BuB : Forum Bibliothek und Information. – Bad Honnef, 2001-

68. (2016) 10., p. 572-577.

A holland könyvtárügy aktuális helyzetét a FOBID szakmai érdekvédelmi ernyőszervezet elnöke mutatja be.

A holland felsőoktatásban 2001 és 2015 között 19 500 euróról 14 300 euróra csökkent az egy hallgatóra jutó állami támogatás. Ma az alkalmazottak 40%-a részmunkaidőben dolgozik. Az egyetemi könyvtárakban egyre jellemzőbb a centralizálás. Vegyes költségvetéssel dolgoznak: az intézmények fenntartásáról a kormányzat gondoskodik, a források beszerzéséről pedig maga az intézmény. Az egyetemi könyvtárak együttműködési köre (UKB) az információs infrastruktúra, a metaadatok szabványosítása és a munkatársak képzése területén tevékenykedik. 2011–2015-re szóló stratégiai tervük témája: „A felsőoktatási könyvtárak útja a felhőbe”. Közös katalogizálást folytatnak, a dokumentumforgalmazásban az OCLC WorldShare platformjához csatlakoztak, szerződést kötöttek nemzetközi repozitóriumokkal. Aktívan támogatják a nyílt hozzáférési kezdeményezést, ők maguk az arany utat választották.

A felsőoktatási integrációt követően 40 felsőoktatási könyvtár működik, közülük 32-en tagjai az SHB együttműködésnek. A szerveződés 2015-től 2018-ig szóló stratégiai tervében fő célul a képző- és kutatási intézményekkel való értékes partneri együttműködést tűzték ki. Ennek egyik megvalósulása a felsőoktatási tudásbank, amely 39 ezer publikációt tesz elérhetővé nyílt hozzáféréssel.

A nemzeti könyvtár önkéntes alapon kapja a kötelespéldányokat, a nyomtatott kiadványok központi letéti helye. Az elektronikus folyóiratok nemzetközi könyvtárát is működteti. 2015-től jogszabályban kapta feladatául a közkönyvtári rendszer irányítását. 2015 és 2018 közötti stratégiai terve a „Hálózatunk erőssége” címet viseli. Új szolgáltatása a Delpher (www.delpher.nl), amely a teljes szövegű hozzáférés országos infrastruktúráját biztosítja az amszterdami, leideni, utrechti és groningeni egyetemi könyvtárral, valamint a Királyi Holland Tudományos Akadémia Meertens-intézetével együttműködve. 2018-ra az 1940-től megjelent holland nyelvű publikációk 90%-át szeretnék digitális formátumban rendelkezésre bocsátani.

A közkönyvtári rendszer 156 könyvtári hálózatból (2000-ben ezek száma 542 volt) és 9 megyei könyvtárból, összesen 1000 szolgáltatóhelyből áll. A beiratkozott olvasók száma 3, 8 millió. 73 millió a kölcsönzött dokumentumok száma, 243 ezer olvasónak van e-könyves elérési regisztrációja. A közkönyvtári bevételek 15–19%-a a beiratkozási díjakból származik. A közkönyvtári törvény (1975) háromszintű könyvtári rendszert vezetett be, a könyvtárak használata 18 éves korig ingyenes. A közkönyvtárak a 80-as években kerültek a települések fenntartásába. A 2015. évi új könyvtári törvény az országos könyvtári hálózat különböző szereplőinek szerepkörét határozza meg.

A közkönyvtárak a települések legfontosabb találkozási helyei. A könyveket és egyéb dokumentumokat tematikus csoportokban, borítójukkal kifelé helyezik el. Info-kávéház, játszóhely és barkácslabor várja a látogatókat. Más intézményekkel együttműködve különböző rendezvényeknek is rendszeresen teret adnak. Egy-egy könyvtár kezdeményezéséből gyakran születnek országos programok, például az olvasásra neveléssel és a digitális kompetenciák terjesztésével összefüggésben. A közkönyvtárak biztosítják az iskolai tanulók számára is a könyvtári ellátást. Különös figyelmet fordítanak a látássérültekre és a vakokra.

A Közkönyvtárak Egyesülése (VOB), amely 1908-ban alakult, az intézményeket tömörítő érdekvédelmi szervezet. Kiemelten foglalkozik az egész ország könyvtáraiban érvényes olvasójegy, a konzorciumok, az információs infrastruktúra és a digitális tartalmak kérdéseivel.

Az információs szakembereket a KNVI (Koninklijke Nederlandse Vereniging van Informatieprofessionals) tömöríti. Jelenleg a felsőoktatásban nincs könyvtárosképzés, ennek a helyébe a könyv- és médiaszak lépett. Vizsgálják, hogy a könyvtári munkához milyen kompetenciákra van szükség, és igyekeznek betölteni a közeljövőben nyugdíjazás miatt megüresedő álláshelyeket. A sokféle könyvtári funkció és a multikulturális környezet miatt más szakmák képviselőire is szükség van a könyvtárakban.

(Hegyközi Ilona)