A változás óriási mértékben fogja érinteni a könyvtárak működését. Az e-könyvek első 'áldozatai' az oktatási- és kutatóintézetek könyvtárai, a szakkönyvtárak lesznek. A tetemes számú tudományos művet és tankönyvet papíralapon kinyomtatni és egyedi nyomtatványként piacra dobni -- drága mulatságnak fogják tekinteni, ezért aztán eleve digitalizált formában jelennek meg a művek. Természetesen le lehet majd a 'könyveket' tölteni valamely központi szolgáltatás formájában. Eközben a könyvtárak megszokott polcai kezdetben lassan, majd egyre gyorsuló ütemben fognak kiüresedni. A könyvtárosi munkaerőpiac jelentősen beszűkülhet, mivel a digitális könyvtár majd csak digitálisan kiképzett szakszemélyzetre tart igényt. Ahogyan a könyvtárosi szakmai tudásra nem lesz majd szükség igazán, ugyanúgy el fog tűnni a könyvtáros kollégák szakmai felkészültsége az olvasók, az emberi kapcsolatok viszonylatában is. Az új technológia nem kívánja meg az eszközök hozzáértő, intelligens kezelését, csupán egy megfelelően 'lebutított' eszközkezelés jöhet szóba. Emberi hozzáértést igénylő 'gépek' helyett az emberi agynál sokkal hatékonyabb, célirányos, ma még ismeretlen 'kütyük' fognak tért nyerni, amelyek funkciója a felhasználói igények megfejtése, értelmezése lesz A szerző szerint a könyvtáraknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell az újfajta szerepkörhöz, ... (ref.: Kránitz Lné)

Kiválasztott, főként európai könyvtári hálózati szervezetek fejlődésének és stratégiájának vizsgálata azt mutatta, hogy tevékenységük főként a következőkre összpontosít: új generációs feldolgozás, a licencek háttérmunkálatai, színvonalas közös keresőszolgáltatások, újabban a repozitóriumok szolgáltatásai. Az egyes kulcstevékenységeket a cikk számos példával illusztrálja. A kulcstevékenységek mellett a következőket emeli még ki: az elektronikus információ hosszú távú archiválása, a kevésbé használt dokumentumok közös tárolása, a Web 2.0-s szolgáltatások, a digitalizálási infrastruktúra.
A közeljövőben a könyvtáraknak és könyvtári hálózatoknak fontos döntéseket kell meghozniuk. Ehhez maguknak kellene egyesíteniük erőiket, ahol csak lehetséges, és nem kellene megvárniuk, amíg ezt fenntartóik kényszerítik rájuk. Ha a tudományos könyvtárak bizonyos feladatait célszerűen ki is szervezik, továbbra is rájuk hárulnak olyan lényeges teendők, mint a kulturális örökség megőrzése, a nyílt hozzáférés biztosítása, a kutatási adatok kezelése és a tanulás támogatása. (ref.: Hegyközi I.)

A KIT múlt héten feltett szavazásának kérdése volt: Hogyan éri meg fejleszteni a hangzóanyag-szolgáltatást? A nem reprezentatív válaszok:
4 Elegendő pénzt adva az egyes könyvtáraknak, ütőképes állományt építhetnek
14 Könyvtári irányítású nemzeti konzorcium, mely a használóknak online szolgáltat
6 Regionális könyvtári szolgáltatók, online szolgáltatva a használóknak
4 Pályáztatott üzleti szolgáltatók kiválasztottja biztosítsa a könyvtárhasználók számára az online szolgáltatást.
-- Kitűnik, hogy a válaszadók túlléptek lokális nemzeti könyvtári és a támoptiop provinciális szolgáltatói modelljén, és a források hatékony felhasználásával pl. a norvég és dán nemzeti hangzóanyag-konzorciumban gondolkodnak. A főként hazai pályán könyvtárakhoz képest beláthatatlan előnyöket szerzett szolgáltatókkal való együttműködés azonban alig támogatott. Nem kizárt, hogy a válasz mögött a munka(hely)féltés, a profi alternatív szolgáltatói ismeretének hiánya, vagy a kiszervezéstől való hagyományos félelem áll, amely megelőzheti a szolgáltatásminőség kérdését is -- szól egy lehetséges magyarázat. (MG)

