Öt jóslattal állt elő Ryan Welsh, a Kyndi alapítója és igazgatója a mesterséges intelligenciával és az adatokkal kapcsolatban, mi fog történni 2023-ban.

1. Megszűnik az adattudós-hiány, mivel az elmúlt időszakban egyrészt sokan szereztek végzettséget a területen, másrészt a szállítók új módszereket dolgoztak az MI fejlesztésben, hogy minimalizálják a feladatokhoz szükséges adattudósok számát. Az alapmodellek megjelenése miatt már nem kell minden cégnek önállóan, a semmiből fejlesztésekbe kezdeni. A kevésbé egyedi modellekhez, kevesebb adattudósra lesz szükség.

2. Az MI cégek sokkal több olyan eszközzel jelennek meg, amit az üzleti felhasználók is könnyen tudnak kezelni. Eddig azt láthattuk, hogy a cégek sorra alkalmazzák az adattudósokat és gépi tanulás szakértőket, de az MI alkalmazása nem nő ilyen mértékben. A kutatásokat lezárták, a cégek nem profitáltak az adataikból. Ezen változtathat az MI "demokratizálása", vagyis matematikai és statisztikai tudás nélkül is lehet majd használni önkiszolgáló eszközöket. Ezzel gyorsan lehetne specifikus üzleti problémákra választ találni.

3. A chatbotok kevesebbet fognak "csevegni" és több kérdésre adnak választ. Sok chatbot végrehajtja a konkrét feladatokat, de jelenleg messze elmarad a felhasználói elvárásoktól. Jövőre végre kiegészíthetik a vállalatok a megoldásaikat a Natural Language Search (természetes nyelvi keresés) képességeivel, hogy képesek legyenek strukturálatlan szövegalapú adatokat feldolgozni, pl. dokumentumokat. A felhasználók pedig saját szavaikkal fogalmazhatják meg kérdéseiket, mintha egy személyhez beszélnének.

4. Az üzleti vezetők saját kezükbe veszik az irányítást. Ugyanaz történik, mint ami korábban a felhős átalakulásnál, ahol már nem kell előre hatalmas összegeket befektetni, hanem havidíjért is igénybe vehetők szolgáltatások. Várhatóan az MI-ben is eljön az átalakulás, hogy nem kell drágán és nehezen felvett adattudósokat eltartani a többezer adatpont felcímkézésére, a modellek újra és újra tréningezésére. Hanem mindez erre szakosodott szállítóktól is igénybe vehető lesz.

5. A cégek végre profitálhatnak saját, strukturálatlan adataikból. Az IDC becslései szerint 2025-re az összes adat 80%-a strukturálatlan vagy szabad formátumú lesz, ami megnehezíti az elemzéseket. Nehéz szöveges adatokban eligazodni, főleg mivel a keresők nem boldogulnak a strukturálatlan adatokkal. Ez főleg nehéz az otthoni és hibrid munkavégzés korában, ahol a munkavállalók sok információt szeretnének megkeresni, mivel nem feltétlen könnyen kapnak rá választ a kollégáiktól, akik eltérő időbeosztásban és munkamenetben dolgoznak. A Natural Language Search eszközei ezen a problémán is segíthetnek, hogy megtalálják a választ céges dokumentumokban. (ref.: Habók Lilla)

a témában továbbá ld.: A mesterséges intelligencia fejlesztésének helyzete és trendjei a világban link

New York városának három közkönyvtára jelentette be októberben, hogy eltörlik a késedelmi díjakat, hogy biztosítsák a város lakói számára az ingyenes és nyílt könyvtári hozzáférést.
Azonban a Brooklyni Közkönyvtár sokkal régebb óta gondolkozott azon, hogy hogyan segíthetné a használókat abban, hogy késedelem nélkül visszavigyék a könyveket. 2017-ben, a Virginiai Egyetemmel társulva segítették az embereket, hogy szégyen és pénzügyi megbélyegzés nélkül vigyék vissza a könyveket, valamint növeljék a használók elköteleződését, és csökkentsék a könyvtár elérésének akadályait. Első lépésként megértették, mekkora mértékben érintik a könyvtári késedelmi díjak az alacsony jövedelmű fiatalokat. A New York Times szerint 2017-ben kb. 225.000 New York-i fiatalnak volt 15 dollárnyi felhalmozott adóssága, ami miatt nem kölcsönöztek újabb könyveket.
2017-ben lehetőségük nyílt egyszer eltörölni a tartozásokat; ezzel 70.000 olyan fiatal kaphatta vissza a hozzáférését, akiknek több mint 15 dollár volt a tartozása. A könyvtár azonban nem elégedett meg ennyivel, kérdőíveken és interjúkon keresztül vizsgálták meg, hogy milyen okokból nem viszik vissza a használók a könyveket. Az eredményekből kiderült, hogy leginkább az segítene, ha megfelelő információt és felszólítást kaphatnának, mivel a legtöbb probléma azzal van, hogy nem tudják, melyik könyvet kell visszavinni, vagy nem emlékeznek a dátumra.
Korábban egy standard felszólítást kaptak a használók: így csupán 59%-uk vitte vissza időben a könyveket. Amióta a figyelmeztetés személyre szabott - tartalmazza a címeket és a borítók képeit -, 10%-kal növelte az időben visszavitt kötetek számát.
A beiratkozást is barátságosabbá tették. A folyamat kellemesebb, dinamikusabb. Egy olyan űrlappal kezdődik, melynek segítségével megismerhetik a használót, és olyan információkat szedhetnek össze, melyek később hasznosak lehetnek kiszolgálásában.
Végezetül, a Brooklyni Közkönyvtár azt tervezi, hogy a jövő év elején bemutat egy "Üdvözlő Kártyát", amelynek segítségével a használók azonnal hozzáférhetnek a könyvtár digitális anyagaihoz.
A New York-i könyvtárak más városokat is inspiráltak, például Chicagót. A késedelmi díjak eltörlése viszont csak a kezdet. Tovább folytatják a használói elkötelezettség erősítését. (ref.: Salamon Sára) (Egy éve írtuk.)

