SzavazásÉrdemes-e a könyvtáépületbe nemkönyvtári funkciót bevonni?
KIT hírlevél évfolyamok2024
|
KIT hírlevél: 2024/25., jún. 19.A lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor Hírek• Ezeket ígéri a CILIP a nyilvánosságnak és a leendő kormánynak (olvasóink szavazatára)• * * * MIBE-klub: Digitális lábnyomunk csökkentése * * * • Miért éri meg méhkaptár a könyvtár tetején? • Mossuk kezeinket 3. A széles nyilvánosság segítene, és növeli, ki elfödi a bajt • Megkérdeztük: Közre kellene-e adni a statisztikai adatok mellett a könyvtári teljesítménymutatókat is? • Digitális nap és a MI - ezekkel készültek Németország könyvtárai (olvasóink szavazatára) • Workshop-módszertan: digitális könyvtár felhasználóknak • Írásbeli kommunikáció gerjesztése - ötletdoboztól a design thinking-ig • Mi lenne, ha ellopnák a könyvtárad használói adatait? • Így nevelhetünk befogadóbb férfiakat • Nekem az olvasás - ismét rágcsálták a témát • Az OSZK kihasználja digitalizálási kapacitását - együttműködik az ELTE-vel • Mindenki jól jár a hibrid munkavégzéssel - mégsem terjed a hazai könyvtárakban • Trend - még nem heverték ki a könyvtári rendezvények a járványt Analógiák• Kiállítás az éjszakában dolgozókra mutatva - empátiaépítésPraktikus• Az értő figyelmet romboló akadályokKisszínes• Ne higgyünk az MI-rendszereket övező túlzó véleményeknek!• Könyv-kicsomagolásért díjazták a Lírát • Library of Ruina - könyvet szerezhetnek, olvashatnak és égethetnek a számítógépes játékosok • Az első magyar űrmérnökök egyikének inspirációi Információforrások• Féligazságok a párkapcsolatokban• Reuters Intézet: Zsinórban ötödik éve a HVG-t tartják a legmegbízhatóbb hírforrásnak a magyarok
A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás, másold a linket a archive.org keresőjébe. HírekEzeket ígéri a CILIP a nyilvánosságnak és a leendő kormánynak (olvasóink szavazatára)FEL
Címkék: szakmai szervezet | tájékoztatás (egészségügyi) 2019- | befogadás kultúra (17.04.-) | együttműködés nem könyvtárakkal | használó, igény | használó, üzleti | hozzáférés, nyitva tartás | innováció, szolgáltatásfejlesztés | legjobb gyakorlat (szakmai szervezet) | Nagy-Britannia | olvasás | fenntartó | környezetvédelem és érzékenyítés (tevékenységek) | oktatás, tanulás |
A 2024-es parlamenti választások előtt a brit CILIP tíz ígéretet tesz a nyilvánosságnak és a leendő kormánynak: ebben meghatározzák, hogy a könyvtári ágazat mit tud nyújtani mint megbízható, alapvető szolgáltatás. A "Könyvtárak megváltoztatják az életet" (Libraries Change Lives) című kampányuk link során 2024-ben összegyűjtött hatástörténetekre épül.
Az Egyesült Királyság könyvtárai a következő témákban mutatták be munkájuk kézzelfogható és pozitív hatását: helyismeret, zöldítés és fenntarthatóság, erősebb közösségek, egészségügy és gondozás, vállalkozás és kreativitás, tanulás és társadalmi mobilitás. Ezen témákból épülnek fel az új kormánynak és a nyilvánosságnak tett ígéreteik. Megígérjük - bízhat a könyvtárakban, mert azok: 1. Megbízható információt közvetítenek, és lehetővé teszik a kultúrához való hozzáférést. 2. Jobb döntések meghozatalához járulnak hozzá (többek között az üzleti életben, az egészségügyben és a kormányzatban). 3. Befogadó és biztonságos helyet kínálnak mindenkinek. 4. Védik az olvasáshoz való jogot és a szellemi szabadságot. 5. A közösségek és intézmények számára fontos tanulást (is) lehetővé teszik. 6. A lehetőségek, az inspiráció és az ötletek világát nyitják meg. 7. A jövő zöld gazdaságát adatokkal és készségekkel támasztják alá. 8. Segítik a sokszínű és rugalmas induló vállalkozásokat (start-up-okat). 9. Új kutatások és innovációk szabad áramlását segítik. 10. A társadalmi igazságosság mellett elkötelezett, etikus partnerek szeretnének lenni. Louis Coiffait-Gunn, a CILIP vezérigazgatója elmondta, hogy azok közül a jelöltek közül, akiket végül beválasztanak a Parlamentbe, sokan teljesen újak lesznek a könyvtári világban is. Az Egyesült Királyság könyvtári képviseletében az lesz a feladatuk, hogy szószólókat találjanak és segítsenek bemutatni, hogy az ágazat hogyan segítheti őket abban, hogy a köz javát szolgálják. (Ref.: Szabó Eszter) Régebbi hírforrás(ok): Miért nem garantálunk - bármit is? link * * * MIBE-klub: Digitális lábnyomunk csökkentése * * *FEL
Címkék: biztonság, védelem | rendezvény (szakmai) | szakmai szervezet | továbbképzés, HR-fejlesztés |
A Magyar Információbrókerek Egyesületének klubja: 2024. jún. 20., 17.00, Stex Ház link vendég: Dr. Horváth Ádám Béla közgazdász, hírszerző, egyetemi adjunktus.
