A könyvtáraknak 2020-ban gyorsan át kellett alakítani szolgáltatásaikat. Új elvárásoknak kellett megfelelni, kitalálni, hogyan lehet távolról működtetni a könyvtárat. Az Info Today szerzője szerint ez a 10 változás pozitív hatással lesz a jövőre, és érdemes beépíteni a stratégiába:

1. A könyvtáraknak nem kell bezárni azért, mert az épületet be kell zárni. A használók továbbra is kölcsönözhetnek digitális dokumentumokat, kérdezhetnek a könyvtárostól, kutathatnak az adatbázisokban. Részt vehetnek kurzuson, sztori-megosztásokon. Kaphatnak elektronikus szolgáltatásokra jogosító olvasójegyet, így informáltak maradhatnak. Kapcsolatba kerülhetnek a közösségi médián át a könyvtárosokkal és más használókkal.

2. Ne feltételezd, hogy a felhasználóid tudnak a digitális tartalmakról. Bár vannak e-könyvek, audio-könyvek, streamelt videók, és ezeket hirdették is rendszeresen. A karanténban elkezdték felfedezni a tartalmakat, és a hirdetések még tovább növelték a használatot.

3. A könyvtárak médiacégek. Digitális médiát fejlesztenek, ha videókat tesznek közzé, posztolnak a közösségi médiában, blogbejegyzéseket írnak, Zoom rendezvényt tartanak. Erre kellene helyezni a könyvtári fókuszt.

4. Tudunk távolról dolgozni. A munka legnagyobb része otthonról is végezhető. Érdemes legalább részben fenntartani az otthoni munkavégzés lehetőségét.

5. A dolgozóknak eszközök kellenek, hogy otthonról dolgozzanak. Nem mindenhol van elég szabad hely, jó internet vagy az egész családnak elég számítógép. Tavaly például a kansasi könyvtár a médialabor laptopjait adta oda a dolgozóknak.

6. A saját eszköz használata rendben van. Megfelelő minőségben lehetett videókat rögzíteni telefonnal vagy becsatlakozni meetingekbe.

7. Soha nem fáj a reklámozás. Nem lehet elégszer elmondani például, ha a könyvtár újranyit. Érdemes a weboldalon nagyban hirdetni, óriásplakátokra kitenni, YouTube videós hirdetéseket készíteni (link ).

8. Az új szolgáltatások és ajánlatok nem időszakosak. Meg lehet tartani akár a könyves pickup szolgáltatásokat vagy a házhozszállítást, és a könyvtárosok által általánosan vagy kérdőíves támogatással személyre szabottan összeválogatott könyvcsomagokat.

9. A digitális megoldás az első. Kialakítható olyan stratégia, amely előnyben részesíti a digitális kommunikációt és szolgáltatásokat a fizikálissal szemben. Ahogy egy újság is posztolhat először egy hírt a közösségi médiában, utána a cikket a weboldalán, és a legérdekesebb hírek nyomtatásban másnap jelennek meg. Például a könyvtárban viszonylag szűkös a hely egy rendezvényen, ellentétben egy virtuális előadással, ahová bármennyien jöhetnek.

10. Tekintsünk a digitális jelenlétre úgy, mint egy "fiókkönyvtárra", ahol sokféle szolgáltatást lehet nyújtani. (ref.: Habók Lilla)

A virtuális heti KIT-klubban zajló eszmecsere:
Balázs László: Ha mérni akarjuk az elektronikus szolgáltatásaink használatát, az első dolog, amibe beleütközünk, hogy mit nevezünk látogatásnak? Ha azonos feltételekkel akarjuk a közgyűjtemények webes szolgáltatásainak használatát mérni, akkor készíthetnénk néhány százezer forintból a Google Analitics-hoz hasonló eszközt, ami központilag, azonos feltételekkel mér minden szolgáltatást.

Koroknai Sándor: A Google csomagjában nem lenne benne az igencsak fontos Facebook. De benne lehetne a webszerver, az OPAC, a könyvtár portálja. 
Kérdés viszont, hova teszem pl. a könyvtári videómat. Mert amíg a könyvtár portálján mondjuk Y a forgalom, ugyanazt a YouTube-re feltöltve Yx10n a nagyságrend. És persze a statisztikában a nagyobb értéket valljuk be.

Horváth Sándor Domonkos: A releváns tartalmak, üzenetek számítanak, azok mérendők és mérvadók. Népszerűek lehetünk ugyan cukiságokkal, de a könyvtár küldetéséhez pl. a saját digitális tartalmak kommunikálása sokkal inkább hozzátartozik. 
A használati adatok közül a beiratkozott olvasók számát kevéssé figyelem, amikor ingyenes a fiatalok, illetve a nyugdíjasok számára.
Inkább figyelem a kölcsönzött dokumentumok számát, annak ellenére, hogy a szakma továbbra is képtelen megfogalmazni pl., hogy a hosszabbítás újabb kölcsönzésnek számít-e, vagy sem. A járvánnyal kapcsolatos használat-zuhanás egyúttal lehetőséget is biztosít arra, hogy a korábbi machinált számok miatti arcvesztés nélküli, valóságnak megfelelő teljesítménymérésre térjenek a könyvtárak. Javaslat: határozzuk meg melyek a fontos mutatók, a könyvtárhasználatot bemutató lényeges számok. Ezek után jöjjön az eszköz.