A mai közkönyvtárak sokban hasonlítanak a könyvesboltokhoz: van bennük könyvek bemutatására szolgáló display, kávéforrás és ajándékbolt. Ezek is hozzásegítik a könyvtárakat, hogy a célcsoport szemében fontosak legyenek, segítenek a forgalom növelésében, illetve némi jövedelemre is szert lehet tenni. A Columbus-i Könyvtár egyik fiókjában a könyvek egyes témáihoz megfelelő installációt tesznek; az utazási könyvekhez repülőgép-szárnyat imitálnak, a a költészetnél faliújságon az olvasók megoszthatják egymással költői gondolataikat. A shop-koncepció szerint sok könyv borítóval (és nem gerinccel) néz az olvasó felé. Több helyen olvashatják a könyvtáros kínálatát, megismertetve az olvasókkal az egyébként kevésbé forgó állományegységeket is. Az igazgató megemlíti: bemutatjuk a használóinknak, hogy jól gazdálkodunk az ő pénzükből.
A könyvtárakban a nagy kölcsönzőpultokat néhány éve eltávolították, így lett hely lett az installációkhoz -- és persze a könyvtárosok sem tudnak elbújni. A gyerekek figyelmét szuperhősökkel és szörnyekkel igyekeznek felkelteni. Az igazgató szerint: -- A könyvesboltoktól átvesszük tapasztalataikat a könyvek bemutatásában. Persze, figyelembe vesszük, hogy a mi feladaztink sokkal inkább az ismeretszerzés támogatása, mint a pénzkereset. Az a legnagyobb siker, ha a display-eket rendszeresen után kell tölteni. (ref.: MG)

Mindenki számára hozzáférhető online katalógusként egyesítették a Magyar Országos Közös Katalógus és az Országos Dokumentum-ellátó Rendszer adatbázisát. Bánkeszi Katalin, a Könyvtári Intézet megbízott igazgatója érdeklődésünkre elmondta: az OSZK és a Debreceni Egyetem e pillanatban is zajló fejlesztésének köszönhetően ma egyetlen ponton -- az link webcímen -- 54 könyvtár dokumentumállományáról tájékozódhatnak az országlakók.
Magyarország digitalizálás terén nagyon nem áll jól, az elektronika mindenekelőtt az állománymegóvást szolgálja, az OSZK 9 milliós dokumentumállományának például eddig csak egy töredékét, néhány tízezer tételt sikerült webesíteni. Az ok természetesen a pénzhiány: kézi erővel végzik a munkát, mert automata szkennerre nem telik. Első körben legalább három robotszkenner kellene ahhoz a Nemzet Könyvtárának, hogy beindíthassa a tömeges digitalizálást, vagyis, hogy legalább a legnépszerűbb, legfontosabb dokumentumokat elérhetővé tegye a világhálón; ezek durván 60-80 millió forintba kerülnének, ez most elérhetetlenül sok pénz, aligha lesz tehát tartható a 2015-re kitűzött határidő. Az uniós hozzájárulás esélye is csekély, így az OSZK minden követ megmozgat, hogy támogatókat találjon -- biztosított Vonderviszt Lajos, az OSZK e-szolgáltatási igazgatója.

A kutatás a könyvtárak és könyvtárosok online identitását vizsgálta 76 szlovák könyvtár honlapja alapján, 2010. március 2. -- április 11. közötti időszakban. ...
A corporate identity szempontjai között a könyvtárak elnevezésének megjelenése 100%-os volt minden könyvtártípusban. Az elnevezés azonosíthatósága azonban csak 51%-ot mutatott (nem pontos név, rövidítések, névváltozatok, más hiányosságok miatt). Az identitás alapvető eleme a megnevezés, a névhasználat, mely rendszerint tartalmazza a tipológiai besorolást, a szervezet jellegét, a szervezet nevét, a fenntartó megnevezését és a működési területet. A logó előfordulása 79%-ban volt jellemző. A színek 71%-os arányban tükröződtek, az online folyóiratok csak 18%-ban voltak jellemzőek. (ref.: Prókai M.)

