Nem értett egyet Nagymaros polgármesterével a könyvtáros, akit a polgármester arra kért, távolítsa el a gyerekkönyvtár polcáról a Meseország mindenkié című mesekönyvet - mondta a könyvtáros a 444-nek. Jele Viktória szerint a polgármester azután jelent meg a könyvtárban, hogy könyvtárlátogatók feljelentést tettek a mesekönyv kihelyezése miatt, és arra kérte a könyvtárost, hogy a Kormányhivatal vizsgálata idejére mindenképp vegye le a könyvet. (444)

Az LMBTQ propaganda a nagyvárosok után immár elérte a vidék Magyarországát is, sőt, sajnálatosan nem csak a váci városházi kulturális és politikai agitációban, hanem a Dunakanyar egyik településén is: a botrányos tartalmú Meseország mindenkié mesekönyvnek maszkírozott propagandakiadvány egy kiemelt helyen, szabadon kint volt az egyik települési könyvtár könyvespolcán.
Utánajártunk az esetnek, megkerestük a település polgármesterét, hogy mi igaz ebből a hírből? (Mivel a jogsértő helyzet azonnal megoldódott, ezért ezúttal inkább, mint jelenségről szeretnénk tudósítani és talán kevésbé érdekes, hogy melyik településen és kikkel esett meg ez a könyvtári skandalum.) - írja a Vác Online Portál.

Az IFLA vonatkozó nyilatkozata: - Amint azt a hozzászólók is megjegyezték, a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a könyvtárak - a fiatal felhasználóknak szóló könyvekhez való hozzáférés biztosítása esetén - e rendelkezés hatálya alá tartozzanak. Ezért kétes a könyvtárak lehetősége és felelőssége kapcsán, hogy képesek-e teljesíteni az információhoz mindenki számára egyenlően hozzáférést biztosító küldetésüket.
Az IFLA kiáll az intellektuális szabadságról szóló nyilatkozata mellett (Statement on Intellectual Freedom, 1999), amely hangsúlyozza, hogy a könyvtári gyűjteményeknek tükrözniük kell a társadalom sokszínűségét, és hogy a dokumentumok kiválasztását és elérhetőségét szakmai megfontolások, ne pedig politikai, erkölcsi és vallási nézetek szabályozzák. - Bővebben: link

A Könyvtárostanárok Egyesülete állásfoglalása "Az iskolai könyvtári állomány tartalmi összetételéről, a gyermekek információhoz való jogáról": link

Kapcsolódó: Könyvtári gyerekpolcot elérő "LMBTQ propagandával" riogat a váci híroldal link .

Teljesen legálisan tarthatnák polcaikon a Meseország mindenkié című könyvet, mivel az ilyen intézmények nem végeznek kereskedelmi tevékenységet.
Ismét megjelent a házmesteri buzgalom, néhányan lelkesen jelentgetik a különböző, nekik nem tetsző dolgokat. Ez kifejezetten káros öncenzúrához vezethet, így adott esetben fontos irodalmak válhatnak elérhetetlenné a könyvtárakban - mondta el a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában link az Amnesty International szakértője.
Demeter Áron annak azon ügy kapcsán nyilvánult meg, melyről lapunk link is beszámolt: kormányhivatali bejelentés nyomán a nagymarosi polgármester személyesen kérte meg a könyvtárost, hogy távolítsa el a polcról a Meseország mindenkié című kötetet. Maga a könyvtáros is arról beszélt link a 444.hu-nak, hogy nincs olyan törvény, mely alapján neki azt le kellene szednie. Ennek ellenére eleget tett a polgármesteri kérésnek. (Népszava)

Egy neve elhallgatását kérő KSZR-könyvtáros megerősíti az Amnesty International félelmét. Kiegészítve azzal, hogy a könyvtárosi (ön)cenzúra nem újkeletű. "Folyóirat-rendelésnél a polgármester ellenőrzi / ellenőrizte, hogy ideológiailag megfelelő újságok járnak-e a könyvtárba. Konkrétan a Szabad Földet nem rendelhette meg a könyvtáros. Ez egy konkrét példa 2016-ból vagy 2017-ből egy településen, ahol fideszes a polgármester. De nyilván egyébként is mondják a könyvtárosok, hogy van kontroll. De van olyan is, amikor kért a polgármester, mert valamit szeret (pl. a focit) de nem követelt, csak kért. (...) De a legtöbb helyen tudja a könyvtáros... És nem megy a fenntartó ellenében. Sajnos tapasztalat."

