Segíts kialakítani a CILIP új, 2026-2030 közötti stratégiáját - írja az angol könyvtárosok egyesülete, a CILIP. - Meghívjuk tagjainkat, partnereinket és a szélesebb közösséget, hogy olyan jövőt alakítsanak ki, amelyben a könyvtárak és tudásszolgáltatások virágoznak és vezetnek a gyorsan változó világban. Ez nem csak a CILIP stratégiája, hanem ágazatunk jövőjére vonatkozó stratégia.

A következő három hónapban konzultálunk közösségünkkel, hogy összegyűjtsük véleményét arról, hogyan tudja a CILIP a legjobban támogatni tagjait és a szélesebb szektort 2030-ig, miközben jobban bemutatja a társadalomra gyakorolt pozitív hatásokat. Észrevételeik segítenek meghatározni prioritásainkat, és biztosítják, hogy készen álljunk a holnap kihívásainak közös megválaszolására.

Személyes és online konzultációs roadshow-t indítunk, hogy minél több tagi közösséggel kapcsolatba kerüljünk. Louis Coiffait-Gunn, a CILIP vezérigazgatója és Kate Robinson, a CILIP kuratóriumának elnöke két online ülést tartanak, hogy megosszák legújabb gondolatainkat, és meghallgassák ötleteiteket. Egy online kérdőív pedig segít abban, hogy a lehető legtöbb ember tudjon hozzászólni.

E konzultáció a jelenlegi stratégiánk, a We Are CILIP sikerére épít, segít elmélyíteni hatásunkat, megerősíteni relevanciánkat, és tartós ellenálló képességet építeni.

Kérjük együttműködésedet: határozd meg a 2026-2030 közötti időszak legfontosabb kérdéseit és prioritásait. Vázold fel, mi változik a feladataidban, szervezetedben vagy közösségedben. Segíts eldönteni, merre induljon a CILIP, támogasd vagy erősítsd fel a hangokat. Vegyél részt az egyik alábbi online ülésen... Oszd meg véleményedet: július végéig töltsd ki online kérdőívünket, és mondd el nekünk, melyiket látod sikeres útnak. (ford.: MG)

Mit tennél, ha bekopogtatna könyvtáradba egy cég képviselője, mondván: adok pénzt zöld programjaidra? Ha nem akarsz kellemetlen helyzetbe kerülni, érdemes utána járnod, hogy a lehetséges támogató tesz-e valamit annak érdekében, hogy mérsékelje az általa kiváltott környzetterhelését, vagy csak saját arculatát szeretné fényezni a te könyvtárad által? Ez utóbbi a greenwashing (zöldre mosás), ami több szempontból is visszaüthet. (MG)

A fenntarthatósággal, környezettudatossággal kapcsolatos elvárásainkra igyekeznek apellálni az élelmiszerek esetében is a gyártók és forgalmazók. Az ügyes marketing azonban gyakran nem több puszta greenwashingnál, a csomagolások zöld színű logói, fái, plecsnijei sokszor a termékek előállításának komolyabb környezeti hatásait leplezhetik azzal, hogy kiemelnek egy mellékes, de könnyen kommunikálható tényezőt.
Erre figyelmeztet Szőllősi Réka független élelmiszer-politikai elemző és vállalati tanácsadó, akivel az élelmiszeripar irányából vizsgálja a zöldre mosást, és válfajait Fait Federika. A zCast friss terítékén továbbá az animalwashing, a socialwashing, a carbonwashing, a greenhushing és a greenbashing - az ebédlőasztalon túl is.

Kapcsolódó: Hogyan ismerhetjük fel a greenwashingot?link

A Library Journal 1 perces kis videójának egyik feladata, hogy felkeltse az érdeklődést a lap által tartott képzés iránt. A kis anyag nyugodt, kímélő módon - tehát a témához tökéletesen illően - mutatja be a téma alapjait. Nevezetesen:

Jelek, melyek a használó zavarára utalnak:
- látható zavarodottság,
- bizonyos területek elkerülése,
- nehézségek az összetett utasítások követésében,
- látható szorongás zsúfolt/zajos helyeken.
Stratégiák könyvtárosok számára:
- csendes zónák, letisztult jelzésekkel,
- többféle módon kínált hozzáférés a szolgáltatásokhoz,
- átlátható, kiszámítható eljárások alkalmazása,
- "Miben segíthetek?" kérdés használata a "Mi a baj?" helyett.
Kis változások- nagy hatással:
- a traumatudatos gyakorlatok mindenki számára hasznosak,
- olyan terek kialakítása, melyben minden látogató biztonságban érzi magát a tanulásban és a kutakodás során. (ford.: MG)

