A könyvtár szolgáltatásai akkor tudnak a leghasznosabbak lenni, ha azokat szegény, hátrányos helyzetű embereket érnek el (felmérés a témában: link ). Ha tehát a könyvtár a legnagyobb hatással kíván lenni a társadalomban, akkor a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt érdemes helyezni ennek a társadalom egyharmadát jelentő csoport elérésére. (A KIT az utóbbi 10 évben 250 hírt tett közzé a szegények támogatása témában: link )
A Könyvtári Intézet közelmúltban online rendezett marketing konferenciája e-workshopján előkerültek a célcsoportok: "Nagyban függ a válaszadó könyvtártípustól, hogy melyik célcsoportot szólítja meg célzottan a könyvtár. A válaszok alapján elmondható, hogy kissé elhanyagolt célcsoportoknak tűnik a nemzetiségiek, az álláskeresők, a kismamák és a külföldiek, ezért érdemes lenne ezen csoportok megszólításában külön gondolkodni, ha a könyvtár szeretne kiemelt figyelmet fordítani rájuk. A nőkkel és a férfiakkal külön célcsoportként ugyanannyira foglalkoznak a könyvtárak, viszont a férfiakat nehezebb megszólítani. Viszonylag könnyebb elérni a nyugdíjasokat, a kisgyermekes családokat, a felnőtteket és a pedagógusokat, nehezebben elérhetőek azonban a fiatal felnőttek és a kamaszok. Az általunk előre felsorolt célcsoportokon kívül az iskolai és óvodai csoportokkal, klubcsoportokkal, természetvédőkkel, PhD-hallgatókkal, állattartókkal, pályaválasztókkal is külön célcsoportokként foglalkoznak egyes könyvtárak." - Feltűnő, hogy a szegények a beszámoló egészében sem jelentek meg célcsoportként. A mintavétel természetesen nem reprezentatív, de a 0 említés elgondolkodtató. És az is, hogy korábbi nagy programok sem célozták őket (pl.: Nem segít a legrászorultabbakon a Cselekvő Közösségek mentorprogram link ), mindamellett hozzáállásunk vegyes: részben úgy véljük: eleget tettünk már az ügy érdekében eddig is, részben úgy, hogy nem értünk eléggé hozzá. Ám az elmozdulás mintha érzékenység irányába hatna: link )

Természetesen van példa a rászorulók könyvtári támogatására, pl. a pécsiek által üzemeltetett könyvtárbusz link , de a koronavírus-járvány miatt növekszik a rászorulók létszáma, ezért bölcsen teszik a könyvtárak - az IFLA iránymutatásával link összhangban -, ha megerősítik érzékenységüket, tudásukat, képességeiket a legrászorultabbak támogatásában. Akkor meg pláne, ha a könyvtárosok közül is nem elhanyagolható számban tartoznak a szegény, rászorulók, hátrányos helyzetűek táborába. (MG)
- Kapcsolódó: Rengeteg magyart taszíthat szegénységbe a koronavírus: ők vannak óriási veszélyben link

A Magyar Információbrókerek Egyesülete Bátorfy Attilával (újságírás mesteroktató, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Média és Kommunikáció Tanszék, ELTE) rendez adatvizualizáció tréninget. Ideje: máj. 20., 09.00-17.00 - 15 fő számára, Zoom-on. Az egy napos, térítéses rendezvény azoknak ajánlott, akik szeretnének megtanulni helyes ábrázolásokat készíteni, és szeretnének megismerkedni számos célszoftverrel. A workshopon nem csak konvencionális ábrázolásokat tanulunk, hanem itthon szokatlanabb típusokat is megnézünk. Előkerülnek a térképekkel való műveletek is.
Szükséges előképzettség: némi alapjártasság az Excelben.
A résztvevők képesek lesznek arra, hogy többféle szoftverrel egyszerűbb és bonyolultabb, statikus, animált vagy interaktív adatábrázolásokat készítsenek az adatizájn alapelveinek és szabályainak megfelelően.
Részvételi díj MIBE-tagoknak, közalkalmazottaknak és diákoknak: 15.000 Ft, további érdeklődők számára: 22.000 Ft. Jelentkezési lehetőség: link

A múlt héten közreadott, 2019-es és 2020-as évi ODR-támogatásokat bemutató diagram után lássuk az egy szolgáltatott dokumentumra eső ODR-támogatások összegét. A diagram: link . Az adatok forrása: Kormány.hu link illetve ODR Portál, "Minisztériumi" statisztika link . A KIT Szóllás Péter főosztály-vezetőt (EMMI) kérdezte a diagramok kapcsán. Válaszait a jövő heti lapszámunkban közöljük.