Az issue management a könyvtár lehetséges terepe, mely által elismerést szerezhet használói körében. Az issue (issú) magyarul itt: ügy. A célcsoport tagjai számára fontos dolgok (azaz vágyak, problémák, félelmek stb.), amelyek célokat adnak a könyvtár tevékenységi lehetőségein belül. Hogy mondhatná ugyanis bármely felelős könyvtár: bár a használóimat ez érdekli, mi nem foglalkozunk vele...?! Ha a célcsoportban nehézkes a téli tüzelő beszerzése, vagy nehéz X prof. vizsgáira való felkészülés, akkor a könyvtár erre ugorjon, a SEXI modellt alkalmazva (a SEXI modell részleteiben: link ). (MG)

Egyre több szó esik a sajtóban bizonyos budapesti köztereket birtokba vevő, városlakók sokaságát rettegésben tartó bandákról, melyeknek tagjai csoportokba verődve uralkodnak az Örs vezér terétől a Nyugati pályaudvarig. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint a probléma nem új keletű, a helyzet tényleg rossz, ráadásul a média is sokat árt az ügynek. Egyetért azzal, hogy a probléma kezelése elsősorban a Fővárosi Önkormányzat hatásköre, de azzal is, hogy a kormány részéről még csak szándék sincs arra, hogy kezdjen valamit a helyzettel. Pedig nem kellene töprengeni a megoldáson, hiszen azt mások már kitalálták.
A főváros érzékelte is a problémát, és szeptember elején meg is tette az első lépéseket. A közgyűlés ugyanis napirendre vette a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF) újjászervezését, amelynek hosszútávú feladata a probléma szisztematikus felszámolása lesz. A fórumba meghívták a kerületek képviselőit, a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékeseit, valamint olyan érintett civil ernyőszervezetek képviselőit, mint a Magyar Addiktológiai Társaság, a Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége, a Drogterápiás Intézetek Szövetsége, illetve az Ártalomcsökkentők Országos Egyesülete. Mellettük nagy bizalommal várják az egyházi szervezetek képviselőit és a kormány küldöttjeit is az alakuló munkacsoportokba.
Mindezt annak érdekében, hogy feltárjuk, mi is ez a jelenség, és Budapest elláthassa azt a koordinációs feladatát, ami ebben a helyzetben rá hárul. Itt nem kerületekre vonatkozó stratégiát kell kialakítani, nem elégséges megoldás az, ha a kerületek megpróbálják egymáshoz áttolni a problémát, összehangolt fővárosi intézkedésekre van szükség. (24.hu)

Újraértelmeződnek és cáfolódnak a kapitalizmus szabályai. Az USA társadalma azonban képes szembenézni e helyzettel. Hogyan lehet felülírni az adott helyzetet?
Orsós László Jakab, a Brooklyn Public Library link művészeti igazgatója Klub Rádióbeli nyilatkozata szerint: az USA alkotmánynak ezidáig 27 kiegészítése van (a legutolsót 1992-ben adták ki). A Brooklyn Public Library - a nyilatkozó kezdeményezésére - projektet indított a vírusidő alatt, hogy az emberek írják meg az alkotmány 28. kiegészítését. Ugyanis észrevétele szerint "irdatlan sok minden hiányzik az alkotmányból". A projektben elindítottak egy mozgalmat, hogy emberek találkozzanak egy-egy este egy vezetővel és egy írnokkal, és mondják el (az interneten keresztül), hogy mi hiányzik az alkotmányból. 47 alkalommal találkoztak.
- Összegyűjtöttük a jegyzeteket, majd odaadtuk az alkotmányozóknak, akik ebből írtak egy elképesztő szöveget tavaly nyáron, amit kiadott a könyvtár, Brooklyn Amendment link címmel. Ez most, 17-én az emberek elé kerül. Kinyomtattuk 30 ezer példányban. Zsebbe lehet gyűrni, mint egy újság. - A dokumentum elején van egy jogi megfogalmazás; két dolog, ami nagyon fontos lenne. Az egyik: lépjünk be az emberi jogok chartájába (az USA nem tagja ennek, ami pedig kötelezővé teszi az oktatáshoz, a méltó élethez, a jó minőségú táplálkozáshoz és lakhatáshoz való jogot). Utána pedig témákra bontva idéztek a megbeszélésekből (meghallgatható: 46'40"-től).

Csaknem 4 millió, akár szerzői jogi védelem alatt álló dokumentumról kérhetnek információt és rendelhetnek digitális másolatot a felhasználók az Országos Széchényi Könyvtár ELDORADO-programjában, amelynek megvalósítása csütörtökön indul - írtuk 2012-ben link .

A KIT később is beszámolt hol a projekt által kapott többletjuttatásról link , hol az ELDORADO-reklámfilmről link .

A múlt héten azonban leállt az ELDORADO projekt link szervere, így leállt az összes szolgáltatása is. A mintegy 250 milliós projekt célja az volt, hogy a különböző szerzői jogi státuszú dokumentumok digitális másolatait "mindent egy helyen" / "one-stop-shop"-szerűen, a felhasználói igények szerint ("on demand") szolgáltassa. Azaz: a szolgáltatás fókuszában a felhasználó számára nehezen beszerezhető, kereskedelmi forgalomban nem kapható (out-of-commerce) kiadványok álltak.
A digitális másolatküldés megrendelői magánszemélyek és üzleti ügyfelek egyaránt lehettek volna.