A Pew Research Center 2024-es reprezentatív felmérése 1391 amerikai tinédzser és szüleik részvételével készült el, amely részletes képet ad arról, hogyan élik meg a 13-17 évesek az iskolai mindennapokat, a jövőbeli célokat és a kortárs kapcsolatok világát, többek közt a nemek közötti eltérések szempontjából.
A kutatás tanulságai a könyvtári szolgáltatások tervezésében is relevánsak lehetnek, hiszen segítenek jobban megérteni, milyen társadalmi nyomások és elvárások között teljesítenek a mai fiatalok, és hol vannak a gyengeségeik, ahol segíteni kell őket.

Mentális egészség és társadalmi nyomás
- A tinik szerint az iskolákban a leggyakoribb problémakör a szorongás és a depresszió. A lányoknál gyakoribb (35%), mint fiúknál (24%).
- A lányok nagyobb arányban érzik a nyomást, hogy jól nézzenek ki (55% vs. 39%), és illeszkedjenek a közösségbe (45% vs. 37%).
- A fiúk nagyobb arányban tapasztalnak nyomást, hogy erősek legyenek fizikailag (43% vs. 23%), és jók legyenek sportban (36% vs. 27%).

Barátságok és érzelmi támogatás
- A legtöbb tini legalább egy közeli barátról számol be (98%). A lányok gyakrabban fordulnak érzelmi támogatásért baráthoz (95% vs. 85%).
- A tinik 58%-a szerint a lányok könnyebben találnak baráti-érzelmi támogatást, míg csupán 7% gondolja azt, hogy ez épp a fiúknak könnyebb.

Jövőbeli tervek - eltérő utak
- A lányok nagyobb arányban terveznek négyéves főiskolát elvégezni (60% vs. 46%), míg a fiúk inkább technikumba mennének, vagy dolgoznának, vagy belépnének a hadseregbe - az amerikai felmérés alapján.
- Mindkét nem számára a legfontosabb cél, hogy felnőttként élvezetes munkájuk legyen, de a lányok számára a közeli barátok megléte is fontosabb (74% vs. 65%).
- A fiúk gyakrabban érzik, hogy a tanáraik a lányokat részesítik előnyben, és a többség szerint a lányok kapnak jobb jegyeket.

Könyvtárosi szempontok - mit érdemes megfontolni?
- A könyvtárak biztonságos terek lehetnek a mentális támogatásnak és közösségi kapcsolódásnak - különösen a fiúk számára, akik kevésbé nyílnak meg érzelmileg.
- Érdemes lehet olyan olvasmányokat, programokat kínálni, amelyek erősítik az önkifejezést és csökkentik a megfelelési nyomást.
- A jövőről szóló pályaorientációs anyagok és programok a kutatási eredményeknek megfelelően legyenek összeállítva és megszervezve.
- Az eredmények ismeretében a könyvtárak szerepe megerősödhet a társadalmi egyenlőtlenségek tudatosításában és a nemi sztereotípiák lebontásában. (ref.: Habók Lilla)

A Hellogreenweb.hu link a honlapok digitális karbonlábnyomát méri a Google Lighthouse (Google Pagespeed) nyílt forráskódú mérési adatainak felhasználásával a The Green Web Foundation link iránymutatásai szerint.

A Hellogreenweb zöld platformon (ld. még: link ), a weboldal címének megadásával másodpercek alatt díjmentesen megtudható, hogy mekkora a honlap szén-dioxid-kibocsátása.
A begyűjtött adatokból számolt százalékos értékekkel határozza meg a betöltési sebesség, felhasználói élmények minősége és az oldal hosting szolgáltatójának energiafelhasználása alapján a weboldal karbonlábnyomát. Tehát annál kevesebb energiát fogyaszt és hatékonyabb a működése egy weboldalnak, minél kevesebb kattintással, gyorsabb betöltéssel növelhető a felhasználói élmény, annál jobban "zöldíthető" a weboldal működése. Ezen az ábrán link a hazai megyei könyvtárak és a FSZEK márciusban lekérdezett kibocsátás-adatait mutatja be a karbonlábnyom-értékeik szerinti növekvő sorrendben.

A Hellogreenweb.hu az értékeléssel egyben javaslatokat is ad a weboldal szén-dioxidkibocsátás-csökkentésére, és ezzel járul hozzá az internet "kizöldüléséhez".

