Érdekes kettőségekre világított rá a Utah Állami Egyetem könyvtárosainak link kutatása az iskolai könyvtárosokkal kapcsolatban. A 2022-es kérdőíves felmérést 58 iskola tanárai/könyvtárosai töltötték ki és 10-en válaszoltak interjús kérdésekre. A kutatásnak, amely nem reprezentatív amerikai viszonylatban sem, a tanulságait érdemes átgondolni.
A könyvtáros kutatók arra keresték a választ, miért szüntetik meg sorra az iskolai könyvtárakat, miközben a könyvtárosok fontos szereplők lehetnek az információs műveltség oktatásában. Előzetes feltevésük szerint a tanároknak és könyvtárosoknak szorosan együtt kellene dolgozni. A kritikus gondolkodás és a felelős információfogyasztás minden tantárgyban fontos.

A felmérés szerint a tanárok egyetértenek az információs műveltség fontosságában. A sok elérhető információ miatt elengedhetetlen a kritikus gondolkodás, a szűrési képesség. Ugyanakkor elismerik, hogy a diákok információkeresési készségei hiányosak. Elsősorban a Google-ra és a Wikipédiára támaszkodnak. A kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy mi lehet ennek többek közt az oka:
A megkérdezettek 70 százaléka szerint a könyvtárosok és a tanárok szerepe is jelentős a diákok információs készségeinek fejlesztésében. Azonban a tanároknak csak 37 százaléka válaszolta azt, hogy együttműködik a könyvtárossal a tanításban.
A válaszadó tanárok nagy része magabiztosan állítja, hogy felkészült az információs műveltség tanítására. Azonban egyikük szerint sem (!) rendelkeznek a diákjaik erős készségekkel ezen a területen.

Rendszerint a közös munka hiányát az okozza, hogy a tanárok nem is tudják, mivel fordulhatnának a könyvtároshoz, mert nem tudják, mi a könyvtár szerepe, és hogyan tudnának együttműködni. Egy interjúalany például úgy érezte pályája elején, hogy ha a könyvtáros segítségét kérné a felkészülésben, azzal a saját feladatát adná át másnak.

Sokszor még az iskolaigazgatók sem ismerik a könyvtáros munkáját, ezért olyan feladatokat adnak nekik, amelyek nem tartoznak más tanárok feladatai közé. Másodlagos munkát adnak nekik. Ez is hátráltatja a partnerség kialakulását tanárok és könyvtárosok között.
Az igazgatóknak konkrét lépéseket kellene tenni a könyvtárosok bevonásába, az információs műveltség a tantervbe emeléséhez, és az együttműködések iskolán belüli kialakítására. (ref.: Habók Lilla)

Sokak megdöbbenésére nyáron elkezdték befóliázni a Libriben az LMBTQ+-témájú könyveket. Ez a drasztikus "megoldás" azonban felveti a kérdést, hogy a könyvtárakat vajon hogyan érinti ez a helyzet. Megkerestük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat és a Könyvtárostanárok Egyesületét, mennyire kell figyelniük az érintett tartalmakat. A könyvtárak kínálatában - hasonlóan a könyvesboltokhoz - ugyanúgy megtalálható az LMBTQ+-tartalmú irodalom, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a 48 tagkönyvtárral rendelkező Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban vajon befogadhatnak-e (még) LMBTQ-témájú könyveket, vagy esetleg már listázniuk is kell azokat. Azt is megkérdeztük, hogy kaptak-e valaha központi utasítást a törvény mezsgyéjén haladva, benne egyfajta protokollal az érintett könyvek elkülönítéséről, s ha igen, hány könyvet különítettek el az intézményekben?

Részletes válaszokat nem kaptunk, de ezt írták lapunknak: "A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár számára kiemelten fontos, hogy a gyerekek és a fiatalok számára a korosztályi érdeklődésnek megfelelő szolgáltatásokat a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelő módon biztosítsa". Mivel nem konkretizálták, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok közül melyekre gondolnak, nem egyértelmű, hogy az intézmény az ominózus törvény LMBTQ+-tartalmú alkotásaira vonatkozó passzusát mennyire érzi a magáénak, azaz valamilyen módon elkülöníti-e a többi irodalomtól, vagy sem, hiszen a könyvtáraknak ez nem kötelező.

A könyvtárakat ez hivatalosan nem érinti. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete érdeklődésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg valójában semmiféle szabályozás, gyakorlat nem érinti a könyvtárakat ez ügyben, hiszen a törvény nem a könyvtárakra vonatkozik. Egyúttal rámutattak, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete állásfoglalást is kiadott két éve ezzel kapcsolatban, és ezen azóta sem változtattak. Hangsúlyozzák, hogy a könyvtári szolgáltatások szempontjából minden szabályozás 18 éves korig értendő, s a törvény csak a kereskedelmi tevékenységre vonatkozik. Mint írják: a könyvtárosok számára a mindennapi feltételeket egyébként is a kulturális törvény, valamint a 2006-os saját etikai kódexük határozza meg.