A szolgáltatási spektrum - a felhasználói jogosultságtól, a jogosultaktól kapott engedélyektől, illetve a felhasználások jogszabályban rögzített lehetőségeitől függően - a (katalógusban történő vagy teljes szöveges) kereséstől az online olvasáson és a tervezett e-kölcsönzésen át az értéknövelt szolgáltatásokig terjedt. Koncepciója szerint az e-kölcsönzés feltételeit az arra jogosultak állíthatták volna be a licencek hatékony menedzselését elősegítő felületen. A rendszer egyik legfőbb erénye lehetett volna, hogy infrastruktúrát szolgáltat a partnerkönyvtárak számára azáltal, hogy támogatja, illetve egységesíti a digitális másolatküldés folyamatait, beleértve a jogtisztázást. Nem valósult meg az OTP-vel együttműködve tervezett online fizetés sem.

Ahhoz, hogy a jogtisztázás oly mértékű automatizmussal működjön, hogy azt a rendszer a humán beavatkozás minimalizálásával leképezni tudja, a jogi adatok ELDORADO-kompatibilis, a rendszerrel együttműködni képes (interoperábilis), valamint - nem utolsósorban - naprakész tartalmú nyilvántartásaira lett volna szükség. Ezek kialakításának ösztönzésében a partnerek a szellemi tulajdonkezelésért felelős szervezetek, illetékes közigazgatási szervek lettek volna.
A hazai digitalizálási projektek egy rendszerbe foglalásával az ELDORADO olyan országos hatókörű szolgáltatássá válhatott volna, amely nagyban hozzájárul a könyvtári rendszer erőforrásainak hatékony felhasználásához, valamint a nemzeti kulturális örökség fennmaradásához. Mindezt egy, az olvasói igények kiszolgálására optimalizált, korszerű szolgáltatási modell járulékaként, partnerekkel szoros együttműködésben megvalósítva.
A felhasználói igény továbbra is fennáll; s a felvázolt együttműködési infrastruktúrára is szükség lenne.

Az álhírekkel és a hasonló jelenségekkel (pl. dezinformációval) kapcsolatos széles körű aggodalom arra késztette a Mount Royal Egyetem (Calgary, Kanada) Könyvtárának link és Tanulmányi Központjának könyvtáros és oktatásfejlesztő munkatársait, hogy közös erőfeszítést tegyenek a hallgatók digitális írástudási készségeinek fejlesztése érdekében. Az egyetem oktatóinak rendezett, 90 perces oktatásfejlesztési műhelymunka keretében bemutatták, hogy miként segíthetik elő az információk kritikus értékelését és a digitális írástudást. Az oktatók és más egyetemi dolgozók önkéntesen regisztrálhattak; a 2019 során három alkalommal megrendezett műhelymunka résztvevői különböző szakterületek oktatói, valamint a hallgatóknak támogató szolgáltatásokat nyújtó könyvtárosok és más egyetemi dolgozók voltak. (...)
Egyértelmű, hogy a digitális írástudás fejlesztésében nagyobb mértékben kellene részt venniük az oktatóknak. Ha az információs műveltség és digitális írástudás fejlesztése mindenki feladata, és ha a könyvtárosok valóban túl akarnak lépni az egyalkalmas használóképzés modelljén, akkor élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy szaktudásukat és tapasztalatukat új, együttműködésen alapuló kapcsolatokban kamatoztassák. A könyvtárosok és az oktatásfejlesztők közötti szoros partnerség kialakítása az egyik útja annak, hogy szélesebb körű tantervi változásokat indítsanak el, és katalizálják az egyéni oktatás fejlesztését. (Oktatásfejlesztési együttműködések és gyakorlatok, avagy túllépés az egyalkalmas könyvtárhasználati képzéseken; ref: Koltay T.)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
28 - Mindenféle információforrást használnia kell
1 - A papírforrások között legyen bajnok a könyvtáros
3 - A telefonon és közvetlenül emberektől szerzett inf. nem a könyvtáros asztala
0 - Megírom: kit@gmconsuting.hu.
Ha a válaszokat a korábbi hasonló kérdésre adott válaszokkal együtt nézzük, a következő ábrát kapjuk: link . Eszerint a helyzet az utóbbi 8 évben nem változott. A könyvtárosnak a használókat mindenféle forrásból származó információval ki kell szolgálnia - gondolják a válaszadók. (Annak ellenére, hogy a könyvtárosképzés és a hazai könyvtárszakmai gyakorlat döntően a hagyományos információforrásokra összpontosít, illetve a könyvtári feltáróeszközök is azokat tartalmazzák.) (MG)