ki elmondja: - melyek a széthagyott információmorzsáink - miért jelenthetnek kockázatot - milyen technológiákkal lehet ezeket az adatokat elemezni - mikor és milyen gyakorlattal lehet a nem kívánatos "digitális lábnyomokat" eltüntetni. A részvétel ingyenes, de jelentkezéshez kötött: link Miért éri meg méhkaptár a könyvtár tetején?FEL
Címkék: könyvtár, köz- | legjobb gyakorlat (közkönyvtár) | USA | környezetvédelem és érzékenyítés (tevékenységek) |
Bevétel, érzékenyítés, publicitás, szinergiák... Magyarországon is volt kezdeményezés könyvtárépület tetején való méztermelésre, de települési fogadókészség hiányában a projekt elhalt. (MG)
A méhek számos előnnyel járnak a könyvtár számára: a tetőtéri kaptárakból mézet pörgetnek, ami pénzforrás - írja az ABC7 News, mely elkísérte Kendal Sager méhészt, aki megvizsgálta a kaptárakat a kaliforniai Downtown Redwood City Public Library link Middlefield Road-i fiókjában. Sager a Sager Family Farm tulajdonosa, amely gyermekek természeti érzékenyítésével foglalkozó vállalkozás. Védőruhát viselő Sager minden méhkast kinyitott, és rámutatott a zöld ponttal megjelölt méhkirálynőre. A királynőnek jellegzetes hosszú potroha van, amelyet a kaptárban való tojásrakáshoz használnak. "Minden kaptárban egy királynő van, és ő az anyja minden egyes méhnek" - magyarázta Sager. A kaptárban több tojásokat és lárvákat, "méhgyerekeket" talált. Ahogy az idő melegszik, és egyre több virág nyílik, így mindig több virágpor lesz elérhető a méhek számára. A lárvák kifejlődnek felnőtt dolgozókká, akik szintén segítik a család számára a virágport gyűjteni a mézkészítéshez. A kaptárak 2018-ban kerültek a könyvtár tetejére. A következő évben már 180 kiló méz termett. Az eladásokból 3000 dollár gyűlt össze a könyvtár számára. "Az egyetlen másik nyilvános könyvtár, amelyről tudom, a coloradói Boulder nyilvános könyvtár" (vö.: link ) - mondja Derek Wolfgram, a Redwood City Public Library igazgatója. Hozzáteszi: "Azt hiszem, az emberek nagyon szeretik. Némileg kicsit szokatlan dolog. Szórakoztató és tanulságos, és teljesen egybeesik azzal, amit a könyvtárban próbálunk csinálni - olyasmit adni az embereknek, ami valamelyest meghaladja azt, amit tennének. S ezt általában el is várják." A könyvtár élőben közvetíti a méhkasokra fókuszáló kamera adását egy erre a célra szolgáló Facebook-oldalon, amelyet a Friends of the Redwood City Public Library üzemeltet. A méz értékesítését a Könyvtábarát kör végzi. (ref.: MG) Régebbi hírforrás(ok): Méhek a könyvtárban - fenntarthatóság és co-branding link Mossuk kezeinket 3. A széles nyilvánosság segítene, és növeli, ki elfödi a bajtFEL
Címkék: tájékoztatás (egészségügyi) 2019- | irányítás, mérés, szabályozás | analógia | adatgazdálkodás, CRM | egyéb, nem könyvtári (információ)szolg. szerv. | szervezeti kultúra | információ-visszatartás | etika, fegyelmi kérdések | emberi minőség |
"Mert növeli, ki elfödi a bajt." link
Dr. Hegedűs Zsolt, orvos, Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának korábbi vezetője: - Amit én hazahozok Angliából szemléletben, az az, hogy az úgynevezett értékalapú egészségügynek van egy fantasztikus alapmondata. Azt mondja, hogy az egészségügyben a minőségi mutatóknak a mérése validálása és publikálása a lehető legfontosabb az egészségügyi reform elindításához. Nemcsak belső fórumokon, nemcsak belső kongresszusokon, nemcsak minisztériumi és államtitkári fiókokban, hogy elsüllyedjenek, hanem ezt publikálni kell és edukálnom kell a lakosságot. Na, ez az a transzparencia, ami előre vinné az egész országot és ez egészségügyet. Én ebben hiszek. Hogyha ez megtörténne, akkor egy olyan szignifikáns változás történhetne, ami a 2000-es évek óta megtörtént Angilában. Én ezt belülről látom. Elsötétített arcú nyilatkozó 1.: - Én azt gondolom, hogy ha én itt dolgoznék, Magyarországon, és vállalnám ezt a véleményt, nem vagyok biztos abban, hogy holnap be kellene mennem dolgozni. Függetlenül attól, hogy a szakma egy jó, tapasztalt szakembert vesztene el simán, egyik napról a másikra. Még lehet, hogy be se kéne mennem; felhívnának, hogy köszönjük szépen, ennyi volt. Tehát meg vannak fenyegetve az emberek: nem tudják, hogy mi lesz, ha nyilatkoznak. Nem tudják, hogy minek milyen szankciói lehetnek, és nem divat az egészségügyben véleményt nyilvánítani. Nem illik. Elsötétített