Tudtad, hogy egy nagy AI modell betanítása 315-ször nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint egy világkörüli repülőút?

A könyvtári ellátás - törvényben írt, minden állampolgárra, a társadalom egészére kiterjedő voltát - csak akkor tudjuk betartani, ha az egészségi, fizikai és szociális hátránnyal élőket is megszólítjuk. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár stratégiai tervében link kiemelten kezeli az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáltatásai igénybevételében.

A társadalom nehezen fogadja el a másságot, a furcsaságot. Az elfogadtatás növelésében segíthetnek az olyan programjaink, mint a könyvtári Te is KÉPes vagy rá fotókiállítás és a Speciális nézőpont című filmvetítés (link). A fotózás és a filmezés is túlmutat a képek, mozgóképek készítésén: segíti az egyéni életélmények szerzését, a művek sikerélményt jelentenek. Az alkotómunka során együtt dolgoznak épek és fogyatékkal élők, a bemutatók pedig egyben közösségi alkalmak is. A könyvtár évek óta helyet ad hasonló programoknak. Minden ilyen közös alkalom, ahol épek és nem épek működnek együtt, reményt táplál.

Több évtizedes gyakorlattal segítünk azoknak, akik nehezebben fogalmazzák meg igényüket: megtesszük az első lépést toleráns, elfogadó, szeretet- és bizalomteljes légkörrel, igények felkeltésével és programokkal. Tapasztalataink fogódzót kínálhatnak mások számára. A befektetett munka hasznossága megkérdőjelezhetetlen, jövőbeli fenntarthatósága pedig az ezt művelő személyek elhivatottságán múlik. Éreztetjük használóink irányába azt, hogy a könyvtárosok természetesnek veszik jelenlétüket, és segítenek nekik a nyilvánosság kiváltotta szorongási küszöbük átlépésében. Rendszeresen felkeresik könyvtárunkat, sőt csoportos látogatásokra is van igény, ezért kihelyezett rendezvényeket és foglalkozásokat szervezünk.

Az esélyegyenlőség - ahogyan minden más közintézményben is - először anyagi kérdés. Ha a fizikai akadálymentességen túl sorra vehetjük mindazokat az eszközöket, amelyek segíthetik a fogyatékkal élők könyvtárhasználatát. Ezek, valamint a szoftverek rendkívül költségigényesek. A pályázati támogatások bizonytalanok. A legfontosabb tényező az a munkatárs, akinek napi feladatai mellett kell vállalnia a sok ráfordítást igénylő feladatot, aki hajlandó képezni magát, sőt munkaidőn túl is maradni, ha szükséges. (Dr. Baráthné Molnár Mónika)

A KIT-ben többször szóltunk a könyvtárak idősekkel kapcsolatos lehetőségeiről. pl.: A könyvtárak meghosszabbítják a hollandok életét link Életkor alapú előítélet - a könyvtár is segíthet a szerethető öregedésben link . A tapasztalatok riasztóak, a könyvtá számára tehát adott a felkarolható társadalmi ügy, melyben több-kevesebb saját gyakorlatra is támaszkodhat. A MKE debreceni vándorgyűlése KIT-szekciójában konkrét könyvtári jógyakorlat is lesz a témában. (MG)

"Volt, aki a hídról hívott, hogy ugrik." - Megrázó képet festenek egy telefonos lelkisegély-szolgálat önkénteseinek tapasztalatai arról, hogy milyen a mai magyar társadalomban megöregedni, küzdeni a megélhetési nehézségekkel, a magánnyal. Már a negyvenes éveikben járók is súlyos "csomagot" kénytelenek cipelni.

Horgas Judit, a DélUtán Alapítvány telefonos lelkisegély-szolgálatának munkatársa: ... már az hatalmas dolog, ha valaki megteszi az első lépést, és mer beszélni a gyakran kétségbeejtő helyzetéről. "Mi vagyunk az első ajtó, de nehéz út vezet az ajtó kinyitásáig. Elképesztően fontos, hogy aki ott áll abban az ajtóban, az miként fogadja, mit mond neki."

"Nem ritka, hogy a pszichiátriai betegeket - például a skizofréniában vagy üldözési mániában szenvedőket - gyakorlatilag rabszolgaként kezelik a családtagjaik. A bántalmazott nőkhöz hasonlóan ők is rettentően kiszolgáltatottak egzisztenciálisan. Van, hogy az elmeszociális otthonból hívnak minket." A hívásokon keresztül nemcsak az egyéni élettörténeteket ismerik meg, de belelátnak a szociális gondozás, az idősgondozás működésébe, a háziorvosi rutinokba is. "Nem szép, amit látunk" - fogalmaz Horgas Judit.