"Létezik például egy évek óta visszatérő őszi könyvtári program, az Országos Könyvtári Napok. Rengeteg központi és helyi rendezvény van mindenhol, kézműveskedés, koncert, bábelőadás, tudományos ismeretterjesztő előadások, különböző játékok, de sajnos, bármilyen sikeresek legyenek is ezek a programok, hosszú távon nem kötik a könyvtárhoz a használókat. Azt kellene elérnünk, hogy olyan vonzó, barátságos helyek legyenek a könyvtárak, ahová különösebb program nélkül is szívesen jönnek be az emberek." - idéztük a WMN-t egy éve.
S bár a könyvtárak leginkább a "Használóinkkal való együttműködésre, programra" költenék link a gyakorlatban a könyvtárosok - a KIT tájékoztató jellegű felmérése szerint egyre kevésbé látják eredményesnek az Országos Könyvtári Napokat link . A KIT többször javasolta a témában a tanulási képesség felpörgetését. Nem volt sikeres ebben. Eszerint pillanatnyilag szakmailag erre vagyunk képesek. (MG)

A tanulmány a kanadai McGill Egyetem információtudományi intézetének (School of Information Studies) húszéves fejlődését mutatja be, amely eredetileg főként (mesterszakos diplomát adó) könyvtárosképzéssel foglalkozott, ma azonban nagy arányban interdiszciplináris témákat fed le. (1965-től vezették be a kétéves könyvtártudományi mesterképzést, amely felváltotta a korábbi különálló alap- és mesterképzés rendszerét, és Kanadában normává vált.)

Az új tantervet 2014-ben vezették be, és öt központi, kötelező kurzussal rendelkezik. Az első négyet (az információtudomány alapjai, információszervezés, információs rendszerek tervezése, információs viselkedés és források) a hallgatók általában az első félévben veszik fel, az ötödik kötelező kurzust (a kutatás és a gyakorlat integrálása) az utolsó félévben. A többi kurzus választható, ami lehetővé teszi, hogy a hallgató saját magára szabja a képzést. A korábban kötelező szakirányos tárgyak helyett érdeklődési kör alapján összeállított kurzuscsoportokat kínálnak, amelyek az információtudomány hagyományos és interdiszciplináris szemléletét egyaránt képviselik. Mivel az egyes kurzuscsoportok csupán ajánlások, könnyen módosíthatók és frissíthetők. A kialakított érdeklődési körök:
- levéltári ismeretek;
- tudásmenedzsment;
- könyvtári ismeretek;
- felhasználó-központú tervezés / UX; adatbányászat / mesterséges intelligencia;
- a következő tervezett tématerület pedig a kiberbiztonság.
(Néhány példa a kurzusok közül: szellemi tőke, taxonómiák, bioinformatikai források, muzeológia, adattudomány stb.) Az intézmény által kínált interdiszciplináris kurzusok száma egyenletesen nőtt: míg 2001/2002-ben 2 ilyen állt rendelkezésre, jelenleg 18-féle közül lehet választani. Az elmúlt húsz év alatt az interdiszciplináris kurzusok aránya kevesebb, mint 10%-ról közel 50%-ra növekedett. (Könyvtárosság és azon túl: egy interdiszciplináris képzés húszéves fejlődésének története; ref.: Szőnyegi Zs.)

Az IFLA rendszeresen ad "10 perces feladatokat" a könyvtárosoknak. A 64. feladattal a stratégiája 3.4 pontja alapján a célzott tanulást és szakmai fejlesztést választotta témaként.
Az élethosszig tartó tanuláshoz elengedhetetlen az új ötletek, eszközök, technikák ismerete. Egyrészt a személyes fejlődés része, másrészt a könyvtári felhasználók szolgálata miatt is fontos. Sokszor a tanulást a formális oktatással azonosítjuk. Pedig más kihívásokkal is fejlődhetünk.
Ezúttal a szervezet arra kéri a könyvtárosokat, hogy keressenek tanulási lehetőséget. Egyáltalán nem kell formálisnak lennie, például nem kell hozzá kurzust elvégezni. Bármilyen új tevékenység lehet, amitől fejlődés remélhető. Aminél saját tapasztalatait használhatja, vagy másik tudásából, készségeiből meríthet.
Készíthetők jegyzetek a látottakról, hallottakról. Akár rajz formájában is bemutathatók a következtetések. A tanultakat próbáljuk a gyakorlatban is alkalmazni, ami segít elmélyíteni a tanultakat. (ref.: Habók Lilla)

Az USA elnökének, Joe Bidennek sikerült elfogadtatnia az infrastrukturális törvényt, azaz a republikánusok és a demokraták is egyetértenek. Milliárdok fognak beömleni az infrastruktúrába, hidakba, utakba, iskolákba. A könyvtárak ebben egyelőre nincsenek benne, de óriási harc folyik arról, hogy bekerüljenek a fejlesztésekbe. Van rá esély - mondta Orsós László Jakab, a Brooklyn Public Library művészeti igazgatója a Klub Rádió Bonyolult dolgok c. adásában (24'50"-től).