Az IFLA szerint még hosszú idő lesz, mire kilábalunk a járványból. A gazdasági következmények már így is súlyosak. Hangsúlyozni kell a könyvtár szerepét is a kilábalásban. Építsünk jobb társadalmat és gazdaságot. A szervezet blogja ennek érdekében összefoglalta a rövid-, közép- és hosszútávú terveket.
Ezek közül most a hosszútávú terveket foglaltuk össze, arról, hogyan lehet megerősödve visszatérni a helyzetből:
- Biztosítani kell, hogy a szerzői- és versenyjogi törvények a digitális korhoz illeszkedjenek. A krízis megmutatta a szerzői jogi különbségeket digitális és nem digitális felhasználás közt. A könyvtárosok mennyire támaszkodhatnak a jogtulajdonosok jóindulatára, a törvény helyett. Versenyjogi szempontból érdemes átgondolni a kérdéskört.
- A könyvtárak segítsenek az élet, a társadalom és a gazdaság újjáépítésében. Az elmúlt években a közösségek jól-létét támogatták. Partnerei lehetnek a munkáltatóknak, vállalkozóknak, oktatásnak is.
- Biztosítani kell a kormány mostani döntéseinek utólagos vizsgálatát. Információt biztosítani a kutatóknak, médiának és a publikumnak az egészséges demokrácia fenntartása miatt.
- Le kell vonni a tapasztalatokat a befogadás és jól-lét terén. A járvány rámutatott a sérülékeny csoportokra. A szabályzatokat és programokat ennek ismeretében kell tervezni a jövőben.
- Erős hálózat kiépítése. Az internet elterjedtsége miatt az élet sok területen folytatódhatott a járvány alatt is. De még mindig csak a világ fele rendelkezik hozzáféréssel. Közülük sem mindenkinek van meg a szükséges készsége a használathoz. Segíteni kell ezeket a csoportokat a tanulásban.
- Publikus (egészségügyi) információs rendszerekbe kell fektetni. Az információ közzétételére. És hogy minél többen hozzá is férjenek. A készségfejlesztést a könyvtár is támogatja.
- Új szintre kell emelni az open science-t és a kollaboratív kutatást. Ez segíti a jobb szabályalkotást. Platformokat kellene létrehozni, hogy a kutatók és olvasók ne egyéni szolgáltatóktól függjenek. Támogatni kell a határon átívelő kutatásokat is.
- Ne felejtsük el a többi kihívást. A COVID-19-en kívül más problémák is vannak. A klímaváltozás és az Egyesült Nemzetek 2030 Agendája (link A kezelés módja változhat a körülmények miatt, de a prioritásnak meg kell maradni. Ne csak a normál működéshez térjünk vissza a járvány utána, hanem legyünk jobbak a múltnál. (ref.: Habók Lilla)
(A sorozat előző része: link )

Ha ismerjük a célcsoportot, akkor szolgáltatásokat tudunk számukra tervezni, a szolgáltatást pedig értéknövelhetjük élménnyel, árukapcsolással. Az igényelt szolgáltatás fölfelé pozicionálását felülértékesítésnek, up selling technikának nevezzük (pl. napijegy helyett éves jegyet adunk, ha az olvasóban van hajlandóság).
Ahhoz, hogy egy szolgáltatás élménnyé alakuljon, az olvasót is be kell vonni, hogy az ő egyénisége is megjelenhessen. Erre példa a napi 20 perc olvasáskihívás játék, amelyben a könyvtár a kölcsönzés és irodalomajánlás szolgáltatásait játékkal, kihívással színesítette. A játékban résztvevők havonta egy könyvet olvasnak el (az egész város ugyanazt a művet). Ehhez olvasókörök, író-olvasó találkozó is kapcsolódik. A könyvet mindig egy könyvtáros ajánlja, de társul hozzá fotóverseny (Facebookon megosztható, hogy hol olvasnak), gyerekeknek pedig matricagyűjtő album, tehát az olvasók aktív részvételére is számítanak.
A cross-selling, azaz a keresztértékesítés technikáját is érdemes bevetni. Ilyen lehet például a tematikus polcok kialakítása (adott témában minden dokumentumtípus egy helyen megtalálható, pl. irodalmi folyóiratok a verseknél), a közösségi irodánál zenehallgatási, filmnézési lehetőség biztosítása. - Számolt be Istók Anna (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ) a Szólj Hozzá! Hozzá szólj! Marketingtrükkök a célcsoportok megszólításához, K2 továbbképzési sorozat rendezvényén.
(Felülértékesítés és keresztértékesítés téma a KIT-ben: link )

