- Főcím / szerzőségi közlés:
- The key to the future of the library catalog is openness / Anne-Lena Westrum
- Dokumentumtípus:
- cikk
- Forrásdokumentuma:
-
31. (2011) 3., p. 11-14.
- Nyelv:
- angol
- Címfordítás:
- A könyvtári katalógus jövőjének a kulcsa: a nyitottság
- Szerző / közreműködő:
- Westrum, Anne-Lena
- Név – tárgyi melléktétel:
- Deichmanske bibliotek (Oslo)
- Tárgyszó:
- Használó
Igény
Online katalógus
Városi könyvtár - Szabad tárgyszó:
- Norvégia
- Részadatbázis:
- KF 2011/4 4.7 3.3
- Tudományterület:
- Könyvtártudomány
- Lelőhely:
- Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár
- Raktári jelzet:
- P 2747
- Tartalmi kivonat:
-
Az Oslói Városi Könyvtár Pode projektjében azt kutatták, hogy a könyvtári metaadatokat hogyan lehet olyan új kontextusban megjeleníteni, hogy a katalógus jobban megfeleljen a használók igényeinek.
A legtöbb norvég közkönyvtárban a honlap az önkormányzat tartalomkezelő rendszerétől függ, az OPAC-ot pedig az integrált könyvtári rendszer szállítója biztosítja. A katalógus tehát (a családi ezüst) elkülönül a könyvtár weboldalától. Joggal kérdezheti a használó: míg az Amazonon keresek, mindig megtalálom, amit akarok és még valamivel többet is. Miért nem igaz ez a katalógusokra?
A Pode projekt keretében először elkészült egy útvonaltervező és zenei mashup, amelyekhez az adatokat a könyvtári katalógusból nyerték ki, majd kiegészítették más forrásból származó információkkal. Az útvonaltervező a GeoNames földrajzi neveire mutató csatolással információt keres az országról, a fővárosról, a hivatalos nyelvről, az időzónáról vagy a helyi valutáról. Ezen adatokat felhasználva további releváns adatok nyerhetők ki a katalógusból (nyelvkönyvek, útikönyvek, filmek, irodalmi művek). A zenei alkalmazás a Last.fm-en megjelenő ajánlásokkal gazdagítja a zenei katalógust. Egy előadóra való kereséssel a zenei albumok mellett DVD-k, zenei díjak, könyvek is megjelennek, sőt a Last.fm alapján a hasonló előadók listája is. A külső és a belső adatok közötti kapcsolatokkal a felhasználók több információhoz jutottak, így kedvezőbb tapasztalatokat szereztek az OPAC használata során.
A katalógusban néha a túl sok találat jelent problémát, amikor egy-egy népszerű szerzőnél a sok kiadás miatt az általa írt műveknek a sokszorosa jelenik meg. (Az Oslói Városi Könyvtár katalógusában Knut Hamsunre keresve közel 600 találat jelenik meg, pedig a szerző összesen csak 40 könyvet írt). Abból indultak ki, hogy amikor valaki egy könyvet keres, akkor jobban érdekli a cím, mint a kiadás. Erre a problémára az FRBR (Functional Requirements for Bibliographic Records = Bibliográfiai Rekordok Funkcionális Követelményei) modell jelentette a megoldást. A bibliográfiai rekordokat olyan klaszterekbe rendezték, amelyekben egy-egy mű (work) kifejezései (expression) voltak. Az FRBR-rel összekapcsolt rekordok csoportjait átkonvertálták RDF-be (Resource Description Framework = Forrásleíró Keretrendszer, a szemantikus web alapvető szintaxisa), így más szemantikus mashupokkal is összekapcsolhatók lettek a találatok. Az egyes műveket a DBpedia és a Project Gutenberg, a személyeket a DBpedia és a VIAF (Virtual International Authority File) vonatkozó tartalmaival linkelték össze. Ez életrajzi információk megjelenítését tette lehetővé, művek esetében pedig teljes szövegekre vonatkozó csatolások lettek készíthetők.Végül a többnyelvű könyvtár szépirodalmi gyűjteményét is átkonvertálták RDF-be, majd ezt a http://dewey.info adataival kapcsolták össze. A Dewey.info 11 nyelven kínál hozzáférést a Dewey-féle tizedes osztályozás felső három szintjéhez. Az alkalmazás így egy böngészhető bemenet a szépirodalmi gyűjteményhez, amelyben a használó a második és a harmadik szintre kattintva megtekintheti az adott tárgy alá besorolt témákat. A harmadik szinten lévő témára kattintva a rendszer egy keresést indít az adott Dewey számot tartalmazó rekordokra. A következő lépés az lesz, hogy a teljes katalógust átkonvertálják RDF-be. Remélhetőleg más fejlesztők is szívesen használják majd a Pode projekt adatait, hogy új és izgalmas alkalmazásokat hozzanak létre.
A katalógusok adatainak ez a felhasználása rámutatott a MARC formátum néhány gyengeségére. A MARC önmagában nem hordoz szemantikai tartalmat, minden programozási eljárást azzal kell kezdeni, hogy megértsük, hogy az adott katalógusban melyik mezőt mire használták. A könyvtárspecifikus formátumok miatt nem vagyunk képesek kilépni a saját kis világunkból, és így nem részesülhetünk a mások által elvégzett innovációk eredményeiből.
Egy biztos, mire 2017-re felépül az új Oslói Központi Könyvtár, addigra egyetlen honlapon lesz megtalálható a könyvtár valamennyi szolgáltatása.
- Könyvjelző:
- (HUMANUS)408352