A lelkisegély-vonalra érkező hívásokból is kiderül: elképesztően nagy lyukak vannak az ellátásban, az egészségügyben, a benne dolgozók egy része pedig lehetetlen módon kommunikál, lehetetlen hangnemet megütve. A szociális gondozók leterheltek, a rendszer embertelen. ... A KSH adatai szerint a befejezett öngyilkosságok száma a 65 éves vagy annál idősebb korosztály körében a legmagasabb. ... A szégyenkezés, a megalázottság, a kiszolgáltatottság érzése is gyakran visszaköszön a telefonhívásokból, éspedig főként az ellátásban átéltek miatt. "Nem lehet vitatkozni az orvossal, hogy tessék már egy kicsit engem emberszámba venni. Ez nem opció: amit ő mond, az a szentírás" - fogalmaz Horgas Judit.

Blogposztban link ment neki a Magyar Tudományos Akadémiának Schmidt Mária történész-ideológus megmondóember, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója, amiért az Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya állásfoglalást adott ki április elején, mondván, hogy ha Orbán Viktor májusban ellátogatna a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülésre, "a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyná a termet" link .

Ezt azzal indokolták, hogy a "miniszterelnök a 2025. március 15-i állami ünnepségen elmondott beszédében több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át. Erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását, hasonlóképpen a tendenciózus utalásokat arra, hogy bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl." (Telex1)

"El kell oszlatnom a szerző félelmeit, hogy az Akadémia esetleg nem a megfelelő szakemberekkel látná el a tudományos tanácsadással kapcsolatos közfeladatát" - írta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatójának blogbejegyzésére reagálva Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy közleményben. ... Hozzátette, hogy az Akadémia fennállása óta különféle politikai rezsimek képviselői rendre beleavatkoztak az Akadémia autonóm működésébe, az egyik "legdurvább ilyen beavatkozás Sztálin és Rákosi idejében történt".
Meglehetősen alaptalan, történelmietlen és etikátlan azt az Akadémiát azonosítani a rajta erőszakot tevő, őt eltorzító rendszerrel, amely az erőszakot - akarata ellenére - elszenvedte." Azt is írta, hogy tisztességtelen a sztálinizmus Akadémián belüli túléléséről beszélni. (Telex2)

Lehullott a lepel: Schmidt Mária április 14-én közzétett írásából kiderült, hogy a kormány valódi szándéka a Magyar Tudományos Akadémia vagyonának megszerzése és a kutatóhálózat lerombolása. A NER prominens szereplője totális támadást hirdetett az idén kétszáz éves nemzeti Akadémia ellen. (Akadémiai Dolgozók Fóruma)

Egyre nagyobb a feszültség a gyerekek között az iskolákban, és az utóbbi években, főként az idei tanévben megsokszorozódtak a bántalmazások, amelyek egyre gyakrabban kapcsolódnak a (vélt vagy valós) nemi vagy szexuális identitáshoz. Erről számoltak be nekünk dél-dunántúli iskolákkal kapcsolatban álló mentálhigiénés szakemberek, iskolapszichológusok és pszichológusok is, akik szerint a kamaszok szorongása minden tekintetben megsokszorozódott az utóbbi öt évben. A homofób megjegyzések mellett gyakoriak a lányokkal szembeni trágár kifejezések, a pornóból vett szexista kifejezések.

A cikkünkben nyilatkozó szakértők szerint a jelen társadalmi közeg mindent "befagyaszt", senki nem mer mozdulni, hátha megsért egy jogszabályt. Az iskola gyakran érzi eszköztelennek magát, szakértőkhöz fordulna, de ez szinte lehetetlen.
Korábban voltak szexuális felvilágosító programok, lehetett külső szervezeteket hívni, akik szakszerű segítséget tudtak adni ezekre a helyzetekre, három és fél éve pedig jogilag is bizonytalanná vált, ki mehet be az iskolákba.

"A gyerekek kíváncsiak és érdeklődők, de ha magukra maradnak ezekkel a kérdésekkel, akkor szorongani kezdenek", véli Peer Krisztina gyerekpszichológus, aki szerint a statisztikák alapján osztályonként körülbelül két tanuló személyesen is érintett. Kevés az iskolapszichológus, és a meglévők között is nagy fokú a kiégés.
... A jelenség azért is igényel körültekintést, mert gyakran azok is problémákkal küzdenek, akik maguk is kirekesztően viselkednek. Ha viszont szakemberek foglalkoznának velük, gyakran kiderülne, hogy ők is áldozatok.

