Március 14-én, péntek este Trump elnök rendeletet adott ki, amely többek között a Múzeumi és Könyvtári Szolgálatok Intézetének (Institute of Museum and Library Services, IMLS) megszüntetésére szólított fel. A 24. pénzügyi évben az IMLS költségvetése 294,8 millió dollár volt. Ebből több mint 211 millió dollárt fordítottak könyvtári szolgáltatásokra kormányzati finanszírozás révén (Library Services Technology Act, LSTA).

Az Amerikai Könyvtári Szövetség (ALA) közleménye szerint "a könyvtárak a szövetségi költségvetés 0,003 százalékát fordítják olyan programokra és szolgáltatásokra, amelyeket évente több mint 1,2 milliárd ember vesz igénybe". Az IMLS legnagyobb programja, a Grants to States program szövetségi támogatást juttat az állami könyvtári igazgatási ügynökségeknek. Az ügynökségek ezeket a pénzeket az egész államra kiterjedő szolgáltatások támogatására adják tovább, és/vagy pályázatokon osztják szét a könyvtárak között.

A megszüntetése jelentős következményekkel járhat a könyvtárak számára. Veszélybe kerülhet így a korai írástudás fejlesztése, a nyári olvasási kezdeményezések, a nagysebességű internet-hozzáférés és a fogyatékkal élők számára biztosított források. Az IMLS finanszírozása nélkül sok könyvtárnak nehézséget okozna ezeknek az alapvető szolgáltatásoknak a fenntartása, pl. az ILMS-forrásokra nagymértékben támaszkodó állami könyvtári ügynökségek súlyos költségvetési megszorításokkal szembesülhetnek. Ez hatással lehet az egész államra kiterjedő programokra, a személyzet képzésére és még az alapvető könyvtári működésre is. Veszélybe kerülhetnek továbbá a közösségre összpontosító projektek, mint pl. a STEM oktatási együttműködések és a veteránok támogatása.

Az EveryLibrary és más könyvtári érdekvédők szerint az egyik járható út az, hogy eldöntsék, hogy az IMLS programjai közül melyek azok, amelyek jogszabályi kötelezettséget jelentenek, és melyek azok, amelyek mérlegelési jogkörbe tartoznak. Cindy Hohl, az ALA elnöke az egységet hangsúlyozta: a könyvtári és információs szakemberek közösségeként úgy kell szembenéznünk a fenyegetésekkel, hogy közösen állnak ki ügyfeleik, szakmájuk és alapvető értékeik mellett. Be kell vetni a könyvtári történeteket, hogy hassanak a döntéshozókra,

Az ALA, az EveryLibrary és más könyvtári érdekvédők a közösségi médiában arra buzdították a polgárokat, hogy hívják fel a kongresszus tagjait, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy az IMLS-t ne szüntessék meg. Az IMLS által a munkájukról átadott információk felhasználásával készült anyag - amit az Adatmentő Projekt link nemrégiben összegyűjtött és megmentett - megmutathatja, hogy a hatalmas szövetségi költségvetés egy kis tételének milyen hatása lehet az emberekre és a helyekre országszerte. (Ref.: Szabó Eszter)

Németh Márton megjegyzése: - Az ALA tehát olyan érdekvédő tevékenységgel is bír, mely a tiltakozások kifejtése mellett komoly társadalmi kampányt és lobbizási tevékenységet is folytat a politika különféle szintjei, kiemelten a kongresszusi képviselők felé. Civil kampányt is irányítanak, melynek révén a választópolgárok szólítják fel a képviselőiket, hogy álljanak ki a könyvtárak ügyéért. Áprilisban a nemzeti könyvtári héten pedig külön webinárium foglalkozik a szövetségi könyvtári finanszírozás megmentési lehetőségeivel.

A helyzet fokozódik. Van esély arra, hogy az ideológiai "átalakulás" a könyvtárak kínálatát, szolgáltatásait is befolyásolni fogja.
- A cenzúráról, könyvek hozzáférésének korlátozásáról már sokszor szóltunk link a KIT-ben.
- Intézményeket szüntetnek meg link ; az USA-ban a Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézetét (IMLS).
- A korlátozások a tudomány szabályozására is kiterjednek. Magyarországon az új képesítések jegyzékének bővítéséről szóló 2015-ös kormányrendeletben törölték a gender szak oktatásának lehetőségét. Úgy tűnik, a kormányzat az USA-ban is megijedt az általa értelmezett gendertől. (MG)

A gender szó társadalmi nemet jelent, az erre alapuló szociológiai kutatási irány a gender studies. Ez azonban semmiképpen sem ideológia: a genderideológia mint szókapcsolat eleve a megbélyegző hatalmi retorika eszköze. Az Egyesült Államokban több - mi itt úgy mondanánk - független színházi társulat indított pert a NEA (National Endowment for the Arts) közpénzosztó szervezet ellen, mert az csak olyan művészeti és kulturális projekteket támogatna, amelyek írásban vállalnak kötelezettséget arra, hogy "nem propagálják a genderideológiát". (Qubit)

"Az őrület fokozódik. Az USA-ban betilthatják az mRNS kifejezés használatát. Nem csupán az ezzel kapcsolatos kutatásokat, hanem magának a kifejezésnek a használatát" - írta Facebookon Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. "Tudják"- az mRNS technológia kifejlesztéséért kapott Nobel-díjat Karikó Katalin." Két kutató is jelezte, hogy az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek (NIH) vezetősége arra szólította fel a tudósokat: távolítsanak el minden utalást az mRNS-vakcinákról a pályázataikból, írja a KFF Health Newsra hivatkozva a Scientific American. A tudósok megjegyezték: az NIH ezzel felhagyhat az orvosbiológia egyik ígéretes területének kutatásával. (Telex)

Mint írják honlapjukon és más elektronikus üzenőfelületeken:
- Üdvözöljük az új amerikaiakat! Az Egyesült Államok második legnagyobb városaként Los Angelesben több mint 140 országból érkeznek bevándorlók. Együtt dolgozunk közösségi partnereinkkel, hogy fontos információkat közöljünk Önnel a bevándorlással és az állampolgársággal kapcsolatban.