Az egyesület kifogásolja, hogy a törvény elég differenciálatlanul gyermeknek minősíti az összes 18 év alatti fiatalt, akiknek a törvényben felsorolt tartalmakat tilossá, el nem érhetővé akarja tenni. Pedig véleményük szerint mind pedagógiailag, mind az olvasók szempontjából nehezen megoldható a gyűjtemények ilyen kialakítása.

A felnőtt könyvtárakban pedig még annyira sem lehet elkülöníteni a törvény által nevesített tartalmakat, mint azt esetleg a gyermekkönyvtárban meg lehetne szervezni.

?Pedagógiai szempontból tekintve nem a tiltás, hanem a problémák őszinte, sok szempontú megismerése, megbeszélése lenne a megfelelő felkészítés számukra? ? hangsúlyozza az egyesület.

Ezen kívül úgy látják, hogy igen sürgősen rendezni kellene azt az áldatlan állapotot, hogy a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógusok, az iskola-egészségügyi szolgálat és bizonyos állami szervek kivételével csak az tarthat foglalkozást a szexuális élettel, a kábítószer-fogyasztással, az internet veszélyeivel, sőt egyéb testi-lelki egészségfejlesztéssel kapcsolatban, akit az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendelet szerint nyilvántartásba vesznek. De ilyen nyilvántartás jelenleg nincs, a könyvtárak, amelyek a köznevelési intézményekkel együttműködve az adott témakörökben igen sok foglalkozást szoktak szervezni az iskolákban, óvodákban, most egyénileg próbálják ezeket elfogadtatni egy-egy, a törvény által érintett témákba vágó program megvalósítása ügyében.

Az "Open to All" projekt keretében kidolgozott modell a szükségletalapú könyvtár (needs-based library). Megteremtésének alapja az az egyszerű felfedezés volt, hogy mindenkinek vannak szükségletei, s mindenkinek más szükségletei vannak. A feladat tehát a könyvtár által szolgált közösség megismerése, szükségleteinek átfogó, széles körű, mindenre kiterjedő részletes vizsgálata, majd ezen eredmények alapján a valós közösségi szükségletek azonosítása, rangsorolása, kiszolgálása. A vizsgálat során kell megnézni, kiknek vannak a legnagyobb igényei - általában azoknak, akik a legkevésbé használják a könyvtárat, s akinek vannak a legnagyobb igényei a könyvtárral szemben - általában azoknak, akik a legtöbbet használják a könyvtárat.

John Pateman szerint a könyvtárhasználók három fő csoportba sorolhatók:
- 30%, akik rendszeresen járnak könyvtárba és használják a teljes szolgáltatási palettát
- 30%, akik alkalmanként járnak könyvtárba és csak bizonyos szolgáltatásokat használnak
- 40%, akik egyáltalán nem használják a könyvtárat. Az utolsó csoport az, akik a legnagyobb kihívást jelentik a könyvtárnak, mert ők azok, akiket a legnehezebb elérni, és mégis nekik vannak általában a legnagyobb elvárásaik a könyvtárral szemben. A szolgáltatásfejlesztés során pedig a legnagyobb igényekre, szükségletekre kell koncentrálni.

A szükségletalapú könyvtár modelljének alkalmazása átfogó, holisztikus szemléletet igényel, ami meghatározza a könyvtár stratégiaalkotását, az emberi erőforrásmenedzsmentjét, a szolgáltatási struktúráját, rendszereit és a szervezeti kultúráját is. (Kovácsné Koreny Á.)

A Navajo Nation rezervátum, amely északkelet-Arizonát, északnyugati Új-Mexikót és délkelet-Utah-t foglalja magába, határos a várossal; a Page Iskolai Kerület jelentése szerint a jelenlegi diáklakosság több mint 75 százaléka Navajo diák. A könyvtár kiépítette a rezervációhoz való elérés és programokat a rezerváció látogatóinak, akik közül soknak nincs internet-hozzáférése, és gyerekkönyveket olvasnak fel a rezerváción.

Winlock gondoskodott arról is, hogy a Navajo szomszédokat ismerjék és bevegyék. "2022 októberében együtt dolgoztunk a Page Egységes Iskolai Kerület UNITY [United National Indian Tribal Youth Club] szervezetével egy indián napot szervezve a városi parkban" - mondja. Az esemény meghívott előadói Lena Fowler megyei felügyelő, a Navajo Tanács delegáltja, Paul Begay voltak. Még az ősz folyamán tervek készülnek egy második eseményre is. Az előző nyáron Winlock pénzügyi támogatást kapott arra, hogy a rezervációs látogatók részére étel- és üzemanyagkártyákat oszthasson ki a könyvtári programokhoz, képzésekhez és tanfolyamokhoz.