Az x generáció tagjaként a talált nagyobb terjedelmű online szöveget kinyomtatom és úgy olvasom. Saját példányomban aláhuzigálok, majd - ha arra érdemes - elteszem irattartóban, hogy ha kell, előkotorhassam. Pláne, ha online már nem érhető el. OK, boomer - mondhatják felületesen a későbbi generációk tagjai.

A KIT-klub háttérbeszélgetésén a "mai fiatalok" olvasási szokásait idéztük meg. Nekik olyan a papírról olvasás - Mondta Balázs László -, mint az idősebbeknek a képernyőről. Tehát ha mi - idősebbek - ki akarjuk nyomtatni a 30 oldalas cikket, hogy kényelmesen olvashassuk, akkor nekik ugyanilyen, ha egy papírkönyvet kell olvasniuk - hangzott el pl. Berzsenyi Emese előadásán link Ha ezt elfogadjuk, akkor alapjaiban kell átgondolni a könyvtár szerepét.
De akkor mit teszünk; hogyan változtatunk könyvtárosként? Egyelőre mintha elakadtunk volna e ponton, ti. Hogy a vázolt helyzet mit is várna el a könyvtáraktól?

De nézzünk néhány gondolatkísérletet, fenntartva a tévedés jogát, illetve vállalva a töredékességet:
1. Könyvtári szkenner biztosítása (ugyan telefonnal is lehet szkennelni, de nem túl kényelmes) - javasolta Hajnal Ward Judit a Rutgers Egyetem Könyvtárának gyakorlatát. Vannak ugyanis oktatók, akik a hallgatók számára otthagyják saját könyvpéldányukat a kötelező könyvből, amit a könyvtár ideiglenesen katalógusba vesz. Ettől fontos a lapszkenner.
2. A katalógusban a nyomtatottal párhuzamosan(!) az online mű felkínálása (Balázs László felhívta a figyelmet, hogy a katalógusok ma dokumentumokat kínálnak, nem műveket, ami estünkben fontos különbség).
3. A könyvespolcon - vagy éppen a dokumentumon(!) - utalhatunk qr-kód segítségével a mű virtuális példányára.
-a használó megrendelhet egy-két fejezetet, ez lehet bárki, egyéni és egyszeri felhasználásra szánva a saját könyvtárunk nyomtatott állományból
4. Kötelező olvasmányok virtuális tára (Hajnal Ward Judit: többszörös, ismételt használat céljából, az oktató Canvas LMS-be integrált Leganto-val saját maga állíthatja össze a kötelezők listáját, teljes szövegekkel a Canvas-kurzusban link részben a meglévő elektronikus forrásokból, részben a frissen szkennelt szövegekből. A könyvtárnak mindkét esetben megmarad a végső szava a jóváhagyásra, hogy jogvédelmi szempontokból feltölthető és használható-e a szöveg.
5. A "cikkszolgáltatás" funkció jobb kihasználása a katalógusban: az Ex Libris Primo/Alma discovery rendszerében az Expand My Search gomb behúzása automatikusan keres a partner könyvtárak állományában. A megtalált rekordban "No Online Access" jelzi, hogy nincs elektronikus hozzáférés. Bejelentkezés után megjelenik a fenti "Article Delivery" funkció, ami automatikusan kitölti az űrlapot a record alapján, és 24-48 órán belül szállítja a szkennelt dokumentumot - szól a Rutgers Egyetem Könyvtárának link gyakorlata.

Kevés pénz és még kevesebb hatalom maradt a kultúrharcos Demeter Szilárdnál, aki joggal tarthat a baráti tűztől.
Kiindulásként megkapta a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), melyet 17 milliárd forintból akart "irodalmi erőközponttá" alakítani. Kétszeres miniszteri biztos lett, a nemzeti könyvtárért és a magyar könyvszakmáért, később "a magyar könnyűzene koordinálásáért és társadalmasításáért" is felelt; ez utóbbira 23 milliárd forint keretösszegű programot álmodott meg.

Bár Demeter bekerült a Mol-Új Európa Alapítvány kuratóriumába, az ötödik Orbán-kormányban a jelek szerint nemcsak a pénze, a befolyása is jócskán csökkent. Nem újították meg egyik miniszteri biztosi stallumát sem. Mióta nem lehet bejelenteni sok százmilliós pályázatokat, hátrébb is vonult az operatív irányításból. Igaz, egyelőre nem is került új kulturális korifeus a képbe. Hoppál Péter kulturális államtitkár nem ellenfél számára, Csák János miniszter pedig eddig nem mutatott különösebb érdeklődést a kultúrharc iránt.