Nagyra értékeljük az Ön magánéletét és jogait Los Angeles-i lakosként. Minden információ bizalmas, és minden szolgáltatás ingyenes. Felhívjuk figyelmét, hogy nem tudunk segíteni azoknak, akik Kalifornián kívül élnek.

Időpontot szeretne foglalni, vagy kérdése van? Hívjon minket, és hagyjon üzenetet angol, spanyol, koreai, kínai vagy perzsa / fárszi nyelven a 213-228-7390 számon. A könyvtár munkatársa 2 munkanapon belül visszaküldi hívását.

Ezen a hivatkozáson keresztül időpontot egyeztethet egy New Americans Centerbe, vagy telefonon beszélhet egy szolgáltatóval.

Az új amerikai központok a következő könyvtárakban találhatók: Központi Könyvtár, Echo Park Fiókkönyvtár, Junipero Serra Branch Library, Pacoima Branch Library, Pio Pico - Koreatown Branch Library, Wilmington Branch Library. (ford.: MG)

Kihirdették a 2025-ös Carnegie hosszú listát, amely az Egyesült Királyság legrégebbi és legkedveltebb gyermek- és ifjúsági könyvdíja.
A Carnegie-díjak célja, hogy kiemelkedő olvasási élményeket kínáljanak gyermekeknek és fiataloknak.
A Nemzeti Műveltségi Alap (National Literacy Trust) 2024-es jelentése szerint a 8-18 éves fiataloknak csupán egyharmada élvezi az olvasást szabadidejében, ami a legalacsonyabb arány 2005 óta. A tinédzser fiúk esetében ez az arány még aggasztóbb, mindössze 17,5%-uk olvas naponta.

A díjak célja az élethosszig tartó olvasási szenvedély kialakítása, és minél több gyermeket összekötni olyan könyvekkel, amelyek megváltoztathatják az életüket. A Carnegie-díj nemcsak a gyerekkönyv-szerzőket és illusztrátorokat ünnepli, hanem egyedi Shadowing programot is biztosít, amely évente több ezer gyereket és fiatalt ösztönöz az olvasásra. 2024-ben 40 000 gyermek vett részt a programban.

A Shadowing folyamata:
- A résztvevő gyerekek és fiatalok bírói szerepbe lépnek, és ők ítélik oda a Shadowers Choice Medal díjat a kedvenc szerzőjüknek vagy illusztrátoruknak.
- A három hónapos programot tanárok és könyvtárosok vezetik.
- A strukturált, de rugalmas megközelítés különösen a fiúkat ösztönzi az olvasásra.
- A program nemcsak az egyéni olvasási szokásokat fejleszti, hanem viták és közös könyvértékelések révén a fiúk számára interaktív, közösségi élménnyé teszi az olvasást.

Kiemelkedő könyvek és témák:
- A 2024-es shortlistből a Crossing the Line, The Boy Lost in the Maze és a Steady for This különösen népszerű volt a fiú olvasók körében.
- A 2025-ös hosszú listán szereplő könyvek közül több is foglalkozik a férfiasság és önazonosság kérdéseivel, segítve ezzel a fiatal férfiak önismeretének fejlődését.
- A Bookseller magazin cikke kiemelte, hogy a kiadók nem fordítanak kellő figyelmet a fiúolvasókra, ami miatt ők kevésbé érzik magukat megszólítva.
A Shadowing program viszont bizonyítja, hogy megfelelő könyvekkel és stratégiával a fiúk is visszacsábíthatók az olvasás világába.

A hosszú lista itt megtekinthető: link A 2025-ös Shadowing márciusban indul, és az inkluzivitásra és elköteleződésre helyezi a hangsúlyt. (ref.: Habók Lilla)

Az előítéletek minimum csökkentik a döntéshozatal eredményét, rosszabb esetben ellentétes hatást érnek el. Az előítéletek azért tartósak, mert valamilyen többé-kevésbé rejtett érdek fűződik hozzájuk, s melyek beismerése vélt imázsromlással járhat - legalábbis a merev hatalmi hierarchikus közösségben. Részben ez adja az erre építő társadalmak és szakmai közösségek alacsonyabb versenyképességét. Ezért is érdemes felvenni a kesztyűt, főleg a profi információszolgáltató intézményeknek és szakembereknek.
Nézzünk két példát: (MG)

Dóczi Tamás: Sportol-e a sportnemzet? A sportolás és a fizikai aktivitás gyakorisága, trendjei, egyenlőtlenségeinek meghatározói Magyarországon 2024-ben című tanulmány szerzője:
- A mai napig ott van a döntéshozók fejében az a gondolat, hogy "a sportnemzetből majd kinő a sportoló nemzet", de ez nincs így. Mára ugyanis egyértelművé vált, hogy az élsportban elért sikerek nem eredményezik direkt módon a lakosság sportolási gyakoriságának javulását.
A tanulmány emlékeztet arra, hogy mivel a sportfinanszírozás jelentős részét az élsportra fordították, a szabadidősport részesedése rendre öt százalék alatt maradt. "A sportoló nemzet" deklarált koncepciója ellenére elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a felnőtt lakosság szabadidősportját komolyan támogató, jelentős kezdeményezések alig születtek, és bár a sporteszközökre és sportszolgáltatásokra fordított kiadások növekednek, ez nem a népesség nagyobb arányú aktivitásával, hanem az aktívan sportolók magasabb költéseivel magyarázható" - írják. (HVG, 2025/11. sz.)