BL: Elősegíti a statisztika egységesedését ha nyilvánossá tesszük a jelenlegi rendszerekkel mért adatokat, ha látványosan aránytalanok, akkor méginkább.

KS: Korábbi vállalati tapasztalatom, hogy egy külső, teljesítménymérésre specializálódott cég mért. Munkájuk során kiderültek a belső aránytalanságok, hazugságok.

HSD: Működhet egyidőben is a kétféle megközelítés: a mérni kívánt dolgok meghatározása, illetve az akár még korrigálandó mérések kommunikálása. (lejegyezte: MG)

Odell szerint mindannyiunk életében vannak pillanatok, amikor a figyelmünk ki-kiszakad a figyelemgazdaság uralma alól. Például amikor először járunk egy külföldi városban, és még minden szokatlannak, idegennek hat. Ekkor még megbámuljuk az épületeket, az embereket, úgy csodálkozunk rá viselkedésekre, ahogy otthon soha nem tennénk.
Ez a fajta nyitottság persze nem lehet a mindennapjaink állandó kísérője, olyankor ugyanis általában célirányosan mozgunk, ráadásul ismerős terepen, sokkal kevesebb esélyt adva a figyelmünknek, hogy megakadjon valamin. De Odell szerint ez nem egy teljesen fekete-fehér helyzet, és tudatos gyakorlással lehet segíteni azon, hogy az ismerős környezetben is új ingerek érjenek.
Ehhez olyan trükkökre van szükség, minthogy adj feladatot a figyelmednek: egy ismerős környéken tűzd ki célul, hogy megfigyelj valami olyan jelenséget, amivel eddig sosem foglalkoztál. Vagy a villamosra felszállva figyeld egy kicsit, hogy az emberek hogyan bánnak a telefonjaikkal. Kezdd el megismerni azoknak az utcáknak és épületeknek a történetét, ahol mindennap megfordulsz. Hasonló felvetések ezek, mint amit mondjuk a céltalan városi sétálás képviselői vagy a tavaly megjelent. cinikus fiatal felnőtteknek készült társasjáték alkotója állít, és melyek lényege, hogy amit nap mint nap észlelsz, az nem a világ körülötted, hanem csak az a része, amit beengedsz belőle.
Odell könyve a kíváncsiság szabadon engedésének fontosságáról szól. Ez az a gyerekkorban még magától értetődő képességünk, amely folyamatosan a már ismert és a még nem ismert közötti határt feszegeti, és aminek nagyon fontos tulajdonsága, hogy rajtunk kívülre mutat. A zárt megértés helyett egy olyan külső világ felé nyit, melyet soha nem tehetünk teljesen magunkévá. Egy olyan világ felé, amely mások által is lakott. Ha komolyan vesszük a könyv tanácsait, akkor elkerülhetetlenül bele fogunk ütközni mások életébe is.
Odell sokat idézi Rebecca Solnit A Paradise Built in Hell című könyvét (melyről nemrég magyarul is megjelent egy alapos cikk), melyben természeti katasztrófák túlélői beszélnek arról, hogy a hirtelen bekövetkező káosz hogyan kovácsolta össze a helyieket, hogyan lettek az addig egymásról jóformán tudomást sem vevő szomszédokból (jellemzően persze a nők irányításával) egymásnak segítő, az élet alapvető feltételeit biztosító közösségek.
Szerinte az a felismerés, hogy milyen sok mindent észre se vettünk eddig, alázatra tanít és megtanít minket odafigyelni másokra.

Pandémia, tüntetések, politika: ilyen volt 2020, melynek következményei erősen érződnek a könyvtárak körében is. A könyvtárak legalább az év egy részében zárva voltak, aztán lassan átváltottak az átvehető, előre összeállított csomagokra és a kísérleti újranyitásra.
A Library Journal felmérésére válaszolva, a megkérdezettek 25,7%-a szerint csökkent, és csupán 10% szerint növekedett a kölcsönzések száma. Ezzel ellentétben az e-könyvek kölcsönzése 29,2%-kal nőtt. A változás hosszútávú következményeit még nem tudhatjuk.
Rövid távon vizsgálva, a nyomtatott és elektronikus könyvek kölcsönzése 2020-ban 64%-át tette ki az összes kölcsönzésnek (ez 2012 óta kb. változatlan), azonban ebből a nyomtatott könyvek aránya 46%-ra esett vissza. A hangoskönyvek (kézzelfogható és letölthető), A DVD/Blue-Ray, a streaming média és a CD-k 31%-ot tettek ki (2012 óta ez is változatlan). A kézzelfogható hangoskönyveknél 4%-os csökkenés látható 2014 óta, egy válaszadó viszont a letölthető hangoskönyvek esetében 30%-os növekedésről számolt be. A DVD/Blue-Ray kölcsönzés csupán 2%-kal csökkent 2018 óta. Eközben a streaming szolgáltatásoknál 9%-os növekedés figyelhető meg ugyanennyi idő alatt.
Azért, hogy alkalmazkodjanak a váltáshoz, a legtöbb könyvtáros újragondolta néhány gyűjtemény kiadásait, és nyomtatott anyagokról olyan elektronikus forrásokra váltott, mint például az OverDrive, hoopla, Kanopy vagy Consumer Reports. Számos válaszadó elismerte, hogy ezek nélkül sokkal rosszabb lett volna a helyzet.

