A cikk a könyvtárbezárásokkor felmerülő dühről, bánatról, gyászról szól. Amikor a könyvtárosok egy jó ügyért harcolnak, mégis veszítenek. Meredith Schwartz szerző szerint bánatunkat nem könnyű nyilvánosan kifejezni. A gyász, noha enerváló és kimerítő, ugyanakkor empátiára is késztet. A szerzőt elszomorította, hogy a választások napján azért ítélték el a Jamestown-i Patmos könyvtárt, mert kiállt az LMBTQIA+ könyvek mellett. Cikkében olyan megszokott dolgokat gyászol, amelyek mégis mindenhol egyedeik: pl. a meseórákat, a tiniket, az új amerikaiakat, akik ott tanulják meg az állampolgárság igénylését, az elbocsátott munkásokat, akiknek segítenek új munkahelyet, egészségbiztosítást találni vagy az időseket.

A könyvtárak léte / nemléte megváltoztatja az életet. A könyvtári érdekvédők egyre részletesebben gyűjtik e változások érzelmi következményeit. Az is, hogy mi lesz, ha a könyvtárak elvesznek vagy kiürülnek: a) alulfinanszírozás miatt, mint az Egyesült Királyságban; b) az ideológiai kampányok miatt, mint amivel az LMBTQIA+ és BIPOC tapasztalatokat képviselő könyvek, kiállítások és programok ellen az Egyesült Államokban próbálkoznak. Meghatóan tudják dokumentálni azoknak a történeteit, akik elvesztették könyvtáraikat. Ilyeneket mutat be az Amerikai Könyvtári Szövetség Könyvtárakat Átalakító Közösségek című programja link . E történetek az érdekérvényesítés mérföldkövei lehetnek. E történetek nélkül azt kockáztatjuk, hogy azt a világ válik normálissá, ahol nincsenek közkönyvtári szolgáltatások, s így egyre kevésbé várják el azokat.

A statisztika önmagában sohasem megmagyarázza, mit veszítünk, ha nincsenek könyvtárak. A számokat össze kell vetni az emberek életére gyakorolt érzelmi hatással és a veszteségről szóló történetekkel. A veszteség a könyvtári dolgozókra is hat, melyet szintén meg kell osztanunk. A halálos fenyegetésekkel, zaklatással szembesülő munkatársaknak maguknak kell megítélniük, hogy mennyire biztonságos gyászuk megosztása. Ha biztonságban érzik magukat, fontos, hogy ne csak a látogatóik veszteségével foglalkozzanak, hanem azokkal is, akik korábban segítettek nekik, de most már nem tudnak. Nagyon fontos, hogy az ilyen dolgozók érezzék: látják, támogatják őket. (Ref.: Szabó Eszter)

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.
Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

Az iskolai könyvtárak folyamatosan romló helyzetére szeretné felhívni a figyelmet a Pagony Kiadó december 17-i jótékonysági eseményével, amelynek bevételét iskolai könyvtárak támogatására, illetve könyvállományuk frissítésére fordítják. Ennek kapcsán beszélgettünk az adományozást koordináló Könyvtárostanárok Egyesületének elnökével, Cserlakiné Hagymássy Krisztinával az iskolai könyvtárak megváltozott szerepéről, sokszor kilátástalan anyagi helyzetéről és arról, mennyi mindent adhat egy jó könyvtár(os) a gyerekeknek.
Akinek van iskolás gyereke és bekukkantott mostanában a sulikönyvtárba, feltehetően azzal szembesült, hogy nagyjából ugyanolyan állapotok uralkodnak, mint néhány évtizeddel korábban, amikor még ő volt gyerek. Esetleg annyi változás történt, hogy az elhasznált állapotú könyvek mellett megjelent egy számítógép, a folyóiratok viszont teljesen eltűntek a polcokról. Mit tud nyújtani egy iskolai könyvtár a mai fiataloknak, akik mindennek az interneten néznek utána? Mennyire vonzó a kölcsönzés, ha nincsenek új könyvek? Egyáltalán van-e ténylegesen - és nem csak papíron - működő könyvtár az iskolákban?

A könyvtárral kapcsolatban sokaknak az a kép ugrik be, hogy egy unalmas hely, ahol ráadásul csöndben kell lenni és jól kell viselkedni. "A leggyakoribb sztereotípia, hogy a könyvtáros szemüveges, barna kardigánban van és mindig azt mondja, hogy Psszt!" - mondja Cserlakiné Hagymássy Krisztina, aki könyvtárostanárként közel harminc éve minden nap tesz azért, hogy ezeket a sztereotípiákat megcáfolja, és a könyvtár olyan hely legyen, ahová a gyerekek szeretnek bemenni. Az iskolai könyvtár a mai fiatalok számára is tud érdekes és értékes lenni, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a jelen korban érvényes tudást adjon át, és azt izgalmasan, játékosan tegye.