"Az, hogy ez nem lehet téma, már önmagában emeli a kortárs bántalmazás előfordulásának veszélyét, amely - ha kezeletlenek maradnak - gyakran súlyos mentális zavarokhoz is vezethet. ..." - mondja Peer Krisztina.

"Az olvasás olyan dolog, amit az egész testeddel csinálsz. - Nevezd meg az összes testrészedet, amit olvasás közben használsz. És magyarázd el, hogy az adott testrész milyen szerepet játszik olvasás közben." - olvasható Brüsszeli Könyvtárak link Etterbeek fiókkönyvtárának gyerekrészlegében.
A fantáziadús alakokkal illusztrált plakátok - azon túl, hogy beszélgetést kezdeményezhetünk a gyerekekkel a témában - persze a felnőtteket is elgondolkodtathatják. Nézzük csak, minek is kell teljesülnie, harmóniában lennie az eredményes olvasáshoz...

Külső tényezők:
- Fizikai feltételek - csend, vagy legalábbis nem zavaró környezet
- Kényelmes testhelyzet
- Befogadható szöveg (maga a szöveg, annak tipográfiája, design-ja)
- Kényelmesen tartható olvasnivaló (könyv, sajtótermék, képernyő, mobiltelefon stb.)
- Látási, netán érzékelési viszonyok (pl. világítás, szemüveg stb.)

Belső tényezők:
- Látási, netán érzékelési képesség
- Kíváncsiság
- Összpontosítást nem zavaró gondolatok
- Éberség (a fáradságon inneni állapot).

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
10 - Kiváló munka az aktuális pozícióban
23 - Széleskörű szakmai és azon túli ismeretek
5 - Szívélyes kapcsolatok a mindenkori felettessel
0 - Szorgalmas tanulás a könyvtárosképzőben.
A hasonló, korábbi kérdésekre kapott válaszokkal összevetve a jelenlegiek:
link . Eszerint sok változás nem történt. A legfontosabbnak tartott készség "Széleskörű szakmai és azon túli ismeretek", melyet a válaszadók kétszer olyan fontosnak tartanak, mint a "Kiváló munka az aktuális pozícióban", és négyszer olyan fontosnak, mint a "Szívélyes kapcsolatok a mindenkori felettessel" - Legalábbis ilyennek KELLENE lennie. Ebből az feltételezhető, hogy optimális esetben az illetékes perspektívájának szélessége számít, ráadásul ez ne csak a szakmára, hanem annak határain túlra is terjedjen. A könyvtárosképzés előre jutásra gyakorolt hatását továbbra is minimális fontosságúnak tartják. Ennek alapján felmerül: nem is inkább a szakmai képzés számít a szakmai minőségben? (MG)

Lezajlott a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny döntője is hétfőn, így három forduló után kiválasztásra kerültek a 2024/2025-ös tanév könyvtárhasználatban leghatékonyabb diákjai. A három forduló során többféle feladattípusban, helyzetben kellett megmutatniuk információs műveltségüket. A döntőn, melyet már második alkalommal bonyolítottunk sikerrel a nemzeti könyvtárban, a 7-10. évfolyamos diákoknak hagyományosan egy kisebb projektfeladatban kell komplexen alkalmazniuk könyvtárhasználati tudásukat. Ebben a fordulóban már sokkal nagyobb szabadságuk van a diákoknak, így könyvtárhasználati tudásuk mellett kreativitásuk is számít.

A 7-8. évfolyamosok az ezévi döntőben egy műveltségi party játékhoz készítettek feladatkártyákat. Minden kártyához nekik kellett kiválasztani egy-egy tudományterületről valami/valaki elsőt és ahhoz kapcsolódóan kellett 5 kérdéstípusban feladatot alkotniuk, hogy az ismeretterjesztés is legyen, kihívás is legyen, de megoldható is legyen. Az ismeretterjesztés jegyében a kérdéskártyán egy ajánlott olvasmány bibliográfiai adatait is meg kellett adniuk. A feladat életszerűségét, hasznosságát erősíti, hogy az elkészült játékkártyákat a döntő után ajándékba adjuk az esti programot biztosító Kodály Zoltán Kórusiskola könyvtárának és olvasóinak. A játékot először a programon résztvevő döntős diákok próbálhatják ki.