A KIT többször beszámolt már olyan esetektől és lehetőségekről, melyekben a könyvtár a coworking irodapiaci szereplővé válhat link azáltal, hogy vállalkozások által használható munkavégzésre alkalmas helyiséget alakít ki, praktikusan íróasztalokat ad bérbe; hónapokra, vagy néhány órára. Úgy tűnik, a koronavírus egyik mellékhatása, hogy a cégek beérik kisebb irodákkal, a kisebb cégeknek pedig nem éri meg külön-külön infrastruktúrát fenntartani. Ezért jól teszi a könyvtár, ha felméri felszabadítható helyiségeit (vö.: kisebb, racionálisabb és egészségesebb könyvállomány, a dokumentumfeldolgozás arányaiban való visszaszorulása) és ingatlanfejlesztőkkel konzultál lehetséges együttműködésről. Hogy ő, és ne a fenntartó kezdje irányítani a folyamatot... - vö.: a szóban sokat előkerülő "proaktivitást". (MG)
- A BP a 2500 fős létszám mellett, biztos, hogy nem fog egy 25 ezer négyzetméteres irodát bérelni, hanem lehet, hogy csak 12 ezer négyzetméternyit - körülbelül ezek lesznek az arányok. Ezen felül egy nagyon flexibilis bérleti szerződést szeretnének majd kötni a jövőben, amely fizikai lehetőséget ad arra, hogy az irodát bővítsék, vagy adott esetben egy részét visszaadják, akár ideiglenesen is. A mostani veszélyhelyzet ugyan külső tényező, de lehetnek majd üzleti tényezők is - például modernizáció, vállalati akvizíciók - amelyek ezt az igényt generálják.
Számolniuk kell az ingatlanfejlesztőknek is, hogy a cégek kisebb irodákat fognak keresni, mivel több szabadságot adnak az otthoni munkához. A flexibilitás is sokkal fontosabb tényező lesz, így vállalatok nem feltétlenül 7-10 éves, fix négyzetméteres irodabérlési konstrukciókat fognak preferálni.
Tóth Tibor is úgy látja: szinte biztos, hogy felülbírálják a bérleti szerződéseket. A Process Solutions eddig 400 embernek biztosított irodát és hozzátartozó létesítmény-eszközöket Budapesten, de ezekre már nem valószínű, hogy ugyanúgy szükség lesz, mint előtte. Normál esetben a csapat egésze képes otthonról dolgozni, így a bérelt irodaterület jó része fölöslegessé válhat. A bérleti díjak felülvizsgálata azonban még időben messze esik. (Napi)

A tájékoztató jellegű válaszok:
24 Rajongok érte
25 A munkát szeretem, de a könyvtári körülményeket nem
5 Inkább más munkát végeznék, máshol
1 Más munkát végeznék, ugyanitt
3 Megírom: kit@gmconsulting.hu
Három vélemény érkezett:
1. Rajongok érte... de a könyvtári körülményekért nem
- zseniális munka (ugyan soha nem készültem könyvtárosnak 8-10 ezer kötetes könyvtárunk lévén soha nem jártam könyvtárba)
- voltak/vannak/talán lesznek - zseniális munkahelyek de sajnos egyre kevesebb
- a munkakörülmények és a fizetések gyakran minősíthetetlenek
A két végletet is megjártam már:
- voltak helyek ahol imádtam dolgozni és akikkel imádtam dolgozni
- és voltak (beteg, súlyos beteg szervezetek) helyek amiket gyűlöltem mert
- lehetetlenség volt, a vagy a szervezet által "megbetegített" emberekkel együtt dolgozni, akik már maguk sem bírták azt
- vagy azokkal akik már maguk is olyan betegek voltak mint a szervezet és ezért érezték jól magukat benne, mert alkalmazkodtak hozzá...
- vagy olyan vezetők vannak akik semmit nem értenek sem a szakmához sem a vezetéshez sem az emberekhez sem az állatokhoz sem a növényekhez sem az információhordozókhoz :( :( :(
- vagy ha valaki jó vezető is lenne, senkit nem érdekel, és vezetőként pénze sincs nemhogy az ötletek megvalósításához, de szinte az alapműködéshez sem sok esetben. (név és cím a szerkesztőségben)
2. A könyvtári munkát közel egy éve feladtam, jelenleg szoftvertesztelőként dolgozom. Volt, amit szerettem a könyvtári munkában, de pár dolog hiányzott belőle és egyébként is újra ki szerettem volna próbálni, milyen az élet a piaci szférában. (név és cím a szerkesztőségben)
3. A harmadik észrevételt ld. külön: link
- A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy a könyvtárosok elkötelezett, egyben - saját környezetük miatt - erősen frusztrált közösség. Hogy e környezet milyenségét mennyire alakítják, vagy sem, arra a kérdés nem tért ki.
A diagramot ld.: link (MG)

Rajongok a könyvtári munkáért - az egyik legsokoldalúbb hivatás, szerintem. A sokoldalúság viszont megköveteli, hogy állandóan figyeljük a társadalmi-szakmai változásokat, trendeket, és képezzük magunkat, hogy elébe tudjunk menni, vagy legalább a legelején alkalmazkodjunk és könyvtári válaszokat adjunk. A közszolgálatiság valóban elkényelmesített sok könyvtárost - és könyvtárigazgatót -, nehézkesen, vagy egyáltalán nem voltak hajlandóak új tudások megszerzésére. Csak ezzel tudom indokolni a szakmai tunyaságot, a másik észrevételemet inkább nem árulom el. A másik hibája a közszolgálati státusznak, hogy gátolta az innovációt, az innovatív szemléletű munkatársakat - hiszen az előzőleg említett szakmai tunyaságból következik, hogy sok fejlődés, szakmai megújulás megakadt ott, hogy a többség győz elve alapján nem lehetett megvalósítani, mert egy-két innovatív könyvtáros intézményi támogatás nélkül nem tud mindent IS csinálni. Anyagilag sem sikerült megoldani, hogy a kényelmesek motiválva legyenek, hiszen pont annyi pénzt-elismerést (pl. bértábla, ami a minimálbér bevezetése után nálam pl. azt jelentette, hogy a végzettség nélküli fiatal kollégámnak a fizetése több az enyémnél) kaptak, mint az izgágák, akik miatt többet-mást kellett volna dolgozni.

