A tagállamokkal tavaly decemberben egyeztetett rendeletjavaslatot 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el az EP-képviselők szerdán. A jogszabály célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) szemben, miközben serkenteni az innovációt és megteremti Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén. A rendelet a mesterséges intelligencia lehetséges kockázatai és hatásai alapján állapít meg kötelezettségeket az alkalmazásra vonatkozóan - írja közleményében az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.
Tiltott alkalmazások
Az új szabályok értelmében nem lesznek megengedettek az olyan mesterséges intelligencia alkalmazások, amelyek sérthetik a polgárok jogait. Ilyen például az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatnak le.
Tilos lesz továbbá a munkahelyen és az iskolákban gépi érzelemfelismerő rendszereket alkalmazni.
Nem lehet pontozni a polgárokat kockázati profiljuk vagy társadalmi hovatartozásuk alapján, és ugyanígy szabályellenes a profilalkotásra, illetve a bűnözői előéletre alapozott prediktív rendészet is, valamint az olyan rendszerek alkalmazása, amelyek képesek befolyásolni az emberek viselkedését, vagy a sebezhetőségüket használják ki.
A bűnüldöző szervek jogosítványai
A távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszereket – néhány jól körülhatárolt kivételtől eltekintve – a bűnüldöző szervek sem vehetik igénybe. Valós idejű RBI csak szigorú biztosítékok mellett lesz alkalmazható: például időben és földrajzilag korlátozottan, külön bírói vagy hatósági engedéllyel. Akkor jöhet szóba, ha például eltűnt személyt keresnek, vagy terrortámadást próbálnak megelőzni. Az ilyen rendszerek utólagos (a bűnelkövetés tényének megállapítását követő) használata magas kockázatúnak minősül, ezért bírói engedélyhez kötött.
Magas kockázatú rendszerekre vonatkozó követelmények
Az új rendelet egyértelmű kötelezettségeket állapít meg az olyan mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatban, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára vagy a jogállamiságra.
Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban (pl. a választások befolyásolására) használt mesterséges intelligencia alkalmazások.
Az ilyen rendszerek esetében a rendelet rendszeres kockázatértékelést és -mérséklést ír elő. Az üzemeltetőnek naplóznia kell a rendszer használatát, és a rendszer átláthatósága és pontossága mellett annak emberi felügyeletét is biztosítania kell. A polgároknak ezentúl joguk lesz panasszal élni az mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazásával szemben, valamint részletes tájékoztatást kapni az alapvető jogaikra jelentősen kiható olyan döntésekről, amelyek magas kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek.
Átláthatósági követelmények
Az általános célú mesterségesintelligencia-rendszereknek és az alapjukat képező MI-modelleknek meg kell majd felelniük bizonyos átláthatósági követelményeknek is, és a modellek betanítása során be kell tartani az uniós szerzői jogi szabályokat. Az erősebb MI-modellekre, amelyek rendszerszintű kockázatokat jelenthetnek, további követelmények is vonatkoznak majd. Ezek közé tartozik a modellek értékelése, a rendszerszintű kockázatok értékelése és mérséklése, valamint a rendkívüli eseményekre vonatkozó jelentéstétel.
Ezenkívül kötelező lesz a mesterséges vagy manipulált (deepfake) képi, hang- és videotartalmakat egyértelműen akként megjelölni.
A jelentéstevők szerint
A keddi plenáris vita során Brando Benifei (S&D, Olaszország) társjelentéstevő elmondta: „Végre megvan a világ első kötelező erejű jogszabálya a mesterséges intelligenciáról, amely csökkenti a kockázatokat, lehetőségeket teremt, küzd a diszkrimináció ellen és átláthatóságot teremt. A Parlamentnek köszönhetően az elfogadhatatlan mesterséges intelligencia gyakorlatokat a jogszabály betiltja Európában, a munkavállalók és a polgárok jogai pedig védelmet élveznek. A mesterséges intelligencia hivatal hamarosan feláll, hogy támogassa a vállalatokat abban, hogy még a szabályok hatályba lépése előtt elkezdjék betartani azokat. Biztosítottuk, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének középpontjában az ember és az európai értékek álljanak."
Dragoş Tudorache (Renew, Románia) társjelentéstevő elmondta: „Az EU teljesített. A mesterséges intelligencia fogalmát összekapcsoltuk a társadalmaink alapját képező alapvető értékekkel. Sok munka vár azonban még ránk, amely túlmutat magán a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályon. A mesterséges intelligencia arra fog késztetni minket, hogy újragondoljuk a demokráciáink, oktatási modelljeink, munkaerőpiacaink és a hadviselés módjának középpontjában álló társadalmi szerződést. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a technológia köré épülő új kormányzási modell kiindulópontja. Most arra kell összpontosítanunk, hogy ezt a jogszabályt átültessük a gyakorlatba.”
A következő lépések
A rendeletet jogász-nyelvészi ellenőrzést követően várhatóan még a jogalkotási ciklus vége előtt (az úgynevezett helyesbítési eljárás keretében) elfogadja a Parlament. A jogszabály végleges szövegét még a Tanácsnak is hivatalosan támogatnia kell.
A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, a tagállamokban pedig a hatálybalépést követő 24 hónap elteltével a jogszabályt teljes egészében alkalmazni kell, kivéve a tiltott gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket 6 hónappal a hatálybalépést követően kell alkalmazni; a gyakorlati kódexeket (9 hónap); az általános modellekre vonatkozó szabályokat és irányítási rendszereket (12 hónap); valamint a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó követelményeket (36 hónap).
Várható következmények
Amint az Európai Unió Tanácsa is formálisan jóváhagyja az MI Rendeletet, az új uniós jogszabályt kihirdetik, és 20 nappal később hatályba is lép, azonban a legtöbb szabály két évvel később válik alkalmazandóvá. A világon ez az első átfogó, kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó jogszabály, amelynek célja többek között az MI biztonságos működésének elősegítése és az egyének alapvető jogainak védelme. A rendelet kockázati alapú szabályozást vezet be az mesterséges intelligencia rendszerekre, ami bizonyos típusú MI-rendszerek használatát meg is tiltja, valamint a magas kockázatú MI-megoldásokra szigorú szabályokat vezet be.
Az MI-rendelettel kapcsolatos szabályszegéseket az illetékes hatóság a GDPR-nál is szigorúbb bírsággal büntetheti. Ennek következtében a bírság bizonyos esetekben elérheti akár a 35 millió eurót, vagy a jogsértő szervezet előző pénzügyi évében elért teljes éves világpiaci forgalmának 7 százalékát kitevő összeget (attól függően, hogy melyik érték a magasabb a kettő közül).
„A mesterséges intelligencia rendszereket használó, illetve fejlesztő vállalkozásoknak érdemes időben elkezdeniük felmérni, hogy az MI rendelet milyen hatással lehet a működésükre. Összetettebb, magasabb kockázatú rendszerek esetében kiemelt fontosságú, hogy a társaság egy átfogó és hatékony stratégiát dolgozzon ki arra, hogy milyen eszközökkel és határidőkkel felel meg az új jogszabályi követelményeknek” – hangsúlyozta dr. Vári Csaba és dr. Gaál András, a Baker McKenzie Ügyvédi iroda szakértő ügyvédjei.