A fiatalokkal foglalkozó városi intézmények a németországi Wittlichben munkacsoportot alakítottak, és a megoldásnak egy digitális kreatív műhely (makerspace; a továbbiakban: DKM) létrehozását látták, amelyet ingyenesen lehet használni. A városi könyvtár a DKM megvalósítása érdekében összefogott az önkormányzattal, a helyi népfőiskolával, a fiatalok házával és a Caritas képviselőivel. Támogatásból eszközöket szereztek be: PC-k, 3D-s nyomtató, lézervágó, varrógép, robotok, filmfeldolgozó szoftver stb. Az önrészt az önkormányzat biztosította. Sikerült egy 190 m2-es üzlethelyiséget kedvezményesen bérbe venniük.

A DKM a városi könyvtár fiókjaként üzemel. Munkatársai: egy szociálpedagógus (heti 10 órában), a városi könyvtár két munkatársa (3-3 órában), egy nyugdíjas technikus (2 délután), emellett számos önkéntes áll készenlétben. Szeretnének naponta nyitva tartani, kora délutántól estig. Esténként a felnőtteket várják; ők tesztelhetnek, prototípusokat fejleszthetnek, startup-vállalkozásokat indíthatnak. A DKM együttműködik a Trieri és a Luxemburgi Egyetem, a Trieri Főiskola és a Wittlichi Továbbképzési Intézet szakembereivel. Az oktatók különböző tanfolyamokat tartanak, ilyen például a MINT-, azaz matematikai-informatikai-természettudományi-műszaki (Mathematik, Informatik, Naturwissenschaften, Technik) képzés lányoknak az Ada Lovelace Projekt keretében.

Egy év alatt a tervből működő program lett. A projektet több intézmény közösen alakította ki, és az ötlet különböző fenntartású intézményeket mozgósított, ami a finanszírozás szempontjából is előnyös volt. Még várat magára annak megoldása, hogy a kallódó gyerekeket és fiatalokat bevonzzák a DKM-be, ahol értelmesen tölthetik el a szabadidejüket. A DKM-munkacsoport minden tagja nagyon várja, hogy a virtuális tanfolyamokon túl megkezdődhessen az "igazi" üzem. A jövőben szeretnének további főállású munkatársakat alkalmazni, ennek érdekében a szövetségi Oktatási és Tudományügyi Minisztérium regionális keretéből fiatalok MINT-képzését segítő támogatásra pályáznak. Az eredményeket legkorábban egy év múlva érdemes számba venni. (Kreatív műhely Wittlichben: korlátlan lehetőségek, most és a jövőben; ref.: Hegyközi I.)

A felsőoktatási könyvtárak és fenntartóik egyre inkább úgy tekintenek az első generációs hallgatókra, mint olyan csoportra, amely nem kap kellő figyelmet, és amelynek tagjai valószínűleg akadályokba ütköznek a könyvtárhoz való hozzáférés és a könyvtárhasználat terén. Kevesebbet tudunk azonban az első generációs hallgatók információs műveltségi készségeiről, különös tekintettel arra, hogy eltérnek-e a készségeik a családi hagyományokat folytató társaik felkészültségétől. A Texas A&M Egyetemen (College Station, TX) viszont éppen ezt az összehasonlítást végezték el annak érdekében, hogy igényeikhez és szükségleteikhez igazítsák az információs műveltséggel kapcsolatos oktatást.
Az ACRL felmérésének moduljainak küszöbfogalmai:
- "A tekintély konstruált és kontextusfüggő" és "Az információ létrehozása folyamat"
- "Az információkeresés stratégiai felfedezés" (a keresések tervezésének, értékelésének és felülvizsgálatának folyamata)
- "Kutatás kérdezés" és a "Tudomány párbeszéd" (a tudásépítés folyamata, a tudás létrehozására figyelve
- "Az információnak értéke van" elv szellemében a tudományos információ létrehozásának normáira és azokra a tényezőkre fekteti a hangsúlyt, amelyek befolyásolják az információhoz való hozzáférést.

Bár az eredmények statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak az első generációs hallgatók és a többiek készségei között (a családi hagyományokat folytatók javára), a könyvtárosoknak arra kell koncentrálniuk, hogy az oktatást megelőzően felmérjék a hallgatók információs műveltségi készségeinek szintjét (a hallgatók többségéé családi háttértől függetlenül közepesnek bizonyult). Mindazonáltal a kutatás megerősítette, hogy érdemes kiemelt figyelmet fordítani az első generációs hallgatók információs műveltségi készségeinek fejlesztésére és arra, hogy a tudományos közösség részének érezzék magukat. (Az első generációs főiskolai hallgatók információs műveltségi készségeinek felmérése; Koltay T.)

Amerikában 2,3 millióan töltik börtönbüntetésük. Sokan a külvilágtól teljesen elzártan, ismerősök látogatása nélkül. Így nehezen juthatnak információkhoz. A könyvtárosok ezt a szükségletet is igyekeznek megoldani email tájékoztatáson keresztül. A New York Public Library (NYPL) link több mint 40 éve válaszol ezekre a kérdésekre. A Reference by Mail programban más könyvtárak is részt vesznek és együttműködnek. Kilenc állam 14 könyvtára oszt meg rendszeresen információkat egymással kérdésbankon és jó gyakorlatokon keresztül, hogy gyorsabb legyen a válaszadás a rabok kérdéseire.