Minőségi bér egyenlően elosztva, mondván, mert mindenki keveset keres - a csapat gyenge láncszemei lettek így a visszafelé húzó erőK. Ugyanakkor a közszolgálati lét (és a rajongás) azt is hozta, hogy éveken át havonta három szombatot dolgoztam folyamatosan, plusz juttatás nélkül, mert arra nincsen pénz, hogy a törvény és a kollektív szerződés szerint járó bért kifizessék. Ez azt is jelenti, hogy a munkarend - napi 8 óra, plusz a rendszeres hétvégi beosztás azt sem tette lehetővé, hogy bármilyen más munkát elvállalhassunk, ami pénzt ér. Úgyhogy voltak azért árnyoldalai is a "biztonságnak". Büszkeséggel és szakmai elégedettség tölt el ugyanakkor, hogy mindezek ellenére két évvel ezelőttig (amióta ezen okok miatt véglegesen csak magamnak jegyzem fel a lehetséges és szükséges szakmai fejlesztéseket) folyamatosan aktív voltam, és van néhány olyan könyvtári terület, ahol meg tudtam valósítani, hogy a könyvtárunk benne legyen elsőként, vagy az elsők között az országban a megújulásban. Ezeket a szerkesztőnek megírom, de anonim kívánok maradni, és beazonosítható lennék, ha közzé tenném. A KJT megszüntetésével mindezek nem orvosolhatók, mert a szemlélet nem fog változni - ha a szemlélet képes lett volna a változásra, nem írtam volna meg ezt én sem. (név és cím a szerkesztőségben)

Két éve szóltunk már a győri megyei könyvtár belső navigációs rendszeréről link , megemlékezve arról, hogy amerikai felmérések szerint a használók egyik legfontosabb fejlesztési javaslata az, hogy támogatást kapjanak a számukra megfelelő dokumentum könyvtári megtalálásában.
Múlt heti képgalériánk pedig az eszköz oldaláról volt rokon téma: hogyan lehet színes csíkok segítségével meglelni egy nagy épületben a könyvtárat link .
Az eszköz hasonlósága a befogadók szélesebb rétegében gondolkodik: a könyvtárba igyekvő, de olvasni a szükségesnél többet nem szerető emberek irányába nyit. Tehát a mai generációk felé.
Galériánkban a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár Kisfaludy könyvtárának színes belső navigációs rendszeréről mutatunk fotókat: link . A pöttyök a szak- szép- ifjúsági stb. irodalomhoz vezetik az érdeklődét.

Könyvtárosok és archiválók is otthonról dolgoznak. Segítenek a felhasználóknak egészségesnek maradni, biztosítják távolról a szolgáltatásokat és forrásokat. Egymás közt pedig elkezdték megosztani a tapasztalataikat, főleg Google dokumentumok formájában.
Lydia Tang, a Michigan Állami Egyetem könyvtárának speciális gyűjteményéért felelős levéltáros március 12-én kezdett otthoni munkába. Kezdeményezésére indult:
- "Archivists at Home" leírás (link ). Összefoglalja, a levéltárosok mit nem tudnak, de főleg, hogy mit tudnak tenni otthonról. Pl. hogyan lehet a gyűjtemény fejlesztési, leíró, refernsz munkát otthonról végezni.
- Inkluzív interjúzás és fogyatékkal élők toborzásának gyakorlata (link ). A leírás tippeket ad az álláskiírásra és interjúkra, mit szabad vagy nem szabad kérni. Kitér online és offline interjúkra is.
Több lista a könyvtárosoknak hasznos, ingyenes webináriumok és online tréningek linkjeit gyűjti össze.
- Tudományos és felsőoktatási könyvtárosoknak szól Jessica Dai (West Virginia Egyetem) listája (link
- Szélesebb körnek szól és frissebb Crystal Chan (New York Közkönyvtár) listája az online előadásokról: (link )
A könyvtárosok otthoni munkavégzésének segítésére is készültek leírások:
- Amy Tureen (Nevada Egyetem) a felsőoktatási könyvtárosoknak gyűjtött össze, mivel foglalkozzanak otthonról (link ). Pl. tippeket ad, hogyan lehet fenntartani a partneri munkát a tanszékekkel, milyen online ajánlókat és programokat lehet indítani.
- Ryan P. Randall ebből kiindulva készítette el leírását a közkönyvtárak dolgozóinak (link ). Pl. bemutatja, mire kell odafigyelni a katalogizálásnál, miben lehet távolról segíteni a kulturális / történelmi digitális projekteknek.
- A katalógusok metaadatainak tisztításához ad még konkrétabb ötleteket Shana L. McDanold listája (link )
A leírások rávilágítanak a könyvtári munka sokrétűségére. Sok feladatot távolról is el lehet látni. Az ötletek a karantén után is megnyithatják a lehetőséget a könyvtárosoknak és archiválóknak is a távoli munkavégzésre. (ref.: Habók Lilla)