A blogszerző tudományos cikkek, jelentések és egyéb szövegek százainak tanulmányozása után kezdte összeállítani a listát annak tesztelésére, hogy megfelelünk-e a XXI. század követelményeinek mint könyvtárosok. A koncepcióhoz tartozik, hogy mivel a könyvtár környezete állandóan változik századunkban, a XXI. századi könyvtárosság inkább az utat jelenti, mint magát a célt. XXI. századi könyvtárosnak vallhatja magát az, aki:
1. Kreatív -- rájön a megoldásra, hogyan szolgálhatja az olvasói igényeket a változó közegben, vagyis olyan szolgáltatásokat kínál, amelyre a XXI. század kihívásaival küzdő felhasználóknak szüksége van.
2. Vállalkozó szellemű -- az eltérés az előzőtől az, hogy a vállalkozó szelleműek meg is tudják valósítani kreatív megoldásaikat. A vállalkozó szelleműek nyitottak arra, hogy megújítsák a könyvtárat, hogy az több legyen, mint könyvtár. Nem riadnak vissza a kalandtól és a kísérletezéstől.
3. Felhasználó-orientált -- A cél a felhasználó! A sikeres XXI. századi könyvtáros a XXI. századi felhasználóknak kínálja szolgáltatásait, mivel tudja, hogy milyen és mire van szükségük. A XXI. századi felhasználó más, mint a XX: század olvasója.
4. Technológia-kedvelő -- A technológia mindennapjaink részévé vált és velünk is marad. Az igazi XXI. századi könyvtáros elfogadja és használja a technológiát a könyvtári szolgáltatások és tevékenységek javítására, de szem előtt tartja azt is, hogy a technológia eszköz csupán. Nem engedi, hogy az üzenet közvetítője a tartalom útjába álljon.
5. Üzleti szellemű -- A jelen közegben a könyvtáros több, mint könyvtáros. Tudja, hogy kell kutatást végezni, formálisan értékelni, stratégiai partnereket szerezni, problémát megoldani, hatékonyan menedzselni, a politikában eligazodni és vezetni!
6. Új könyvtártípust elfogadó -- A XXI. századi könyvtáros fogalmát azok a könyvtárosok határozzák meg, akik a könyvtárukat a helyi igényeknek megfelelően vezetik, nem pedig a szakma, egyetemi tanszék vagy könyvtáros szervezet által előre meghatározott módon.
Tobábbi sajátosságok várhatók a listán, hiszen a XXI. századi könyvtárosok hozzák létre a XXI. századi könyvtáros fogalmát. (ref.: HWJ)

Oroszországban a kötelespéldány fogalma 1783 óta létezik, szolgáltatását az évszázadok alatt több törvény és rendelet írta elő. Az 1970-es évektől a nagy állami könyvtárakban és tudományos információs intézetekben az általános gyűjtemények mellett megjelentek a szakterület és dokumentumtípus szerintiek is. Jelenleg 20 könyvtári-információs szervezet részesül a szövetségi nyomtatott kötelespéldányokból, 5 a szövetségi elektronikus kötelespéldányokból és 6 az elektronikus hordozón lévő szabadalmi dokumentumok kötelespéldányaiból. A mai oroszországi helyzetnek számos sajátossága van: többszintű felépítés (szövetségi, kiemelt igazgatási egységi, városi szint), a dokumentumok országos nyilvántartására meghatalmazott szervezetek léte (Oroszországi Könyvkamara, Informregisztr és Rospatent), a rendszer dinamizmusa. Napirenden van a hálózati elektronikus dokumentumok felvétele a kötelespéldány-szolgáltatásba. (ref.: Viszocsekné P. É.)

A szervezeten belüli hatékony együttműködés feltétele, hogy a vezetők úgy tekintsenek a konfliktusra, mint az emberi kapcsolatok természetes és megkerülhetetlen velejárójára. A gyakorlat azt mutatja, hogy a nézeteltérések pozitív hozadékokkal bírhatnak mindazok számára, akik képesek kezelni a konfliktushelyzeteket, és nem azok mindenképpeni megkerülését tűzik ki célul.
Sajnálatos, hogy a szervezetek nagyrészt úgy tekintik a konfliktust, mint valami szükségtelen rosszat, jóllehet sokszor éppen a nézeteltérések hívják fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyekről a vezető egyébként nem szerzett volna tudomást. A belső viszályok gyakran a munkatársak, szervezeti egységek közötti hosszas, éveken át tartó feszültségekre vezethetők vissza. A konfliktusok figyelemmel követése, a lehetséges okok feltárása ugyanakkor új és érdekes eredményekkel kecsegtet. (ref.: Dancs Sz.)