arcú nyilatkozó 2.: - Hát, én mit veszíthetek, ha felvállalom az arcom? Semmit. Velem már nem tudnak semmi újat csinálni. A betegségem megmarad. Fájdalmas. Szomorú vagyok. Nyugodtan fölveheti... - A nyilatkozó lánya: - Hát, anyukám... Nem lehet. És nem azért, mert gyáva ember vagyok, hanem mert sajnos úgy hozta a sors, hogy a következő 20-30 évemet is - ha van annyi - itt kell leéljem. Dr. H.Zs.: - Én nagyon szeretném, ha a magyar egészségügy jól működne. Azt látom, hogy a magyar egészségügyben a konstruktív kritika egy olyan rossz. Amire azt mondják a rossz nyelvek: a magyar egészségügyben a beteg az egy szükséges rossz. Ne legyen beteg. Ha nincs beteg, akkor nagyon jól működik a magyar egészségügy. Wirth Zsuzsanna, oknyomozó, Direkt36: - Mi azt reméljük, hogyha egy kicsit felpiszkáljuk a kedélyeket ezzel a cikkel, akkor már el tudjuk érni a célunkat, ami az lenne, hogy mindenki javára változzon a kórházi fertőzések helyzete, és egy kicsit visszaszoruljon ez a probléma Magyarországon is. Film végi felirat: Az NNGYK (korábban NNK) végül fellebbezett az első fokú közérdekű adatigénylési per eredménye miatt. A Direkt36 másodfokon is megnyerte a pert, de az NNGYK egyelőre csak részleges adatokat bocsátott rendelkezésünkre. A valós helyzetet részletesen bemutató adatbázisra továbbra is várunk. Így nem lehet tudni, hogy az összehasonlításokban szereplő kórházak - többek között a ceglédi Toldy Kórház, a budapesti Bajcsi-Zsilinszky, Károlyi Sándor és Jahn Ferenc - most hogyan teljesítenek. A Belügyminisztérium a személyes interjú lehetőségét elutasította, filmünk lezárásáig nem válaszolt írásbeli kérdéseinkre. Előző rész: link Kapcsolódó: Katasztrófákhoz vezet a hatalommal szembeni kontroll gyengítése - akár politika, akár kutatás, közélet stb. link . Régebbi hírforrás(ok): LibMate - mondjunk le róla? link Megkérdeztük: Közre kellene-e adni a statisztikai adatok mellett a könyvtári teljesítménymutatókat is?FELA múlt heti KIT-kérdés nem reprezentatív válaszainak megoszlása:
10 - Persze, arra épülhet a fejlesztés 4 - Nem, félrevezető lenne 2 - Mivel a statisztika kevéssé hiteles, előbb azzal kellene foglalkozni 2 - Nem, elég a minőségirányítás 8 - Úgysem a teljesítmény számít a szakmában Ugyanez diagramon ábrázolva: link Ezek szerint a válaszadók közel 40%-a szerint érdemes közreadni a nevezett adatokat. Emellett rendkívül tanúságos a számottevő minőségirányítási erőfeszítés után a 30%-nyi "Úgysem a teljesítmény számít a szakmában". (MG) Digitális nap és a MI - ezekkel készültek Németország könyvtárai (olvasóink szavazatára)FEL
Címkék: használóképzés | mesterséges intelligencia | Németország | rendezvény használók számára | szakmai szervezet |
Június 7-én rendezték Németországban az országos digitális napot, amelyen nagyjából 160 könyvtár vett részt 240 rendezvényen és workshopon. Az események lényege, hogy betekintést adjanak a digitális kínálatukba és szolgáltatásaikba.
Idén a mesterséges intelligencia (AI) témája állt a középpontban. Ezzel a könyvtárak a működésükben és a tájékoztatás során is foglalkoznak. A könyvtárosok célja, hogy segítsék a látogatók az MI alkalmazásában és megértésében, aktív és hozzáértő használatában. Az MI sok ember mindennapi életének szerves része, mégis nagy a bizonytalanság körülötte, pl. deepfake terjedése miatt (MI-vel generált hamis videók vagy hanganyagok). A könyvtárak és a rendezvények segíthetnek a kihívások megismerésében, az MI-vel generált tartalmak felismerésében. A rendezvényt a Német Könyvtári Egyesület és a Digitális Nap közösen szervezi 2021 óta minden évben. Céljuk a digitális részvétel elősegítése Németországban, hogy minden német magabiztosan és önrendelkezéssel mozoghasson a digitális világban. A következő rendezvény időpontja: 2025. június 27. Az eseményről bővebben is lehet tájékozódni: link (ref.: Habók Lilla) Workshop-módszertan: digitális könyvtár felhasználóknakFEL
Címkék: Bibliotheque nationale du Luxembourg | digitális (elektronikus) könyvtár | használó, igény | könyvtár, nemzeti | legjobb gyakorlat (nemzeti könyvtár) | Luxembourg | rendezvény használók számára |
A Luxemburgi Nemzeti Könyvtár link a digitális szolgáltatásainak használatát bemutatni szervezett egy gyakorlati workshopot a napokban. Könyvtári környezetben igen pozitív módon a felhasználói igényekből indultak ki.
