mennyire hasznosak, azok, akik maguk is szülők voltak, a saját gyermeknevelési tapasztalatot emelték ki, egyébként a munkahelyen vagy önkéntes munkával szerzett tapasztalatokat említették a legtöbben. A mesterképzésen tanultakat a legtöbben (57%) „némileg hasznosnak” értékelték, és hasznosnak vagy rendkívül hasznosnak csak 15% ítélte. A gyermekkönyvtárosi munka egyes összetevőit illetően úgy találták, hogy szinte mindenhez alkalmazhatók a gyermeklélektani ismeretek. (A rendezvényszervezést a válaszadók 100%-a megjelölte.) A szabad szöveges válaszokban sokan megfogalmazták, hogy a mesterképzésen nem foglalkoznak eleget a gyermekek fejlődésével kapcsolatos ismeretekkel.

A tartalomelemzés is azt mutatta, hogy a könyvtár- és információtudományi mesterképzési szakokon hiányoznak (vagy legfeljebb szabadon választhatóként vannak jelen) a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tantárgyak, emiatt a könyvtárosok a gyakorlati tapasztalataikra hagyatkoznak, aminek az egyik hátránya az lehet, hogy bizonyos részterületekkel nincsenek tisztában, és nem ismerik a szakmai terminológiát sem.

A tanulmány következtetése szerint az új gyerekkönyvtárosoknak továbbképzésekre lenne szükségük, hogy mélyebb és szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzenek, és szakmailag felkészültebbek legyenek a gyermekek fejlődésére vonatkozóan. Ennek érdekében a mesterszakos könyvtárosképzés tantervét is érdemes lenne megújítani, hogy biztosabb tudományos alapokat nyújtson a gyermeklélektan területén a leendő gyermekkönyvtárosoknak.

(Szőnyegi Zsanett)