Régóta foglalkoztat: ha betér a könyvtárba valaki, és mondjuk a János vitézt kéri - sima ügy. Ha azonban spanyolul kéri ugyanazt, eséllyel mondjuk, hogy azon a nyelven legalábbis nekünk nincs meg. De biztos ez a helyes válasz?!
Az e-könyvtárból elérhető anyag néhány kattintással spanyolul is olvashatóvá válik. Igen, igen: nem az eredeti minőségben, de mindez mégis jóval több, mint a "nincs meg nekünk" válasz. És ha ugyanezt spanyol hangoskönyv-formában kéri? Ha szívünkre tesszük a kezünket, annak sincsen technikai akadálya. Igen, emberi akadálya lehet - tudásszintünktől függően.
Na jó... és ha valaki drámaként szeretné nézni a János Vitézt? Hát, igen, a MI megoldja, mégha a környezeti terhelés miatt vakargathatjuk is a fejünket...

Saját meglepetés volt, hogy a minap egy nagyon régen megjelent link magyar nyelven az Academia.edu portálra teljes szöveggel feltöltött, ismeretterjesztő szintű cikkem angol nyelvű hangos ismertetésének linkjét küldte meg a szolgáltató: link . Ne feledjük: a dolog túlmutat az információszolgáltatás szintjének radikális ugrásán.

Ugyanis: akadálymentesít. A spanyolul értő használók előtt - fenti példánkat tekintve - jelentős nyelvi-hozzáférési akadály hárul el. A hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása pedig a könyvtár küldetésének része; így - felkészülés esetén - spanyol nyelvű Braielle-írásos kimenet sem okozhat túl nagy akadályt.

Az öt perces hangfájlban korrekten ismerteti a tartalmat. A portál nyilván promóciós céllal küldte új szolgáltatását, de attól még a lehetőség okot ad az el- és továbbgondolkodásra, szolgáltatásunk továbbfejlesztésére. A módszer emlékeztet az alsós matematika-példára, melyben az egyenlet fogalmát igyekeztek magyarázni: bedobunk a gépbe valamit, és a másik oldalon kijön egy más valami. Akkor talán varázsdoboznak neveztük - ma algoritmusnak. (MG)

A Magyar Tudományos Akadémián a napokban tartott, A továbblépés lehetőségei a magyar egészségügyben című rendezvényen Ádány Róza professzor, a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026. egyik megalkotója hangsúlyozta, az egészségügyi büdzsé nem kiadás, hanem befektetés. Angol közgazdászok kimutatták, az egészségügybe befektetett minden egyes befektetett font 14 Font megtérülést eredményez.

Az egészségügyi információt is bevonva a közismereti információk körébe a nyilvános könyvtárak is kivehetik részüket az általános prevenciós, egészségműveltséggel és egészséges életmóddal kapcsolatos információforrások terjesztéséből, legyen az a
- Semmelweis Help: link
- munkahelyi stresszkezelés: link
- depresszió és öngyilkosságmegelőzés: link
- hajléktalanok számára is elérhető szolgálatok, mint például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat link weboldala.

Az időpontkérésben, az ambuláns lapok letöltésében, az ellátóhelyek kiválasztásában is támaszkodhatnak az olvasók a könyvtárosokra, ezzel is előmozdítva az egészségügyi információ-áramlás GDP-ben mérhető, mindenki számára kedvező beindítását. (SN)

Az egészségügyi könyvtári szolgáltatások megtérülésének lehetőségeiről Somorjai Noémi a debreceni MKE-vándorgyűlés KIT-műhelyében fog bővebben szólni.

Kötetlen beszélgetésre várta Nagykanizsán az olvasókat Benke Dániel ma délelőtt a Halis István Városi Könyvtárban link . A programon a látogatóknak lehetőségük volt arra is, hogy megosszák az igazgatóval az intézmény működésével kapcsolatos ötleteiket.

Az olvasóinktól jött az igény, hogy meg kellene őket invitálni egy személyes találkozóra - kezdte Benke Dániel. A Halis István Városi Könyvtár igazgatója elmondta, mióta átvette a bibliotéka vezetését, kevesebb ideje volt a látogatókkal beszélgetni, így szeretett volna számukra erre is lehetőséget biztosítani.

- Én annak örülnék a legjobban, hogyha jeleznék, hogy valami nem jól működik, valamit másképp szeretnének. Gondolok itt a nyitvatartási időtől elkezdve, a programok kezdési időpontján keresztül, esetleg az, hogy új ötletekkel jönnének, hogy kit szeretnének látni, milyen programokat szeretnének a könyvtárban, hogyha megszerveznénk. Én ilyenekben is bízom, de természetesen, hogyha személyes jellegű beszélgetésről van szó, azt is nagyon szívesen - fogalmazott Benke Dániel.

Az olvasóktól korábban is rendszeresen érkeztek a visszajelzések, és ahogy azt Benke Dánieltől megtudtuk, többnyire pozitív az olvasók véleménye. Az igazgató kiemelte azt is, a jövőben is igyekszik újdonságokkal színesíteni a könyvtári programokat.

A könyvtári stratégiák gyakran azért vallanak kudarcot, mert nem számolnak a jövő bizonytalanságaival, legyen az borúlátóbb vagy éppen kedvezőbb a vártnál. A forgatókönyv-alapú (scenario) tervezés olyan módszer, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtárak különféle, de valószínű jövőképeket vázoljanak fel, és ezek mentén előre gondolkodjanak, alkalmazkodjanak, valamint időben reagáljanak a változásokra.