Sokan egyszerűbb referensz kérdésekre keresik a választ, például hírességekről, videójátékokról. Mások például vállalkozásindítás, vagy ösztöndíjprogramok iránt érdeklődnek. Vannak, akik pedig egészen speciális kérdést tesznek fel, pl. a sejtemlékek átkerülnek-e másik emberbe a szervátültetések során. Minden kérdés új kutatási kalandokat nyit a könyvtárosok életében.

A NYPL számára a legtöbb kérdést az Emily Jacobson of NYPL Jail & Prison Services (JPS) szolgáltatja. A válaszokat könyvtárosok, önkéntesek és egyetemisták is írják. Részletes szabályzat és sablonok támogatják a kérdezőket és a válaszadókat. A folyamatot pedig a JPS segíti a kérdések begyűjtésével, szétosztásával, majd a válaszok begyűjtésével, és visszajuttatásával a kérdezőnek. Eközben biztosítják, hogy a kérdező és válaszadó személye is anonim maradjon. A könyvtároshallgatók ilyen módon gyakorolhatják a felelősségteljes referensz tájékoztatást.
A szabályok folyamatosan bővülnek, mivel újabbnál-újabb szürkezónákat kell kifehéríteni. Mire lehet válaszolni, és mire nem szabad. Nem kereshetnek például könyvtároson keresztül ügyvédet, és nem ellenőriztethetik a saját közösségi média oldalukat. Ezeket a szabályokat a JPS minden kérdéshez mellékeli. Az is szabályozott, hogy az elítéltek csak havonta kétszer tehetnek fel kérdést a szolgáltatásban. De az is, hogy a válaszok maximum 18 oldalasak lehetnek, amivel a válaszadás gyorsasága is szabályozható. Plusz érthető módon, a válasznak teljesen analógnak kell lenni, pl. nem lehet benne hiperlink. Emellett működik könyv- és tabletkölcsönző szolgáltatás is, de ezek sokkal kevésbé rugalmasak, mint az emailes válaszadás.

A St. Louis County Library link más módon működteti a szolgáltatást, a kérdések saját tájékoztatási részlegére érkeznek. Innen küldik tovább a kérdéseket a könyvtár 20 fiókkönyvtára közt több évtizede. Szabályok itt is vannak. Ebben az esetben a beérkező (és kimenő) levelek max. 5 oldal csatolmányt tartalmazhatnak, nem lehet benne kapcsolattartási adat, térkép, útvonal, bebörtönzött személyekről szóló információ. A könyvtárosok nem küldhetnek sem jogi, orvosi, adózási tanácsadást. Továbbá nem szabad 18 éven alattiakról képet küldeni.

Mióta nem csak a tájékoztató könyvtárosok végzik a válaszadást, hanem egy teljes csoport, megnőtt a forgalom. 2021-ben Missouri állam 18 börtönébe több mint 3,6 ezer levelet küldtek a könyvtárosok. Ez 927 százalékos növekedés 2018-hoz képest. A könyvtár saját régiójában is népszerűsíti a programot, hogy más könyvtárak is csatlakozzanak. Még mindig van hely a növekedésnek, mert látszik az igény a szolgáltatásra. (ref.: Habók Lilla)

Rohamtempóban digitalizálják a 220 éves Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményét, de messze még a munka vége. Ugyanakkor egy robot már a magyar honlapokat, sőt blogokat is gyűjteménybe helyezi, a hamarosan megnyíló új archivális raktárral pedig erre az évszázadra megoldódik a gyűjtemény elhelyezésének kérdése - hangsúlyozta az Esszencia című jubileumi kiállítást is méltató főigazgató, Rózsa Dávid.

- Ma persze kulturális örökségünk számottevő része eleve az interneten jön létre, így a könyvtárosok természetesen azzal is foglalkozni kezdtek, miképpen lehet ezeket a tartalmakat megőrizni. Tehát ma is sok továbbfejlődési lehetőséget, innovációt hordozó hivatás a könyvtárosoké. (...)
Ha viszont el akarjuk juttatni a kulturális javakat ahhoz a generációhoz, amely már nem a Facebookon, hanem inkább az Instagramon, még inkább a TikTokon nő fel, nem a digitalizáció az egyetlen mód - de anélkül biztosan nem megy.

A holland Királyi Könyvtár link (KB) webhely-gyűjteménye, amelyet az egykori holland XS4ALL internetszolgáltató üzemeltet, az Unesco dokumentum világörökségévé vált, elsőként a világon. Több ezer weboldalból áll, amelyek 1994 és 2001 között jelentek meg, egyedi képet festve a korai holland internetes kultúráról.

Cél, hogy megőrizzék mindazt, amit Hollandiában és Hollandiáról publikálnak, hagyományos és digitális kiadványokat egyaránt. Különlegessége, hogy holland emberek készítették őket olyan témákról, amelyeket ők maguk fontosnak találtak a közösségi média előtti időkben. Először biztosított nyilvános platformot olyan csoportoknak, mint a gyerekek, fogyatékkal élő állampolgárok és különböző etnikai, kulturális vagy szexuális hátterű emberek. Üzeneteiket a kormányok vagy a kiadók beavatkozása nélkül is terjeszthették. Ezért ezek a webhelyek az online történelem egyedülálló forrásai.
Kees Teszelszky a KB digitális gyűjtemények konzervátora: "Eddig az egykor fontos közéleti személyiségek birtokában lévő örökség volt leginkább jogosult a világörökségi státuszra. Ez az első alkalom, hogy a hétköznapi emberek öröksége megkapja ezt. Amikor ezek az emberek weboldalukat készítették, büszkék voltak munkájukra, még akkor is, ha az nem volt feltétlenül régi, drága vagy szép. Úgy gondolom, hogy ez az Unesco elismerése a hétköznapi, a mindennapi, a személyes fontosságának elismerése. És ez megerősíti, hogy a digitális kultúra gazdag örökségünk hivatalos részévé vált." Webgyűjtemény a hágai KB olvasótermében böngészhető, KB-tagság birtokában.