A Demeterrel szakmai kapcso­latban lévők legtöbbje pozitív tapasztalatokról számol be: okos, szavatartó embernek írják le, "négyszemközt nyoma sincs a nyilvánosságban tőle megszokott durva stílusnak". Szerintük komolyan gondolja, hogy képes függetleníteni magát harcos orbánista nézeteitől, és állami funkcióiban a minőséget akarja támogatni. Más Aczél Györgyhöz hasonlítja - a "kompromisszumok robotosa" -, aki abban is emlékeztet a kommunista kultúrpápára, "hogy nem a rendszerhez, hanem a személyéhez fűződő hűséget követeli meg". Többen azt is felvetették, hogy menetrendszerűen elhangzó botrányos megszólalásaival talán inkább csak a jobboldali ellenfelei éberségét akarja elaltatni, akikből van jócskán, különösen egykori fegyvertársai, mint Szakács Árpád.

A 2020. évi statisztikai adatokat nem lehet összehasonlítani az előző évek adataival. A teljes bezárás legalább 12 hétig tartott; a könyvtárak 139 500 órával (-27%-kal) rövidebb ideig voltak nyitva, mint 2019-ben. Az adatok közreadásának mégis van értelme, hiszen megmutatják - a rendezvényszámok és a hagyományos dokumentumok kölcsönzésének a visszaesése mellett - azt a teljesítményt, amelyre a könyvtárosok "mégiscsak" képesek voltak.
- A hagyományos dokumentumok kölcsönzése 13,8%-kal csökkent. (Egyes könyvtárak esetében ebben benne vannak a bezárás alatt automatikusan hosszabbított dokumentumok is, ezek nélkül a visszaesés 20,1% lenne.)
- Az e-könyvek kölcsönzése 20%-kal nőtt,
- a streamingszolgáltatás pedig 32%-kal.
- A világjárvány leginkább a rendezvényekre hatott, ezek száma a kétharmadára (67,9%) esett vissza,
- míg a látogatóké 57,6%-ra.
A könyvtárak találékonyak voltak. A módszertani központ felmérésében - 700 könyvtárból 340 küldte vissza a kérdőívet - a válaszadók 93,5%-a jelezte, hogy megszervezték a biztonságos ("Click & Collect2) kölcsönzést vagy a házhoz szállítást. Több mint 70%-uk azt mondta, hogy nőtt a digitális használat. A kínálat digitalizálása révén a könyvtárak közel 55%-ában nőtt az új felhasználók száma. Több mint 80%-uk azt mondta, hogy a járvány idején új digitális kínálattal jelentkezett. (Ez magában foglalja például az e-média kölcsönzését vagy az online rendezvényeket; egyesek YouTube-csatornát is indítottak.)
Több mint 35%-uk tervezi tovább bővíteni digitális kínálatát. Beszédesek azok az okok, amelyek miatt egyes könyvtárak nem vállalkoznak erre (alacsony költségvetés, a helyi hatóság támogatásának a hiánya). A digitalizáció felé tartó könyvtárak előnyben voltak: az ő használóik profitálhattak az online kínálatból, legyen szó e-dokumentumok kölcsönzéséről, felolvasások vagy rendezvények közvetítéséről - sokan digitális könyvtárvezetést, szerzői felolvasást vagy gyerekeknek szóló meseórákat tartottak. Azok a könyvtárak, amelyek már megszervezték az önkiszolgáló kölcsönzést, ezt a zárlat után is folytatni tudják. Több könyvtár is hasznát látta a Vor Ort für Alle és a WissensWandel nevű szövetségi projekteknek, melyek még tartanak, így még nem értékelhetők. (A prioritások között szerepelt az RFID-s önkiszolgálás, a könyvtári környezet minőségének javítása, továbbá e-dokumentumok, új adatbázisok és streamingszolgáltatások biztosítása.) (Ad hoc változás: a világjárvány mint a változás katalizátora;ref.: Murányi P.)

A prágai Goethe Intézet könyvtárának szűk 2 perces reklámfilmjét ajánlotta megtekintésre Petra Hauke, aki a könyvtári fenntarthatóságról beszél a Könyvtár + fenntarthatóság rendezvényen, Goethe Intézet: link . A dolgok könyvtára olyan szolgáltatás, amely a hagyományos könyvtári dokumentumok mellett más használati tárgyakat is kölcsönöz, pl. ütvefúrótól sátoron keresztül mézeskalács-formákat - a helyi igények szerinti kínálatban.
Facebook-bejegyzés a rendezvényről: link

A dolgok könyvtára több szempontból is támogatja a fenntarthatóságot
- kisebb környezetterhelés (kevesebb legyártott termék szükséges ugyanannyi használathoz) link
- rászorulók támogatása (nem kell megvásárolniuk a nem túl gyakran használt berendezéseket, tárgyakat) link
- könyvtármarketing (egyes esetekben a hagyományos könyvtári dokumentumokkal együtt kínálják őket, pl. hátizsák, könyvekkel, kirándulási felszerelésekkel) link . (MG)

Széchényi Ferenc gróf kétszázhúsz éve, 1802. november 25-én ajánlotta fel magángyűjteményét a nemzetnek, megalapítva a mai Országos Széchényi Könyvtárat. Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteménye és közintézménye 1803-ban nyílt meg.
2020-ban csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott térképet, illetve újkori metszetet tettek digitálisan hozzáférhetővé, 2021 óta több mint 2600 digitalizált hangfelvétel - köztük Blaha Lujzával készült 1902-es hanganyagok - is elérhető online.