1. Milyen munkát végzel otthonodban? - Facebook-oldal kezelése, online programok előkészítése és lebonyolítása, online tartalmak előállítása.
2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Nehezebb koncentráció és időgazdálkodás.
3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - A sokszor elhúzódó személyes egyeztetések helyett gyorsabb, lényegretörőbb kommunikáció, eredményesebb együttműködés a közvetlen munkatársakkal.
Bármilyen észrevétel, megjegyzés -

1. Milyen munkát végzel otthonodban? - A zenei részleg Facebook-oldalát kezelem: az egyébként a könyvárban futó programok eseményeihez posztolok, illetve létrehoztam egy Napi Zene és egy Napi Játék eseményt. Hetente készítek egy kézműves videót, amelyben otthon fellelhető anyagokból tudnak a szülők a gyermekeikkel kézműveskedni. Az oldalunk látogatottsága markánsan megnőtt, ez egyértelmű visszaigazolás, hogy van rá igény. Az elmúlt hetekben maszkot is varrtam - összesen eddig 160 db-ot -, és vár még rám egy hagyatéki partitúra rendszerezés, illetve egy pályázati dokumentáció előkészítése.

2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Sokkal intenzívebb a munkavégzésem, és rájöttem, hogy kell egy napirend, mert egybefolyik a nap, és képes vagyok nagyon sokáig dolgozni, akár 10-12 órát is. A kollégákkal való kapcsolattartás zökkenőmentes és napi szintű, a technika rendben van, kaptam egy All in One PC-t itthonra, ami teljesen megfelel a munkára. A beszámolónk heti jelentés jellegű, egyszerű kitölteni, csak nem szabad elfelejteni beküldeni. :)

3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - Mivel minden folyamat, amit végzek (kivéve a maszkvarrás), hozzátartozik az alap munkakörömhöz - nyilván jelentős hangsúly-eltolódással - örömet okoz, szeretem csinálni. A legjobb az, hogy nem kell korán kelnem.

Bármilyen észrevétel, megjegyzés - Hiányzik a személyes kontaktus a közvetlen kollégákkal, és hát hiányoznak az olvasók; bár vannak, akikkel felhívjuk egymást.

A trianoni döntés után elpusztított, határon túli magyar emlékműveket, szobrokat, műalkotásokat mutat be keddtől az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogjának legújabb sorozata.
A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében.
A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának vagy megemlékezett a szabadsághősökről - idézi fel az OSZK által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény.
Mint azonban a kommüniké emlékeztet, az első világháborút követően a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául.
A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, május 5-től kedden és csütörtökön a link weboldalon Elbe István információszolgáltatási igazgató.

Habók Lilla szólt a könyvtároshallgató és az üzleti elemző feladatkör közötti pályafutásáról a MIBE online megszervezett klubjában. A szakaszok - szavaival:
- Informatikus-könyvtáros, művészettörténész, művészettörténet tanár
- Neveléstudomány PhD (Oktatási Hivatal, ELTE oktatás, EKE tananyagfejlesztés)
- Ezzel párhuzamosan IQSYS gyakornokság, majd T-Systems főállású elemző-tervező
- Kitérő: informatikai újságírás, rendezvényszervezés a HWSW-nél
- Jelenleg kisebb tanácsadócég: Nordconn, ahol üzleti elemzés mellett írok és szervezek is.

A klubban szólt munkájáról: link melyből kiderült: tolmács szerepet játszik az üzleti eredményeket elváró megrendelők és az informatikai rendszereket fejlesztő informatikusok között. Azaz olyan pozícióban, ahol az információnak bevételben mérhető üzleti értéke van. A beszélgetés során kiderült, hogy az eredményeket nagyban befolyásolják, hogy a közvetítő mennyire fogja a használók gyakran ki nem mondott, vagy más módon jelzett elvárásai. Ahogyan a könyvtárban is: a használó kimondott igényei, vagy akár a szervezetben betöltött szerepei mögött rejlenek a tényleges elvárások. (MG)

