... mert küldetésünk hatékony része ez is.

Politizálsz! - Hallhattuk gyakran, ha akár szakmai oldalról közelítettünk egy témát, melybe azt megelőzően egy politikus is beleállt. Azt pedig, hogy ki politizál, én mondom meg... - idézhetjük meg Karl Lueger (1844-1910) bécsi polgármestert, antiszemita politikust (vö.: "hogy ki a zsidó, azt én mondom meg"). Ilyen keretezéssel persze nagyon nehézzé válik minden szakmai diskurzus. Pedig égető szükség van arra, hogy felszámoljuk a könyvtárügyünk krónikus stratégiátlanságát. Senecát felidézve: "Nincs kedvező szél a hajósnak, aki nem tudja, hova tart". Elég az utóbbi évtizedek finanszírozott, de meg nem valósult fejlesztéseire, végig nem vitt projektjeire gondolni.

De ugyanígy szükség van arra is, hogy a politikai célok okán, sokszor mesterségesen, légből kapott érvekkel szított ellentétek hatására szétszakadt társadalom sebeit gyógyítsa - példát mutatva - a könyvtár. Az emberek alapvető szükségletei - fiziológiai, biztonsági, valahová tartozás (közösség, szeretet), önbecsülés, elismerés, önmegvalósítás - ugyanis minden embernél azonos. Így van közös alap! Annak ellenére, hogy saját megélt benyomások, érzések alapján ki-ki másképpen láthatja az ezekhez elvivő utat. Ha a könyvtár megszervez a helyi közösség témáira felfűzött tartalmakra épített beszélgetőköröket, fórumokat, akkor saját küldetését teljesíti. Intellektuális, közösségi, rekreációs feladatait szem előtt tartva. Nem mellesleg társadalmi, közösségi beágyazottságát, s erre épített elfogadottságát, megbecsültségét növelheti. - Vajon melyik hazai könyvtár lesz ebben az első közösségi katalizátor?

Néhány segítő szervezet a közösségépítésben, beszélgetőkörök szervezésében: link (MG)

Fodor Ákos: SZABADSÁG
mi ha történik:
te döntöd el, hogy inkább
csiszol, vagy koptat.

Fodor Ákos haikuját idézzük, amely szerint mi döntjük el azt, hogy egy találkozás által épülni fogunk vagy a veszíteni. A menekült, a migráns idegen lehet számunkra. Ám aligha lesz ellenségünk, akivel tudatosan egy asztalhoz ülünk le ismerkedni. A könyvtár e tevékenységnek is katalizátora lehet. Választhatunk: a félelem helyett a gazdagodás útját választjuk-e.

A Muntpunt könyvtár link Flandria legnagyobb közkönyvtárának olvasóterében a kis könyvkiállítás asztalán olvasható az alábbi felhívás:
"A Muntpunt meghív az 'El nem mondott ázsiai történetek' sorozatra, mert a történeteket a legjobb, ha maguk a közösség tagjai mesélik el.
- Hogy megmutassák magukat, eloszlassák a félreértéseket és a sztereotípiákat, szélesítve perspektívánkat.
- Hogy együtt feltárják a flandriai és brüsszeli ázsiai közösségek történeteit.
- Hogy visszhangozzák őket gondosan válogatott szépirodalmi és ismeretterjesztő művekben.
- Hogy elmeséljék az el nem mondott történeteket."

Az "El nem mondott ázsiai történetek" projekt küldetésének középpontjában a "community curation" (közösségi gyűjteménygondozás) áll.
A Muntpunt felismerte, hogy az ázsiai közösségek történeteit azok tagjai tudják a leghitelesebben elmesélni.
A projekt fő céljai:
- Reprezentáció: az ázsiai származású belga állampolgárok hangjának felerősítése.
- Sztereotípiák ellensúlyozása: a tudatosság növelése a félreértések és az ázsiaiellenes rasszizmus ellen.
- Közösségépítés: kapcsolódási pont az ázsiai diaszpóra tagjai számára. - A fotókat ld.: link .(összeáll: MG, VA.) (folyt. köv.)

Folytatva a múlt heti lapszámunkban kezdett felsorolást link ...

3. Az étkezés is kulcsfontosságú a mentális egészség szempontjából. A mediterrán étrend - több zöldség, gyümölcs, olajos magvak, illetve kevesebb cukor, vörös és ultrafeldolgozott hús - kimutathatóan csökkenti az elbutulás kockázatát. Az ultrafeldolgozott húsféleségek igazoltan rontják a kognitív képességeket.
4. Az emberi kapcsolatok, a társas támogatás szintén védik a mentális egészséget, ezzel szemben a magány növelheti a demencia kockázatát.
5. Arra is több kutatás mutatott már rá, hogy a szellemi aktivitás - különösen nyelvtanulás vagy idegennyelv-használat, illetve az élethosszig tartó olvasás, írás - milyen jó hatással van az időskori kognitív egészségre. A chicagói Rush Egyetem orvosi központjának kutatói nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a fajta intellektuális stimuláció 38 százalékkal csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Ráadásul ez a hatás független a szociokulturális környezettől. Más vizsgálatokból az is kiderült, hogy időskorban javítja a szellemi fittséget az új technológiák felfedezése, például videójátékok játszása, új kütyük használatának megtanulása.
6. Kulcsfontosságú lehet ebben az életkorban az alkoholfogyasztás teljes korlátozása, mivel a legújabb kutatások szerint az ital már kismértékben is növelheti a demencia veszélyét. Vagyis nem igazak azok a korábbi vélemények, amelyek szerint egy kis alkohol még jót is tesz az agysejtek működésének. Mindezt több százezer időskorú bevonásával végzett kísérletek igazolták.
7. Kevesen gondolnak arra, hogy a védőoltások is hasznosak lehetnek az Alzheimer-kór ellen, pedig a kutatások erre engednek következtetni. Egyrészt nem árt, ha az idősek már nem kapnak el különféle súlyos fertőzéseket, másrészt akad néhány vakcina - köztük az övsömör elleni -, amely kifejezetten lassítja a demencia kifejlődését.
8. Az éneklésnek és zenélésnek kimutatható pozitív hatásai vannak, a társas kapcsolatok erősítésétől a lélek megnyugtatásán és az érzelmek kifejezésén át az agy felüdítéséig. Akár tánccal kombinálva is.
9. A rendszeres szunyókálás egyrészt enyhíti az éjszakai alváshiány miatti fáradtságot, másrészt akár egy tízperces bólintás is hatással lehet a kognitív és tanulási képességek, illetve a hangulat javulására.