Ahogyan a hagyományos tartalomfogyasztást is leuralta a TikTok videómegosztó feszes tempójú, ingerekben tömény formátuma, úgy a hagyományos oktatóanyagok terén is kezd teret nyerni ez a stílus. A londoni székhelyű 5Mins AI link játékos tanulóplatformnak nemrég több mint 5 millió fonttal - közel 2,4 milliárd forinttal - szavaztak bizalmat befektetők. A tavaly alapított startup célkitűzése, hogy (intenzívebb) élménnyé, egészen konkrétan közösségimédia-szerűvé tegye a vállalati és szakmai oktatóvideós tanulást. A platform előszeretettel kölcsönöz bevált elemeket a népszerű kínai videómegosztótól, így például azt, hogy
- a tartalom folyamatosan görgethető, soha nem fogy el, illetve, hogy
- mindezt az algoritmus az adott felhasználóra szabottan rakja sorrendbe.
A 5Mins AI szerint a dolgozók nagyobb lelkesedéssel vesznek részt szakmai fejtágítókon, ha azok formájukban hasonlítanak a szórakozásból, szabadidejükben fogyasztott tartalmakhoz. Ezt az átcsomagolást végzi el az úgynevezett mikrotanulási platform, ahol - a fejlesztők szavaival élve - a munkavállalók "kis falatokban" juthatnak hozzá a tudáshoz. A technológia azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató nyomon tudja követni az alkalmazottak fejlődését, és visszaigazolást kapjon a tudásszintjükről is, miközben a továbbtanuló dolgozók a különböző tesztekkel és interaktív kvízjátékokkal nyereményekre beváltható pontokat is gyűjtenek az alkalmazásban.

Hogy milyen is a zöld könyvtár? Hajlamosak vagyunk elbizonytalanodni, részben az összetett definíció, részben a hazai tapasztalatok láttán. Ezért érdemes az IFLA vonatkozó eligazítását link megismerni. Petra Hauke (Humboldt Egyetem, Könyvtári és Információtudományi Intézet, az IFLA/ENSULIB, valamint a Netzwerk Grüne Bibliothek zöldkönyvtári szervezet tagja) szintén ezt tette. A hazai mellett német példákat hozott november 28-án, amikor a Goethe Intézet szervezésében tartott Zoom-előadást.

A zöld könyvtár tehát (előadás-diák: link ):
1. zöld épületek és felszerelések (csökkentett károsanyag-kibocsátás és szénlábnyom)
2. zöld iroda (fenntartható rutinszerű működés)
3. fenntartható gazdaság (korlátozott, körforgásos fogyasztás, megosztáson alapuló)
4. fenntartható könyvtári szolgáltatások (könnyen hozzáférhető, releváns és naprakész információ; közösen igénybe vehető terek és eszközök, környezettudatosság-képzések; hatékony működés; pozitív karbon-tenyérlenyomat)
5. társadalmi fenntarthatóság (színvonalas oktatás; a műveltség, a közösség bevonása; kulturális sokszínűség; társadalmi elfogadottság és általában a részvételen alapuló működés; részvétel a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében)
6. környezetvédelmi menedzsment (specifikus, mérhető, elérhető, reális és időhöz kötött; csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatását; nyilvános környezetpolitika, gyakorlat, eredmények)
7. elköteleződés az általános környezeti célok és programok mellett (ENSZ fenntartható fejlődési céljai és a Párizsi Megállapodás).

A kapott tájékoztató jellegű adatok:
1 - Igen, amely könyvtár csak tudja, minden kurrens témában
13 - Nem könyvtári feladat
0 - Nem; túl kényes politikai kérdés
2 - Ha a fenntartó ezt elvárja
11 - Igen, arra vállalkozó könyvtárakkal elkészítve, a lehető legtöbb könyvtári portálon megosztva.
Úgy tűnik, hogy a válaszadók jelentősen megosztottak a tevékenységet illetően; egy olyan információs tevékenységgel kapcsolatban, amely konkrét, releváns, gyors hasznot hozhat a használók számára, elismerést pedig a könyvtárak, könyvtárosok számára. (Ilyen és hasonló tevékenységekre több német példát hoztunk a KIT-ben.) A hazai helyzetet lehet úgy is értelmezni, hogy a válaszadók ellentétes irányba húzzák ugyanazt a szekeret - mely által az egyhelyben marad - miközben mindkét fél kifárad. A használók pedig lassan tovább fogynak. A helyzet mögött napnál világosabban NEM látszik a hazai könyvtári stratégia. A vonatkozó diagramot ld.: link . (MG)

Az országos statisztikai hivatal adatai szerint 2,1 millió olyan könyvtárlátogató van, aki 2021-ben (járvány sújtotta év!) legalább egy könyvet, kiadványt vagy brosúrát kikölcsönzött vagy helyben fellapozott. 1999 óta évente több százezerrel csökkent a könyvtárlátogatók száma, az akkori 6,1 millióról 2020-ra 2,5 millióra esett vissza, 2021-ben újabb 400 ezerrel csökkent. A fentiek tükrében vizsgálták meg a Kovászna megyei helyzetet.