Beszámolójában feltette a feltehetően több könyvtároshallgatót érdeklő kérdést: Hogy lehet bekerülni a pályára informatikus-könyvtáros tanulmányokkal?
- Érdekes: Információmenedzsment "back office"-ban dolgoztam (divízió, ágazat, BO), és könyvtár szakon is egyébként tanítanak információmenedzsmentet, de a kettő nem teljesen párhuzamos
- A helyzet ma már más lehet, mint kezdtem: több lehetőség önfejlesztésre, kereslet BA-kra
- Akkoriban csak hallgatóként lehetett bekerülni gyakorolni, utána vettek fel
- Gyakornoki munka: valós projektek, de általában innovációs és belső projektek
- Nagyon fontos, milyen csapatba kerülsz és ki vállalja fel a mentorálásod!
- Nem értették, miért akarok bölcsész diplomával a cégnél dolgozni: így kerültem az Advise vállalati keresőre hangulatelemzéssel, tudástérképekkel foglalkozni - nem dolgozták be ezeket
- Vezetőváltás: betettek először a belső PM rendszert fejlesztő csapatba (felhasználói kézikönyv, oktatóanyagok, tesztelés)
- Majd piaci projektek, a nagyobb munkáim közül:
Nemzeti bank statisztikai rendszer tesztelés
- Szállítmányozó rendszer tervezése
- Betétbiztosítási rendszer támogatása és call center modul tervezése
- Jelenlegi munkahelyemen két nagyobb ügyfélnek dolgoztam:
HR toborzási rendszer, Karrierportál, alap Power BI dahsboard tervezése (6 hónap)
- Azóta ERP rendszer sok kis projekttel, most a számlázás rendszerszintű áttervezésével
- Az előadó személyes beszámolója: link

Azzal, hogy beléptünk az EU-be, hozzánk csatolták Erdélyt - hangzott a humoros megjegyzés 2004-ben. (Vagy Romániához Magyarországot? - tűnődhetünk a dolgon...) A koronavírus egyebek mellett azt is jelenti, hogy a határon inneni és túli és a magyar nyelvű tartalmak - és most már az elektronikus rendezvények is - a nyelvet értők számára elérhetővé váltak. Angol nyelvű előadásokat eddig is néztünk, hallgattunk. Most nyitottabbakká válhattunk az online-ná vált rendezvényekre. Ugyanannyi erővel vehet részt egy székelyudvarhelyi, budapesti, szabadkai, szombathelyi rendezvényen bárki, akit a felkínált téma érdekel és érti a nyelvet. Radikálisan megnőtt a célcsoport - mégha a gondolkodásunk ehhez nem is alkalmazkodott - egyelőre.
A minap a MIBE klubján link sepsiszentgyörgyi résztvevő is megjelent, ugyanúgy virtuálisan, mint a szarvasi, vagy a pesti kollégák.
Ahogy lenni szokott: a technika előbbre van, mint a gondolkodásunk. (MG)

- A technika valójában eszköz a számunkra, mellyel megvalósíthatjuk elképzeléseinket... A mai helyzet csupán megteremtette a szükségletét az új körülmények felderítésének, felerősítette azt a vágyat, hogy megoldásokat találjunk az elvesztett olvasók / érdeklődők megtalálására. Ezek az utak / csatornák már évek óta a rendelkezésünkre állnak (videóhívások, élő videók indítása, előre rögzített időpontban való bejátszás, élő interaktivitás stb.), nem beszélve a technikákról, melyek ezt kiszolgálják (szélessávú internet, nagy teljesítményű számítógépek, jó minőségű olcsó kamerák, könnyen kezelhető szoftverek stb. Azt hiszem, sok esetben csak a fantáziánk szab határt és nem a technika. És talán még egy dolog: az akarat! Van akaratunk, bátorságunk új dolgokat kipróbálni, vagy nincs? Siránkozunk a múlton, vagy haladunk a korral? (Szőcs Endre, Székelyudvarhely)

Akár New Yorkban él az ember, akár más nagyvárosban, a zajok a hétköznapok részét képezik, hozzátartoznak a városi hangulathoz. Ezeket a megszokott hangokat azonban egy ideje nélkülöznünk kell, a karantén szokatlan csendben telik, az utcák, a terek most nem nyüzsögnek. Az ember már szinte nosztalgiát érez a városi neszek iránt. Erre jöttek rá New York egyik legnagyobb könyvtárában is, amely márciusban zárta be a kapuit a koronavírus-járvány miatt.
A New York Public Library éppen ezért egy olyan albumot link adott ki, amelyen minden egyes track más-más hangulatot, jelenetet idéz fel. Hallhatjuk a hangjait annak, hogy milyen belépni a könyvtárba, hogy milyen beleütközni egy turistacsoportba odabent (aki nálunk a Szabó Ervin központi könyvtárába jár, ezt ismerheti), vagy milyen rövid beszélgetésbe bonyolódni a könyvtárosokkal. Ha mindez megvan, azzal a gondolattal is eljátszhatunk a végén, hogy milyen találni egy csendes kis zugot, és ott belemerülni az olvasásba.