A malmöi Rosengard Könyvtár a városi rendőrséggel együttműködve rendszeres olvasási órákat tart az első osztályos gyerekek számára a környékbeli iskolákban. A Rosengard különösen veszélyeztetettnek minősített részein található iskolákkal együttműködve a munka már három éve tart, és továbbra is bevonja a környékbeli gyerekeket és pedagógusokat. A "Polisen läser" szervezettel Malin Morän önkormányzati rendőrtiszt, valamint Ulrika Clementzlor és Cecilia Kristiansson könyvtárosok dolgoznak.

Rengeteg olyan irodalom létezik, amely meg akarja mondani, mi a helyes és mi a helytelen, de ezek a könyvek gyakran kissé laposak, ezért gyermekközeli olvasmányokat igyekeznek választani (pl. Jo Salmson Segítség! Megbántottam Linnt című könyve). Fontos, hogy a szöveg ne csak a gyerekek hibáiról beszéljen, hanem olyan felnőttekről is, akik másképp is cselekedhettek volna.

A gyerekek iskolai órákban érkeznek a foglalkozásokra, a látogatások még a könyvtár nyitása előtt történnek, és a gyerekeknek az egész könyvtár a rendelkezésükre áll. Az osztályt is két csoportra osztják. Az egyik csoport egy csendes szobába megy, ahol a hangos olvasás Malinnal zajlik. A másik csoport a gyermekosztályon marad. A könyvtárosok együtt olvasnak és rajzolnak a gyerekekkel. A Malinnal töltött idő kontrolláltabb és koncentrációt igényel. Sokan kicsit félnek a rendőröktől; vannak, akik szerint nagyon izgalmas lesz, vannak, akik szoronganak, és vannak, akik óvatosabbak. A tanárok segítenek a kissé nyugtalanabb gyerekeknek megtalálni a fókuszt és a nyugalmat.

Az iskolák visszajelzése alapján a látogatások pozitívak. Sok tanár látja benne a lehetőséget az alapvető értékekre vonatkozó munka megerősítésére és a társadalmi kérdések beépítésére. (Ref.: Aux Eliza)

Múlt heti lapszámunkban belenéztünk link , milyen területekre keresnek önkénteseket Deventer közkönyvtárában. A listában egyebek mellett az is érdekes, hogy többféle felolvasásra toboroznak.

A. Felolvasás-Express önkéntes - 2-8 éves gyerekeknek és szüleiknek segít a gyerekek nyelvének fejlesztésben. 20 héten keresztül hetente egy időpontban látogat egy környékbeli családot. Ezt hetente egyszer, egy meghatározott délutánon vagy estén teszi. Felolvas a gyereknek/gyerekeknek és példát adva, beszélgetve stimulálja beszédkészségüket.

B. Olvasástámogató-Express önkéntes - 8-12 éves gyerekeket és szüleiket 20 héten át rávezeti: milyen szórakoztató is a nyelv. A gyermekkel együtt nyelvfejlesztő játékokat játszik, olvas velük, mesél, bemutatva a nyelvben rejlő teljes potenciált. Figyeli a gyerek érdeklődését és tehetségét, és a szülőkkel együtt megvizsgálja, milyen támogatás és mentorálás lehet számukra a legjobb.

C. Felolvasás-Express koordinátor - az előbbi két csoportba tartozó önkéntesek munkájának koordinálása, támogatása. Kalauzolja az olvasókat és családjaikat. Együtt keresik: hogyan válhat fontossá a hangos olvasás a családokban. Olvasótalálkozókat szerveznek, és a 20 hetes olvasási program során háromszor meglátogatják az érintett családot. (ref.: MG)

Különleges élmény részeseivé válhattak azok a gyerekek, akik hétfőn ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Központi Könyvtárába. A gyermekek ugyanis kipróbálhatták a legmenőbb "kütyüket", a "Digitális játszótér a könyvtárban" elnevezésű programban, amelyet a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár dolgozott ki és hozott el Miskolcra. Miklós Katalin, a Gyermekkönyvtár vezetője mint házigazda kimondta, hogy ezen a napon a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Mesebirodalma digitális játszótérré változik. Ilyen program még nem volt az intézményükben, ezért nagy örömmel fogadták a jó gyakorlatot bemutató szegedi kollégákat.

- A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár munkatársai vállalkoztak arra, hogy csuda dolgokat hozzanak el ide, a mai délutánra. A foglalkozás gerincét olyan jellegű robotika foglalkozások és eszközök adják, amilyenek nekünk még nincsenek. Az ezekkel végzett munkát nem olyan régen az egyik kolléganőm, Soltész Judit látta egy gyermekkönyvtárosi továbbképzésen és szuperlatívuszokban beszélt róla. Ki is próbálhatta ezeket az eszközöket és látta a gyerekekre gyakorolt jótékony hatását - avatott be a Gyermekkönyvtár vezetője.
Hozzátette, gyorsan találtak jelentkezőket is a Miskolcra szervezett programra, családok és egy egész osztály is eljöttek, akiknek az iskolában van robotika szakkörük, ezért különösen érdeklődtek a tabletekkel és más kis robotjátékokkal, legókkal is tarkított digitális játszótér iránt.