Az alkoholnak a jogi státuszán kívül nincs olyan kémiai vagy hatásmechanizmusbeli jellemzője, amely elkülönítené a tiltott szerektől. - Az alkohol eltérő jogi státuszát kizárólag történeti-kulturális beágyazottsága indokolja. Az összártalomindexe csak a kokainnak, a heroinnak, a barbiturátoknak és az utcai metadonnak volt magasabb nála. A krónikus testi ártalmakat tekintve csak a dohány és (éppen hogy) a heroin előzi meg az alkoholt, míg a társadalmi ártalmak vonatkozásában csak a heroin jár előtte.
Rangsoroktól függetlenül közismert a tény, hogy az alkohol az egyik legproblémásabb, legártalmasabb drog, ami a központi idegrendszer mellett lényegében miden szervrendszert súlyosan károsít, és ez a hatás messze nem olyan dózisfüggő, mint ahogy azt sokan hinni szeretnék. (HVG360)

A témában az amerikai Library Journal tréninget kínál könyvtárosok számára. A lehetséges résztvevők számára tájékoztatót állított össze. Ennek fordítását közöljük: (MG)

A traumatudatos (vagy traumainformált) könyvtár olyan környezetet teremt, amely barátságos, támogató és minden látogató számára elérhető.
Hat kategóriára bontottuk, és elkészítettük a könyvtárával kapcsolatos kérdések ellenőrző listáját:

1. Fizikai tér - Befogadóak-e a könyvtári tájékozódást segítő eszközök? Befogadóak és megerősítőek a kínált alkotások? Hozzáférnek-e nyugodt, csendes térhez a használók?
2. Használóközpontú megközelítés - Van-e önkiszolgálási lehetőség? Adhatnak-e anonim visszajelzési lehetőség? Felkészültek-e a munkatársak az empatikus kommunikációra?
3. Digitális hozzáférés - Van-e zártkörű számítógép-hozzáférési lehetőség? Vannak-e egyértelmű internetbiztonsági irányelvek? Hozzáférnek-e a használók e-könyvekhez, képernyőolvasókhoz, feliratos videókhoz és többnyelvű forrásokhoz?
4. Képzettség és irányelvek - Képzettek-e a munkatársak a traumatudatosságban és problémakezelésben? Ki vannak-e képezve a munkatársak a különböző jellegű használói igényekre? Igazságosak, rugalmasak-e az irányelvek deeszkalációs technikákra összpontosítanak-e?
5. Gyűjtemények és dokumentumok - Hozzáférhetnek-e a használók a trauma utáni gyógyulásról, a mentális egészségről és a különféle megélt élményekről szóló könyvekhez? Vannak-e egyértelmű figyelmeztetések a potenciálisan zavaró anyagokon?
Hozzáférhetnek-e a vásárlók hangoskönyvekhez, nagybetűs és nyugtató anyagokhoz, például stimuláló eszközökhöz (pl. matatófal, eszközök ADHD-s embereknek)?
6. Programok és szolgáltatások - Biztonságban vannak a használók adatai? Vannak-e programokhoz, amelyek megerősítik a különböző identitásokat és tapasztalatot? Együttműködik-e a könyvtár mentális egészségügyi szervezetekkel, menhelyekkel és/vagy érdekvédelmi csoportokkal?

A traumainformált könyvtár 6 jellemzője:
1. Fizikai tér: üdvözlő, befogadó feliratok, változatos műalkotások, ADA-kompatibilitás
2. Munkaerő képzése és orientálása: traumainformált képzés, kulturális kompetencia
3. Programok és szolgáltatások: inkluzív tervezés és működés, közösségi partnerségek
4. Gyűjtemények és kínálat: változatos gyűjtemények, figyelmeztetés érzékeny tartalmakra, multi-szenzoros anyagok
5. Digitális hozzáférés: privát számítógépes terek, e-könyvek, képernyőolvasók, többnyelvű források
6. Használóorientált megközelítés: rugalmas ülések, visszacsatoló mechanizmusok, empátiavezérelt működés.

Ha a dokumentumok elérhetőségét egy kontinuumnak tekintjük, akkor az egyik végponton az interneten dokumentumként teljes szöveggel, képpel elérhető dokumentumra gondolhatunk, a másik ponton a poros, állott szagú raktár polcrendszerén hatalmas mennyiségű papíralapú dokumentumgyűjteményei látványa tárul elénk; a köztes helyzetben pedig a belső nyilvántartásban / winchesteren szereplő digitalizált anyagok jutnak eszünkbe.
Az állomány ilyen megoszlását a statisztikai adatszolgáltatásban nem jelenítjük meg, pedig felettébb hasznos és érdekes lenne.
A londoni Victoria & Albert Múzeum könyvtára - a National Art Library link - lendített egyet a hipotetikus "nyilvánossági indexen", egy fel nem dolgozott kis gyűjteményüket átadták a múzeumi Fényképgyűjtemény számára. Ennek eredménye - digitalizáló feldolgozás után - egy kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. (Mely természetesen MKE tagsági kártyával ingyen látogatható.) (MG)