2006-ban avatták fel a nemzeti ereklyék bemutatására szolgáló kiállítóteret (elsőként Mátyás király könyvtárának egyik leggazdagabban díszített kódexe, a Philostratus-corvina volt látható, ezt követte az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum bemutatása). Az intézmény 2011-ben közösségi oldalakon is megjelent, 2020-ban nyilvánosan is elérhetővé tette webarchívumát. 2022 februárjában adták át az OSZK digitalizáló központját.

Az intézmény évente a kulturális örökség napjai, a múzeumok éjszakája, valamint az augusztus 20-i ünnep alkalmából hagyományosan ingyenes programokkal várja az érdeklődőket, s az állandó és az ideiglenes kiállítások mellett egyéb konferenciákat és szakmai rendezvényeket is szervez. (Könyvkultúra)

Azt kevesen sajnálják, hogy már a válság előtt lekerült a napirendről a nemzeti könyvár kiköltöztetése a budai Várból és egy fedél alá terelése más kulturális intézményekkel, ennek folyományaként azonban a régi helyszínén működő Országos Széchényi Könyvtár megújítása is elmaradt. (HVG)

A New Jersey állambeli Rutgers Egyetem link elsőgenerációs elsőéves hallgatói abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az egyik kar külön kurzuson támogatja beilleszkedésüket. Ennek része az egyetem fontos pontjainak meglátogatása, ahol diákéveik jó részét fogják tölteni. A könyvtár az egyik állomás egy nyolcvan perces könyvtárismereti foglalkozás keretében.
A könyvtáros feladata, hogy bemutassa a hallgatóknak, milyen lehetőségekkel szolgál számukra a könyvtár mint helyszín. A másik oktatási célkitűzés a könyvtári források ismertetése és a katalógus használatának gyorstalpaló módon elvégzett oktatása. Ez azonban mit sem ér, ha nincs közvetlen haszna a diákok számára.

A miniplakát-feladat - a vonatkozó fotókat ld.: link - pontosan erre szolgál: az óra alatt megismert újdonságokat, újonnan megtanult fogalmakat és készségeket kell a gyakorlatban alkalmazni. Jutalmul a könyvtáros képet kap a diákok olvasási szokásairól. Hosszú és unalmas könyvtári órák tapasztalatai ihlették az alábbi egyszerű, de hatásos feladatot, amely könnyen módosítható igényeinknek megfelelően.

A mindössze tizenöt-húsz percet igénybe vevő tevékenység egyszerű: egy könyvet kell kikeresni a katalógusból, amely valamilyen módon hatással volt rájuk, majd ennek bibliográfiai adatait egy képillusztráció kíséretében egy sablonokból választható mini poszteren megosztani. A demo után egy LibGuide részletes instrukciói segítik a diákokat link akik gyakran ekkor ébrednek rá, hogy nem figyeltek oda, mi történik az órán. Az elmúlt években miniposztereket két könyvtárban is kiállítottuk: 2019-ben a kari természettudományi könyvtárban, az idén pedig a művészettörténeti könyvtár egyik kiállítását képezik link . Emellett a legjobb művek online galériáinkban szerepelnek link .

A powerpointban készült poszterek némi figyelemre szorulnak, mielőtt a WordPress-alapú kiállításnak megfelelő jpg formátummá alakítanánk őket. Ebben könyvtárszakos hallgatók szoktak segíteni, többszáz poszterről lévén szó egy-egy félévben. A poszter része a hivatkozás, amit a katalógusból lehet generálni, kisebb nagyobb hibákkal. A felhasznált illusztrációk esetében gyakran elmarad a forrásmegjelölés, pedig akár a kiadót is elfogadjuk! A cél az, hogy a diákok szokjanak hozzá az elvárásokhoz. A pontatlan vagy hiányzó hivatkozás ugyanis legalább akkora probléma az egyetemen, mint a szándékos vagy véletlen plagizálás.

A kapott válaszok megoszlása:
5 - Nem erőltetem a dolgot
9 - Kivárom a megfelelő pillanatot az átadáshoz
0 - Elterelem a szót
1 - Megőrzöm inkább a barátságot
1 - Megírom: kit@kithirlevel.hu
Ezek alapján a válaszadók a kevésbé direkt megoldást tartják jónak. Lehetőség szerint kerülik a konfrontációt. A megoszlást ld.: link .