2025. március 14-én Donald Trump amerikai elnök olyan végrehajtási rendeletet adott ki (EO 14238), amely több szövetségi ügynökség megszüntetését irányozta elő. A listán szerepelt a könyvtári szolgáltatásokat finanszírozó Institute of Museum and Library Services (IMLS) is. A döntés azonnali bizonytalanságot okozott az amerikai könyvtári rendszerben: az ügynökségnél dolgozók egy részét elbocsátották, és kérdésessé vált a könyvtárak egyik legfontosabb szövetségi támogatási forrása.

Egy szövetségi bíróság később blokkolta a rendelet végrehajtását, majd az adminisztráció 2025 áprilisában visszavonta a fellebbezést. A kongresszus nemcsak fenntartotta, hanem növelte is a könyvtári támogatások egyik fő csatornájának számító Library Services and Technology Act (LSTA) finanszírozását. Könyvtárosok ugyanakkor attól tartanak, hogy a Fehér Ház 2027-es költségvetési javaslata ismét teljesen megszüntetné az IMLS és az iskolai könyvtárakat támogató Innovative Approaches to Literacy program finanszírozását.

Az LSTA jelenlegi, évi mintegy 212,5 millió dolláros kerete minden amerikai államba eljut, és számos olyan szolgáltatást finanszíroz, amelyet a használók gyakran nem kötnek szövetségi forrásokhoz: például korai olvasásfejlesztési programokat, szélessávú internet-hozzáférést, álláskeresési segítséget, Braille- és hangoskönyv-szolgáltatásokat, valamint kisvállalkozásokat segítő programokat. Különösen a kis és vidéki közösségekben kulcsfontosságú ez a támogatás, ahol a közkönyvtár gyakran a digitális hozzáférés és a képzés egyik fő intézménye.
A rendelet nyomán egy évig tartó bizonytalanság alakult ki: egyes projektek késlekednek, partnerségek akadtak el, és több könyvtári rendszerben felvételi stopot vezettek be. Egyes államokban - például Maine-ben - könyvtári szolgáltatásokat kellett csökkenteni, sőt dolgozókat is elbocsátottak. Máshol állami vagy helyi forrásokkal próbálták pótolni a bizonytalanná vált szövetségi támogatásokat.

A helyzet ugyanakkor erős könyvtári érdekvédelmi mozgósítást indított el. Az American Library Association országos kampányt indított a könyvtári finanszírozás védelmében, és több száz szakember vett részt kongresszusi lobbitalálkozókon.
A szakmai szervezetek szerint a vita túlmutat a költségvetési kérdéseken: a könyvtárak működéséhez szükséges stabil finanszírozás az információszabadság és az egyenlő hozzáférés alapfeltétele. (ref.: ChatGPT, MG)

A mai városokban [településeken - szerk.] sok ember fizikailag jelen van, de nem feltétlenül érzi magát a közösség részének. A gyors társadalmi változások, a migráció, a digitalizáció, a gazdasági különbségek vagy a társadalmi polarizáció mind gyengíthetik a közösségi kötődéseket.
A belonging ezért többet jelent annál, hogy valaki egy városban lakik: azt jelenti, hogy a város része a mindennapi életének, a hangja számít, a kultúrája és identitása látható, és lehetősége van alakítani a közös városi életet. Másképp fogalmazva: a város akkor működik jól, ha az emberek nem csak használják, hanem otthonuknak érzik az adott települést.

Ebben a gondolkodásban a városi terek kulcsszerepet kapnak: a placemaking [közösségi helyteremtés] egyik alapállítása éppen az, hogy a városi tér nem pusztán fizikai infrastruktúra, hanem társadalmi tér is. A valahova tartozás érzése kapcsolatokból, bizalomból és apró mindennapi interakciókból épül fel. Egy padból, ahol le lehet ülni. Egy térből, ahol találkozni lehet. Egy programból, amely összehozza az embereket. Ezért a közterek valójában a városi élet társadalmi infrastruktúráját jelentik. És ezért különösen érdekes a kérdés könyvtári nézőpontból is: a könyvtár valójában pontosan ilyen hely lehet.

A placemaking fontos tanulsága az is, hogy egy hely identitását nemcsak a fizikai tér alakítja, hanem az is, ahogyan az ott élők elmesélik és megélik azt. A városok történetei, mindennapi élményei és használati módjai együtt formálják azt a képet, amely alapján egy helyhez kötődni tudunk.

A városfejlesztésben ezért egyre gyakrabban beszélnek place storytellingről is: arról a folyamatról, amelyben a közösség saját tapasztalatain keresztül ad jelentést a helynek.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár budapesti textilmintázatokból indított gyűjtést, ahová most ti is beküldhetitek a kedvenc szövetetekről készült fotót és a hozzá kapcsolódó történetet. A beérkezett anyagokat a későbbiekben egy kiállításon nézhetitek meg.
A város szövete - budapesti minták és történetek címmel indított gyűjtést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, amivel céljuk az, hogy megtalálják azokat a textilmintákat, amelyek a budapesti mindennapok részét képezik. Hangsúlyozzák, hogy nem vitrinbe való tárgyakat, hanem pl. a hétköznapok vagy családi ünnepek mintáit, emlékeit, történeteit keresik. Ha nálatok is lapul egy fővároshoz erősen kapcsolódó minta, május 5-ig küldhetitek be a róla készült fotót és néhány mondatot arról, miért fontos számotokra.

A minta teljesen szabadon lehet pl. egy pólón, kabáton, terítőn, sálon vagy függönyön, a lényeg, hogy kötődjön hozzánk, illetve valamilyen módon Budapesthez is. Készülhettek itt vagy máshol, de válhattak a fővárosban is életünk részeivé. Olyan textilmintákat keresnek, amelyek felismerhetők, jellegzetesek, így többek között a csíkos, kockás, pöttyös, geometrikus vagy figurális motívumok is játékban vannak.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az Európai Unió Horizon programja által támogatott make-a-thek projekt keretében a körforgásos divatot a hagyományos kézművesség köztudatba emelésével és visszatanításával kívánja népszerűsíteni, miközben a fenntartható öltözködésre hívja fel a figyelmet, és inspirálja a látogatókat saját kreatív megoldásaik keresésére. A közösségi mintagyűjtésre beérkező anyagokból a későbbiekben egy kiállítást is rendeznek a Központi Könyvtárban, valamint egyes minták kapcsán különféle workshopokat is tartanak majd.