-- Attól függ, hogy a marketingkultúra melyik szintjén vagyunk. Vagy: könyvtárban, állományban, vagy használóban gondolkodunk.
1. szint: nem kell könyvtári naptár, mert a könyvtár a kultúra temploma, és ha valaki intelligens, akkor naoptár nélkül is használja. Eddig is megvoltunk naptár nélkül, miért kellene éppen most?
2. szint: mutassuk be könyvtárunk legvonzóbb részeit, hogy minél nagyobb kedvvel jöjjenek be hozzánk. Legyen szép fényes papíron minél több színben nyomva.
3. szint: szolgáltatásunk célja a használói elégedettség, ezért elégedett használóink fotói kerüljenek a képekre. Tükrözzük vissza az ő arcukat, elégedettségüket. (MG)

Nagyváradon 2011. november 21-25. között a Gheorghe Şincai Megyei Könyvtárban zajlott a Digitális mese -- A kreatív gyakorlat fejlesztése elnevezésű tanfolyam, amelynek célközönségét a helyi közösség időskorú tagjai képezték. A projektet az Európai Unió támogatta az élethosszig tartó tanulást népszerűsítő Grundtvig-programon keresztül, amelynek megvalósításáról a londoni Goldsmith Kollégium, a besztercei Progress Alapítvány, a szlovéniai Mitra Alapítvány, valamint az angliai, illetve finnországi Urbanisztikai Szociológiai Központ gondoskodott. Az ötnapos tanfolyam alatt a résztvevőknek mesét vagy forgatókönyvet kellett írniuk számítógépen, amelyekhez a helyszínen, olvasás közben készült fotókat kellett feltölteniük. A történtekről 2-3 perces rövidfilmek is készültek, ezeket a kurzus végén közösen tekintették meg a hallgatók. (via ReMeK-e-hírlevél)

No nem könyvtári szakértő, az más kérdés (ugyan az is voltam, arra a papírra hivatkozva a papírral soha nem kaptam megbízást. Utóbb megtudtam, hogy ez bizonyos szinten informálisan nem volt kívánatos).
Tehát nem a hivatalos könyvtári szakértőség, hanem csak úgy; ahogy az ember érzi: elismerik tudását és tapasztalatát. Építőipari vállalat keresett meg munkanélküliségem idején. Tudták informatikus könyvtári végzettségemet, ezért barátságosan megsimogatták buksimat és megkérdezték, mihez értek. -- Képes vagyok emberek információs igényeit azonosítani, profiljukban a munkájukhoz szükséges információs csomagot több forrásból összegyűjteni és rendszeresen eljuttatni nekik, az általuk megfelelő formátumban -- mondtam, ami szemmel létható érdeklődést váltott ki. Felvettek, és onnantól szakértőként kezeltek, kikérték véleményemet és belső megbízásokat kaptam. A könyvtárban eltöltött évek után úgy éreztem, hogy tudásom, tapasztalatom értékes, mások hasznára van.

Halis István Városi Könyvtár (Nagykanizsa), mint a link internetes portál üzemeltetője a szerzői jogi törvény előírásait megsértette, azzal, hogy a portálon 'jóhiszeműen ugyan, de nem elég körültekintően' többszörözésre vonatkozó engedély nélkül, teljes egészében letölthető tankönyveket, szakkönyveket, szépirodalmi és egyéb vonatkozású könyveket, hangos könyveket helyezett el.
A könyvek jogtulajdonosai (kiadók és szerzők) egyezséget kötöttek a Halis István Városi Könyvtárral, amelyben az okozott károk megtérítésének jelentős részét a megegyezés érdekében elengedték. Ezt annak érdekében tették, hogy ezen eseten keresztül a magyar könyvtárosi szakma tudomást szerezhessen arról, hogy az digitalizálási törekvések során figyelembe kell venni a még védett műveket, könyveken fennálló szerzői jogokat és tudatosodjon, hogy a digitalizálási tevékenységek során körültekintően kell eljárniuk, a jogtulajdonosokkal egyeztetéseket kell lefolytatniuk, ha a szabad felhasználás esetein kívül műveket akarnak közzétenni.
Az esetleges engedély nélküli digitalizálás és az általuk okozott kár megnehezíti a jövőben új könyvek, művek megjelenését, mert alapjaiban rombolja a könyvek szerzőinek és kiadóinak a gazdasági alapjait. Ezen a ponton a könyvtáros szakma és a jogtulajdonosok érdekei egybe esnek, hiszen a kulturális, nyelvi és tudományos sokszínűség jelenti a szakmáink alapjait. Az engedély nélküli közzétételek akadályozzák a kiadók azon törekvéseit is, hogy szerzői jogilag rendezett modelleket alakítsanak ki az olvasók oldaláról, az elektronikus kiadványok iránt mutatkozó érdeklődésre.
A szerzői jog előírásai alapvetően nem akadályai a könyvtárakban folyó digitalizálási törekvéseknek és lehetőséget adtak a jogtulajdonosokkal kötött megállapodásokon alapuló jogszerű felhasználások kialakításra. Ha a jövőben a könyvtárak ezen alapelvek szerint járnak el, akkor minden esély megvan arra, hogy a könyvtárosi és a kiadói szakma viták nélkül folytathatja korábbi, egymás területeit tiszteletben tartó és elfogadó tevékenységét. - 2011. november 16.