Egy magánba érkezett kommentár: - A "feltehető használói elképzelés" homályos, sokértelmű dolog. Van persze némi ember- illetve olvasóismeretünk, de értelmes dolog annak alapján előszűrnünk (=cenzúráznunk) a szolgáltatott információkat?
Főleg gazdasági vonatkozású tájékoztatást végzek, de nem igazítom olvasóm "világnézetéhez", ízléséhez a szolgáltatott tartalmakat. Sőt! Tájékozódási erényként tanítjuk a következőket:
- sokoldalú forráshasználat (a "nem kedvelt" vagy szokatlan megközelítésű források használata is)
- számos forrás ismerete (ne érd be a Google első öt találatával - a többiek ezt csinálják!)
- kritikus hozzáállás (Jól gondolják? Pontosak? Hitelesek? Igazat mondanak? Tényekre építettek vagy vélekedtek?)
- ellentmondások azonosítása, elemzése (pl. logikai analízis révén) = önálló gondolkodás és ítéletalkotás
Az olvasó majd véleményt alkot. Lehet, hogy rólam is (pl. szabadelvűnek tart, de nem is téved nagyot), viszont ez nem zavar. Nekem tájékoztatóként nem az a dolgom, hogy "kipárnázzam" számára az információk értékelését, elkerüljem, hogy kognitív disszonanciát okozzak a számára. Nyújtanom kell mindazt, amit használhatónak, tényszerűnek, mintába illeszkedőnek vagy épp attól eltérőnek látok. Az elképzeléséhez történő illesztéssel küzdjön meg az olvasó. Nem akarom ettől megfosztani...
Persze nem szépirodalomról kell tájékoztatnom - ott lehet, hogy nem ajánlanék pl. kefélős könyvet egy erősen konzervatívnak vagy prűdnek ismert olvasónak. Bár komoly tapasztalat volt pályám elején, hogy terpesz lehet aközött, amit az olvasó mutat magából, kommunikál és amire vágyik. A néni szép szerelmes műveket keresett, én pedig romantikusakat kínáltam sok érzelemmel, de semmi "akcióval". Nem tetszett neki. Aztán jobb olvasóismerettel rendelkező könyvtáros anyám felvilágosított, hogy bizony "az" kell a néninek, csak nem mond(hat)ja ki. Az újabb ajánlatokkal (izzadós lektűrök) már roppant elégedett volt...

Dunbar kutatásai szerint 34 órányi elköteleződés szükséges ahhoz, hogy valaki egyszerű ismerősből baráttá váljon - ennyi idő alatt tudja felmérni az ember a másik barátságra való alkalmasságát, és hogy mennyit lehet kipipálni a barátság hét pillére közül. Leginkább ugyanis magunkat keressük barátainkban, így a hét pillér is ezt tükrözi: azokkal barátkozunk, akikkel
- ugyanazon a környéken nőtünk fel;
- ugyanazt a nyelvet beszéljük;
- hasonló végzettséggel vagy karrierrel rendelkezünk;
- azonosak a hobbijaink és az érdeklődési körünk;
- azonos politikai és vallási nézeteink vannak;
- ugyanolyan zenéket szeretünk;
- illetve megegyezik a humorunk.
Bár a közösségi média megjelenésével az emberek kapcsolati hálózata látszólag kiszélesedett, minden olyan adatbázis, amit például a Facebooktól kaptak Dunbarék, arra utal, hogy a tényleges ismerősi kör megmaradt 150 körül, és ezt csak online barátokkal sikerült kiegészíteni, akiket nem biztos, hogy meghívnánk egy házibuliba.
A valóságban ezek az emberek megfelelnek annak az kávéárusnak az állomáson, akinél minden reggel megvesszük a café latténkat, beszélünk vele néhány szót, akár még az időjárást is megvitatjuk vele, ha britek vagyunk, kedvesek vagyunk egymással, ismerjük egymást arcról, de valójában alig tudunk róla valamit. (...) ha megnézzük az ismerőseinkkel való kommunikációnk gyakoriságát, különösen azokat a hozzászólásokat, amelyekben megjelöljük egyik-másik ismerősünket név szerint, akkor azt látjuk, hogy a 150-es körön kívül alig foglalkozunk másokkal. Vagy ha foglalkozunk is velük, akkor nem jön létre közöttünk valós kommunikáció, inkább csak kukkolóként figyeljük mások életét?

Rajzpályázatot hirdet a Justh Zsigmond Városi Könyvtár link az általános iskolás gyerekeknek. Feladatuk, hogy megtervezzék a könyvtár legújabb könyvjelzőit. A rajzpályázaton minden 6 és 14 év közötti gyermek részt vehet. A technika szabadon választható, digitális rajztól, a festéken át a ceruzáig bármi használható, és egy gyerek maximum három pályamunkával nevezhet. Hagyományos rajz esetén a megszabott méretek egy A/4-es vagy egy A/3-as lap félbevágva, digitális alkotásnál minimum 395 x 1118 px, maximum 1680 x 4470 px. A felhívásban nincs külön téma kikötve, a gyerekek azt rajzolhatnak, amit szeretnének, legyen az mese, játék, hobbi vagy egy kedvenc karakter, alkotásaikon bármi szerepelhet. Minden beérkezett alkotásból könyvjelző készül, melyen fel lesz tüntetve a gyermek neve és életkora. A pályamunkák beküldési határideje december 12-e. Az elkészült alkotásokat egy Facebook-galériába töltik majd fel, ahol mindenki megnézheti őket. December 16-án pedig a készítők között ajándékcsomagokat sorsolnak ki.

Megszületett az első hetek statisztikája, ez alapján mondható, hogy a kulturális bázis továbbra is fontos szerepet tölt be a városlakók életében. Erről, és több fontos kezdeményezésről adott hírt honlapunknak Tóth Éva, az intézmény vezetője.
A legfontosabb, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése nyomán hozott energiatakarékossági intézkedések részeként a József Attila Könyvtár link november már ez elmúlt hetekben ügyeleti nyitvatartási rend szerint fogadta olvasóit, látogatóit - hétfőn, szerdán és pénteken 9-13 óra, míg kedden és csütörtökön 13-17 óra között várják a betűk barátait az Apáczai Csere János utcai intézményben.
A könyvtár forgalma a rövidített nyitvatartás és a mostoha körülmények ellenére sem csökkent - november 2-11. között közel 1400 látogatót regisztráltak, mintegy 1000 vendég kölcsönzött is, az elvitt/cserélt dokumentumok száma 2800-hoz közelít, hangsúlyozta Tóth Éva:
? Köszönjük olvasóinknak, hogy az ismert korlátozások, kényszerű intézkedések és a munkatársak számára is komoly kihívást jelentő körülmények ellenére is kitartanak mellettünk, ellátogatnak hozzánk! Nagyon sok támogató szót kaptunk, nagyon köszönjük a megértést, türelmet és együttműködést - és igyekszünk megszolgálni a bizalmat.