Mindez rendkívül hasznos volt Navajo Nation tagjai számára. Trella Henderson, a Navajo Nation tagja, azt mondta: "Az óvodáskorom óta használom a könyvtárat, és most hat gyerek anyja vagyok, háromtól harminc éves korig, mindannyian időt töltenek a könyvtárban." Henderson elmondta, hogy néhány évig önkénteskedett a könyvtárban. "Azután, amikor a gyermekeim elég nagyok voltak, ők is önkénteskedni kezdtek." Két gyermeke annyi órát dolgozott, hogy elnyerje az elnök önkéntes szolgálati díját.

A sorozat előző része: link .

A Szlovák Nemzeti Könyvtár akkreditált tanfolyamot indít gyermek- és ifjúsági könyvtárosok, gyermekirodalommal foglalkozók, iskolai vagy fiókkönyvtárakban dolgozók számára. A gyermekkönyvtárosok szerepe rendkívül fontos a könyvtár mint élő szervezet jövője szempontjából.

A gyermekkönyvtáros barát, pszichológus, tanár, terapeuta, védelmező, mentor egy személyben. Közreműködésével az elfelejtett könyvek is előkerülnek, olvasóra találnak. Mindezt lelkesedéssel, tapasztalattal, kreativitással éri el. A könyvtári programokon a gyermekek olyan többletélményekkel töltekeznek fel, amelyek felülmúlják az egyéb médiumok nyújtotta lehetőségeket. A nyugodt környezet szintén jó hatást gyakorol rájuk. A jó könyvtárosnak munkájába beépítve számolnia kell a digitális technológiával, de nem könnyű megtalálni az egyensúlyt az új és a hagyományos technológiák és eszközök között.

A szlovák gyermekkönyvtárosok összetett munkája sokszor alulbecsült és alulfizetett, pedig felelősségteljes és kihívásokkal teli, ezért nehéz jó gyermekkönyvtárosokat találni. Folyamatos képzésük biztosítása rendkívül fontos. A nemzeti könyvtár ezért indítja el akkreditált képzését "Gyermek- és ifjúsági olvasókra szakosodott könyvtáros" elnevezéssel, amelyet 2023 és 2028 között valósítanak meg. A képzés a gyermekek olvasásfejlesztése mellett pedagógiai, pszichológiai, módszertani és bábszínészeti alapismereteket is tartalmaz. (Hogyan legyünk jó gyermekkönyvtárosok?; ref.: Prókai M.)

Az IFLA közzétette a világ könyvtári területeinek regionális szinten összesített adatait; Library Map of the World, LMW link . A térkép hozzájárulhat a könyvtári térségek prioritásainak meghatározásához és azokhoz a vitákhoz, hogy milyen típusú támogatás és koordináció lehet hasznos a világ más-más területein. A jelentés 8 témában nyújt adatokat. Ezekből néhányat kiemelünk (a Szerk.).

- A közkönyvtári hálózat sűrűségének mutatója jelzi azt, hogy mennyire vannak jelen a könyvtárak a közösségekben. Európában átlagosan kevesebb mint 6000 fő jut egy közkönyvtárra. A Cseh Köztársaságban pl. minden 1723 lakosra jut egy közkönyvtár, ugyanakkor számos országban 200 000 lakosra vagy annál többre csak egy közkönyvtár jut.
- Egy közkönyvtár átlagosan kevesebb mint 9000 embert szolgál ki. Európában minden 2607 emberre jut egy könyvtáros, Észak-Amerikában 2620 főre. A könyvtárosok lakosságon belüli aránya a volt szovjet államokban a legmagasabb: Örményországban, Moldovában és Litvániában 1000 lakosra több mint egy könyvtáros jutott. Ugyanakkor vannak olyan megyék is, ahol egy-egy könyvtáros több mint félmillió embert szolgál ki.
- Egy átlagos ázsiai-óceániai vagy észak-amerikai közkönyvtár háromszor annyi embert szolgál ki, mint egy átlagos európai. A közkönyvtárak lakosságon belüli aránya azonban hasonló Európa és Észak-Amerika között, viszont Ázsia-Óceániában tízszer kisebb a részesedés.
- Internet-hozzáférést a közkönyvtárak közel 70%-a kínál. Ez az arány az észak-amerikai több mint 96%-ától a Közel-Kelet és Észak-Afrika régióinak alig 20%-ot elérő arányáig terjed. Ázsia-Óceániában csak 50% az ilyen hozzáférést nyújtó könyvtárak aránya. Európában is vannak olyan országok, ahol a könyvtárak nagyon alacsony arányban adnak online hozzáférést.
- A tudományos könyvtárakban egy könyvtáros hasonló számú kutatót szolgál ki a Közel-Keleten és Észak-Afrikában és Észak-Amerikában, míg a Szaharától délre fekvő afrikai régióban jut egy könyvtárra a legkevesebb tudományos könyvtáros.
Noha a világ könyvtári térképének adatai nem teljesek, mert pl. nem minden ország tájékoztat az összes könyvtártípusról és azok összes mutatójáról, az elemzés közzétételével mégis ösztönzik majd a teljesebb adatszolgáltatást. (Ref.: Szabó Eszter)