A szabadkai Városi Könyvtár magyar nyelven 2011 februárjától van jelen a Facebookon. ( link Ennek egyetlen oka volt: a könyvtár honlapja 3 nyelvű (magyar-szerb-horvát), s csak akkor lehet feltölteni valamit, ha az mindhárom nyelven megvan. Tehát egy felület kellett, amelyen a magyar anyanyelvű olvasók információhoz jutnak.
Eddig 231 lájkolónk van, ami nem sok, de annak örülünk, hogy ezek a tagok használják is az oldalt.
Könyvajánlókat, idézeteket, programajánlókat teszünk fel, s arra kérjük a tagokat is, hogy csatlakozzanak ehhez, küldjenek idézetet, ajánlót. Emellett a tagok kérhetik a könyv előjegyzését, mivel az elektronikus katalógusunk ezt még nem teszi lehetővé.
A Facebook azért jó terület, mert a középiskolásokhoz, egyetemistákhoz könnyebben eljut az információ, s ők az a korosztály, amelyiket meg kell tartanunk a könyvtár olvasói között.
Az oldalt nyár óta reklámozzuk, könyvjelzőként kinyomtattuk az elérhetőséget, és beletettük minden olyan könyvbe, amelyet a 15-40 évesek szívesen olvasnak.
Az oldalnak 2 adminisztrátora van, a könyvtár informatikusa és a kölcsönző osztályon dolgozó magyar anyanyelvű könyvtáros.

KönyvKaland néven indult el Magyarországon a Passion to Read nemzetközi olvasástámogató projekt. A Kányádi Sándor és Halász Judit fővédnökségével zajló program keretében a szervezők többek között százezer, erre az alkalomra írt, névre szóló könyvet osztanak ki 3-9 éveseknek.
A nemzetközi projekt legfontosabb célja, hogy a gyerekekkel megkedveltesse az olvasás világát, egyben azonban az egész társadalom figyelmét fel kívánja hívni az olvasás mint kommunikációs eszköz fontosságára -- mondta el a KönyvKaland szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Antonio de Carvalho projektvezető. A portugál szakember hozzátette, a nonprofit program központi elemei a névre szóló gyerekkönyvek, melyek főhősei az előzetes regisztráció után -- egy különleges nyomdatechnológiának köszönhetően -- a megajándékozott gyerekek nevét viselik.

A legnagyobb könyvtári szervezet, az International Federation of Library Associations (IFLA) új kezdeményezéssel jelentkezett. Adventi video-naptárat készített nemzetközi összefogással. A téma: a betiltott könyvek. Minden nap új ablak tárul fel Karácsonyig, a dátumokat jelző kis résekből alkalmanként egy új videó üzenet bukkan elő. A képeken egy nagy könyvintézmény vezető könyvtárosa mutat be egy számára kedves -- és éppen ezért sajnálatosan hiányzó -- könyvet, amelyet keletkezési helyén, vagy másutt, betiltottak.