Öt kulcstipp a hatékony forgatókönyv-tervezéshez:
1. Tágítsuk a fókuszt: ne csak a könyvtári rendszeren belül gondolkodjunk, hanem globálisabb összefüggéseken keresztül is (pl. a munka jövője).
2. Kívülről befelé tekintsünk: figyeljük meg, hogyan változik a tanulás, a közösségek vagy az értékrend, és ezek hogyan befolyásolják a könyvtár szerepét.
3. Ne kerüljük el a kellemetlen forgatókönyveket: szükség van zavarba ejtő, kényelmetlen jövőképekre is, hogy szembesíthessük magunkat a valós kockázatokkal.
4. Kapcsoljuk össze a stratégiával: ne külön gyakorlatként kezeljük, hanem a forgatókönyveket építsük be a stratégiai tervezésbe, utána teszteljük és rugalmasan alakíthassuk terveinket.
5. Kerüljük az előrejelzés illúzióját: a cél nem a jövő pontos megjósolása, hanem az alkalmazkodóképesség és rugalmasság erősítése.

A forgatókönyv-alapú gondolkodás fejleszti a könyvtári vezetők stratégiai érzékét, segíti az előrelátást, és hozzájárul ahhoz, hogy a könyvtárak ne csak túléljék a változásokat, hanem aktívan formálják is jövőjüket.
A történetmesélés nemcsak a múlt és a jelen megértésének eszköze, hanem a jövő alakításának is fontos alapja lehet. (ref.: Habók Lilla)

Amszterdam közkönyvtára - Openbare Bibliotheek Amsterdam - OBA link kiterjedt, jóléti rendszernek megfelelő szolgáltatáscsokrot kínál használóknak. Szemezgetve a könyvtárban elhelyezett szórólapokból...
- Házifeladat-készítés a könyvtárban
- Kötés-horgolás, mint közösségi tevékenység: együtt kötnek meg egy életnagyságú istállót
- Pénzügyi tanácsadás
- Segítség digitális ügyek intézésében
- Olvasóklub felnőttek számára (A1-B1 szinten)
- Találd meg a legjobb forrásokat a dolgozatodhoz, legyen az akár KRESZ-vizsga, és merüljön el a múltban Delpherrel [Delpher link - Online szolgáltatás, amely teljes szövegű holland nyelvű digitalizált történelmi újságokat, könyveket, folyóiratokat és rádiós híradások másolatait kínálja. Az anyagokat könyvtárak, múzeumok és más örökségvédelmi intézmények biztosítják, fejlesztője és kezelője a Holland Királyi Könyvtár. A Delpher ingyenes, és a 2022 júniusi állapot szerint összesen több mint 130 millió oldalt tartalmaz mintegy 2 millió újságból, 900 000 könyvből és 12 millió folyóiratoldalból, amelyek egészen a 15. századig nyúlnak vissza.] Segítségre van szükséged a házi feladatban vagy a tanulásban? Számos OBA-fiókkönyvtár kínál ingyenes segítséget. Tizenévesek számára is szervezünk tevékenységeket és workshopokat.

A fiataloknak kínált ingyenes szolgáltatáskínálatot érdemes részletesebben is átolvasni:
- Kölcsönözz könyvek, képregények és játékok hatalmas kínálatából, ingyen.
- Nincs késedelmi díj. Nem jelent gondot, ha késel a visszahozatallal.
- Kölcsönözz ingyen e-könyveket és hangoskönyveket. Olvashatod vagy hallgathatod ezeket okostelefonon, táblagépen vagy e-könyv-olvasón. Ki sem kell mozdulnod otthonról.
- Látogass el kifejezetten fiataloknak szóló rendezvényekre és workshopokra ingyen, vagy 50% kedvezménnyel.
- Nagy gyűjteményünk van az OBA-ban számos olvasmánylistához. 12 helyszínen kínálunk speciális olvasási lehetőséget, tehát biztosan találsz egy megfelelő helyszínt a közeledben.
- Szolgáltatásaink 18 éves korig ingyenesek.

Az OBA a felsorolt szolgáltatásokat csak részben szolgáltatja saját forrásokból. Egy részüket a Királyi Könyvtár (vagy más könyvtár) központi kínálatának közvetítésével, másik részüket önkéntesek vagy más külső szervezetek bevonásával nyújtja, lényegében helyet és publicitást biztosítva számukra. (ref.: MG)

Az amerikai felsőoktatási intézmények könyvtárai az elektronikus könyveket részesítik előnyben, amelyeket előfizetéses, terjesztői adatbázisból lehet beszerezni. A kínálat óriási, könyvtáros legyen a talpán, aki képes nyomon követni az új kiadású köteteket akárcsak a saját szakterületén. Ezen részben a kiadói könyvcsomagok segítenek, amelyekre a könyvtár előfizethet (hogy melyikre, az nem feltétlenül csak a szakreferens döntése), részben pedig a használó által kezdeményezett beszerzés (a könyvtár által előre körülhatárolt módon) DDA: Demand-Driven Acquisition kategóriába sorolt könyvekből.