A németországi Itzehoe kisváros könyvtára repair café témában rendezett kiállítást a nyáron. A repair café olyan közösséget jelent, amely vallja: a birtokunkban lévő elromlott berendezés nem feltétlenül szemét, hanem sok esetben javítható vagy újrahasznosítható. Ezzel mérsékelhető a körülöttünk lévő szemét mennyisége. Az ebben hívők által megfogalmazott "termékek jogai" itt olvashatók: link (angolul). Ennek szellemében igyekeznek az érintett tárgyakat karbantartani, megjavítani, és ebben adnak segítséget másoknak is. E humánökológiai mozgalomnak számos könyvtár is helyet biztosít. Helyiségeikbe csábítják az idős szakikat, akik a közösségi térben saját belátásuk szerint vállalják a mások által könyvtárba vitt termékek javítását. A repair café emellett mindenkit arra buzdít, hogy a termékek élettartamának meghosszabbításával, illetve újrahasznosítással tegyen a fogyasztói társadalom környezetkárosító hatásai ellen. A link oldalon az itzehoe-i közkönyvtárban rendezett kiállítás képeit láthatjuk:
- önbuzdító mókás játék: mely napokon mit csinálunk?
- gondoljuk át otthonunkban: mi javítható meg?
- vegyük számba a javításra, szerelésre alkalmas szerszámainkat.

Kapcsolódó: Mit tehetünk fogyasztóként? Válaszok:
- Fogyasztói szokásaink felülvizsgálata
- A vásárlási ciklusaink kitolása
- Újrahasznosítás. (HVG) Kifejtve: a forráslinken.
Továbbá: programozott amortizáció
link (MG)

Ismét futnak a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár link munkatársai. A három évvel ezelőtti hasonló rendezvényről itt írtunk: link . A fundraising-projekt leírása: link .
- Néhány apró részlettől eltekintve ugyanaz a rendezvény, bár most kommunikáljuk a "2021. a könyv éve Székelyudvarhelyen" programot is - mondja Szőcs Endre, igazgató. - Tavaly nem vettünk részt benne, de az idén újra "nekifutunk"! A legfontosabb lépés az elhatározás volt, melyhez elsősorban a kollégák hozzáállására volt szükség. A 13 könyvtáros kollégából heten vállalták a szaladást és további négyen pedig a háttérmunkát.
Ezt követte a "Kit kérjünk fel nagykövetnek?" kérdés. Közösen írtuk össze azok nevét, akik kapcsolatban állnak velünk, legyenek akár a közvetlen környezetünkben, akár távolabb. Akikkel élő kapcsolatunk van, de szélesebb közönség előtt nem feltétlenül látható az együttműködésünk. Így kerültek közéjük magyarországi könyvtárosok is. Az idén csíkszeredai könyvtárosok is kedvet kaptak: három kolléga csatlakozott hozzánk, persze saját könyvtárukat is promotálják.
A nagykövetek is támogatnak - 40 Leinyi nevezési díjjal. Feladatuk a program és a könyvtárunk pr-jének támogatása saját köreikben, akár pl. a Facebook-on.
A projekt célja számunkra a publicitás, és másodsorban némi bevétel szerzése. Az előbbi azt jelenti, hogy okt. 10-ig (egy hónapon keresztül) beszélnek rólunk. Illetve közben zajlik egy játék is, melyhez szolgáltatásainkból ajánlunk fel nyereménynek: link
Ezúton köszönöm meg Mikolasek Zsófiának, Rakonczás Szilviának és Redl Károlynak, hogy vállalták e számukra akkor még kevéssé ismert projektet - üzente a KIT-ben Szőcs Endre.