Olvasóinknak eddig rendszeresen adtunk közre referátumokat a Könyvtári Intézet által készített MANCI (magyar és nemzetközi cikkek) adatbázisból. A link oldalon a "részadatbázist" opciót kiválasztva beírtuk: "kf 2022/4", és megjelentek a találatok, negyedévente kb. 60-65, a könyvtászakma számos területét áttekintve. Ha a fenti utat követve a "kf 2023/4"-et írjuk be, akkor a találatok száma már 0.
Hogy e szomorú ténynek mi az oka, igyekszünk utánajárni és mielőbb megosztani. (MG)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
4 - árt, mert nem tudunk elég megnyerőek lenni
17 - egyáltalán nem hozza vissza a befektetett energiát
14 - inkább eredményes
6 - kevésbé eredményes
8 - nagyon eredményes
Mindezt az utóbbi 11 év hasonló adataival összevetve, diagramon:
link . A kapott hullámokból nehéz következtetéseket levonni. Talán kijelenthető, hogy a rendezvény vegyes lelkesedést a könyvtárakból. Kb. annyi szakmabeli látja jónak, mint ahány nem. Hogy ez mennyiben siker a szakma legnagyobb pr-rendezvényétől, mennyiben jelzi a szakma megújulási képességét a csökkenő használószámok mellett... ki-ki eldöntheti... (MG)

Egyre több dokumentumot lehet beszerezni, de egyre kisebb a költségvetés. A helyzet megoldására többféle modell létezik. Az egyik ilyen a keresletvezérelt beszerzés (patron driven acqusitiopn - PDA). A felhasználók igényei szerint alakul, hogy mi elérhető a könyvtárban. (...írtuk egy éve.)

Egy friss USA-beli felmérés kérdései voltak:
- mire figyelnek beszerzéskor, mennyire változtak ezek a szempontok az elmúlt 3-5 évben
- mennyire jelennek meg köztük a felhasználói igények.
Egy hét alatt 24 vidéki, vagy legalábbis kis könyvtár könyvtárosa töltötte ki a kérdőívet. A kérdőívben 5 faktort kellett felsorolni, hogy mit vesznek figyelembe dokumentumrendeléskor. Az utóbbi időben a faktorok változatossága figyelhető meg. Az első helyeken a felhasználók igényei, ajánlásai és kereslete áll. További fő szempontok lehetnek, hogy milyen könyv szerepel az aktuálisan legjobban fogyó (bestseller) listán, mennyibe kerül, és hogy kapott-e ajánlást megbízható forrástól.

21 kitöltő szerint az elmúlt 3-5 évben jelentősen megváltozott a beszerzés, főleg a médiafogyasztási szokások változása miatt. A streaming platformok terjedése miatt már kevesebb CD-t, DVD-t kell tartani. Mások az elektronikus források, digitális gyűjtemény szerepének növekedését emelték ki. Ezenkívül a gyűjtemény változatossága iránt is nőtt az igény.

A válaszadók körében nagyon változó, hogy mennyire veszik figyelembe a felhasználói igényeket. Havi 1 százaléktól havi 75 százalékig terjedt a skála. A jó mértéket nehezen lehetne megmondani. Attól is függ, hogy a jelenlegi igényeket szeretnénk-e csak kiszolgálni, vagy figyelembe vesszük a jövőbeli igényeket, esetleg új közönség bevonzására építünk. De mit érne egy könyvtári gyűjtemény, ha abból egyáltalán nem kölcsönöznek? Meg kell teremteni az egyensúlyt. A könyvtárosok - hasonlatokkal élve - például egy hídnak érzik maguk. Vagy egy olyan hajónak, ahol az útirányt az olvasók javasolják, de a hajót a könyvtáros kormányozza. Figyelembe kell venni a többség igényeit, de közben a diverzitásra is tekintettel kell lenni. Folyamatosan be kell hozni új hangokat is, amiről a közönség még nem hallott. A könyvtár folyamatosan növekvő, változó szervezet, vele együtt kell növekedni. (ref.: Habók Lilla)