Az egyes könyvekről szóló részletes információ segít a könyvtárosnak abban, hogy az adott szakterületre fordítható, egyre csökkenő vásárlási keretet a legmegfelelőbben költse el. A tematikus keresést megkönnyítik a Dewey-féle és a Kongresszusi Könyvtár jelzetei. A részletes meta adatok mellett szerepel, hogy hány másik könyvtár vásárolta meg a könyvet. Ha ismertetés vagy recenzió jelent meg a könyvről a főbb fórumokon (Choice Reviews, Library Journal, Booklist, Kirkus Reviews, Publishers Weekly, stb), az is elérhető. A könyvkiadók jóvoltából sok esetben a teljes kötet megtekinthető. Az árat a hozzáférés módja befolyásolja; az egy felhasználós licenc olcsóbb, mint az, amelyik egyszerre korlátlan számú olvasót engedélyez.

Legtöbb egyetemi könyvtárban nem engedélyezett a nyomtatott változat megvásárlása vagy könyvtárközi kölcsönzése, ha a könyv elektronikusan elérhető. Több platform (EBSCO, ProQuest, JSTOR, Oxford, stb) vezetett be kutatást segítő MI alkalmazásokat, amelyek egy része nemcsak a tanulmányokra, hanem az elektronikus könyvekre is kiterjed.

A közkönyvtárban más a helyzet: a nyomtatott kötet, általában szépirodalmi vagy bestseller, ott van a polcon, illetve a regionális konzorciumok révén elektronikus és hangoskönyv változatban is elérhető. Mivel ezeket egyszerre egy olvasó használhatja, a legfrissebb kötetekre a várakozási idő akár fél év is lehet! Sajnálatos módon az elektronikus műfaj elterjedése utat nyitott egy új jelenségnek: a közkönyvtári kínálatban már megjelentek az MI által generált, egy kaptafára gyártott művek is.

(Nem új történet, de jó újraolvasni...) Göteborgban, Svédországban egy apró figyelmetlenség megmutatta az emberiség cuki oldalát. Történt ugyanis, hogy az egyik városi könyvtár link ajtaja nyitva maradt Mindenszentek napján, november elsején úgy, hogy sem személyzet, sem biztonsági őr nem volt az épületben.
Több százan mentek be a könyvtárba, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga - tisztelettel, fegyelmezetten, civil felelősségtudattal. Egészen konkrétan 446 ember sétált be azon a napon. Jöttek, olvastak, könyveket keresgéltek, gyerekekkel időztek a mesekuckóban - tudósít a ZME Science. Sokan még a kölcsönzőautomatát is használták - a nap végére 246 könyvet vittek haza szabályosan. (Arról nincs hír, hogy a helyzetet kihasználva hányan vitték vissza őket akár évek után is.) Nem hagytak maguk után rumlit, nem loptak el semmit és kárt sem okoztak. Ezt Anna Carin Elf, a könyvtár egyik dolgozója mesélte, akinek be kellett szaladnia a munkahelyére Mindenszentek napján is. Ő sokkal jobban meglepődött a látogatókon, mint fordítva: utóbbiaknak legfeljebb annyi tűnt fel, hogy nincs személyzet, de nem zavartatták magukat.

A helyzet elsőre talán meglepőnek tűnik: az ember azt gondolná, hogy a társadalom azonnal felbátorodik és pusztítani kezd, amint megteheti, de nem ez történt: szabályok, kontroll nélkül is követték a normát és figyeltek egymásra. A még 2023-ban történt eset óta egy csomó elemzés és szakértői megfejtés született arról, mi is történhetett. Az optimista társadalomtudományi elméletek szerint a könyvtár ebben a történetben több mint közintézmény; egy spontán módon működő, közösen szabályozott térként jelenik meg, és csodás példája annak, hogy a közösségi terek működhetnek akkor is, ha épp nincs ott a hatalom szeme.

A göteborgi könyvtárban tehát egy napra megvalósult az anarchista utópia, ahol nincs kontroll, "csak" az emberi jóindulat és kölcsönös tisztelet. Göteborg esete azt sugallja, hogy a felszín alatt tovább él bennünk a kollektív felelősség érzése. Az emberek nem csupán polcokat és olvasósarkokat találtak: egy olyan helyre bukkantak, amit sajátjuknak éreztek, és vigyáztak is rá.

Győrben a Networkshop konferencia alatt alkalom nyílt látogatást tenni az egyetemi könyvtárban link is. Nagyon jó ötlet, hogy a hallgatókat az olvasóterembe kihelyezett rövid szövegekkel, illusztrációkkal, QR-kódokkal igyekeznek motiválni az előfizetett adatbázisok használatának előnyeire. Szerepet vállalnak a külföldről érkező hallgatók beilleszkedésének segítésében, különféle kurzusokkal, rendezvényekkel.

A könyvtárosok gyermekei számára szerveznek rendszeresen foglalkozásokat, nyáron pedig napközis tábort. Ez túlnyúlik egy egyetemi könyvtár hagyományos feladatkörén, emellett nagy segítséget nyújt a szülőknek és az intézményi kohéziónak is nagyon jót tesz. Teret adnak a digitális vizsgáztatásnak a számítógéppel felszerelt terekben, jelentősen támogatva az egyetemi oktatást. Céljuk, hogy szolgáltatásaikkal szervesen beépüljenek az oktatók, kutatók, hallgatók életébe, hogy eredményesen dolgozhassanak, s jól is érezzék emellett magukat az egyetem polgáraként.

