humanus#422866(Ø) (<-) (->)
Főcím / szerzőségi közlés:
Library staff development : how book clubs can be more effective, and less expensive than traditional training / Sara D. Smith, Quinn Galbraith
Dokumentumtípus:
cikk
Forrásdokumentuma:
18. (2011) 2-3., p. 170-182.
Nyelv:
angol
Címfordítás:
A könyvklubok a könyvtárosok továbbképzésében
Megjegyzés(ek):
Bibliogr.
Szerző / közreműködő:
Smith, Sara D.
Galbraith, Quinn
Tárgyszó:
Egyetemi könyvtár
Gazdaságosság -könyvtárban
Olvasókör
Személyzet
Továbbképzés
Részadatbázis:
KF 2012/1 2.8 7.3
Tudományterület:
Könyvtártudomány
Lelőhely:
Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár
Raktári jelzet:
P 2580
Tartalmi kivonat:

A költségvetési megszorítások közepette hatékony és olcsó megoldásokra van szükség a szakmai továbbképzésben is. Egy amerikai egyetemi könyvtárban (Brigham Young University, Harold B. Lee Library, HBLL) a közkönyvtárakban (továbbá az iskolákban, könyvesboltokban, az interneten stb.) szokásos könyvklubok módszereinek meghonosításával kísérleteztek a továbbképzésben. Az eredeti könyvklubokban általában azonos olvasói kör találkozik, hogy különböző könyvekről beszélgessen. A HBLL-ben három különböző könyvklubot alakítottak, három szakirodalmi mű megtárgyalásához.

Az elsőben Steve Krug Don’t make me think. A common sense approach to web usability című művének elolvasására vállalkozott 28 könyvtári munkatárs és egyetemi oktató, akik információtechnológiai készségeiket kívánták fejleszteni (a könyv a webtervezésről és -használatról szól). Az utólagos felmérés megállapította, hogy a könyvklub révén sikerült nekik jobban feldolgozni, megjegyezni és hasznosítani a könyvben foglalt ismereteket, mint egy szokványos továbbképzés keretében. A kurzus hasznosságát a résztvevők tízes skálán 8,5-re értékelték. 96%-uk szívesen vállalkozna egy újabb könyvklubban való részvételre.

A második könyvklub témája egy vezetéssel és irányítással foglalkozó könyv volt (Patrick Lencioni: Death by meeting), amely azzal foglalkozik, milyen módszerekkel lehet a felesleges és unalmas szakmai megbeszéléseket hasznossá tenni. Két kisebb csoport alakult. Hat hónappal a képzés után végeztek egy felmérést, amely kiderítette, hogy a résztvevők sikeresen alkalmazzák a tanult módszereket. Ötös skálán 54%-uk négyesre, 15%-uk ötösre értékelte a könyvklub hasznosságát, és minden szempontból jobbnak találta a könyvklub módszert a hagyományos, tantermi továbbképzéseknél. Az értékelés szempontjai a következők voltak: élvezetes tanulás, aktív részvétel, a megértés megkönnyítése, megjegyzés (bevésés). Még azok is lelkesen nyilatkoztak róla, akik maguk nem vezetőként dolgoznak, de a képzéstől ösztönzést kaptak arra, hogy szükség esetén maguk is levezessenek értekezleteket.

A harmadik könyvklub Daniel Goleman Emotional intelligence című könyvét tárgyalta. Itt olyan munkatársak vettek részt, akik a használóképzésben dolgoznak, ők maguk választották ki a művet is. A csoport két részre oszlott, az egyikbe azok kerültek, akik egyébként is rendszeresen összetalálkoztak, hogy szakcikkeket megbeszéljenek, a másikba különböző részlegek munkatársai és oktatók. A könyvklub hasznosságát a két csoport hasonlóan ítélte meg (ötös skálán 3,7-esnek és 3,6-esnek). Mindannyian jobban kedvelték ezt a formát a hagyományos továbbképzéseknél. Néhányan magát a könyvet nehezen olvashatónak találták ugyan, de még ők is szívesen jártak a könyvklub összejöveteleire.

A könyvklubok hatékony működésének tényezőiről sokan publikáltak. A szakirodalom és saját tapasztalataik alapján a HBLL a következő három tényezőben látja a siker titkát: a csoport által irányított tanulás, sokszínűség, informális légkör. A csoport által irányított tanulás lényegében azt jelenti, hogy a csoport rugalmasan alkalmazkodik a tagok igényeihez. A tagok saját maguk és a többi csoporttag tanáraiként működnek, egymástól tanulnak. A moderátor teendőit felváltva látják el, így mindenkinek jut feladat. A könyvklub munkájának irányítói eközben egyfajta vezetői tréningen is átesnek. A könyvklubban sokféle korú, személyiségű, hátterű és sokféle tapasztalattal rendelkező ember (például könyvtárosok és oktatók) találkozik. Ez a sokféleség tartalmas beszélgetésekhez és vitákhoz vezethet.

A szakmai továbbképzésnek ez a módszere nem csak élvezetes, hanem költséghatékony is. A webes szemináriumoknál (100-300 USD) és a külső tanárok alkalmazásánál (2000-4000 USD) jóval olcsóbb, szinte csak a tárgyalt dokumentumok beszerzésének költségeibe kerül. A módszer egyszerű, bármekkora könyvtárban használható; a HBLL munkatársai mindenkinek jó szívvel ajánlják. Amire gondolni kell: előzetes és utólagos felmérések és értékelés, a megfelelő olvasni való kiválasztása, továbbá a részvétel önkéntessége.


Könyvjelző:
(HUMANUS)422866
[debug][nolayout][notheme]
[serial: 1][stamp: 1717903933657 ms]
elapsed 9 ms