Mondhatjuk kapásból, hogy a könyvtár mennyi szolgáltatást kínál magány ellen, csak igénybe kellene venni, ám jóval előbbre mutat, ha igyekszünk jobban megismerni a magány természetét, és abból tervezzük vissza, az alapján alakítjuk megfelelőbbé szolgáltatásainkat. (MG)

A magány annak a szubjektív megtapasztalása vagy megélése, hogy az egyén számára a társas kapcsolatai nem elegendő számúak vagy minőségűek. Utóbbira jó példa a társas magány: lehet, hogy valaki nagy családban él, de nincsenek kielégítve az érzelmi és egyéb szükségletei, míg lehet, hogy egy egyedülálló mindezt megkapja a baráti körétől.

Albert Fruzsina, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora és a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi tanára: "Ma Magyarországon a felnőttek 20 százaléka azt mondja, hogy nincs barátja, 10 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszol. Mivel olyan időket élünk, amikor a kapcsolati tőkét, a networkinget nagyra tartjuk, az ember nehezebben vallja be, ha nincsenek barátai, ezért is intő jel az, hogy ennyien elismerték, hogy nincsenek olyanok, akiket barátjuknak tekinthetnek".

Bár a társadalmi elszigeteltség pontos mértékének meghatározása nehézkes, különösen sérülékenyek azok a csoportok, amelyek a diszkrimináció vagy egyéb társadalmi akadályok miatt nehezebben építenek kapcsolatokat, mint például a fogyatékkal élők, a menekültek, az LMBTQ+ közösség tagjai, illetve az etnikai kisebbségek, de az alacsony iskolai végzettség vagy jövedelem is nehezítő tényező.
Magyarországon leginkább az idős nők maradnak magukra, ami elsősorban a férfiak kedvezőtlenebb halálozási mutatóira és a nők új párkapcsolati esélyeinek szűkösségére vezethető vissza.
Igaz, hogy változnak az idők, de erre még később visszatérünk.

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
21 - Szinte mindig
14 - Inkább igen
3 - Hol így, hol úgy
0 - Inkább nem
1 - Szinte soha.
Az öt évvel ezelőtti adatokkal összevetve a most kapottakat: link . Eszerint nem volt lényeges változás: a válaszadók 90%-a többé-kevésbé kritikusnak tartja magát. (Emlékeztetőül a válaszok az Előny-e, ha egy könyvtáros kritikus/kritikai gondolkodó? kérdésre: link )

Kérdés, hogy ezt az énképet mennyire érdemes teljesnek venni. Ugyanis a Mennyire jellemző a könyvtári szakmai kommunikációra a 'ne szólj szám, nem fáj fejem'? pl. ilyen választ kapunk: link . Az is lehetséges olvasat, hogy a magunkban durrogás, elégedetlenkedés nem fordul át aktív cselekvésbe, azaz, miközben növekszik az elégedetlenség, a kellemetlen külső tényezőkkel együtt szintén a nem kívánt helyzet fenntartójává válik. (MG)

A fogyatékosságról alkotott káros vagy torz gondolkodásmód - az ún. disztudatos ableizmus - megjelenik a könyvtári terekben és az érintettek mindennapi interakcióiban. Az így gondolkodók többnyire kritikátlanul és automatikusan használják a megszokott, nem fogyatékos emberekhez igazodó normákat és előjogokat. A kutatók feltárják a könyvtári környezetekben előforduló elnyomó tapasztalatokat. (A szakirodalom részletes elemzését adják, a cikk végén gazdag irodalomjegyzékkel, továbbá e tanulmány szerzője is megosztja személyes érintettségét és fogyatékosügyi tapasztalatait - Szerk.) A disztudatos ableizmus az általuk vizsgált négyféle módon él a fogyatékkal élő használók tapasztalataiban:

1. A látogatók közösséget és hovatartozást keresnek, miközben gyakran megítélve vagy elutasítva érzik magukat.
A közösségi érzés erősítésében segíthetnek:
- mind a személyre szabott, mind az inkluzív programok
- a sokszínű, nyitott gondolkodású személyzet
- akadálymentesítés: pl. a megfelelő világítás és zajszint
- segítségkérés során a fogyatékkal élő látogatók nehézségekbe ütközhetnek a szorongás és a társadalmi stigma miatt is.
2. A látogatók hozzáférést és kényelmet keresnek, pl. amikor fizikai és érzékszervi akadályokkal küzdenek.
3. A nem látható fogyatékossággal élő olvasók fogyatékosságuk hitelessége és identitásuk kapcsán megkérdőjelezést tapasztalnak, ami a fogyatékosság korlátozott megértéséből ered.
4. Érzelmileg és tudatosan igyekeznek leküzdeni a fogyatékkal élő használók a stigmát és megőrizni méltóságukat, tükrözve az internalizált elnyomást és a domináns ableista normákat (azokat a széles körben elfogadott társadalmi elvárásokat, amelyek a nem fogyatékos emberek működését tekintik "normálisnak", és ehhez mérik a fogyatékosságot is).

Az említett, korábban alulreprezentált hangok középpontba állításával a kutatás kritikai megértést kínál a disztudatos ableizmusról a közkönyvtári életben. Valóban befogadó és támogató könyvtári környezet létrehozását szorgalmazza, amely a megélt tapasztalatokat helyezik előtérbe. (Ref.: Szabó Eszter; Copilot a definíciók tömörítésére)

Egy jó könyv nemcsak kikapcsol, de inspirálhat is. Nagy Elek, a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán, szintén kiemelte, hogy a könyvekből merített tudás és történetek a legfontosabb tárgyalások során is a segítségedre lehetnek. - írja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara reels-ében.