Szeptember 9-én az Ithaka S+R nyilvánosságra hozta legújabb kérdőívének eredményeit, melyben közösségi főiskolai (community college) könyvtárak igazgatóit kérdezték a vezetői szereppel, stratégiákkal és a járvány alatti együttműködésekkel kapcsolatban. A 321 válaszadó beszámolt erőfeszítéseikről a hallgatók sikereinek elősegítése kapcsán, a Covid hatásairól, illetve a kihívásokról.
Christine Wolff-Eisenberg, az Ithaka munkatársa elmondta, hogy ez a projekt azért jött létre, mert rájöttek, a diákok különféle egyéni erősségeket és kihívást hoznak magukkal az egyetemre. Néhány hallgatónak - pl. alacsony jövedelmű családból származó vagy külföldi - nagyon nehéz eligazodni a hallgatói szolgáltatások között, és a Covid felerősítette ezeket a problémákat. Azóta az intézmények jobban odafigyelnek kommunikációjukra.
Mint sok más intézmény, a közösségi főiskolák is sokkal kevesebb pénzt kaptak a járvány alatt. A válaszadók közel fele jelzett pénzügyi visszaesést az elmúlt egy évben. Nincs nyilvánvaló, egységes mértéke ezeknek a csökkentéseknek, és 47%-uk nem tudja, hogy a járvány hogyan fogja hosszútávon befolyásolni a költségvetést. Azonban az oktatás támogatására hozott törvények segítettek, és a vezetők számítanak a tanulást segítő eszközök (pl. a nyílt oktatási segédanyagok, analitikai eszközök, fejlettebb távoktatás és tanszékek közötti együttműködés) növekvő támogatására.
- A megkérdezett igazgatókat kevésbé érdeklik a beiratkozással, visszatartással, diplomázással kapcsolatos mérföldkövek, valamint az átiratkozások és végzés utáni kilátások, mint egyetemi kollégáikat.
- A válaszadók alig fele értékelte az iskola számára nagyon fontosnak a könyvtár erejét a tanulásban való segítség és közösségépítés szempontjából. Viszont 83%-uk tartja fontosnak a kutatói, kritikai elemzői készségek fejlesztését és az információk világában való eligazodás készségét. A jelentés szerint ez az elszakadás következhet szervezeti különbségekből, vagy abból, hogy nem tudják sikeresen demonstrálni a könyvtár részvételét az intézmény és a hallgatók sikerességében.
- Úgy vélik, a könyvtárak legfontosabb feladata a hallgatók sikerességének kapcsán a tanulás támogatása, a közösség építése és a megfelelő technológia biztosítása. Ebbe beletartozik az információs világban való eligazodás segítése, valamint laptopok és wifi hotspotok biztosítása a járvány idején.
Az Ithaka dolgozói remélik, hogy az eredmények beszélgetést indítanak majd el a könyvtári dolgozók között, és segítenek jobbá tenni az intézményeket, valamint támogatni a hallgatókat. (ref.: Salamon Sára)

Kérdés: elérhető-e a célcsoportunk bármely tagja számára a könyvtár 15 percen belül? (MG)

Milyen lenne, ha a világ egyik legnagyobb metropoliszában élhetne az ember, de mégsem kéne soha tömegközlekednie? Ahelyett, hogy a város különböző részeire járna dolgozni, szórakozni vagy ügyet intézni, mindent egy helyen, egy negyedórás sétával elérhetne? Van rá mód, hogy minden felmerülő igényt és elintéznivalót egy rövid gyaloglással vagy biciklizéssel teljesítsünk? Igen, létezik ilyen koncepció. A "15 perces város" ötlete a francia-kolumbiai tudós, Carlos Moreno szerelemprojektje.
A 15 perces város koncepciója egyszerű: olyan városi struktúrát kell kialakítani, ahol az autók és a közlekedés helyett az ember áll a középpontban. Sok, egymástól elkülönülő lakóközösség helyett olyan minivárosok létrehozása a városon belül, ahol 15 perces távolságban minden felmerülő ügyünket el tudjuk intézni, munkától a szórakozásig.
- A negyedórás város ötlete ott valósítható meg, ahol a szolgáltatások a közelbe települnek, hogy megkönnyítsék az emberek életét. Azt akarjuk, hogy a városokban, azokon a helyeken, ahol élünk, egyre kevesebbet kelljen a városon belül utazni, kevesebb legyen a hosszú út, legyen szó munkába járásról, vásárlásról, egészségügyi szolgáltatásról, a kultúrához való hozzáférésről, vagy épp kikapcsolódásról. A 15 perces "ritmusra" ráhangolódva időt nyerünk a mindennapi életben - mondja Moreno, a párizsi Panthéon-Sorbonne professzora. (EuroNews)

A cikkben Helene Gold felsőoktatási könyvtáros ismerteti azt a közösségépítő-információs könyvtári távszolgáltatást, melyet a New College of Florida egyetemi polgárai számára nyújtottak a koronavírus-járványhelyzet alatt. Mivel a kis méretű főiskola (nappali tagozatos hallgatóinak száma közel 700 fő) igen szoros közösséget alkot, a könyvtárosok az első korlátozó intézkedések idején gyorsan szerettek volna módot találni a használókkal való kapcsolat fenntartására. A szerző 2020 márciusában egy YouTube-on sugárzott szórakoztató műsor elindítása mellett döntött, amelynek fő arculati eleme, kabalafigurája Roger, Gold saját macskája lett.
A RogerCast című műsor az internet macskamániáját hivatott meglovagolni. A sikerhez mindemellett elengedhetetlen a célcsoport, vagyis jelen esetben a campus kultúrájának ismerete. Mivel egy humán orientációjú intézményről van szó, a használók nagyra értékelik a kreativitást és a "házi" megoldásokat, ezért a szerző által alkalmazott, egyszerűbb formátum is pozitív fogadtatásban részesült. A pilot epizód után a videó linkjét közzétették a campus heti e-hírlevelében, ami a nézettség emelkedésével járt együtt. Az első héten 200 megtekintést értek el.
A hetente jelentkező, 20-25 perces műsort Gold előre megtervezte és a következő elemekből építette fel: epizódszá és cím, felvezetés, hetente változó könyvtári tartalom, interjú a könyvtárosokkal, digitális és távszolgáltatások ismertetése, információs műveltségi minilecke, videotúra a könyvtárról (kiemelve a fizikai tér átalakulását és az egészségvédelmi szabályokat), interjú egy hallgatóval és egy oktatóval (lehetőleg kisállata társaságában), interjú a tudományosírás-központ és a pályaorientációs iroda munkatársaival, videók a campusról, a Hét Házi Kedvence verseny, fotók és videók Roger cicáról, végül macskás mémek mókás zene társaságában. (A macskák összekötnek minket, avagy hogyan hozzunk létre egy szórakoztató-információs könyvtári YouTube-műsort?; ref.: Bódog A.)