A Rutgers Egyetemi Könyvtár link (USA) sorvezetőt kínál a hallgatóknak az MI- használatához... - Generatív MI funkciók a főbb adatbázisokban és platformokon. Ismerje meg a Rutgers Egyetemi Könyvtárak közössége számára jelenleg elérhető, a főbb elektronikus források adatbázisaiban és platformjain elérhető generatív MI-alapú funkciókat.

1. Kezdő lépések: Bevezetés az e-források MI-funkcióiba - Számos e-forrást vásárolunk a hallgatók, személyzet és az oktatók számára. Ezek platformszolgáltatói generatív MI-t vezetnek be platformjaikba, amelyek új módszereket kínálnak az információkeresésére és értékelésére. Ez az útmutató segít megismerni a Rutgers főbb adatbázisaiban és a hallgatók, a személyzet és az oktatók széles körű érdeklődésére számot tartó e-forrásplatformjain elérhető generatív MI-funkciókat. Könyvtárunk adatbázisai: link . Használhatod a QuickSearch keresőt is. Ha kérdésed van, ide fordulj: ...

2. Útmutató
- Ezen eszközök közül sok béta verziójú vagy fejlesztés alatt áll, és a kialakítás és a funkcionalitás idővel változhat. Törekszünk arra, hogy szükség szerint frissítsük ezt az útmutatót. Időről időre értékeljük is ezt az útmutatót, hogy megállapítsuk, megfelelő-e a szerkezete és a hatóköre.
- A MI által támogatott eszközök nem helyettesítik a hagyományos keresési módszereket, metaadatokat és értékelési technikákat; tehát ezek mellett kínáljuk őket a kutatáshoz. Meghívunk, hogy próbáld ki az új, MI által vezérelt módszereket, és vizsgáld meg, hogyan illeszkednek azok a legjobban a kutatási folyamatodba.
- A MI által generált összefoglalók segíthetnek meghatározni, hogy egy forrás releváns-e kutatásod számára. Lehet azonban, hogy nem egészen, így nem helyettesítik a forrásszöveg elolvasását. Ezért mindig olvasd el a forrás teljes szövegét, mielőtt hivatkoznál, vagy beépítenéd a kutatásodba.
- Ne adj meg személyes adatokat MI-vezérelt eszközöknek, főként azért, mert egyes szolgáltatók felhasználhatják adataidat rendszerük fejlesztésre. (Hajnal Ward Judit ajánlása; ref.: MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 - Ilyen általános környezetben nem
7 - Igen, saját hatáskörünkben
5 - Ahhoz más szakmai vezetők kellenének
8 - Nem jellemző a hízelkedés a szakmában
3 - Lassan, évtizedek alatt.

Ha mostani adatokat összevetjük az 5 évvel ezelőtti hasonló kérdésre kapott válaszokkal, akkor semmi lényegit nem tudunk megállapítani: az adatok együttmozgásának halvány vélelme sem merül fel. Ezért sajnos talán csak azt lehet mondani, hogy a válaszadók kitöltése vagy a kérdésfeltevés + válaszok maga nem volt célnak megfelelő. A témában minden bizonnyal nagymintás, kiterjedt felmérés és/vagy fókuszcsoportos vizsgálat hozhat mérvadó eredményt. Ez esetben legalábbis mindenképpen. A diagram: link . (MG)

83 éves korában elhunyt Dr. Arató Antal, a Vörösmarty Mihály Könyvtár nyugalmazott igazgatója, Székesfehérvár kulturális életének meghatározó, sokak által szeretett alakja.
A város irodalmi, képzőművészeti rendezvényeinek lelkes szervezőjét munkásságáért Szabó Ervin-emlékéremmel, Fehér Rózsa-díjjal, Supka Géza-emlékéremmel és Bibliotéka Emlékéremmel tüntették ki, 2016-ban pedig megkapta a város "Pro Cultura Albae Regiae" díját.

Arató Antal 1942-ben született Budapesten. Magyar-könyvtár szakos felsőfokú tanulmányainak befejezése után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kezdett dolgozni. A székesfehérvári Vörösmarty Mihály könyvtár igazgatói beosztását 1994-ben nyerte el, munkássága alatt számos fontos informatikai fejlesztés valósult meg a bibliotékában, amelynek vezetéséért 1999-ben címzetes igazgató címet kapott.

Nevéhez fűződik a "Könyvheti piknik" megteremtése, valamint a Supka Géza lapkivágat-gyűjtemény Fehérvárra kerülése. Dr. Arató Antal volt az egyik kezdeményezője a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai programnak, de kisgrafika-gyűjteményéből is többször szerveztek kiállítást. Egy évtizeden át vezette az Árgus folyóirat Ex libris rovatát, a Vörösmarty Társaság munkáját pedig alelnökként segítette.

Tárlatvezetései, irodalmat népszerűsítő előadásai, kivételes humorérzéke mindig elbűvölték a hallgatóságot. Szellemisége, ismeretei és segítőkészsége nagyban hozzájárultak Székesfehérvár kulturális életének országos elismertségéhez. Munkásságáért Szabó Ervin-emlékéremmel, Fehér Rózsa-díjjal, Supka Géza-emlékéremmel és Bibliotéka Emlékéremmel tüntették ki, 2016-ban pedig a kultúra területén végzett munkájának elismeréseként Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésétől "Pro Cultura Albae Regiae" díjat kapott.

