Dialog mit Bibliotheken. – Frankfurt am Main, 1989-

30. (2018) 1., p. 11-16.

A Potsdami Főiskola (FHP) Urban Complexity Lab műhelyének kutatói és a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) munkatársai használók bevonásával egy kilenc hónapig tartó közös projektbe fogtak, amelynek eredményeképpen DNBVIS néven létrehozták egy kísérleti katalógusinterfész prototípusát. (Megtekinthető: https://dnbvis.fh-potsdam.de/.) A cél az volt, hogy a grafikus használói interfészeket újszerűen alkalmazzák a könyvtári bibliográfiai adatállományok innovatív szolgáltatása érdekében. A kutatások a keresés és a megjelenítés integrálására irányultak, és arra, hogy a keresésbe való vizuális belépés milyen további feltárási lehetőségeket nyithat meg.

A DNBVIS három fazettát tartalmaz (idő, témák, személyek). A kezdőképernyő egy teljes idővonal mellett a húsz leggyakoribb témát és személynevet kínálja fel. Az egyes fazettákra vonatkozó információk vizualizálva jelennek meg; az interaktív keresés eredményei is ugyanitt, a lap alján férhetők hozzá. Az idő fazettáját tekintve egy idővonalon csúszka segítségével választhatjuk ki a megjelenési évek keresett tartományát. A témák fazettájánál a tárgyszavakat, témacsoportokat és a Dewey-féle Tizedes Osztályozást vették figyelembe; a témák csempés elrendezésben, „kibontva” pedig hálóként vannak ábrázolva, ahol az egyes fogalmak együttes előfordulását az összekötő vonalak vastagsága jelzi. A személyi fazettánál a legtöbbet szereplő nevek szófelhőben szerepelnek, az előfordulás gyakorisága pedig a betűmérettel arányos. A személyek és témák, illetve azok egyes elemei további szűrőként is kiválaszthatók. A keresési eredményeknél a tételek minimális adatokkal jelennek meg; a felsorolt művekre kattintva megnyílik egy részletesebb adatokat tartalmazó felület, a DNB katalógusához vezető linkkel.

A munka során a projekt első fázisában megvizsgálták a DNB állományát, annak összetételét, feltártságát és a használók igényeit. A használókat megfigyelték keresés közben, és kérték, hogy tegyenek javaslatokat, a DNB munkatársaival pedig félig strukturált interjúkat készítettek. A szakembereket arról kérdezték, hogyan tudja egy adatvizualizációval gazdagított katalógusinterfész megjeleníteni a DNB átfogó és sokrétű állományát. A katalógusban való keresést főleg akkor vélték eredményesnek, ha már előre megvannak az elképzelések a releváns találatokról, és ehhez meg tudjuk adni a célravezető keresőfogalmakat. A keresési eredmények esetenként azért irrelevánsak, mert a DNB hatalmas állománnyal rendelkezik, és a feltárás minősége nem egyenletes.

A DNB munkatársai, az FHP hallgatói és a külső közreműködők számára szemináriumokat is tartottak. Tematikájuk a következő volt: 1. áttekintés az állományról, belépés; 2. téma szerinti keresés; 3. személyre vonatkozó keresés; 4. idővel kapcsolatos és témára vonatkozó fejlesztések. Ezekkel a kérdéskörökkel 3-4 fős csoportok foglalkoztak. Különböző segédanyagokat felhasználva igen sokféle vizuális és szöveges vázlatot készítettek. Nagy hangsúlyt kapott annak a megvitatása, hogy lehet kezelni a hatalmas adatmennyiséget, valamint hogyan teremthető egyensúly az áttekintő és a részletes megjelenítés között.

Az elemzések után az alábbi célokat tűzték ki a portál kialakításához:

– többféle használati módot kell lehetővé tenni (egységes interfészről kezdeményezve, váltási lehetőséggel az áttekintő és a részletes ábrázolás között);

– a megjelenítést és a keresést integrálni kell (a vizualizálás adjon lehetőséget az állomány további feltárására, az összekapcsolásra, a keresőkérdések finomítására és adaptálására, továbbá maradjon meg a szöveges keresés, de kiegészítve a vizuális lehetőségekkel);

– a funkciókat és a fazettákat egyszerűsíteni kell (ez a bibliográfiai adatok belső struktúrájára is vonatkozik; elsősorban a használók nagy része számára releváns adatok jelenjenek meg; a tartalmi feltáróeszközöket össze kell kapcsolni).

A vizuális interfész koncepcióját két, könyvtári szakértőkből és laikusokból álló fókuszcsoport, majd az FHP vizualizációs és interakciós szakemberei vitatták meg. Összességében jónak ítélték: főként akkor vélték hasznosnak, amikor új témák feldolgozásáról és általános keresésekről van szó. Már ismert címek céltudatos keresésére az interfész kevésbé alkalmas.

A három fazetta vizualizációja jól sikerült, a megjelenítés informatív és érthető, az interakció viszont még fejlesztendő. A jövőbeli tervezés során nem szabad az interfészt további szempontok szerepeltetésével túlterhelni, egyszerűségre kell törekedni.

(Hegyközi Ilona)