A könyvtáros szakma célja, hogy a 2030-as évekre Magyarország Európa legtöbbet olvasó nemzetei közé kerüljön be. Milyen eszközökkel érhető mindez el? Többek között ezt is elárulta Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója a Rádió 1 Gong Téma című műsorában. Az igazgatónőt öt éve nevezték ki a könyvtár élére, most újabb öt évre szól a megbízatása. Eddigi tapasztalatait osztotta meg a beszélgetés elején.

- Az előző öt év eredményessége egyértelműen pozitív. Nagyon sok minden megvalósult, amit az eredeti elképzeléseimben megfogalmaztam, és most a második öt évem alatt szeretném ezt a munkát folytatni. Nem tervezek olyan nagyon nagy átalakítást, ami ezt a minőségi munkát megtörné. Kinevezésemkor, 2021-ben megfogalmaztam, hogy a kecskeméti Katona József Könyvtár az ország egyik legjobban működő intézménye. Folytattam tovább azokat az eredményes projekteket, amelyek a mai napig még mindig nagyon jól működnek. Természetesen kicsit átgondolva, innovatív megoldásokkal megfűszerezve. Most a második ciklust sem lehet teljesen más irányba terelni, az a fajta használóközpontúság, minőségcentrikusság, a szakmai munkának és az innovációnak a nagyon pozitív szinergiája az a következő ciklust is jellemezni fogja - jelentette ki Bujdosóné dr. Dani Erzsébet.

- A Katona József Könyvtár épületét 30 évvel ezelőtt adták át, e jubileumot mi is megpróbáljuk méltó módon megünnepelni. Szerencsére energetikailag is megújulhat az intézmény, egy TOP Plusz pályázat keretében az önkormányzat támogatásával több mint 200 millió forintot nyertünk a belső energetikai korszerűsítésre. A prioritások között van a klímarendszer kiépítése.

(Egy éve írtuk.) Segíts kialakítani a CILIP új, 2026-2030 közötti stratégiáját - írja az angol könyvtárosok egyesülete, a CILIP. - Meghívjuk tagjainkat, partnereinket és a szélesebb közösséget, hogy olyan jövőt alakítsanak ki, amelyben a könyvtárak és tudásszolgáltatások virágoznak és vezetnek a gyorsan változó világban. Ez nem csak a CILIP stratégiája, hanem ágazatunk jövőjére vonatkozó stratégia.

A következő három hónapban konzultálunk közösségünkkel, hogy összegyűjtsük véleményét arról, hogyan tudja a CILIP a legjobban támogatni tagjait és a szélesebb szektort 2030-ig, miközben jobban bemutatja a társadalomra gyakorolt pozitív hatásokat. Észrevételeik segítenek meghatározni prioritásainkat, és biztosítják, hogy készen álljunk a holnap kihívásainak közös megválaszolására.

Személyes és online konzultációs roadshow-t indítunk, hogy minél több tagi közösséggel kapcsolatba kerüljünk. Louis Coiffait-Gunn, a CILIP vezérigazgatója és Kate Robinson, a CILIP kuratóriumának elnöke két online ülést tartanak, hogy megosszák legújabb gondolatainkat, és meghallgassák ötleteiteket. Egy online kérdőív pedig segít abban, hogy a lehető legtöbb ember tudjon hozzászólni.

E konzultáció a jelenlegi stratégiánk, a We Are CILIP sikerére épít, segít elmélyíteni hatásunkat, megerősíteni relevanciánkat, és tartós ellenálló képességet építeni.

Kérjük együttműködésedet: határozd meg a 2026-2030 közötti időszak legfontosabb kérdéseit és prioritásait. Vázold fel, mi változik a feladataidban, szervezetedben vagy közösségedben. Segíts eldönteni, merre induljon a CILIP, támogasd vagy erősítsd fel a hangokat. Vegyél részt az egyik alábbi online ülésen... Oszd meg véleményedet: július végéig töltsd ki online kérdőívünket, és mondd el nekünk, melyiket látod sikeres útnak. (ford.: MG)

Április tizennegyedike a könyvtárosok világnapja, ennek apropóján hétfő délután tavaszi díszbe öltöztették a Miskolci Egyetemi Könyvtár előtti teret. Virágültetéssel, papírvirágfestéssel és növénycserével várták az olvasókat hétfőn délután a Miskolci Egyetemi Könyvtárban. Az intézmény tavaly indította el ezt a kezdeményezést, mert fontosnak tartják, hogy a könyvtárhasználók figyelmét is felhívják a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontosságára, amely az egyetem zöld programjának is része.

Ezért gondolták úgy, hogy a mai napot a virágosításnak szentelik, és a Campus Botanicus néven futó növénycserebere programmal, valamint egy kis kézműveskedéssel, papírvirágok készítésével is kiegészítik. Erre invitálták az olvasóikat is, hogy így ünnepeljék együtt a könyvtárosok napját, amely nem csak a könyvtárosokról szól, hanem az olvasókról is, hiszen a könyvtár csak velük élő igazán. Paurer Erika, a Miskolci Egyetemi Könyvtár könyvtárosa elmondta, a hétfői akcióval egyszerre szerették volna felhívni a figyelmet a könyvtárosok világnapjára, amely április 14-én lesz, és az olvasókkal együtt megszépíteni a könyvtár bejárata előtti teret. Ezért hirdették meg a virágültető programot.

- Elkötelezettek vagyunk, mint ahogy az egész egyetem is, a zöld szemlélet mellett. Ez szerintem ma már az élet minden területén nagyon fontos. Ebbe a gondolkodásba illik bele a mai virágültetés is, amivel szebbé tesszük a környezetünket. Ezen kívül, a növénycsere mellett, lehetőség van egy kicsit alkotni is, vannak mindenféle olajfestékeink, temperáink, amelyekkel az érdeklődők virágokat festhetnek, amiket aztán elvihetnek magukkal, hogy díszítsék a saját környezetüket - osztotta meg a könyvtáros.

