A juharfa termése, az a zöld szitakötő-szárnyra hasonlító képződmény a juharfák zöldellő levelei között nő. Amíg friss zöld, a kitüremkedése mentén szétnyitható, a ragacsos magház kettéválik, az orrnyergünkre ragasztva több lehetőségünk van: versenyezhetünk, kinek esik le hamarabb, vagy, hogy ki tud többet ráragasztani az orrára. Hasonló elfoglaltság, mint amikor a csenkesz szárát végighúzva ki kell találni, hogy az így képződő forma tyúk vagy kakas. 

Dolgok, amikről leszokik az ember bizonyos kor után, helyette a telefonját birizgálja, amíg vár a gyerekére az iskola előtt, szakkör után. Az okostelefon attól is okos, hogy nehéz túljárni az eszén. Erős késztetésnek kell ellenállni, hogy ne scrollozak szabad perceimben, azokban, amikor igazán foglalkozhatnék sokkal értelmesebb – és kevésbé agyromboló – tevékenységekkel. Például a juharfa termésével, amik csomókban lógnak az orrom előtt, amíg várok a gyerekemre. Elteszem a telefonom, letépek egy termést, szétnyitom a magházánál, ráragasztom az orromra. Senki nem néz hülyének a többi szülő közül, legtöbbjük a mobiljába temetkezik. Amikor kiér a lányom, megmutatom neki gyerekkorom egyik fontos unaloműzőjét.  

Digitális detox hardcore

Kihívás: leküzdeni a digitális függőséget, több figyelmet szentelni a külvilágnak, nem úgy legózni, hogy közben a három-négy különféle csetalkalmazást lessük. Digitális detoxnak is nevezik, vannak rá különféle diéták és módszerek. 

Az egyik hardcore formájára 2022-ben lettek figyelmesek az USA-ban, amikor mérhetővé vált a butamobilok iránti új, növekvő kereslet, méghozzá a bűvös Gen-Z felől és 2022-től folyamatosan cikkeznek a jelenségről. A New York Times egyik újságírója pedig elfogadta a kihívást, okostelefonját egy hónapra flip phone-ra, azaz kinyitható, de még nyomógombos telefonra cserélte, és beszámolt róla, hogy mennyivel tartalmasabb lett az élete. 

New Yorkban Luddite Club néven 15-17 éves fiatalok alapítottak egy offline tinédzser társulást, az köti össze őket, hogy nemet mondanak az okostelefonra, és mindenkinek flip phone-ja van. A Brooklyni könyvtár podcastjában tavaly májusban látogatták meg a gimisek alkotta klubot. 

Ők vígan élik az életüket Instalájkok nélkül, de az üzenetírás sokkal körülményesebb a touchscreen és a teljes mondatok kifejezésére is alkalmas emojik hiányában. A T9 alapfunkcióként bár jelent némi könnyítést a szokatlan pötyögésben, de még így is sokkal nehézkesebb, ezért a csetelés helyett rászoktak a telefonálásra, ami nem csupán abban segít, hogy ne nője ki magát végeláthatatlan üzenetfolyammá egy egyszerű kérdés. 

Az élőszavas beszélgetés személyességét nem tudja helyettesíteni egy jó GIF, bármennyire is vicces. Nem kell szóban azt sem jelezni, ha valamit ironikusan értünk, nincsenek sértődések egy szimpla pontból a szöveg végén. Sőt, lehetséges, hogy olyan információkhoz is hozzájutunk, amikhez írásban hiába is szeretnénk, és máshogy nyílik meg a vonal túlsó végén lévő személy.

Szülinapra butamobil: egy tinédzser álma

Zsombor is egy lehetne a Luddite Club tagjai közül, de ő Budapesten él. Május végén ünnepli 16. születésnapját, és szüleitől nyomógombos telefont kért ajándékba. Nem ez lesz az első telefonja, jelenleg egy Samsung Galaxy A23 típust használ, az első mobilját 12 évesen kapta meg, ez egy nyomógombos Nokia 105-ös volt. Waldorf általános iskolába járt, ahol máshogy állnak a mobileszközökhöz, mint a hagyományos tanrendű intézményekben: az iskolában egyáltalán nem használhatják, és 14 éves korig az otthoni használatot sem ajánlják, kivéve, ha indokolt, például ha egyedül járnak suliba. Ebben az esetben sem nézik jó szemmel, ha okostelefonnal látják el a szülők a gyereket. 

Zsombor ebben szocializálódott, neki inkább az furcsa, ahogy a korosztályának mindennapjait és szinte minden percét meghatározza az eszköz. Ahogy fogalmaz „sokkal szorosabb szociális kapcsolataim voltak a waldorfos iskolai közösségben”. Miután megkapta az okostelefont 13 évesen, szépen lassan magán is észrevette, hogy milyen károsan befolyásolja a mentális egészségét. „Nagyon könnyen rácsúszok, kimondhatom, hogy függő voltam tőle. Használat közben kiszakadtam önmagamból, azt se hallottam, ha a szomszédban ugat a kutya, miközben nagyon le is szívta az energiámat”. 

Szerinte az a legfeltűnőbb, hogy észrevétlenül gyorsan, és haszontalanul telnek el órák az okostelefont bámulva, „pedig nem tud annyit adni, mint amikor elmegyek biciklizni”. Zsombor egy rendkívül kellemetlen mellékhatását is észlelte magán: „védőbástyaként is funkcionált nálam, ha valamilyen sérelem ért, azonnal elkezdtem pörgetni”. Emellett szerencsés alkatnak tartja magát, hogy annyira nem húzzák be a játékok, mint a kortársait. „Most mindenki a Brawl Stars-szal játszik, fel se néznek az órán. Emlékszem még régen, ha unatkoztunk a suliban, azzal szórakoztunk, hogy hogyan veri vissza a fényt a karóránk óralapja”.

Nem bánja – bár nem is szereti, hogy időkorlátot állítottak be a szülei, „este 9 után automatikusan lezár a telefonom, de már annyira hozzászoktam, hogy nem is igénylem, hogy ennél későbbig mobilozhassak”. A digitális fogság nem csak őt zavarja, „az iskolában is beszélünk róla, mások is érzékelik, hogy káros, és már többen tartottak digitális detoxot”. Mégis számít arra, hogy furcsán néznek majd rá, ha nyomógombos mobilra vált.

A leendő álomtelefonnal kapcsolatban nincsenek nagy elvárásai: „tudjak vele telefonálni és üzenetet küldeni”, azt sem bánja, ha nem lesz rajta zenehallgatási lehetőség, ami neki nagyon fontos lenne: „van egy régi iPodom, majd azt használom”.  

Itthon azért az okosra esküsznek

Magyarországon még nem látni mérhető igényt a butamobilokra, a legtöbb nyomógombos telefon hirdetésében pedig a nagyszülőket célozzák, sokszor ezért nagyimobilként tüntetik fel a párezer forintos készülékeket. Ezekkel nem lehet díjnyertes fotókat készíteni, de arra alkalmasak, hogy azt a legfontosabb családtagokat pár gombnyomással elérje, és közben ne vegyen meg véletlenül az App Store-ból valamit, vagy egy óvatlan érintéssel ne hívjon fel egyszerre mindenkit a családi csoportból.

Komáromi Gábor, az XXLGSM értékesítési vezetője kérdésünkre elmondta, hogy náluk egyáltalán nincs kereslet a nyomógombos telefonokra, bár a kínálatukban megtalálható például egy új, dupla SIM-es verzió 14 ezer forintért. Ennek egyszerű, prózai oka van: azért elérhető, mert eddig nem adták el, és nem akarják kidobni a szemétbe. „Tapasztalataink szerint a magyar vásárlók minél okosabb telefont akarnak, most például mindenki az NFC funkciót keresi, hogy már a bankkártyát se kelljen elővenni vásárlásnál. De az okostelefonhoz nem minden esetben társul okos használó” – ecseteli Komáromi Gábor.

Megkérdeztük a Yettelt, hogy mit tapasztalnak butamobil-fronton. Szóvivőjük szerint az egyszerűbb telefon megfelelő eszköz lehet az idősebb korosztály egy bizonyos részének, mert nekik az a legfontosabb, hogy minél egyszerűbben kezelhető legyen. Továbbá jó választás lehet az egészen fiataloknak is, akik még csak ismerkednek a mobilhasználattal. A kizárólag hívásra alkalmas telefonon eladását illetően a saját statisztikák alapján az a trend rajzolódik ki, hogy évről-évre csökken az eladott nyomógombos készülékek mennyisége. Ettől függetlenül elérhető a náluk is ilyen készülék. 

„Mi úgy tapasztaljuk, hogy a mai fiatalok túlnyomó többségének elképzelhetetlen a mobiltelefon internet nélkül. Nekik az internetezés még sok esetben alapvetőbb, mint a telefonálás. A hosszú távú cél, hogy a mobiltelefonok széles körben 4G (VoLTE) képes és idővel Vowifi-támogatottak (voice over wifi, vagyis wifi hálózaton keresztüli hanghívás) legyenek, valamint, hogy idővel már a hanghívás is 5G-hálózaton keresztül érkezhessen” – válaszolt kérdésünkre a Yettel kommunikációs munkatársa.

A butamobil azonban világszerte  egyre menőbb. A redditen egy év alatt 30 ezerrel nőtt a dumphone közösség száma, 2024-ben már 48 ezres tábor érdeklődik az ezzel kapcsolatos bejegyzések iránt. Az év elején egy összefoglaló posztban például minden újdonságról beszámoltak az adminisztrátorok, ebből kiderült, hogy a butamobilra is telepíthetők applikációk, de a érintőképernyő hiányában sokkal bonyolultabb folyamat, amire viszont már külön szolgáltatócégek is specializálódtak. 

Van olyan lehetőség, hogy a smartphone-on korlátozzuk az applikációk számát, megakadályozva, hogy a készülék túlzottan elvonja figyelmünket, mégsem kell lemondani az életét megkönnyítő funkciókról. Vannak, akik kiválasztják azokat az alkalmazásokat, amik feltétlenül szükségesek mindennapjaikhoz, az összes többit letiltják, mások a képernyőidő szigorú korlátozásával próbálják diétára fogni digitális vágyaikat. 

De a legnagyobb hype-ja mégis a flip phone-nak van, a kihajtható nyomógombos telefonokból egészen új modellek is elérhetők.

A Heineken április 18-án a milánói divathéten mutatott be egy olyan modellt, amit a A Human Mobile Devices-szal és az amerikai üzletlánccal, a Bodegával karöltve hoztak létre. Ők nem a telefon „butaságára” helyezték a fókuszt, hanem elnevezték a világ első szándékosan unalmas telefonjának, azaz The Boring Phone-nak. Űgy tervezték, hogy az alapok meglegyenek, tehát telefonálni és üzeneteket küldeni lehet rajta, de semmit nem raktak hozzá, ami elterelheti a figyelmet: nem lehet vele letölteni social media appokat, így akár egy héten át is kibírja egyetlen töltéssel. Küllemében pedig az úgy nevezett “Newtro”, azaz “modernizált retró” irányzatot követik, tehát ez inspirálta a telefon 2000-es éveket megidéző átlátszó tokját és hologramos matricáit - áll a sajtóközleményükben. Kérdésünkre elmondták, hogy telefon először az Egyesült Királyságban lesz elérhető, majd később, az év folyamán más európai piacokra is érkezik – Magyarországon viszont sajnos nem tervezik a forgalmazását.

Egy Heineken által megrendelt kutatásból kiderült, hogy a figyelemért folytatott versenyt továbbra is az okostelefonok uralják: az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban az emberek 90%-a még egy szórakozással töltött este alatt is átlagosan hétszer csekkolja telefonját, és még a barátaikkal vagy családjukkal töltött idő során is pörgetik a híreket az okostelefonjukon. A beszélgetésekbe a legnagyobb arányban a social media csekkolása (62%) zavar be, de az emberek több mint egyharmada (36%) még a munkahelyi emailjeinek sem tud ellenállni. Tízből hárman pedig (30%) inkább a telefonos játékokat választják ahelyett, hogy a barátaikkal vagy családjukkal csevegnének. 

Mivel azonban a válaszadók több mint egyharmada (37%) elmondta, hogy a kelleténél gyakrabban néz rá a telefonjára, a tendencia kezd megfordulni: 32%-uk elismeri, hogy legszívesebben kikapcsolná a telefonját, amíg szórakozik. Minden ötödik ember (22%) már eleve kikapcsolja vagy otthon hagyja a telefonját a társasági események előtt, és további kétötödük (38%) azt állítja, hogy fontolóra venné ezt a megoldást.  

Nem engedi a vallásuk

Amerikában a Sunbeam F1 egy Missouri-i startup fejlesztése, 195 dollárért egy magasabb árkategóriát képvisel, de abszolút kóser. A digitális detox és a különböző korosztályok egyszerűbb igényei mellett ugyanis vallási okból is fontos lehet a lebutított telekommunikációs lehetőség. Így az ortodox zsidó közösség kifejezett célcsoportja azoknak a technológiáknak, melyek például shabbatkor a vallási korlátozások mellett is használhatók, a Sunbeam F1 pedig konkrétan egy vallási csoport, az úgy nevezett mennoniták fejlesztése. A csoport konzervatívabb gyülekezetei olyan egyszerű életvitelhez ragaszkodnak, amibe nem fér bele a tévé, a rádió és az internet.  

Híres és büszke butamobilosok

Vannak hírességek, akik ugyancsak elutasítják az okostelefont, miniszterelnökünk is híres butamobilos, de Justin Bieber, Elton John és Ed Sheeran is letette az smartphone-t, mert túlságosan elvonta figyelmüket. Utóbbi kettő például egymással is az erre a célra fenntartott tableten folytatja le szokásos havi Facetime-os cseverészését. 

„Túlságosan igénybe vett és elszomorított, amikor okostelefont kellett használnom” – nyilatkozta Ed Sheeren az 2022-es The Collectors Edition című podcastban. Állítása szerint már 2015-ben eldobta a smart verziót, és úgy emlékszik vissza erre a pillanatra: „mintha fellebbent volna rólam egy fátyol. Stresszelt, hogy ha kapok egy üzenetet, akkor kötelességem válaszolni, aztán jött azonnal a következő, aztán a csetelés” – mostanra átalakult a kommunikációs rutinja: „Pár naponta felnyitom a laptopom, megválaszolok tíz e-mailt és újra lecsukom, és élem az életem”. 

Justin Bieber ugyanerről az életérzésről 2021-ben a Billboard magazinnak nyilatkozott: „megtanultam meghúzni a határaimat, és hogy ne legyen az az érzésem, hogy mindenkinek tartozom valamivel”.