November 12-én az amerikai könyvtárak országszerte játéknapot tartottak. A kezdeményezés sikeresen teljesítette céljait: a közösség-építést és a különféle csoportok összehozását, ezzel is bizonyítva, hogy a könyvtár továbbra is képes a generációs szakadékok áthidalására, új közösségi együttműködések kialakítására és a pozitív megerősítésre a maga mindenkit szívesen látó közegében.
Az adatok arról tanúskodnak, hogy a családok szakítanak időt az együttlétre, a tinédzserek és nyugdíjasok meg tudják tanítani egymásnak kedvenc játékaikat, gyerekek, akik egyébként nem szólnának egymáshoz az iskolában, lelkesen játszanak együtt, a nyelvi korlátok megszűnnek a különböző anyanyelvű diákok között, a gyerekek megtanulják, hogy felváltva és csoportban játszani és a résztvevők számára a könyvtár új fényben tűnik fel.
- Résztvevő könyvtárak száma (regisztrált): 1412
- Résztvevő könyvtárak száma (adatszolgáltatók): 739
- Játékosok száma: 27,767
- Minden államban legalább egy könyvtár részt vett.
- USA-n kívüli résztvevő könyvtárak száma: 21, 14 országban
- Legnagyobb demográfiai csoport a család (21.9%), ezt követi a vegyes korosztály (19.3%), és a gyermekek és tinédzserek összesített csoportja (18.9%) (ref.: HWJ)

Az OCLC WorldShare Platform az OCLC szolgáltatásainak és szoftvereinek nyújt közös infrastruktúrát, amellyel a könyvtárak, partnereik és egyéb szervezetek számára kívánnak segítséget nyújtani alkalmazások létrehozásával, konfigurálásával és megosztásával a könyvtár használhatóságának és új értékeinek célját szem előtt tartva. A platform elősegíti az együttműködést és alkalmazás-megosztást a könyvtáros közösségben, aminek eredményeként a könyvtárak számára lehetővé válik a könyvtár, a partnerek és az OCLC által létrehozott alkalmazások együttes használata.
A Web Scale típusú megoldás a november elején az Ohio állambeli Dublinban rendezett találkozót követte, ahol a tizenhét országot képviselő partnerek az együttműködés radikálisabb formáit hangsúlyozták. A vita dokumentációja itt olvasható: link (ref.: HWJ)

A Cambridge University Press új szolgáltatása a rövidlejáratú tudományos cikk kölcsönzés (link A kiadó 280 folyóiratának közleményei egy-egy cikk árának töredékéért, akár 86 %-kal olcsóbban olvashatók 24 órán keresztül a fizetés teljesítése után. Egy-egy cikk ára ?3.99, $5.99 or ?4.49. A pdf formátum nem nyomtatható, nem tölthető le, és nem is vághatunk ki és másolhatunk részleteket a szövegből. A szolgáltatás hasonló a DeepDyve (link programjához, ahol a 24 órás hozzáférés havi előfizetéssel valósul meg. (ref.: HWJ)

Az OWS könyvtár, a nép könyvtára a New York-i Zucotti parkban mintegy ötezer könyvet veszített a november 15-én hajnali egykor kezdődő események következményeként. Bloomberg polgármester jóváhagyásával a rendőrség egy éjszaka alatt megtisztította a teret a tüntetőktől és a könyvektől. Videó az OWS könyvtár szétveréséről (2 perc): link A könyveket a köztisztasági hivatal munkatársai egy raktárházba hordták az állapotuk siralmas, amint a következő képsorok mutatják: link
11/19/first-they-came-for-the-library/. A világot bejárta a tépett Biblia képe: link
Az Occupy Wall Street mozgalom felhívására rengetegen küldtek be verset és egyéb irodalmi alkotást, az OWS versantológia elérhető: link
Az ALA hivatalos közleményben jelentette be nemtetszését a könyvekkel történt bánásmód miatt. (ref.: HWJ)

Meglepő eredménnyel zárult a Pew Research Center legutóbbi, a fiatalok és az internet kapcsolatát vizsgáló felmérése. A 18-29 éves korosztály internetezőinek több mint a fele (53%) azért csatlakozik nap, mint a nap a netre? mert? csak!
Nem tévedás: a felmérés szereplői nem igazán tudták megindokolni netezésük célját. Nem munka, nem internetes játék, nem csevegés, csak 'szörfözés'. A Wahsington Post szerint ebben nincs semmi meglepő, mivel a kutatásban nem volt lehetőség arra a válaszra, hogy a netezés oka a 'fun', azaz csak jól akarják érezni magukat. Valószínűleg jobban járnak, mintha tévéznének? Hiszen bármennyire is céltalan lehet egy neten szörfölve eltöltött délután, annyira nem lehet butító, mint egy hasonló kaliberű tévézés?