Politikai változás ide vagy oda, a generációkon keresztül hordozott attitűd lassan változik. E szervezeti kulturális orientációk viszont alapvetően befolyásolják jövőbeni versenyképességünket. Mely így praktikusan előrejelezhető (vö.: link ). E kulturális orientációk között vizsgálható a (könyvtászakmai) demokráciával kapcsolatot attitűd is. (MG)

Szabó Andrea szociológus: ... Mert a társadalom ma valóban szétszabdalt: családok, baráti körök, települések, generációk élnek egymás mellett más nyelvben, más hírvilágban, más erkölcsi koordináták között. Könnyű ilyenkor azt mondani: vége a demokráciának! És ez részben igaz is: a bizalom megkopott, a közös valóság beszűkült, a nyelv eldurvult. Ez mind súlyos veszteség.

De van itt másik olvasat is. Az, hogy talán nem csupán fogyasztjuk a maradék demokratikus társadalmi tőkét, hanem közben termeljük is az újat. A demokrácia ugyanis nem attól él, hogy béke van és unalom. Hanem attól, hogy vannak állampolgárok, akik figyelnek, mérlegelnek, vitatkoznak, számonkérnek, és végül aktivizálódnak. A demokrácia nem steril laboratórium, hanem zajos, kényelmetlen, sokszor indulatos emberi üzemmód. Mi magunk vagyunk a demokrácia hordozói!

Most valami ilyesmi történik az országban. Újra van érdemi politizálás. A vezetők járják az országot, az emberek vitatkoznak, a közhangulat nem dermedt, hanem mozgásban van. Ez persze feszültséggel jár. Zajjal, túlzással, sértettséggel, néha hisztériával. De mégis jobb, mint a közöny. Mert ahol közöny van, ott egyedül a hatalom marad ébren. ... Mi történik velünk? Talán az, hogy hosszú idő után nemcsak elszenvedjük a történelmet, hanem újra részt akarunk venni benne. És ez, bármilyen zaklatott is, nem a vég jele. Hanem annak, hogy a társadalom még nem mondott le önmagáról. Mert a demokrácia mi magunk vagyunk!

Az ImpactKit útmutatója arra ad gyakorlati tanácsokat, hogyan lehet egyetlen, jól megfogalmazott kérdéssel valódi hatásmérést végezni a könyvtári szolgáltatások esetében. A kiindulópont, hogy nem minden visszajelzés jelent hatásmérést. A kérdés megfogalmazása előtt tisztázni kell: Milyen változást szeretne elérni a könyvtár? Mit jelent a siker a felhasználók szempontjából? Milyen konkrét eredményt akarunk mérni (viselkedés, tudás, használat)?

A jó kérdés jellemzői:
- egyértelmű, rövid és egy dologra fókuszál (kerülni kell a "kettős kérdéseket")
- közérthető nyelvezetű, szakzsargonmentes
- nem sugalmaz választ (nem feltételez pozitív hatást)
- reális megfogalmazású (kerüli a mindig / soha típusú szavakat)
- szükség esetén időkeretet ad (pl. az elmúlt három hónapban)

Tipikus hibák:
- Vezető kérdések (pl. Mennyire javította az életedet a könyvtár?),
- Túl általános kérdések (pl. Hasznos volt?),
- Több kérdés egyben, ami bizonytalan válaszokat eredményez.

A dokumentum négy fő kérdéstípust különít el a hatás mérésére:
- Viselkedésváltozás: Hogyan változott az információkeresési módod a képzés óta?
- Konkrét esemény: Mesélj egy esetről, amikor könyvtári forrást használtál!
- Készségek: Mit tudsz most, amit korábban nem?
- Gyakorlati alkalmazás: Hogyan használtad a tanultakat a mindennapokban?

A fő tanulság az, hogy egy jól megfogalmazott, nyitott kérdés sokkal mélyebb és használhatóbb információt ad, mint egy hosszú, de felszínes kérdőív. A könyvtári hatás mérésének kulcsa az eredményekre fókuszáló, semleges és konkrét kérdésfeltevés. (ref.: ChatGPT, HL)

A KIT Hírlevél szerkesztői évek óta használják az egyes MI-alkalmazásokat, ám szükségessé vált a használat módjának pontos megfogalmazása is, az alábbi pontok szerint.

1. A KIT-ben közölt referátumok végén egyértelműen közöljük, hogy annak készítése során a munkatársunk használt-e MI-eszközt, és hogy milyet. A MI-eszköz verziószámát nem jelöljük. A referálás során munkatársunk ellenőrzi az ilyen segítséggel készült szöveget, összeveti az eredetivel, és javítja ez esetleges tévedéseket.

2. A nem MI-alapú fordítóeszköz használatát nem jelöljük.

3. Nem jelöljük azon hírek MI-érintettségét, amelyben ezt bár valószínűsíthetőnek tartjuk, e tényt azonban a forrásunk nem jelzi.

4. Általánosságban - mint minden közreadott, továbbított hírünk esetén - a KIT önkéntes munkatársai törekednek a pontosságra, a hitelességre, a források feltüntetésére.

5. Előfordul, hogy olyan hírt, közlést adunk közre, melynek hitelességéről, valóságtartalmáról nem vagyunk meggyőződve, ilyen esetben mindenképpen jelezzük, hogy a közlés a megjelölt forrás véleményét tükrözi.

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a Líra Csoport kreatív igazgatója: - ... Ilyen mértékű büntetés a magyar könyvpiac 200 éves történetében még nem volt. A jogszabály értelmében olyan könyveket szabad kiskorúaknak is forgalmazni, ahol felnőtt férfi kiskorú lánnyal kerül szexuális kapcsolatba. Tehát lehet pedofil kapcsolatot ábrázolni, feltéve, ha az heteroszexuális. Viszont homoszexuális kapcsolatot egyáltalán nem lehet; felnőttek közöttit sem. ... Nem beszélt a jogszabály arról, hogy ezeknek a könyveknek egy részét iskolában kötelező olvasmányként, vagy ajánlott olvasmányként kell olvasni. De nem lehet megvenni. Tehát, ugye, a homoszexualitás megjelenítése a Bibliában is benne van - nem pozitívan, de itt a megjelenítésről van szó -, de gondoljunk Shakespeare férfiakhoz írott szonettjeire vagy a Halál Velencében-re, vagy bármire.