Zenét alkalmazó gyógymódok lehetőségét villantja fel amerikai kutatók azon vizsgálata, amelynek eredeti célja annak megértése volt, hogy milyen hatással van az agyra a nosztalgiát kiváltó muzsika.
Közismert, hogy a zene képes erős érzelmeket ébreszteni, emlékeket felidézni, azonban eddig keveset foglalkoztak a nosztalgikus zenére adott idegi reakciókkal: azzal, hogy mi történik az egyes agyi régiókban, amikor olyan dallamokat hallgat valaki, amelyek visszarepítik a múltba, és segítenek felidézni egykori érzéseit.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a nosztalgikus dalok egyértelműen jobban aktiválták az agyi régiók széles skáláját, mint a kontrollmuzsikák. Ezek a régiók az önreflexióval, az érzelmekkel, a jutalomfeldolgozással és a memóriával függnek össze, így nem meglepő, hogy a hálózat, amit alkotnak, az emlékek feldolgozásához, az érzelmek szabályozásához és az örömérzethez kapcsolódik.

Az idősebbeknél erősebb agyi reakciókat tapasztaltak, különösen a hanggal, a memóriával és az érzelmi jelentéssel kapcsolatos agyterületen. Ez váratlanul érte a kutatókat, akik arra számítottak, hogy az életkornak nem lesz hatása az agyi válaszra. A pontos okokat egyelőre nem ismerik, és további kísérletektől várják a magyarázatot. Addig is úgy vélik, hogy az említett jelenség a korral járó érzelmi prioritások megváltozását tükrözi.

De nem csupán emiatt van szükség további vizsgálatokra. A résztvevők mind ugyanabban a Los Angeles-i körzetben laknak, azaz egyáltalán nem biztos, hogy az eredmények minden felnőttre vonatkoznak. Ráadásul az alanyok csak 40 másodpercnyi muzsikát hallgattak, így érdemes lesz hosszabb zenékkel is megismételni a kísérletet.
Ettől függetlenül a tanulmány szerzői remélik, hogy eredményeiket a jövőben felhasználják a mozgásproblémákat és szellemi működésbeli gondokat okozó neurodegeneratív betegségek zenealapú terápiáinak fejlesztésében, megértésében.

Kilenc könyvtárból tizennyolc könyvtáros vett részt a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete partnerszervezésében megvalósuló továbbképzésen, melynek az Ipolysági Városi Könyvtár adott otthont. A Miért pont a könyvtár? Mit tud a könyvtár(os) címet viselő május 26-ai képzés központi eleme a gyermekkönyvtári munka, tevékenység volt.

A hétfői képzés előadójaként Dienes Éva, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyermekkönyvtár szakdolgozójaként nem csupán a gyermekekkel való foglalkozásokról szólt, hanem a tapasztalatcserére, ismerkedésre is időt szakított az egész napos képzés során.
"A gyerekkönyvtáros munka alapja az, hogy a könyvtáros tisztában legyen a gyermekek érdeklődési köreivel, illetve azzal, hogyan lehet megszólítani a fiatal generációt, miként lehet elvarázsolni a gyermekeket. Meg kell találni azt az utat, ami által a gyermekek megszeretik a könyvtárat." - nyilatkozta a Felvidék.má-nak Dienes Éva. Hozzátette: a fiatalok könyvtárba való látogatásaival a megfelelő kritikai gondolkodást is elősegítik. Ehhez járul hozzá a könyvtáros a gyermekfoglalkozásokkal.

Mint elmondta, a nap képzési programját igyekezett korosztályok szerinti lebontani. Így a könyvtárosok tippeket kaptak arra nézve, hogyan tudják megszólítani az egyes korcsoportokat a legkisebbektől (0-3 éves kor) kezdve az óvodai korosztályon át az alsó és a felső tagozatos tanulókig.
Azt az utat, szemléletet igyekszik átadni, ami által hathatósan lehet a gyerekeket megszólítani. A képzés vezetője foglalkozástípusokat mutatott be, programszervezési tanácsokat adott.

Májusban két kézikönyvtípus, az rendszer és az elrendezés egymódja is célkeresztbe került. A hónapot mondhatnánk, hogy testszégyenítéssel indítottuk, de nem. Ehelyett egy nagyon fiatal kézikönyvtípusra hívtuk fel a figyelmet. A Kinek a FIA a legkerekebb?-kérdésre a választ rendszerető/rendszerező jazzrajongóknak köszönhetjük. Ez a "fiú" ugyan már van 100 éves is, de a segédkönyvek között fiatalnak számít és a zenerajongók biztosan kedvelik. Mivel a fiatalok körében népszerű zenei stílusok körében is elterjedt, segíthet a könyvtárhasználat tanulása iránt felkelteni az érdeklődést.

Az imák nemcsak a vallásos embereknek fontosak, hanem az igényeseknek is. A Melyik IMÁHOZ kell szótár?-kérdés egy ebben segítő kézikönyvre, egy egynyelvű szótárra hívja fel a figyelmet. A szótár hasznát sok-sok példával mutatja be.