Az energiatakarékossági kényszerintézkedések nyomán újra bevezet egy kipróbált szisztémát az intézmény: ismét elindítják a JAKD-Pakk Pont szolgáltatást. A vírus veszélyhelyzet idején bevezetett rendszer lényege, hogy az előre leadott igényeik alapján térítésmentesen összekészítik a kölcsönözni kívánt könyveket, amelyek nyitvatartási időben átvehetők.

Költözik mind a művelődési központ, mind a városi könyvtár Sarkadon, december 1-jétől mindkettő a városi képtár Kossuth utca 7. szám alatti épületében érhető el - írták a város közösségi oldalán. A bibliotéka munkatársai kiemelték, hogy elérhetők a megszokott szolgáltatások, lehet könyvet kölcsönözni, számítógépezni, internetezni, ügyeket intézni. Mivel az egész könyvtári állomány nem tud átköltözni, ezért azt kérték, hogy jelezze igényét előre az, aki konkrét könyvet kölcsönözne ki.

Pár éve pályázati forrásból megújult a Közösségi Ház és Városi Könyvtár link épületeinek külseje, szigetelés és nyílászáró csere történt, valamint napelemet helyeztek fel. Idén januárban a képviselő-testület úgy döntött, hogy 15 millió forintot biztosít a Városi Könyvtár belső felújítási munkálataira. A megújult könyvtárnak november 25-én tartották az ünnepélyes megnyitóját.

A 2022-es év Komádi életében a Kultúra éve volt. Az önkormányzat önerőből újította fel a könyvtárat, és saját forrásból rendezte meg a városi nagy rendezvények többségét. A pandémiás időszak miatt a kulturális programok háttérbe szorultak, ezért is támogatta az önkormányzat idén minél több rendezvény megvalósítását. A könyvtár épületének belső felújítására a bútorok és járófelület elavultsága miatt volt szükség. Többek között új könyvespolcokkal, kiszolgálópulttal, asztalokkal, függönyökkel, szőnyegekkel lett korszerűsítve a berendezés. A földszinten található a felnőtt könyvtári részleg, ahol szépirodalmi, szakirodalmi és helytörténeti állomány kap helyet. A felújítás után a földszint tágasabb és modernebb lett. Az olvasók örömmel térnek be, jól érzik magukat az új környezetben. Az emeleti gyermekkönyvtári részlegen mesék, ifjúsági szakirodalom, ifjúsági szépirodalom, versek, kézikönyvek találhatóak. Az átalakítást követően ez a helyiség sokkal színesebbé, gyermekbaráttá vált. A figurás szőnyegekkel, a színes babzsákokkal, mesefigurákkal, plüssállatokkal, fejlesztő játékokkal, tévével egy igazán mesés világba kerülnek a gyerekek, ahol mellettük természetesen a könyveké a főszerep.

"Egy lappangó, nem kezelt, nem felismert betegségekkel küzdő embertömeggel állunk szemben, akik jellemzően nyugtatóval, altatóval és alkohollal próbálják meg csillapítani a problémáikat" - jelentette ki Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke. Hozzátette: jelenleg 6-700 ezer embert érint hazánkban a depresszió, de az ellátásban ennek csak a fele van dokumentálva. [Kapcsolódó: Romlik a magyar gyerekek lelki egészsége: sokkal mélyebb nyomot hagyott a járvány, mint hittük? link ]

A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendszerszintű változás mindig akkor következik be, amikor az már elkerülhetetlen - hangsúlyozta az Indexnek a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, aki úgy véli, hogy most érkezett el a pillanat, a járó- és a fekvőbeteg-ellátás ugyanis rendkívül válságos állapotban van.
A társaságon belül már egy ellátásszervező munkacsoport is alakult, terveiket, javaslataikat pedig a döntéshozók felé is továbbították, és egyelőre úgy látják, hogy az ötleteikre megvan a kellő nyitottság, az viszont továbbra is nagy kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben - mely az egészségügyet is sújtja - mekkora lépésekben lehet előrehaladni.

A 2021-ben publikált "Fehér könyv" - az MPT szakmai közreműködésével készült közpolitikai összegző tanulmány - szerint a depresszió okozta teljes gazdasági teher hazánkban évente 362,457 milliárd forint, amiből a direkt költségek 28,440 milliárdra, az indirekt költségek pedig 334,017 milliárdra becsülhetők. Fontos kiemelni, hogy az indirekt költségek jelentősen meghaladják (92 százalék) a direkt költségek (8 százalék) terhét.

A Belügyminisztérium által társadalmi vitára bocsátott javaslat alapvetése, hogy az egészségügyi rendszer problémáira erőteljes centralizációval lehet érdemi választ adni. Ugyanakkor a szervezési problémák mellett a finanszírozás alacsony szintje is jellemző az egészségügyre, és ez utóbbira nem ad választ az elképzelés. A magyar GDP 5,5%-át költi az egészségügyre, miközben Nyugat-Európában ez az arány 8%, azaz százalékban mérve is van lemaradásunk, nem beszélve a nominális különbségről.