A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtárban link a csökkenés elsősorban abból adódik, hogy a leérettségizett diákok gyakran nem iratkoznak vissza (sokan elhagyják a várost is), és eleve kevesebb gyerek születik, így kevesebb az iratkozó kisdiák is. Érezhetően esett viszont a könyvtárba járók száma a koronavírus-járvány időszakában, ugyanakkor azokat, akik igazán az olvasás szerelmesei, ez a helyzet sem tántorította el, és mostanra kezd visszatérni a többi olvasó is.

Az országos tendencia a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtárnál link is tetten érhető, inkább csak abban, hogy nincs növekedés, állandó az olvasótábor. Ez átlagban évi 3500-4000 olvasót jelentett, akik nemcsak könyvtári belépővel rendelkeznek, hanem legalább egyszer igénybe is veszik a szolgáltatásokat (a beiratkozott olvasók száma majdnem duplája ennek). "A megszorításos években mi is tapasztaltunk visszaesést, ám változatos megoldásokkal igyekeztünk biztosítani az olvasószolgálatot, tartani a kapcsolatot közönségünkkel" - fogalmazott Szonda Szabolcs igazgató. Az idei könyvtárhasználati adatok bizakodásra adnak okot. Picivel nagyobb a 18 év alatti könyvtárlátogatók száma, mint a 18 év fölöttieké, a diákok és az idősebb felnőttek valamennyivel többet kölcsönöznek, mint a többi korosztály, előbbiek esetében ehhez az iskolai kötelező olvasmányok beszerzése is hozzájárul. Idén eddig 1071-en iratkoztak be új olvasóként vagy újították meg belépőjüket, több mint 2500 aktív olvasó kereste fel a Bod Péter Megyei Könyvtárt, és több mint 26 000 könyvtárhasználati igénylést regisztráltak. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Hangoskönyvek, felolvasók és házhoz szállításos kölcsönzés segíti a látássérülteket a könyvtár használatában, cserébe Élő Könyvtár programmal érzékenyítik a könyvtár dolgozóit és a középiskolásokat. Vakok és gyengénlátók számára, fogyatékossággal élők bevonásával szervez segítő és edukációs programokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) a Videó a Vakoknak Alapítvánnyal közösen. A fogyatékossággal élő emberek december 3-i világnapjához kapcsolódva között együttműködési megállapodást a két szervezet - közölte a könyvtár.

Az együttműködés az alapítvány és a könyvtár között a Videó a vakoknak elnevezésű platformhoz kapcsolódik, amely vakok és látássérültek számára vizuális tartalmak, például videók, fotók, illusztrációk megismerését teszi lehetővé. Az együttműködési megállapodás keretében a könyvtár vakok és látássérültek által gyakrabban keresett műveket, valamint Budapesttel kapcsolatos helyismereti tartalmakat ajánl az alapítvány részére, leírások és narrációk elkészítésének céljából.

A szavak ereje című ajánló brosúra is a projekt része, amely vakság, siketség, értelmi fogyatékosság, mozgáskorlátozottság, autizmus témakörében készült, és ingyenesen elérhető a FSZEK hálózatában, valamint letölthető a könyvtár honlapjáról is. Az intézmény által ajánlott szépirodalmi művek segíthetnek a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos hétköznapi helyzetek megértésében és feldolgozásában, a szakkönyvek pedig konkrét, gyakorlati segítséget nyújtanak.

A kiadvány mellett a Fővárosi Önkormányzat támogatásával valósul meg öt olyan Élő könyvtár elnevezésű esemény is, amelyeken nyolc-nyolc fogyatékossággal élő ember vesz részt. Ők élő könyvként segítik a résztvevőket abban, hogy megismerjék életüket, nehézségeiket, ugyanakkor sikereiket, örömeiket és eredményeiket is. A találkozók közül az első a könyvtári szakemberek felkészítését szolgálta, a többi alkalmat pedig középiskolások számára szervezik meg. Az eseménysorozat megvalósításában a könyvtár szakmai partnere a Budapest Esély Nkft.

Folytatva link múlt heti hírünket...