Korábban a KIT-ben: Felettébb aktuális az idős embereket könyvtári szolgáltatásként felhívogatni link
- Népszerűek az angliai nagymamák és nagypapák. A világ minden részéből jelentkeztek fiatalok, hogy virtuálisan örökbe fogadjanak egy kedves öreget. A London közelében 13 idősotthont működtető CHD Living cég eleinte környékbeli önkénteseket készült toborozni személyes látogatásokhoz, de mióta a koronavírus miatt úgyis csak távkapcsolat lehetséges, már mindegy, honnan jelentkeznek a pótunokák. Bárki vállalkozhat, aki tud angolul. Előkészítésül a gondozók elbeszélgetnek a jelöltekkel, aztán indulhatnak a videóbeszélgetések. Miután több mint 70 ezren jelentkeztek, a CHD Living más idősotthonoknak is átadja a módszert, és külön telefonos alkalmazást tervez a kapcsolattartáshoz. Remélik továbbá, hogy a lelkesedés nem hagy alább akkor sem, ha elmúlt a járvány. Az ötlet nem nyelv- vagy országfüggő. Nem sokkal a brit kezdeményezés után idehaza kezdett hasonló telefonkapcsolatot szervezni a Fesztivál Önkéntes Központ és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat "Hogy tetszik lenni?" címmel.

A magyar politikusok elnémították a szakmát, és emiatt nehezebb lesz visszaállni normálisba.
Vírus-ügyben nincsen elég nyilvános információ ahhoz, hogy nagy magabiztossággal állást lehessen foglalni ezekben a kérdésekben. Az információk valahol rendelkezésre állnak, de a politikusok úgy döntöttek, hogy nem kell őket nyilvánosságra hozni. Ahogy azt sem, hogy valójában van-e, és ha igen, mi a terve a kormánynak a járvány kezelésére.
Az információhoz való erősen aszimmetrikus hozzáférés előnyeit a politikusok használják ki.
Mintha először kapnánk meg a végeredményt, amivel nem lehet sokat kezdeni, aztán megjön csepegtetve az értelmezés, azt pedig gyakran sosem tudjuk meg, hogy milyen adatokra támaszkodott a döntés.
Ez a minta persze nem újdonság, hiszen járványmentes időkben is ez a gyakorlat. A hétköznapi átláthatatlanság falát azonban a járvány sem tudta áttörni. Sőt, most sokkal felkavaróbb, mert személyes, egészségügyi és egzisztenciális szempontból is sokkal nagyobb a tét.

Majdnem két hónapja zajlik a járvány Magyarországon, de egészen mostanáig nem láttunk olyan szakértői adatokat és háttérszámolásokat, amelyekre a kormány az intézkedéseit alapozta. A Semmelweis Egyetem rektora például az egyetem külföldi diákjainak tartott zárt videokonferencián ismertetett több olyan számot is, ami korábban a nyilvánosság előtt nem volt ismert - de miután beszámolt róla sajtó, az előadást elérhetetlenné tették a Youtube-on. Az állami intézményekben vagy kutatóműhelyekben dolgozó járványügyi szakértők aggódva hárították el a sajtómegkereséseket.
Ép ésszel senki sem gondolja, hogy nem folyik komoly szakmai munka az országban, ám a titkolózás a hit kérdésévé fokozta le a járványt is.
Pedig a járvány elleni védekezésben, de különösen a gazdaság fokozatos újranyitásánál nagyon fontos lenne, az emberek bízzanak abban, amit a kormány közöl.
A bizalom felépítéséhez elkerülhetetlen, hogy mindenki számára rendelkezésre álló, ellenőrizhető információk alapján, átlátható módon döntsenek ezekről a mindannyiunk egészségét érintő kérdésekről. Ezt mutatja Kína példája is, ahol már aktívan próbálja a pártvezetés kimozdítani az embereket a lakásukból, de ez a vártnál sokkal nehezebben megy, mivel sokan nem hisznek a hivatalos adatoknak. (G7)
Kapcsolódó: link