Az utóbbi években több egyetemi könyvtárban is felbukkantak kijelölt alvóhelyek, legitimálva egy korábban ellenszenvesnek számított gyakorlatot (pl. "Zzz Zone" a Manchesteri Egyetemen). A tanulóterek (learning commons) megjelenésével tapasztalható hangsúlyeltolódás (a források tárolására szolgáló helyről a "közös tanulás és közösségi interakciók helyére") a könyvtár mint "harmadik hely" (átmenet az otthon és a munkahely között, "egy otthon, távol az otthontól") kutatását vonta magával. A jelen kutatás célja megvizsgálni, hogy a hallgatók az egyetemi könyvtárakat otthonuknak érzik-e, illetve hogy a modern tanulóterek kialakításával erősödik-e az otthonosságérzés.

A szakirodalom számos megállapítást tesz a felsőoktatási könyvtári terek kialakításával kapcsolatban. Többek között javasolják az ételek és italok fogyaszthatóságát, a kényelmes testtartáshoz megfelelő, puha bútorok használatát, vagy éppen annak engedélyezését, hogy a diákok feltehessék a lábukat a bútorra, mivel mindez annak az érzését kelti, mintha beköltöztek volna a térbe. (Otthon az egyetemi könyvtárban? Kutatás a diákok otthonosságérzéséről; ref.: Bíró B.)

A Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködésével a "Könyvtár, ami összeköt"-ösztöndíj keretében 2023. szeptember 17. és 30. között öt határon túli és két magyarországi szakember tölthetett el egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban, Budapesten. Bodor Tímea (rimaszombati Matej Hrebenda Könyvtár), Kocskovics Reczai Lilla (komáromi Szinnyei József Könyvtár) nyilatkozott:

Melyek azok a kiemelt programok, amelyek neked nagyon sokat adtak, vagy amiket kiemelten hasznosnak tartasz?
BT: Nekem nagyon sokat adott a Bródy János Könyvtár Egerben és konkrétan az ottani ösztöndíjas kolléganőnk, Kitti. Onnan több ötletet is összeszedtem, amit átadok majd az itteni kolléganőimnek. Nincs konkrét program, amit kiemelnék, mert minden hasznos volt. Az egész 2 hét csodálatosan meg volt szervezve, kimerítően üdítő volt. Később aztán még volt időnk és erőnk csapatépítésre is elmenni, ami igazán összekovácsolt minket. Konkrétan az én munkakörömbe nem tudok mindent implementálni, de a megszerzett ötleteket átadom az illetékeseknek, így a könyvtárunknak és rendezvényeinknek eszerint tudjuk frissíteni.

KRL: Az egri könyvtárban szimpatikusnak találtam a falakon megtalálható díszítést (matricás megoldás), az ott látott olvasótereket és kuckókat az otthoni könyvtárban a gyermek-, valamint a felnőtt részlegen is alkalmazni lehet.
A tatabányai József Attila Könyvtár pedig korszerűsítésben mindenkit maga mögé utasít, a bejáratban található technikai megoldásokat és kivitelezéseket páratlannak találtam.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületében való barangolás egyenesen mesébe illő volt (hasonló érzéseim voltak az OGYK-val is) a múlt és a jelen ért össze bennük. Az OGYK-ban és az MTA-ban a kéziratgyűjtemény és a hozzá tartozó elbeszélések voltak jelentősek, érdekes és izgalmas történeteket meséltek mindkét helyen - a Ghyczy-családról például sok új dolgot tanultam.
Számomra talán Cegléd jelentette a csúcsot, mert onnan szakmai (marketing) ötleteket már hasznosítottam is az elmúlt hetekben, ugyanis most már tudom, hogyan lehet megváltoztatni a Facebook posztok írásstílusát. A poszterezést még át kell majd gondolnom, de nagyon jó ötleteket kaptam a helyi marketingestől. A gyermekrészlegre is viszek ötleteket, például a különféle szakkörökről és csoportosulásokról.

"Hatalomra kerülve leírja, kipusztítja a következő nemzedék az előzőt, ahelyett hogy építene rá. Vigyázat, kedves maiak! Az utánatok jövők is így tesznek!" - figyelmeztet Valló Péter, aki a Krum című darab bemutatójára készül a Pesti Színházban.

HVG: Megkérdőjelezhető a polgári művészszínház létjogosultsága a XXI. században?
VP: A társulaton belül is vannak viták arról, hol a Radnóti szerepe ebben a mostani struktúrában. Furcsa módon most sokkal jobban látszik, hogy nem létezik polgárság Magyarországon, mint ahogy a rendszerváltás előtti utolsó időszakban látszott. Akkor legalább igény lett volna rá, most már ez az igény sincs meg.