A Black Lives Matter (BLM) mozgalom miatt megnőtt az érdeklődés az antirasszista művek iránt. A tüntetések hatására történő kölcsönzés helyenként változó volt. Néhány válaszadó kis befolyásról számolt be, míg mások szerint a BLM sokat lendített a kölcsönzésen.
A jövőbeli felmérések a társadalmi igazságossághoz, politikatudományhoz és a pandémiához kötődő címeket is vizsgálni fogják. Egyelőre azt láthatjuk, hogy a politikatudomány jelentős növekedést ért el az elmúlt évtizedben: 20-ról 41%-ra emelkedett.
Érdekes módon, az önsegítés és az egészség sem mutatott növekedést a pandémia idején.
A szépirodalmat nézve a rejtély, az általános fikció, a thriller és a romantikus maradtak továbbra is a legnépszerűbbek.
Összegezve, a Covid miatt csökkent a nyomtatott könyvek kölcsönzése, viszont az e-könyveké megnőtt. De meddig fog ez tartani?
További részletekért és a grafikonokért ld. a Library Journal cikkét. (ref.: Salamon Sára)

A könyvtárak több mint 85%-a vezetett be legalább egy újítást, illetve hajtott végre legalább egy fejlesztést az elmúlt időszakban - derült ki az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) keretében működő Könyvtári Intézet frissen publikált reprezentatív felméréséből. Az OSZK főigazgatója, Rózsa Dávid a felmérés kapcsán kiemelte: Magyarországon a járványhelyzetben is él a könyvtári szolgáltatások iránti igény.
A most közzétett gyorsjelentés pedig hűen tükrözi az ország könyvtárosainak felkészültségét, kreativitását és elhivatottságát. A könyvtárak a zárvatartás ideje alatt új formákban működtetik hagyományos szolgáltatásaikat, szabadon hozzáférhető online tartalomkínálatukat pedig folyamatosan bővítik. A hazai és a határon túli magyar közösségeket ellátó könyvtárak gyorsan, proaktívan, innovatívan, a nemzetközi jó gyakorlatokat figyelembe véve, azokat szükség szerint adaptálva, az egészségvédelmi előírások szigorú megtartásával és minden rendelkezésükre álló eszközzel biztosítják a könyvtárhasználók ellátását.

Az OSZK és a Könyvtári Intézet a pandémia magyarországi megjelenésével párhuzamosan, 2020 márciusától figyelemmel kíséri a koronavírus-járvány könyvtárakra gyakorolt hatását. Honlapján számos cikkben elemzi, értékeli és bemutatja a nemzetközi és a hazai helyzetet, valamint rendszeres frissítésekkel nyomon követi a változásokat is. Az ismeretek bővítése érdekében először 2020 tavaszán, majd 2021 januárjában közel hétszáz intézmény megkérdezésével végzett reprezentatív kérdőíves felmérést a hazai könyvtárak járványhelyzethez való alkalmazkodásáról, de megkereste a határon túli magyar közösségeket szolgáló könyvtárakat is. A felmérések eredményei közül az alábbiakat emelhetjük ki.
Az átmenetileg bezárt magyarországi könyvtárak megszokott szolgáltatásaikat a pandémiás helyzethez igazítottan teszik elérhetővé, emellett új szolgáltatásokat is kifejlesztettek.

Németországban az iskolai könyvtárak ügyeivel a tartományok foglalkoznak, ennek következtében sok múlik a fenntartókon. A könyvtárakért felelős tanárok munkáját különböző (helyi, regionális és szövetségi) tanácsadó intézmények segítik. Bajorországban négy könyvtárostanár látja el az iskolai könyvtári szaktanácsadás feladatait. Ők aktív főállásuk mellett hetente két napot a Bajor Állami Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek, BSB) Közkönyvtári Központjának kihelyezett irodáiban töltenek.
Tevékenységük hasonló a közkönyvtári tanácsadókéhoz, de speciálisan az iskolai könyvtárakra irányul. Mivel az iskolai könyvtárak működtetése a fenntartó felelőssége, nincsenek normatívák az épületekre, a számítógépes felszereltségre, a finanszírozásra vagy a szervezetre vonatkozóan. A tanácsadók személyes látogatások és beszélgetések során keresik az egyéni megoldásokat az egyes intézmények számára.
A tanácsadók átfogó továbbképzési kínálatot állítanak össze a könyvtári munkát végző tanároknak és egyéb kollégáknak. Évente háromnapos alkalmakat szerveznek: az alapozó kurzus hat modulból áll, és tartalmazza az iskolai könyvtárak létrehozásához és működtetéséhez szükséges tudnivalókat. A kultuszminisztérium Olvasás Bajorországban - az olvasás támogatása az iskolai könyvtárban és az iskolai könyvtárral című kezdeményezése is része a képzésnek.
A szövetségi kormány a "digitális csomag" projekt keretében forrásokat biztosít ahhoz, hogy az iskolák beszerezzék a megfelelő technikai és digitális eszközöket. Az egyes iskolák a részvételhez médiakoncepciót fogalmaznak meg a maguk számára. Abból indulnak ki, hogy minden digitális tevékenység alapkövetelményét az analóg olvasási képességek jelentik, tehát továbbra is elengedhetetlen ezek fejlesztése.
Számos iskolában a könyvtár jelenleg elavult dokumentumok gyűjteménye, amely nem ösztönöz olvasásra vagy tanulásra. (PISA, digitalizáció, olvasásnépszerűsítés, olvasásösztönzés: iskolai könyvtári szaktanácsadás Bajorországban; ref.: Hegyközi Ilona)

