LIBER quarterly. – Munich, 1998-

21. (2012) 2.

2010 őszén a Tritonia egyetemi könyvtár elindított egy e-könyv olvasó projektet, arra keresve a választ, hogy a tanárok és diákok milyen formában tudják használni ezeket az eszközöket a tanulásban, tanításban. A Tritonia összesen 12 ezer hallgatót kiszolgáló öt finn egyetem közös könyvtára.

A projektben öt különböző egyetemi kurzusban kísérleteztek a diákok Amazon Kindle eszközökkel 2010 szeptembere és 2011 májusa között. Az eszközt a könnyű kezelhetőség, a sokféle funkció és a megfizethető ár miatt választották. Olyan speciális kurzusok keretében kísérleteztek, amelyekben a tanárok maguk választhatták ki a kötelező olvasmányokat. A diákok kölcsönbe kapták az e- könyv olvasókat. A tanár feladata volt, hogy megpróbálja bevonni a tanulási folyamatba az eszközt. A diákok a kísérlet előtt és után is kitöltöttek egy-egy kérdőívet. Az elsőben a tanulási szokásaikról, általában az új technológiához való viszonyulásukról és a technikai eszközök használatában való jártasságukról kérdezték őket, a másodikban az elvégzett kurzusról, valamint az eszközről szerzett tapasztalataikról. Ezenkívül három oktatóval is készítettek mélyinterjút, hogy még differenciáltabb képet kapjanak a diákok reakcióiról és az oktatók hozzáállásáról.

Az első felmérésben a résztvevők 89, a másodikban csupán 56%-a vett részt. A 15 tanárból 10 töltötte ki a kérdőívet. Az új technológiákra mind a tanárok, mind a diákok nyitottak, a diákok 28, a tanárok 40%-a vallotta, hogy nagyon érdeklődő, elsők között próbálja ki az újdonságokat. A hallgatók 59, a tanárok 50%-a állította, hogy barátok javaslatára szokta kipróbálni az új eszközöket, míg csupán a maradék 13, illetve 10% nyilatkozta, hogy csak a jól bevált dolgokat próbálja ki. Azt a válaszlehetőséget, hogy „általában a hagyományos utak a legjobbak” senki nem választotta.

Az eszközről a jellemző vélemény, hogy nem olyan vonzó, mint például az iPad, a színek hiánya, az egyszerű gombokra épülő navigálás és a szerény internetezési lehetőség miatt. A diákok 15, az oktatók 10%-a nagyon elégedett; előbbiek 35, utóbbiak 50%-a meglehetősen elégedett volt az e-könyv olvasóval. A hallgatók 40, a tanárok 30%-a állította magáról, hogy semleges a viszonyulása a Kindle-hez. Csupán a válaszadó diákok 5%-a volt nagyon elégedetlen (ezt egyetlen tanár sem állította). 5 illetve 10% nyilatkozta, hogy nem volt elég ideje az eszköz használatára. Legtöbben az érintőképernyőt, a színeket, az internetezési lehetőséget és a valódi oldalszámokat hiányolta. A PDF formátum támogatottságának nehézkessége elsősorban a tanároknak jelentett problémát. Előnyként a hordozhatóságot, a szöveg könnyű olvashatóságát és az akkumulátor hosszú élettartamát említették.

A kísérleti projekt eredményei a kicsi és homogén minta miatt nem általánosíthatók, ezért a folytatását tervezik. Az eredmények azt mutatják, hogy – bár a résztvevők egybehangzó véleménye szerint ez a jövő technológiája – maga az eszköz is fejlesztésre szorul, hogy az oktatásban igazán hasznos legyen (internetkapcsolat, böngészés, PDF támogatás). Az oktatóknak viszonylag kevés ötletük volt arra, hogy miként használhatják a Kindle-t a tanulási folyamat támogatására. A rendelkezésükre álló idő (kb. egy hónap) valószínűleg kevés volt ehhez. A jövő könyvtáráról szóló elképzelések szerint a használók távolról is képesek lesznek letölteni a saját olvasójukra a tartalmakat. Ehhez egyelőre nem valósították meg, hogy a könyvtár e-könyv gyűjteménye minden e-könyv olvasóval kompatibilis legyen. A projekt végén megállapították, hogy az egyetemi könyvtárak képesek lehetnek támogatni az oktatást azzal, hogy eszközöket bocsátanak rendelkezésre, hozzájárulva ahhoz, hogy az oktatók új technológiákat használjanak, és ötleteket merítsenek.

(Tóth Máté)