Public services quarterly. – Binghamton (N.Y.), 2002-

7. (2011) 3/4., p. 111-124.

A Kaliforniai Állami Egyetem Irvine-ben lévő campusának könyvtári rendszerében vizsgálatot kezdtek az okostelefonok által is olvasható QR-kódokkal. (A QR-kód vagy mobilkód valójában kétdimenziós vonalkód, az első verziót a japán Denso Wave cég fejlesztette ki 1994-ben, de azóta már szabad licencű változata is van). Használata még Amerikában is viszonylag új, speciális olvasókészülék kell hozzá, bár egyes vonalkódolvasók is képesek lehetnek az olvasásukra.

A QR-kódok alkalmasak rá, hogy szöveget, SMS-eket és weblinkeket foglaljanak magukban. A cikk említi az AR (Augmented Reality) kódot is, amely a fizikai világunkat hanggal, grafikával, olykor GPS-adatokkal egészíti ki. Ebben az értelemben a QR mintegy kapocs a fizikai és az online világ között. Irvine-ben arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan lehetne jobban kiszolgálni az okostelefonnal rendelkező használókat.

A könyvtár munkacsoportot alakított az ET (Emerging Technologies, új technológiák) alkalmazási lehetőségeinek felmérésére. Az ET-team évente fejlesztési tanulmányban foglalja össze a következő esztendőben elérendő célokat, a QR-kódokkal kapcsolatos munka 2010/11-ben volt a fókuszban. Ebben részt vett egy állományfelelős, egy grafikus, két szakreferens és egy projektmenedzser. Az első fázis után egy webprogramozó és újabb két szakreferens is csatlakozott a munkacsoporthoz.

A könyvtár a Google Analytics segítségével követte nyomon az online forgalmat. A 2011. április 18-tól május 18-ig terjedő időszakban 3150 mobil használatot regisztráltak.

Elveket dolgoztak ki a kiválasztott állományrészeknél kihelyezendő plakátokkal kapcsolatban (ezek a feliratok ismertették a kódok használatát, válaszoltak a feltételezett kérdésekre). A két terület a vizuális művészetek és a matematika voltak. Az elsőben a kóddal be lehetett hívni a kongresszusi könyvtári jelzeteknek a szakterületet érintő felosztását, a matematikai részlegben pedig a Springer kiadó e-könyveinek listáját lehetett megjeleníteni.

A kódokat különféle fórumokon népszerűsítették, a plakátokon rajta volt a könyvtári weboldalhoz vezető, mobiltelefonra optimalizált nagyméretű QR-kód. Ezeket a plakátokat a tárlókon és a liftekben is kifüggesztették. A kódokat a könyvtár Facebook oldalára is feltették, és azokat a könyvtárismertető foglalkozásokon is tárgyalták.

A projekt értékelése során különféle lehetőségeket vettek számításba, például a könyvtári visszajelzések oldalának elemzését a Google Analytics segítségével.

Az előzetes kutatás végén az eredmények bátorítóak voltak. A második fázisra a programozó kialakított egy kódadatbázist, amelynek segítségével a campuson kívüli forgalom is egy doménen keresztül bonyolódik, s így számlálhatóvá vált. Az ET-team összeállított egy témaköri kalauzt a QR-kódokra, meghatározásokkal és magyarázatokkal. A könyvespolcokon (a polcok végénél) részletes tájékoztatókat helyeztek el, ahol az QR-kódok az e-könyvekre és folyóiratokra mutattak

A QR-kódokkal kapcsolatos projekt alapján több stratégiai elv körvonalazódott:

– olyan QR linkeket kell alkalmazni, amelyek a hozzáférés helyén jelentkező igényeket elégítik ki;

– nem kell az egész könyvtárat QR-kódokkal beborítani, mert ez megszokottá és unalmassá teszi őket;

– a hagyományos és az elektronikus anyagokat lehetőleg mobiltelefonra optimalizálva kell összekapcsolni;

– minden felhasznált dokumentumtípust és minden QR-kódot tesztelni kell, mielőtt elkezdjük használni őket;

– a QR-kód mellett hagyományos linkeket is ajánlatos alkalmazni (és ezek legyenek rövidítettek), hogy QR leolvasó nélkül is boldogulni lehessen.

A menet közben felfedezett problémákat összegyűjtötték, de ezekkel a projekt ideje alatt nem volt energiájuk foglalkozni. Kiderült, hogy a lazább megközelítés nem hozott megfelelő használói visszajelzést, ezeket a jövőben szisztematikusabban kívánják összegyűjteni. A kommunikációs csatorna összpontosítása révén jól tudták követni az adatforgalmat, de még nem világos, hogy maguk a használók mennyit kaptak az új szolgáltatástól, és mennyire csak az újdonság varázsa miatt használták. A kísérleti fázis azonban mindenképpen eredményesnek bizonyult, amely alapján előbbre léphetnek.

(Mándy Gábor)