A rétegtan szűk rétegei

AFP / PETER POWER

Ha valahonnan nem volt várható meglepetés, az a geológia egy szakterülete, a rétegtan. A múlt héten mégis meghökkenést keltett, hogy váratlanul megbukott egy többséginek tűnő és másfél évtizeden át alaposan megvitatott javaslat: mégsem számít új földtörténeti kornak az antropocén, azaz az emberi tevékenység által megváltoztatott természet kora. Pedig úgy volt, hogy nyáron, a dél-koreai Puszanban tartandó nemzetközi geológuskongresszuson véglegesítik az új besorolást. Egyelőre tehát az emberiség továbbra is a (4200 éve tartó) holocén korban él. Az antropocén kifejezés elsősorban egy kémiai Nobel-díjas, Paul Crutzen holland meteorológus, légkörkémikus nevéhez fűződik: más tudósokkal együtt kezdett írni róla két évtizeddel ezelőtt, főképp az ember által okozott klímaváltozásra utalva. (Crutzen azért kapott Nobel-díjat másokkal közösen, mert felfedezte, hogy káros gázok rombolják az ózonréteget.) A kifejezés azóta meghonosodott a környezetvédők, jogászok, társadalomtudósok, filozófusok munkáiban is. A nemzetközi Antropocén Munkacsoport is úgy látta, hogy új kort jelez az éghajlat és légkör megváltozása (a fosszilis tüzelőanyagok és az atomrobbantások miatt), a műtrágyából a talajba jutó anyagok hatása, a környezetet elárasztó műanyagok, valamint sok állat- és növényfaj kipusztulása. Több javaslat közül tavaly kiválasztották azt a jelképes „aranyszöget”, amelynek letűzése jelzi a korszakhatár azonosításának helyét. Ezt a helyet a kanadai Crawford-tóban találták meg, mert az ottani érintetlen üledékrétegekből jól kiolvashatóak a változások. A korszak kezdetét 1950 és 1954 közé tették, nem függetlenül az első légköri atomrobbantásoktól. Ez a teória bukott meg a Nemzetközi Rétegtani Bizottság egy magasabb szakmai fóruma, a Kvarter Albizottság vétójával (a kvarter a jelenlegi földtörténeti időszak, annak része a holocén kor, illetve lett volna része az antropocén is). Méghozzá meglepő többséggel, 12 nemmel 4 igen ellenében. Igaz, többen nem vettek részt vagy tartózkodtak, és felmerültek kifogások a szavazás módjával kapcsolatban is. A vétózók nem vitatják egyébként az antropocén létezését és jelentőségét, de nem kornak tartják, hanem – másik szakkifejezéssel – eseménynek. Ez sem lekicsinylés: korokon belüli esemény például egyes fajok tömeges kipusztulása, illetve megjelenése, vagy az is, amikor a Föld légköre megtelt oxigénnel. Az ellenérvek közé tartozik a korszakhatár vitatása is, mondván, az ipar és a mezőgazdaság természetátalakító hatása sokkal korábban kezdődött. Ami geológiai bizottságok berkein belül zajlik, aligha befolyásolja döntő mértékben azt, hogy az emberi környezetkárosítás hatásairól akár geológusok között, akár máshol tovább folyjon a vita. Maga Paul Crut­zen is attól tartott, ha hivatalossá teszik az antropocént, elcsendesül a polémia, mert a többség belenyugszik, hogy természetátalakító tevékenysége révén az ember geológiai tényezővé vált.