Néhány évvel ezelőtti cikkeink - Elférfiasodott kötelezők - nem csoda, ha a pasik nem értik a nőket link és Veszélyeztetett fiúk - megértjük-e a neveletlen kölyköket? link - arra utalnak, hogy esélyes az összefüggés az olvasás és az érzelmi intelligencia között. Ha a feltételezés igaz, akkor érdemes külön figyelmet fordítani az olvasásban, könyvtárhasználatban hátrányosabb helyzetű fiúkra. No, persze nem romantikus nyálakkal, hanem
1. első lépésben olyan olvasmányokkal, amelyek bevonzzák őket. Ha már bent vannak, és sikerült az olvasás iránti motivációt megnövelni,
2. akkor jöhetnek az érzelmeket is fejlesztő olvasmányok (milyen jó lenne olyan bibliográfia, hogy mondjuk: kamaszfiúk EQ-jának fejlesztése...). Ha egyből a 2. pontra ugrasz, kudarc lehet a vége!
Ha a (könyvtáros)nők a hölgyeket jobban megértő férfiembert kívánnak, esélyes, hogy érdemes ezen a nem túl gyors, de megalapozott ösvényen haladniuk. Segítségül hívhatják ebben a fiúk szüleit, barátait, barátnőit is. (MG)

Antoni Ritát már gyerekként is foglalkoztatták a nőket érintő kérdések, például nehezményezte, hogy kevés a nőíró az irodalom-tananyagban. Később önszorgalomból a szegedi Somogyi Könyvtár Nőkérdés c. polcán sorakozó könyvekből tájékozódott (amit azóta szerencsésen átneveztek Nemek helyzete polccá). Naomi Woolf A szépség kultusza c. műve volt az első igazán nagy hatással bíró feminista olvasmánya.
A Szegedi Tudományegyetem angol szakán, a gender studies szakirány kurzusain tudományos formát öltöttek mindazok a gondolatok, feminista elképzelések, amelyek már régóta foglalkoztatták Ritát. Majd az igény, hogy az egyetem falain kívül, szélesebb rétegekhez is elérjen mindez a tudás, a Nőkért.hu link formájában öltött testet, amelyet 12 éve önerőből épít az oldal mögött álló csapat.

Készítsen-e fel a könyvtárosképző az üzleti információs igényekre? - kérdeztük a múlt héten. Az adatok alapján úgy tűnik: a minőségirényítás hívei most nem avatkoztak közbe, tömegesen leadva szavazatukat a kiválasztott válaszra. Ezért a válaszok mostani, tájékoztató jellegű megosztása:
2 - A bevált szakmai profilért felelősek ők
3 - Az a business / informatika képzés feladata
5 - Fel is készítenek
9 - Kellene
5 - Más képzésekkel együttműködve.
A válaszadók szerint a könyvtárosképzők továbbra sem eléggé készítenek fel az üzleti információs igényekre, bár talán egyre kevésbé gondolják így. A vonatkozó diagamot - a 2016-oshasonló kérdésekre adott válaszokkkal - ld.: link

A Katona József Könyvtár a járványügyi rendelkezéseket betartva az épület oldalán "vágott" nyíláson keresztül kölcsönöz hónapok óta. A vonatkozó fotókat ld.: link . (MG)
- A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár november 13-ától elindította Ablak-­kölcsönzés szolgáltatását. Keddtől szombatig 9 és 17 óra között a Könyvtári Kávézó ablakánál veszik vissza a könyveket, illetve kölcsönözhetők ki az előre megkért kötetek. Az olvasóknak mindössze annyit kell tenniük, hogy igényüket előzetesen leadják a könyvtár - link - honlapján lévő űrlapon, az info@kjmk.hu e-mail-címen vagy a 76/500-563-as telefonszámon. (BAON)