A fotográfia és a világkiállítás a modernitás két jellegzetes önkifejezési formája, médiuma volt volt 19. század második felében. Kölcsönös szerepüket jól mutatja az 1862-es londoni világkiállítás, amelynek szerény magyar szekciójában Tiedge János népviseleteket ábrázoló színezett fényképei is magukra vonták a figyelmet. Ezek a felvételek a magyar művelődéstörténet legkorábbi fotográfiai emlékanyagához tartoznak, ám eddig csak hírből voltak ismeretesek. Nemrégiben kiderült, hogy az elveszettnek hitt képek egy része mégiscsak fennmaradt. Felfedezésüket a londoni Victoria & Albert Múzeum nyilvántartásának digitalizációja tette lehetővé. A felvételek első "szereplése" után 164 évvel most újra láthatóak - kölcsönzés által elsőként Budapesten.
A szenzáció újabb felfedezést szült: a képek alapján bebizonyosodott, hogy a Néprajzi Múzeum is rendelkezik a Tiedge-féle felvételek egy részleges másolati sorozatával. A Victoria & Albert és a Néprajzi Múzeum anyaga kiegészítik egymást, így ez a kiállítás a két forrás alapján a Londonban egykor szerepelt képek mintegy kétharmadát tudja bemutatni eredetiek és korabeli másolatok alapján.

Korábban kinyitottam egy napilapot és megnéztem a végén a sportrovatot. Aztán, ha már kezemben volt a lap, szemem átsiklott a többi oldalra, és beleakadhattam további számomra érdekes hírbe. Kedvenc focicsapatomról akár találhattam is hírt a sportrovatban. Ma az interneten - pláne a mesterséges intelligencia segítségével - focicsapatomról elvileg végtelen kurrens hírt tudok találni. Így nem marad kapacitásom a többi, e témán kívüli témára - mondta Prievara Tibor a Könyvtárostanárok Egyesületének tavaszi szakmai napján.

Rab Árpád: - A számosság csökkenti azt a lehetőséget, hogy kifejezzük önmagukat. Ugyanez van a tudás keresésnél is. Rengeteg információ megjelent az interneten, és ahelyett, hogy az emberek egyre jobban megtanulnak keresni a sok infó között, egyre inkább a bennük levő igazság mellé megkeresik a neten talált igazságot, és azzal igazolják a fejükbe levő igazságot. Tehát ellenhatás jött létre.

Olvasd el a teljes hírt: link .

Péterfi Rita, az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár vezetője nyilatkozik:
"... Az OPKM szervezetileg két egységből álló intézmény, ezért nemcsak a könyvtár, hanem a pedagógiai múzeum is különböző, az olvasáshoz kapcsolódó programokkal várja az iskolai osztályokon túl a felnőtt látogatókat is. Múzeumpedagógiai foglalkozásaink közül például jó szívvel tudom ajánlani a Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére épülőt. A játékos, sok új információt tartogató másfél órás program lehetőséget teremt arra, hogy az olvasmányélmények megelevenedjenek, sőt, felnőtt látogatóink városi séta keretében - a Nemzeti Múzeumtól a Füvészkertig az egyes helyszíneket bejárva - idézhetik fel gyermekkoruk meghatározó olvasmányélményét.

Mindemellett kifejezetten tantestületeknek is tartunk egész napos programokat (amelyekre általában nevelés nélküli munkanapokon látogatnak el az iskolák). A program elején Az olvasás mint össztantárgyi feladat címmel hallgathatnak meg egy előadást a hozzánk érkezők. Ezek után délelőtt a könyvtárat érintő témákkal foglalkozunk, délután pedig - előzetes megállapodás alapján - múzeumlátogatásra, épületvezetésre vagy városi sétára kerül sor. Fontosnak tartjuk, hogy ilyenkor is minél több olvasásfejlesztő módszerrel ismertessük meg a pedagógusokat, amelyeket tantárgytól függetlenül ajánlunk a tanároknak kipróbálásra, bevezetésre.

Pedagógiai szakkönyvtár lévén nagyon is közel áll hozzánk a gyermekek világa, a család és a gyermeknevelés. Mivel mindenekelőtt a szülőket érinti a nevelés feladata, elengedhetetlen, hogy őket is képezzük. Fontos, hogy legyen hova fordulniuk, ha nem biztosak abban, hogy egy adott kérdésben milyen szakembert érdemes megkeresni, ahogy a szakmabelieknek is fontos, hogy legyen hova visszatérniük eligazításért, inspirációért, hogy aztán maximális felkészültséggel tudjanak újból helytállni.

Ennek megfelelően nem csupán kölcsönzés céljából érdemes ellátogatni hozzánk, hiszen tanácsadói tevékenységet is gyakran, nagy örömmel végzünk. Azokra a szerteágazó kérdésekre, amelyekkel hozzánk fordulnak az érdeklődők, minden esetben a legjobb tudásunk szerint, a rendelkezésünkre álló valamennyi eszköz és erőforrás bevetésével igyekszünk választ adni."

Utolsó napok regénye kapcsán a szerzőnek feltett harmadik kérdés így hangzott: Milyen területeken, jelekben látod a könyvtár politikai kiszolgáltatottságát? S visszatérve az első kérdésre: reális-e a használók rekreációs, intellektuális és közösségi céljainak szolgálata, mint könyvtári küldetés?

A könyvtár, könyvtárak teljes mértékben kiszolgáltatottak a politikának. Nem is nagyon látom, hogy ez bármilyen rendszerben másként tudna működni, hiszen nem éppen a könyvtári rendszer az, amely a saját érdekeinek érvényesítésében a legtöbb ütőkártyával rendelkezik. Egyszóval marad a hatalom jóindulata, hogy ennek a közvetlen hasznot nem hozó, a szokásos neoliberális elvek alapján nem kizsákmányolható területnek mennyi fejlődést, mennyi szabadságot, autonómiát enged. Ha ez utóbbi megvalósul, akkor biztosan, akár a legszűkösebb időkben is kinőhetnek a földből csodálatos dolgok. De ez mind a fenntartók értékválasztásától függ.