Marad-e a vírushelyzet után a konzervatívabb munkaadóknak számító könyvtárakban a részleges távmunka, illetve a videókonferencia? - Az innovatívabbak és a hatékonyságra jobban figyelők esetén feltehetően igen. Pedig akár a virtuális tájékoztatásban is hatékonyan bevethető eszköz. (MG)
- Jóval hatékonyabb lett a feladatvégzés, nagyot javultak a teljesítménymutatók a szolgáltatóközpontoknál (SSC) a veszélyhelyzet kihirdetése óta bevezetett, mindenkire kiterjedő otthoni munkavégzéssel - legalábbis erről számoltak be a Napi.hu által megkérdezett vállalatvezetők. A home office hátulütői viszont leginkább a lelki és szociális tényezőknél, a kapcsolathiányos, ingerszegény életmód miatt tűnnek ki jelenleg. E megoldás várhatóan sokkal mélyebben be fog épülni a vállalati kultúrákba és a cégek a jövőben radikálisan felülbírálhatják irodabérleti szerződéseiket.
Mennyire kell a dolgozók körmére nézni? Beszélgetőpartnereink szerint nem állja meg a helyét az a sok cégnél még létező rögzültség, hogy az otthoni munka esetén a munkavállalók motiválatlanok lesznek, mással foglalkoznak feladataik helyett, vagy elrejtőznek főnökeik szeme elől. Ha pontosan meg vannak határozva a célok és az eredményeket mérik, nem pedig a munkavégzés menetét, akkor szóba sem kerülhet a lógás, még ha mindig is lesz egynéhány "freerider", aki a helyzetet ki akarja használni. Ha egy cégnek eddig sem állt rendelkezésére olyan technológia, amellyel ellenőrizni, vagy mérni tudja, hogy például hány ember van bent egy adott szolgáltatásban, milyen gyorsan veszik fel a hívásokat és mennyi az elveszített ügyfél - akkor most sem néz szembe nagyobb rizikóval - értékelt Knezevics Viktor.
Kérdés a vezetői minőség. Mennyire kell a dolgozók körmére nézni? - Ha pontosan meg vannak határozva a célok és az eredményeket mérik, nem pedig a munkavégzés menetét, akkor szóba sem kerülhet a lógás, még ha mindig is lesz egynéhány "freerider", aki a helyzetet ki akarja használni. Ha egy cégnek eddig sem állt rendelkezésére olyan technológia, amellyel ellenőrizni, vagy mérni tudja, hogy például hány ember van bent egy adott szolgáltatásban, milyen gyorsan veszik fel a hívásokat és mennyi az elveszített ügyfél - akkor most sem néz szembe nagyobb rizikóval - értékelt Knezevics Viktor.
- Kapcsolódó: Veszélyes lehet csak otthoni munkára alapozni link

Jobban szeretne teljesíteni egy vizsgán? Akkor a figyelem mellett érdemes klasszikus zenét hallgatnia az előadások során, sőt éjszaka is, amikor alszik - állítják amerikai kutatók a Neurobiology of Learning and Memory című kiadványban. A texasi Baylor alváslaboratórium (Sleep Neuroscience and Cognition Laboratory) munkatársai félszáz 18-33 éves főiskolai hallgatót vontak be a kutatásukba. Egy mikroökonómiai előadás során a háttérben Beethoven, Chopin és Vivaldi műveit játszották. Az előadást követő éjszakára két csoportra osztották kísérleti alanyaikat, akik nem tudták, melyik csoportba kerültek. Amikor a mélyalvási fázisba jutottak, akkor az egyik csapatnak ugyanazokat a klasszikuszene-számokat játszották le, amelyeket az előadáson is hallhattak, a kontrollcsoport viszont fehérzajt hallott. A következő nap, a mikroökonómiai teszt során átlagosan 18 százalékkal teljesítettek jobban azok, akik éjjel komolyzenét "hallgathattak". Még egyértelműbb volt a teljesítményjavulás azoknál, akiknél fokozott frontálislebeny-aktivitást mértek a mélyalvás során. A szakemberek szerint a klasszikus zene kiváltotta a célzott memória-újraaktiválási (targeted memory reactivation, TMR) folyamatot. Ilyenkor a zene segíti az agyban az emlékek megszilárdulását, az átmeneti tárból a tartós tárolási területre helyezve a tanultakat.

Igen, sokkal jobb ténylegesen sétálni a botanikus kertekben. De most nem lehet. Viszont most, a vírus miatt számos USA-beli botanikus kertbe juthatunk el, online élvezve a cseresznyevirágzást, a tulipánokat, a virágzó ritka orchideákat.

Az Uffizi-képtár - Az Uffizit 1581-ben alapították Firenze történelmi központjában. Az első gyűjteményeket a Mediciek bőkezű mecenatúrája hozta létre, itt található például Leonardo da Vinci Angyali üdvözlet című műve. Az online gyűjtemény nagy felbontású képei itt link találhatók.

A Vatikáni Múzeum - A Vatikáni Múzeum gyűjteménye az ókori közel-keleti (Egyiptom és Asszíria), illetve görög-római, valamint etruszk-italikus művészet remekeitől kezdve a kora keresztény, középkori műalkotásokon és a reneszánsz művészetén át egészen a 19. századig mutat be műremekeket, de a modern művészetek alkotásai is megtalálhatóak. A múzeumban néprajzi részleg is található. A valószínűleg legismertebb rész, amelyet a látogatás során megtekinthetünk, a Sixtus-kápolna. Az online kiállítást itt link találjátok.

A görög Nemzeti Régészeti Múzeum - A 19. században alapított, Athénban található Nemzeti Régészeti Múzeum Görögország legnagyobb régészeti múzeuma, és a világ egyik legfontosabb, ókori görög művészetnek szentelt tárlata található itt, melyben online is bepillanthatunk itt link .

A Museo del Prado - Madridi Nemzeti Múzeum képtára, a gyűjtemény alapját az 1819-ben megnyílt királyi gyűjtemény képezi. A németalföldi mesterektől a 17. századi holland és flamand festőkön át olasz és spanyol alkotókig számos híres festményt láthatunk itt, többek között Hieronymus Bosch Gyönyörök kertjét vagy A szénásszekér-triptichont vagy Velasquez Udvarhölgyek című művét. A gyűjteményt itt link nézhetjük meg.