Jók a pörgős és ritmusos rock, dance, hiphop vagy R&B számok az edzés- vagy versenyhangulat megteremtéséhez, de a sportolóknak érdemes lenne olykor klasszikus zenét is hallgatniuk fizikai erőkifejtés közben. Erre jutottak londoni kutatók, akik agyi képalkotó eljárásokkal figyeltek sportolókat. Vizsgálataik szerint a fájdalomról a figyelmet elterelő, a ritmust fenntartó, a kitartást fokozó, az idő múlásában is segítő számok közé nem csak a változatosság miatt érdemes a sokak számára első hallásra nem elég egyenletes ütemű vagy nehezebben dúdolható klasszikus muzsikát is betenni. Hanem azért, mert ezek más műfajoknál jobban ragadják meg a fantáziát, és kedvezően befolyásolják a hangulatot. Azt már magyar pszichológusok (Rendi Mária és társai) is kimutatták a kétezres évtizedben, hogy például Beethoven VII. szimfóniájának hallgatása több százalékkal javítja evezősök teljesítményét. A londoni kutatók most azt állítják, hogy a klasszikusok különösen a ráhangolódásban, a bemelegítésben és a levezetésben hasznosak, de nagy intenzitású edzésekhez is lehet megfelelő darabokat találni. A lényeg, hogy tudatosan kell válogatni, minden esetben figyelembe véve az elvégzendő mozgás energiaigényét. Példaként össze is állítottak egy számlistát. Mentális felkészüléshez Ravel Boleróját ajánlják, bemelegítéshez Florence Price e-moll szimfóniájának részletét, az intenzív szakaszokhoz Mozart 40., g-moll szimfóniájának utolsó tételét, illetve Bizet Carmenjének nyitányát, míg a levezetés és nyújtás mellé szerintük Vivaldi A négy évszakjából a Tavasz dukál.

- Augusztusban nyit a Szabó Ervin könyvtár a Teréz körúton - írja Soproni Tamás VI. kerületi polgármester a Facebookon. A poszt szerint a hely nem csak könyvtárként fog üzemelni, hanem közösségi térként is.
A felújítás még tart, Haszonné Kiss Katalin, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár régióigazgatója a poszt szerint egy minden képzeletet felülmúló vízióban mutatta meg, milyen is lesz, ha elkészül az új bibliotéka.
Soproni bejegyzése szerint a könyvtártér egy 150 éves terézvárosi épület aljában, 720 négyzetméteren, teljesen akadálymentesítve, csúcsmodern technológiával felszerelve, közel 390 millió forintból újul meg. Az épület a Teréz körút 2-4. alatt található, ahol a múlt rendszerben Keravill, később pedig turisztikai központ működött. Érdekesség, hogy a Teréz körúti robbantás is az épület előtt történt.

Az egyetemi könyvtárak - elsősorban azok, amelyek nagy múltra tekintenek vissza - jelentős különgyűjteményeket őriznek, melyek lehetnek történeti ("régi") gyűjtemények, illetve személyi fondok (hagyatékok). Egészen a közelmúltig ezek az anyagok kritikus pontot jelentettek az egyetemi könyvtári gyűjtemények kezelésében: a megfelelő tárolóhelyek és a magasan képzett személyzet szükségessége, valamint az állományvédelem és restaurálás költségei miatt a különgyűjtemények kihasználatlan forrásoknak bizonyultak.

A személyi fondok félúton helyezkednek el a könyvtári és levéltári dokumentumok között. De nemcsak a szükséges kompetenciák változása vagy a digitalizáció miatt érdemes számolni a könyvtárak, levéltárak és múzeumok közötti konvergenciával, hanem az ún. "harmadik küldetés" (az oktatáson és a kutatáson túlmenő feladatként az ismeretterjesztés, közművelődés) kívánalma okán is. Ahogy változnak a kultúrafogyasztási szokások és az információs igények, az egyetemeknek is közelíteniük kell egymáshoz a tudományt és a társadalmat. Ennek megvalósítása érdekében újra kell értékeli a különgyűjteményeket a kulturális örökség nyilvántartásán, kiaknázásán és "társadalmi küldetésén" keresztül, ezáltal a különgyűjtemények a mellőzött szerepből az előtérbe kerülhetnek. A közösséggel való kapcsolatépítés (public engagement) megvalósításának főbb eszközei: kiállítások, virtuális kiállítások, Wikimédia-projektek, kulturális rendezvények, digitalizálás, továbbá nyílt kapcsolt adatokon (LOD) alapuló adategyüttesek közzététele. Az egyetemi könyvtárak az utóbbi időkig nem tekintették célközönségüknek a lakosságot, ez a hozzáállás azonban gyorsan változik a "harmadik küldetés" és a nyilvános történelem (public history) nézőpontjának felkarolásával összefüggésben. (ref.: Molnár Kinga)