Rövid többnyelvű (francia, angol) bevezető után következtek a témakörök: 1. Felhasználói felület beállítása 2. Felhasználói azonosító kezelése 3. Egyszerű keresés a katalógusfelületen 4. Szűrők használata 5. A találati lista kezelésének alapjai 6. A találati lista elemeinek mentése későbbi használatra, kedvencek beállítása, keresési feltétel illetve eredménylista mentése 7. Részletes keresés funkciói 8. Teljesszövegű adatbázisok használata. Az egyes témakörökkel kapcsolatos alapismereteket 1-2 oldalas összefoglalókban osztották meg 4 nyelven (angol német, francia, luxemburgi). A bevezetést egy rövid felhasználói igényfelmérés követte, ahol mindenki ismertette az igényeit és elvárásait a workshopot illetően, majd a saját tudásszintjének és igényeinek megfelelően merült el a kívánt témakörökben. Bármilyen kérdése volt, a workshopot vezető könyvtárosoktól kérhetett segítséget. Nagyon tetszett ez a fajta szerkezet, hiszen mindenki önmaga számára a a legtöbbet tudta kihozni rendezvényből; nem nyomtak le a torkán olyan ismereteket, melyekre nincs szüksége, de nem is terhelték azzal, amit már úgyis tud, viszont személyre szabott segítséget az ismeretei bővítéséhez az összes résztvevő megkapta. Írásbeli kommunikáció gerjesztése - ötletdoboztól a design thinking-igFEL
Címkék: Bibliotheek de Krook, Ghent | innováció, szolgáltatásfejlesztés | könyvtár, köz- | közösség mint információforrás (2.0) | tervezés, stratégia |
Különbözőek vagyunk. Egyikünk ilyen, másikunk olyan felhívásra reagál szívesebben. Gent Krook könyvtárának alsó szintjén ezért többféle módon gyűjtik a használói visszacsatolásokat. link
- Az ötletdoboz nem okoz nagyobb meglepetést: az üvegfalú alkalmatosság tetején lévő nyíláson keresztül a használók bedobják elképzeléseiket, visszajelzéseiket. - Némileg strukturáltabb visszajelzés írható a noteszlap-tömbre emlékeztető visszajelző űrlapokra. "Gondolataim... Írd ide ötleteidet (névvel, címmel) - Más szintű visszajelzést kíván kicsiholni az ötletfal - Ideeënmuur: a design thinkingből ismert "Hogyan tudnánk...?" típusú kérdésekkel kezdődő új ötleteket vet fel. Ezzel indirekt módon azt ismeri el, hogy a könyvtáros nem minden könyvtárszakmai kérdésre tudja a jó választ. Illetve: minden elképzelés eredményesebben valósítható meg akkor, ha az intézkedés érintettjei hozzájárultak, illetve bevonva érzik magukat a folyamatba. A falat a büfé felé vezető úton, az újságolvasó részleg mellett helyezték el. A fotókat ld.: link . Természetesen ezen kívül is vannak visszajelzési lehetőségek, a könyvtári weboldaltól kezdve a pultban szolgálatot teljesítő alkalmazottakig. (MG) Régebbi hírforrás(ok): Design thinking - tervezői gondolkodás (videó a lépésekről) link Mi lenne, ha ellopnák a könyvtárad használói adatait?FELKépzeljen maga elé tíz magyarországi céget, a játék kedvéért akár el is kezdheti őket felírni, csak hagyjon egy kis helyet a sorok között. Könnyen megy, ha egyszerűen csak végiggondolja az elmúlt heteket: a fizikai bolt, ahol tegnap bevásárolt vacsorához; a webáruház, ahonnan múlt csütörtökön ruhát rendelt; aztán ott van az áramszolgáltatója, aminek köszönhetően most ezt a cikket egyáltalán el tudja olvasni. Ez eddig három, de lássuk csak: a bankja, az a hangulatos étterem három utcára, a sarki kávézó, az autószerelő műhelye, a fürdőszobaszalon - de jó is lenne a nagyobb kád, ha beférne, az előfizetett online újság kiadója és a kedvenc könyvesbolthálózata.
Most minden cég neve mellé írja be, miket tudnak önről. Nevét, e-mail-címét, fizikai lakcímét, személyigazolványának számát, bankkártyájának adatait, az (akár több fiókban is használatos) jelszavát, érdeklődési körét, autójának típusát, kedvenc ételeit-italait, vágyait. Miután megvan a tíz vállalat neve, és alapos végiggondolás után mindegyikhez beírt minden olyat, amit tudhatnak önről az egyes cégek, válasszon ki a tízből kettőt. Mindegy, melyiket, mehet betűrendben, rábökhet az első kettőre, vagy mindegyiknek dobhat kockával. A legerősebb technikai védelem csak annyira erős, mint a cégnél dolgozó legfigyelmetlenebb kolléga. A magyar cégek majdnem egyharmada az adathalászatot jelölte meg támadóeszközként. Ez egy olyan online csalás típusa, amely az e-mailen vagy SMS-en keresztül történő üzenetek tömeges terjesztésén alapul, amelyben a bűnöző más személynek vagy intézménynek adja ki magát, hogy bizalmas adatokat csikarjon ki. A vállalati operációs rendszerek biztonsági rései voltak az okok a támadások negyede (26%) mögött. Az egyéb okok között a magyar válaszadók az illegálisan megszerzett hitelesítő adatokat is megemlítik (22%). Egyéb esetekben a zsarolóvírus-támadások okát belső hibára vezették vissza; például amikor a cég egyik munkatársa adatot lop. Így nevelhetünk befogadóbb férfiakatFELA kutatások ugyanis azt is feltárták, hogy míg az anyák összességében gyakrabban olvasnak a gyerekeiknek az apáknál, addig a férfiak ritkábban olvasnak a fiaiknak, mint a lányaiknak. És ez bizonyára kihat a férfiak későbbi életére is.