Már a felsőoktatási jelentkezések beadása előtt megismerhetik a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) és a hallgatói életet egy internetes játéknak köszönhetően azok a diákok, akik az intézményben szeretnének továbbtanulni -- tájékoztatta az SZTE Marketing és Kommunikációs Igazgatósága az MTI-t.
A hallgatói élet és az egyetemi város modellezése az Uniface nevű online játék fő célja. Az innovatív kommunikációs eszközt sikerrel próbálták ki az elmúlt tanévekben a Pécsi Tudományegyetemen, s immár a Szegedre készülők is bekapcsolódhatnak az online játék virtuális világába.
A játék keretében a résztvevők a sikeres felvételi vizsga után órákra járnak, albérletet vagy éppen munkát keresnek, de bulizhatnak, sőt megismerhetik a várost is. Háromdimenziós modellek segítségével ellátogathatnak az egyetemi épületekbe, megismerhetik az intézmény struktúráját, igénybe vehetik szolgáltatásait: így benézhetnek az SZTE Csillagvizsgálójába, elidőzhetnek a sportközpontban vagy kávézhatnak a megújult JATE Klub falai között.
A játékosokat értékes díjak várják, azok elnyeréséhez azonban a résztvevőknek a tudásukról is számot kell adniuk. A felvetődő kérdések a leginkább az érettségi feladatsorokat idézik.
Ha valaki rendszeresen játszik, a virtuális szemeszter tíz nap alatt elvégezhető, de egyszerre elég fél-fél órát a számítógép előtt tölteni. Az Uniface-szel lehetőség nyílik párhuzamosan több karra is felvételizni, így a még bizonytalan jelentkezők több szakkal is megismerkedhetnek.

Engedélyezte Ray Bradbury, a most 91 éves szerző, világsikerű könyvének, a 451 Fahrenheit-nek az elektronikus kiadását.
Az 1953-ban írt regényt a hatvanas években tízmillió példányban adták el, harminchárom nyelvre -- köztük magyarra -- fordították le. Sikeres volt a filmváltozat is, a színházi variáns is folyamatosan jelen van Európa színpadain. Budapesten a Bárka Színház tartja műsoron.
A hírben az az érdekes, hogy Bradbury nyílt ellensége az e-könyvnek. Nagyon határozottan kijelentette: az e-könyv szaga olyan, mint az égett üzemanyagnak. Az Internetről úgy vélekedett, hogy az nem más, mint egy nagy figyelemelterelés. 'Értelmetlen, nem valódi dolog, csak a levegőben terjengő megfoghatatlan' -- állította.
A kiadó -- Simon and Schuster -- úgy nyilatkozott: az agg írót úgy sikerült meggyőzni, hogy világosan ismertették vele a helyzetet. Elmondták, hogy az új kiadású papírkönyv mellett az eladott példányszámot legalább húsz százalékkal növelni fogja az elektronikus verzió.
Bradbury nem az első a nagy és népszerű szerzők között, aki megváltoztatja álláspontját az e-könyvekre vonatkozóan. Napjaink legnagyobb példányszámban eladott szerzője is belátta, hogy engedélyeznie kell az elektronikus kiadást: J. K. Rowlin Harry Potter-je is rövidesen kapható lesz e-könyvként, bár kezdetben az írónő határozottan ellenezte az e-könyves változat piacra dobását.

A könyvet mától lehet megvásárolni az Amazon boltjában 9, 94 dollárért.

Ma délelőtt azonban nem csak ajándékot kaphattak, de játékos formában tanulhattak is tőle a gyerekek.
Az Európai Uniós Mikulás és krampusza látogatott ma el a Katona József Könyvtárba, ahol már a Petőfi Sándor Általános Iskola 2.A osztályos diákjai vártak rá. A gyerekek megismerkedhettek azzal, hogy különböző országokban, hogyan is várják a Mikulást. Emellett az apróságok az Unióval kapcsolatos játékokban is részt vehettek. Például meg kellett találniuk az elrejtett országokat, majd azok pontos helyét a vaktérképen. A rendezvénnyel egyébként nem ért véget a Gyerekek Hónapja elnevezésű programsorozat. Holnap már Mesélő Percekre várják az első osztályosokat.