A magyar népmesék világa ihlette azokat a nemezből készült "szösszeneteket", amelyekből kiállítás nyílt a Somogyi-könyvtár első emeleti olvasótermében. Deákné Palásti Ágnes nemezalkotásait október 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Királylányok, királyfiak, tündérek és táltos lovak várják a látogatókat a könyvtárban. A szentesi alkotó egy csodálatos mesevilágba kalauzolja el a látogatókat - élményt nyújtva kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
"Több mint 20 éve cseppentem ebbe a világba. A nemezelés az utóbbi évben fő tevékenységemmé vált ... A régmúlt időkből merítek, mikor még a szent és a világi nem különült el egymástól. A minden nap használt tárgyak motívumai nem csupán dekoratív díszítések voltak, hanem a világ működéséről, emberi tulajdonságokról megfogalmazott képírások, formákba öltött óvó-védő imák. A természetben élő, azzal együttműködő ember a környezetében lévő tárgyakkal, népszokásokkal, énekekkel, népmesékkel visszahelyeződött az isteni rendbe. Alkotásaimmal ezt a világot szeretném megeleveníteni" - fogalmaz a kiállításra készült ajánlójában Deákné Palásti Ágnes.

A Könyvtárosok Facebook-csoport 5400 taggal a legnagyobb hazai könyvtáros fórum. A KIT-klubban a három moderátor egyike, Németh Márton nyilatkozott:
- Örülünk, hogy a legnagyobb hazai szakmai közösségnek biztosíthatunk teret. És annak is, hogy folyamatosan sok a jelentkező. Gond azonban, hogy a jelentkezési folyamatban közülük sokan nem jelzik, hogy elfogadják a listaszabályokat. Ebben rögzítettük, hogy mi a csoport célja, melyek a kívánatos témák, melyekkel érdemes más fórumokat keresni. Az el nem fogadókat nem tudjuk egyedileg figyelmeztetni, viszont nem utasítjuk el rögtön a kérelmüket, hogy legyen idejük a korrigálásra, egy idő után viszont automatikusan lejár a kérelem, ha nem cselekszenek.

A moderálás elveit is e szabályok tartalmazzák. Persze rendre előfordulnak határesetek, amelyet a listagazdák egymás között, többségi szavazással döntenek el - mondta Németh Márton.

Ebben a cikkben szó lesz arról, hogy
- jó-e egyáltalán a testünknek, hogy ennyit ülünk (spoiler: nem igazán),
- mit tudunk tenni, hogy minimalizáljuk az ülésből eredő kockázatokat,
- ha már annyit ülünk, pontosan milyen székben tegyük ezt,
- és hogy mennyit kellene ideális esetben fizetnünk az egészségünkért.
És hogy miért nem automatikusan jó válasz az irodai főnöki szék?
- Az első pont, ahol ezek - illetve az olcsóbb, pár tízezres székek - rendre elvéreznek, az, hogy hintamechanika van bennük szinkronmechanika helyett. A két dolog első ránézésre ugyanolyannak tűnik, ám míg előbbinél az ülőlap és a háttámla mindig ugyanolyan szöget zár be, utóbbinál egymáshoz képest eltérő szögben mozdulnak el. Ez azért jó, mert helyes ülésnél a lábunk legfeljebb 95 fokos szöget zár be, így pedig garantáljuk, hogy a talpunk hátradőlve is a padlón nyugszik.
- Apropó, hátradőlés: bár elsőre talán nem egyértelmű - legalábbis nekem, aki tizeniksz éve mindig a rögzített háttámlát preferálta, nem volt az -, sosem szabad rögzíteni a székek háttámláját. Helyette a rugóerőt kell úgy beállítani, hogy ne lökjön ki minket a szék, de ne is dőljünk túl könnyen hátra. A rugóerő akkor van jól beállítva, ha a fejünket előre, illetve hátra biccentve ennek megfelelően már dőlünk is a székben.
- A következő fontos probléma, hogy ezek a székek nem követik dinamikusan a hátunkat, pedig nagyon fontos lenne, hogy a szék megfelelően támassza a medencénket, illetve a derekunkat is. Moravcsik szerint a legfontosabb az, hogy a medencénk ne billenjen előre, de a fejtartásra is oda kell figyelni. Feuertag azt is kiemelte, hogy rengeteg megbetegedést okoz a lumbális csigolyák beállása, sérve, idegbecsípődése és egyéb problémái, vagyis a megfelelő deréktámasz is fontos.
- Emellett azt is ki kell emelni, hogy a csúcsszékek fontos ismérve, hogy az ülőfelületek és a háttámlák is szellőznek. A bőr kétségtelenül luxushatást kölcsönöz egy széknek, azt azonban nehezen lehetne róla elmondani, hogy jól (vagy egyáltalán bárhogy) szellőzne.