Hallottátok már ti is, hogy "a férfiak egyszerűen nem értik meg a nőket" és "nehezen képzelik magukat más helyébe", ugye? A férfiak empátiájának hiányát gyakran úgy állítják be, mintha annak biológiai okai lennének, és nem valami olyasmi, amit meg lehetne változtatni. A férfiak empátiakészségének hiányára van azonban egy elég egyszerű - és élvezetes megoldása: az olvasás. Különösen olyan emberek által és olyan emberekről írt művek olvasása lenne hasznos, akiknek a tapasztalatai különböznek a sajátjuktól - beleértve a nőket is. Az olvasás, különösen a szépirodalmi művek olvasása bizonyítottan aktiválja a halántéklebenyt (az agy nyelvi feldolgozó központját), és ez az agy fizikai mozgásokkal, valamint az érzékszervi ingereivel kapcsolatos területeinek fokozott aktivációjához vezet. Nagyon leegyszerűsítve: a szépirodalmi művek olvasása valaki más helyzetébe lépteti az olvasót - neurológiai szempontból is -, így pedig segít növelni az empátiát. Amikor arról olvasunk, hogy egy szereplő almát eszik, az az agyunknak azt a részét dolgoztatja meg, amely akkor aktiválódik, amikor valami savas ízű dolgot kóstolunk. Talán még a nyálunk is összefut a szánkban. A szépirodalmi művek olvasása valóban növelheti az empátiát, a proszociális viselkedést és az érzelmi intelligenciát egyaránt. Ehhez képest egy tanulmány, amely három csoportot vizsgált - azokat, akik gyakran olvasnak szépirodalmat, akik nem olvasnak szépirodalmat, valamint akik egyáltalán semmit nem olvasnak -, azt találta, hogy az utóbbi két csoport sokkal alacsonyabb pontszámot ért el az empátiát mérő tesztben. Nem meglepő tehát, hogy a férfiak gyakran szinte kizárólag a férfiak szemüvegén keresztül látják a világot, és nem értik meg a nők által megélt tapasztalatokat, ami végül is kihat a kapcsolataikra, sőt előítéletekhez és megkülönböztetéshez vezethet, és ez a társadalmunk egészét érinti. Ha olyan emberek történeteit olvassuk el, akik különböznek tőlünk - akár a nemük, bőrszínük, társadalmi osztályuk, származásuk vagy a szexuális irányultságuk tekintetében -, akkor más szemszögből láthatjuk a világot. Nekem az olvasás - ismét rágcsálták a témátFEL
Címkék: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest | könyvtár, köz- | olvasás | pr (bizalomkeltés) | rendezvény használók számára |
Az Ünnepi Könyvhéten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nekem az olvasás - fiatal szemmel című sorozata egy sokadszorra körüljárt témát boncolgat: olvas-e, s ha igen, hogyan olvas a fiatal generáció? Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának igazgatója e kulcsgondolat mentén kérdezte vendégeit.
"Miért utálunk könyveket kölcsönadni?" - indította a pódiumbeszélgetést egy kölcsönvett kérdéssel a könyvtárigazgató. A színpadon ülő három fiatal egyetértett abban, hogy odaadni valakinek könyveinket egy olyan gesztus, ami később egy párbeszéd elindítója is lehet. - Ha egy könyv tartalma nagyon megszólított, azt érzem, ezt át kell adnom minél több embernek, meg kell osztanom ezt az élményt, éppen ezért nagyon örülök, ha más is elolvassa - hangsúlyozta Viszkok Fruzsi vlogger. - Ha ne adj Isten úgy alakul, hogy nem kerül vissza hozzám, akkor azt gondolom, hogy annak úgy kellett lennie - fogalmazott hasonlóan Wunderlich József színész. Kollégája, Vilmányi Benett humorosra véve a szót kifordította a kérdést: - A könyvtári könyveknek és a kölcsönadásnak nagyon örülök, nekem több könyvtári könyvem is van otthon évek óta. S hogy honnan hozza magával az ember az olvasás szeretetét? A családi indíttatás kikerülhetetlen ilyenkor - mondja Farkas Ferenc, hiszen az olvasáskutatások is kimutatják, hogy nagyon erős az összefüggések vannak abban, hogy az ember mit cipel magával a kis batyujában. Wunderlich József hatgyerekes családban nőtt fel, ahol az esti meseolvasás egy különleges összegyűlésnek, már-már rituálénak számított. - A hallott szöveg elképzelése, az ahhoz való képek társítása biztos, hogy onnan indul el, hogy olyan személytől halljuk a történetet, aki nagyon nagy szeretettel tudja ezt átadni. - Nálunk szerintem kicsit fordítva volt ez a dolog. Én a szüleimtől nem hozok ilyen őrületesen erős olvasási mintát. Ez viszont nagyon sokat változott, édesapám - talán mondhatjuk azt is, hogy általam - nagy olvasóvá vált - folytatta Viszkok Fruzsi. A drámatanárként is ismert Vilmányi Benett pedig az olvasásszeretethez köthető játékról beszélt: - Mindig a játék felől közelítünk. Így, a próbák végére közel kerülhetünk a darabhoz és megérthetünk belőle valami olyat, amit még az elején nem értettünk. Az OSZK kihasználja digitalizálási kapacitását - együttműködik az ELTE-velFEL
Címkék: digitális (elektronikus) könyvtár | digitalizálás (folyamat, technika) | együttműködés nem könyvtárakkal | könyvtár, nemzeti | Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Országos Széchényi Könyvtár, Budapest |
Az Országos Széchényi Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem között együttműködési megállapodás született közel kétszázezer papíralapú doktori disszertáció és szakdolgozat 2027-ig megvalósuló digitalizálásáról.
Az együttműködés célja, hogy az ELTE a dokumentumokat modern formában az egyetemi polgárok számára hozzáférhetővé tegye, ezzel támogassa a jövőbeli mesterségesintelligencia-alapú innovációkat és elemzéseket. Az ELTE mint Magyarország legnevesebb egyeteme kiemelkedő szellemi és adatvagyont őriz, amelyeknek részét képezik a papíralapú doktori disszertációk és szakdolgozatok, összesen mintegy 186 000 példányban. Az együttműködési megállapodást az OSZK főigazgatója, Rózsa Dávid, az ELTE rektora, prof. dr. Borhy László, valamint dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója írták alá az egyetem rektori hivatalában. Az eseményen Rózsa Dávid kihangsúlyozta: ez az OSZK történetének legnagyobb volumenű digitalizálási megállapodása, amelynek eredményeként 2027-ig több mint tízmillió oldalnyi dokumentum válik kutathatóvá. Borhy László kiemelte: büszke arra, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem óriási szellemitermék-kibocsátással rendelkezik, amely tudásanyag végre méltó módon hozzáférhető és kutatható lesz. Mindenki jól jár a hibrid munkavégzéssel - mégsem terjed a hazai könyvtárakbanFELA hibrid (jelenléti és távoli) munkarenddel a dolgozó és a munkáltató is jól jár.