Melyik END végződik zs-re? - tettük fel a kérdést, mely részben a nemzeti nyelvi különbségekre hívja fel a figyelmet. Másrészt pedig azt mutatja meg, hogy a könyvtárhasználatból, magyar nyelvből tanultak nemcsak a könyvtárban, hanem a számítógépek világában és a hétköznapokban egyaránt hasznosak, de figyelni kell a különbségekre.

A hónap végén a fogalmak közül egy átfogóbbat, a könyvtárakra nézve meghatározót népszerűsítettünk a Melyik SZER legális?-szóviccel. Egy olyan szert népszerűsítünk, melyet szeretnénk, ha minél többen bevennének és akár függővé is válnának.
Mindezt nemhogy legálisan, de alapjogként, hiszen jó gyógyszer tudásvágyra, tudatlanságra és még az esélyegyenlőtenséget is képes mérsékelni.

Ha tetszik a könyvtárnépszerűsítés ezen formája, akkor pörgesd az algoritmust lájkokkal, megosztásokkal. Ezt megteheted a YouTube-ról és a FB-oldalunkról is.
- Kinek a FIA a legkerekebb? link
- Melyik END végződik zs-re? link
- Melyik IMÁHOZ kell szótár? link
- Melyik SZER legális? link

Az élő könyvolvasás során nagyobb aktivitást tapasztaltak a jobb agyfélteke azon területén, amelyik olyan társas folyamatokkal van összefüggésben, mint mások gondolatainak megértése és az együttes figyelem. A kijelző előtt töltött idő alatt nem tapasztaltak ilyesfajta aktivitást. Még a tágabb agyi régiókban is erősebbek voltak az agyi válaszok a jobb agyféltekében könyvolvasás során, mint a képernyőidőnél. Ez utóbbi esetben az agyi válaszok mindkét agyféltekében egyenletesek voltak.

Mindebből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az élő meseolvasás jobban bevonhatja az óvodáskorú gyermekeket a társasan orientált gondolkodási folyamatokba, mint a magányosan, képernyő előtt töltött idő. A könyvolvasás arra ösztönözheti az olvasó csemetéket, hogy az érzelmeikre, szándékaikra és a könyv iránti megosztott figyelmükre összpontosítsanak - ezen aktivitások mindegyike a jobb agyfélteke hálózatait érinti.
Ezzel szemben a képernyőn alapuló történetmesélés elszigeteltebb nyelvi feldolgozást igényelhet, kevésbé támaszkodva a társas interakciókra.

A téma további kutatást igényel. A szóban forgó vizsgálatokba kevés gyereket vontak be, ráadásul azok többsége jól képzett családokból származott, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók a sokszínűbb populációkra.

Változás történik a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár link vezetésében: hosszú és elkötelezett szolgálat után nyugdíjba vonul Kocsondiné Eisenkorb Györgyi, a könyvtár eddigi igazgatója. A stafétabotot július 1-jétől Baldovszky-Kovács Dóra veszi át a könyvtár élén, aki lelkesedéssel és friss szemlélettel érkezik a Balaton-parti városba.

Az új vezető öt aspiránsból került kiválasztásra. Baldovszky-Kovács Dóra a főváros közeléből, Pécelről érkezik Keszthelyre családjával. A könyvtárvezetői pályázatra határozott döntéssel jelentkezett, amit családja is teljes mértékben támogatott. Elmondása szerint régóta vonzódik a Balaton környékéhez, a zalai vidékhez, és örömmel vállalta a lehetőséget, hogy egy ilyen meghatározó kulturális intézmény élére álljon.

"Nagyon szeretem az embereket és az olvasás világát. Szeretném, ha minél többen jönnének be a könyvtárba, és részesei lennének annak a varázsnak, amit mi, könyvtárosok adni tudunk" - hangsúlyozta lapunknak.
Baldovszky-Kovács Dóra célja, hogy megismerje a helyi közösséget, az olvasói szokásokat, és olyan programokat szervezzen, amelyek minden korosztályt megszólítanak.
Szakmai háttere sokrétű: a Szegedi Tudományegyetemen végzett kommunikáció és informatikus könyvtáros szakon, emellett művelődésszervezői végzettséggel is rendelkezik.

Keszthely város könyvtára nemcsak egy intézmény, hanem közösségi tér, tudásközpont és kulturális találkozóhely is egyben. A vezetőváltással új korszak kezdődik, amely a hagyományokra építve, de új lendülettel és ötletekkel folytatódik. Július 1-től Baldovszky-Kovács Dóra irányításával a könyvtár továbbra is nyitott és pezsgő szellemi műhelyként működik majd.

A Facebook változtatásokat vezet be a Facebook Live-videók tárolási szabályaiban. Töltsd le június 29-ig a régi Facebook Live-videóidat - figyelmeztette felhasználóit a Facebook, akik korábban Facebook Live-videót tettek közzé.

"A Facebook változtatásokat vezet be a Facebook Live-videók tárolási szabályaiban. Ennek az átmenetnek a részeként a 30 napnál régebbi Facebook Live-videókat töröljük" - értesítette felhasználóit a Facebook.

"Szeretnénk biztosak lenni benne, hogy meglegyen a lehetőséged a korábban közzétett Live-videók megtartására, így június 29.-ig elérhető lesz számodra letöltésre minden február 19. előtt közzétett Live-videód. Ezt követően az oldaladról vagy profilodból törlődik az összes február 19. előtt közzétett, meglévő Live-videó. A Live-videók letöltésével kapcsolatos lehetőségekért keresd fel a Facebook-beállításaidat" - részletezték a felhívásban.

