The electronic library : the international journal for minicomputer, microcomputer, and software applications in libraries. – Oxford, 1983 -

37. (2019) 2., p. 255-262.

2016-ban a közkönyvtárak több mint 90%-a kínált e-könyveket olvasóinak. Az e-dokumentumok megjelenése lehetővé teszi a használati adatok objektív elemzését és az ún. tsundoku, a „beszerzett, de nem olvasott könyvek” jelenségének kutatását. Hasonló vizsgálat nem végezhető a fizikai könyvtári egységekről, de a digitális anyagokról kapott információk alapján képesek vagyunk állításokat megfogalmazni tényleges használatukról.

A Kobo e-könyv szolgáltató szerint a nála vásárolt e-könyvek 60%-át, a Jellybooks szerint az e-könyvek 45–50%-át soha nem nyitották meg. A jelenség kedvezőtlen hatásai mind a könyvtárak, mind a magánemberek esetében érzékelhetők; utóbbiaknál különböző okok játszhatnak szerepet, például nem gondolnak arra, hogy az e-könyvet is „vissza kell adni”.

Az e-könyvekért, akárcsak a nyomtatottakért, a könyvtár így vagy úgy, de fizet. A beszerzés és a terjesztés mai modelljei:

– Korlátlan párhuzamos elérés. A legdrágább, de leginkább felhasználóbarát modell. Néhány esetben, mint pl. a Hooplánál, a könyvtárnak a használat után kell fizetnie (pay-per-use), azaz a szolgáltató minden egyes kölcsönzésért költséget számol fel az induló és a folyamatos hozzáférési díjakon felül. Pénzügyi szempontból a könyvtárnak kedvezőtlen, ha az olvasó kiveszi, de nem nyitja meg a dokumentumot.

– Egy példány/egy használó. A modell a fizikai egységek kölcsönzésére hasonlít: a könyvtár egy-egy „példányt” szerez be az adott e-könyvből, melyet egyszerre csak egy használó kölcsönözhet ki. A könyvtáraknak csak éves vagy kezelési díjat kell fizetniük a vétel vagy az előfizetés mellett. A kikölcsönzött, de olvasatlan e-könyvek a többi használót rosszul érintik a hosszabb várakozási idő miatt; a könyvtárakat csak annyiban, hogy a szolgáltatás szinten tartása érdekében újabb példányok vételére kényszerülhetnek.

– Számlált hozzáférés (metered access). A könyvtárak előre meghatározott időtartamban meghatározott számú kölcsönzésért fizetnek: az OverDrive-nál 26 (esetleg 52) alkalomra vagy 12 hónapra (amelyik hamarabb teljesül). Ha elfogytak a lehetőségek, vagy letelt az idő, a szolgáltató automatikusan törli a könyvet a könyvtár állományából; olvasói igényre az előfizetés megújítható. A kikért, de nem olvasott tételek kölcsönzésnek számítanak, így kevesebb lehetőség marad a többi olvasónak.

A használati statisztikák készítéséhez bevett szabvány, a COUNTER nem gyűjt adatokat a kölcsönzés utáni „eseményekről”. Néhány szolgáltató, mint az OverDrive követi a kölcsönzés utáni használatot, az olvasásra vagy letöltésre alkalmas formátumok kiválasztását. Mások, mint az eBook Library és az ebrary az egy alkalommal a mű használatával töltött időt, a megnyitott vagy kinyomtatott oldalak számát is képesek nyomon követni.

A szerzők egy, az OverDrive elérési modelljeit („egy példány/egy használó” és „számlált hozzáférés”) alkalmazó nagy kanadai városi könyvtár 2013–2017. évi használati adatait elemezték évenkénti bontásban. Az e-könyv kölcsönzések száma az öt év alatt viszonylag stabilan, évi 25%-kal nőtt (2017-ben évi több mint 866 ezer kölcsönzéssel); az e-hangoskönyvek kölcsönzési számai különösen az utolsó években indultak emelkedésnek (2017-ben közel negyedmillió kölcsönzéssel). A nem használt e-dokumentumok arányának meghatározására az ún. függő tételeket (kivett, de se meg nem nyitott, sem letöltött könyvek) az összes kölcsönzéssel vetették össze. A kikölcsönzött, de nem használt tételek száma növekvő tendenciát mutatott; 2017-ben az e-könyveknél 11%-ot mértek, az e-hangoskönyveknél 16%-ot. A számlált hozzáférés modelljét a könyvtár csak az e-könyvek esetében alkalmazta, s csak ezen a területen volt számszerűsíthető, hogy a függő (olvasatlan) kölcsönzések mekkora kárt okoztak az intézménynek: évente esetenként több mint 10 ezer dollárt.

A könyvtárakban a veszteségek csökkentése érdekében többféle kölcsönzési modell és statisztikai eszköz alkalmazására van szükség. A szolgáltatóknak is új koncepciókat és modelleket kell kidolgozniuk. Átmeneti megoldás lehet automatikusan generált üzenetek küldése a kölcsönzési határidő közeli lejártáról vagy az átállás a kölcsönzésről az elérésre (amely csak a már megnyitott e-könyveket tekinti használatban levőnek, a többit elérhetővé teszi a többi használó számára), de megemlíthető a Total Boox hozzáférési modellje is, melyben fizetni csak a megnyitott oldalak száma, nem pedig a teljes mű után kell.

(Viszocsekné Péteri Éva)