Mi történt? Kínai és amerikai kutatók randomizált, kontrollált vizsgálata tárta fel, hogy vajon tényleg működnek-e azok a hibrid munkavégzési modellek, amelyekkel sokaknak legalább a pandémia óta együtt kell élniük. A kutatásban több mint 1600 diplomás alkalmazottat osztottak két csoportra: az egyikbe azok kerültek, akik a hét mind az öt munkanapját az irodában töltik, míg a másikba azok, akik három munkanapot bent, kettőt otthonról teljesítenek. Mi derült ki? A tanulmány megállapította, hogy a hibrid munkavégzés növelte a dolgozók elégedettségét, és jelentősen csökkentette a felmondási arányt anélkül, hogy a termelékenységet negatívan befolyásolta volna. Ezek az előnyök különösen jelentősek voltak a nőknél, valamint azok körében, akiknek hosszabb ideig tart az ingázás. A cégek a munkavállalók jólétének növelése mellett ráadásul dollármilliókat spórolhatnak a hibrid munkavégzés bevezetésével - a dolgozók olyan értékesnek tartják az otthoni munkavégzés lehetőségét, mint egy 10 százalékos béremelést. Trend - még nem heverték ki a könyvtári rendezvények a járványtFELA Könyvtári Intézet Trend/jelentés-sorozata 5. füzetének 1. ábráján - A könyvtári rendezvények (programok és képzések, tréningek) számának alakulása - jól kivehető, hogy a járvány hatására megfeleződött a rendezvények száma (122 ezerről 61 ezerre). A "visszarendeződés" 2022-ben mindössze 97 ezret jelent.
Nagyjából hasonló trend látható a 2. ábrán is, amely a látogatók számát mutatja. Ha viszont nincs igényünk arra, hogy szélesebb perspektívával vizsgálódjunk, akkor nézzük csak a 2. ábrát - A könyvtári rendezvényeken részt vevők számának alakulása - amely az utóbbi 3 évet mutatja csak, és melyen - mint olvashatjuk - "a könyvtári programok számában egy nagymértékű, 37%-os emelkedés látható." (MG)
Hírforrás:
Könyvtári Intézet
2024. június 19. • Továbbküldöm a hírt Link e hírhez: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=trendelemzes
AnalógiákKiállítás az éjszakában dolgozókra mutatva - empátiaépítésFEL
Címkék: pr (bizalomkeltés) | egyéb, nem könyvtári (információ)szolg. szerv. | munkaügy | elismerés |
Egy hazai vidéki könyvtár próbálkozott hasonló projekttel, az épületet felújító munkatársak fotóinak kiállításával, de a projekt fogadókészség miatt elmaradt. A projekt ráirányította volna az azonnal nem látható háttérmunkákra és azok végzőire. Mint a könyvtárban a bibliográfiai feltárókra, az informatikusokéra és még sok hasonló, támogató tevékenység végzőire.
A KIT több ilyen projektet bemutatott már, igaz, nem könyvtáriakat. De remélhetőleg olyanok is lesznek majd előbb vagy utóbb. Korábbi anyagaink pl.: - Határbontás tapintattal - az intézmény, munkatársai és a célközönség között link - A munkatársak keze és annak nyoma - lépés a megbecsülés felé? link - A munkatárs megbecsülése - akár fotókkal link . (MG) Régebbi hírforrás(ok): A munkatárs megbecsülése - akár fotókkal link PraktikusAz értő figyelmet romboló akadályokFEL
Címkék: hatékonyság | használói élmény (UX) 2020- | tájékoztatás (személyes, fizikai) | tájékoztatás (virtuális) | ügyfélszolgálat, panaszkezelés | emberi minőség |
A könyvtárban legalább két helyen fordul elő az értő figyelem. Egyik a munkatársak között, kollégák között, vagy főnök-beosztott viszonyban. Mint nemrég KIT-felmérésünkben felmerült, mindkettő potenciálisan stresszel járó helyzet lehet. A másik helyzet a használóval való interakció, minősítettem a tájékoztatás. Ha a használó az ajánlásként kapott olvasnivalókat alapvetően többletfeladatokként érzékeli, az lényegében garantálja a számára az utolsó könyvtárhasználatot. Praktikusan: elűztünk egy használót. Ezért érdemes gyakorolnunk az értő figyelmet. Az alábbiakban az értő figyelem akadályozó tényezői közül egyet emelünk ki a forrásból. (MG)
Sorolj fel minél több dolgot, ami általában akadályozza, elvonja a figyelmedet az aktuális tevékenységedről, beszélgető partneredről! Mik azok, amik elsőre beugranak? Ha sok minden eszedbe jutott, és úgy érzed, hogy a figyelem fenntartása szinte már-már lehetetlen küldetés, nem vagy vele egyedül, sőt a jelenség sajnos általánosnak mondható... A pszichológiai akadályok hasonlóak az érzelmiekhez, olykor nehezen is választhatóak külön. Mégis, ha erről beszélünk, akkor inkább a gondolataink vannak a fókuszban. Tipikus és gyakran előforduló pszichológiai gát, hogy gyorsabban gondolkodunk, mit ahogyan a partnerünk beszél, és a saját gondolatainkban kalandozunk, ahelyett, hogy "vele maradnánk" és valóban arra figyelnénk, amit mond. Ennek gyakran a folyománya, hogy nem tudjuk leküzdeni a vágyunkat, hogy kérdésekkel, vagy a saját ötleteinkkel bombázzuk a másik felet, ami automatikusan áthelyezi a fókuszt ránk, egyértelműen megtörve az értő figyelem varázsát. Az elménk tehát határozottan gátló tényező, ezért érdemes arra nézve technikákat elsajátítani, hogy hogyan tudjuk ezekben a helyzetekben a leghatékonyabban elcsendesíteni. (Group Dynamics) KisszínesNe higgyünk az MI-rendszereket övező túlzó véleményeknek!FELAz MI-rendszerek fejlődését kísérő felfokozott várakozásokat számos túlzó előrejelzés kíséri. Ezek a termelékenység, a nemzeti jövedelem nagyon jelentős növekedését jelzik már rövid távon is. Daron Acemoglu, a MIT amerikai egyetem vezető kutatója és a munka jövőjét firtató kutatási projekt vezetője cikkében a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi hatásainak realistább megítélését szorgalmazza. Számításai szerint az MI-rendszerek hatására a teljes tényezőtermelékenység (total factor production, TFP) tíz év alatt csak 0,66% százalékkal fog nőni, ami 0,06 százalékos éves növekedést jelent. Mivel az MI-rendszerek alkalmazását befektetési fellendülés is kíséri, a GDP növekedése ennél nagyobb, talán 1-1,5%-os lehet. Ezek a számok sokkal kisebbek, mint az ismert üzleti tanácsadó cégek nagy nyilvánosságot kapott adatai.