A szervezési problémákra adott válasz Rékassy Balázs szerint a Belügyminisztérium filozófiájából eredő centralizációs kísérlet. Ennek legfőbb problémája, hogy egyoldalú és nem stratégiai jelentőségű. Azaz hiányzik belőle a vízió, annak kifejtése, hogy milyen egészségügyi rendszert tart kívánatosnak a kormányzat, és nem szól a magánegészségügy és a közellátás szétválasztásáról, illetve azok egymáshoz való viszonyáról.

... Kistelepülések esetében ugyanakkor a fő gond az, hogy nem lehet találni orvost, aki elvállalja az adott települést. Ezeket az eseteket a földrajzi távolságok miatt nem lehet kezelni a körzethatárok bővítésével. Rékassy szerint nyugat-európai példák alapján ilyenkor pályájuk elején lévő orvosok lakhatásának támogatásával tudnak kistelepüléseken háziorvosi ellátást biztosítani.

A különböző biztonsági rések, az esetleges adatszivárgások és eleve a kínai céges és fejlesztői háttér miatt gyakran éri kritika az alkalmazást, ennek ellenére 2022-re 1,5 milliárd havi aktív felhasználója lett a TikToknak. A siker gyakorlatilag az alkalmazás indulása (2018) óta töretlen: néhány év alatt tizenegyszeresére nőtt a felhasználók száma, a gyarapodás pedig szinte az egész világon egységes. Az appot jellemzően kamaszok és fiatal felnőttek használják, a tinédzserek körében egy amerikai kutatás szerint még a Facebook által 10 évvel ezelőtt egymilliárd dollárért megvásárolt az Instagramnál is elterjedtebb.

Szakértők szerint a TikTok-videók hozzájárulhatnak az önértékelési és testképzavarok kialakulásához, másrészt a mentális egészséggel kapcsolatos tartalmak utat nyitnak a gyors és egyszerűnek tűnő öndiagnosztizálás felé, ami kifejezetten kártékony is lehet.

A világ számos pontján tényleg elég nehéz megfelelő orvosi ellátáshoz jutni - az Egyesült Államokban a biztosítási rendszer, Magyarországon a várólisták nehezítik meg a páciensek dolgát. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a TikTokon érdemes megoldást keresni egy-egy egészségügyi problémára (még akkor sem, ha egyébként egyre több szakember is jelen van a platformon).

Pedig jelentkezők, mármint akik tanácsot adnának, lennének. Ha az ADHD, a depresszió vagy személyiségzavarok diagnózisát kell rásütni valakire, a TikTok-közösség készségesen rendelkezésre áll: igaz, a legtöbb esetben szakmai háttér és megalapozottság nélkül. Az ADHD-diagnózisok megugró száma, a felnőttek körében is egyre gyakoribb probléma, jól rávilágít arra, hogy egyetlen telefonos applikáció mennyire el tudja torzítani a mentális betegségekkel kapcsolatos közfelfogást.

Magyarországon egyre többen vannak azok, akik nem használnak az interneten illegális tartalmakat: arányuk a tavalyi 78 százalékról az idén 85 százalékra nőtt - derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei, reprezentatív kutatásából.

A megkérdezettek csupán 21 százaléka lenne hajlandó fizetni azért, hogy legális forrásból jusson online elérhető tartalmakhoz. A válaszadók 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek mennyisége, ez 11 százalékpontos javulás a tavalyihoz képest. A pandémia kezdetén, 2020-ban ez az arány még 58 százalék volt.

A jogvédett tartalmak közül továbbra is kiemelkedő fontosságú az úgynevezett torrentoldalakról letölthető filmek és zenék szerepe. Megfigyelhető, hogy miközben az oldalak továbbra is népszerűek, a torrentezést nyíltan vállalók száma alacsony; illetve akik bevallottan fogyasztanak nem jogtiszta tartalmakat, azok jellemzően nem egyszeri felhasználók. A tavalyi 79-81 százalékhoz képest az idén már az internetezők 85 százaléka tagadta a nem jogtiszta filmes és zenei tartalom fogyasztását, emellett a tavalyi 15-ről 10 százalékra csökkent azok száma is, akik felvállalták, hogy illegális forrásból töltenek le filmeket és zenéket. Azok között, akik bevallottan letöltenek illegális tartalmakat, jól elkülöníthető egy "potyautas" csoport is: ők maguk nem töltenek fel, azonban letöltenek mások által feltöltött tartalmakat. Ők a bevallottan illegális tartalmakat fogyasztók szűk rétegének 36 százalékát alkotják.

A legális letöltések alternatíváinak ismertsége az utóbbi években hullámzóan alakult: míg tavaly még a megkérdezettek 25 százaléka nem ismert legális zenehallgatásra vagy letöltésre alkalmas oldalt, idén ez az arány 29 százalékra nőtt; az ezeket ismerők, de nem használók aránya a tavalyi 17 százalékról pedig 30 százalékra ugrott a kutatás szerint.

Hogyan kerül ugyanabba a gyűjteménybe egy pletykakönyv Károly hercegről és Dianáról, és A sátáni versek? Miért található meg a tallinni óváros egyik mellékutcájában a Meseország mindenkié? A Banned Books - Betiltott Könyvek - gyűjteménye miatt. A Banned Books nem csupán múzeum, nem is könyvesbolt: inkább egy olyan projekt része, amely arra figyelmeztet minket, hogy a betiltás logikája, bárhonnan és bármilyen okból történjen, elfogadhatatlan. Interjú Joseph Maximillian Dunnigannel, a múzeum ötletgazdájával, aki Skóciából költözött az észt fővárosba.