- Tapasztalataink szerint most, hogy zárva van a könyvtár, inkább az idősek kölcsönöznek több könyvet, hiszen az ő esetükben az online térben olvasás nem annyira számottevő - mondta hírportálunknak Czakóné Gacov Katalin, a Verseghy Ferenc Könyvtár link igazgatója.
- Emellett természetesen a diákok is folyamatosan keresik a szakirodalmat, viszont most nem tudnak az olvasók nézelődni a polcokon és keresgélni a könyvek között. Általában azokat a köteteket keresik, amiket ki szoktunk ajánlani. Amikor nyitva van a könyvtár, ezek külön polcon találhatóak, és mindig egy bizonyos téma köré épülnek, valamiért aktuálisak vagy pedig új művek. Ezek között nagyon szeretnek válogatni az olvasóink.
- Most pedig a gyermekkönyvtár ablakaiban berendezett kirakatban lévő kötetek a slágerek. Emellett előszeretettel kölcsönzik azokat a könyveket is, amiket a közösségi oldalunkon és a weblapunkon teszünk közzé, hogy olvasásra ajánljuk vagy pedig új kiadványok.
Azt tapasztaljuk, hogy az olvasói szokásokat napjainkban jelentősen befolyásolják az éppen aktuális online térben megjelenő, különböző olvasási kihívások.

A Naplónak Kovács Béla Lóránt, a Méliusz-könyvtár igazgatója mondta el, miként vélekedik a Covid'19 elleni védőoltásról. - Beoltatom magam. Mivel van tapasztalatom a betegségről, bármilyen eszközt szívesen igénybe veszek, hogy elkerüljem a megismétlődését. Ráadásul a Szputnyik név nagyon menő - jegyezte meg, hozzáfűzve: azért, hogy ismét normálisan tudjunk élni, minden a régi kerékvágásban tudjon tovább folytatódni, a lakosságnak is javasolja az oltakozást.

Lesújtó képet festett az elmúlt évről a török könyvkiadók szövetsége. Tavaly nem csak szépirodalmi, hanem gyermekkönyveket is betiltott Recep Tayyip Erdogan rezsimje. A koronavírus-járvány leple alatt tovább szigorították a könyvkiadással kapcsolatos előírásokat, még inkább korlátozták a szólásszabadságot. Egyes szervezetek, illetve témák teljes egészében tiltólistára kerültek. Nem jelenhettek meg az Amnesty International gondozásában megjelent művek, vagy éppen a feminizmusról szóló munkák. Betiltották a legnagyobb ellenzéki politikai erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) által publikált két könyvet, mivel a művek le akarták rántani a leplet a törökországi korrupcióról. A kiadó ellen eljárás is indult.
Szinte rutinná vált a kurd szerzők és kiadók feketelistára tétele. Amikor az Aram Kiadó Isztambulba küldte a könyveit egy ottani rendezvényre, 52 könyvét kobozták el. Kurd szerzők szépirodalmi műveit is igen nehéz megjelentetni. Igen népszerűvé vált a nevetséges vádakkal börtönbüntetésre ítélt Selahattin Demirtas, a kurd HDP volt vezetőjének két könyve. Ezeket ugyan nem tiltották be, de a hatalom mindent megtesz azért, hogy megakadályozza terjesztésüket. Erre is megvannak a megfelelő eszközök.
Az irodalom a legnehezebb napjait éli Törökországban, különösen a 2016-os puccskísérlet óta. Groteszk vádakkal tartóztatnak le szerzőket. Mindezek ellenére a járvány előtt virágzott a könyvpiac, rég nem látott érdeklődés kísérte a szépirodalmi műveket. 2009-2019 között folyamatosan nőtt olvasótáboruk. Az évente kiadott könyvek tekintetében is előkelő helyen szerepelnek a török kiadók. Sok fiatal szerző is jelentkezik művekkel, így egyre több független kiadó jött létre. Igen nagy népszerűségnek örvend a K24 internetes irodalmi portál is.
- Törökország messze nincs egyedül a világban a könyvek tömeges betiltásával. Hszi Csin-ping kínai elnök 2012-es hatalomra kerülése óta Kínában is egy sor "politikailag inkorrektnek" minősített mű került feketelistára. A cenzúra elsősorban a demokráciát hirdető könyvekre sújt le. 2019-ben nagy megütközést keltett a világban, hogy a kormányzat által illegálisnak és elfogultnak ítélt könyveket égetett el. Az év októberében a kínai oktatási minisztérium elrendelte, hogy "meg kell tisztítani" az általános és középiskolák könyvtárait a kommunista rezsim által nem megfelelőnek, vagy elavultnak ítélt könyvektől, és felszólították az intézményeket, végezzenek hazafias oktatást.