Ha nagyobb számokat akarunk elérni, akkor vagy mikroszinten kell fokozni a termelékenység növekedését, vagy fel kell tételeznünk, hogy a gazdaságban sokkal több feladatot érinthet az MI-rendszerek alkalmazása. Hasonlóképpen, nem valószínű, hogy a feladatok 4,6%-ánál sokkal több feladatot vesznek át majd az MI-rendszerek, mivel az MI közel sem képes a legtöbb manuális vagy szociális feladat elvégzésére (beleértve az olyan látszólag egyszerűnek tűnő, bizonyos szociális aspektusokkal rendelkező funkciókat, mint például a könyvelés). Ha az elmúlt másfél évben fel is gyorsultak az MI beruházások, még hosszú út áll előttünk, mire az MI széles körben elterjed. A közgazdasági elmélet és a rendelkezésre álló adatok a mesterséges intelligenciával kapcsolatban szerényebb, reálisabb kilátásokat indokolnak. Ha kritikátlanul átvesszük a techno-optimizmust vagy hagyjuk, hogy a technológiai ipar határozza meg a teendőket, akkor az MI nyújtotta lehetőségek nagy részét elszalaszthatjuk. Könyv-kicsomagolásért díjazták a LírátFEL
Címkék: hangzóanyag- és zenei információszolgáltatás | cenzúra | befogadás kultúra (17.04.-) | terjesztő, kereskedő | elismerés |
Emlékeztek, hogy a milliós bírság után a Líra azért is kicsomagolta a könyveit? Arany járt érte a New York Festivals-on. A kampányon a VML dolgozott, az ügynökség pedig egy másik kampányért is díjat kapott a nemzetközi reklámversenyen.
"Olvasd. Hallgasd. Szabadítsd ki. Legyen minél több kicsomagolt történet!" - erre buzdította a Líra a Kicsomagolt történetek című kampányában az olvasókat. A VML-lel közösen indított kampány azután indult el, hogy a kormányhivatal 12 millió forintra bírságolta a könyvkereskedő céget, mert egy képregényt nem a megfelelő polcra tettek és nem fóliáztak le. (Ennek hátterében a gyermekvédelmi törvény könyvesboltokra vonatkozó rendelkezése áll; ezt a bírságot egyébként egy vesszőhiba miatt mégsem kellett kifizetni - a szerk.). A VML a Lírával közösen kortárs magyar alkotók műveiből hangoskönyv-fejezeteket vett fel neves művészekkel: ezeket a Líra oldalán és a Spotify-on lehet meghallgatni, illetve videók is készültek. A kampányért a New York Festivals Audio/Radio kategóriájában kapott aranyat a VML. Régebbi hírforrás(ok): Kicselezik a cenzúrát: a New York-i könyvtárak ingyenes digitális olvasójegyeket kínálnak az USA-ban élők számára link Library of Ruina - könyvet szerezhetnek, olvashatnak és égethetnek a számítógépes játékosokFEL
Címkék: alkalmazás, szoftver | imázs (kép, amit rólunk mások alkotnak) | játékosítás (gamifikáció) (2019-) |
A Library of Ruina játékkörökre osztott könyvtárban játszódó csataszimulációs számítógépes játék. A történet Angela útját mutatja be "a tökéletes könyv" felé Roland szemszögén keresztül, aki a szolgája lesz, miután hívatlanul behatol a Könyvtárba. A történet különböző fejezetekre oszlik, és ahogy egy fejezet véget ér, és egy újabb kezdődik, Angela közelebb kerül az emberré váláshoz, miközben a Könyvtár egyre nagyobb fenyegetést jelent a városra, és cselekvésre ösztönzi a városi egyesületeket.