Mérce: Vannak olyan érvek, amelyek téged is meggyőznének arról, hogy egy adott könyvet betiltsunk?
JM: Mindenkinél van egy határ, amit nem akar átlépni. Én az amerikai klasszikus liberalizmus kategóriájába esek, amelyik alapján csak a közvetlen, komoly károkozás adhatna okot tiltásra. Megtalálható például itt nálunk is egy könyv, amelyik drogok, bombák, fegyverek készítésére oktat - ez nem kifejezetten jó, hogyha ott a könyvespolcokon.

Mérce: Túl azon, hogy a The Housekeeper's Diary (Egy házvezető naplója) és A fajok eredete is be lett tiltva egy időben, mégiscsak kell lennie még valaminek, amiben osztoznak, nem?
JM: Valószínűleg az, hogy valami olyasmit érintenek, ami egy adott társadalomban tabu. Az Egyesült Királyságban ez a szex, az Egyesült Államokban a rassz, Kínában a Tienanmen tér, Oroszországban a nacionalizmus, Magyarországon? Hát, tudod.

Éppen azért szerveztem úgy a múzeumot, hogy országonként mutatom be a könyveket, mert bizonyos mintákat, kulturális hasonlóságokat országról országra figyelhetünk meg így.

A biztonságos zenehallgatási szokások fontosságára való figyelemfelhívást sürgetik a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói, akik összesen 33, 2000 és 2021 között zajló halláskutatás eredményeit elemezték. A vizsgálat során így összesen 19 ezer ember adatait vizsgálták meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a felnőttek mintegy 23 százaléka, míg a kamaszok és a fiatal felnőttek csaknem 27 százaléka van kitéve lehetséges halláskárosodásnak.

Ez a halláskárosodás elsősorban a kéznél lévő okoseszközökön történő lejátszási szokásokból vagy a hangos zenét játszó szórakozóhelyek és koncertek látogatásából adódhat. A Guardian szemléje kiemeli azt is, hogy átmeneti vagy tartós tinnitusz (fülcsengés) kialakulásához, illetve a hallás gyengüléséhez elég lehet már egyetlen alkalom is, amikor a hangerő túl magas.

A BMJ Global Health-ben publikált kutatás eredményei rávilágítanak, hogy a valóságban kb. egymilliárd embert, elsősorban kamaszt és fiatal felnőttet érinthet a halláskárosodás kockázata. Őket a fiatalkori rendszeres hangos zenehallgatás fogékonyabbá teszi az időskori hallásromlásra is, így az életkor előrehaladtával egyre inkább számolniuk kell azzal, hogy a mindennapi életüket is akadályozó hallásromlást tapasztalnak majd.

Az, hogy a 12-34 éves korosztály 24 százaléka túl hangosan, vagyis nem biztonságos hangerőszinten hallgat rendszeresen zenét, hosszú távon növelheti az akadályozó halláskárosodással élők számát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján jelenleg világszerte 430 millióan élnek együtt ilyen problémákkal, a jövőben pedig csak megfelelő szabályozással és megelőző magatartással kerülhető el a szám dinamikus emelkedése a kutatók szerint.

Amikor a könyvtárak tevékenysége felmerült, egy közismert, szegényeket támogató személyiség kis csoportban azt mondta: a könyvtárakat nem tudják bevonni programjainkba, mert nem értik, nem ismerik a helyzetet; csak saját szolgáltatásaikban gondolkodnak.
Ezen a helyzeten segíthet a Nyomor széle blog, melyen L. Ritók Nóra (a Hajdú-Bihar megyei Told településen végez oktató illetve közösségszervező munkát több évtizedes tapasztalat birtokában) számon be szemellenző-nyitogató tapasztalatairól.

Egyebek mellett kiterjedt helyszíni tapasztalat birtokában leszámol link azzal az elterjedt - és terjedő - felfogással, mely szerint az elesettek döntően maguk tehetnek sanyarú sorsukról. (MG)

Fa Book, PlantNet, vagy PictureThis? Ha a réteket, vagy erdőt járva nem ismerünk fel egy növényt, jól jöhet egy növényhatározó app, ami segít nekünk pillanatok alatt beazonosítani. Ehhez csak egy fotót kell megmutatni az appnak és máris munkába lendül az online adatbázis, hogy meghatározza a kérdéses növényt.
Mutatunk négy klassz növényhatározó appot, amit bármikor használhatunk zsebkönyv helyett, amikor a természetet járjuk.
1. PictureThis
2. Plantnet
3. Garden Answer
4. Fa Book.
(Részletek a forráslinken.)

Elindult a Magyar Katolikus Egyház központi Instagram- és TikTok-oldala - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztálya.

A közösségi oldalakon az egyház híreit, eseményeit, közleményeit találják meg az odalátogatók, továbbá lelki útravalókkal is hirdetik majd az evangélium tanítását az olvasóknak - írták, bízva abban, hogy ezeken a csatornákon közvetlenebb kommunikációra nyílik lehetőség.

A Magyar Katolikus Egyház közösségimédia-felületei az instagram.com/katolikus.official és a tiktok.com/@katolikus.official oldalon érhetők el. (MTI)