Megelégeltük az egyen-ajándékzacskókat, és az élére vasalt díszdobozokat, melyek szinte drágábbak, mint maga a meglepetés. Megkérdeztük Nagy Szilvia papírszobrászt, hogyan lehet otthoni kacatokból csilli-villi dekorációt kreálni. Ő meg is mutatta, méghozzá szélsebesen. Szép, nem szép? Ízlés dolga. Egy viszont biztos: aki nekiveselkedik, a szívét is belerakja.

A Könyves című magazint a jól ismert Könyvesblog stábja készíti a Professional Publishing Hungary kiadóval közösen, amely többek között a Kreatív kommunikációipari vagy a Medical Tribune orvosi szaklapot is megjelenteti. Hangsúlyozottan nem akadémiai, 'irodalmi' lapról van szó, hanem a nagyközönségnek szóló, színes, szagos, szórakoztató újságról, interjúkkal, könyvajánlókkal, széles témaválasztással a szakácskönyvtől a szépirodalmon és krimin át a lányregényig, Esterházytól Fejős Éváig.
Az időszaki kiadványt kulturális és oktatási intézményekben, illetve vendéglátóhelyeken, kávézókban, klubokban, artmozikban terjesztik.

Az alábbi oldalon a CliffsNotes amerikai házi feladat segítő könyvsorozat megfilmesített változatában Shakespeare-drámákat láthatunk 5-6 percben, egy rövid, fiataloknak szóló alkohol- és drogellenes bevezető képsor után. A két példa ízelítőként szolgál, az oldalon további közismert drámák újszerű tolmácsolásában gyönyörködhetünk vagy szörnyülködhetünk.
Rómeó és Júlia: link Othello: link (ref.: HWJ)

Az ódon barokk falak között már most igénybe vehető érintőképernyős információs táblák, számítógépes játékok és audio guide mellett 2012 tavaszától látogatóbarát honlap, ezt követően pedig 3D-s vetítőterem segítségével is tájékozódhatnak a történelem iránt a modern kor eszközeivel érdeklődni vágyók. A Gödöllői Királyi Kastély honlapját, a link -t havonta átlagosan több mint 1 milliószor letöltők rövidesen új arculattal és szerkezettel, valamint megújult tartalommal találkoznak. A 21. század elvárásaihoz igazított honlap a kastély széles körű kínálata mellett változatos történelmi múltját is bemutatja.

Megjelentette a magyarországi középiskolák eredményességi mutatóit a Köznevelés című oktatási szaklap -- idén a továbbtanulási eredmények alapján is rangsorolták az intézményeket. A gimnáziumi listát az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziuma, a Fazekas Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium vezeti, a szakközépiskolák közül a budapesti Puskás Tivadar Technikum, a váci Boronkay György Középiskola és a Károlyi Mihály Szakközépiskola érte el a legjobb eredményt.

Néhány javaslat arra, hogyan lehet a legtöbbet kihozni a Google-lekérdezésből. Az infografika elsősorban diákok számára készült, de a mindennapok embere is kaphat ötletekek arra, hogyan lehet jobb keresési stratégiákat alkalmazni, idézőjeleket és billentyűkombinációkat használni a Google-számításokat végezni vagy egy adott oldalon megtalálni valamit. (ref.: HWJ)

Mostantól nem kell feltétlenül a Wolfram Alpha oldalra látogatnunk, ha függvényeket szeretnénk ábrázolni. A Google új funkciójának köszönhetően elég beírni a kérdéses képletet a keresőbe, az pedig pillanatok alatt elkészíti számunkra az ábrát. A diákok számára remek lehetőség az önellenőrzésre, de lehet, hogy matematika szerelmesei is nagyobb örömmel használják majd ezentúl a keresőt.
Az új funkció kifejezetten kényelmesre sikerült, íme néhány példa itt (link és itt (link

A keresőóriás navigációs szoftvere tegnap óta frissíthető a 6.0 verzióra az Android Marketen. Az új kiadás nagy előrelépést hordoz, hiszen már repülőtereken, bevásároló központokban és egyéb helyek belterében is segít megtalálni a helyes irányt.