- Minden elsőosztályos megkapja a praktikus információkat tartalmazó "Isten hozott a városi könyvtárban" leporellót és egy népszerű gyerekkönyv-író képét.
A városi könyvtár javaslata: az első könyvtárlátogatást az első év második félévére érdemes időzíteni, amikor a gyerekek más ismerik a betűket. Ekkor értelmezhetőbb számukra az olvasójegy is.
- Könyvtréler-készítés, iskolai olvasmányokból (forgatókönyv-készítés, szereposztás, jelmezek stb.)
- Író-olvasó találkozó (együttműködve a szervezésben segédkező szervezettel)
- Ifjúsági könyvek hete: a városi könyvtár munkatársai az egyes iskolákban egy hét időtartamra építik fel a kiállítást az aktuális könyvkínálatból.
- Projekthetek: ezekhez igazodva készítenek a könyvárosok médiagyűjteményt, gyerekkönyv-mozit, könyvtári órákat.
- Julius-Klub (JUgend LIest und Schreibt - olvas és ír az ifjúság): 11-14 évesek számára 100 könyvből álló kínálatot állítanak össze a könyvtárosok a nyári szünetre. Aki ezekből legalább két könyvet elolvas és értékel, emléklapot kap. A szünet előtt a könyvtár az 5-7. osztályosok számára projektkezdő rendezvényt tart.
- MINT-médiarekeszek: matematikai, informatikai, természettudományi és technikai kísérletekhez állít össze csomagokat a könyvtár. (ref.: MG)

Bezárt a Nagyatádi Bertók László Városi Könyvtár link , de a téli szünet idején sem maradnak olvasnivaló nélkül a látogatók, hiszen az online szolgáltatások elérhetőek és a felmerülő kérdésekre e-mailen, illetve a bibliotéka messengerén keresztül válaszolnak a munkatársak. A könyvtár tervezett nyitása január 4-re várható.

Furcsa helyzetbe került a makói József Attila Könyvtár link azt követően, hogy az önkormányzat úgy döntött, az épületet a fűtési szezon idejére - takarékossági okokból - lezárja. Az intézmény ugyanis már jó előre megállapodott több alkotóval, hogy munkáit kiállítja, így azonban ezt a szokásos módon nem teheti meg. Ugyanakkor már a járványveszély idején is kísérleteztek azzal, hogy rajzokat, festményeket úgy tesznek közszemlére, hogy a paravánokat az épület kirakatában helyezik el, aki tehát elsétál a könyvtár előtt, láthatja a kiállított műveket.
Szikszai Zsuzsanna, az egy szervezeti egységként működő múzeum és könyvtár igazgatója a Délmagyarországnak azt mondta, ez az újdonság valójában nem makói kuriózum, szerte az országban próbálkoztak a koronavírus-járvány idején ilyesmivel azok az intézmények, amelyeknél a körülmények ezt megengedik. Itt megkérdezték a művészeket, akik egyébként is elhozták volna ide a munkáikat, hogy mit szólnának a kirakat-kiállításhoz, és eddig mindannyian beleegyeztek. Most a makói származású Tamásy Gaby Art In Soul Progress - Lelkünk művészete című anyaga tekinthető meg a kirakatüvegek mögött.

A tanult tehetetlenségben szenvedő ember saját, ténylegesen meglévő képességeit nem tartja elegendőnek azok használatára. Ereje megvan ugyan, de nem képes azt vezérelni. (Ennek jelei a hárítás és a terelés, pl.: "ezt azért nem lehet nálunk megcsinálni...", "ez azért nem vonatkozik ránk, mert...", "neki könnyű, ugyanis..." jellegű szövegek gyakori használata.) Az impotencia tevékenységre képtelen állapot, "adottság". Az előbbi belső körülmény (személytől függő), az utóbbi viszont külső (személytől független). Tanulási képességünkön múlik, hogy egy adott sikertelen állapotból milyen gyorsan vagyunk képesek a kívánatosabb állapotot létrehozni. Pillanatnyilag sajnos inkább az alacsonyabb tanulási képesség jelei sokasodnak.

Cikkek sora és sok tapasztalat szerint esélyes, hogy
- a kötelező olvasmányok kiölik az olvasás szeretetét link
- az olvasásnépszerűsítés bevett formái leszoktatnak az olvasásról link és link
- több évtizedes könyvtárnépszerűsítés mellett lassan csökken a könyvtárhasználat link
- a gyerekek jutalmazása elveszi az örömöt link
- a hittanoktatás sokakat immunizál a vallással szemben link
- a testnevelés-oktatás jelen gyakorlata eltávolít el a sporttól link .
(Nézhetünk persze nagyobb rendszereket is, mint pl. az oktatás vagy a felsőoktatás átalakítását és a romló tudás- és kutatási eredményeket, az egészségügyi reformot és a halálozási arányokat mutatókat, a családközpontúságot és a népesség csökkenését, vagy éppen az energetikai önellátásra törekvést és az energiaárak alakulását stb.)
Gond lehet továbbá, hogy szolgáltatóként az első benyomás jelentőségét nem becsülhetjük eléggé: a nem megfelelően prezentált könyvtári szolgáltatás is egy életre elidegenítheti az embert. Sokkal nagyobb erőfeszítés ugyanis a negatív attitűd megváltoztatása, mintha nem lett volna "könyvtárnépszerűsítés".