Hogy egy kicsit konkretizáljam, az OSZK esetében például az ott töltött éveim alatt a fokozatos központosítás élménye volt a tapasztalatom, ami egyébként is mintha a rendszer része lenne. Minél magasabbra, minél inkább egy, a NER szempontjából megbízható kézbe fussanak össze a szálak. Az alsóbb szintek így döntésképtelenek, a túlbürokratizáltság pedig már-már komikus szintre jut. Talán nem kell mondanom, hogy a fejlesztési koncepciók túlpolitizáltságán túl az erős ideológiai kontroll milyen bizalmatlan, gyanakvó közeget teremtett már akkor is.

A tágabb összefüggésekhez csak laikusként tudok hozzászólni, de úgy gondolom, főként kisebb városokban, településeken a közösség egyben tartásának egyik legfontosabb terepe lehet egy könyvtár. És szeretnék hinni benne, hogy jöhet még olyan világ, ahol a könyvtár az állam polgárainak szellemi fejlődését és feltöltődését, jóllétét szolgálja magas színvonalon, kreatív energiákkal és erőforrásokkal telten, de azt hiszem, elsősorban az apadó erőforrások miatt ez egyelőre egy utópikus vágy része csupán.

Egyszóval ami a kiszolgáltatottságot illeti, számomra a szociális területhez hasonlít a könyvtáraké: társadalmilag fontos küldetés, minden alapjog szerint kötelesség lenne fejleszteni rajta, mégis mindig a sor végére kerül, amikor a pénzeket osztják. Én ugyan ehhez nem értek, de borúlátásomban biztos szerepe van annak is, hogy amíg könyvtárban dolgoztam, a munkavállalói önszerveződésnek, szakszervezetiségnek, közös kiállásnak túl sok kézzel fogható eredményével sajnos nem találkoztam.

Előző rész: link .

Március 31-ig tölthető ki az LMBTQ könyvtári forrásokról és szolgáltatásokról szóló IFLA-felmérés magyarországi környezethez igazított kérdőíve. A Könyvtári LMBTQ Munkacsoport által elkészített, 62 kérdésből álló űrlap link kitöltése kb. 25 percet vesz igénybe.
A hazai helyzet feltérképezése azért fontos, mert az egyik közösség kapcsán megszerzett készségek konvertálhatók más közösségek elérésében is, így a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése az egész társadalom hasznát szolgálja.

A kérdőív elérése: link

A KIT rendszeresen beszámolt link eddig Amszterdam központi közkönyvtárának fejlődéséről.
Most újabb képgaléria látható link , ezúttal gyerekkönyvtáráról.
Fotók funkciói lehetnek:

1. Csalogatás: "igazi" nagy jegesmedve látható benne, melyet a gyerekek - szokatlansága miatt - könnyen megjegyeznek.
2-3. Mászni is lehet: a kétszintes könyvespolc tetejéről mindjárt más a kilátás. Akkor is, ha a födém nem hálós, mint sok más menő gyerekkönyvtárban (pl.: link ).
4. Az anyaölre emlékeztető híres piros "Donna"" dizájnfotelek az olasz Gaetano Pesce alkotása.
5. A kuckózás lehetőségét az indiánsátor biztosítja.
6. A kisgyerekekkel érkezőket babakocsi-parkoló segíti.
7. Persze, itt is van makescpace, a nagy tér oldalában. A kisebb terek mellett vagy ennél jóval nagyobb, rendezvényekre és foglalkozásokra alkalmas tér is. Mindez a OBA központi épületének alagsorában, alsó szintjén. (MG)

A KTE eheti rövid videója egy újabb dokumentumtípussal viccel. A vicc után annak tartalmi és formai jellemzőit is felvillantja, majd szokás szerint a könyvtárba invitál, hiszen ott megtudható az is, hogy mi újság helyben és a nagyvilágban. Emellett megtudható az is, hogy mi az újság.

Ez a dokumentumtípus életünkből és könyvtárainkból is kiveszőben van, de nyelvünkben és régi filmekben tovább él. Az újság ugyan részben már történelem, de a könyvtáraknak, a könyvtárhasználat tanításának, ha nem is leghangsúlyosabban, de feladata, felelőssége van a régi megőrzésében, az azzal kapcsolatos ismeretterjesztésben is. Ez a 37 másodperc pedig talán legtöbbünk életébe belefér.

Hangulatos koncertet adott a Hodi kiabál a Bem téri Méliuszban. Igaz, még augusztusban játszott ott a zenekar, a videó viszont most készült el, és került fel a könyvtár Youtube-csatornájára.

Ahogy korábban írtuk, a Méliusz Library Live Session egy baráti, non-profit kezdeményezés, amely zenekarok számára ad megjelenési lehetőséget a Méliusz Központi Könyvtár Zenei Részlegén, ahol videófelvétel készül minden ilyen eseményről.

A Hodi kiabál számára jól indult ez az év: megjelent az első nagylemezük Kifizetem címmel. Az albumon olyan dalok kaptak helyet, mint a Balaton, a Kedvesem, a Rázd rendesen, vagy a Mostantól, március elején pedig egyike volt a csapat a debreceni előadóknak, akik Budapesten, a Turbinában képviselték a várost a Made in Pécs X Made in Debrecen minifesztiválon.