A dark academia stílust a 2010-es évektől induló, és a karantén időszak velejárójaként újra szárnyalni kezdő cottagecore, azaz a népi hagyományokhoz visszanyúló, az agyagozást, szövés-fonást, házikenyér sütést, lenvászonból készült ruhadarabokat favorizáló divatirányzat utózöngéjének tekinthetjük.
A dark academia divat- és életstílus a sejtelmes tudományosság és a klasszikus európai irodalom műveiből inspirálódik. A régmúltból gyökerező, újra felkapott trendnek azonban máris a kirekesztés kritikájával kell szembenéznie - írja a The Guardian.
A leginkább Z generáció körében népszerű dark academia már több mint 18 millió videót számlál a TikTokon, 100 ezer fölötti poszt szól erről az Instagramon és a Google statisztikái szerint a stílusra fókuszáló keresések mintegy 4,750%-kal ugrottak meg. A trendet meghatározó, leginkább barna és szürke árnyalataival operáló ruhadarabok és kellékek a porosodó oxfordi könyvtárak hangulatát idézik.
A hollywoodi jelmeztervezők természetesen felismerték a dark academia 1930-as és 1950-es évek között dívó, brit egyetemek uniformisaira hajazó bájának rejtett értékeit.
Az "A tehetséges Mr. Ripley" kosztüm designjától kezdve a Cadillac nemrégiben megjelent reklámjában, az Ollókezű Edward fiát alakító Timothée Chalamet és Winona Ryder főszereplésével készült kisfilmben is felbukkannak az irányzatra jellemző ruhadarabok.
Középosztálybeli, vékony cisz nők = dark academia

Az év elejétől Koncz Margit, a törteli művelődési központ korábbi igazgatója látja el a kőröstetétleni rendezvények szervezésével, s a könyvtár link működésével kapcsolatos feladatokat. A Wlassics Gyula-díjjal és Fekete dió díjjal kitüntetett közművelődési szakembert jelenlegi munkájáról kérdeztük.
- Január elseje óta vezetem a helyi könyvtárat. Szívesen jöttem a faluba, mivel sok helyi lakost is ismerek, és maga Kőröstetétlen is rendezett, szép település. Tavaly októberben keresett meg Pásztor Imre polgármester, hogy elvállalnám-e a könyvtáruk működtetését. Nagyon örültem a felkérésnek, igent mondtam.
- A könyvtáron kívül kulturális programok megszervezésében is segítek, bár ez egyelőre csak online formában működik a pandémia miatt.
Az első online program a magyar kultúra napjára szervezett ünnepi köszöntő volt, helyi amatőr alkotók kiállításával. Jelenleg farsangi jelmezversenyt és fánksütő versenyt hirdettünk. A jelmezeket fotón kell elküldeni, a fánkokat pedig otthon lehet megsütni, és egyeztetett időpontban három darabot kell behozni zsűrizésre. Mindkét versenyen zsűri dönt, de a jelmezversenyen a közönség is leadhatja szavazatát a neki legjobban tetsző jelmezre.
- A könyvkölcsönzést szintén online formában oldom meg, az olvasókkal előre egyeztetett időpontban és előre kiválasztott könyvvel. Beindítottam a "Házhoz megy a könyv(fu)tár" szolgálatot is, ahol a dokumentumokat (könyv, újság és a többi) házhoz viszem azoknak, akik nem tudják megoldani, hogy bejöjjenek érte.

A kormány ahelyett, hogy biztonságossá tenné az egészségügyi intézményeket, elkendőzi, hogy rémes higiénés állapotok uralkodnak az állami kórházakban, írja szerzőnk, a Human Rights Watch munkatársa. Vélemény.
Ahelyett, hogy az egészségügy szembeszökő hiányosságainak kiküszöbölésén dolgoznának, a magyar hatóságok ezt elkerülendő inkább a jótékony homály alkalmazását részesítik előnyben. Az emberierőforrás-miniszter utasította az egészségügyi dolgozókat, hogy ne nyilatkozzanak a sajtónak. Több mint 130 ember ellen indítottak büntetőeljárást "közveszéllyel fenyegetés" és "rémhírterjesztés" gyanújával az új koronavírus-járvánnyal összefüggésben.
Az újságírók, emberi jogi aktivisták és állampolgárok pedig nem juthatnak hozzá a világjárványra vonatkozó, illetve a magyar kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos alapvető információkhoz.
Orbán Viktor kormányfőről felvétel készült, amint beléfojtja a szót egy orvosba, aki arról kezdett beszélni, hogy nincs elég képzett szakember a lélegeztetőgépek kezeléséhez. Az online sajtótájékoztatók bevett gyakorlata, hogy a nyilatkozó felelősök ignorálják a kormányzat járványügyi intézkedéseire vonatkozó újságírói kérdéseket. A Human Rights Watch is ilyen nehézségekbe ütközött, amikor augusztusi beszámolónkat írva a hatóságoktól tájékoztatást kértünk.
Azonban mára, amikor több ezer páciens kényszerül megtapasztalni a kórházi pokoljárást, és amikor a járvány az országban már több mint 12 000 áldozatot követelt, a kormányzat egyre nehezebben tudja elfedni a tényeket a magyarok elől.