A digitális könyvek gyorsabban elhasználódnak, mint a fizikai kötetek - erre az első olvasatra képtelenségnek tűnő jelenségre hívta fel a figyelmet a digitális tartalmak jövőbe való átmentésével foglalkozó Internet Archive nonprofit szervezet. Az e-könyvek eladásában érdekelt kiadóknak és kereskedőknek arra az érvére reagáltak így, mely szerint a hagyományos könyvekkel ellentétben elektronikus társaik nem használódnak el. Az Internet Archive szerint ez egyszerűen nem igaz. Problémát jelent, hogy az évek során nemcsak új formátumok terjednek el, hanem a már meglévők is fejlődnek. Ezért aztán a régebbi formátumban (vagy verzióban) kiadott könyvek a friss szoftverek által olvashatatlanná válnak, vagy legalábbis hibásan jelenik meg a szövegük. A szervezet sem egyszer végzi a digitalizálást, a változások miatt újra és újra fel kell dolgoznia a könyveket. Tovább bonyolítja a helyzetet az adathordozók fejlődése: szalag helyett jött a merevlemez, utána az SSD tároló. A könyveknek ráadásul kereshetőnek, illetve megtalálhatónak is kell maradniuk, ami pedig az e-könyves metaadatok folyamatos frissítését, bővítését igényli. Az Internet Archive arra hívja fel a kulturális intézmények fenntartóinak figyelmét, hogy a papírkönyvek több száz éve állnak a polcokon, és még mindig olvashatók. Folyamatos gondozás nélkül az e-könyvek jó, ha egy évtizedig kitartanak.

A Svéd Kutatási Tanács most először támogat digitális bölcsészetek területén kutatási tevékenységeket, 8 millió koronát adnak egy új kutatóiskola létrejöttére, Data, Culture and Society: Critical Perspectives (Adat, Kultúra és Társadalom: Kritikai perspektívák) néven, mely kutatók és doktorandusz hallgatók tevékenységeinek nyit teret magas színvonalú, innovatív kritikai szellemű kutatások végzésére az adat, a kultúra és a társadalom összefüggésrendszerében. A résztvevő intézmények: Uppsalai Egyetem, Ume-i Egyetem, Linnaeus Egyetem és a Göteborgi Egyetem. Olyan kutatások indulnak, melyek tapasztalatait itthon is hasznosítani lehet majd. Az adatok elemzésének társadalmi és kulturális vonatkozásai ugyanis itthon is releváns témának számítanának.

Néhány hete az ELTE Digitális Bölcsészeti tanszékének nemzetközi konferenciáján link az egyik keynote előadást a BME adattudományi tanszékének vezetője tartotta az adattudomány, illetve a bölcsész és társadalomtudományok kapcsolatáról. Ebben az előadásban például előkerült, hogy a tanulmányi rendszerben rendelkezésre álló adatok segítéségével meg lehet jósolni, hogy az egyes egyetemekre bejutottak közül kik lehetnek a leginkább kitéve a lemorzsolódás veszélyének. Ennek persze számos más tényezője is van, mint a korábbi tanulmányi eredmények. Etikailag is nehéz megfelelő diáktanácsadási rendszert kiépíteni. A BME-n nem is sikerült egyelőre. Egyelőre adataik vannak, hogy jó eséllyel kikre kellene jobban odafigyelni.

A szakmai alapokkal tisztában lenni - semmi különöset nem jelent (a szakmán belül). Ezt Herzberg kéttényezős-elmélete szerint ezt nevezhetjük higiéniás tényezőnek is. Az ismeretekben ezen felül állnak az elmélet szerint az ún. motivációs tényezők. Ezek már azok az ismeretek, amelyek megkülönböztetik az embert, vagy szervezetet. Ebben rejlik másokhoz képest a versenyelőny is.

Visszatérve a pávafarokra: a pávahímnek veszélyes terhet jelentenek a színpompás farktollak. Minél nagyobb, tetszetősebb, annál könnyebben eshet áldozatul a ragadozóknak. Az életen át tartó megpróbáltatás mellett van azonban egy-egy kitüntetett életesemény, mely megéri a veszélyt és fáradságot: amikor a tojók előtt pózol. Minél szebbek, nagyobbak a farktollai, annál nagyobb lehet a sikere. Ezt a jelenséget hívjuk pávafarok-hatásnak.

A pávafarok jelenti azt a tudást, amely szerteágazó, és megszerzésük az alapismeretekhez képest többletráfordítást igényel. Saját környezetünkben mindaz, ami szokatlan, izgalmas asszociációkhoz segít. Amiben többek lehetünk; amivel kiemelkedhetünk.

A könyvtárban ide tartozik:
1. a könyvtáros nemkönyvtári ismeretei, melyekkel kilát a könyvtár falai közül, ami az izgalmasabb innovációkhoz vezet
2. a könyvtár által a használóknak biztosított versenyelőny: állományában és a könyvtáros tájékoztató tudásában rejlő potenciál, amely túlmutat a használó szorosabban értelmezett érdeklődési körén. Ez a használó lehetséges extra nyeresége. (MG)