Ahogy a Dehiren megjelent cikkben Hodi elmesélte, a 2025-ös programjuk legfontosabb része, hogy "megpróbálják globális szinten a Szex, drog, rock 'n' roll szlogent lecserélni a Beszélgetés, szörp, tanulás szlogenre".

- Nem kevés pénzből egy kutatócsoportot állítottunk rá a feladatra, hogy a feltérképezzék, mire harapnak manapság a fiatalok, és ez lett az eredménye. Még folynak a tárgyalások a Metallicával, hogy milyen formában fogják ezt bevinni a brandjükbe, viszont a Tankcsapda az idei turnéján már biztosan ezt a szlogent fogja használni - viccelődött a zenész.

A sorozat egyik szervezője Szalka Miklós, aki magát szerényen nagy zenerajongónak nevezi, és aki ebben a cikkben avatta be a Dehir olvasóit a Méliusz Library Live Session történetébe.

Az 1984-ben lezárt anyagokat tartalmazó Könyvárosok kislexikona (OSZK-KMK, 1987) kissé elavult mivoltán nem lepődünk meg. A művelődési és tanulási igények szolgálatának céljára készültek.

A könyvtár definícióját így fogalmazta meg:
Bizonyos szempontok szerint összeválogatott (gyűjtőkör) megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett dokumentumgyűjtemény. Feladatai:
a) közreműködni az általános művelődési igények állandó kielégítésében, az általános műveltség terjesztésében, az ízlés fejlesztésében, az általános, szakmai, politikai és világnézeti tájékozódásban, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében;
b) részt venni a kutatási, fejlesztési, tervezési, oktató-nevelő, tanulmányi, valamint az igazgatási tevékenység szakirodalmi igényeinek kielégítésében;
c) megőrizni és hozzáférhetővé tenni az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi kultúra, valamint a tudományos kutatások szempontjából jelentős könyvtári anyagot.

Fajtái:
- tulajdon szerint köz- és magán;
- használói szerint nyilvános, korlátozottan nyilvános és zárt;
- nagyság szerint: kis (10 000 kötet alatti), közép (10 000-100 000 kötetes) és nagy (100 000 kötet feletti állománnyal);
- típus szerint nemzeti, közművelődési, felsőoktatási, iskolai és szak; olvasóinak kora szerint felnőtt, ifjúsági és gyermek.

Illetékességi körébe tartozik:
a) a nyomtatott könyv, időszaki kiadvány, térkép, metszet, plakát és egyéb nyomdai úton sokszorosított anyag;
b) a nem nyomdai úton terjesztés céljából előállított anyag (fénykép, film, hanglemez, mikrofilm stb.);
c) a könyvtári jellegű kézirat.

Múlt heti kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok:
13 - A munkaerő-piac minőségi elvárásai
1 - Megfelelő területi eloszlás az országban
1 - Oktatók és tanszékvezetők foglalkoztatása
6 - Partnerség szomszéd szakterületekkel
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
A 10 évvel ezelőtti, hasonló kérdésre kapott válaszokhoz képest lényegében nincs elmozdulás: a válaszadók a munkaerő-piacot tekintik mérvadó iránytűnek a képzés számára: link . Biztató, hogy némileg növekedett a "partnerség a szomszéd szakterületekkel" válasz aránya. Ez csökkentheti az esetleges "fegyvernemi sovinizmust", és lehetőség a szakmai határokon túlnyúló gondolkodás valamint együttműködések számára. Mely egyben a könyvtárosság alapvető érdeke is. (MG)

Ez az osztályszempontú elemzés azonban árnyaltabbá válik, ha a munkahelyek olyan minőségi aspektusait vizsgáljuk, mint a "munkahelyi demokrácia" vagy a munkavállalók bevonásának, részvételének és elkötelezettségének mértéke. Ezek ugyanis nagy mértékben képesek hatni a társadalmi integrációra, tehát nemcsak azt érdemes megnézni, hogy ki a tőkés, ki a munkavállaló és ki van még ebből is kirekesztve, hanem azt is, hogy miképp épülnek fel a munkahelyi struktúrák.

E tekintetben pedig szomorú a helyzet: 2015-ben a magyar munkahelyek 63 százaléka alacsony fokú munkavállalói autonómiával volt jellemezhető. Ez az ötödik legrosszabb helyezés az Európai Unió 27 országa között. Ráadásul 2005-ről 2015-re az ilyen munkahelyek száma nemhogy nem csökkent, de 7 százalékponttal még nőtt is, tehát trendszerűen is kedvezőtlen folyamatoknak lehetünk tanúi - írják a szerzők. Ilyen körülmények között talán jobban érthető, hogy a munkás foglalkozási csoporthoz tartozó munkavállalók körében fontosabb a munkafeladatokban megnyilvánuló munkavállalói autonómia, mint a szervezeti részvétel, amelyre a kutatók esélyt sem látnak. Ennek messzemenő következményei lehetnek, hiszen a munkahely, különösen a munkaszervezetben és a munkafolyamatban megnyilvánuló társadalmi viszonyok a társadalmi integráció fontos csatornái. Ha a munkahelyünkön nem tanuljuk meg és nem gyakoroljuk a részvételt és a beleszólást, akkor erre a közügyek kapcsán is kisebb eséllyel fogunk törekedni, ami kapóra jön a politikai rendszernek.