A Loca Credibilia elnevezésű szoftver nem más, mint az internet hiteles helye - utalva a középkori intézményre. A szabadalmaztatott hitelesítési eljárás során rögzítik a könyvtári dokumentumok "digitális ujjlenyomatát", a letöltött példányokat pedig egyedi azonosítóval látják el.
Ezek segítségével bárki bármikor ellenőrizheti, hogy a dokumentum hiteles-e, azaz megegyezik-e a könyvtári állományban tárolt, a letöltés pillanatában még elérhető tartalommal. A könyvtár így védve van az utólagos hamisítástól, a felhasználó (szakdolgozó, kutató) pontosan és egyértelműen hivatkozhat, hagyatkozhat a letöltött forrásokra.
Az eljárás hasonlít a digitális aláírásra, de jóval több annál. Nemcsak azt igazolja, hogy a letöltött dokumentum hiteles forrásból származik, és a hozzáférés óta nem változott meg, de azt is, hogy megegyezik a mások által szintén letöltött példányokkal (ugyanúgy, ahogy egy nyomtatott könyv vagy folyóiratcikk példányai megegyeznek egymással).
Dr. Sütheő Péter, a fejlesztő cég kutatási igazgatója elmondta, hogy reményeik szerint az Országos Széchényi Könyvtár olvasói hamarosan élvezhetik a szolgáltatást, és annak sincs akadálya, hogy más közgyűjtemények, valamint egyéb, a hitelességüket megőrizni kívánó információforrások, kiadók, hírportálok vagy elektronikus folyóiratok is éljenek ezzel a lehetőséggel - pontosabban szoftverrel.
A végső nyertesek elsősorban a hiteles forrásokra éhes szakdolgozók, kutatók, újságírók és információfogyasztók lesznek.

Az üzenet változatlan. A megfogalmazás frissített. - Mivel folyamatosan változik a nyelvünk, és azok a kifejezések, szófordulatok, amelyek 30-50-100 évvel ezelőtt élettelik lehettek, ma akár érthetetlenné, homályossá válhatnak. Ezért érdemes újból és újból fordítani a befogadók számára fontos szövegeket, legyenek azok idegen nyelvű szépirodalmi művek - pl. Nádasdi Ádám új Dante-fordítása, vagy mint a Német Evangélikus Egyház 2012-től bevezetett ún. BázisBibliája link . Az új fordítások kiküszöbölik a hagyomány torzításait és az eredeti szöveg eredeti értelmezéséhez igyekeznek visszanyúlni. "BázisBiblia - itt az új német fordítás: Ó- és Újszövetséggel 2021. január 21-től" - írja honlapján a kiadó Német Bibliatársulat. - "A BasisBibel a 21. század bibliafordítása: világos nyelv, rövid mondatok, értelmes felépítés, magyarázatok a lapszélen." "A fordítási munka befejeződött. Az alap Biblia most már teljes az Ó- és Újszövetséggel. Egy mindenki számára érthető Biblia" - írják a ZDF-televízió új Bibliát bemutató istentiszteletének oldalán. Az istentiszteleten kifejtik: a szöveg megjelenítése során külön szempont volt a képernyőn, illetve mobiltelefonon való olvasás minősége is. (összeáll.: MG)

A bökdösés (angolul: nudge) olyan ösztönzés, amely eredményét nem közvetlen ráhatással, jogszabállyal éri el. Hatása nem 100%-os, de hatékonyan megnöveli a kívánt cselekvés esélyét. (Richard Thaler 2017-ben Nobel-díjat kapott a téma kutatásáért.)
Tipp például: ha a könyvtári hírleveled megrendelését szeretnéd elérni, akkor több megrendelésed lesz, ha általad előre kipipált négyzetet adsz meg, mintha a használónak kell azt kipipálnia.
A link webhelyen elérhető hírlevél heti angolszáz sajtószemlét ad, magyar nyelvű rövid ajánlással. Mint írja magáról: "Az első magyar hírlevél a viselkedéstudományok és a behavioural design világából Komándi Krisztiántól és Szászi Barnabástól. Nemzetközi cikkek, case study-k, podcastok, üzleti, non-profit és akadémiai területről." (MG)

Láttál már olyan előadást, videóüzenetet, mely szörnyen monoton felolvasás volt; tagolás, hangsúlyozás, szövegből való felnézés nélkül? Vagy hogy nehéz volt követni a gondolatmenetet? - A LinkedIn link közösségi oldal, melyet főként üzleti célokra használnak, prémium verziójában többek között tréningeket kínál. Igen jó minőségben. Ezek közül is kiemelkedő a "Communicating with Confidence" - tudatos kommunikáció. Ha nem lenne kiváló tartalom, saját hitelességét ásná alá(!)

A számos jó tanácsa között hangsúlyos szerepet kap az RBC, azaz a "Racing brain syndrome". Ez azt jelenti, hogy nincs szinkronban a szöveg és a gondolat; az utóbbi előbbre jár. És ez gondot okoz a befogadóknak: nem tudják követni az előadót. Ezért a beszélőnek le kell lassulnia. Csapda tehát a túl gyors gondolkodás. Éppen ezért egy mondatban csak egy gondolat legyen.

A KIT szerkesztője büszkén mondhatná, hogy nézd csak a KIT anyagait, azok bezzeg tökéletesek. De sajnos nem így van. Érdemes tehát előszedni pl. a LinkedIn anyagát (mely jó angol-gyakorlás is), és a befogadók igényei szerint újrafogalmazni mondanivalónkat.
N.b.: vannak könyvtárak, amelyek a LinkedIn fizetős tréninganyagait térítésmentesen kínálják. Mármint olyan országokban, ahol számosan beszélik az angolt. (MG)