A névadó könyvtár tíz emeletre van felosztva, amelyet a főkönyvtárosok felügyelnek. Az ő feladatuk bizonyos típusú könyvek gyűjtése és rendszerezése. A kezdőszinteken eleinte csak a Főkönyvtáros van, akihez a magasabb szinteken csatlakoznak segédkönyvtárosok is. A játék során a játékosoknak lehetőségük van vendégeket hívni a könyvtáron belüli harcra olyan könyvek segítségével, melyek kapcsolódnak az érdeklődésükhöz vagy a történetükhöz. A meghívásoknak két típusa van. A piros meghívók fontos csaták és viszik előre a történetet, azonban ezekhez speciális könyvekre van szükség. A másik az általános meghívó, melyeknek nincs hatása a történetre, viszont újabb fontos lapok szerezhetők általuk a legyőzött karakterekről szóló könyvek elégetésével. Bármely karakter kiválasztásakor megjelennek a statisztikái, gyengeségei, passzív képességei és harci lapjai, amennyiben korábban már kapott meghívást. A Fogadás megkezdése előtt a játékosok felszerelést és harci lapokat cserélhetnek. Ezeket a harc során nem lehet változtatni. Amint egy fogadás elkezdődik, a játékos egy jelenetet kap a vendégekről és a könyvtárba való belépés motivációiról. A fogadás végeztével Roland és Angela újabb beszélgetést folytatnak a vendégekről és más konkrét szereplőkről. Amint Angela végre emberi testet nyer, Roland elárulja Angelát, és felfedi valódi indítékát, hogy eljöjjön a Könyvtárba. Ha minden szintet teljesítünk és Angela és Roland úgy döntenek, hogy megbocsátanak egymásnak, Angela felszabadítja a Fényt, és feltámaszt minden életet, amit a Könyvtár elvett. (ref.: Mikulás Luca) Az első magyar űrmérnökök egyikének inspirációiFELHVG: A gépi ihlet mellett voltak emberi példaképek is? Hallott Neil Armstrongról, Jeff Bezosról vagy később Elon Muskról?
Zahorán Viktor, Magyarországon az elsők között végezte el az űrmérnöki mesterképzést: Az inspirációt főleg könyvekből szereztem. Amikor meglátták otthon, hogy érdeklődöm az űr iránt, elárasztottak bolygókról, csillagokról, fizikáról szóló ismeretterjesztő olvasmányokkal, amelyektől később eljutottam a komplex tudományos témákat átjárókig. A tudásvágy hajtott, hogy ebbe az irányba menjek. Az én szememben Elon Musk és Jeff Bezos inkább üzletemberek, Neil Armstrongban viszont tudom csodálni a bátorságot: kis csapattal ment el egy ismeretlen helyre, ahol addig még senki nem járt. Abban sem voltak biztosak, hogy a Hold egyáltalán elbírja-e az űrhajót, hiába jött ki ez a számításokból. HVG: Miért akar egy ember az űrbe, netán egy másik bolygóra menni? ZV: Genetikailag bennünk van a felfedezés vágya. Vágyunk az információra, az újra, a lehetőségekre. InformációforrásokFéligazságok a párkapcsolatokbanFELSzámos párkapcsolati közhely kering a magazinokban, a Netflixen vagy a fodrászszalonokban. Segít vagy inkább árt, ha valaki ezekre alapozva próbál javítani társkapcsolata minőségén? Többek között erről a kérdésről szól Csonka Balázs és Sákovics Diana szexuálpszichológusok új könyve, A nők a rosszfiúkra buknak - Párkapcsolati hiedelmek egy pszichológus házaspár szemével, amelyről az e heti HVG-ben olvashatnak bővebben.
A szakemberek amellett, hogy a kötetben részletesen elemzik, cáfolják a leggyakoribb hiedelmeket, elmagyarázzák azt is, miért gyökeresedhettek meg, és miért ragaszkodik hozzájuk sok ember. Példaként említik, hogy azt a feltevést, amely szerint a hosszú távú párkapcsolatokban hétévente beáll valamilyen krízis, semmilyen tudományos tény nem támasztja alá. Reuters Intézet: Zsinórban ötödik éve a HVG-t tartják a legmegbízhatóbb hírforrásnak a magyarokFELEgyre kevesebb hírt olvasunk, és egyre kevésbé bízunk meg bennük. Közzétette éves, médiafogyasztási szokásokról szóló Digital News Report-ját az Oxfordi Egyetem Reuters Intézete, amelyben többek között azt vizsgálják, milyen módon fogyaszt híreket a lakosság, és azt is, mennyire bízik meg azokban. Magyarország (Görögországgal holtversenyben) utóbbiban a legrosszabb eredményt érte el a vizsgált 47 ország közül, 23%-os bizalmi rátát értünk el. A mutató ráadásul évről évre romlik, 2016-ban még 31%-ot mért a kutatóközpont.
15 sajtótermék esetében vizsgálták, mennyire tartják megbízhatónak az olvasók. A listát 2020, 2021, 2022 és 2023 után idén is a HVG vezeti 50 százalékkal. Második helyen az RTL, majd a Telex szerepel, a lista alját pedig a Blikk, a TV2, valamint holtversenyben a közmédia és az Origo foglalja el. Ezzel párhuzamosan megmérték azt is, hány százalék gondolja megbízhatatlannak az adott médiumokat, nem meglepő módon itt is ugyanez a sorrend köszön vissza. A nézettségi listát továbbra is az RTL, a TV2 és az ATV vezeti, az online médiumok közül pedig az Indexre, a 24.hu-ra és a Telexre kattintottak a legtöbben - itt változás az előző évi kutatáshoz képest, hogy a Telex megelőzte az Origót. Először fordult elő, hogy a válaszadók kevesebb mint fele (44 százalék) nevezte meg a televíziót heti hírforrásként, ezzel párhuzamosan az online és a közösségi médiás hírfogyasztás is jelentősen csökkent, vagyis összességében elmondható, hogy egyre kevesebb hír jut el a lakossághoz. A magyarok 10 százaléka fizet valamilyen formában az online hírekért, egy százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt. A jelentés kiemeli, hogy az elmúlt egy évben a független médiára nehezedő politikai nyomás tovább nőtt, ami a "szuverenitásvédelmi törvénycsomagban" csúcsosodott ki, ez pedig súlyos hatással lehet a médiaszabadságra. |
FeliratkozásA heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását. A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel. KIT - hírcsokrok
Néhány tematikus gyűjtemény a lapból
HírlevélrőlA hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest). A KIT tulajdonosa: GM Info Consulting Kft. |
impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról |