Talán egyedül a német hadsereg, a Bundeswehr standján nem foglalkoztak környezetvédelemmel a frankfurti autókiállításon. A száz kilométerenként legalább 40 liter gázolajat fogyasztó páncélozott monstrumok esetében nevetséges is lett volna ilyesmire hivatkozni. Nehéz másra gondolni, mint arra, hogy a bevallottan toborzóirodaként működő kiállító talán az autóipar leépítéstől rettegő munkavállalóit kívánta jó időben és jó helyen megszólítani.
Az autóipart roppant érzékenyen érintő gazdasági és pénzügyi válság időközben még több céget terelt az új útra: a világ szinte minden valamirevaló gyártója korábban elképzelhetetlen összeget fordít zöld kommunikációra. Minden cégnél akad legalább egy, de inkább több teljesen vagy legalább részben elektromos hajtású koncepcióautó – vagyis a megvalósítástól egyelőre távol álló modell. A hagyományos, belső égésű motorokkal felszerelt kocsijaikról ugyanakkor irtózatos teljesítményű és nyomatékú propaganda-hadjárattal sulykolják, hogy sokkal takarékosabbak, ezért környezetkímélőbbek, mint a konkurensekéi.
Hiába fogyaszt például az új Mercedes CLC sportkupé 1,6-os benzines erőforrása több mint 10 litert városban, és hiába vannak ennél sokkal takarékosabb motorok a versenytársaknál, mégis tagja lehet a blue efficiency (kék hatékonyság) sorozatnak. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a Volkswagen Bluemotionnek, a BMW Efficient Dynamicsnek, a Ford Econeticnek keresztelte kimondottan takarékosnak gondolt autóit. Ez persze nem feltétlenül jelent valóban alacsony fogyasztást: mint a Mercedes egyik sajtósa a HVG-nek elmondta, a blue efficiency védjegy csupán annak a sok apró fejlesztésnek a neve, amelyek révén néhány decivel, nagy autóknál esetleg 1-2 literrel kevesebbet fogyaszt a motor – ha az összehasonlítási alap az öt-tíz évvel ezelőtti hasonló modell.
Frankfurtban végletek között bóklászik az érdeklődő. Az indiai REVA (lásd Korai befogadás című interjúnkat) 2010-ben csatasorba álló elektromos autója havonta e-mailben értesíti majd a tulajdonost vezetési szokásairól, és tippeket ad a még kedvezőbb fogyasztás elérésére. A Saab, amely éppen hogy megmenekült a felszámolástól, új 9-5-ösében máris előállt egy mindössze 1,6 literes, ám 180 lóerős, kategóriájában mégis takarékosnak mondható motorral – ez szintén zöldülés ahhoz képest, hogy a svéd márka az utóbbi másfél évtizedben a motorok terén legfeljebb a bődületes fogyasztású bioetanolos erőforrásokkal újított. Közben a klasszikus luxusjárgányaikról ismert márkák szemérmetlenül igyekeznek meggyőzni a látogatót arról, hogy a nagy is lehet szép, mint például az Európában most bemutatott Porsche-limuzin, a majdnem ötméteres, ötajtós Panamera vagy mint a károsanyag-kibocsátás miatt szintén nem aggódó patinás brit márka, az Aston Martin 12 hengeres Rapide-ja, amelyből évente 2 ezer darabot terveznek gyártani. Ehhez képest szinte válságjelenségnek tekinthető, hogy a BMW-csoporthoz tartozó Rolls-Royce új modellje, a Ghost mindössze 5,4 méteres, éppen 44 centiméterrel rövidebb, mint a legutóbbi Phantom.
Simogathatja viszont az unatkozó milliomosok lelkét, hogy például a BMW előrukkolt a tűző nap fényét jobban visszaverő bőrkárpittal. Ez a legnagyobb kánikulában is (57 fok helyett) csupán 44 fokra hevül fel, óva és kímélve a luxusban kompromisszumot nem ismerő utasok ülepét. Az újítás feltehetőleg már az új divatszínekben is elérhető lesz, a frankfurti kiállítás ugyanis e tekintetben is változást hozott: a korábban sztárolt fehér helyett ma már világos kávébarna bőrfotelekben trendi vezetni a luxusautókat (mint a HVG megtudta, ilyen színű Rupert Stadler Audi-vezér saját sportkocsijának belső kárpitja is). Sajátos környezetbarátsággal pozicionálja magát a világ legelső hibrid luxussportkocsijaként hirdető 400 lóerős amerikai Fisker. Nem elég, hogy két elektromotorjával akár hat másodperc alatt eléri a 100 kilométeres sebességet; a csúcsfelszereltségű eco-chic modellben garantáltan semmilyen állati eredetű anyagot nem használtak fel, míg az olcsóbb verzióban még állati bőrből készül a kárpit.
A műszaki újításokban, környezettudatosságban lemaradozó cégeknek nem könnyű bekerülniük a hírekbe. A Bugatti például, bár a világ leggyorsabb szériagyártású kocsijaival büszkélkedhet, azzal a halvány szenzációval volt kénytelen házalni, hogy a 16,4 literes motorral felszerelt, ezer lóerős Veyron új, acélosan kék fényezést kapott. E limitált szériát találóan Sang Bleu (Kék Vér) néven hozzák forgalomba.
IZSÁK NORBERT / FRANKFURT
