Computers in libraries. – Westport (Calif.), 1989-

38. (2018) 1., p. 26-30.

A mesterséges intelligencia és annak hatása az emberiségre gyakori téma a médiában. Emellett számos tudományterület reflektál az ezzel kapcsolatos lehetséges jövőbeli változásokra, ilyen például az orvostudomány és a jog. E szakmák már kénytelenek voltak elismerni azt, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztatja a képzéseket, és csökkenti majd a szükséges munkatársak számát. Furcsa módon úgy tűnik, hogy pont a könyvtáros szakma foglalkozik a témával a legkevesebbet, pedig szinte folyamatosan információkkal dolgozunk, így a mesterséges intelligencia a mi munkánkra is nagy hatással lesz majd. Ezt a passzivitást és általánosságban a témával kapcsolatos attitűdöt kívánták felmérni a Kennesaw Állami Egyetem munkatársai.

A 10 kérdésből álló kérdőívet a könyvtárosok szakmai levelezőlistáin osztották meg, 2017 májusa és júniusa között volt elérhető. A felmérést 341 felsőoktatási könyvtáros töltötte ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a könyvtárosok közel fele (56,3%) gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia komoly hatást gyakorol majd a szakmánkra; 31,7% szerint lesz ugyan hatása, de nem jelentős; 12% szerint pedig nem is okoz majd változásokat.

Az arra a kérdésre adott válaszok, hogy mely részterületeket változtatja majd meg a mesterséges intelligencia, összecsengtek a szakirodalomban találtakkal: a többség a virtuális szolgáltatásokat, a tájékoztatást és a katalogizálást említette.

A kérdőív összeállítói a mesterséges intelligenciát megtestesítő példaként Watsont, az IBM világhírre szert tett, kérdések megválaszolására kifejlesztett termékét hozták fel. A válaszadókat megkérdezték azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak, mekkora az esély arra, hogy a következő 2, 10 és 30 évben Watson és a hozzá hasonló szuperszámítógépek megjelenjenek a könyvtári használatban. A többség szerint erre csak 30 év múlva lesz magas, 90%-os esély. Egy korábbi kutatás azonban azt vetíti előre, hogy ez a folyamat már 4-5 éven belül lezajlik majd; a mesterséges intelligencia enyhíteni fogja a könyvtárosok terheit és időt szabadít majd fel olyan feladatok javára, mint a tanítás és a kutatás-fejlesztés.

A válaszadók közel fele (45,4%) azt gondolja, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése semmilyen hatással nem lesz majd a könyvtárosok foglalkoztatására, 18,7% szerint pedig még nőni is fog emiatt a szakképzett munkaerőre való igény. 77% azt nyilatkozta, hogy a szuperkomputerek nem lesznek képesek helyettesíteni a könyvtárosokat. Ugyanakkor látszik az is, hogy a válaszadók nem rendelkeznek kellő mennyiségű ismerettel ebben a témakörben: 77% semmilyen szakcikket sem olvasott a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, így például a Xiaotu nevű kínai könyvtári robotot sem ismerik. Ez jelentős különbség a jogászokhoz és az orvosokhoz képest, akik szerint ugyan a mesterséges intelligenciát mint eszközt az akadályok legyőzésére kell használni, de a humán erőforrást pótló robotok jelenlétével is tisztában vannak. A válaszok alapján a könyvtárosok mindössze 47,4%-át érdekelné egy olyan workshop, ahol többet tudna meg a témáról.

A technológia gyors ütemű fejlődése miatt a kutatást 3 év múlva érdemes lenne újra lefuttatni, hogy a mesterséges intelligenciához való viszony alakulása mérhető legyen. A kutatók megállapításai szerint a könyvtárosok jelenleg túlságosan is passzívak és magabiztosak ebben a témában, s annak ellenére dugják a homokba a fejüket, hogy a számítógépes fejlesztések valamennyiük hétköznapi munkáját meghatározzák. Talán most érkezett el az ideje annak, hogy példát vegyünk a jogi és egészségügyi szakemberekről, és hozzájuk hasonlóan kezdjünk el komolyan foglalkozni a kérdéssel. A mesterséges intelligenciában lehetőséget és eszközt kell látnunk, így az nem válhat a létünket fenyegető technológiává.

(Jávorka Brigitta)