Journal of librarianship and information science. – London, 1991 -

52. (2020) 2., p. 601-619.

A felsőoktatási könyvtárak lelkesen adaptálták az e-könyveket számos előnyük miatt (helytakarékosság, hatékony erőforrás-felhasználás, hallgatói elégedettség, alkalmazkodás az új generáció tanulási szokásaihoz), mindazonáltal érdemes megvizsgálni, valójában mik a hallgatói percepciók és szokások ezzel a formátummal kapcsolatban. A kutatás szerzői 2017/2018 őszi szemeszterében vegyes módszertanú felmérést végeztek az egyesült királyságbeli Northumbria Egyetem és Durham Egyetem hallgatói körében. A zárt és nyitott kérdéseket egyaránt tartalmazó online kérdőívre 92 válasz érkezett, melyeket a Bristol Online és az NVIVO szoftverekkel elemeztek.

A résztvevők mintájában az alapszakostól a doktori tanulmányokig folytatókig többféle képzési szint is képviseltette magát; a hallgatók döntő többsége (83%) teljes egészében a campuson tanul, 8%-uk távoktatásban vesz részt, 6% részidős (part time) státuszban van. Összességében a válaszadók 71%-a használ e-könyveket és 74%-uk nyomtatott könyveket, tehát mindkét formátum iránt mutatkozik igény. (Kívül esett a kutatás fő kérdésfeltevésén, de az elektronikus cikkeket még nagyobb arányban használták.) A hallgatók 51%-a nyilatkozott úgy, hogy megfelelő a tanulmányaihoz az e-könyvek kínálata, míg 29% szerint nem áll rendelkezésre elegendő e-könyv. (Ennek oka részben a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, de még jogvédett könyvekben, részben a tudományterületek sajátosságaiban keresendő.) Többen – különösen a távoktatásban tanulók – kifejezték elégedetlenségüket a kötelező irodalom és a könyvtári e-könyv-kínálat közötti eltérések miatt. A különböző e-könyv-formátumok is okoztak nehézségeket a hozzáférés terén, a szolgáltatók licencmegkötései (az e-könyv-kölcsönzés idejének korlátozása, egyszerre csak egy olvasónak biztosított hozzáférés stb.) pedig meglehetősen frusztrálóak voltak a hallgatók számára.

Ami az e-könyvek használatának okait illeti, a hallgatók 87%-a a választott témájához vagy a kurzusaihoz kereste az elektronikus olvasnivalót. Az előnyök között említették az online irodalomjegyzékekből való elérhetőséget; azt, hogy gyorsan és egyszerűen bele tudnak nézni egy könyvbe, hogy eldöntsék, tényleg szükségük van-e rá; a kényelmes és távoli hozzáférést bárhol és bármikor; a szövegen belüli navigációs lehetőségeket; valamint azt, hogy saját eszközükön is magukkal tudják vinni az e-könyveket.

A kutatás során az e-könyvek keresésére is rákérdeztek: a legtöbben a könyvtári keresőfelületről indultak, ezt a Google, majd az elektronikus irodalomjegyzékek követték. A többség a személyi számítógépét használta, de népszerűek voltak az egyetemi számítógépek is; a táblagépek, okostelefonok és a Kindle e-könyvolvasók csak ez után következtek. Nem magától értetődő, de a campuson kívül többeknek gondjuk volt az internetkapcsolattal, ami az e-könyvek olvasását is megnehezítette.

Hogyan használják a hallgatók az e-könyveket? 67% nyilatkozott úgy, hogy az e-könyveket máshogy olvassa, mint a nyomtatottakat. Többféle stratégia is megfigyelhető, például akik a nyomtatott változatot részesítik előnyben, gyakran kinyomtatnak egy-egy könyvfejezetet. Gyakori a szövegszerkesztőben történő párhuzamos jegyzetelés; ennek variációja, ha a fontosnak ítélt bekezdéseket csak átmásolják egy külön fájlba. Mint azt más kutatások is megerősítik, maga az olvasás elektronikus környezetben nem lineárisan és „borítótól borítóig” történik, ehelyett – az e-könyvek többletfunkcióinak hála – a szövegben való pásztázás és célzott információkeresés a jellemző, aminek eredményeképpen csak részleteket olvasnak el az adott könyvből. Az internetkapcsolat miatt is bármikor elterelődhet a figyelem. Az e-könyvek olvasása tehát kevésbé elmélyült, ez pedig a tanulást is befolyásolja. Sok válaszadó kiemelte, hogy nyomtatott könyvekből hatékonyabban tud tanulni, az olvasás nem fárasztja a szemét, továbbá jobban látja, hogy hol tart, és nehezebben hagyja félbe az adott könyvet. Annál a kérdésnél, hogy szívesen látnának-e egy csak e-könyveket szolgáltató könyvtárat, erősen megoszlottak a vélemények; többen a hibrid megoldás mellett tették le a voksukat.

Az e-könyvekkel kapcsolatos hallgatói elvárások a következőképpen összegezhetők: könnyű kereshetőség és elérhetőség a campuson belül és kívül egyaránt; egyszerű bejelentkezés és használat az eszköz típusától függetlenül; kulcsszavas keresés és interaktív felület; több, időkorlát nélkül hozzáférhető példány; széles kínálat minden témakörben; végezetül alternatívaként nyomtatott könyv is legyen hozzáférhető.

Ugyan a válaszok között nem szerepel, de a könyvtárosok megfontolhatják az e-könyvekből való elmélyült tanulás hatékony módszereinek beépítését az információs műveltségi képzésekbe, valamint az oktatókkal együttműködve több új forrást tehetnek nyílt hozzáféréssel elérhetővé az intézményi repozitóriumokból. Emellett szükség van a tudományos e-könyvekhez való hozzáférés közös kritériumrendszerének kidolgozására is.

(Lévai Gábor)