1 Bor 1 Vers néven indult kezdeményezés a VEB 2023 EKF (a Veszprém Balaton kulturális fővárost szervező csapat) támogatásával, aminek lényege, hogy a borokhoz választott kortárs versekkel együtt komplex élményt nyújtsanak a kóstoláshoz. Idén hat Szent György-hegyi borra kerültek fel a verses címkék, tételenként 300 darabra.
"Érdemes összekóstolni a borokat és a verseket, szóról szóra, kortyról kortyra, többször is elolvasni, mert mind a versnek, mind a bornak rétegei vannak. Több is. És persze az sem mindegy, mikor kóstoljuk, milyen hangulatban, milyen napszakban, éppen mit hoz ki belőlünk, mi fog meg, mit veszünk észre. Életemben nem olvastam annyi kortárs verset, mint a kiválasztás időszakában, de remélem lesz még ilyen, mert hihetetlen élmény volt" - mondja Budavári Dóra, a projekt gazdája, aki maga is félig a Szent György-hegyen él és a Szent György-hegy hajnalig szervezője.
A borokhoz illő verseket a borászok maguk választották, volt, akinek kezdettől megvolt a verse, és volt, aki ajánlás alapján választott. A borok egy része kifejezetten az 1 Bor 1 Vers projekthez született. Ilyen Bencze István (Bencze Családi Pincészet) Solis 2021-es bora, amire Kemény Zsófi Naprendszer című verse került és maga a borász rajzolta rá a címkét. De Gilvesy Robert, a Gilvesy Pincészet tulajdonosa is külön bort készített a vershez: Lator László Folyékony világ című verséhez egy félédes Szürkebarát-Rajnai Rizling házasítást készített. Földi Bálint, aki főállásban a Sabar Borház borásza, kis Szent György-hegyi birtokát szerelem projektként kezeli, ő a Vulkán 2020 névre hallgató Olaszrizling-Rajnai házasításához Varga Júlia versét választotta.
A Szászi Birtok 2020-as Kéknyelűjére Szabó T. Anna verse került. A Pap Wines Bazanite 2019 borát Babiczky Tibor versével lehet "összekóstolni", Török Csaba 2019-es Olaszrizlingjére Beck Tamás verse került.
A verseket itt link olvashatjátok.

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.
Gyakran érezni, hogy Magyarországon szinte minden Budapestről szól. A főváros körül zajlik a közéleti viták többsége, oda fókuszál a sajtó, a kulturális élet és a nagypolitika is. Az ország vízfejű, a mindenkori hatalomnak pedig nem célja a valóság feltárása és bemutatása.
A vidék hangjai, a hétköznapi emberek valós ügyei és problémái gyakran még a legközelebbi településre sem jutnak el, hiába próbál ezen több újság is változtatni. A független szerkesztőségek egyik legfontosabb célkitűzése a minél alaposabb tájékoztatás, de ez önmagában nem mindig elég.

Csütörtökön bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának (MNA) Társadalom című új nyomtatott kötetét, annak interaktív online változatát (e-MNA), és ezek angol nyelvű (Society) változatait. Az előző, 2018-ban megjelent kötethez (Természeti környezet) hasonlóan most is a Kárpát-medence és szomszédságának területét (13 ország, több mint 39 ezer település) mutatja be az atlasz, ezúttal a társadalom szerkezetének, a társadalmi folyamatoknak a mai állapotát és múltbeli gyökereit megjelenítve.
A Társadalom című kötet interaktív verziója az e-MNA oldalán link érhető el, ahol egyéni szempontok szerinti lekérdezésre is lehetőség nyílik, de a nyomtatott kiadása is elérhető online az MNA honlapján, ahonnan bárki díjmentesen letöltheti. "Azok, akik - a kötet nagy mérete és súlya ellenére - hagyományos könyv formájában saját példányt szeretnének vásárolni, viszonylag szerény összegért hozzájuthatnak a nagyobb könyvesboltokban és a Kiadónál is" - írja a közlemény, amelyből kiderül, hogy a kötet elkészítéséhez a kormány 445,4 millió forinttal járult hozzá, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatása mellett.