... Az irodalom az egyetlen kulturális terület, ami piaci alapon is képes életben maradni, mégis komoly nehézséget jelentenek az eltűnő támogatási rendszerek vagy a kiszámíthatatlan és sokszor értelmezhetetlen jogszabályi környezet.

Könnyen lehet, hogy ebben a pillanatban a világ másik felén épp a te családi fotóidat nézegeti valaki a közösségi médiában, és még pénzt is kap érte. A Scale AI nevű cég már több tízezer alkalmi munkást toborzott, akiknek a feladatai közé tartozik, hogy nyilvános Instagram- és Facebook-profilokat böngésszenek, neveket és helyszíneket társítva a képekhez, hogy ezzel a mesterséges intelligencia (AI) következő generációjának fejlesztéséhez tananyagot szolgáltassanak.

Ahhoz, hogy korunk AI-forradalmának különböző eszközei - a chatbotok, kép- és videógenerátorok mellett például a rendőrségi arcfelismerő rendszerek, de még a háborúkban bevetett önjáró drónok is - megtanulják feldolgozni a fizikai világból származó információkat, valójában nemcsak gigantikus mennyiségű hardverre és energiára, hanem rengeteg emberre is szükség van. Ennek a munkaerőnek a felhajtásában és alkalmazásában jár élen a 2016-ban alapított Scale AI, amelyet a Meta tavalyi, 14,3 milliárd dolláros befektetése után ma már több mint 29 milliárd dollárra értékelnek. A cég az Outlier nevű platformján keresztül rugalmas mellékállásként hirdeti az AI-címkézési munkáit, többek között PhD-hallgatóknak, újságíróknak, tanároknak vagy könyvtárosoknak. "Légy te az a szakértő, akitől az AI tanul" - szól a hirdetés.

Sokan kényszerből vállalják ezt a munkát. A Guardiannek nyilatkozók között volt doktorandusz, könyvtáros és pályakezdő képzőművész is - legtöbbjük az AI által fenyegetett munkaerőpiacon más állás mellett végezte az Outlier-feladatokat. A dolgozók közül többen is "szégyenről és bűntudatról" számoltak be, amiért gyakorlatilag saját kezűleg építik azt az algoritmust, amely előbb-utóbb feleslegessé teszi saját szaktudásukat. A lapnak nyilatkozó képzőművész szerint például a Scale AI-nak dolgozni annyi, mint "közvetlenül hozzájárulni a saját álmaim automatizálásához".

A múlt héten szóltunk már a Ludwig Múzeum álhíreket és betiltott könyveket vizualizáló kiállításáról link . Most Barabási Albert-László nyilatkozatát továbbítjuk.

HVG: A mostani kiállítás három fő témája az álhírek, a betiltott könyvek és a személyes adatok. Ezekre felfűzhető korunk társadalma is?
BA-L: Az első téma, a fake news adta magát, akkoriban másztunk ki a Covidból, friss, zsigeri tapasztalatunk volt, és már dübörgött a pandémiával kapcsolatos álhírgyártás, mire vége lett a járványnak. A második és a harmadik téma organikusan alakult az elsőhöz. A New York-i Közkönyvtártól érkezett felkérés kapcsán találkoztam egyáltalán azzal a jelenséggel, hogy zajlik Amerikában egy aktív könyvbetiltási folyamat. Azokra a könyvekre koncentráltunk, amelyek pillanatnyilag indexen vannak az Egyesült Államokban, például azért, mert szexuálisan explicit jeleneteket tartalmaznak. A személyes adatok projekt adta magát, hiszen ezek különösen is meghatározzák az életünket. Azt próbáltuk körbejárni, hogy milyen mértékben korlátoznak, illetve nyitják meg a lehetőséget számunkra. Mindezt a művészet eszközeivel, ami színekről, formákról, az adatokkal való emocionális kapcsolatról szól. Ezek a projektek számomra azért érdekesek, mert univerzális üzeneteket tartalmaznak, egyetemes tapasztalatra épülnek.

HVG: ... a Harvard Egyetem orvostudományi karán is tanít. Miként képes új alapokra helyezni a gyógyítást a hálózattudomány?
Az orvoslás új alapokra helyezése elkerülhetetlen, hiszen minden betegség hálózati betegség. Idővel nem lenne szükség mondjuk külön kardiológusra, külön urológusra, mert ugyanazok a gének, molekulák vannak a vesében, mint a szívben.

A hétvégi változások miatt eséllyel múltidőben is kezelhető az alábbi tartalom. A tanulságok azonban biztosan továbbélnek. (MG)

Kiszivárgott dokumentum közös egyetemi társulás létrehozásának, kutatási partnerségek előmozdításának és magyar diákok Oroszországba vonzásának terveiről.

Magyarország számos kezdeményezést tervez Oroszországgal az akadémiai és kutatási kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében - derül ki egy kiszivárgott dokumentumból, amelyet először a Politico birtokolt el. Ez magában foglalja a terveket egy rektori fórum létrehozására mindkét ország egyetemei számára, egy orosz-magyar egyetemi társulás létrehozására idén novemberig, az orosz egyetemek vonzerejének növelésére a magyar diákok számára, valamint a közös egyetemi kutatási projektek előmozdítására. Tervezik továbbá az együttműködést a nukleáris energia és a nukleáris medicina területén, beleértve a közös kutatások elvégzését ezen a területen. "Mindkét fél támogatja az innovatív gyógyszerekkel kapcsolatos információk cseréjét azzal a céllal, hogy azokat később Oroszországban és Magyarországon is alkalmazni lehessen" - áll a Science|Business által megtekintett dokumentumban.