Az persze nem meglepő, hogy a szerzők által összeállított csoportok szerinti foglalkozási hierarchiában lefelé haladva az autonómia, a részvétel, a munka iránti elkötelezettség értékei csökkennek, míg a kirekesztettségé nő. Az iskolai végzettség emelkedésével változik a helyzet: nő a munka iránti elkötelezettség. Ezt érdekes összevetni a kormányzat 100 gyár programjával és oktatáspolitikájával, amikben éppen az alacsonyabb képzettséget igénylő, a hierarchiában alacsonyabban elhelyezkedő foglalkozások felé terelik a fiatalokat. Ezzel a kormány a társadalom integráltságát is rombolja, ugyanis a kutatók szerint ami a munkahelyen történik, az a legritkább esetben marad a gyárkapun belül: pozitív és negatív hatásait egyaránt magunkkal cipeljük a családi és egyéb viszonyainkba.

1985-ben avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

Nagy-Budapest létrehozása után, 1950-ben a korábbi pestszentlőrinci városi könyvtár a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának része lett. Azonban az az egykori villaépület, amelyben működött, az 1970-es évekre életveszélyessé vált. Ugyan már ekkor, az 1970-es évek közepén voltak tervek, hogy az új, minden igényt kielégítő, modern könyvtárat a kerület újonnan kialakítandó központjában építik fel, azonban a kivitelezés elhúzódása miatt a lőrinci fiók hosszú évekig egy kölcsönépületben - egy korábbi vendéglő helyén - volt kénytelen működni.

A Thököly út 5. sz. alatti épület megnyitójára 1985. március 18-án, hétfőn délután 15 órakor került sor. A létesítményt Köpeczi Béla művelődési miniszter adta át az olvasóközönségnek. A miniszter előadásában köszönetet mondott mindazoknak, akik szorgalmazták és segítették ennek a könyvtárnak a felépítését. Hosszan elemezte a könyvtár és az iskola kapcsolatát.

A DeepSeek tulajdonos-vezérigazgatója, Liang Wenfeng szerint a nyílt forráskódú fejlesztés valóban azzal jár, hogy a versenytársak nagyon könnyen és gyorsan le tudják másolni egymás innovációit. Ez a kooperáció azonban hosszú távon sokkal több haszonnal jár, mint hátránnyal. A DeepSeek sikere valóságos "nyíltforráskód-forradalmat" indított el Kínában.

A történések súlyát érzékelteti, hogy február 14-én reggel a Baidu, a legnagyobb kínai AI-cég minden előzmény nélkül bejelentette, hogy a vállalat a következő hónapokban hivatalosan is nyílt forráskódúvá teszi legfejlettebb modelljét. Nem véletlen az egybeesés sem, hogy a DeepSeek tarolása után tíz nappal a nyílt, non-profit alapítványból szabadalmakkal védett for-profit céget formáló Altman is meghallotta az idők szavát, és így nyilatkozott a Wall Street Journalnek: "személyesen úgy gondolom, hogy a történelem rossz oldalán állunk, és ki kell találnunk egy másik, nyílt forráskódú stratégiát".

A vuhani startup társalapítója, Yichao "Peak" Ji: "Az elmúlt évben csendben építgettük azt, amit a mesterséges intelligencia következő evolúciós lépésének tartunk, és ma bemutatjuk a Manust, az első általános AI-ágenst. Ez nem pusztán egy újabb chatbot, hanem egy valóban autonóm ágens, amely áthidalja a szakadékot a megértés és a végrehajtás között. Míg más AI megáll az ötletek generálásánál, a Manus eredményeket hoz. Úgy gondoljuk, hogy ez az ember és gép közötti együttműködés következő paradigmája, ami korai bepillantást nyújthat a mesterséges általános intelligenciába is."

A videóban három eseten (önéletrajzok átnézése, ingatlankeresés, tőzsdeelemzés) keresztül mutatja be a platformot, ami eleinte úgy néz ki, mint egy mezei chatbot, de amint beírja a promptot, előhív egy másik ablakot, amely a Manus "saját számítógépét" hivatott jelölni. Vagyis az ember kiadja a parancsot, a gép pedig nekiáll végrehajtani, és hogy emiatt ne kelljen félbeszakítani semmit, a Manus nem a felhasználó laptopján/telefonján kezd el váltogatni a böngészők és más alkalmazások között, hanem egy virtuális környezetben, a "saját számítógépén" teszi mindezt. A tőzsdés demónál például átböngészi az elmúlt évek részvényárfolyamait az interneten, ezek összesítése után nekiáll kódot írni az adatok elemzéshez és vizualizációjához, majd ha arra kérjük, még egy interaktív weboldalt is összedob, ahol kényelmesen áttekinthetjük, mire jutott.

Ez valóban látványos fejlődés: eddig csetablakban kaphattunk információt az AI-tól, és legfeljebb követhettük a tippjeit, hogy melyik oldalon hova kattintsunk, de a Manus képes kilépni a chat kereteiből, hogy maga hajtsa végre azokat a kattintásokat, ami rengeteg időt és bosszúságot spórolhat meg az embernek. ... A pénzügyi elemzés, az utazástervezés, a kutatás és a kódolás mellett egyedi animációkat is lehet készíteni vele, de akár egy egyszerűbb videójátékot is legyárt nekünk.

Bár, ahogy az MIT Technology Review tesztjéből is kiderül, az egyszerűbb feladatokkal, amelyekhez nyilvános forrásokból kell adatot gyűjteni, megfelelően szűk kritériumok mellett elboldogul, a cikkek és a tudományos folyóiratok fizetőfalain nem jut át, a médiában gyakran említett szereplőket előnyben részesíti, és a botok ősellensége, a CAPTCHA is kifog rajta - ilyenkor a Manus szépen leáll a munkafolyamataival, és megkéri a felhasználót, hogy legyen olyan kedves, pipálja be, hogy "Nem vagyok robot".