HVG: Mára utópia lett az a kissé népművelő szándéka, hogy a színházba járásnak köszönhetően egyre műveltebb, tájékozottabb közönséget szeretne látni.
VP: A színházrendezés mélyén van jobbító szándék. Az "Én egész népemet fogom..." fiatalos, lendületes célkitűzése. Ebből aztán irgalmatlan nagy pofára esés lett mindenki számára, aki ebben hitt. Közel tíz éve megjósolták, hogy összeszerelő üzem lesz az országból, az emberek "egy tál rizsért" dolgoznak majd veszettül, de ezt sokan hagymázas baromságnak gondolták, arra hivatkozva, hogy európai ország vagyunk. És lám, nézzünk körül. Az utóbbi évek kultúrpolitikája tendenciózusan rásegít erre a folyamatra. A kultúra ne a társadalom kritikai vagy konfliktusos viszonyaival foglalkozzon, hanem lehetőleg könnyen felejthető, vidám történetekkel fokozza az "elégedettséget". Egyes színházak előadásai már ugyanazt a képet mutatják, mint amikor én kezdtem a pályát a múlt század hetvenes éveiben, az átkozott Kádár-korszakban. Rossz komikusok, provinciális jelmezek, olcsó, festett díszletek között megy a tinglitangli szórakoztatás. És a nézőtéren egyre jobban érzékelhető az elbutulás. Ma már minden hivatkozást kihúzunk a szövegből, ami annak idején az általános műveltség része volt, és meghagyjuk a konyhanyelvet, ha nem akarjuk, hogy odalent a nézőtéren "elakadjon náluk a tű".

Megújult a Bólyi Városi Könyvtár link gyermekrészlege. A fejlesztés eredményeként hangulatos, komfortos, játékokkal tarkított, a gyerekek igényeinek mindenben megfelelő könyvsarokkal várja a legkisebbeket az intézmény, köszönhetően a Kulturális és Innovációs Minisztérium által közzétett 2023. évi könyvtári érdekeltségnövelő támogatásnak, valamint a fenntartó bólyi önkormányzat hozzájárulásának.
A Bólyi Városi Könyvtár tájékoztatása szerint az immáron több mint két évtizede működő érdekeltségnövelő támogatást a nyilvános könyvtárak új könyvek és könyvtári dokumentumok beszerzésére, legfeljebb 30 százalékban pedig eszközök vásárlására, berendezési tárgyak megújítására fordíthatják. A települések olyan arányban kapnak támogatást, amennyit könyvek beszerzésére fordítottak az elmúlt évben. Idén 270 önkormányzat részesült a keretből, a bólyi intézmény mintegy 2 millió forintot kapott.

A Békés Megyei Könyvtár igazgatója, Juhász Zoltán, valamint Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vezetője Határ menti hidak, határtalan együttműködések címmel tartott előadást a békéscsabai és a székelyudvarhelyi testvérkönyvtári együttműködésről a minap egy Budapesten rendezett szakmai konferencián.

Hídépítők, avagy a könyv híd, a könyvtár összeköt címmel szervezett szakmai konferenciát a napokban az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Az Országos Könyvtári Napok nyitórendezvényének a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Wenckheim-palota adott otthont - ismertette Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, aki Szőcs Endrével, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vezetőjével a békéscsabai és a székelyudvarhelyi testvérkönyvtári együttműködésről beszélt.

Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a békéscsabai delegáció idén ismét részt vett a székelyudvarhelyi nemzetközi konferencián. Szeptember végén a megyei könyvtár Könyvtárak a sikeres kulturális turizmusért elnevezésű szakmai továbbképzésére Szabó Károly székelyudvarhelyi könyvtáros előadóként kapott meghívást.

Szőcs Endre kiemelte, a levelezések alapján a két intézmény kapcsolata 1990-ig vezethető vissza. A szakmai segítségnyújtás és az adományozások mellett fontos érték az intézmények közötti emberi kapcsolat megléte, mely a kezdetektől jellemző. Juhász Zoltán hangsúlyozta, hogy Szőcs Endrével közös szándékuk a testvérkönyvtári kapcsolat ápolása, további együttműködések kialakítása.

Gazdag programmal várta a betűk barátait az az Országos Könyvtári Napok helyi eseményeire a József Attila Könyvtár - a múlt hét minden napjára kínált eseményeket az intézmény.

Rendhagyó irodalomóra, volt dunaújvárosi nyomozó krimijének bemutatója, gyerekprogramok egész sora szerepelt a "Találkozzunk a könyvtárban!" jelszóval rendezett eseménysorozatban, amelyre a múlt héten várták a kultúra szerelmeseit a József Attila Könyvtárban. Az Országos Könyvtári Napok helyi eseményeinek sorába több visszatérő programelem is belefért: a Cimbora Klub interaktív, játékos programmal rukkolt ki Szeptember végén címmel, de papírszínházi foglalkozás, ringató, gyerekkönyv bemutató és több nemzetközi fesztiváldíjat elhódított életrajzi film is színesítette a kínálatot.