Folytatva múlt heti hírünket link ...

3. A teret övező térfalak szerepe - Egy városi köztér életét és dinamizmusát nemcsak a tér műszaki állapota, vagy az ott elhelyezett utcabútorok határozzák meg, hanem az is, hogy milyen épületek veszik körül. Jól működő köztereknél a tér és az épületek között nincs éles határvonal. Ha a teret jó minőségű épületek, attraktív, nyitott földszinti homlokzatok, nagy ablakok, sok nyílás és esztétikus portálok szegélyezik, az már önmagában megalapozza egy tér hangulatát. Ahová a vendéglátóhelyek ki tudnak települni, ahol az üzletekből, ablakokból fény sugárzik ki, ott nemcsak esztétikusabb, hanem biztonságosabb is a tér. Egészen más a helyzet, ha betört kirakatok vagy lepusztult homlokzatok néznek a térre.

4. Helyi gazdaság és szolgáltatási környezet - Egy lokális központként üzemelő tér nemcsak pihenőhelyként funkcionál, hanem a mindennapi élet és a fogyasztás színtereként is. Akkor működik igazán jól, ha van lehetőség meginni egy kávét, a közelben elintézni a napi bevásárlást, vagy alkalmanként részt venni egy időszakos piacon. A forgalom és a közösségi élet kéz a kézben járnak: ahol folyamatos a mozgás, ott nagyobb az esélye, hogy a tér valóban a helyiek mindennapjainak része lesz.

5. Gyakran "horgonybolt", vagy "horgonyintézmény" néven emlegetik azokat az üzleteket vagy intézményeket, amelyek képesek rendszeres forgalmat és figyelmet vonzani egy-egy városi térre. Egy jól működő csarnok, népszerű vendéglátóhely, könyvtár, vagy akár egy forgalmas hivatal is ilyen szerepet tölthet be. Ezek adják a tér gazdasági gerincét, és sokszor ezek teremtik meg a közösségi találkozások keretét is.

Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter egy podcastban jelentette be, hogy a jövőben meg akarja tiltani, hogy a közpénzből támogatott kutatók a világ vezető orvosi folyóirataiban publikáljanak.

Kennedy ehelyett saját folyóiratokat akar kiadni, amelyekben az államilag finanszírozott kutatások eredményeit közzé kell tenni. "Valószínűleg nem fogunk többé publikálni a Lancetben, a New England Journal of Medicine-ben, a JAMA-ban és ezekben a többi folyóiratban, mert ezek mind korruptak" - mondta szó szerint a "The Ultimate Human" podcastben.
Kennedy azt állította, hogy a folyóiratokat gyógyszeripari cégek irányítják, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna. (via Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei)

A felmérések szerint 2023-ban az információszerzés, a szórakozás/kísérletezés, a tanulás, az ötletgenerálás, a szöveg- és adatelemzés, valamint a készségfejlesztés volt a felhasználók legfőbb célja a ChatGPT-vel, de ezek mára háttérbe szorultak. Egy friss, a Harvard Business Review-ban április elején megjelent elemzés szerint 2025-ben már terápiás célokra és társas, baráti kapcsolatok ápolására használják legtöbben a generatív AI-eszközöket - miközben a kifejezetten virtuális társakként pozicionált AI-partnerek is hódítanak, a ChatGPT is kezdi betölteni ezt a szerepet.

Bár Turing elsősorban intelligenciáról beszélt, nem empátiáról, a kettő nem áll olyan messze egymástól. A kognitív empátia, vagyis a másik nézőpontjának megismerésére és megértésére való képesség például gyakorlatilag információ- és tudásalapú képesség, és LaFreniere szerint a chatbotok a szavak és számok feldolgozásában jobban teljesítenek, mint az emberek, így nem csoda, hogy sokan kifejezetten bensőséges beszélgetéseket tudnak folytatni a géppel. Az AI-terápia tehát egyfajta placebohatásra épül, de ha valaki intellektuálisan el tudja fogadni, hogy egy olyan géppel beszélget, amelyik algoritmusok alapján állítja össze a válaszait, de ez nem feltétlenül jelent rosszat, akkor hasznára is válhat a mélyebb témákat érintő chatelés.

A függőség nem mellékhatás, hanem üzleti modell. Arról, hogy az egyes korcsoportokban mire használják leginkább a ChatGPT-t, maga az OpenAI vezére, Sam Altman is nyilatkozott május elején: "Nagyon leegyszerűsítve, az idősebbek a Google helyett használják a ChatGPT-t, a 20-as, 30-as éveikben járók egyfajta életvezetési tanácsadóként, míg az egyetemisták operációs rendszerként." ... Sőt, az OpenAI és az MIT már említett kutatásaiból azt is ki lehet olvasni, hogy egyre többen válnak ChatGPT-függővé, a leghűségesebb felhasználókon ugyanis a függőség klasszikus jelei látszanak: elvonási tünetek, hangulatváltozások, kontrollvesztés. Ryan Broderick amerikai techszakíró elmondása szerint maga is közel került ahhoz, hogy a függőség csapdájába essen, de aztán felismerte a problémát.