A 9-10. évfolyamosok a döntőn folytatták az országos írásbeli fordulón megkezdett projektet. Akkor "Pálya podcast" néven szakmákat bemutató műsorokhoz gyűjtöttek információkat. Most az akkor kimaradt tudományterületek közül kellett egyet választaniuk és az írásbeli feladatsorhoz képest több szabadsággal és összetettebben kellett egy műsortervet készíteni és arról meggyőzni a képzeletbeli szerkesztőbizottságot vagyis a zsűrit. Mindezt úgy, hogy a téma, a kiválasztott szakma ötletét egy, a történelmet sokoldalúan bemutató ismeretterjesztő könyv alapján kiválasztott elsőhöz kellett kapcsolni.

Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy ilyen feladatokat könyvtárosok és/vagy könyvtárosjelöltek hogyan oldanának meg. De most a verseny még közoktatásban résztvevő diákokkal zajlik. Ebben a tanévben a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtották... - ld. link .

A könyvtár által indított programsorozat a jubileumi év folyamán ellátogat minden olyan kerület fiókkönyvtárába, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak Budapesthez. 1950-ben összesen 7 önálló város és 16 nagyközség, összesen 23 település csatlakozásával jött létre a mai Nagy-Budapest. Az egyesítés kulturális és társadalmi szempontból is új korszakot nyitott a települések, valamint lakóik életében.

A sorozat alkalmait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kerületi könyvtárai tartják, ahol helytörténészek, urbanisták vagy társadalomtudósok beszélgetnek a csatlakozás előzményeiről, nehézségeiről és arról, hogy ezek milyen hatással voltak az ott élő emberekre és életükre.
A résztvevők többek között arra keresnek választ, milyenek voltak anno a Budapesthez csatolt települések, kik lakták és hogyan éltek ott az emberek, hogyan változott az életük egyik napról a másikra.

A csatlakozás, majd a bővítést követő évtized a FSZEK számára is kihívásokkal és lehetőségekkel teli időszak volt, hiszen a könyvtári hálózat tovább bővült, új fiókkönyvtárak nyíltak a csatlakozott kerületekben, és egyre több budapesti számára vált elérhetővé a könyvtári szolgáltatás.

A beszélgetéssorozaton túl a FSZEK számos további programmal készül Nagy-Budapest 75. évfordulójára: kiállításokat szervez, amelyek bemutatják Budapest történetének fontos pillanatait, valamint interaktív helytörténeti foglalkozások várják majd az érdeklődőket. A tagkönyvtárak rendhagyó városismereti sétákat, tematikus olvasóköröket és közösségi programokat is kínálnak az év során. Emellett a FSZEK digitális archívumában új tematikus gyűjteményeket tesz elérhetővé, amelyek segítenek majd elmélyülni Budapest múltjában.

Április 14-e a könyvtárosok világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok által nyújtott értékekre. A világnap alkalmából nagyobb figyelem irányulhat az olvasás fontosságára, a tudásbázisok ismeretére, gyarapítására.
Sokan azonban hiába olvasnak, vagy látogatják lelkesen a könyvtárakat, keveset tudnak ezekről az intézményekről.
Tedd próbára, te mennyire van tájékozott könyvtár témában a Pénzcentrum mai kvízén!

Kiskamaszkorunkra az olvasójegyünk kicsit az identitásunk lenyomata is volt: akárcsak egy Insta-fiók. Csak nem képeket posztoltunk az olvasott könyvekről, hanem felsorolva láttuk, mi érdekelt, mit vettünk ki többször, vagy épp minek az olvasását húztuk el nagyon sokáig. A könyvtárosok ebből a listából egy idő után talán egész személyiségrajzokat térképezhettek fel. Ami biztos: ha tanácstalan voltál, tudták, melyik irányba küldjenek a polcok között.

Emlékszem, alsósként, ha egy könyvön képtelen voltam átrágni magamat, szinte félve megfogalmazott vallomásként mondtam el a könyvtáros néninek. Többek között tőle tanultam, hogy ezért felesleges bűntudatot érezni. Nem minden könyv való mindenkinek. Menjünk és keressünk mást! Ezer könyv az éppen ezer világ: biztosan megtaláljuk közülük a magunkét.