Használóismeret... Ahhoz, hogy szolgáltatásközpontúból használóközpontóvá válhasson a könyvtár, alapos ismernie kell a használók kimondott és kimondatlan igényeit, vágyait, helyzetét. A meglévő használókét, a lehetséges használókét és az országos trendeket is. Nem kis feladat, ezért sajnos ritkán is történik meg; szomorú következményei pedig láthatóak link . Ebben az ismeretszerzésben egy adalék a Kovách Imre szociológus által 2015 óta vezetett kutatás. 5000 fő megkérdezésével zajlott, a magyar társadalom integrációs mechanizmusait megrajzolni kívánó kétkötetes munka: Integráció, egyenlőtlenség. Itt nézzük meg a könyvtárhasználatban nagyon esélyes "polgár" jellemzőit. (MG)

Ki a polgár? A kutatók több tényezőből gyúrták össze az általuk bevezetett polgárosodás-indexet. Helyet kapott ebben a vállalkozási és a gazdasági mentalitás, a polgári individualizáció, az állampolgárrá válás és az autonómia, az életmód és mentalitás is. Kováchék szerint a polgár egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is magabíró és a polgártársaival szolidáris személy. A különböző kérdésekkel mért indexük alapján a következő, nem túl rózsás kép rajzolódik ki a magyar társadalomról. A diplomások körében természetesen több polgárt találunk, de nem minden polgár diplomás, és ugyanígy, a fővárosban van a legtöbb polgár, de a polgárok nagy része a fővároson kívül él Kováchék szerint.
A kutatók legszomorúbb megállapítása, hogy az ő mércéjük szerint a társadalom egyharmada esélytelen a polgárosodásra. Egy másik harmadnak kicsit jobbak a kilátásai, az ő kiemelkedési vágyuk, polgárosodásra való igényük elég egyértelműen kimutatható annak ellenére is, hogy komoly akadályokba ütköznek. Ezzel párhuzamosan viszont a diplomás munkát végzők jelentős része csúszik le, válik egyre kevésbé polgárrá - gondoljunk csak a tanárokra, diplomás egészségügyi, igazságügyi, kormányzati alkalmazottakra. Ők korábban a polgárosodó rétegek alapját adták, de ma már egyre lejjebb helyezkednek el ezen a skálán.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gimnazista lány, aki úgy döntött, hogy bárd lesz. Az is lett, igaz, csak az olyan szerepjátékokban, mint a M.A.G.U.S. és a Dungeons & Dragons, de hát lépésenként kell haladni; eltelt néhány év, és Zalka Csenge Virág már doktorált is mesemondásból, de előtte rómais régészként még diplomát szerzett az ELTE-n.

Számos mesekönyve megjelent saját és feldolgozott mesékből; legutóbbi kötetében, A néma istennőben a kevésbé ismert görög-római mítoszok nyomába eredt, gyakran úgy, hogy a hiányzó részeket régészeti leletek és különböző, kevésbé ismert elbeszélések alapján próbálta rekonstruálni - a forrásokat precízen megadva, hogy lehetőséget biztosítson más mesemondóknak is, hogy megtalálják a történet (szerintük) igazi verzióját.

Mert hát hiába szereti mindenki Héraklészt vagy Odüsszeuszt (vagy nem szereti; vérmérséklettől és a kötelezőkhöz való viszonytól függ), azért még az antik mítoszok sem számítanak lerágott csontnak, ha az ember tudja, hogy hol érdemes keresgélni, és az ókori szuperhősök mellett hajlandó némi érdeklődést mutatni a többi, nem is kevésbé érdekes szereplő iránt is. Zalka Csenge Virággal a profi mesemondásról, egy mesébe illő karrierről, a Marvel-univerzumról, Lady Augusta Gregoryról, a D&D kasztrendszeréről és arról is beszélgettünk, hogy vajon kinek köszönhetjük az Arthur-mondakör valaha volt legjobb feldolgozását.

A nem meglepő módon tanárokat célzó, Nádor Gergely és Prievara Tibor által készített tech-fórumon mostanában főleg az AI témakörében adnak ki tartalmakat, pl. AI-receptkönyvet 20 kipróbált, remek ötlettel, írtak egy prompt-könyvtárat. Van kedvcsináló, ingyenes kiadványuk is, hogy miért érdemes rájuk előfizetni. Néhány frissebb cikk:

TanárBlog cikkek pl.: Az AI és az elpárolgó tudás esete; Jó prompt, rossz prompt; Szövegből hang; AI írta a fogalmazást?; Íme pár jel - nem az AI detektorok lesz a megoldás; Na végre egy rendes zeneszerkesztő; AI és micro:Bit; Így vált valóban hasznos kistanárrá az AI a tanórán; Hármas, leülhet; Promptolj képeket - egy vicces, hasznos játék; Már a podcast sem lesz a régi - megérkezett az AI podcast generátor.

Rovatok: 21. századi tanár; Angolos ötletek; Hírek; Interaktív tábla ötletek; Internet a tanórán; Letölthető anyagok; Magyaros ötletek; Nyelvoktatás; Oktatóvideók; Tananyagbázis; Termtudos ötletek; Tippek, trükkök; Tíz weboldal... Vezércikk

A Prompt-könyvtárban: Feladatok illesztése a Bloom-taxonómiához; Színező készítése bármilyen témához; Kvízkérdések készítése; Előzetes tudás felmérése; Képek generálása - hogy ne nézzen úgy ki egy AI generált kép, mint amit AI-val generáltak?; Szituációs játék: a füllentős spártai
Fogalomtár a tankönyvből; Baleseti szimuláció; Emotikonok szövegből; Dolgozatelemzés

Megrendelési kap: link