Kapcsolódó: A mesterséges intelligencia meggyőzőbb egy vitában, mint az emberek link .

Jó hírnek mondható, hogy 2000 és 2024 között a teljes magyar munkaképes korú népesség iskolázottsága folyamatosan nőtt, de a fiatalabb korosztályra vonatkozó néhány adat árnyalja mindezt. Például az, hogy a 20-24 évesek (különösen a férfiak) között uniós szinten is kirívóan magas (14-19%) a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya. 2024-re már csak egyetlen olyan európai uniós ország volt, ahol kisebb volt a fiatal diplomások aránya, mint nálunk.

Egy konkrét - a fagyasztók hőmérsékletével kapcsolatos - egyszerű, hétköznapi, értelmező feladat példáján mutatták be, hogy amíg azt 2017-ben még a felnőttek 18, 2023-ban már 28 százaléka nem tudta megválaszolni. Ez pedig drasztikus képességromlás, igaz, Munkácsy Balázs közgazdász hozzátette, hogy uniós szinten is hasonló tendenciákat mutattak az adatok.

A készségszintek összefüggnek ugyan az iskolai végzettséggel, de ezzel kapcsolatban - főképp a szövegértés területén - a tanulmány igencsak elgondolkodtató adatokat ír le. Az érettségi nélküli szakmunkás végzettségűek és az annál alacsonyabb végzettségű felnőtt népesség több mint 80 százaléka (!) legfeljebb a PIAAC hatszintes skálája második szintjén teljesített (ami azt jelenti, hogy éppen érti az egyszerűbb írott szövegeket). Ami még aggasztóbbnak tűnik, hogy az érettségizettek csaknem fele és a diplomások csaknem negyede sem tudott ennél jobb eredményt elérni. Azaz a felnőtt népességen belül aggasztóan nagy azoknak az aránya, akik szövegértési képesség-szintje nem éri el egy modern gazdaságban szükséges szintet.

Csányi Vilmos szerint a hiedelem az emberi gondolkodás alapja, a tudományos elméletek is ebből születnek, de bizonyos szabályok mentén ezekből tényeket faragnak. Beszélnünk kell
- a félretájékoztatásról, amely pedig egy téves, pontatlan információ megosztása káros szándék nélkül. Ebben különbözik
- a dezinformációtól, ami viszont szándékosan félrevezető, és
- az álhírek is ebbe a kategóriába tartoznak. Ami pedig
- az összeesküvés-elméleteket illeti, ott a konspirációs narratíva a meghatározó.

Ha már a kifejezéseknél tartunk, akkor a post-truth sem maradhat ki a felsorolásból, hiszen sokak szerint egy ideje már ennek a korát éljük. A tények utáni világban minden megkérdőjelezhető, mindenkinek meglehet a saját valósága és igazsága. A probléma elmélyülésének szerinte részben az az oka, hogy már nem a társadalom pereméről hirdetik a tévhiteket és összeesküvés-elméleteket, megválasztott politikusok és népszerű hírességek is hangoztatják azokat.

"Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak rosszul" - idézi Mark Twaint a könyvében Ariely, megjegyezve: irracionálisnak tűnik, de egyúttal nagyon is emberi, hogy átveszünk egy sor meggyőződést, amelyekre alig vagy egyáltalán nincs bizonyíték, és annak ellenére tartunk ki ezek mellett, hogy miattuk hidegülünk el családtagoktól, rokonoktól.

Akik pedig hajlamosabbak mintákat felfedezni, azok között többen vannak a gyanakvók, az összeesküvés-elméletekben hívők, ez önmagában persze nem jelenti azt, hogy a nyúl ürege beszippantja őket. Mint könyvében írja, az ún. tévhittölcsérnek érzelmi, kognitív, személyiségbeli és közösségi elemei vannak - a mintakeresés is egy ilyen tényező, és önmagában nem teszi az embert azonnal tévhitkövetővé. Szóval akkor sem kell aggódni, ha magunkban vagy egy hozzánk közelállóban felfedeznénk ezek közül az elemek közül többet vagy akár az összeset. Ariely a saját családja példájával illusztrálja, hogy a mintákban való gondolkodásnak lehetnek negatív és pozitív következményei is.

2024 novemberében, az Európai Hulladékcsökkentési Hét fókusztémájára koncentrálva készült el Az étel nem játék! című ismeretterjesztő e-tananyag, mely az élelmiszerpazarlásra hívja fel a 3-6. osztályos tanulók figyelmét. Garfield társaságában rengeteg érdekességet tudhatnak meg az élelmiszerhulladékokról, megismerhetik az élelmiszerlánc szereplőit, a szezonális alapanyagokat, illetve az hulladékpiramis szemléltetésével ötleteket kaphatnak, hogy miként csökkenthetők egyszerű lépésekkel a háztartásban keletkező élelmiszerhulladékok. Ehhez a segédanyaghoz készült egy Garfield nem dob ki ételt! című online társasjáték, melynek nyomtatható verziója letölthető, és könyvtári vagy iskolai foglalkozásokon felhasználható.

A szolgáltatás folyamatos fejlesztése érdekében a tananyagoknál a beépített lehetőségeken vagy a könyvtár csatornáin várják a tartalmak értékelését, de akár témajavaslatot is lehet tenni a honlapon a következő e-tananyagok elkészítéséhez.