Az utolsó napok is színesen alakultak a könyvtárban: az ingyenes beiratkozás lehetősége mellett szombaton játéknapot rendeztek, míg a fináléra Könyves vasárnap címmel várták a vendégeket. Ez utóbbira látogatott el Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester, aki szerint az intézménytől megszokott gazdag kínálat jellemezte a jeles napokat:
- Ismét változatos és vonzó programmal rukkolt ki a könyvtár, számomra külön öröm, hogy minden korosztály képviselői megtalálhatták a számukra kedves elfoglaltságot. Imponáló volt a kínálat változatossága és lokálpatriotizmusa - rengeteg dunaújvárosi közreműködővel zajlott az eseménysorozat -, és nagyon örültem annak is, hogy a családi programok sora is gazdag volt. Ezek során a szülők nyugodtan dőlhettek hátra - abban a biztos tudatban, hogy csemetéik nagyon jó közösségben, nagyon jól érzik magukat. Nagy köszönet jár mindenkinek, aki kivette a részét a programok megvalósításában!

Az mesterséges intelligencia által generált tartalmak egyre komolyabb fejtörést okoznak a könyviparnak is, elsősorban az online kereskedelemre szakosodott és nem kis részben online formátumú könyveket forgalmazó webáruházaknak. Az MI által generált "könyvnek látszó" termékek szinte ellepik az online könyvesboltok értékesítési csatornáit és sok esetben ezeket az algoritmussal előállított álkönyveket valódi szerzők nevei alatt dobják piacra. Eközben a könyvek felhasználása az MI-vel foglalkozó cégek nagyméretű nyelvi modelljeinek képzéséhez továbbra is heves viták tárgyát képezi, mivel a szerzők igyekeznek megakadályozni műveik jogosulatlan, díjazás nélküli felhasználását.

Az amerikai könyveladások mintegy felét és a növekvő e-könyvpiac még nagyobb részét uraló Amazon kínálatának átfésülése során ma már egyre-másra bukkannak fel az ilyen MI által generált ál-könyvek. Ez esetben nem csupán szépirodalmi művekre kell gondolni, ahol az ilyen megtévesztő termékek okozta kár legfeljebb esztétikai jellegű. A The New York Times beszámolója szerint az MI által létrehozott tartalmak leginkább az útikönyvek piacát árasztották el, de már más kategóriákba is beszivárogtak: így a főzés, programozás, kertészkedés, üzleti élet, kézművesség, orvostudomány, vallás és matematika, valamint az önsegítő könyvek területére is. A vásárlóknak pedig nem mindig könnyű megkülönböztetni ezeket a mesterségesen létrehozott kiadványokat az ember által írt termékektől, amelyek között természetesen szintén lehetnek silány alkotások. (via MI Újság)

Korábban mutattunk már projektet, amelyben a munkatársak megbecsülésére kreatív, sőt, akár intimnek is nevezhető projekt indult: link
Az alábbiakban egy hazai projekt olvasható a láthatatlan segítő munka megbecsülésére. Hasonló, könyvtárspecifikus projekt még nem ismert. (MG)

Az elsősorban nők által végzett fizetetlen vagy alulfizetett gondoskodói munka a Ludwig Múzeum új, Vigyázat, törékeny - Handle with Care című kiállításának témája. Tarr Hajnalka képzőművész részvételi-közösségi projektjének keretében néhány hónapja felhívást tett közzé, amelyben arra kérte az egészségügyi, a mentálhigiénés és a szociális szféra dolgozóit, hogy készítsenek fényképet a kezükről, és töltsék fel a projekt weboldalára. A beérkezett fotókból nagy méretű, hegy formáját kirajzoló installáció készült, amely a Ludwig Múzeum Vigyázat, törékeny - Handle with Care című, nemrég megnyílt kiállításán látható. Az impozáns nagyságú alkotás a nap mint nap ápolási, gondozói, gyógyító munkát végző kezek emlékműve, amely tovább épülhet, ugyanis a kiállítás zárásáig, január 14-éig várják hozzá a fotókat. (HVG)

Brüsszel gyakran mutogatott szecessziós Maison Saint-Syr épülete mellett, az Ambiorix téren, az EU-negyedtől gyalog 3 percre található a The Library coworking office, azaz közösségi iroda. Nevét - The Library link (A Könyvtár) - a hálózat dán tulajdonosa adta, azaz a dán könyvtárimázs köszön vissza Belgiumban. Az irodában ezért is tapintható a hygge, mely a dán nyugalom és öröm kifejezése. A hálózat további irodákat is üzemeltet a városban. Igaz, a covid-járvány miatt az egyiket be kellett zárni. (A fotókat ld.: link )