Ha visszagondolok a gyerekkoromra, és Proust-módjára illatokban vagy képekben igyekszem megragadni, az egyik fontos lenyomat biztosan az iskolai könyvtár hangulata. Olyannyira, hogy sokáig nem is találtam igazán méltó utódokat mellé. Persze gimnazistaként is olvastam tovább: ez idő alatt az otthoni könyvtárban igyekeztem minél mélyebbre elmerülni. De az olvasó ember egy elhivatott könyvtáros nélkül olyan, mint a hívő, jó pap nélkül - elveszik a szavak világában.

Európai könyvtárak pályázhatnak 2025/26-ra a The Europe Challenge / Európa kihívás 2025/26-os EU-s programban, a legsürgetőbb társadalmi, digitális és éghajlati kihívásoknak megfelelést célozza. Mint írják: "Egy jobb, biztonságosabb és fenntarthatóbb jövő a Te könyvtáradban kezdődik"

Lehetőségek könyvtárak és közösségi csoportok számára
- Maximum 10 000 EUR finanszírozás egy javasolt projekt megvalósításához (opcionális).
- Online és személyes workshopok és mentori foglalkozások sorozata.
- További peer-to-peer cserelehetőségek, hálózatépítés és utazás.

Kiemelt területek: közösségi, digitális és zöld témák. Olyan kreatív ötleteket várunk könyvtáraktól és közösségi csoportoktól, amelyek hozzájárulnak egy befogadóbb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb Európa felépítéséhez. Projektjavaslatait 2025. május 29-én, csütörtökön 12:00-ig nyújtsd be.

Hétfőtől nevezhetnek a könyvtárak a Minősített Könyvtár címre és a Könyvtári Minőségi Díjra - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hétfőn, a könyvtárosok világnapján a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) - Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Vincze Máté helyettes államtitkár szerint a könyvtárrendszernek aktív és felvállaló intézménynek kell lennie, e célból született meg a két pályázat. Ismertetése szerint a Minősített Könyvtár címmel az aktív olvasásnépszerűsítést és közösségszervezést példaszerűen működtető intézményeket ismerik el, míg a Könyvtári Minőségi Díjat az az érvényes Minősített Könyvtár címmel rendelkező intézmény nyerheti el, amely szakmai munkája során modellértékű szolgáltatásokat fejleszt és működtet.

A Nemzeti Galériában nemrég megnyílt kiállításon azt írják Mucha Monaco Monte-Carlo c. reklámplakátja (1897) link mellé: "Nem látvány, hanem azonosulás". A plakát célja - melyet egy vasúttársaság rendelt meg -, hogy látogatókat toborozzon a városnak. A képen azonban nem vagy csak alig látjuk a várost, a vasutat pedig egyáltalán nem. "Csak" egy vágyakozó idilli hölgyet, kör (teljesség, rulettkerék, vonatkerék?) alakú virágdíszben.

Alphonse Mucha megközelítése emlékeztethet arra a helyzetre, amikor könyvtárunkat igyekszünk a figyelem középpontjába helyezni. Ám az ilyenkor használt klisék - könyvespolc, könyv, olvasás aligha hatnak. Az említett kép abba az irányba terelgethet bennünket, hogy a könyvtárhasználat/olvasás előzményét, vágyát, vagy éppen következményét, eredményét mutassuk be. Mondjuk a nyugodt magabiztosságot, felcsillanó kíváncsiságot? Hitelesebb az is, ha nem közvetlenül a reklám tárgya mutatkozik meg a képen, hanem más nyilatkozik elismerősen róla. Esetünkben az ifjú lány.

A kép kapcsán eszünkbe juthat akár a KIT-ben korábban hivatkozott Genevieve Aliquot egy könyvvel elgondolkozva c. Françoise Gilot-rajz link is, mely az olvasás eredményét tárja szemünk elé. Bár a képen látszik a könyv, a lényeg nem maga a könyv (vagy könyvtár, olvasás...) hanem hogy az ezeket igénybe vevő ember előbbre jut.

Mindez által olyan gondolatra is juthatunk: a könyvtár akkor teljesítheti küldetését, ha nem a könyvtárra, hanem a célcsoport tagjainak céljaira összpontosít, és abból tervezi vissza saját tevékenységét. Mindez persze veszélyes is lehet: rájöhetünk, hogy jelen tevékenységeink egy részére nincs szükség, más dolgokra viszont igen, amiket viszont még nem csinálunk. S ez elsőre valóban riasztó gondolat lehet. Így hát bele sem fogunk a stratégiai gondolkodásba(?)