Transznemű személyek lélekszáma hazánkban 60-80 ezer főre tehető. Köztük vannak családos édesapák és édesanyák is, így olvasóink között is előfordulnak transznemű könyvtárlátogatók. A könyvtár/ könyvtáros a destigmatizációs lehetőségei
1. Beszerzi az elérhető dokumentumokat, letölti a szakmai anyagokat az érintett civil szervezet honlapjáról: link link
2. Állományba veszi az egészséges életmódot támogató brosúrákat, dokumentumokat és megjeleníti azokat az OPAC-ban. Megfelelően szakoz, a visszakereshetőséget az olvasó számára lehetővé teszi.
3. Elérhető helyen gyűjteménybe rendezi a hasonló, kirekesztett csoportok számára elérhető szak- és szépirodalmat.
4. Tájékoztatásban, irodalom-ajánlásban nem zárja ki a lehetőségét, hogy olvasója transznemű vagy más rejtőzködő (stigmatizált) kisebbségi személy.
5. Védett teret alakít ki képzett személyzet segítségével a könyvtárban (Védett tér - Safe space - olyan hely egy egyetemi campuson, ahol a fenntartó garantálja, hogy zaklatás, beszólás és hasonlók nem fordulnak elő elsősorban LMBT vagy más kisebbségi csoportokkal, (feketebőrűek és más bevándorlók Amerikában.))
6. Csoportfoglalkozásnak, önsegítő csoportoknak ad teret a könyvtár tereiben.
7. Minden évben - például az LMBT Történeti Hónap keretében - könyvtári rendezvényt szervez, vagy annak helyet biztosít.
A többi lehetőséget rátok bízom, a fentiek az egyszerűen megvalósítható, különleges ráfordítást nem igénylő lehetőségek. - S hogy milyen rendezvényt lehet szervezni? Érzékenyítő tréning tartani, pl. a Melegség és Megismerés program link , fogadhatják a könyvtárak az LMBT Történeti Hónap rendezvényeit, ami minden évben februárban zajlik, egész hónapban. Hely biztosítása önszerveződő LMBT / roma / hajléktalan csoportoknak.

Kevésbé hatna elit hisztinek a feminizmus, ha magyarul is tudnánk beszélgetni róla? - Egy fiatal magyar nők által létrehozott, de alapvetően külföldi bázisú platform, a Lazy Women és az Auróra egy magyar nyelvű feminista szótár link megalkotására vállalkozott. Pontosabban arra, hogy a hanyatló Nyugaton már jól ismert kifejezésekre megtalálja a legjobb magyar verziót. Ha nyelvújításra most nincs is túl sok sansz, elgondolkodtató, hogy miért nem léteznek még magyarul feminista kifejezések, milyen hatással van ez a társadalmunkra oda és vissza, és ha kreálunk magyar feminista szavakat, a kultúránkba is könnyebben be tudjuk-e majd építeni, hogy a női jogok pontosan ugyanolyan emberi jogok, mint a többi.

Kevésbé lenne "elit hiszti". - A kezdeményezés kiindulópontja, hogy többek közt azért nem vagyunk még nagy feminista nemzet, mert a közoktatás elmaradottsága és az alacsony színvonal miatt nemcsak hogy sosem hallunk a modern nőjogi mozgalmakról, és a szüfrazsettekről is maximum egy fél mondat erejéig, de sem női írókkal, sem más fontos női szerepmodellekkel nem találkozunk, és a nőket még a kötelezőkből is csak mellékszereplőknek vagy múzsáknak ismerjük. De legalábbis nagyon passzívnak. A probléma gyökere, hogy a feminizmus a modern nyugati kultúrában alakult ki és fejlődött tovább, Kelet-Európa pedig egyelőre nehezen tartja a lépést ezekkel az eszmékkel. Amíg az alapvető emberi jogok védelme is nehézkes, ez így is marad - hiszen a női jogok is emberi jogok.
(A kis szótárat ld. a forráslinken.)

Egyre inkább tudatában vagyunk annak, hogy a szex tabusítása milyen - a mindennapi életünkre kiható - következményekkel jár: milyen gátakat, rossz beidegződéseket okoz. Persze a tudás önmagában még nem elég a tabuk felszámolásához, ahhoz szükség van olyan úttörőkre is, akik - olykor a művészet felszabadító és egyetemes eszközeivel -, bátran mernek beszélni vágyakról, örömről és örömszerzésről, elakadásokról, traumákról. Mindenről, ami mélyen intim és mélyen emberi. Szombat Éva és a New Yorkban élő Standovár Júlia a fotográfia segítségével dolgoznak azon, hogy egész generációkat szabadítsanak fel a szexualitás, kiváltképp a női szexualitás és vágyak tabusítása, és az azt övező szégyenérzet alól. Ismerjétek meg őket és hiánypótló munkájukat!
- Nincs érdemi diskurzus a szexről - ami van, azt is átszövi a szégyen -, az iskolákból ki lettek tiltva a civil szervezetek, nincs rendes szexedukáció, pedig a szexualitással valamilyen módon minden embernek van kapcsolata.
"Még akkor is fontos része a személyiségének, ha aszexuális valaki" - kezdi a Capa-nagydíjas Szombat Éva, aki öt éven keresztül foglalkozott a női szexualitással: örömökkel, vágyakkal, traumákkal. Az Orgazmust kérek, nem rózsát című sorozatba - amely november végén könyv formájában is megjelent a Kehrer Verlag gondozásában és az Everybody Needs Art közreműködésével - a kezdeti tervek szerint különböző életkorú nőket fotózott volna a szexjátékaikkal, ám a végeredmény ennél valami sokkal több lett.