Mindez annak ellenére történt, hogy az EU felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kutatási és innovációs együttműködést az ország 2022-es teljes körű ukrajnai invázióját követően. Ez a tilalom az EU által finanszírozott projektekre vonatkozik, például a Horizont Európa vagy az Erasmus+ programokon keresztül. Emellett számos uniós kormány egyéni lépéseket tett a tudományos kapcsolatok megszakítására, majd intézményi hálózatok vagy egyéni intézmények léptek fel. Bár az EU és Oroszország közötti nagyszabású tudományos együttműködés 2022 óta gyakorlatilag megszűnt, továbbra is vannak közös kutatási tevékenységek. A javasolt együttműködés fokozását vázoló magyar-orosz tervek két dokumentumban szerepelnek. Az első a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter között Moszkvában tartott találkozó lebonyolítását ismerteti.

A második, a dokumentum mellékleteként csatolt, 2025. november 5-i keltezésű dokumentum Dmitrij Csernisenko orosz miniszterelnök-helyettes által aláírt "utasításlistából" származik, amely a Magyarországgal való szorosabb tudományos és oktatási együttműködés fejlesztéséről szól. A lista említ egy intézkedéscsomagra vonatkozó kérést, amely segítené a magyar diákokat az oroszországi egyetemekre való beiratkozásban, miután 2023-ban EU-s tilalmat vezettek be, amely megakadályozza, hogy 21 magyar egyetem részesüljön a Horizont Európa és az Erasmus+ programok támogatásában, mivel aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy irányítási struktúráik sértik a jogállamisági elveket.

A lista tartalmaz egy kérést is, hogy növeljék az Oroszországban tanulmányokat folytatni jogosult magyar diákok számát az ország kvótaszabályai alapján, és rendszeresen tájékoztassák Magyarországot a tehetséges külföldi állampolgárok számára nyújtott támogatások lehetőségéről, akik Oroszországban kívánnak tanulni. A rektori fórumról és a közös egyetemi társulásról, amelyet a dokumentumokban konzorciumnak is neveznek, további részletek szűkösek.

A Science|Business megkereste a magyar kormányt, hogy érdeklődjön ezekkel a tervekkel kapcsolatban, de a megjelenés időpontjáig nem kapott választ.

Az egyik vidéki városi könyvtár dolgozói szerint a könyvtárakban a menopauzával kapcsolatos irodalom iránt nagyobb a kereslet, mint a menstruáció iránt. Nem feltétlenül azért, mert nagyobb az idősebb olvasók aránya, hanem inkább azért, mert a fiatalabbaknak más kérdések "égetőbbek". (MG)

- A menstruáció nem tabu, amiről suttogva kell beszélni, a kisgyerekeknek pedig úgyis egészen kiskoruktól fogva lesznek kérdéseik a test működéséről. Ezért is írt gyerekeknek szóló, kedves és segítő szándékkal teli könyvet Benkovics Júlia a menstruációról Megvan? címmel.

Az első menstruáció előtt egy-két évvel már érdemes elkezdeni a beszélgetést erről, és ugyanebben az életkorban a fiúknak is érdemes elmondani, hogy van egy ilyen esemény, ami az osztálytársaival és a barátaival majd meg fog történni. A fiús szülők is nyugodtan vegyék meg a Megvan?-t, nem is kell vele semmit csinálni, csak felejtsék valahol elöl, hogy lehetőség legyen kérdéseket feltenni róla.

1988-ban jelent meg a Blood Magic című kötet, ami a menstruáció antropológiáját vizsgálta. Ebben írták le, hogy a természettel nagyobb szinkronban élő, nem iparosodott társadalmakban élő nők számára nem ismert fogalom a menstruáció előtti szenvedés. Én nem fogadom el, hogy ez a teljes igazság, mert a jelenségben tényszerűen van szerepük a hormonoknak is, de akkor is izgalmas felvetés, mert rámutat arra, hogy a mi iparosodott társadalmunkban a premenstruációs tünetek annál erősebbek, minél nagyobb mentális és fizikai teher van egy nőn. Annak ellenére, hogy a hormonok is számítanak, látványos, hogy a kisgyereket nevelő, munkát vállaló és háztartást is vezető nőknél kiugróan magasak a PMS-tünetek.

Világviszonylatban látható, hogy később kezdi el a szexuális életet, és sokkal kevesebbszer lesz szexuális visszaélés áldozata, akinek beszélünk a nemi szerveiről, és a nevén is nevezzük azokat. Aki azt gondolja, a nemi szervekről való nyílt beszélgetés a korai szexuális aktivitásra, a promiszkuitásra vagy veszélyes szexuális viselkedésre ösztönözné a gyerekét, annak üzenem, hogy ezt elég sok okos ember megvizsgálta, és az ellenkezőjére jutottak. A fiatalok akkor tudnak magabiztosan és bölcsen dönteni arról, hogy mit kezdjenek a nemi szerveikkel, ha megvannak hozzá a megfelelő ismereteik.

1. Partners Hungary Alapítvány link - Konfliktuskezelés és mediáció. Az egyik legjelentősebb hazai szervezet, amely tréningeket és segédleteket nyújt a társadalmi párbeszéd elősegítésére. Segítséget adnak ahhoz, hogyan kezeljük az indulatokat egy beszélgetőkörben, és hogyan tartsuk a kereteket, ha "elszabadulnak a szavak".

2. Civil Kollégium Alapítvány (CKA) - Közösségszervezési kézikönyvek. Bár a CKA elsősorban érdekérvényesítéssel foglalkozik, kiadványaikban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogyan építsünk közösséget olyan emberekből, akik alapvetően máshogy gondolkodnak. Forrás: link

3. DemNet (Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány) link Az utóbbi években sokat dolgoztak a közösségi gyűlések (citizens' assemblies) magyarországi meghonosításán. Ez a módszer a legalkalmasabb arra, hogy ideológiailag megosztott csoportok közös döntéseket hozzanak. Források: link .

4. Dialóg Egyesület link - A közösségi párbeszéd szakértői. Évtizedek óta közösségfejlesztéssel és a helyi konfliktusok kezelésével foglalkozik. Honlapjukon híreikből lehet tájékozódni.

Hasznos olvasmány a témában: Közösségfejlesztés
módszertani útmutató link . (összeáll.: Gemini, MG)