Az iroda szolgáltatásai kiterjednek az ad-hoc bentdolgozásra, a tartós irodabérletre, irodai fizikai és személyes infrastruktúrára, székhelyszolgáltatásra, tárgyalóhely biztosítására, kerthasználatra, kerékpár-kölcsönzésre. Segítenek a helyi kapcsolatok építésében, információk nyújtásában, amiben - a helybiztosítás mellett - ki is merül könyvtári jellegű tevékenységük. Kényesen ügyelnek zöld gyakorlatukra és ebből adódó imázsuk fenntartására. Évente kétszer, tavasszal és karácsonykor rendeznek partyt, kapcsolatépítés céljára.

Honlapjukon fél napos térítésmentes próba-bérlést kínálnak az érdeklődőknek. Helena, Greener Habits Officer a KIT-nek elmondta: a coworking-piac az utóbbi években felpörgött, sok konkurensük jelent meg. Fennmaradásuk záloga az exkluzív helyszín mellett az irodabérlet-szolgáltatás. (MG)

Egy magyar közkönyvtárban hangzott el a betévedő, polcok között nézelődő cigány kisfiúnak célozva: van-e olvasójegyed? Meglehet, hogy az ilyetén megszeppenő kisgyereknek ez volt az utolsó könyvtárlátogatása életében. Pedig a lakosság 100%-nak célzott közszolgálat e területén az olvasójegyre csak kölcsönzéshez van szükség. A küszöbfélelmeket nem csak lehetséges használóink hozzák magukkal, hanem maguk a könyvtárosok is előállítják, tudatlanul vagy akár szándékosan is, kényelemből vagy figyelmetlenségből. (MG)

Hogyan tartják távol fizikailag az állampolgárok egy részét a közterületek használatától? Hogyan zárják ki a nem fogyasztó és a hajléktalan embereket a félnyilvános terekből? A Budapest nyolcadik kerületében található Corvin-negyed a 2000-es évektől kezdődően hatalmas változásokon ment keresztül egy átfogó rehabilitációs program keretében. A rehabilitáció az épületek, és ezzel együtt a lakosság jelentős részének kicserélődését eredményezte. A dzsentrifikáció nemcsak a lakosság kicserélődésével jár. Az adott városrész közterületeinek használói is megváltoznak. Ez pedig nem feltétlenül következik be magától. A város közterei lehetnek exkluzívak, kirekesztőek, ugyanakkor közösségépítőek és befogadóak is. Nem a véletlen műve, hogy a kettő közül melyik érvényesül. A tervezés és szabályozás nagyban meghatározza, hogy kik, mikor és mennyi időt töltenek adott közterületeken.

Az új generatív MI-technológiák, különösen a nagy nyelvi modellek gyors terjedése nem hagyta érintetlenül az újságírói munkát sem. A világ egyik vezető hírügynöksége, az Associated Press a közelmúltban új, a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó irányelveket adott ki, amelyekben leszögezik, hogy MI által létrehozott tartalmak és képek nem jelenhetnek meg a felületeiken, illetve a kiadványaikban. A hírügynökség ugyanakkor arra bátorítja a munkatársait, hogy ismerkedjenek a technológiával és az információk keresése, gyűjtése és feldolgozása során vegyék igénybe az új MI-eszközöket. Az AP egyike annak a maroknyi hírszervezetnek, amelyek az elsők között kezdtek szabályokat meghatározni arra vonatkozóan, hogy miként lehet az új generatív technológiákat, például a ChatGPT-t beépíteni a munkájukba.

A generatív mesterséges intelligencia képes utasításra szöveget, képeket, hangot és videót létrehozni, de még nem képes teljes mértékben különbséget tenni a tények és a fikció között, ezért az MI által előállított tartalmakat ugyanolyan gondosan kell ellenőrizni, mint bármely más hírforrásból származó anyagot. Az AP szerint MI által generált fotót, videót vagy hanganyagot nem szabad felhasználni a cikkekhez, kivéve, ha az adott cikk témája éppen az adott MI által előállított tartalom. "A cikkeiteket teljes egészében nektek kell megírnotok" - fogalmazta meg Nicholas Carlson, az Insider főszerkesztője az alkalmazottaknak címzett, és az olvasókkal is megosztott üzenetében. Az MI által generált "hallucinációk" nagy nyilvánosságot kapott esetei miatt fontos, hogy a fogyasztók tudják, hogy léteznek olyan szabványok, amelyek biztosítják, hogy az általuk olvasott, látott és hallott tartalom ellenőrzött, hiteles és a lehető legméltányosabb legyen. (via MI Újság)