ABI-Technik : Zeitschrift für Automation, Bau und Technik im Archiv-, Bibliotheks- und Informationswesen. – Wiesbaden, 1981 -

40. (2020) 4., p. 324-331.

A dán Kulturális Minisztérium a dán egyetemekkel együttműködve a tudományos könyvtárak integrációját tűzte ki célul. A fő hívószavak a gazdaságos működés, a szolgáltatások szakmai színvonalának megőrzése és emelése, a digitalizáció, valamint a fenntarthatóság követelményeinek való megfelelés voltak. A 2016–2017. évi összevonások legfontosabb eredménye a Dán Királyi Könyvtár (Det Kgl. Bibliotek) új szervezeti formája, amely a következő intézményeket egyesítette: Koppenhágai Királyi Könyvtár (nemzeti könyvtár és koppenhágai egyetemi könyvtárak), Aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár (nemzeti könyvtár és aarhusi egyetemi könyvtár), a Dániai Nemzeti Művészeti Könyvtár, a Kormányzati Könyvtár, a társadalmi nemekkel, egyenlőséggel és diverzitással foglalkozó kutatóintézet könyvtára, továbbá a konzorciumi e-forrás-kezelésért felelős Dániai Elektronikus Tudományos Könyvtár (Danmarks Elektroniske Fag- og Forskningsbibliotek, DEFF). Az aarhusi és koppenhágai egyetem kari könyvtárai is az új központi struktúra részeivé váltak, illetve a roskildei és az aalborgi egyetemi könyvtár is szerződést kötött a Dán Királyi Könyvtárral a közös katalogizálásról és a digitális tartalmak licenceléséről. A létrejött integrált környezet így képessé vált a nyolc dán egyetem közül ötnek a közvetlen, egységes szolgáltatási elvek szerint történő ellátására.

Mivel a könyvtárak a Kulturális Minisztérium, az egyetemek és főiskolák pedig a Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium alá tartoznak, 2018-ban a fenti integráció okán egy többoldalú munkacsoportot állítottak fel a tudományos könyvtári szektor fejlesztése érdekében. Trendjelentésükben megállapították, hogy fókuszterületnek tekinthető a nyílt hozzáférés (open access) és a nyílt tudomány (open science), a könyvtárak mint kiadók, az e-tudomány, a kutatásiadat-kezelés, a blended learning, valamint a könyvtári terek újragondolása. Az általuk végzett felmérések alapján azonosították a legfontosabb igényeket a következő 2–5, illetve 5–10 évre nézve: ide sorolható a digitális tudományos folyóiratokhoz és kutatási adatokhoz való hozzáférés, a használóképzés az információkeresés és a hivatkozáskezelés témakörében, az adatkezelés könyvtári támogatása, a csoportos és projektmunkát ösztönző fizikai tanulási környezet, a külső kutatási források bevonása, pályázati anyagok előkészítése, a bibliometriai elemzések és a kutatási eredmények megosztásának segítése, végül a fizikai gyűjteményhez való hozzáférés (ez utóbbi a közeljövőt tekintve marad csak releváns a munkacsoport szerint).

A munkacsoport ajánlásaiban leszögezik, hogy az intézményi integrációból fakadó gazdasági előnyöket összhangba kell hozni a könyvtárhasználókhoz való közelség szempontjával, emellett az új, centralizált könyvtárnak nagyobb érdekérvényesítő képességgel kell fellépnie a licenctárgyalások során, a tudományos könyvtári szolgáltatásoknak pedig a felsőoktatási és kutatóintézeti szektor változásaira reagálva kell fejlődniük. Az ajánlásokban elkülönítettek azonnali beavatkozást igénylő területeket és hosszú távú célokat. Az egyik első lépés az alkalmazott könyvtári integrált rendszerek egységesítése volt: a Dán Királyi Könyvtár 2018-ban pályázatot írt ki egy új rendszer implementálására, melyet végül 2019 novemberében vezettek be (Ex Libris – Alma); azóta öt dániai egyetem használja, illetve új intézmények csatlakozási tárgyalásai is folyamatban vannak. A (megszüntetett) DEFF-től a Dán Királyi Könyvtárhoz került a licentárgyalások felelősségi köre; az intézmény egy nemzeti szintű open acces-platformot (https://tidsskrift.dk/) is működtet. Tervezik egy nagy számítókapacitású központ létesítését is a bölcsészet- és társadalomtudományok számára. A hosszú távú ajánlások között szerepel a nyomtatott kötetek példányszámának koordinált csökkentése az egyetemi könyvtárakban (a megőrzés feladatát ellátó könyvtárak kijelölésével).

Az új, integrált intézmény 2020–2023 közötti stratégiája kiemelten foglalkozik a dán tudományos és felsőoktatási könyvtárakat érintő digitális átalakulással. A jól informált és demokratikus társadalomhoz való könyvtári hozzájárulást hivatottak elősegíteni a sokszínű szolgáltatások, az állomány minél szélesebb körű digitalizációja, illetve a partnerség az oktatással, a kutatással és a nagyközönséggel. Ezzel párhuzamosan a hagyományosan hierarchikus könyvtári szervezeti felépítés helyett a jövőben egy sokkal rugalmasabb szervezeti formát kívánnak kialakítani.

A fenntartó Kulturális Minisztériummal ugyanerre az időszakra keretmegállapodást kötöttek, amely a digitális gyűjtemények, a fizikai alapú gyűjtemények, a könyvtári szolgáltatások, a kulturális tevékenység és a kutatás feladatait részletezi. A Dán Királyi Könyvtár 7 pontban összegzi a legfontosabb stratégiai célokat:

1. A használók számára releváns digitális kulturális örökséghez való hozzáférés biztosítása;

2. Gondozott adatkészletek szolgáltatása a kutatás és az oktatás számára;

3. Együttműködések kialakítása az egyetemekkel az open science támogatása érdekében;

4. Hozzájárulás a középfokú oktatás digitális forrásokkal való ellátásához ;

5. Értékteremtés a digitális munkafolyamatokon keresztül;

6. Elköteleződés a fenntarthatóság mellett, küzdelem a klímaváltozás ellen;

7. A könyvtár munkatársainak továbbképzése a digitális átalakulás támogatására.

A teljes tudományos könyvtári szférát átfogó egységes szolgáltatási szemlélet, kiegészülve a nemzeti könyvtári feladatokkal és a közkönyvtárakat is célzó hatókörrel, remélhetőleg még magasabb szinten tudja szolgálni a dán társadalom információs és kulturális igényeit. Az eddigi tapasztalatok alapján a felsőoktatási és nemzeti könyvtári feladatok integrációja közelebb hozta egymáshoz a könyvtárat és a kutatókat, ami a további fejlődés alapját képezheti.

(Németh Márton)