A Digital Preservation Consortium link összeállított egy keretrendszert, amely segíthet a tagok számára felmérni a digitális megőrzéssel kapcsolatos szolgáltatásaikat, menedzsment és technológiai jellegű kompetenciáikat, de kitér a jogi, szakpolitikai környezet által támasztott kihívásokra is. A konzorcium minden tagja önbevallással készítheti el összegzését. Ezekből készít a konzorcium összefoglalókat, hogy mi az általános helyzet a digitális megőrzés terén. A keretrendszer fő érdeme, hogy az egyes intézményeknek szakmai útmutatást nyújt saját maguk önértékeléséhez, melyet különféle belső értékelési eljárásokban is felhasználhatnak, miközben hozzájárulnak a digitális megőrzéssel kapcsolatos területekhez kötődő kihívások általános felméréséhez is.

A kompetenciatérkép keretrendszer leírása itt érhető el, illetve elérhető pdf-ben a kitölthető adatsor is:link .

Máshogy kell majd keresni a Netflixen, hamarosan akár már a hangulata alapján is válogathat a platform könyvtárában. Új, az OpenAI technológiáját magában foglaló keresőfunkciót tesztel a Netflix - írja a Bloomberg. A streamingóriás a lap szerint néhány kiválasztott ausztrál és új-zélandi felhasználó számára már elérhetővé is tette a kísérleti funkciót.

A mesterséges intelligenciával működő keresőmotor lehetővé teszi, hogy a felhasználók ne csupán a filmek és sorozatok címeit beírva kereshessenek rá a tartalmakra, hanem akár műfaj, vagy egy adott színész mentén is. Sőt, akár hangulat alapján is lehet majd szűrni. A teszt a már említett országokban is viszonylag szűk körben zajlik, ráadásul ezeken a helyeken is csak az iOS-es Netflix alkalmazásban - de a cég hamarosan több piacra is kiterjeszti a lehetőséget.

A Bloomberg hozzáfűzi: a Netflix már régóta használ MI-t és gépi tanulást különböző célokra, például az ajánló algoritmus mögött is ott van a technológia. Ez figyeli a felhasználó megtekintési előzményeit, hogy jobb javaslatokkal tudjon előállni. Ezek mellett a tartalmak gyártásánál is vizsgálják az alkalmazási lehetőségeket, bár itt inkább segítségül, nem az emberek kiváltására.

Örömteli módon egyre több az 1 perces, nézhető könyvtári készítésű filmecske. De továbbra is gyakori, hogy egy-egy konferencia után a feldobják az egész előadás-videót az internetre. Nesztek! Kipipáltuk a nyilvánosságot. Az eljárás azonban egyre nagyobb gáz. (Egy éve írtuk...) (MG)

Jellemzően többen nincsenek szakmai rendezvényeken, mint amennyien vannak. Mi, mint a tájékoztatás szakemberei, ha a bármi okból kimaradtakat tájékoztatni akarjuk, eltűnődhetünk a rövid videók erején. Most már - szerencsére - nagyon snassz fél vagy néhány percnél hosszabb videókat közzétenni. Hacsak nem...
- valaki nagyon (el)ismert személyiség nyilatkozik előadásvideónkon;
- vágunk ki/vágunk össze mellette izgalmas rövid részlete(ke)t;
- teszünk közzé szövegesen néhány mondatot, azt kommunikálva, a pontos helyet belinkelve: itt hangzik el a videóban az az érdekes kijelentés, levezetés, hogy...;
- a feladatot kipipálva a közzétett anyagot érdektelenségbe akarjuk taszítani.
Igen; nagyobb ráfordítás, mintha egyszerűen csak megadjuk a linket egy szakmai fórumon. De a szakmai rendezvény célja nem az lenne, hogy az ismeret mininkább szétáradjon, netán cselekvést váltson ki?!

Ne feledd saját hitelességedet se...! Te rombolod le, ha mulasztásból, megszokásból leminősíted a szakmai rendezvényedet!

OK, nem friss a hír, de attól még érdekes... A Mainichi Shimbun, Japán egyik legkeresettebb hírújsága kivirágzik, ha elültetjük. Legalábbis az a lapszám, amelyet 2016. május 4-én adtak ki. Ez azt jelenti, hogyha elolvastuk az újságot, akár el is dobhatjuk, de még jobb, ha megfelelő körülmények között elültetjük, ugyanis a 100%-ban újrahasznosított növényi alapanyagból készült oldalak szárba szökkennek. A lapot az elolvasás után el lehetett ültetni. A virágmagos újság hatalmas siker volt Japánban: négymillió példányban adták el naponta.