BuB : Forum Bibliothek und Information. – Bad Honnef, 2001-

68. (2016) 10., p. 583-587.

2015 nyarától elsősorban szíriai menekültek érkeztek az országba. A hollandok nem voltak olyan befogadók, mint a németek. Az állam elsősorban az önkormányzatoknál támogatta magasabb költségvetéssel a menekültek integrációját. A kérelmeket átlagosan másfél év alatt bírálják el.

A 17 millió lakosú Hollandiában a közkönyvtárak elismert társadalmi, pedagógiai és kulturális intézmények jelentős költségvetéssel (600 millió euró/év), évi négymillió olvasóval és 100 milliós kölcsönzéssel. Az új törvény öt feladatot jelölt ki számukra: 1) a tudáshoz és az információkhoz való hozzáférés biztosítását, 2) képzési és továbbképzési programok kínálatát 3) az olvasásfejlesztés és az irodalom népszerűsítését, 4) a kultúra és a művészet megszerettetését, 5) helyiségek biztosítását a közösség számára.

A 156 könyvtárból és 800 fiókból álló hálózat alkalmas volt arra is, hogy a menedékkérők integrációját segítse abban az időszakban, amikor még nem élhetnek hivatalos képzési lehetőségekkel, mert kérelmüket még nem bírálták el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közkönyvtár

- olyan programokat kínál, melyek az alapkészségeket fejlesztik, és az önállóságot erősítik,

- megfelelő állománnyal bír (több nyelven, valamint az önképzést biztosító tananyaggal is rendelkezik),

- lehetőséget nyújt a kapcsolatteremtésre és párbeszédre, hogy segítse a beilleszkedést, és pozitív benyomásokat szerezzen a helyi közösség a menedékkérőkről.

A könyvtárak menedékkérőket segítő sokrétű munkája több csoportba is sorolható.

I. Találkozások révén a beilleszkedést segítő kezdeményezések

Lelystad városi könyvtára találkozóhelyet teremtett az újonnan érkezett és a már régóta ott élők számára (Stamakerij). Oosterhoutban Új vagyok Hollandiában címmel szerveztek projektet. Több könyvtár olyan rendezvényeket tartott, melyeken a menekülés okaira derült fény (A mögöttes történet). Tilburgban fényképezőgépet adtak a menedékkérőknek, hogy örökítsék meg a várost, és fűzzenek megjegyzéseket a képekhez (Kép és történet), illetve szövőszakkört szerveztek nők számára. Utrechtben a menekültek önkéntes munkáját próbálták megszervezni.

II. Célcsoportokra vonatkozó kezdeményezések

Nijmegenben egy átmeneti táborban könyvtári szolgáltatást nyújtanak (arab és angol nyelvű könyvek, képes albumok stb.), de a mozgókönyvtári szolgáltatásokat is erre a célra mozgósították.

III. Kapcsolatteremtés és nyelvtanulás

A nyelvi barátok programban főiskolások segítik a nyelvtanulást gyermekek és családjaik körében. A felolvasó-expressz keretében önkéntesek olvasnak fel meséket. Hengelo könyvtára internetes logopédia-tréninget kínál, de van a könyvtárakban nyelvi kávézó, ahol a felnőttek hollandul tanulhatnak. Zuid-Kennemerlandban esti énekre van lehetőség a könyvtárban, de működik sok helyen heti rendszerességgel a menedékkérők olvasóklubja is.

IV. Az alapkészségeket fejlesztő és az önállóságot erősítő programok. (A Tilburgi Városi Könyvtár 2015/2016-ban a fiatal menekülteknek városnéző sétákat és könyvtárvezetéseket szervezett, míg a kisgyermekeknek mesefelolvasásokat tartott.)

(Murányi Lajos)