Information outlook. – Washington (D.C.), 1997-

15. (2011) 1., p. 24-26.

A Föld lakóinak csak kevesebb mint 5%-a él az Egyesült Államokban, ám az összes börtönlakó majd 25%-a ebben az országban tölti büntetését – 2008-ban több mint 2,3 millióan.

Miután egy rab mögött becsukódik a börtönajtó, legtöbbször egy mindenféle rehabilitációs programot nélkülöző, zárt és ingerszegény világ részese lesz. Az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban és a skandináv államokban azonban már felismerték a rekreációs és tanulási célú olvasmányokhoz való hozzáférés fontosságát, és kidolgozták az ezt célzó könyvtári szolgáltatások szabványait és útmutatóit.

A börtönkönyvtár gondolata nem újdonság, Utahban már 1879-ben is működött. A cikk a büntetés-végrehajtási intézményekben nyújtott könyvtári szolgáltatások és a börtönkönyvtárosok szerepét hangsúlyozza. A megfelelő olvasmányok kézbeadásával, a tanulás segítésével ugyanis erősödhet a raboknak a tettek következményeit előre felmérni képes gondolkodása, ezáltal csökkenhet a visszaesések száma, nőhet a társadalomba történő sikeres visszailleszkedés esélye.

Massachusettsben például olyan programot indítottak, ahol az elítélteket próbaidőre bocsátják, ha részt vesznek egy szakember által irányított irodalmi szemináriumon. A gyakorlatot már más államok is átvették, és sok bíró is partner ebben.

A börtönkönyvtáros munkakörülményei természetesen különböznek a külvilági kollégákétól. Óvatosabban kell bánnia az információkkal (például, ha egy rab valakinek az elérhetőségét szeretné megtudni), ellenőriznie kell a könyvtár esetlegesen fegyverként alkalmazható felszerelési tárgyainak használatát, tudatában kell lennie, hogy a könyvek kiválóan alkalmasak titkos és tilos üzenetváltásra, fel kell készülnie rá, hogy bizonyos etnikumhoz tartozó, sajátos kulturális hátterű rabok nem képesek női alkalmazottat hatósági személyként elfogadni. Cenzúráznia kell a dokumentumokat, kivonva a forgalomból a börtön elöljárói által a biztonság és rend megzavarására alkalmasnak tartott irodalmat, és tudatában kell lennie annak is, hogy vannak rabok, akik bizalmába férkőzve megpróbálják kihasználni.

A börtönkönyvtárosság olyan kihívásokkal jár, melyekre a könyvtárosnak alaposan fel kell készülnie a könyvtárosképzés és a börtön alkalmazottai által nyújtott tréning során. Rátermettségre ahhoz is szükség van, hogy sikerüljön meggyőzni a fenntartókat és az adófizető polgárokat, hogy a börtönkönyvtárra fordított pénz megtérülő befektetés, kimutatható összefüggés van a könyvtárak által támogatott képzési programok és a visszaesők száma között.

(Fazokas Eszter)